Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János hazaérkezett Bécsből PETŐFI nEpe AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 291. szám Áfa: 90 fillér 1976. december 9. csütörtök Jövőre több zöldség várható Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagja Bécsben tett kétnapos hivatalos látogatása befejez­tével szerdán feleségével és kíséretének tagjaival hazaérke­zett Budapestre. öt megye — Bács, Békés, Csongrád, Pest és Hajdú — me­zőgazdasági vezetői, valamint a legnagyobb zöldség-gyümölcs ter­melő gazdaságok képviselői ta­nácskoztak Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában. Király Lászlónak, a Bács-Kis- kun megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztály- vezetőjének üdvözlő szavai után Hammer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettes mondott vitaindítót. A zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztés, felvásárlás és forgalmazás idősze­rű kérdéseiről szólt, értékelve a nemrég megtett intézkedések ha­tását. Elmondta, hogy az Állami Tervbizottságnak, a kormány ál­tal megerősített határozatai nyo­mán, a termelő és forgalmazó egységek szervezetten és jól meg­oldották a lakosság friss zöld­ség és gyümölcs ellátását. A je­lenlegi készletek is elegendők, ami azt jelenti, hogy az új ter­mésig egyenletes marad az áru­kínálat. A kedvezőtlen időjárás miatt néhány növényből a várt­nál kevesebb termett, s ezért im­portálni is kellett, egyebek között 80 ezer tonna burgonyával egészí­tették ki a hazai készletet. A jövő évi kertészeti termelés- növelésről szólva a miniszterhe­lyettes elmondta, hogy az ideihez képest 42 százalékkal kell több zöldséget termelni, amely egy­részt a nagyobb területen történő termeléssel, az átlagtermelés nö­velésével, a háztáji- és kisegí­tő gazdaságok anyagi és er­kölcsi ösztönzésével, segítségé­vel oldható meg. A napok­ban kerültek nyilvánosságra a termelést, felvásárlást és forgal­mazást fejlesztő határozatok, amelyek elősegítik a zöldség- és gyümölcstermesztési kedv foko­zását. Hammer József hangsú­lyozta, hogy a szerződéses elkö­telezettségnek és a bizalomnak kell érvényesülnie a termelők és értékesítők között. Ugyanakkor elengedhetetlen az együttműködés és információáramlás nemcsak a megyék, hanem a kereskedelmi és termelő egységek között, hogy a tervezett 42 százalékos termelés- növekedés a kereslet-kínálat egyensúlyban tartásával valósul­jon meg. Ne történjen szélsősége­sen nagy termelésnövekedés né­hány zöldségféléből a többi ro­vására, ami végül is az egyenlőt­len és akadozó lakossági ellátást és ipari feldolgozást eredményez­het. A hazai fogyasztók kielégí­tése mellet az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel az export. Eb­ben a lehetőségek az elmúlt évek­hez képest növekedtek, ugyanak­kor a biztonságos értékesítés ér­dekében a minőség javítása és stabilizálása a feladat. A háztáji zöldség- és gyümölcs­termesztési kedv fokozása érde­kében jövőre is érvényben marad a kijelölt üzletek átvételi köte­lezettsége, de ahhoz, hogy több kerüljön ily módon az üzletekbe, nemcsak ennek jobb propagálá­sára van szükség, hanem a ma­gántermelők irányítására is. A kisgazdaságokban azokat a növé­nyeket termesszék, amelyek a nagyüzemből kiszorulnak, így kedvezően és biztonságosan érté­kesíthetők. A tanácskozáson többen el­mondták véleményüket és javas- vaslataikat. A megyék képviselőinek hozzá­szólásai után Hammer József mi­niszterhelyettes válaszolt az el­hangzott kérdésekre, majd hozzá­fűzte: a javaslatokat, észrevétele­ket a minisztérium figyelembe veszi, hogy a jövőben még szer­vezettebben, nagyobb felelősség- tudattal valósuljon meg a lakos­ság ellátása és a kívánt mérték­ben növekedjék a zöldségterme­lés. Cs. I. Az osztrák főváros keleti pá­lyaudvarán dr. Brúnó Kreisky kancellár és más magas rangú osztrák személyiségek búcsúztat­ták Kádár Jánost. A hazaérkező delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi államtitkár és Varga István, a KB osztályvezető-he­lyettese fogadta. Jelen volt dr. Peter Hohenfellner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár János hivatalos bécsi látogatásáról tegnap közleményt adtak ki, amely egyebek között megállapítja: A Magyar Népköztársaság és az Orsztrák Köztársaság jószom­szédi kapcsolatai az utóbbi évek­ben eredményesen fejlődtek. A két ország viszonya különböző társadalmi berendezkedésű álla­mok békés egymás mellett élé­sének jó példája. A felek kifejezésre juttatták eltökéltségüket, hogy a jövőben is minden erőfeszítést megtesz­nek népeik barátságának elmé­lyítéséért, országaik együttmű­ködésének fejlesztéséért a két nép javára. Ezzel kapcsolatban megerősítették azt az egyetér­tést, amely a magyar és az osztrák kormányfő ez év május 17 és 19. közötti találkozóján a A vízrendezésről és a vízgazdálkodásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kisk.un me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület .első napirendi pontként azt az előterjesztést tár­gyalta meg, amely az 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap elosztásáról készült, s amelynek előadója Pénzely László, a pénz­ügyi osztály helyettes vezetője és Szigeti Péter, a tervosztály ve­zetője volt. A végrehajtó bizott­ság — néhány apróbb kiegészí­téssel — jóváhagyta az előterjesz­tést és úgy döntött, hogy azt a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti és elfogadásra java­solja. Második napirendi pontként került a testület elé a vízren­dezés és vízgazdálkodás helyzeté­ről, a további feladatokról készült előterjesztés. A téma előadója Sándor Béla, az építési, közleke­dési és vízügyi osztály vezetője, valamint Király László, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tály vezetője volt. Az írásos előterjesztés megál­lapítja többek között, hogy a me­gye vízrendezési feladatainak megoldása több szervezet hatás­körébe tartozik. Ezen belül a víz­ügyi igazgatóságok nagy műszaki felkészültséggel, tervszerűen old­ják meg a területükön jelentkező feladatokat, s a tanácsi szervek­kel eredményes és rendszeres munkakapcsolatot tartanak. A negyedik ötéves tervben megva­lósított, illetve megkezdett beru­házások között találjuk például a Dunavölgyi Főcsatorna területei­nek vízrendezését, a torkolati szivattyútelep üzembe helyezését, Kunszentmiklós környékének víz­rendezését, az Alpár-nyárlőrinci és a Kőrös-éri főcsatorna rende­zését. A rendezési munkák ha­tása több, mint 2200 négyzetkilo­méterre terjed ki. A megvalósí­tott beruházások értéke 95,1 mil­lió forint volt a negyedik ötéves tervben, a fenntartásokra pedig 120 millió forintot fordítottak a vízügyi igazgatóságok a megye területén. A települések belterületének vízrendezésével kapcsolatban az írásos előterjesztés megállapítja, hogy a csapadékcsatornák tanácsi kezelésbe tartoznak, a hálózat fenntartása és kezelése a helyi tanácsok kötelessége. Sajnos, vá­rosaink több évtizede létesített nyílt, vagy zárt rendszerű csapa­dék-csatornáinak nagy része el­avult, községeinkre pedig a nyílt árokrendszer a jellemző. Jelen­tős eredményként kell értékelni, hogy a negyedik ötéves terv so­rán a megyében 113 kilométer nyílt és 64 kilométer zárt csator­na épült, s ezzel a teljes hálózat megközelítőleg 300 kilométerre növekedett. A tanácsi vízrendezé­si munkák előkészítésének szín­vonala több területen még nem kielégítő. Részletes vízrendezési tervvel csak 30 település rendel­kezik. Az V. ötéves tervben tehát mindenekelőtt a vízrendezési munkák gyorsítására, a tervsze­rűség javítására kell törekedni. Előtérbe kell helyezni a Kecs­kemét csapadékvizeit befogadó Csukás-ér belterületi szakaszának felújítását, valamint a lakótele­pek csapadékcsatomázásának megoldását. De Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kiskun- majsán is hasonló feladatok van­nak. Baján előtérbe kerül az úgy­nevezet Kenderes árok rekon­strukciója, Kalocsán a már meg­kezdett csatornaépítés folytatása, Jánoshalmán a belterület általá­nos vízrendezése, a soltvadkerti Bánomkertben a vízelvezetés megoldása stb. Ugyancsak az ötö­dik ötéves tervben — 1977. végé­ig készülnek el a tervek — meg­oldódik a Szelidi tó és a Vadkerti tó vízutánpótlása. A vízhasznosítással, az öntö­zéses vízgazdálkodással kapcso­latban megállapítja az előterjesz­tés, hogy a megye mezőgazda­ságilag művelt területének 6 szá­zaléka öntözhető, s ennek zöme a Duna mentén helyezkedik el. Ebben az évben javult — a tava­lyinak mintegy duplájára emel­kedett az öntözött területek nagy­sága. Míg 1975-ben 12 467 hektárt öntöztek a gazdaságok, 1976-ban már 24 843 hektár volt ez a te­rület. Növekedett az öntözési ka­pacitás is, több mint ezer hektár­ral. Az ötödik ötéves terv során a megyében 33 mezőgazdasági üzem tervez öntözésfejlesztést. A végrehajtó bizottság elfogad­ta az előterjesztést, egyetértett az V. ötéves terv öntözésfejlesztési célkitűzéseivel, s megjelölte azo­kat a legfontosabb feladatokat, amelyek a vízrendezés és a víz- gazdálkodás helyzetének további javítását szolgálják. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülése bejelentések megtárgyalásá­val ért véget. G. 8. konkrét teendőkre vonatkozóan létrejött. Mindkét fél üdvözölte a gaz­dasági együttműködésben eddig elért eredményeket. Hangsúlyoz­ták, hogy a gazdasági kapcsola­tok kiegyensúlyozott fejlesztése mindkét ország számára előnyös, és síkra szálltak amellett, hogy a jövőben is kihasználják a gaz­dasági kapcsolatok további el­mélyítését szolgáló összes lehe­tőségeket. Tovább vizsgálják, milyen lépéseket kell tenni a jó­szomszédi viszonnyal összhangban annak érdekében, hogy intenzí­vebbé tegyék az együttműkö­dést a kölcsönös gazdasági kap­csolatok minden területén és megszüntessék az olyan admi­nisztratív és kereskedelempoli­tikai akadályokat, amelyek gá­tolják a gazdasági együttműködés fejlesztését. Aláhúzták az ipari kooperáció és a harmadik piacon való együttműködés jelentőségét. Előirányozták az új hosszúlejá­ratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény elő­készítését. Kádár János és dr. Bruno Kre­isky megelégedéssel szólt a kö­zelmúltban megkötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményről, és kifejezte remé­nyét, hogy ez az egyezmény a kulturális kapcsolatok élénkíté­sének alkalmas eszköze lesz. Síkra szálltak az enyhülés folytatásáért és azért, hogy to­vább szélesedjék az államok együttműködése, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendsze­rükre. Határozott szándékuk. • A képen: Kádár János, Lázár György és Kádár János felesége as érkezés után a Keleti pályaudvaron. (MTI-foto) hogy a jövőben is sokoldalúan elősegíthetik ezt a folyamatot. A tárgyaló felek kifejezték el­tökéltségüket, hogy az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányát egészében, fenntartás nélkül végrehajtják, hogy biztosítsák az értekezlet eredményeinek teljes hatékony­ságát, és ezáltal elősegítsék a biztonság erősítésének és az együttműködés fejlesztésének fo­lyamatát Európában. Ennek meg­felelően nagy jelentőséget tulaj­donítanak a helsinki záróok­mányban 1977-re előirányzott belgrádi találkozónak. A felek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a magyar— osztrák általános vegyes bizott­ság tevékenysége során szintén foglalkozik az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet záróokmányának alkalmazásával a magyar—osztríik kapcsolatok­ban. A felek üdvözölték a két ország lakosainak találkozásait, különös tekintettel a határmen­ti területek lakosaira, és meg­erősítették, hogy a záróokmány szellemében a kölcsönös bizalom és jószomszédsag alapján, közös, egyeztetett lépések útján előse­gítik e közvetlen kapcsolatokat. Támogatják az; ifjúsági, a sport- és a turisztikai kapcsolatok fej­lesztését, valamint az informá­ció átfogóbb terjesztését. A felek véleménye szerint a nemzetközi biztonság megszilár­dítása érdekében a politikai eny- (Folytatás a 2. oldalon) mmm Hídavatás Algyőn A százhetven millió forintos költséggel felújított szeged—al­győi vasúti hidat Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisz­terhelyettes szerdán ünnepélye­sen átadta rendeltetésének. A több mint százéves hidat már több alkalommal korszerűsítették, a mostani volt a legnagyobb sza­bású rekonstrukció. A meder < fölötti, viszonylag nem régi szer­kezetet ezúttal nem cserélték ki, hanem — a hajózás elősegítésére — nyolcvankét centivel feljebb emelték. Ehhez csatlakoztatták azután egyik oldalon a 150 mé­teres, a másik oldalon pedig a kétszáz méteres ártér fölötti új hídrészeket. Az újjáépített vasúti hídon ezentúl sebesség- és terheléskor­látozás nélkül haladhatnak át a vonatok. Mindez jelentős a sze­ged—békéscsabai vasútvonal egymilliárd forint értékű re­konstrukciója. illetve ezen a sza­kaszon a vasúti közlekedés gyor­sítása szempontjából. (MTI) ' Bács-Kiskun megye 169 me­zőgazdasági, halászati szö­vetkezete és társulása 1975- ben 10,9 mil­liárd forintnál magasabb érté­ket termelt. A közös haszná­latukban levő 473 752 hektár földingatlan 53 százaléka; szö­vetkezeti tu­lajdon, s ennek aránya folya­matosan nö­vekszik. Álló­eszközeik brut­tó értéke 10,3 milliárd forint. A felsorolt adatok jelzik, hogy a szövet­kezeti tulaj­don, mint a társadalmi tulajdon egyik formája, Bács-Kiskun me­gyében elég jelentős. Védelme a fejlődés szocialista vonásait erő­síti. Ennek érdekében végzett szé­les körű vizsgálatot a Bácskai és Dunamelléki, valamint a Kiskun­sági Szövetkezetek Területi Szö­vetsége. A tapasztalatokat szer­dán vitatta meg Kiskőrösön tar­tott ülésén a két szövetség szö­vetkezetpolitikai, önkormányzati és jogi bizottsága. A társadalmi tulajdon védel­me erősödött a közös gazdasá­• A tiszaalpári Tiszatáj Termel (»szövetkezetben körülkerített, a közös gazdaság szálastakarmány-termését. helyen tárolják gokban és társulásokban. Ez an­nak a következménye, hogy a szövetkezetek politikailag és gaz­daságilag is megszilárdultak, ma­gasabb színvonalra emelkedett a szervezettségük. örvendetesen változott a tagságnak a közös va­gyonhoz való viszonya. Ez meg­nyilvánul a munkafegyelemben, a hatékonyabb gazdálkodásban ős a közös vagyon védelmében. A mezőgazdasági szövetkezetek dön­tő többségében ez tapasztalható, Néhol egyes szövetkezeti vesíe- tők a csoportérdekeket a népgaz­• A dunavecsei Béke Tsz-ben a* erő- és munkagépek karbantartásával is védik a közös tulajdont. daság érdekeinek rovására pró­bálják érvényesíteni. A jogsza­bályokban előírt ellenőrzést nem gyakorolják, hanem igyekeznek áthárítani az ellenőrző bizottsá­gokra és i a belső ellenőrökre. Akad ob ran közös gazdaság is, ahol nem teremtették meg a szüksége s biztonsági létesítmé­nyeket <és nem tartották be a bünteteti előéletűekre vonatkozó foglalko; itatási szabályokat. A mezőgazdasági szövetkezetek önkormányzati tevékenységének körében működő ellenőrző bizott­ságok többsége az alapszabály szerint jól ellátja feladatát. En­nek a munkának a színvonalát azonbam tovább kell emelni. El- sősorbsm azért, hogy az ellenőzé- si tévé kenység ne csalk a kisebb eltulaji donítások leleplezésére, ha­nem a gazdálkodás, a termelés, a szállít ás, a raktározás minden terüle tén előforduló károk, visz- szaélé.'sek megelőzésére irányul­jon. A két területi szövetség érté­kelés e szerint a megye mezőgaz­dasági szövetkezeteiben 1973-ban 2044- en, tavaly 1736-an követtek el ki isebb-nagyobb .cselekményt a társadalmi tulajdon sérelmére. A legtöbb kecskeméti járásban tör­tént , amely összefügg a nagy ki­térj« jdésű tanyarendszerrel is. A tanácskozáson résztvevők ál­lást foglaltak abban, hogy a tár­sad almi tulajdon védelme meg- szil árdításának igen jelentős esz- kö: se a belső ellenőrző munka ja-\ dtása. Az ellenőrző bizottsá- go k következetesebben támasz­ke djának a szövetkezeti tagság- ni ik, mint tulajdonosinak az ei­le nőrzési feladataira A szövetke­zet valamennyi gazdájának alap- v ető érdeke a közös tulajdon, a megtermelt javak megóvása1, vé- < ielme. K. A. Erősödött a társadalmi tulajdon védelme a mezőgazdasági szövetkezetekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom