Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 7. A tejtermelési rendszer térhódítása Az eddiginél jobban kihasználhatók a szakosított állattenyésztő telepek • A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet állattenyésztő telepének egyik részlete. Bács-Kiskun megye mezőgaz­dasági termelésében a szarvas­marha-tenyésztés aránya és az ál­lomány sűrűsége kisebb az or­szágos átlagnál. Mindezek elle­nére ennek az ágazatnak a nép- gazdasági súlya nagy. A IV. öt­éves tervben éppen ezért fog­lalkozott két kormányhatározat is a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésével, a szakosítás irányá­nak meghatározásával. A kormányhatározatot követő­en Bács-Kiskun megye szarvas­marha-állománya 1974. év végé­ig jelentősen nőtt, majd újra visszaesett. Bács-Kiskun megyében a Szarvasmarha ágazat hasznosítá­si irány szerinti megoszlása 1974 októberében kezdődött. A várt­nál erőteljesebben indult a hús­irányú szakosodás, hiszen 1976 szeptemberben már 7300 húshasz­nú tehenet tartottak a megyében, ami a tehénállomány 12 száza­lékát tette ki. Az általános mezőgazdasági összeírás 1972-es megyei adatai alapján a szarvasmarha ehelye- zésére szolgáló épületek Bács- Kiskun megyében rendelkezésre álltak, sőt ugyanannak az évnek a végén a 100 ezret meghaladó nagyüzemi férőhely egyötöde kihasználatlan volt. A megye mezőgazdasági kis­üzemeiben ugyanakkor 40 ezer szarvasmarha- és lóistállót írtak össze, amelyekben egyenként legalább két szarvasmarhát vagy lovat lehetett volna elhelyezni. Mindezeket figyelembevéve több. mint 80 ezer férőhelyet feltéte­lezhettünk. Ezzel szemben a kis­üzemek szarvasmarha- és lóállo­mánya mindössze 68 ezret tett ki, amely 1975. év végéig, a tel­jes körű összeírás szerint, le­csökkent 56 ezerre. A nagyüzemi férőhelyek szá­ma a múlt esztendő végén, már meghaladta a 112 ezret, így a 92 ezres állatállomány a férőhelyek­nek csak 82 százalékát vette igénybe. Néhány gazdaságban az is előfordult, hogy az istállókban nem a megfelelő korcsoportú vagy hasznosítási irányú állatot tart­ják, hanem a növendékmarha- istállóban tehenet vagy hízómar­hát, esetleg baromfit. A 82 szá­zalékos férőhely kihasználási át­lagon belül az állami gazdasá­gokban 97 százalékos, a termelő- szövetkezetekben mindössze 78 százalékos a férőhelyek igénybe­vétele. A szarvasmarha program egyik célját, az üres férőhelyek kihasz­nálását leginkább a termelőszö­vetkezetekben szükséges szorgal­mazni. Az istállók legnagyobb hányada a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befejezése után épült. A nagyüzemi köve­telményeknek általában megfe­lelnek még akkor is, ha a tech­nológiai felszerelésük nem egé­szen korszerű. Különösen szem­betűnő, hogy a növendékmarha- istállókat milyen csekély mérték­ben használják ki, amiből arra lehet következtetni, hogy az épít­kezésnél nem voltak elég körül­tekintőek, nem vették figyelem­be a szarvasmarha-állomány ösz- szetételének várható alakulását. 1975 végén 21 szakosított szarvas­marha-telepet tartottak a megyé­ben nyilván. A tehenészeti telepek többségén tej- és húshasznosítá­sú állomány is található, s a szövetkezeti gazdaságok 15 nagy­üzemi telepén a tehénállomány egynegyedét tartották. A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás termelési rendszereihez Bács-Kiskun megyében két me­zőgazdasági szövetkezet csatlako­zott. A jánoshalmi Haladás Tsz az AGROKOMPLEX, a vaskúti Bácska Tsz pedig a kaposvári KATEJ tagja. A Bácska Terme­lőszövetkezet múlt évi tejterme­lési mutatói igen kedvezőek vol­tak. Az átlagos 473 tehenet figye­lembevéve egy tehén hozama 3500 literre emelkedett Vaskúton, jó­val meghaladva a szövetkezetek megyei átlagát. Bács-Kiskun megye tejtermelé­se összességében kedvezően ala­kult 1975-ben, hiszen 137 és fél millió liter tej volt, több, mint az utóbbi öt esztendőben bármi - kor. Egy tehén évi átlagos tejter­melése az állami és szövetkezeti gazdaságokban, valamint a kis­üzemekben magasabb az országos átlagnál, bár a mezőgazdasági szövetkezetekben még mindig alacsony a tehenenkénti tejho­zam. A rét, a legelő és a szántóföldi takarmánytermő terület a nagy­üzemi gazdaságokban csökkent, ezzel egyidejűleg viszont a ta­karmányhozamok nem emelked­tek számottevően. A takarmányo­zási hiányosságokon kívül ked­vezőtlenül befolyásolja még a tejtermelést Bács-Kiskun megyé­ben az úgynevezett inproduktiv tehenek viszonylag nagy száma. •Az alacsony hozamú, vagy egyál­talán nem termelő tehenek ki­cserélésével növelhető lenne a tejhozam. Bács-Kiskun megye számos gazdaságában, a kisüzemekben is. folyamatosan végzik a magyar­tarka állománynak a Holstein- friz intenzív tejtermelő fajtával történő keresztezését. Ennek ered­ményeként az állami gazdaságok szarvasmarha-állományának egy. ötödé, a mezőgazdasági szövetke­zetekének pedig egytizede már keresztezett. A terv szerint a kö­zös gazdaságokban 1980-ig ter­melésbe állítják a nagy hozamú teheneket. összegezésül megállapítható, hogy a IV. ötéves tervben léte­sített szarvasmarha-férőhelyeket az eddiginél fokozottabban ki kell használni. Megfelelő felújítással a kevésbé korszerű férőhéTyek is gazdaságosan felhasználhatók. Dr. Nagy Lajosné KSH megyei igazgatóságának közgazdásza • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz szakosított tehenésze­tében silótakarmányt etetnek. KÖZSÉGPOLITIKA HARTÁN Az összefogás varázserő Aki Dunatetétlen felől érkezik Hartára, egy kis terecskén meg­látja a betontalapzatra kiállított körmös traktort. Az öreg kör- mös nemzeti, társadalmi-gazda­sági felemelkedésünk immár mu­zeális termelőeszköze. Harta e jelképében is méltón őrzi múlt­ját; tudatosítván mindenkiben, hogy a múlt mindenkoron jelen és jövő alkotó része. Nem kell napokat eltölteni a községben, hogy valaki megbizo­nyosodhasson afelől, ez a tele­pülés tudja múltja keserveit és ünnepeit, de fölismeri jelenét is, s minduntalan tágítja fejlődése lehetőségének határmezsgyéit. A jelen viszonyai a jövő fel­adatait is tükrözik: mit, miért, miből valósíthatnak meg? Talán mondjuk azt, ez a községpolitika. Nánai András tanácselnök: — Az oktatáspolitikai határo­zat végrehajtásának az alapfel­tételeit kell most nekünk meg­teremteni. Korszerűsíteni az is­kolákat, bővíteni az óvodát, böl­csődét, meg kell szervezni a művelődési ház közös fenntartá­sát a két termelőszövetkezettel, korszerűsíteni kell a könyvtárat. Mondjam még?... — kérdezi, tu­datván is a látogatóval azt, hogy a feladatok önmagukban még nem a föltárulkozott viszonyok. Az elmúlt hónapok községpoli­tikai eredményeinek nevezhetjük: Megoldották a művelődési ház, az iskola, a pártszékház, a köz­ségi könyvtár és az ifjúsági klub központi fűtését. A hőközpont közel 900 ezer forintba került. Más. A bölcsőde eddig csak idényjelleggel működött, mostan­tól megteremtődött a feltétel ah­hoz, hogy állandó jelleggel ott­hona legyen huszonöt kisgyer­meknek. Sok ez — kevés? De kopogtatnak a tanácselnök ajtaján. A MEZŐTERMÉK Válla­lat képviselője érkezett meg, ugyanis új, korszerű boltot nyi­tottak Hartán, s ezzel megoldód­nak a zöldség-gyümölcsellátás és egyben -felvásárlás gondjai is. • Most még kertek látszanak ott, ahol majdan a községi tornacsarnok Fábián Sándor, a végrehajtó bizottság fiatal titkára, közvetlen, > határozott, helyzetelemző-értéke- lő munkastílusú közigazgatási szakember. Fölvázolja: az isko­láskorúak száma a községben je­lenleg 564, s az utóbbi két évben megduplázódott a születések szá­ma. Korábban 48—50 gyermek született évenként, s az idén au­gusztus 1-ig már százegy szüle­tési anyakönyvi kivonatot adtak ki. Jelenleg hat helyen taníta­nak, de négy tanteremnél egyik iskolában sincs több. A szétta­goltság miatt a szaktantermi ok­tatás bevezetése lehetetlen. Ezen túl még fogadni kell a Nagy ké­kespusztáról és Állampusztáról bejáró gyerekeket is. Ott ugyanis osztatlan rendszerben (1—3, 2—4 osztályok együtt) tanítanak. Egyszerű történetek. Az úgynevezett Meixner-féle és fölépül. a volt református iskolában a szülői munkaközösség tagjai ösz- szefogtak, fölszedték az elkopta­tott, olajozott padlót és a tanter­meket parkettázták... A KIOSZ hartai csoportja tár­sadalmi szerződést kötött a ta­náccsal. Tavaly az öregek nap­közi otthonát bővítették, az idén pedig a kisgyermekekért dolgoz­nak: az óvoda mellett kialakíta­nak még egy helyiséget, amely egy újabb csoport otthona lesz... Az Arany János utcában több­nyire idős emberek laknak, akik nehéz földmunkát nem vállal­hattak azért, hogy előttük is kö- vezett-portalanított út legyen. Énisz Péter tanácstag javasolta, hogy az út alapját ássák ki a fia­talok, segítsen mindenki. Két hét alatt kész lettek a földmunkák­kal, s már el is felejtették talán az Arany János utcában lakók, hogy valaha sarat tapostak. — Ilyen társadalmi összefogás­nak köszönhető az is — mondot­ta a tanácselnök —, hogy 1980- ig Hartán minden utca kövezett lesz. Minden bizonnyal „hartai cso­dának” emlegetik majd a község történetét egykoron kutatók, hogy hosszú évek óta a tanácsi üzemi konyhán, amely 120 adagosra méretezett, napi 330—340 adag ebédet főztek óvodásoknak, isko­lásoknak. S azt is annak nevez­hetik, hogy jövőre átadják a két helyi termelőszövetkezet és a ta­nács közös üzemi konyháját, amely 1500 adagos lesz, s kony­hagondok miatt 1977-től már nem kell a szülők kérelmeit elutasí­tani, akik gyermekük részére napközis ellátást kérnek. Az összefogás, együttműködés lesz az alapja annak is, hogy az iskolai és a felnőtt testnevelés gondjai megoldódjanak. Torna- csarnok kell. A tanácsnál úgy mondják, minősítik „éppen elég­séges községpolitikai okok miatt kell a tornacsarnok.” Már meg is rendelték a tervezést. Megva­lósításának a záloga ezúttal is a hartai varázserő lesz, amit egy­szerűen csak úgy nevezhetünk: ÖSSZEFOGÁS. Csató Károly • A leendő konyha vázszerkezete: 1500 főre főzhetnek 1977-től. A műtéti érzéstelenítés korszerűsítője Egy sürgős ügy elszólitotta a főorvost, egyedül szemlélődöm szobájában, vallatom a tárgya­kat. Tisztaság, célszerű rend, arányérzék. Otthont idéző emlé­kek a sűrű csendben. Rajzok a falon, kisebbik fia tehetségének bizonyítékai. Kis szőnyegek, ol­vasott könyv az asztalon, művé­szi naptár egy kétszáz év előtti kecskeméti orvos diploma-hason­másánál kinyitva. Vélhetném dolgozószobának, rendelőnek, lakóhelyiségnek. A szükség formálta így. Dr. Vass- Eysen Ervin áz elmúlt héten például 136 órát töltött a kecske­méti kórházban. Nehéz posztokat bíztak rá: az intenzív osztály és a műtéti érzéstelenítés vezető főorvosa. Tragikus élmények Visszajött közben a konzultá­cióról, rátérhetünk jövetelem céljára, beszélgethetünk. — Bátyám vakbélgyulladásból eredő tragikus halála, a háború döbbeneté egyaránt hatással volt pályaválasztásomra. Az ide-oda hullámzó frontok között laktam, gyerekfejjel hallgattam a sebe­sültek nyöszörgését, átkozódását, láttam az örökre elnémult kato­nák hosszú sorát. Sebész akartam lenniv sebész, sebész. Körülményeim úgy hozták, hogy a kedvem ellenére gyerekosztály­ra irányítottak. Ma már nem bá­nom, 18 éves sebészi működé­sem alatt mindig a gyermekkór­terem osztályos orvosa voltam, így bőven nyílt alkalom gyer­mekgyógyászati szakképesítésem hasznosítására is. 1958-ban kerültem a sebészetre. Hamarosan rádöbbentem, hogy mennyire elmaradtunk a műtéti érzéstelenítésben a világszínvo­naltól. — Tudom, hogy főorvos úr képtelen az igénytelenség komp­romisszumára, az adott viszo­nyokba való beletörődésbe, mi­vel hivatásában a legkisebb en­gedmény tragédiákat okozhat. Mit tett e felismerés után? — A kórház vezetősége előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a műté­ti érzéstelenítés ke£det).§ges.,.foka nehezíti a gyógyítást. A korszerű altatás, érzéstelenítés meghono­sítására kértek föl. ígérték se­bészeti működésem folytatásának lehetőségét is. A narkotikus eljárás hátrányai Magam is járatlan lévén az újabb módszerekben tanuláshoz fogtam. Magyar nyelvű szakiro­dalom sem volt. Az Orvostovább­képző Intézetben, más országos vezető intézetekben és kliniká­kon szereztem meg az alapokat. Vincze Júlia asszisztensi közre­működésével egy már akkor régi típusúnak számító altatógéppel kezdtük „Vándorcirkuszként” mentünk osztályról osztályra, mivel a műtétes szakmák orvosai sem mind ismerték a korszerű műtéti érzéstelenítés előnyeit, idegenkedtek az új eljárástól. — Miért jobb az új a hagyo­mányosnál? — Korábban úgynevezett nar­kotikus eljárást alkalmaztunk, vagyis egyetlen szernek (például aether) csaknem mérgező adag­ját használtuk a szükséges hatá­sok eléréséhez. Gyakraín az élet és halál piesgyéjére kellett a be­teget vinnünk, hogy teljesüljenek az említett követelmények. A korszerű anaesthesia külön- külön gyógyszerrel éri el a meg­kívánt hatásokat: altatunk, csilla­pítjuk a fájdalmat, lazítjuk az izomzatot. A beteg lényegesen jobban érzi magát a műtét után, mert számára a korszerű érzés­telenítés semmiféle megterhelést nem jelent. Teljes izomellazulást igénylő esetekben számtalanszor a légzést is leállítjuk és időlegesen géppel helyettesítjük, így köny- nyítve az operáló orvos munká­ját Dogmák nincsenek, betegre és betegségre szabjuk az érzés­telenítés módját. A kórház igazgatósága a múlt­ban és a jelenben a legmesszebb­menőkig ösztönöz, támogat. Tel­jesen szabad kezet kaptam füg­getlenített anaesthesiologusként. Ma már kevesen vagyunk a megnövekedett feladatokhoz. Munkatársaim képzettek, fárad­hatatlanok. Vincze Júlia vezető asszisztens tizenöt, Vasas doktor tíz éve dolgozik nálam. Sajnos az egyetemi oktatásban még mindig háttérbe szorul az aest- hesiologia, az intenzív gyógyítás. Igaz, az anyagi elismerés is elég­gé sivár. Kifejezett kérése elle­nére megírom: Még az egészség- ügyi dolgozók viszonylag kis fi­zetését tekintve sincs arányban a fizetés a több évtizedes gya­korlattal, a három szakorvosi ké­pesítéssel. — Olvastam, hogy előadásokat tartott a Magyar Anaesthesiolo- giai és Reamimatios Társaság tu­dományos konferenciáin. — Több előadáson számoltam be a mérgezettek ellátásával kapcsolatos tapasztalatainkról. Legutóbb a helyszíni segítség- nyújtás és a későbbi gyógykeze­lés összefüggéseit vizsgáló kerék­asztal konferencián vettem részt. Az Intenzív betegellátás című könyv egyik fejezeteként megje­lent Légzészavarok okai, formái és kezelésük című fejezetet tar­tom írásaim közül a legfonto­sabbnak. Kevés szabad időmet kandidátusi disszertációm elké­szítésére használom. Vezetőségi tagja vagyok tudományos társa­ságunknak, meghívott előadója az Orvostudományi Intézetnek. — A beszélgetés elején emlí­tett lemaradás megszűnt-e? Űj kórház: növekvő feladatok — A körülményekhez viszo­nyítva jó a felszerelésünk. Gya­korlatilag mindent megcsinálha­tunk, amit bármely nagyobb kór­házban. Kiváló eszközöket kap­tunk az utóbbi években. Ha va­lahol, tehát az intenzív osztályon lépést kell tartanunké«( fejlődés­sel. Olyon betegek kerülnek ide,; akiknek életfunkciói felborultak vagy közvetlenül felborulással fenyegetnek. — Nyugtalanítja-e valami? — Az új kórház tervezésénél egyes normákat szűklátókörűén alkalmaznák. Már most kellene kialakítani azt a jól begyakorlott garnitúrát, amely az adott kor­szerű körülmények között a meg­követelt, lehetséges magasszintű betegellátásra képes. Félek, hogy nem lesz mivel és főként kikkel dolgozni. — Kitüntetései? — Tiszteletdíjasként a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet­nél dolgozom, ottani tevékenysé­gemért kaptam az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet. Az idei Semmelweis napokon vettem át a Kiváló orvos kitüntetést. A munkatársak dicsérete — Mivel zárhatnánk az inter­jút, mivel összegezhetnénk az elhangzottakat? — Kevés szó esett munkatár­saimról. Az egészségügyben szemléleti változás következett be. A beteget nem Én gyógyí­tom: Mi. Így a sikereknek mun­katársaim is részesei, az orvosok, asszisztensnők, ápolónők. A kitű­nően képzett úgynevezett közép­káderek gyakran orvosi színvona­lon végzik munkájukat, nélkü­lük a korszerű betegellátás el­képzelhetetlen. Nagyra becsülöm és szeretem őket és tudom, ők is hasonlóan vélekednek, éreznek. Ez természetesen nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy a munká­ban a legmagasabb követelmé­nyeket támasztok, megkövetelem a feltétlen pontosságot és vas­fegyelmet. Magamtól is ezt vá­rom. erre törekszem. A pályaválasztásomban és hi­vatásom gyakorlatában sohasem vezérelt a pénzszerzés lehetősége. Az orvosnak a társadalom leg­magasabb etikai szintjén kell állnia, mivel betegségük miatt kiszolgáltatott emberekkel bánik Ezt a helyzetet anyagi előnyö­kért kihasználni megbocsáthatat-; lan bűnnek tartom. Éppen ezért zavar a rosszhiszemű általánosí­tás. A munkaidő leteltével nem szűnnek meg a gondok, ezeket hazavisszük. Sokszor éjjeleken át töprengünk egy-egy súlyos beteg sorsa felett. Egyetlen megoldás az orvos teljes anyagi függetle- nítése a betegellátástól. Tudo­másom szerint ilyen alapelvek szerint törekednek az illetékesek a ma még számos nyitott kérdés megoldására. Heltal Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom