Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

\y. / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János Ausztriában PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége társaságá­ban, dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köz­társaság szövetségi kancellárjának meghívá­sára hétfőn hivatalos látogatásra Ausztriába utazott. Kádár János kíséretében van Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter, Katona István, a Népszabadság főszerkesztője, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és dr. Nagy Lajos, hazánk ausztriai nagykövete, aki Bécsben csatlakozott a kísé­rethez. XXXI. évi. 289. szám Ara: 90 fillér 1976. december 7. kedd Befejeződött a betakarítás Az őszi munkák befejezését az utóbbi napok esőzései rendkívül megnehezítették. Ennek ellenére ésszerű gépátcsoportosításokkal és nyújtott műszakokkal az elmúlt hét végére a mezőgazdasági üze­mek végeztek a betakarítással. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának leg­utóbbi összesítése szerint a csak­nem 128 ezer hektáron vetett ku­korica termése is biztonságba került már. A cukorrépa szedé­se szintén befejeződött. A jelenleg még néhány üzem­ben a hátralevő talajmunkát vég­zik. Az előirányzott mélyszántás­ból még mintegy tízezer hektár hiányzik. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Benkei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi államtitkár és Varga István, a KB osztályvezető-he­lyettese búcsúztatta. Jelen volt dr. Peter Hohenfellner, az Oszt­rák Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivő­je. A magyar és osztrák zászlók­kal díszített schwechati repülőté­ren az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkárát, az Elnöki Tanács tagját ünnepélyesen fo­gadták. Jelen volt ár. Bruno Kre­isky és felesége, dr. Willibald Pahr külügyminiszter, dr. Josef Staribacher kereskedelmi és ipar­ügyi miniszter, dr. Alois Reit- bauer, a külügyminisztérium fő­titkára, valamint a kancellári hi­vatal és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt dr. Friedrich Fröhlichstahl bu­dapesti osztrák nagykövet. Meg­jelent a fogadtatáson a Bécsben akkreditált diplomáciai képvise­Megemlékezés a magyar sajtó napjáról ötvennyolc évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Üjság. Az évfordulón, amely egyben a magyar sajtó napja, hétfőn délelőtt koszorúzási ünnepséget tartottak a Magyar Sajtó Házában. A kormány Tájékoztatási Hi­vatala és a Magyar Űjságírók Országos Szövetsége a sajtónap alkalmából fogadást adott a Ma­gyar Sajtó Házában, amelyen részt vettek a lapok és a sajtó­szervek vezető munkatársai. Megjelent a fogadáson Grósz Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője, és dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. • A sajtónap alkalmából tegnap ünnepséget rendezett a kecske­méti székhazában az MSZMP Bács-Kiskűn megyei Bizottsága. Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte a Petőfi Népe, a Magyar Távirati Iroda, a Forrás, a Szövetkezeti Élet politikai munkatársait, a lapkiadó vállalat, a vidéki kiadá­sok társadalmi szerkesztő bizott­ságai, a nyomda és a terjesztés­sel foglakozó posta megjelent képviselőit. Ünnepi beszédében Katanics Sándor emlékezett a forradalmi Katanics Sándor köszönti a megyei sajtó munkásait. újságírást megteremtő elődeink­re, akik példaadó közösséget vál­laltak a magyar és nemzetközi munkásosztály forradalmi har­caival. — Naponta figyelemmel kísér­jük a tömegkommunikációs esz­közök tevékenységét — folytatta. — A megyei sajtó hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság mind jobban megismerje céljainkat és eredményeinket. Bátorítjuk a szerkesztőségeket a lapok hasáb­jain folytatott vitákra, adjanak hangot a vezető testületek napi­Olasz delegáció érkezett a megyébe Vasárnap Olaszország modenai tartományából delegáció érkezett Bács-Kiskun megyébe. A küldött­séget dr. Saverio Asperea, a mo­denai tartományi hivatal elnöke vezeti, tagjai: Renato Cocchi, a tartományi hivatal kommunista csoportjának vezetője, Mauro Ve- ronesi, a tartományi hivatal szo­ciáldemokrata csoportjának veze­tője, Marino Pedrassi, a tartomá­nyi hivatal kereszténydemokrata csoportjának helyettes vezetője. A vendégeket tegnap dr. Gaj­dácsi István, a megyei tanács el­nöke fogadta, s Bács-Kiskun me­gye gazdasági, társadalmi és kul­turális életéről tájékoztatta őket. Ezután a delegáció tagjai és a megyei tanács vezetői a modenai tartományi hivatal és a megyei tanács elnöke által három évvel ezelőtt aláírt barátsági, együtt­működési szerződés eredményei­ről, s a további feladatokról ta­nácskoztak. Délután Gádor József, a Kecs­keméti Városi Tanács elnöke a megyeszékhely fejlődéséről tájé­koztatta az olasz vendégeket, akik ezt követően megnézték Kecskemét nevezetességeit. Teg­napi programjuk a Kecskemét- szikrai Állami Gazdaságban feje­ződött be. A tartományi delegáció ma • Az olasz vendégeket dr. Gajdócsi István tájékoztatta megyénk éle­téről. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kalocsára látogat el. A várossal való ismerkedés során a vendé­gek egyebek között felkeresik az érseki palotát, a népművészeti házat, több vállalatot. Délután a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai üzemegységének munkáját tanulmányozzák. Szerdán Baján és Kiskunhala­son folytatódik a program. Gyá­rakba, üzemekbe, kulturális in­tézményekhez látogatnak el. Ha­lason az új kórházat is felkere­sik. A vendégek csütörtökön utaznak el Bács-Kiskun megyé­ből. T. L. • Hétfőn, rö­viddel fél 12 után megérke­zett Bécsbe Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja, felesége és kísérete. A vendégeket a Schwechati repülőtéren dr. Bruno Kreisky kancellár és felesége, továbbá más osztrák vezető személyiségek fogadták. A képen: Kádár János és dr. Bruno Kreisky. (MTI-fotő, Vigovszki Ferenc felvétele — Telefóto KS.) letek számos vezetője és tagja, továbbá a bécsi magyar kolónia sok képviselője is. A különgép a légikikötő főépü­lete elé gördült. A gépből kiszál­ló Kádár Jánost és feleségét el­sőnek Kreisky kancellár és fele­sége üdvözölte. Az MSZMP KB első titkára ezután köszöntötte a fogadtatásán megjelent osztrák vezető személyiségeket, a diplo­máciai testület tagjait. A magyár kolónia nevében kisdobosok és úttörők virággal kedveskedtek Kádár Jánosnak és feleségének, valamint Bruno Kreiskynek és feleségének. (Folytatás a 2. oldalon) Losonczi Pál Indiana utazott Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke Shri Fakhruddin Ali Ahmednak, az Indiai Köztár­saság elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Indiába utazott. Az Elnöki Tanács elnökét a látogatásra elkísérte dr. Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár, Garai Róbert kül­ügyminiszter-helyettes, Tö-r rök István külkereskedelmi miniszterhelyettes és dr. Ga- ramvölgyi József kulturális miniszterhelyettes. A búcsúztatásra a Ferihegyi : repülőtéren megjelent Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Borbély Gábor és Úszta Gyula,, az Elnöki Tanács tagjai, Keserű' Jánosné könnyűipari miniszter,- dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezési; gyi miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, dr; Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Pacsek József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt a búcsúztatásnál L. I, Pudaite, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője is. (MTI) Ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista. Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának ülését december 7-re összehívták. A végrehajtó bizottság a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztató, valamint a tanácsi szervek munkájáról és lakos­sági kapcsolataik fejlesztéséről szóló jelentés tárgyalását ja­vasolja a megyei pártbizottságnak. A pártpolitika hirdetői 3. oldal Képernyő 3. oldal A tejtermelési rendszer térhódítása I. oldal Községpolitika Hartán i. oldal Megújuló műfajok 5. oldal A nép szolgálatában rendjén szereplő témák lakossági véleményének, fejlesszék tovább a tömegkapcsolatokat. Végezetül megelégedéssel szólt arról, hogy a megyei pártbizott­ság napilapja, a Petőfi Népe ol­vasóinak tábora az idén újabb négy és fél ezer családdal gya­rapodott, s a napi megjelenés példányszáma ma már megköze­líti a hatvanezret. A sajtó képviselőihez intézett szavakat dr. Weither Dániel, la­punk főszerkesztője köszönte meg. H. F. Mai ülésén tárgyalja meg az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága azt a jelen­tést, amely a tanácsi szervek munkájáról, lakossági kapcso­lataik fejlesztéséről készült. A témával összefüggő tanácsko­zás igen nagy jelentőségű, hi­szen az megyénk valamennyi polgárát érinti. Nemcsak azo­kat, akik tizennyolcadik élet­évüket betöltve már választó­joggal rendelkeznek, hanem a náluk fiatalabbakat is. Ezért igaz az a már-már közhelxjnek számító megállapítás, hogy a tanácsok a területükön élő és dolgozó minden emberrel közvetlenül és folyamatosan kapcsolatban állnak. Nincs az állampolgár életének, munká­jának olyan mozzanata, amely közvetve, vagy közvetett mó­don ne kapcsolódna a tanácsi munkához. A tanácsok huszonöt éve jöttek létre. Negyedszázad ta­pasztalatai alapján állíthatjuk, hogy a kezdeti lépésektől nap­jainkig óriási mértékben és iramban fejlődtek az államha­talom, az államigazgatás he­lyi szervei, s közelítenek ah­hoz az igényhez, hogy magas színvonalon összefogják és ki­elégítsék a területükön élő la­kosság napról-napra fokozódó igényeit. Sajátos és csakis a szocializmust építő társadalom feltételei között bontakozha­tott ki az a kapcsolat, amely a helyi tanácsok és az annak tagjait megválasztó lakosság között létezik. Ennek a kap­csolatnak az a lényege — ha úgy tetszik alapvető tartalma —t—, hogy a tanácsok a lakos­ság szolgálatában fejtik ki te­vékenységüket. A demokratiz­mus elveiből, az önkormány­zati jellegből egyenesen kö­vetkezik, hogy ez a szolgálat nem egyoldalú, mert a tanács legkülönbözőbb feladatok meg­oldásában, a fejlesztési elkép­zelések kialakításában, a sok­rétű igények kielégítésével szükségszerűen felmerülő fon­tossági sorrend eldöntése előtt meghallgatja és mérlegeli az adott település lakóinak véle­ményét, javaslatát, észrevéte­lét. Az államigazgatási szer­vek működésének tehát olyan követelményeiről van itt szó, amelyek híján, vagy helytelen értelmezése esetén a legjobb szándékú, a legjobb felké­szültségű tanácsi apparátus is tévútra, zsákutcába jutna. A népképviselét, a közvéle­mény naponkénti igénylése és gyakorlása fontos láncszeme, s talán nem túlzás ha azt mond­juk: ktilcsa a tanácsi munka eredményességének. A nép­képviselet kizárólag a tanács­tagok részvételével válik ele­venné. A legutóbbi, 1973-as tanácsi választások alkalmával Bács-Kiskun megyében össze­szen 4.159 helyi tanácstagot választott a lakosság. A vá­lasztást megelőző jelölőgyűlé­seken csaknem 130 ezer em­ber vett részt és közülük alig kevesebben, mint 14 ezren tettek javaslatot valamely, a közérdeket érintő feladat meg­oldására. Van olyan véle­mény, amely a taxiácsoknak csupán formális, olykor köz­vetítő, a választók és a ta­nács apparátusában dolgozó alkalmazottak közötti szóvivő szerepet tulajdonít. A tanács­tagok megbízatása, feladata azonban tartalmilag egészen más, jóval több, felelősségtel­jesebb és fontosabb. Ez azon­nal érthetővé válik, mégvilá­gosodik, ha arra xitalxmk, hogy a tanácstag azoknak a vá­lasztóknak — s általuk az egész lakosságnak — az érde­keit képviseli, akiknek szol­gálatában az apparátus mun­katársai dolgoznak. A tanács tehát nem azonos az appará­tusban működő emberekkel, jogilag és gyakorlatilag is több, mint azok, akik, egy község, város tanácsának épü­letében tevékenykednek. Ennek hangsúlyozására azért van szükség, mert vannak, akik hajlamosak a téves ér­telmezésre. Ez az eredője an­nak, hogy a tanácstagot nem mindenhol övezi az a megbe­csülés és tisztelet, amely pe­dig — mint a választópolgá­rok bizalmát élvező, a közös­ség ügyeiben fáradozó, annak érdekeit képviselő közéleti embert — megilletné. Persze nem általános jelenségről van szó, amikor arról szólunk, hogy a tanácstagot „elfelej­tik” meghívni a körzetében épült létesítmény átadására, a lakóbizottság ülésére, az: isko­lai évnyitóra, a termelőszö­vetkezet közgyűlésére, a vá­lasztókerületet érintő külön­böző kérdéseknek nem tanácsi szervek által történő megvi­tatására. Pedig a tanácstag — és erre temérdek bizonyíték van — sok hasznos javaslat­tal, véleménnyel segíthet ab­ban, hogy megépüljön egy óvoda, vagy a tanévnyitóra felújítva várja az iskola a gyerekeket, akik az újonnan épített járdán mehetnek „munkahelyükre” — és így tovább. A tanácstagok elismerését, ugyanakkor buzdítását szol­gálná, ha a tanácsülésre ké­szített előterjesztések, jelenté­sek, beszámolók és tájékozta­tók a teljes közérthetőségre törekednének. Nem vitatható, hogy javult, s fokozódott a helyi tanácsok üléseinek akti­vitása, többen és hozzáértőb­ben szólalnak fel, s monda­nak véleményt. Ezt az aktivi­tást azonban csakis az előter­jesztések jobb megértésének lehetőségével lehet fokozni. Szó esett arról, hogy a ta­nácsok az adott település fej­lesztését, az ott élő és dolgozó lakosság igényeinek kézzelfog­ható kielégítését hivatottak szolgálni. Ez a gazdasági szer­vező, kulturális nevelő mun­ka nagy eredményeket hozott az utóbbi hxisz évben. Ezt bi­zonyítandó, elegendő csupán a közel húsz éve folyamatos te­lepülésfejlesztési versenyre, annak országosan is kiemel­kedő eredményeire utalnunk. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy tanácsaink kime­rítették a lehetőségeket. Az ötödik ötéves terv feladatait meghatározó legutóbbi ülésén a megyei tanács éppen arra hívta fel a helyi tanácsok fi­gyelmét, hogy körültekintőbb szervező munkával, a község­ben, városban meglevő lehe­tőségek koordinálásával, az érdekek összhangjának meg-, teremtésével fokozhatják ered­ményeiket, s érhetik él a kö­zéptávú fejlesztési töretben a lakossággal közösen meghatá­rozott célokat. Hiszen bősé­gesen van még tennivaló a jobb kereskedelmi ellátás, az egészségügyi hálózat fejleszté­se, a művelődési házak épí­tése, vagy nagyobb látogatott­sága. jobb műsorpolitikája, as szociális ellátás, a gyermek- intézmények javítása, fejlesz­tése és gyarapítása terén. Mindent nem lehét máról- holnapra. De a helyi tanácsok — a lakosságot képviselő ta­nácstagokra jobban támasz­kodva — rangsorolhatnak, fi­gyelemmel a realitások és az igények összhangjára. Sokat érő tapasztalat — országos és nem csupán a tanácsi mun­kára érvényes —, hogy a la­kosság igényli az őszinte és nyílt, országos és helyi poli­tikát, megérett arra, hogy va­lamennyi kérdésben partnere, gondolatébresztője tud lenni a vezető testületeknek, felelőssé­get érez munka- és lakóhelye, megyéje és az ország sorsáért. De ezt éppen a helxji taná­csoknál, az apparátusban dol­gozóknak kell legjobban tudni. G. S. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom