Petőfi Népe, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

1977. január 18. • PETŐFI NÉPE • 3 Földgáz Kiskunhalas környékéről KÉPERNYŐ Üj technológia a növényvédő szerek és gyógyszerek vizsgálatához 1967-ben kezdte meg a szén­hidrogénkutatást Kiskunhalas tér. ségében a dunántúli kutató- és feltáró üzem. Az egy évtizedes munka meghozta gyümölcsét, je­lentős mennyiségű ISSolajat és földgázt tártak fel a zalai kuta­tók. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt a Gellénházán szé­kelő Dunántúli Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatot bízta meg a Kiskunhalas térségben feltárt szénhidrogénvagyon kitermelésé­vel. A népgazdaságunk számára oly fontos energiahordozók, mint A korszerű termékek és technológiák gyors kifejlesz­tése ma már csak több tu­dományág eredményei­nek összegezé­sével lehetsé­ges, hiszen a modern termé­kek, íermelési eljárások rend­szerint olyan bonyolultak, hogy létrehozd. sukkal egyetlen vállalat vagy kutatóintézet aligha boldo­gulna, Ezért vi­lágszerte min­denütt, így ha­zánkban is, tár­sulások jönnek létre, amelyben a résztvevők egyesítik tudó. mányos tapasz­talataikat, szaktudásukat, anyagi eszközeiket, és összehangolják munkájukat. Jó példát szolgál­tat erre az elektronikai ipar, ahol a modern technika talán legbo­nyolultabb termékeinek, a félve­zető memóriáknak és az integ­rált áramköröknek a kidolgozá­sa, az ipari gyártás feltételeinek megteremtése csak ilyen kutatás- fejlesztési társulással oldható meg. Az elmondottak természetesen a műszergyártásra is érvényesek, annál is inkább, mivel a korsze­rű automatizálási és számítás- technikai műszerek nagyrészt az elektronikai ipar számára szük­séges alkatrészekből, elemekből iépíihetők meg. Egy továbbit ter­mészetes igény, hogy olyan mű­szerek, berendezések is készül­jenek, amelyekkel éppen ezeket a kőolaj és a földgáz hazai ter­melésének növelését célzó beru­házásra, a termelő és szállítóbe­rendezéseik és rendszerek kiala­kítására hozzávetőleg egymilliárd forintot fordítanak. A földgáztermelés előkészítését még ebben az évben elvégzik, s megnyitják a gáztermelő kutakat. Kőolajtermelésre — a termelés műszaki és technikai feltételei­nek folyamatos megteremtése után — várhatóan 1978. végén kerül sor. (MTI) az építőelemeket tudják ellen­őrizni, bemérni. Az az igazság, hogy a mérés- technika nem tudott lépést tar­tani az áramköri technika szédítő fejlődésével. Egyre nyilvánva­lóbbá vált, hogy a kezdetben használt vizsgálóeszközök (multi­méter, oszcilloszkóp stb.), nem alkalmazhatók hatásosan logikai áramkörökben végzett mérések­hez. Ennek oka, hogy az áram­körök vizsgálata, a hibakeresés vagy javítás, alapvetően más problémákat vet fel, mint régeb­bi típusú áramköröknél. Gyakori eset a mérések során, hogy nincs elegendő idő a bonyolult áram­körök működésének részletes megértésére. Ezért van szükség a vizsgálatok részleges vagy teljes automatizálására. Világviszonylatban is új rádió­aktív elemző eljárást és hozzá tartozó berendezést dolgozott ki a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Inté­zete. A különleges technológia az új növényvédő szerek és gyógy­szerek forgalomba hozatalát meg­előző vizsgálatoknál hasznosít­ható. A különböző alapkutatási fel­adatok elvégzéséhez eddig is al­kalmaztak rádióaktív elemzési módszereket, az ezekhez tartozó berendezéseket azonban drága valutáért külföldről kellett meg­vásárolni, s ráadásul maga a vizsgálat is meglehetősen költsé­ges, s hosszú időt igényel. Az új magyar eljárás előnye éppen ab­ban rejlik, hogy olcsóbb az eddig ismerteknél, s a hozzá tartozó berendezést is az intézet dolgoz­ta iki. A vizsgálati módszer lé­nyege, hogy az élő szervezetbe juttatandó gyógyszer, vagy más anyag egy atomját a hidrogénnek TEJTERMELÉS A gazdaságok tehenészetei ta­valy az előző évinél 17 század lékkai több tejet adtak a feldol­gozó iparnak és a fogyasztóknak. Néhány állami gazdaság egé­szen kiemelkedő eredményt ért el. Az Enyingi Állami Gazdaság­ban 1500 tehén átlagosan 5661 li­ter tejet adott. Ebben az állo­mányban 900 Holstein-Friz tehén átlagos tejtermelése meghaladta a 6300 litert, ami nemzetközi mércével mérve is jó eredmény. A világszerte ismert Holstein- Friz fajtát tartó gazdaságok kö­zül a legjobb eredményt tavaly az Agárdi Állami Gazdaság érte vagy a szénnek a rádióaktív izo­tópjára — a triciumra, illetve a C—14-re cserélik ki, s így a ra­dioaktívvá vált vegyület eloszlá­sa a szervezetben érzékeny mű­szerrel kimutatható. Ehhez azon­ban mintát kell venni a szerve­zetből. Egy új gyógyszer vizsgá­latánál például a kísérleti kutya veséjéből szövetmintát vesznek, s a műszer kimutatja a gyógy­szerrel felszívódó izotóp rádióak­tív sugárzását. Az eddigi eljárá­sokkal ezt csak úgy lehetett el­érni, hogy különféle vegyszere­ket adtak a vizsgálati anyaghoz. A szabadalmaztatott technoló­giát és a műszert egyebek mel­lett a Kőbányai Gyógyszergyár és az Állatorvostudományi Egyetem alkalmazza sikerrel, de érdeklőd­nek iránta külföldön is. Az eljá­rást ezért eddig hazánkon kívül a Szovjetunióban, Kanadában, az NSZK-ban és az Amerikai Egye­sült Államokban is szabadalmaz­tatták. el 6724 literes átlagos termelés­sel. 1977-ben az állami gazdaságok, a tsz-ek és a kistermelők orszá­gosan összesen 4 százalékkal fo­kozzák a tejtermelést. Ennél na­gyobb mértékben, kereken 7 szá­zalékkal növelik a tejtermelést az állami gazdaságok. Egyebek kö­zött á tejértékesítési prémium te. szí az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokat a tehenészet ered­ményeinek fokozásában, s a töb­bi támogatási forma is ösztönzi a hozamok emelését. Az állami gazdaságok a terv szerint 1977-ben tovább növelik a tejelő tehénállományt. (MTI) A valóságfeltáró műsorok a tévé vitathatatlanul sikeres mű­sorai közé tartoznak. A Dömölki- féle Miért?, a Végh Antal Állvá­nyon című novellájából készített tévéjáték, Vitray legutóbbi me- séltető órája, a Nyitott boríték új száma egyaránt beszédtéma. Az említett műsorok vetítése azt bizonyítja, hogy a tévé haté­konyan részt akar venni a job­bért, tökéletesebbért, elveink minél teljesebb, tisztább érvé­nyesítéséért folyó, nap, nap utón megismétlődő küzdelemben. Apró homokszemek a legtöké­letesebb gépezet működését is megzavarhatják. A tévé sokat tehet —, s úgy látszik, tesz is — azért, hogy ezeket a homoksze­meket, a közvélemény eltávolít­sa, újabbak keletkezését meg­nehezítse, mindezek eredménye­ként jobban élünk. Életünk minőségéről van szó. A tartalmasabb szabad időről, elveink apró dolgokban történő érvényesítéséről, a régiből az új­ba történő átmenet megkönnyíté­séről, a beilleszkedés gyorsításá­ról. • Végh Antal néhány esztende­je megjelent alap-novellája saj­nos, ma sem vesztett időszerűsé­géből, bár a kibontakozó szocia- listabrigád-mozgalom, a művelő­désügy, a változó társadalmi kö­zeg lefaragott valamit a prob­léma éléből. A faluról Budapest­re nagyobb városokba kerülők egy része nem tud mihez kezde­ni szabad idejével. Tengenek-lengenek és ha elő­fordul, hogy olyan rámenős „fej’’ vonzásába kerülnek, mint biva­lyos, akkor úgy járnak, mint Szekeresék. A megváltozott élet­mód, körülmények miatt a pénz nagyobb szerepet kap gondolko­zásukban, mint korábban. Hat rájuk a rossz példa, a sok csábí­tás. Paládit (Hegedűs Géza pom­pás alakításában) a tiszta szere­lem menti meg ettől a lassan- lassan bandává süllyedő kompá­niától. Egyik-másik társa érzi, hogy így is élhetne, a lelke mé­lyén tudja, hogy Paládinak van igaza, de nincs ereje, bátorsága szembenézésre, nincs ellenpólusa a lődörgésnek, nincs az erőket, energiákat mozgósító cél. MáJnay Leventének sikerült e sokféle hatást jellemekben, ma­gatartásokban érzékeltetni. Soha se kiabált a képsorok mögül a tanító szándék. így érte el, hogy a nézők többsége — gondolom — az akaratlan gyilkosokat is megsajnálta, majd-majd áldozat­nak tekintette, mint a nagy re­ményű fiatal munkást. Nem az jutott az eszünkbe, hogy milyen büntetést érdemelnek elpusztí- tói; miként gyorsíthatnánk a szocialista módon élni követel­mény általános . érvényesülését, ezen kell a látottak hatására töp­rengenünk. * Ismerőseim hívták fel a figyel­met a Nyitott boríték ismétlésé­re. Megint csak az bizonyosodott, hogy a legtökéletesebb mecha­nizmus sem nélkülözheti bizonyos esetekben az egyéni kiválóságot. A nagycsaládot ellátó bajai gye­reklány példája több mint meg­ható. Most már a társadalmon a sor: segítse őt saját céljai eléré­séhez. Hallhattuk, áldozatkész­sége megmozgatta az illetékese­ket, megkapja az anya nélkül maradt család a szükséges támo­gatást. Érdekes jelenséget derített föl a kutyatenyésztő ügy. A kör­nyékben lakók életét elkeserítő pulitenyésztő felháborító dema­gógiával védekezett. Noha kutya­ügyekben eléggé tájékozatlan va­gyok, tudom, hogy az itthon és külföldön eladott pulikért sok­sok pénzt kap a tenyésztő. Alig­ha tévedek, ha azt mondom, hogy elsősorban a busás jövede­lemért foglalkozik az állatokkal. Mégis a közérdek gondos védel­mezőjének állítja be magát, nemzeti értékek növelőjének. Mindent a saját szemüvegén ke­resztül néz, saját érdekeinek megfelelően magyaráz, ö csak jót akar, amikor az utcán szabadjá­ra engedik a kutyákat, így leg­alább kevesebbet ugatnak. Sajnos, gyakori az ilyen típus. Ök parkíroznak autójukkal a zöld gyepen, mert.... ők hivat­koznak műszaki normákra szem­mel látható hibákkal készült ház átvételekor, ők magyarázkodnak a munka jobb elvégzése helyett. Rendszerünk lényegét erősítik az édest és keserűt tartalmazó felszínt, a valóságot bemutató, a jó, az igaz melletti kiállásra ser­kentő tévé-játékok, dokumen­tumműsorok. Különösen, ha ilyen felelősséggel, hozzáértéssel, javító szenvedéllyel készülnek, mint a cikkünkben említettek. Heltai Nándor Fejlesztés összefogással Tavaly volt az eddig legmagasabb hozam Növekszik a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tejter­melése. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának ösz- szesítése szerint az üzemek tavaly eleget tettek a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése érdekében vállalt kötelezettsé­geinek. Amellett, hogy növelték a tehénlétszámot, emelték az egy tehénre jutó hozamot is. A tehénállomány 1976. de­cember végén 103 ezer volt, az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés pedig 3674 literre emelkedett, ami azt jelenti, hogy 1975-höz képest 348 literrel nőtt a tehenenkénti „telje­sítmény”. Az állami gazdaságokban ez az eddigi legmaga­sabb éves tejhozam. Múlt és jelen X. A spanyol történelmet vérrel és arannyal írták. Rengeteg arannyal. Ko­lumbusz, Ame­rika felfedezé­sével mérhe­tetlenül gaz­daggá és ha­talmassá tette Spanyolorszá­got. És ha az aranykor már rég el is múlt, a felhalmozott értékek a mai napig hozzáse­gítik az or­szágot ahhoz, hogy az idelá­togatók szemé­ben „ragyogni” tudjon. Ezzel magyarázható az is, hogy tu­ristáinkat el­kápráztatja a spanyol fővá­ros szépsége, eleganciája. A patinás, régi pa­lotákkal hivalkodva versenyző, modern építkezés eredetisége, nagyvonalúsága. A kirakat való­ban szép, ami pedig mögötte van, azt kevesen látják. És a kiraka­tot is könnyebb berendezni an­nak, akinek van miből. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, el kell menni Toledóba. Toledóról mindenkinek a vi­lághírű csipke és acélpenge jut az eszébe. Ezek is itt készülnek, ebben a hegyre épült, a Tajó folyóval körülkerített, s pár éve teljes egészében műemléknek nyilvánított városban, amelyet a Nabukodonozor elől Ibér-földre menekült zsidók alapítottak, ök nevezték el Tol-e-doh-nak, Nemzedékek városának. Később a rómaiak foglalták el, majd a yízigót királyok székhelye, a mór időkben pedig a keresztény el­lenállás legfőbb erőssége lett. Csodálatosan szép városkapuin épületein tanulmányozni lehet a római, az arab és a spanyol épí­tészet sajátosságait. Mert Toledo a spanyol történelemben is fő­szerephez jutott. A Katolikus Királyok, amikor házasságukkal megteremtették Spanyolország egységét, Toledót választották fővárosul. A világ egyik legrégibb és leg­gazdagabb városa. Ez a gazdagság természetesen nem az itt lakók életmódján mérhető. Toledo ma csendes, kihalt, úgy is mondhat­nánk, unalmas város. Szűk siká­torai közt csacsik kocognak, nap­ról napra gyérülő lakossága fő­ként az idegenforgalomból él. Az ötvösműhelyekben a turisták szeme láttára készítik a híres to- ledói ékszereket, — acélból és rézből. A recept és a módszer évezredes, a kézművesség titka és tudománya apáról fiúra száll. Toledóban minden ház neve­zetes valamiről, de a legneveze­tesebb látnivaló a Katedrális. Amikor a tűző napról becsoszog­tunk a sejtelmes félhomályba, valaki megjegyezte: „Ezért van­nak úgy oda? Láttam ennél szeb­bet is!” Pedig a toledói kated- rálisnak nincs párja a világon. A legkeletiesebb gótika, ami Eu­rópában létezik: az arab me­cset helyén és annak a köveiből építették. Nincs még egy temp­lom, amely ennyi kincset mond­hatna a magáénak. A főoltár csillogó csipkedíszei, a fal min­den négyzetcentimétere és a te­tőzet is, színarany. Előtte az aranynál is értékesebb vaskerí­tés. Villapando ötvösművész, tíz évig dolgozott rajta. Káprázik a szemünk, de a java még hátra van. A Kincstár, — a Tesoro — tömve kincsekkel, drágaságokkal. A számunkra legsemmitmondóbb darabok is megérnek 1—2 millió pezetát. A legfőbb érték, Izabel­la királynő szentségtartója: az első, Amerikából áthozott arany­ból készítették. Teli van drága­kövekkel és nyom vagy kétszáz kilót. Szédülő fejjel vonulunk a sekrestyébe, ahol a falakat ara­nyat érő vásznak borítják. Ribe­ra, Van Dyck, Velázquez, Tizia- nó, Zurbarán, Rubens, Goya és Greco. Rengeteg Greco! Hiszen, ez a város, ahol a krétai El Gre­co, a görög: — spanyol festővé vált. Egykori háza nyitva áll a látogatók előtt. Jönnek is, sza­kadatlanul a csoportok, bekuk­kantanak a konyhába, nézegetik a régi bútorokat, az idegenveze­tők pedig elmondják, hogy vala­ha itt fényes ünnepségek zajlot­tak, a festő szívesen látta ven­dégül a város előkelőségeit. Sze­retett jól élni, holott rosszul fi­zették. Halála után derült ki. hogy gazdag örökség helyett, há­rom évi házbér-tartozást hagyott a fiára. Toledóhoz azonban bőkezű volt. Megfestette a Látképét, büszke házaival, katedrálisával. komor ünnepélyességével. Toledo ilyen ma is. Mintha az idő meg­állt volna fölötte. Apropos, az idő! Talán semmi sem olyan különleges ebben az országban, mint a spanyolok vi­szonyulása hozzá. Ennek is meg­vannak a múltba kapaszkodó gyökerei. Átmegyünk a Tajo fo­lyón, s a napperzselte, kopár tájban kirajzolódik egy szélma­lom. „Egy szélmalom, akár a szél is erre, lusta. Egy bús ha­rang cseng valahol, egy por-ha­lom ködébe vész az út, a puszta. — meddő barázda ez, spanyol.” Enrique de Mesa sorai pontosan rímelnek a La Mancha vidék hangulatával. Ezen a helyszínen játszódik a búsképű lovag tör­ténete. Az útmenti emléktárgy­árusító hely előtt, ott áll csak­nem életnagyságú Szobra is, csil­logó. színes kerámiából. Mintegy arra figyelmeztetve az errej áró­kat, hogy mindig balul üt ki, amikor valaki nem veszi észre, hogy az előrevivő úton hátrafelé halad. Bölcs és időszerű intelem. Kü­lönösen Spanyolországban, ahol a politika óramutatói negyven évig visszafelé jártak. De ahogy kilép az ember a kihalt puszta­ságból, ezüstösen zöldellő olajfa­ligetek közé ér, ez már az élet, az ellenkező véglet világa. Olaj­fát ugyanis nem magának ültet az ember, hanem a jövendőnek. Ezekre a szelídszép fákra 25 évig kell vigyázni, mire meghozzák az első termésüket. Errefelé, ahol a márványpalota olcsóbb mint egy faház, nagy kincs a fa. Óv­ni kell, nevelgetni, mint a leg­• Zöld növényzettel elborított vasbeton. Modern építkezés — madridi módra. 9 Toledo látképe. (Fotó: Radó Gyula.) kényesebb gyereket. Hogy felnő­jön és az utódok is élvezhessék az árnyékát és a gyümölcsét. A jövőregondolás szép példái ezek a 4—500 éves olajfák. Ami pedig az értéküket illeti, elég a követ­kező adat: Spanyolország olíva­olaj-kivitelben a legelső helyen áll a világon. Spanyolországban, az idei nyár más volt, mint a többi. Először fordult elő — mondták a kintélő ismerősök —, hogy a politizálás megélénkült, még a bikaviadalok iránt is megcsap­pant az érdeklődés! A spanyol szenvedélyeket az idén nem a torreádorok mutatványai forró- sították fel, hanem az egyre ag­gasztóbb napihírek. Érezhetően romlott a gazdasági élet. Az inf­láció 25 százalékos, a külkeres­kedelem mérleghiánya meghalad­ja a 9 milliárd dollárt, a mun­kanélküliek száma 840 ezer. Egy év leforgása alatt háromszor emelték a benzinárakat. Mindez elég ok a spanyol dol­gozóknak a tiltakozásra. Be is következett az, amire negyven éve nem volt példa. Augusztus^ ban még csak vihar előtti csend jelezte a kirobbanni készülő in­dulatokat. Azóta egymást követ­ték a rendkívüli események, Negyven év óta először került sor általános sztrájkra, kétmil­lió munkás részvételével. Először tartott nagygyűlést Madridban a Szocialista Néppárt, először árusították nyilvánosan a Mundo obreró-t, a Kommunista Párt lapját. Fokozza a feszültséget, hogy Franco követői sem nézik tétle­nül a munkások és a demokra­tikus ellenzék lépéseit. Ebben a forró és bonyolult helyzetben nem lehet tudni, előre megjó­solni, hogy mit hoznak a decem­beri népszavazások? Egy bizo­nyos. A francóista rezsimből, a fasiszta diktatúrából elegük volt a spanyol dolgozóknak. A de­mokratikus átalakulás kérdése napirendre került. A küzdelem valószínűleg hosszú és kemény lesz, de ahogy az elmúlt hóna­pok példái is bizonyítják — mil­liók állnak elébe... Vadas Zsuzsa (Vége) A gyilkos is áldozat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom