Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. január 26. Mondale Bonnban tárgyal Schmidt: ,,Nincs szükség az amerikai leckére” Román-kínai árucsereforgalom Terrortámadás baloldali ügyvédek ellen követését javasolt”. Minden ame­rikai közgazdásznak, aki szerint gazdasági problémáink megoldá­sához inflációra van szükség, Európába kellene jönnie a kér­dés tanulmányozására” — jelen­tette ki állítólag a kancellár. Hozzáfűzte, hogy nincs szüksége az amerikai leckére, mert a nyu­gatnémet gazdaság jobb az ame­rikainál”. A Die Welt szerint a kancellár visszafogottan nyilatkozott Carter beiktatási beszédéről is. Mint mondotta, hiányzik belőle a „tisz­ta irányvonal”. Hiba lenne Car­ter részéről, ha nem készítené kellőképpen elő a nyugati állam- és kormányfők tervezett csúcs- találkozóját. Kedden Klaus Bölling nyugat­német kormányszóvivő mentege­tőző nyilatkozatában cáfolta, hogy Schmidt nyilatkozatával áz új amerikai elnök gazdasági ta­nácsadóit akarta volna megsér­teni, vagy kioktatni. (MTI) zéseket, Diesel- és villamosmoz­donyokat, tartályvagonokat, fém- és vegyipari termékeket szállít, Kínából pedig szerszámgépek, koksz, gyapjú, hengerelt áru, vasötvözetek, textil- és élelmi- szeripari termékek érkéznek. A megyei felhívás nyomán események sorokban MOSZKVA ___________________ Ke dden a Kreml nagytermében megnyílt a DOSZAAF (a szovjet hadsereg légierő és flotta önkén­tes honvédelmi szervezete) VIII. kongresszusa. A beszámolót Alekszandr Porkriskin, a DO­SZAAF központi bizottságának elnöke, a Szovjetunió háromszo­ros hőse, a légierők marsall ja tartotta. (TASZSZ) LONDON____________________ A b rit fővárosban mély csaló­dást váltott ki a Rhodesia jövő­jével kapcsolatos tárgyalások ku­darca. Crosland külügyminiszter a tervek szerint kedden a parla­mentben beszédet mond, amely­ben ismerteti a válság részleteit. Crosland egyben utasította Ivor Richard nagykövetet, a genfi konferencia brit elnökét, hogy maradjon továbbra is Afrikában és folytassa tárgyalásait a dél­afrikai kormány és a színesbőrű lakosság képviselőivel. (AP) PEKING _____________________ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság távozó pekingi nagy­követét — általános meglepetésre — az ország három legfontosabb politikai személyisége, Hua Kuo- feng, a KKP KB elnöke, Je Csien-jing, a KKP KB alelnöke és Li Hszien-nien (első) minisz­terelnök-helyettes együttesen fo­gadta. Ilyen diplomáciai aktusra emberemlékezet óta nem volt Kí­nában példa. Maga Mao Ce-tung nem fogadott nagyköveteket, a kormány és a parlament elnöke pedig azelőtt külön-külön búcsú­zott a távozóktól. (MTI) PÁRIZS___________________ A p árizsi kormány bejelenté­se szerint 1978-ban a francia kö­zépiskolákban bevezetik a japán nyelv oktatását is. A diákok -ezentúl ebből a szép és nehéz keleti nyelvből is érettségizhet­nek. A francia középiskolások tavaly még 80 százalékban az an­golt választották első idegen nyelvi tantárgyként. (Reuter) GEVGELIJA _________________ Ge vgelija környékén, Macedó­nia legdélibb részén az utóbbi napokban valóságos farkasinvá­ziót figyeltek meg. A farkasok kisebb-nagyobb falkákba verőd­ve megtámadják az állatokat, nemcsak a hegyekben, hanem la­kott helységekben, nappal is. A gevgelijai és a sztojakovi vadász- társaságok már több hajtóvadá­szatot szerveztek, de különösebb eredmény nélkül mindössze öt farkast ejtettek el. (Tanjug) Hétfőn este Bonnba érkezett Walter Mondale amerikai alél- nök, és kedden délután egyórás négyszemközti megbeszélést foly­tatott Helmut Schmidt nyugatné­met kancellárral, majd a két ál­lamférfihoz csatlakoztak a kulcs­tárcákat vezető nyugatnémet mi­niszterek. Mondale kedden fogadta Wal­ter Stoesselt, az Egyesült Álla­mok bonni nagykövetét is. A tárgyalások megkezdése előtt nagy feltűnést keltett a Die Welt című jobboldali nyugatnémet na­pilap keddi cikke. A lap a New York Timesre hivatkozva idézi Schmidt kancellárt, aki a múlt héten amerikai újságírók előtt kijelentette: nem tartja szüksé­gesnek az amerikai gazdasági el­képzelések követését, a hozzá­juk való igazodást. Tekintettel arra, hogy az NSZK gazdasági helyzete jobb nyugat-európai partnereinél, a Die Welt szerint Schmidt inkább a „német példa” BUKAREST Hétfőn este Bukarestben aláír­ták az 1977. évi román—kínai árucsereforgalmi és fizetési jegy­zőkönyvet. Az 1977-es év folyamán Ro­mánia teherautókat, fúróberende­(Folytatás az 1. oldalról) tókat, akik különböző erőszakos cselekedetekkel próbálják mega­kadályozni a spanyolországi de­mokratizálásért kifejtett erőfe­szítéseket”. A spanyol rendőrség főparancs­noksága a kedd délelőtti nyilat­kozatában részleteket közölt az előző éjszaka elkövetett véres terrortámadásról, amely mélysé­gesen felháborította az ország közvéleményét. Késő esti órákban két 25 év körüli géppisztolyos férfi beha­tolt a főváros központjában levő egyik ügyvédi irodába, ahol bal­oldali érzelmű jogászok dolgoz­tak. Az ügyvédek korábban már számos esetben segítséget nyúj­tottak a sztrájkoló munkásoknak különböző munkajogi kérdések­ben, és a támadást közvetlenül megelőző órákban is a magasabb fizetést követelő madridi közle­kedési dolgozók küldöttségével folytattak megbeszéléseket. A munkások távözásá után mintegy negyedórával az ismeretlen fegy­veresek betörték a hivatal ajta­ját és több géppisztolysorozatot adtak le a benttartózkodókra. Az ügyvédek közül hárman azonnal meghaltak, heten súlyosan meg­sebesültek, többen életveszélye­sen. A támadók ezután — mind­eddig nyom nélkül — elmene­kültek. Spanyolország egyébként is fe­szült belpolitikai légkörét to­vább súlyosbította ez a nyilván­valóan szélsőjobboldali érdekek­ben elkövetett terrortámadás. Oriolnak, az államtanács elnöké­nek, valamint Villaescusa altá- bornagynak, a legfelsőbb katonai bíróság elnökének elrablása, po­litikai gyilkosságok elkövetése csupán a francoista örökséghez görcsösen ragaszkodó ultrák el­keseredett akciója. amelyekkel fékezni kívánják az országban megindult demokratikus folyamat kiteljesedését. Az ellenzéki pár­tok nyilatkozatban szögezték le: az ilyen és hasonló akciók ellen- a nép érd^ejy^l. ás egyetlen céljuk, hogy a politikai zésével akadályozzák a kormány és az ellenzék megkezdett tár­gyalásainak folytatását, elzárják a demokratikus változás lehető­ségét. (EFE, AFP, AP, UPI) Szovjet-koreai kormányfői megbeszélések Moszkvában kedden folytatód?- tak Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök megbeszélései Pák Szong Csollal, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagjával, a KNDK miniszterelnökével. A baráti, tárgyszerű légkörben lezajlott találkozón folytatták a szovjet—koreai együttműködés elmélyítésével kapcsolatos alap­vető kérdések áttekintését. Meg­különböztetett figyelmet szentel­tek a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok továbbfejleszté­sének. Folytatták a kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nemzet­közi kérdésekről megkezdett esz­mecserét is. Pák Szong Csői kedden meg­koszorúzta a Lenin-mauzóleumot és virágot helyezett el az Isme­retlen Katona sírján. (MTI) Chilei „eltűntek” Beépülnek a titkosrendőrök A chilei titkosrendőrség, a DI­NA emberei igyekeznek beépülni Nyugat-Európában a chilei me­nekültek szervezetébe, a szolida­ritási bizottságokba. A DINA- megfigyelés alatt tartja a mene­külteket, sok esetben terrorizálni igyekszik őket, és nem riad visz- sza a gyilkosságoktól sem. A legelterjedtebb francia nyel­vű belga napilap, a brüsszeli Le Soir interjút közöl erről Gladys Diaz chilei újságírónővel, akit több évi rabság után a múlt év őszén látványosan szabadon en­gedték a Pinochet-junta emberei. Az újságírónő elmondotta: a DINA-ügynökök a szabadon bo­csátott és száműzött foglyokat az első perctől kezdve megfigyelés alatt tartják. Gladys Diaz közölte a belga lappal, hogy a Pinochet-junta most új módszerekkel kísérlete­zik ellenfelei elhallgattatására. Mivel a nemzetközi közvélemény nyomására kénytelen bizonyos számú politikai foglyot szabadon bocsátani, az újonnan letartózta­tott személyeket hivatalosan „el­tűntnek” nyilvánítják, így sem­miféle felvilágosítást sem adnak róluk. Az újságírónő szerint az -eüitireólfák részét'’^azonnal meggyiilkóljálc.j -másokat; ;■ titkos 'börtöhökbe,"‘,koncentrációSl tábo­rokba hurcoljak. Ezekben a tá­borokban legalább háromezer „eltűnt” van, akikről családjuk sem tud semmit. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) mény pedig kétmillió forintba kerül. Űj tantermeket alakítanak ki Szánkon és Tompán is. Tettek bizonyítják, hogy a kis­kőrösi járás községeiben is meg­értésre talált a társadalmi össze­fogásra buzdító megyei felhívás. Kiemelkedő példa a kaskantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet tagjainak segítsége, ugyanis két­millió forinttal, járultak hozzá az új ötven helyes napközi otthonos óvoda építéséhez. Kecelen is öt­ven személyes óvodát alakítanak ki, melyhez a helyi Szőlőfürt Szakszövetkezet egymillió forint anyagi támogatást ad. Ugyancsak társadalmi összefogással 25—25 hellyel bővítik a solvadkerti, csá­szártöltési és fülöpszállási óvodá­kat, valamint a keceli, soltvad- kerti és császártöltési iskolák tan­termeit. Tabdin politechnikai te­rem, Akasztón és Tázláron nap­közi otthon épül. Mostanában világszerte sok szó esik a környezetvédelemről. Mind többen sürgetik a nemzetközi ösz- szefogást a légkör szennyezése ellen. Ügy tűnik, érdemes lenne megfogadni ezt a tanácsot a po­litikai légkör mérgezőivel szem­ben is. Azok, akik az elmúlt hét végén újabb merényletet követtek el a Német Demokratikus Köz­társaság bonni képviselete ellen és mindazok, akik különböző szinteken mögöttük állnak — nemcsak a szó szoros értelmében mérgezik a levegőt maró gázt tartalmazó bombájukkal, hanem átvitt értelemben is. Az újra és újra bezúzott ab­lakokon át behajított szerkezetek nemcsak a külképviselet munka­társainak egészségét károsították — ez pedig sajnos orvosi tény —, hanem Európa egészségét is. Ha valamelyik állam fővárosá­ból olyan hírek érkeznek, hogy ott nem tudják vagy nem akar­ják biztosítani egy ország kül­képviseletének nyugodt, zavarta­lan munkáját, a közvélemény el­lenszenvvel fogadja az ilyen je­lenségeket. A nemzetközi jog egyértelműén.„előírja a. diplomá- tainh-'missiiók^'védeimétő az úgy- -vtívemtfnlmsi konvenció ewtQ- sam-'félreérthetetlenül megszabja a fogadó állam ezzel kapcsolatos teendőit. Ebben az esetben ráadásul a szokásosnál is fontosabb lenne, Amellett, hogy a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság a tervciklusban 400 ezer forinttal támogatja az óvo­dák fejlesztését, új iskolai tan­termek kialakítását, a gazdaság bócsai borkombinátjának szocia­lista brigádjai többszáz óra társa­dalmi munkát vállaltak csakúgy, mint a kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet tázlári üzemének kol­lektívája. Az oktatási—nevelési intézmé­nyek további fejlesztésére, kor­szerűsítésére Bács-Kiskun megye városaiban, községeiben eddig több tízezren vállaltak társadal­mi munkát, vagy felajánlották az érte kapott pénzt. Áz V. ötéves tervben meghatározott óvoda- és iskolabővítési célkitűzések meg­valósítása érdekében minél több szocialista brigád kezdeményez­zen. szervezzen társadalmi mun­kaakciókat. T. L. hogy Bonnban is maradéktalanul megvalósuljanak e konvenció elő­írásai. A közelmúlt történelme megmutatta, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kap­csolata rendkívüli jelentőségű, a két ország kétoldalú érintkezését meghaladó nagi/ságrendű kér­dés, amely — nem túlzás — befolyásolja az összeurópai, igy a inlághelyzetet is. Helsinkihez olyan út vezetett, amelynek egyik legfontosabb állomása annak a kölcsönös elismerése volt, hogy a sajátos történelmi fejlődés során két különböző társadalmi és poli­tikai rendszerű szuverén német állam jött létre. A merénylők és megbízóik 3 jelenlegi európai status quonak ezt az egyik döntő pillérét tá­madják. Ezt teszik a jobboldali ellenzék, a CDU és CSU politi­kusai — ezt megszokhatta a vi­lág. Azt azonban nem lehet meg­szokni, hogy sem a jobboldali tá­madások, sem a tényleges me­rényletek nem találnak azonnali, félreérthetetlen visszautasításra a hivatalos Bonn részéről. Csak határozott fellépéssel segíthetne áz NEZK körmánya a legmagá- Sább rendű „politikai környezet- védelemben’’, a minden tekintet­ben tiszta levegő megteremtésé­ben. H. E. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Mérgezett levegő Külföldi turisták a Szovjetunióban A Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet zá­róokmánya kimondja: „A turiz?- mus elősegíti más országok éle­tének, kultúrájának és történel­mének teljesebb megismerését a népek közötti kölcsönös megér­tést, javítja a kapcsolatokat, elő­mozdítja a szabad idő jobb fel- használását.” A nemzetközi turizmusban Eu­rópa vezet. A világ országait já­ró 200 millió turista közül Euró­pa 150 milliót fogad évente. Az össz-európai turistaforgalom kö­zel 40 százalékát a szocialista or­szágok bonyolítják le. A szocialista országok igyekez­nek bővíteni a turizmus földrajzi határait. Azon munkálkodnak, • Igen népszerű a moszkvai Puskin Múzeum. Az idén a Szovjetunió külföldi vendégei közül 40 ezren tekintették meg az ország különböző múzeumait. (Fotók: APN) • A fiatalok játékát a Minszkiül nem messze fekvő Junoszty Ifjúsági Táborban kapta lencsevégre a fotóriporter. A táborba francia fiatalok érkeztek, hogy szovjet fiúkkal és lányokkal találkozzanak. hogy bővítsék kapcsolataikat a más társadalmi rendszerű orszá­gokkal. Jelenleg a Nyugat-Euró- pából a szocialista országokba ér­kező vendégek a turistaforgalom 25 százalékát alkotják. Fejlődik az együttműködés új területe: a szocialista országokban egyre több szállodát építenek külföldi cégek részvételével, a szocialista álla­mok pedig részt vesznek nyu­gati utazási irodák létrehozásá­ban. Évről évre egyre több turista keresi fel a Szovjetuniót — mondották az APN tudósítójának az INTURIST-ban, a Szovjet Ide­genforgalmi Irodában. Az idén 150 országból, mintegy 4 millió külföldi turistát fogadunk. „Taskent” hallgatja a földet Bolygónkon óránként húsz föld­lökés és három kisebb erősségű földrengés észlelhető. A földren­gések haláJós áldozatainak száma évente mintegy tízezer; a statisz­tikák szerint a legutóbbi száz év folyamán csaknem másfél millió­an pusztultak el a- nagy erejű földrengések következtében. Ezért is különös jelentősége van a Szovjetunió „Taskent” elnevezésű .központi, szeizmológiai állomásán folyó kutatásoknak. A szakembe­rek már több, mint két évtizede „hallgatják” a Föld mélyében végbemenő folyamatokat. ' A legnagyobb és legnehezebb A világűr talánya ­1908. június 30-án Szibéria szí­vében, a lakatlan tajgán, nem messze a Podkamennaja Tunguz- ka folyótól hatalmas robbanás történt. A robbanás helyétől 1200 kilométer távolságban is hallani lehetett a mennydörgésszerű ro­bajt. 450 kilométer sugarú kör­ben betörtek a házak ablakai. A légnyomáshullám megkerülte a Földet, a világ számos meteoro­lógiai állomásán jelezték. A tu­dósok feltételezése szerint mind­ez egy meteorit becsapódásának következménye volt. Ennek elle­nére a Tunguz-csoda csaknem 70 év után, még napjainkban is fog­lalkoztatja a tudósokat és a köz­véleményt. A robbanás következményeit elsőként Leonyid Kulik tanulmá­nyozta behatóan. 1921-ben. A részletes vizsgálatok különleges tényekre derítettek fényt. Nyo­ma sem volt kráternek, amelyet a meteorit becsapódásának kellett volna kiváltania, metorit-darabo- kat sem találtak. Ugyanakkor hatalmas területen, jól felismer­hető robbanásnyomokat figyeltek meg. A robbanás epicentrumától 70—80 kilométer távolságban mind a mai napig kidőlt fák ma­radványai láthatók. A fatörzsek megégtek, elszenesedtek. Ilyen hatást csak egy 15 kilométer ma­feladat, hogy a szakemberek mi­nél hamarabb jelezzék a várható földrengések helyét, idejét és erősségét. A „Taskent” állomás munkatársai kidolgoztak egy eredményes módszert: a talajvíz radon- és héliumtartalmának nö­vekedéséből következtetni tudnak a várható földmozgásra. Elsői íz­ben az 1966-os taskenti földren­gés alkalmával bizonyosodott be, hogy a módszer és a vizsgálatok iránya helyes. Azóta rendszere­sen tovább folytatják a talajvíz összetételének vizsgálatát a föld­rengésveszélyes területeken. (APN) a Tunguz-meteorit gasan felrobbanó, 20—40 millió tonnás trinitro-toluol töltetű bom­ba okozhat, amelynek 2000-szer nagyobbnak kell lennie, mint az 1945-ben Hirosimára dobott ame­rikai atombomba. Ezek a tények késztették Alek­szej Zolotov szovjet tudóst arra, hogy elemezze a katasztrófa kör­zetében található fák évgyűrűinek radioaktivitását. A tudós már nyolc alkalommal kereste fel a robbanás helyét, tőzeg-, talaj-, fa- és rovarmintákat gyűjtött. Megállapította, hogy a fák évgyű­rűiben az 1908-as évtől kezdve fokozott radioaktivitás tapasztal­ható. Zolotov úgy véli, hogy itt atom­robbanás történt, de hogyan ke­rülhetett a nukleáris robbanótöl­tet a néptelen tajgába abban az időben? Az egyik lehetséges ma­gyarázat: Szibéria felett nukleá­ris energiával hajtott űrhajó rob­bant fel. Több tudós nem ért egyet Zolotov következtetésével. Továbbra is azt a feltételezést fo­gadja el, hogy a robbanás oka a Föld és egy jégmagvas üstökös összeütközése volt. Reméljük, hogy a kutatások mihamarabb feltárják a Tunguz-rejtély valódi okát, amely az emberiséget im­már 70 éve foglalkoztatja. (APN) • Külföldi látogatók Volgográd- ban, a hős városban, a Mamajev- dombon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom