Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-30 / 25. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1977. január 30. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Carter-interjú az atomkísérletek betiltásáról, a fegyverkorlá­tozási tárgyalásokról. — Schmidt kancellár látogatása Londonban. — Elrabolták a spanyol legfelsőbb katonai bíróság elnökét, fasiszta terroristák baloldali jogászokat gyilkoltak le. KEDD: Giscard d’Estaing befejezte szaúd-arábiai látogatását. — Szov­jet-koreai kormányfői tárgyalások Moszkvában. — Személyi döntések a román párt- és állami vezetésben. SZERDA: Százezrek sztrájkja Spanyolországban. — Mondale amerikai alelnök villámlátogatása Nyugat-Berlinben. CSÜTÖRTÖK: Hárommillió dolgozó munkabeszüntetése Franciaor­szágban. — Makariosz érsek találkozott Denktassal, a török közös­ség vezetőjével. PÉNTEK: Megállapodás az olasz szakszervezetek és a munkáltatók között. — A nyugatnémet Szociáldemokrata Párt „minikongresz- szusa” Bad-Godesbergben. — Két rendőr és három csendőr fran- cóista merénylők áldozata lett Spanyolországban. SZOMBAT: Mondale európai útjának utolsó állomásán. Párizsban tárgyalt. — Átszervezik a portugál szakszervezetet, az Intersindi- calt. A hét három kérdése Spanyolország válságos napo­kat él: a fasiszta terrorcselekmé­nyek a francóizmus utóvédharcát jelzik. Rendőrök, csendőrök és baloldali ügyvédek a merényle­tek, gyilkosságok áldozatai. A ter­ror megakadályozhatja-e a de­mokratikus kibontakozást? Nyugat-Európában Mondale amerikai alelnók szinte „kissin- geri tempójú” körutat tett a hé­ten, a jövő hét elején már To­kióban lesz. Mi a célja Carter küldöttének? A Palesztinái Felszabadítási Szervezet, amely az elmúlt év­ben, főként a libanoni dráma csúcspontján, szinte elszigetelő­dött és sok vonatkozásban vissza­kozni kényszerült, most ismét nagy diplomáciai tevékenységbe kezdett. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakításának gondolata? — ezek a hét kérdései.-t.tm-sd i.Kivrtsnioo • naa I > t ■''■■.Irr A spanyolországi terrorhulláin megakadályozhatja-e m demokratikus kibontakozást? Madridban mintha minden a visszájára fordulna... Emlék­szünk rá, hogy a fasiszta rend­szer, még Franco végnapjaiban azzal akarta meggátolni a libe­ralizálási folyamat kezdetét, hogy néhány rendőrgyilkosság után baloldali fiatalokat végeztetett ki. Azok, akik e szörnyűségek lélektani és így politikai hatását előre eltervezték, úgy gondolták, hogy egyszerre érik el a spanyol közvélemény elfordulását a bal­oldaltól és a rendőrség nyugta- lanítását. A kivégzések után pe­dig a világközvélemény olyan elítélő magatartását, ami megtart­ja a francóista Spanyolországot elszigeteltségében, ez az elszige­teltség pedig akadályozza a li­beralizálódást is. Az eszköz ma is ugyanaz: a terror. Az áldozatok is ugyan­azok, rendőrök, csendőrök. Csak a gyilkosságokat nem lehet többé a baloldal számlájára írni! A kormány is tudja, hogy a me­rénylők melyik táborba tartoz­nak. Ma már Madridban hiva­talosan is megpróbálnak fellépni a fasiszta terroristák ellen. Más kérdés, hogy ez mennyire sikerül­het 40 esztendős francóista múlt után. Négy évtized alatt annyi titkos kötelék alakul ki, hogy azokat felhasználva a francóisták hol büntetlenséget követelhetnek maguknak, hol cinkosságra szá­míthatnak a hatóságoknál. Suárez miniszterelnök szerint a terror sem vethet gátat a demok­ratizálási folyamatnak. Az ellen­zéki pártok ugyanezen a vélemé­nyen vannak. A kormánnyal kö­zösen foglaltak állást egy olyan megbeszélés után, amelyen elő­ször volt alkalmuk a madridi ve­zetőkkel egyenrangú félként tár­gyalni. Kérdés persze, hogy a terror légköre nem kelt-e olyan feszült­séget, amelyben a provokáció­nak még tágabb lehetőségei akad­nak. Ei lehet képzelni milyen hangulatban élnek a rendőrök, a csendőrök, s az is bizonyos, hogy nem egy közülük nem is annyira a gyilkos francóista fasisztákat okolja, hanem a kormányt, amely „túl messzire ment el a liberali­zálásban ...” Legalábbis így mondják egyesek, s a terroristák éppen ezt akarják elérni. A HÉT KARIKATÚRÁI • A nagy összecsapás. „S íme itt a jobb sarokban a legyőzhetetlen bajnok...” (Az International Herald Tribune karikatúrája—KS) • Kávéválság Idején. • V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete csütörtökön át­adta Leonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkárának a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóihoz intézett levelét. (MTI-fotó: Tóth István felvétele—KS) • Hat éve Uganda elnöke Idi Amin Dada. Képünk: a katonai hatalom- átvétel évfordulója alkalmából Amin enök a táncolók között. (MTI külföldi képszolgálat—KS) • Ian Smith, a rohdesiai Tehértelepes rezsim miniszterelnöke el­utasította az angol kormánynak a többségi uralom megvalósításáig tartó átmeneti időszakra vonatkozó javaslatait. A tényt Smithnek és Ivor Richardnak (középütt), a genfi Rhodesia-konferencia elnökének rövid megbeszélése után jelentették be Salisbury-ben. (Telefotó—AP—MTI—KS) Mi volt a célja Carter küldöttének Nyugat-Európában ? Sok szó esik mostanában Ame­rikában az úgynevezett „trilate- rális politikáról”, arról a „három­oldalú” elgondolásról, amely az USA-t, Nyugat-Európát és Ja­pánt tömöríti washingtoni vezetés alatt, s amely a tőkés világ há­rom döntő elemének szoros szö­vetségét írja elő. Carter a jelek szerint valóban ennek a „háromoldalú” politiká­nak a megvalósítására készül. Ezért küldhette el — nyomban a beiktatási ünnepség után — alelnökét, Morídale-t nyugat-eu­rópai körútra, amelynek végezté­vel az elnök képviselője Tokióba is ellátogat. Az külön érdekes­ség, hogy nem külügyminiszte­rét, Vanceet küldte el, hanem az alelnököt. Ezzel is érzékeltetni akarta, hogy most nem a külügy­miniszter az amerikai külpolitika első embere, hanem maga az el­nök, aki Mondale-nek mintegy az elnöki hatalom részesének adott megbízást a kapcsolatfel- \ ételre az európai és japán szö­vetségesekkel. A legfontosabb megvitatott kér­dések — gazdaságiak, pénzügyi­ek voltak. Megfelelően annak, hogy a tőkés Nyugat még ko­rántsem lábalt ki a válságból! Angolok és franicák, nem is be­szélve az olaszokról, azt vár­ják Washington új vezetésétől, hogy az amerikai gazdaságot fel­lendítve a partnerek gondjait la csökkenti. A nyersanyagellátás kérdései, a harmadik világ problémái szin­tén ott voltak a tárgyalások na­pirendjén, amelyeket Mondale folytatott. Mivel pedig Brüsszel (a NATO központja!) is a meglá­togatott fővárosok között volt, az amerikaiak európai katonai elkö­telezettsége szintén a témák kö­zé sorolódott. Carterről az a hír járja, hogy szeretné csökkenteni a külföldön állomásozó amerikai csapatokat, tekintettel azok óriási fenntartási költségeire. Ez viszont némi nyugtalanságot kelt Nyugat­Európában, ahol az amerikai je­lenlétet mindmáig annak zálogá­ul fogják fel, hogy az Egyesült Államok bármi is történjék, tö­rődik szövetségeseinek sorsával. Miért vetődhetett fel egy palesztin ideiglenes kormány megalakulásának gondolata ? Egy cáfolattal kezdődött... Az A1 Ahram, az ismert egyiptomi lap, amely gyakran a kairói kor­mány félhivatalosának számít, szenzációs Arafat-interjút közölt. Eszerint Arafat felvetette egy pa­lesztin ideiglenes kormány meg­alakításának gondolatát. Kevéssel utána a palesztin hivatalos szó­vivő cáfolta, hogy a PFSZ elnö­ke nyilatkozott volna az egyip­tomi lapnak, s az A1 Ahram egész cikkét koholmánynak minősítet­te. Egy történelmi analógia kínál­kozik: 1958 szeptemberében úgy kiáltotta ki a még javában har­coló FLN az Algériai Köztársa­ságot és úgy alakította meg az ideiglenes kormányt, hogy élőbb úgynevezett „kísérleti léggöm­bök” egymást érték. Hírek és visszavont hírek arról, hogy kell-e, lesz-e GPRA, — ez volt az ideiglenes kormány rövidíté­se... 1962 áprilisában jött aztán létre az eviani fegyverszünet és ez év júliusában függetlenné vált Algéria. Kétségtelen, hogy egy palesztin ideiglenes kormány megalakítása elindíthatná a nemzetközi elisme- folyamatát. Nyilván nem ke­rülhetett sor erre eddig. A liba­noni dráma miatt éppúgy nem, mint az amerikai elnökválasztási kampány miatt. A PFSZ kijutását a diplomá­ciai elszigeteltségből mostanában a szír kormánnyal való kapcso­latfelvétel éppúgy jelezte, mint az, hogy még Jordániával is fel­újították az érintkezést a palesz­tinok. Pálfy József Hazankba érkezik Milos Minies Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Milos Minies, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormányának elnökhelyettese, külügyminiszter január 31.—február 2. kö­zött hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. Milos Minies 1914. augusztus 28-án született a szerbiai Prelji- nában. Szerb nemzetiségű, 1938- ban jogi végzettséget szerzett a belgrádi egyetemen. 1935-ben lé­pett be a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetségbe, 1936. óta tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. 1941-ben egyike volt a nyugat-szerbiai fegyveres harc megszervezőinek. 1943—44-ben a csacsaki területi pártbizottság tit­kára. Jugoszlávia felszabadulása után Szerbia közvádlója, a szerb kor­mány tagja, a belgrádi városi ta­nács elnöke, majd 1962-ig a szerb kormány elnöke volt. 1966- ig a Szövetségi Végrehajtó To­Tóth Ferenc, az MTI hírma­gyarázója írja: Sokoldalúan, a jószomszédi vi­szony szellemében fejlődnek a magyar—jugoszláv kapcsolatok, ösztönzően hatnak az együttmű­ködésre a párt- és államközi kap­csolatokban a rendszeres, magas­szintű találkozók és tárgyalások, amelyeknek krónikájában a leg­utóbbi kiemelkedő esemény Lá­zár György miniszterelnöknek a tavaly októberben Belgrádban tett hivatalos, baráti látogatása. Kedvezően fejlődnek kapcsolata­ink Jugoszlávia egyes köztársasá­gaival is, közvetlen kapcsolatok épültek ki mindhárom szomszé­dos tagköztársasággal. A két ország közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésén, ko­ordinálásán magyar—jugoszláv gazdasági és együttműködési bi­zottság munkálkodik. Ülésszakai­ra és társelnökeinek találkozóira rendszeres időközönként kerül sor. A magyar—jugoszláv árucsere­forgalom az 1971—1975. évi időszakban az előirányzottnál 25 százalékkal volt magasabb, a megelőző ötéves időszak forgal­mához képest pedig kétszeresére nőtt. A további bővítéshez jó ke­retet,/, biztosít ,,/aa ..1976—198,ft-as évekre szóló, 'az: árucsere- és a szolgáltatási forgalömr-a- vonátko­zó egyezmény, amelynek alapján e kapcsolatok csaknem meg­kétszereződnek a megelőző terv­időszakhoz képest. Az utóbbi években nagyvolu­menű kölcsönös termékszállításo­kat előirányzó, hosszútávú együtt­működési formák alakultak ki. Húsz évre szóló szerződés alapján Magyarország papírfát szállít Ju­goszláviába, évi 80 ezer tonna cellulóz ellenében. Hasonló kon­strukcióval 15 esztendős szerző­dés jött létre foszfát-műtrágya szállítására, jugoszláv vegyianya­gok ellenében. Kulturális kapcsolataink — hároméves időszakokra szóló munkaterv alapján — eredmé­nács alelnöke, 1966-tól 1967-ig a szövetségi képviselőház szövetségi tanácsának elnöke. 1972-ben nevezték ki a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács (kormány) alelnökévé, és szövetségi külügyi titkárrá. 1974 májusában újabb négy évre megerősítették ezek­ben a funkcióiban. Tagja a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­sága Elnökségének, a szövetségi képviselőház szövetségi tanácsá­nak, elnöke a Szövetségi Végre­hajtó Tanács külügyi állandó bi­zottságának. Néphős, az „1941-es partizán emlékérem’’ és egyéb magas kitüntetések tulajdonosa. nyesen fejlődnek. Kiterjednek a tudomány, a felső- és középokta­tás, valamint a kulturális élet minden területére. Az MTA-nak több jugoszláviai akadémiával közvetlen megállapodásai vannak, ugyanígy akadémiánk egyes ku­tatóintézeteinek az ottani part­nerekkel. Mintegy 'húsz magyar felsőoktatási intézmény együtt­működési kapcsolatot alakított ki jugoszláviai hasonló intézmé­nyekkel. Sajátos területe a kulturális kapcsolatoknak a nemzetiségek vonatkozásában nyújtott kölcsö­nös segítség és rendszeres együtt­működés Mindkét részről fon­tosnak tartjuk a nemzetiségek kulturális ellátottságának növelé­sét, az ehhez, valamint az anya­nyelvű, a hagyományok ápolásá­hoz szükséges feltételek biztosítá­sát, így például mindkét állam­ból nemzetiségi fiatalok ösztöndí­jasként és önköltséges alapon a másik országban végzik tanulmá­nyaikat. Rendszeres formája az együttműködésnek ezen a terüle­ten, hogy minden nyáron meg­rendezik a nemzetiségi tanárok szakmai továbbképzését, és ezek­re előadókat hívnak, illetve kül­denek a másik országból. Az utóbbi években gazdasági és kulturális vonatkozásban egy- arántszép eredmények 'születte*; a határrtienti övézetek sokoldalú együttműködésének1 R” fejlesztéséi­ben. Több magyar megye és ha­tármenti város épített ki gyümöl­csöző együttműködést, testvér- kapcsolatokat jugoszláv szomszé­dos területekkel és városokkal. 1977. január 1-től lépett életbe a két ország közötti új határmenti áruforgalmi egyezmény, amely a határmenti árucsereforgalom és szolgáltatáson kívül a gazdasági együttműködésre is kiterjedt. Az együttműködés lehetőségeit szé­lesítik a határmenti övezetek la­kosságának utazási könnyítései. A két ország és népe életének megismerésében egyébként or­szágos méretekben is egyre je­lentősebb szerepelt tölt be a köl­csönös turizmus. (MTI) A csepeli felhívás külföldi visszhangja MOSZKVA Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: A szombati moszkvai lapok egyik központi témája a Csepeli Vas- és Fémművek dolgozóinak november 7-i szocialista munka- verseny-felhívása. Az SZKP Köz­ponti Bizottságának lapja, a Pravda „Támogatás Csepel kez­deményezéséhez” címmel részle­tes összeállítást közöl azokból a budapesti, szófiai, prágai és ber­lini sajtójelentésekből, melyek azt bizonyítják, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának kiemelkedő ter­melési eredményekkel való kö­szöntésére szólító felhívás nem­csak Magyarországon, hanem a Szovjetunióban és több más eu­rópai szocialista országban is élénk visszhangra talált és tö­megmozgalommá terebélyesedik. A lap „mélységesen hazafias és egyben mélységesen internaciona­lista kezdeményezésként” jellem­zi a csepeli felhívást. (MTI) Zárszámadó közgyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) melőszövetkezet alakuló közgyűlé­se zajlik le. A következő napok­ban a kecskeméti Mathiász Já­nos Tsz, a madarasi Béke, a csá- volyi Egyesülés, a Jánoshalmi Pe­tőfi, a bajai Augusztus 20., a ke- lebiai Rákóczi Csillaga, valamint a felsőszentiváni termelőszövet­kezet tartja mérlegbeszámolóját. Ugyancsak a jövő héten lesz az évzáró igazgatótanács-ülés a Bá­tya, Fájsz, Miske sertéstenyésztő, és a balotaszállási Aranyhomok szőlő-gyümölcs termesztő közös vállalkozásnál. A szövetkezeti társulások közül a kecskeméti Szövetkezetközi Áruértékesítő és Beszerzési Szer­vező Iroda pénteken tartotta a zárszámadó igazgatótanács-ülését. A közös vállalkozás — amelynek 36 gazdaság a tagja — célja, hogy közvetítsen a zöldség-, gyümölcs-, termény-, bor-, gép-, élőállat­forgalmazásban. Újabban pedig bekapcsolódott a Kiskunsági Er­dő és Fafeldolgozó Gazdasággal együttműködve az erdőtelepíté­sekbe, azok művelésébe, a faki­termelés segítésébe, ezen belül el­sősorban a cellulóznyár kiterme­lésébe. A mérleg szerint az el­múlt esztendőben csaknem 287 millió forint forgalmat bonyolí­tott le az iroda. Tavaly a ked­vezőtlen időjárás befolyásolta az eredményeket. A kiesések elfen- súlyozására — a szövetkezetekkel együttműködve — a háztáji ál­lattartás segítése érdekében elá­rusítóhelyeket szerveztek a ter­mény értékesítésére. Ezek közül kettő ma is működik a jakab- szállási Népfront Szakszövetke­zet területén. összesen 4,8 millió forint nye­reséggel zárták az évet. Ebből az összegből rendezik állami köte­lezettségüket, valamennyi tartalé­kot képeznek, a többit az együtt­működésben résztvevő szövetke­zetek között megfelelő arányban kiosztják. Magyar-jugoszláv kapcsolatok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom