Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-09 / 291. szám

2 • PETŐFI NÉ^E • 1976. december 9. események sorokban Losonczi Pál szerdai programja Indiában MOSZKVA Az Ekonomicseszkaja Gazeta című szovjet hetilap közli Sze­kér Gyulának, a Minisztertanács elnökhelyettesének a magyar— szovjet ipari kooperációról szóló cikkét. (TASZSZ) PEKING Huang Hua szerdán először je­lent meg nyilvánosan új tisztsé­gében külügyminiszterré történt kinevezése óta: több kínai veze­tő személyiség között ő fogadta a Petóingbe látogató Aboud Jum- be tanzániai, alelnököt. (Reuter) BANGKOK Partizánok rakéta- és lőfegy­verekkel megtámadtak egy rend­őrőrsöt Bangkoktól 110 kilomé­terre keletre — jelentette be szer­dán a thaiföldi belügyminiszté­rium. Egy rendőrtiszt életét vesz­tette és további 14-en megsebe­sültek. A támadást, amelyben a jelentés szerint több mint 50 par­tizán vett részt, újabb mozzana­ta a már két h ónapja tartó fel­keléshullámnak. (UPI) DJAKARTA Indonézia és Malaysia együtt kíván működni a fegyvergyártás­ban — jelentette ki kedden új­ságíróknak Maraden Panggabean tábornok, indonéz hadügyminisz­ter. Kifejtette, hogy az együtt­működés célja a .külföldi forrá­soktól való függőség csökkentése a fegyverkezés területén. (Reu­ter) PÁRIZS Valéry Giscard d’.Estaing fran­cia közitár.saaági elnök Jugoszlá­viában tett kétnapos hivatalos látogatásán ak befejeztével kedd este visszaérkezett Párizsba. A francia elnök Joszip Broz Tito jugoszláv elnökkel a két ország kapcsolatainál és az: időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. RÖMÄ Köves Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán délelőtt látogatást tett az Űj-Delhitől száz kilomé­terre fekvő Hisdarban és ott meg­ismerkedett az országos jelentő­ségű kutatómunkát és szakem­berképzést folytató Haryana me­zőgazdásági egyetem tevékeny­ségével. A magyar államfőt az egyetem rektora vezette körül az intéz­ményben, ismertetve azokat a fej­lett agrotechnikai és álláttenyész- tési eljárásokat, amelyeknek az indiai viszonyokra való alkalma­zásával megoldani remélik a vi­lág második legnépesebb és leg­gyorsabb népszaporulatú orszá­gának létfontosságú élelmezési problémáit. Az Elnöki Tanács elnöke in­diai katonai különgépen tette meg az utat Hissariba, majd visz- sza a fővárosba, ahol délután Üj-Delhi néhány nevezetességé­nek megtekintésével folytatódott a látogatás programja. Délután tett látogatást a magyar államfő­nél T. A. Pai nehézipari minisz­ter, az indiai—magyar gazdasági vegyes bizottság indiai tagozatá­nak elnöke. Este Losonczi Pál és felesége az Ashoka Hotelben dísz­vacsorát adott Fakhruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök és felesége tiszteletére. A magyar államfő kedden két­órás négyszemközti eszmecserét folytatott Indira Gandhi minisz­terelnök-asszonnyal. A megbe­szélésről mindkét fél igen elége­detten nyilatkozott, kiemelve an­nak rendkívül szívélyes és őszin­te jellegét. Indira Gandhi pozi­tívan értékelte az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let eredményeit és rámutatott, hogy India a maga részéről szin­tén jó szomszédi kapcsolatok ki­alakítására törekszik a környező országokkal. Elmondotta, hogy India kapcsolatai Pakisztánnal a legutóbbi időkben jelentősen ja­vultak, és talán még soha nem volt ilyen jó a két ország viszo­nya. mint jelenleg. Az indiai kor­mányfő megjegyezte, az indiai— kínai kapcsolatokban is mutatko­zik bizonyos fejlődés. Szerdán az indiai lapok vezető helyen, első oldalas, fényképek­kel illusztrált tudósításokban szá­moltak be a magyar államfő lá­togatásának eseményeiről. „Indiai—magyar tárgyalások a kapcsolatok erősítésére” — ezzel a főcímmel közölt első oldalán tudósítást a Times of India. A beszámolót illusztráló fénykép Losonczi Pált a megérkezéskor őt üdvözlő indiai köztársasági elnök és miniszterelnök-asszony társa­ságában mutatja. Az indiai sajtónak adott rövid nyilatkozatában Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy India és Ma­gyarország kapcsolatai szívélye­sek, és hogy ebben a szellemben folytatott beható tárgyalásokat a magyar államfővel a két ország gazdásági kapcsolatairól. Losonczi Pál kiemelte, hogy a gazdasági együttműködés terén még igen nagy lehetőségek várnak kiakná­zásra. Az Elnöki Tanács elnöke elé­gedetten állapította meg, hogy mindkét részről kölcsönös a kí­vánság e kapcsolatok további erő­sítésére. Dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár, aki kedden az új­delhi orvosegyetemen tett látoga­tást, szerdán megbeszéléseket folytatott Ralm Szevak egészség- és családvédelmi miniszterrel a mostani látogatás alkalmával alá­írásra kerülő egészségügyi egyez­ményről és más kölcsönös érdekű kérdésekről. Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes szerdán 1977- re szóló kereskedelmi megállapo­dást írt alá dr. P. C. Alexander kereskedelmi államtitkárral. Egyezményt írtak alá arról is, hogy az 1971—75 évi hosszúlejá­ratú magyar—indiai kereskedel­mi és fizetési egyezmény feltétéi­nek érvényét további egy évre meghosszabbítják, s ez alatt foly­tatódnak majd a tárgyalások egy újabb hosszúlejáratú kereskedel­mi és fizetési egyezmény megkö­téséről. (MTI) Clodomiro Almeyda beszéde Hamburgban „Sokat tanultunk a katonai puccs után. Ma már tudjuk, a forradalom kivívásában meg kell tanulnunk megvédelmezni a for­radalmat. Ha kezünkbe kerül a hatalom, feltétlenül gondolnunk kell rá, hogyan kel! azt meg­őrizni” — jelentette ki Clodomi­ro Almeyda, a chilei Népi Egy­ség-kormány egykori külügymi­nisztere a hamburgi egyetemen tartott szolidaritási nagygyűlé­sen. A szónok hangsúlyozta, hogy a három éve hatalmon levő fa­siszta diktatúra az országot tör­ténetének legsúlyosabb válságá­ba döntötte. Chile fejlődésében 50—60 évvel zuhant vissza. Ismét Waldheimet jelölték ENSZ-főtitkárnak Baloldali fiatalok csoportjai tüntettek kedd este ti Milánói Scala előtt, tiltakozásul a magas helyárak ellen. A kivezényelt rendőrség és a tüntetőik között összecsapásokra került sor, 60 fiatalt őrizetbe vettek. (DPA) MEXIKÓVÁROS'. Hideghullám köszöntött Mexi­kóra. Az ország északi részében fekvő Juarez városban mínusz 15 fokig süllyedit a hőmérő hi­ganyszála. A varos nyomorne­gyedeiben 47 gyermek fagyott meg, mert a rosszultápláltság miatt legyengült szervezetük nem tudta elviselni a Sizokatlan liide­get, (DPA) KÍNA Jang Kaj-huj rehabilitálása A keddi ZsénmliY' Zsipáo egy teljes oldalt szentelt Mao Cé­lúiig íhárfírként' elhunyté!első fe­lesége, Jang Kaj-huj emlékének. Most 46 éve, hogy az asszonyt — aki nem volt hajlandó férjére és a kommunista pártjára vallani — a Kuomintang kivégezte. A megemlékezés és Mao özvegyé­nek, Csiang Csingnek összees­küvőként való lebukása között közvetlen összefüggés van, amit a KKP lapja eképpen magyaráz meg: „Csiang Csing, a négyek ban­dájának tagja gonoszul megtil­totta, hogy Jang Kaj-huj hősi tetteit közzétegyék, még azt sem engedte meg. hogy Jang Kaj-huj nevét mártírként emlegessék. Annyira aljas volt, hogy még azt a kevés pénzt is visszatar­totta. amit Mao elnök Jang ro­konainak küldött.” Pekingi megfigyelők szerint a Zsenmin Zsipao keddi megemlé­kezése utat nyit a hősként meg­halt első asszony kultuszának, beleértve talán egy mauzóleum építését is, amit eddig állítólag Mao Ce-íung politikai ellenfelei — Liu Sao-csi, Lin Piao majd a „négyek” — akadályoztak meg. • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa zárt ülésen ismét az 57 éves oszt­rák Kurt Waldheimet, az ENSZ jelenlegi főtitkárát jelölte a kö­vetkező öt esztendőre a főtitkári tisztségre. Á főtitkárt a BT ja­vaslatára a közgyűlés választja meg. (Telefoto — AP—MTI—KS) A béke nagykövete A béke nagykövete:. Minden bizonnyal ez a „portrté” alakult ki Kádár Jánosról az osztrák, a nemzetközi és a magyar sajtó képviselőiben, akik rés zt vettek a bécsi tartózkodás második napján tartott sajtóértekezletén. Ezt a képet vitték magi ikkal ha­zájukba, szerkesztőségü kbe, s továbbították honfitársaiknak új­ságírók, tévé- és filmstúdiók. Nem tehettek mást azok sem, akik esetleg a „tántorít hatatlan ellenfelek” előítéletével feltöl­tődve mentek el a talá lkozóra. A szocialista diplomácia „nagy­követe” a béke érveivel l adott tájékoztatást — nemcsak a ma­gyar—osztrák tárgyalások ról, ha­nem végeredményben a n emzet- közi politika legfontosabb kérdé­seiről. Következetesen tar tva azt a „vonalat”, hogy fontosat >b ten­nivaló aligha van Európa — a a világ — népei, kormány ai, fe­lelős államférfiai számára, mint a Helsinkiben elfogadott ajánlá­sok gyakorlati végrehajtása . Szinte minden Helsinkibő 1 ere­deztetett, ami napjainkban az európai országok javuló ka] pcso- Iataiban is realizálódik, és Hel­sinki szelleme a háttér mi: nden további őszinte erőfeszítés ihez, ami az európai béke és biz ton- ság ügyét mozdítja előre. El öböl az alapállásból válaszolt az MSZMP első titkára a nem. zet- közi sajtó képviselőinek igen kü­lönböző területeket érintő kér. dé- seire. Hogy például tapaszt al- iiató-e javulás a szocialista, s; to- ciáldemokrata pártok, valami nt a kommunista pártok kapcsol a- taiban? Az európai biztonság:ás békés egymás mellett élés elő­mozdítása érdekében szükség !­szerűen együtt kell működnünk, felülemelkedve a szűkén értel­mezett pártszempontokon, s .ilyen viszonylatban jól alakult az együttműködés — mutatott rá Kádár János. Kéznél levő pél­daként mindjárt utalt közte, a kommunista államférfi és a szo­ciáldemokrata Kreisky kancellár közötti, jó szellemben lefolyt tár­gyalásra. Mindkettőjük szeme előtt a két ország, a két nép jó kapcsolatainak, együttműködé­sének fejlesztése lebegett. „Lássuk, milyen nyúl ugrik ki a bokorból?” — célzata is lehe­tett ama „kényes”-nek vélt kér­désnek, hogy miért állomásoz­nak szovjet csapatok Magyaror­szág területén, holott baráti or­szágok veszik körül — beleértve Ausztriát is. Kádár elvtárs, a felelet derűs hangvételével — hogy tudniillik katonai „pálya­futását” a második világháború kitörésekor kezdte meg; katona- szökevény volt a Horthy-fasisz- ta Magyarországon, és illegali­tásba vonult — ellenkező nyo- matékot adott a laikus-stratéga megállapításának. Éreztette, hogy — hozzá hasonlóan — azért bizo­nyos elemi dolgokat megismerés megtanul, aki józan eszét hasz­nálja. Például, hogy naivság azt képzelni, hogy a jelenlegi hadi- technika mellett egy ország biz­tonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ittlé­te az általános világpolitikai helyzettel függ össze. S a helyzet megváltozása a 'béke és a biz­tonság ügyétől elválaszthatatlan. Ha olyan alapvető kérdésekben, mint a Varsói Szerződés Szerve­zete és a NATO egyidejű meg­szüntetése, vagy tartózkodás e két katonai csoportosulás bőví­tésétől; s a helsinki ajánlást el­fogadó 35 állam deklarálja, hogy elsőkent nem használ atomfegy­vert; és hogy egyidejűleg kívá­natos visszavonni az összes, kül­földön állomásozó csapatokat — és sok más gyakorlati javaslat dolgában, amit részünkről Hel­sinki óta legutóbb Bukarestig tettünk —, előbbre jutunk, nyil­ván nagyot javul az általános nemzetközi helyzet. S akkor nem lesz szükség a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására. A következetesség, elvi szilárd­ság, a békés egymás mellett élés erejébe vetett hit sugárzott Ká­dár elvtárs barátságos reagálá­sából, ahogyan a személyével foglalkozó sajtóhangokról is vé­lekedett. Derültséget keltett szel­lemes érveivel, mikor őszintén bevallotta: nem tartozik a szen­vedélyes utazók közé, ám oda, ahova szükséges és amikor két ország kapcsolatának fejlesztése szempontjából politikailag hasz­nos — mindenkor elmegy. Ka­pitalista országba is, mint ezút­tal. S nem is mindig hivatalos jelleggel, mint ahogy New York­ban megfordult. A nyitott ajtó politikájá­nak szemléletes kifejtése is mély benyomásokat, gondolatokat ha­gyott a sajtótájékoztató résztve­vőiben. Hogy már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igye­keztünk előmozdítani a turista- forgalom növekedését, a széles körű kölcsönös látogatásokat más országokba. Amikor megszüntet­tük az utasforgalommal, a kül­földi utazásokkal kapcsolatos ko­rábbi korlátozásokat, abban dön­tően politikai meggondolások játszottak szerepet. Nagyon rossz sajtója volt Magyarországnak Nyugat-Európában, emlékeztette a jelenlevőket Kádár elvtárs az ötvenes évek végének, a hatva­nas évek elejének inkorrekt pro­pagandájára — irányunkban. Azóta sok minden megváltozott. A nyugat-európai , országokkal kialakult elég széles körű turis­taforgalom politikai haszonnal járt számunkra. Sok százezer magyar állam­polgár számára felejthetetlen él­ménnyel járt a hazaérkezés is egy-egy nyugat-európai turista- útról, nyaralásból. A nyugalom jó érzésével. Hogy nemcsak a közmondás szerint „mindenütt jó, rle legjobb otthon”. Sok nagy- szerűség, gazdagság, szépség ta­lálható Nyugaton is. de azért mindezt beárnyékolja a félelem például a munkanélküliségtől: a létbizonytalanság. Meg a fejlett kapitalista országokban „sincs kolbászból a kerítés”. Meg azért hol van a mi „sietős” életünk az ottani hajszától?! S mennyivel olcsóbb, dúsabb idehaza a meg­élhetés. még ha kosztra adunk is ki legtöbbet. Szeretünk, van módunk jól és értelmesebben él­ni Alapvető, sőt luxuscikkek dolgában, választékában sem kell mar „reszketni” nyugati holmikért, hiszen nálunk is van belőlük, amennyire bukszánkból telik. S mennyit profitálunk politi­kailag is abból, hogy a nyugat­európai turisták is általában kel­lemesen csalódnak nálunk. Bár­mennyire is „beoltotta” őket az­előtt az ottani sajtópropaganda, amit saját szemükkel látnak, összes érzékeikkel közvetlenül tapasztalnak minálunk — a for­dulat nézeteikben, a szocialista rend megítélésében óhatatalnul bekövetkezik: javunkra... Azért mondjuk: a bécsi sajtó- tájékoztatón — mindezek és sok más tény józan, nyílt kifejtésé­vel, barátságosan dialektikus ér­zékeltetésével — a béke nagy­követe is volt Kádár János elv­társ Bécsben. Tóth István Kádár János hazaérkezett Bécsből (Folytatás az 1. oldalról) hü’ést katonai enyhülésnek kell kísérnie. Szükségesnek tartják a különböző leszerelési tárgyalások meggyorsítását. Remélik, hogy a stratégiai fegyverek korlátozásá­ról folyó szovjet—amerikai tár­gyalások, a genfi leszerelési bi­zottság munkája, valamint a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenté­séről és az ezzel kapcsolatos in­tézkedésekről Bécsben folyó tár­gyalások — annak az alapelv­nek a megtartása mellett, hogy azok egyik fél biztonságát sem károsíthatják — mielőbb ered­ményre vezetnek. Azt a véle­ményt képviselték, hogy a lesze­relési törekvésekben fontos sze­rep hárul az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Támogatják a le­szerelési világértekezlet összehí­vását. Nagy jelentőséget tulaj­donítanak az ENSZ-közgyűlés le­szerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának. Mindkét fel megerősítette hű­Országgyűlési Tegnap ülést tartott az or­szággyűlés mezőgazdasági. kul­turális és honvédelmi bizottsága. A mezőgazdasági bizottság ele­mezte a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium. vala­mint az Országos Vízügyi Hiva­tal jövő évi költségvetésének ter­vezetét. Az írásos beszámolók­hoz dr. Romany Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter és dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke adott tájékoztatást, vála­szolt a képviselők kérdéseire, észrevételeire. Kormányzatunk kiemelt gon­dossággal kezeli az oktatás, a művészet, a közművelődés ügyét, az e célra fordítandó összegek mintegy 8 százalékkal emelked­ségét az Egyesült Nemzetek alap­okmányának céljaihoz és alap­elveihez és kijelentette, hogy különböző ENSZ-szervezélek és igazgatási egységek elhelyezése szempontjából Bécs városa jó előfeltételekkel rendelkezi k. A felek megelégedéssel álla­pították meg. hogy álláspontjuk számos megtárgyalt kérdésben egyezik, vagy hasonló. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tag­jának ausztriai látogatása a ma­gyar—osztrák kapcsolatok újabb fontos állomása, amely jelentős mértékben hozzájárult Magyar- ország és Ausztria barátságának elmélyítéséhez és hasznos együtt­működésének továbbfejlesztésé­hez, az európai béke és bizton­ság elősegítéséhez. Kádár János magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. (MTI) nek a jövő évben — így lehetne összegezni a kulturális bizottság ülésén elhangzottakat. A napi­renden az oktatási és a kulturá­lis tárca, az Akadémia, az Or­szágos Testnevelési és Sporthi­vatal, a rádió és a televízió 1977- es tervezett költségvetése szere­pelt. A honvédelmi bizottság szin­tén az idei költségvetés felhasz­nálásáról. illetve a jövő évi költségvetést előirányzat terveze­téről tárgyalt. A naiprendi té­mák megvitatása után a bizott­ság úgy határozott, hogy mind a honvédelmi, mind a belügyi tár­ca jövő évi költségvetését elfo­gadásra javasolja az országgyű­lésnek. (MTI) bizottságok ülése Tovább egyszerűsítik az útlevél-üevintézést LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Hazaérkezett Kubából a katonai küldöttség Szerdán hazaérkezett az a katonai delegáció, amely Raul Castro Ruz hadseregtábornoknak, a kubai forradalmi fegyveres erők miniszteréül nek meghívására — Csémi Károly altábornagy, honvédelmi államtit­kár vezetésével — részt vett a kubai forradalmi fegyyeres erők meg­alakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. (MTI) • Az év végi ünnepek előtti munkarend December 24-e és 31-e rendes munkanap. E napokon azonban olyan munkaidőt lehet alkalmazni, amelyet a kollektív szerződés — vagy azt helyettesítő rendelkezés — a szombati munkanapra előír.^A több­műszakos vállalatoknál a második, illetőleg a harmadik műszak el* hagyható, és az e napi munkaidő ott is lerövidíthető, ahol a kollektív szerződés szombati munkaidőt nem szabályoz. A munkarend-változ­tatás folytán kieső munkaidőt le kell dolgozni, kivéve, ha a munka­idő-beosztás, illetőleg a termelés szokásos rendje ezt nem teszi lehe­tővé. A rövidebb munkaidő alkalmazása, illetve a műszak elhagyása miatt kieső időre munkabér nem jár. A munkarend-változtatás nem érinti a Aiegszakítás nélkül folyamatosan üzemelő vállalatoknál, ille­tőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkarend­jét. A kereskedelem és a közlekedés területén dolgozók munkarend­jét a belkereskedelmi, illetve a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg. A szocialista országokkal az lentos 'mértékben' rifevék'S'/ik. Ä/. utazások könnyítése érdekében a belügyminiszter — most kiadott -rendeletével — tovább egyszerű­sítette az útlevél ügyintézését. L szerint: 1. 1977. január 1-től egysége­sen a járási, városi és Buda­pesten a kerületi rendőrkapi­tányságok intézik a Bolgár Nép- köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Ju­goszláv Szövetségi Köztársaság­ba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztár­saságba. a Román Szocialista Köztársaságba és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsé­gébe szóló útlevelek és a kiuta­zási engedélyek kiadását. Ennek megfelelően a fenti or­szágokba való utazásra szóló út­levél és kiutazási engedély iránti kérelmeket magánutazás esetén az állandó lakóhely. szolgálati utazás esetén pedig az utaztató szerv székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell be­nyújtani. Az útlevél vagy kiutazási en­gedély iránti kérelemhez a pos­ta egységes új kérőlapot hoz for­galomba melyek a postahivata­lokban vásárolhatók meg. A ké­rőlapon részletes tájékoztatás ta­lálható arra vonatkozóan, hogy az utazás céljától függően mi­lyen illetékbélyeget kell rára­gasztani. Átmenetileg továbbra is árusít­ja a posta a korábban haszná­,v.V.;.v.v.v. . .................t-Ä-' ' r’" íaíBah ieJő„15ü el'"ft?” ‘forintos .•.Ähsfektel.veggel nypmptt.„ kérőla- '■' 'ptíkát ' is,' ' melyek’ a Bolgár Nép- köztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Len­gyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Román Szocialista Köztársa­ságba útlevél, illetve kiutazási engedélykérelemhez használhatók fel. 2. A Bolgár Népköztársaság­ban, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság­ban, a Lengyel Népköztársaság­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Román Szo­cialista Köztársaságban és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségében élő konzuli útle­véllel rendelkező magyar állam­polgárok 1977. január elsejétől az érvényes konzuli útlevelük birto­kában külön engedély nélkül utazhatnak be a Magyar Nép- köztársaság területére. További Könnyítés számukra, hogy a 30 napnál nem hosszabb magyaror­szági tartózkodásuk esetén nem kell bejelentkezniük. A 30. na­pot követő 24 órán belül az ideiglenes lakcímüket be kell je­lenteniük az illetékes rendőrka­pitányságon, illetve a rendőrőr­sön. A lakcímbejelentéshez a magyar állampolgárok részére rendszeresített ideiglenes bejelen­tőlap I—II—III. számú szelvényét kell felhasználni, és azt a beje­lentésre kötelezettnek, valamint a szállásadónak kell aláírnia. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom