Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-05 / 3. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 5. Két szakszövetkezet közös beruházása Evek óta együttműködnek a szőlőtermesz­tésben és feldolgozásban a soltvadkerti Sző­lőskert és Jóreménység Szakszövetkezet. Két évvel ezelőtt bortárolót építettek, tavaly pe­dig nagy teljesítményű, óránként 100 mázsa szőlő feldolgozására alkalmas szovjet folya­matos prést vásároltak. E berendezéssel, va­lamint a régebbiek hasznosításával először vált lehetővé, hogy fajtánként szétválasszák a szőlőket, így minőségi bort is készíthettek. Mindkét szakszövetkezetben tervszerűen hajtották végre a ré­gi szőlőültetvények korszerűsí­tését, valamint jelentős területen hoztak létre új telepítéseket. A nagyüzemi ültetvényekről, vala­mint a gondosan művelt tagsági szőlőkből egyre többet szüretel­nek, g a nemrég telepítettek is fokozatosan termőre fordulnak. Mindez szükségessé tette, hogy növeljék a feldolgozó kapacitá­sukat. figyelembe véve azt is, hogy az V. ötéves terv időszaká­ban mintegy 300 hektárral növe­lik az új ültetvények területét. Ez ideig csak a Jóreménység Szakszövetkezeiben palackozták a bort, ahol a félautomata beren­dezéssel naponta 20 ezer palackot töltöttek meg. Tavaly határozták el. hogy a meglevő szőlőfeldolgo­zó és bortároló mellett 20 millió forintos költséggel palackozóüze­met építenek. A napokban meg­történt az épület műszaki átadá­sa, s megkezdődött a berendezé­sek szerelése. A munkák legna­gyobb részét a Soltvadkerti Ipari Szövetkezet és a Jóreménység Szakszövetkezet építő-, szerelő- brigádja végzi. Az épületbe NDK gépsort szerelnek, s lehetőség nyílik arra, hogy óránként 4 ezer palackot töltsenek meg, vagyis az üzem kapacitása kétszer akkora • Meg­kezdődött az NDK borpalackozó gépsor szerelése. • Félautomata töltőberendezéssel a soltvadkerti Jóremenyseg Szak- szövetkezetben naponta 20 ezer palackba kerül bor. lesz. mint a Jóreménység Szak- szövetkezetben jelenleg működő borpalackozóé. Exportnövelő be­ruházás is az új töltőüzem, mi­vel az évente innen kikerülő 10 millió üveg borból mintegy 2 milliónyit külföldre seállítanak. A berenndezések szerelése után NDK-beli szakemberek állítják be és kezdik meg az üzemelte­tését a gépeknek. A közös be­ruházással készülő borpalackozó üzem teljes átadására a jövő év tavaszán kerül sor. Védőtetőt kérnek a buszutasok! A kecskeméti autóbusz-megál­lókban a várakozás percei egyes helyeken kényelmesebben telnek, hisz úgynevezett védőtető alatt, esőtől, hótól védve állhatnak, ül­hetnek az emberek. Néhol azon­ban nagyon hiányzik ez a prakti­kus, olcsón kivitelezhető épít­mény. Például a Ceglédi úti böl­csőde és óvoda előtti feltételes Hangnem és közérzet buszmegállóban, ahol pedig ko­rántsem kevés a délutánonként hazafelé tartó kiskorú utas. Ér­dekükben ragadtak tollat a mi­nap az anyukák, akik a lapunk­hoz küldött levelükben kérik, hogy mielőbb szereljék fel tető­zettel ezt megállót is! A jogos igény teljesítésére ez­úton hívjuk fel az illetékesek fi­gyelmét! V asútrekonstrukció Kubában A Havanna és Santiago de Cu­ba közötti vasútvonal az ország fő közlekedési vonala. Ez volt Latin-Amerika első vasútja. Kuba új ötéves népgazdasági tervének megfelelően most meg­kezdődött a vasútvonal teljes re- kontsrukciója. Az újjáépítés ter­vét kubai és a szovjet szakembe­rek dolgozták ki, s a szovjet mér­nökök és építők minden munká­ban közreműködnek. Tervezik a vasútvonal kiszélesítését is, és ehhez 200 kilométer hosszú új vágánysort fektetnek le. A re­konstrukció után ez lesz Latin- Amerika legkorszerűbb vasútvo­nala. Sokoldalúan segítik a munkásfiatalokat a szakszervezetek Hat évvel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottságának egyiik határozata alapján a gyárak, üzemek, gazdaságok, intézmé­nyek vezetői terveket készítettek az ott dolgozó fiatalok nevelésé­re, helyzetük javítására, a pá­lyakezdők segítésére, beilleszke­désük könnyítésére. Az ifjúság- politikai határozat helyi megva­lósulását célzó, úgynevezett in­tézkedési terveket évről évre napirendre tűzik a vezetői ér­tekezleteken, termelési tanács­kozásokon, ifjúsági parlamente­ken, ahol összegzik az eredmé­nyeket, s meghatározzák a to­vábbi feladatokat. Sokat segít ebben a megyei pártbizottság mellett működő if­júsági bizottság, amely figye­lemmel kíséri, s részletes érté­kelést ad egy-'egy gyár, üzem. intézmény, vagy tömegszervezet ifjúságpolitikai munkájáról, s ajánlásaival megjelöli a fejlődés fő irányát. Legutóbbi ülésükön azt elemezték, hogy a szakszerveze­tek milyen feladatokat vállaltak, s milyen eredményeket értek el a munkásifjúság nevelésében. Megérdemelt támogatás Mint az a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának jelentéséből ki­derült, a szakszervezeti bizott­ságok ifjúságfelelősei, a műhely­bizottságok tagjai, a szocialista brigádok vezetői, az idősebb, ta­pasztalt dolgozók sokoldalúan se­gítették a fiatal munkásokat. Megismertették velük a gyár, a műhely termelési célkitűzéseit, a szocialista brigádmozgalom je­lentőségét, a mumkaverseny sze­repét, egyszóval felkészítették őket arra, hogy a szocialista munkacsapatok tagjai lehesse­nek. A IV. ötéves terv végére a munkásfiatalok mintegy 35 szá­zaléka szocialista brigádokban dolgozott. Az elmúlt tervidőszak alatt 72 százalékkal nőtt a szo- cialistabrigád-tagok aránya. Sok fiatal kitüntetést kapott a ter­melésben való helytállásáért. S örvendetes tény az is. hogy egyre több fiatal munkás adott be újí­tást. Bács-Kiskun inegye gyárai­ban, üzemeiben az újítások több mint 30 százaléka fiatal szak­munkásoké. Ai^ifjúrhuókúsok1' aktivitását jellemzi, hogy a1 ^termelési fel­adatok teljesítése mellett rend­szeresen részt vállalnak a tár­sadalmi munkaakciókban is. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Ikarusz nevet viselő hu­szonöt tagú kiváló ifjúsági bri­gádja például több száz óra tár­sadalmi munkát végzett bölcső­dék, óvodák építésénél. Az Al­földi Cipőgyár Szorgalom és az Ifjúság nevű szocialista brigád­jai egyik fő feladatuknak a mi­nőség javítását tűzték célul, s az általuk kezdeményezett mozga­lomban kiváló eredményeket ér­tek el. E néhány példa is jól bizonyít­ja, a fiatalok megérdemlik az erkölcsi és anyagi támogatást. E tapasztalatok birtokában a szakszervezeti szervek a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítására, érdekvédelmük biz­tosítására törekedtek. Ennek ha­tására sokhelyütt bővült a jólé­ti, a kulturális és az ifjúsági alap, s mindezeket a korábbiak­nál célszerűbben használták fel. Szociálpolitikai juttatások A szakszervezetek figyelemmel kísérték a fiatalok bérviszonyait. A tapasztalatok szerint azoknál az üzemeknél, ahol teljesítmény­bérben dolgoznak, az egyenlő bérarányok kialakítására megfe­lelő, de az időbéres munkahe­lyeken még vannak problémák. Néhány helyen például előfor­dul, hogy a kezdő szakmunkások és a korábban munkába lépők között bérfeszültség keletkezett. E probléma megoldására a szakszervezetek felhívták a gaz­dasági vezetők figyelmét. A szociálpolitikai juttatások­kal kapcsolatban az SZMT meg­állapította, hogy a munkásfia­taloknak adott juttatások aránya évről évre javul. A különböző alapokból a fiatalok 53 százalé­ka kapott lakásépítéshez támo­gatást. A vállalatok szakszerve­zeti bizottságainak Irányításával működő lakáselosztó bizottságok előtérbe helyezték az Ifjú háza­sok lakásigényét. A megyeszék­helyen például e szempont alap­ján kapott lakást 160 fiatal a Bethlen körúti garzonházban. Nem ilyen kedvező a helyzet a fiatalok üdültetésénél. Főként a nyári hónapokban még min­dig kevés fiatal kap kedvezmé­nyes SZOT-beutalót. A jövő évi beutalók szétosztásánál a szak- szervezetek jobban vegyék fi­gyelembe a fiatalok igényeit is. Jobb agitáció szükséges géllel1» aJihißi'jose ß inaxwilslgo! As , elmúlt, .években, Ägy.re.tpbb fiatal bővítette szakmai, politi­kai, kulturális műveltségét a szakszervezetek által rendezett tanfolyamokon. Legjobban a Munkahelyi élet kérdései elne­vezésű oktatást kedvelték, mint­egy négyezren vettek részt a tanfolyamokon. Ugyanakkor a vártnál kevesebben jelentkeztek az Ifjúsági fórumra, amelyet a SZOT éppen a kezdő szakmun­kások szakmai, politikai ismere­teinek bővítése céljából hozott létre. Az ülésen élénk vitát váltott ki a jelentés ama megállapítá­sa, miszerint évről évre növek­szik a nyolc általánossal nem rendelkező fiatalok száma. Ez a megfogalmazás így túlságosan általános, sőt pontatlan, tartalmi kiegészítésre szorul, amit az if­júsági bizottság meg is tett: Bács-Kiskun megyében néhány munkahelyen — elsősorban a nő­ket foglalkoztató gyárakban, üze­mekben — valóban az tapasz­talható, hogy noha a kihelyezett tagozatokon egyre többen kap­ják meg a nyolc osztály elvég­zéséről a bizonyítványt, az újon­nan felvett dolgozók közül sokan még nem rendelkeznek ezzel. Jogos igény tehát, hogy a jövő­ben a szakszervezetek is jobban agitálják, biztassák a fiatalokat a nyolc osztály elvégzésére. Fiatalok a vezetésben Az elmúlt években a szakszer­vezetek egyik fontos feladatuk­nak tekintették a fiatal káderek nevelését, s felkészítették őket a mozgalmi munka vezetésére. Je­lenleg a fiatalok 25—30 száza­léka vesz részt az üzemi taná­csok, műhely- és osztálybizott­ságok munkájában. Elsősorban fiatalokat küldtek a különböző kárdeképző tanfolyamokra. 1975- ben a szegedi oktatási központ tanfolyamain kétszáz Bács-Kis­kun megyei fiatal ismerkedett a szakszervezeti mozgalom vezeté­sének módszereivel. Az ifjúsági bizottság ajánlá­sokat tett a további munkára, illetve arra, hogy a szakszerve­zetek a jövőben milyen eszkö­zökkel segíthetnék a munkás- fiatalokat. A műhelybizottságok, szocialista brigádok mellett pél­dául a szakmaközi bizottságok jobban, s gyakrabban foglalkoz­zanak a gyárakban, üzemekben dolgozó fiatalokkal. A szakszer­vezetek kezdeményezzék, hogy ahol még ugyan nincs, de szük­ség lenne rá, hozzák létre az általános iskola kihelyezett ta­gozatát. Az úttörőmozgalom is sokat tehetne annak érdekében, hogy a diákok a nyolc osztály elvégzése előtt ne hagyják ott az iskolapadot. Az eddigiekhez ha­sonlóan a szakszervezetek to­vábbra is szorgalmazzák az if­júsági parlamentekén elH'árfg- JWttj,.,9kos ötlete^ „ jayasfetok megvalósítását. A munkásifjúságot segítő szak- szervezeti munka eredménye nemcsak társadalmi méretekben, népgazdasági szinten, hanem a kisebb kollektívákon belül is közös: alapvetően a hatékonyabb termelést, a jobb munkahelyi légkör megteremtését szolgálja — idősebb, fiatalabb dolgozók hasznára. Tárnái László Megalázó kellemetlenségnek volt alanya a minap a Dunapa- taj, Kisfaludy u. 19. szám alatt lakó Rácz Józsefné. Mint a szerkesztőségünkhöz küldött levelében panaszolja, az egyik novemberi péntek reggel két pici gyermekével — kiket egyedül nem hagyhatott odahaza — felkereste a helyi húsüzletet. Legalább tizedikként állt be a vevők sorába. Négyen már meg is kapták az árut, amikor a többiek előre invitálták, mond­ván, a két kicsire való tekintet­tel megérdemli a soronkívülisé­get. Mire a kiszolgáló hölgy fel­szisszent és szinte kiabálva hoz­ta tudomására: őt senki sem hív­ta ide gyerekkel, azok miatt te­hát nem élvezhet kivételezést! És történt, ahogy a sokakat megbot­ránkoztató hang megparancsolta: olvasónk több mint fél óra múlva juthatot csak húshoz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK • „JilróbetCRek” jelige, Kecskemét: A megyeszékhely kiskörúti forgalmi rendjét a belvárosi fejlesztési tervvel összhangban alakították kt. Ez a mindenképpen helyes és célszerű in­tézkedés azonban óhatatlanul „ered­ményezett" gondot is, ilyen például az a sajnálatos tény, hogy a Móricz Zsigmond utcán bonyolódó járműfor­galom a vártnál zajosabb, s ez a me­gyei szakorvosi rendelőintézet helyi­ségeiben folyó gyógyítómunkára is befolyással van. Főleg az úgynevezett íarmotoros buszok, a tehergépkocsik, meg a munkagépek dübörgő hangja — mely csúcstorgalom idején szár­nyal különös eíővei — hat kellemet­lenül az orvosra és betegre egyaránt. Ezen észrevételekkel kapcsolatban fel­kerestük a városi tanácsot, ahol el- mordo.ták. rövidesen mérséklődik ez a 7_a.iszint, ugyanis a térségben fel­építendő út Centrum Áruház irányá­ban szélesítik a kritikus útszakaszt, következésképp a jelenlegi nyomvo­naltól számítva legalább hat méterrel távolabbra terelik majd a járműfor­galmat. „Jász utcai lakos” jelige, Kecske­mét: Közérdekű bejelentését — felké­résünkre — kivizsgálták az illetéke­sek, s megállapították, hogy a meg- ielölt családban jól érzik magukat az iskoláskorú állami gondozottak, akik ellátása, nevelése kifogástalan. Kér­désre válaszolván mindketten azt fe­lelték . még sokáig szeretnének a Je­lenlegi nevelőszülőknél lakni. Mint­hogy az önhöz hasonló okból még so­kan aggódnak, ezért tájékoztatásul közöljük: a Bács-Kiskun megyei Cvermek- és Ifjúságvédő Intézet rend­szeresen ellenőrzi, hogy a nevelőszülő miképp tesz eleget az otthonában le­„Nem az esett rosszul, hogy nem részesítettek előnyben, de az a durva, kioktató hang fáj ne­kem ...” — írja egyebek között a fiatalasszony, majd megkérdi: „Dehát szabad így beszélni a vá­sárlóval, embertársunkkal?” Az ilyesféle hangnem valóban teljesen idegen szocialista embe­ri kapcsolatunk és a közösségi életből eredő egymásrautaltsá­gunk minden megnyilvánulási formájától. Diktáljon az életünk bármennyire is rohanó tempót, bármily sokszor is vegyüljön örö­münkbe üröm, tudni kell önma­gunkat fegyelmezni, indulatain­kat mérsékelni. Mert sohasem szabad felednünk: az udvariasság a szavakból kicsendülő tisztelet és megbecsülés, a szívélyes hang­nem a napi munkánk eredmé­nyességéhez szükséges jó közér­zetünk kiapadhatatlan forrása! SZERKESZTŐI ÜZENETEK vő állami gondozott kisgyermek el­tartásával kapcsolatos vállalt és elő­irt kötelezettségének, s ha szükséges, haladéktalanul Intézkedik a kiskorú érdekében. „Felsőszéktó lakói” jelige, Kecske­mét: Szerkesztőségünkhöz érkezett so­raikra válaszolván örömmel közöljük, hogy kérésüket jogosnak találta a helyi egészségügyi hatóság, s a gyors Intézkedése eredményeként többé már nem kell messzire vinniük beteg kis­gyermekeiket, ugyanis a körzeti gyer­mekszakorvos ezentúl a lakásaikhoz közel levő máriavárosl rendelőben lesz megtalálható a rendelési Időben. Itt mondtuk el. hogy az orvosi körze­tek minden Igényt figyelembe vevő kialakítása már csak azért Is nagyon nehéz, mert Kecskemét az egykori mezővárosi jellegéből eredően eléggé sajátos szerkezetű település, ahol az egyes városrészek, kerületek között túlságosan nagy a távolság. Székely András, Bácsalmás, Marx Károly u. 75. szám: A lapunk decem­ber 2-1 számában megjelent Küzdel­mes időszak című írás említést tesz egy Székely András nevű személyről, aki horthysta főhadnagy volt. Ezúton közöljük, hogv csupán azonos névről van szó. amit bizonyít a tény misze­rint ön 1930-ban született, vagyis a felszabadulás előtt kisgyermek volt, tehát katonai szolgálatot sem teljesít­hetett. Eme soraink révén bizonyára megszűnnek a névazonosság miatti eddigi kellemetlenségei! összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. telefon: 12-616 Segítségre is szükség lesz A mezőgazdasági üzemek jövedelme többek között az állat- tenyésztés gazdaságosságától is függ. Ezt tudják a bócsai Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagjai, akik kedvezőtlen körülmé­nyek között, a gyenge minőségű földek ellenére is eredmé­nyesen gazdálkodnak. A jövedelmezőség figyelembevételével formálják, alakítják, szervezik a termelés szerkezetét. A nö­vénytermesztés mellett jelentős eredményeket értek el az ál­lattenyésztésben. így a korábban többször is mérleghiány«« szövetkezet két év óta nyereséget könyvelhet el. — Árbevételünk 70 százalékát az állattenyésztés adja — mond­ja Weinhardt József, a fiatal elnök. — Mintegy félmillió ba­romfit nevelünk fel évente. Egy kiló csibehúst 2 kiló 45 deka táp­ból állítunk elő, ez jobb a me­gyei átlagnál. Ezért az elkövet­kező időszakban továbbfejleszt­jük az ágazatot, a meglevő csl- beólakat korszerűsítjük, ugyan­akkor újakat is építünk. — Mennyit...? — Kettőt, aminek költsége — számításaink szerint — 8 év alatt térül meg. Ez azonban lerövidít­hető, ha sikerül jól kihasználni a tartástechnológiában rejlő le­hetőségeket. — Csak csibével hasznosítják az épületeket? — A, dehogy — mondja a szövetkezet vezetője. — Évente mintegy 25—30 ezer libát is fel­nevelünk. Sajnos, nem olyan jó eredménnyel, mint szeretnénk. A technikai feltételek kedvezőtle­nek. Fejlesztésre van szükség. Szeretnénk áttérni a rácsos elő­nevelésre, amit minimális beru­házási költséggel megvalósítunk. — Milyen fejlesztéseket tervez­nek a juhászaiban? — Meg kell teremteni a mes­terséges megtermékenyítés, az In­tenzív bárányhizlalás lehetőségét, biztosítani az olcsó tömegtakar­mányt, a jólképzett szakembere­ket. A nemrég elkészült hizlal­dánk egy férőhelyre eső költsé­ge 450 forint volt, ami hatékony befektetésnek bizonyult. Számítá­saink szerint ha megfelelő ütem­ben növeljük az anyajuh-állo­mányt, akkor a beruházás hat év alatt megtérül. A tervidőszak végéig mintegy 1500—2000-re sza­porítjuk az anyákat. Ez termé­szetesen a lehetőségeinktől is függ­— Hogyan segítik a háztáji ál­lattenyésztést? — Alig több, mint száz dolgo­zója van a szövetkezetnek. Ez viszont nem azt jelenti, hogy fi­gyelmen kívül hagyjuk a kisgaz­daságok muráját. Ellátjuk őket szaktanáccsal és segítjük állatál­lományuk takarmányellátását. A termelőszövetkezet vezetősé­ge az állattenyésztés fejlesztésé­nek további lehetőségeit latolgat­ja. Megvalósításához azonban külső segítségre is szükségük lesz. A kezdeti lépéseket megtet­ték, kapcsolatot teremtettek a községben működő szomszéd gaz­dasággal. Valószínű, az összefo­gás meghozza a várt eredményt, sikerül megvalósítani terveiket. B. Z. NEM EGYENÉRTÉKŰ A HÚSSAL, DE... Fontos fehérjeforrásunk a gomba Az ehető gombák fogyasztása olyan régi, mint maga az embe­riség. A jóízű gombák nagy mennyiségben szedhető tömege bő élelmet nyújthatott a régi idők gyűjtögető életmódot foly­tató emberének, és bizonyára ar­ra is rájöttek, hogy egyes gom­bák jól száríthatók, s Így köny- nyen eltehetők az ínségesebb té­li időszakra. De a gombák élelmezési szere­pe ma sem csökkent, annál is inkább, mert a gombák testében viszonylag nagy mennyiségű fe­hérje található. A gomba fehér­jéi — ellentétben az egyéb nö­vények fehérjéivel — teljes ér­tékűek, ami azt jelenti, hogy tar­talmazza mindazokat az aminosa- vakat (a fehérjék ezekből épül­nek fel), amelyek az emberi test fehérjéinek a felépítéséhez szük­ségesek. Az ember napi fehérje­szükséglete 70 kg-ra számítva 100 g. Napjainkban egyre több szó esik arról, hogy az emberiség fe­hérjeszükségletének a kielégíté­sére újabb fehérjeforrásokat kell keresni, mert az emberiség roha­mos szaporodásával nem bír lé­pést tartani az élelmiszerterme­lés. Ezért a modern élelmiszer­kutatásban is ráterelődött a fi­gyelem a gombákra. Viszonylag nagy nitrogéntartalmuk feltűnt a táplálkozástan kutatóinak, és volt olyan idő, amikor eltúlozva a gombák tápértékét, húspótlók­nak tekintették őket. Ma az az álláspont, hogy ha nem is egyen­értékűek a hússal, mégis nagy fehérjetartalmuk miatt fontos fe­hérjeforrások. Fehérjetartalmukon kívül több olyan anyag is található a gom­bákban, amelyeknek fontos élet­tani hatásuk van: hasonlóan a fűszerekhez, megindítják és fo­kozzák az emésztést. Az erdőkben gyakori a vargá­nya gomba, amely kellemes íze miatt fontos ehető gombánk. Kedvező, bő csapadékú években tekintélyes nagyságúra megnő, mint a képen látható példány. Csehszlovákiában, Pilzen melletti erdőben gyűjtöttek, súlya 1,6 kg. A gombák között egyébként né­ha még nagyobb is gyűjthető, melynek átmérője eléri az 50— 60 cm-t. Az erdőben gyűjtött gombát azonban csak szakértői vizsgálat után szabad fogyasztani. Tanul­ságul szolgáljanak az elmúlt év súlyos gombamérgezései!

Next

/
Oldalképek
Tartalom