Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 7. v s i* ni 6 ii v e k sorok h a ti Kádár János Ausztriában Aczél György Moszkvában SZÖF1A Todor Zsivkov , a BKP KB el­ső titkára, a bolgár államtanács elnöke hétfőn. Szófiában fogadta Dmitrij Usztyinov malrsallt. a Szovjetunió honvédelmi miniszte- .Tét. A rendkívüli szívélyesség és testvéri barátság légkörében le­zajlott találkozón jelen volt Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter is. Dmitrij Usztyinovot hétfőn fo­gadta Sztanko Todorov bolgár mi­niszterelnök is. (MTI) BERLIN Az NDK béketanácsa hétfőn közzétett nyilatkozatában teljes szolidaritásáról biztosítja a chi­lei hazafiakat. A tanács határo­zottan követelte az emberi jogok megsértésének megszüntetését, Luis Corvalán és a többi politi­kai fogoly azonnali szabadon bo­csátását. (TASZSZ) BUKAREST Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának meghívására vasár­nap délután baráti látogatásra Bukarestbe érkezett Jasszer Ara­fat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke. HAVANNA Havannában hétfőn kubai—an­golai gazdasági és társadalmi együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezmény al két or­szág építészeti, közlekedési, ok­tatási, egészségügyi és mezőgaz­dasági együttműködését, valamint a műszaki értelmiség képzését irányozza elő. (TASZSZ) HANOI * IV. A Vietnámi Dolgozók Pártja IV. kongresszusára készüld viet­nami nép a kongresszus tisztele­tére indított munkaverseny leg­kiemelkedőbb sikerét ünnepli. December 4-én lerakták a síne­ket, az utolsó munkaszakaszon is befejeződött a Hanoi és Ho Si Minh város közötti, 1730 kilomé­teres vasúti pálya újjáépítése. Ezt követően elindították Hanoiból Ho Si Minh város felé és onnan Hanoiba az első megrakott próba­szerelvényeket. A két zserelvény a Da Nang-i pályaudvaron talál­kozik. S&ÍWÍ (Folytatás az 1. oldalról) Délben dr. Bruno Kreisky és felesége ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Az ebéden pohárköszöntők hangzottak el. DR. BRUNO KREISKY pohár­köszöntője elején kiemelte: — E mostani ausztriai látogatásban kifejeződik az, hogy az elmúlt évtizedekben minden területen, így gazdasági, kulturális és poli­tikai téren is különleges kapcso­latok fejlődtek ki közöttünk. Né­hány nappal ezelőtt, a mostani tárgyalásokra való felkészülés során átnéztem néhány anyagot, s jómagam is elcsodálkoztam azon: immár milliós nagyság­rendben mozog azoknak a szá­ma, akik a magyar határon át beutaztak Ausztriába. Ügy vé­lem, kapcsolataink fejlesztése so­rán sokat elértünk abból, ami a helsinki dokumentumok alap­jául szolgált. A kancellár a továbbiakban emlékeztetett a két ország közöt­ti kapcsolatok legfontosabb ele­meire, így az árucsere, a mű­vészek kölcsönös látogatásaira, a turistaforgalomra. Hozzáfűzte: „közöttünk nincsenek problémák az emberi kapcsolatok terén. Ha pedig mégis adódnának, akkor a látogatás idején érinteni fogjuk és — tapasztalatból tudjuk, hogy gyorsan, eredményesen — meg­oldjuk azokat”. — Kezdetben kapcsolatainkat illetően a körülmények kedvezőt­lenek voltak, határainkon felme­rültek problémák. Amióta azon­ban létrehoztuk a közös bizott­ságokat, s mindkét oldalról köl­csönös a jószándék, hogy jószom­szédi viszonyt tartsunk fenn; efféle konfliktusok csak véletle­nül adódhatnak. Országaink — a nem túl nagy Ausztria és a szintén nem túl nagy Magyaror­szág — bebizonyították, hogy két nép akkor is békében élhet egy­más mellett, két állam akkor is fejlesztheti kapcsolatait egymás­sal, ha rendkívül eltérő, külön­böző társadalmi rendszerhez tar­toznak. Ügy vélem, ilyenformán hozzájárultunk ahhoz, hogy Európában az enyhülés politi­kája érvényesüljön. Ismerjük azt a politikát, amely ellentétes az enyhüléssé!. S éppen, mert saját tapasztalatunkból ismerjük, ki akarunk tartani az enyhülés mel­lett. Tulajdonképpen ez adja, el­ső titkár úr, az ön ausztriai meg­wmtmmmmmm hívásának mélyebb értelmét, is­merjük azt a nagy munkát, ame­lyet személyesen népéért végez, és tudjuk, hogy milyen nagy az ön tekintélye népe körében, ez még értékesebbé teszi számunk­ra az ön itteni látogatását. Dr. Bruno Kreisky a két or­szág népének jólétére és együtt­működésére emelte poharát. KÁDÁR JÁNOS bevezetőben köszönetét mondott a meghívá­sért, a fogadtatásért és dr. Bru­no Kreisky hozzá intézett szavai­ért, majd ezeket mondta: — A magyar—osztrák kapcso­latok jelenlegi helyzetét értékel­ve elmondhatom, hogy értékelé­sünk azonos az önével: megítélé­sűnk szerint állami, politikai kapcsolataink rendezettek, gazda­sági és kulturális kapcsolataink fejlődnek, állampolgáraink töme­gesen keresik fel egymás országát. — A régmúltban — jóllehet népeink között volt bizonyos sorsközösség — a magyar—oszt­rák kapcsolatok bonyolultak vol­tak. Ezt a múltat azonban már magunk mögött hagytuk, s em­ber' szokás szerint inkább a jóra emlékezünk. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy különböző okok miatt a második világháború utá­ni újabb keletű kapcsolataink­ban is voltak problémák egy idő­szakban. De ez az időszak is el­múlt, s csupán azért emlékezte­tek rá, mert annál nagyobbra be­csülöm azt a közös erőfeszítést, amellyel a viszonyunkat zavaró kérdéseket megoldottuk. — Meggyőződésem, hogy orszá­gaink és népeink valódi érdekei­ből kiindulva kellett és kell ren­deznünk közös dolgainkat. Talán nem megalapozatlan dicsekvés, ha azt mondom, hogy mi már a helsinki értekezletet megelőzően is Helsinki szellemében kezdtünk hozzá kapcsolataink rendezésé­hez. Mert azt teljes bizonyosság­gal állíthatjuk, hogy kapcsolata­ink megfelelnek a helsinki záró­okmánynak. Nagyra értékeljük, hogy kapcsolataink a jelenlegi szintre fejlődtek, már csak azért is, mert az eredményeket nem erőfeszítések nélkül értük el. S bár visszatekintve a fejlődést örvendetesnek tartjuk, további eredményeket szeretnénk elérni. — Felhatalmazva érzem ma­gam arra, hogy ne csak saját ne­vemben beszéljek:., .magunkkal hoztuk vezető testületeink, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya, továbbá a magyar nép üdvözletét. Biztosí­tom önt, kancellár úr, s az oszt­rák Köztársaság kormányát és népét, hogy a Magyar Népköz- társaság részéről teljes a készség kapcsolataink továbbfej lesztésére. Kívánjuk, azon munkálkodjunk, hogy a magyar—osztrák kapcso­latok minden fontos területen úgy alakuljanak, hogy példaként szolgálhassanak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kö­zötti jó viszonyra. Abban a meg­győződésben hangoztatjuk ezt, hogy ez teljes mértékben megfe­lel a két ország, a két nép va­lódi érdekeinek, nagy várakozás­sal tekintünk megbeszéléseink elé, amelyek minden bizonnyal újabb előrelépést hoznak majd ezen a téren. Kádár János a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a mos­tani látogatás jó alkalmat kínál a két ország javát szolgáló mun­kára. — Amikor ezért dolgozunk — folytatta —, meggyőződésem, nemcsak a magyar és az osztrák nép alapvető érdekeit, hanem — erőinkhez mérten — Európa egé­szének érdekeit is szolgáljuk. Ma­gyarország is, Ausztria is kis or­szág, lehetőségeink tehát szeré­nyek. De tenni tudunk, s köteles­ségünk is, hogy hozzájáruljunk az európai helyzet jobbátételé- hez. örvendetes, hogy a nemzet­közi politika számos kérdésében együttesen vagy azonos irány­ban tudunk tevékenykedni. Mi azon leszünk, hogy e kérdések körét tovább bővítsük. Végül Kádár János jókívánsá­gait fejezte ki dr. Bruno Kreisky- nek és feleségének, az ebéden reszt vett osztrák vezető szemé­lyiségeknek. „Minden jót kívá­nunk jó szomszédunknak, Auszt­riának és népének!” — zárta po­hárköszöntőjét. Az ebédet követően Kádár Já­nos eszmecserét folytatott dr. Rudolf Kirchschlägerrel, az Oszt­rák Köztársaság elnökével, majd dr. Bruno Kreiskyvel. Ezután a kancellári hivatalban megkezdődtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások, amelyen részt vettek á két tárgyaló cso­port tagjai és szakértői is. (MTI) Jugoszláv-francia csúcstalálkozó Óvári Miklós Dániába utazott BELGRAD Valéry Giscard d’Estaing fran­cia köztársasági elnök hétfőn Jo- szip Broz Tito jugoszláv államfő meghívására kétnapos hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába érkezett. A francia elnök ünne­pélyes fogadtatására Tito elnök belgrádi rezidenciáján kerüli sor. Az államfők a kétnapos meg­beszélésükön — amit azt a Bel- grádban előzetesen közölték — a kétoldalú kapcsolatokról, min­denekelőtt a gazdasági kapcsola­tok bővítéséről és időszerű kül­politikai kérdésekről folytatnak eszmecserét. A magas szintű tár­gyalásokkal egyidejűleg megbe­szélésekre kerül sor a két ország külügy- és gazdasági miniszterei között is. Mint ismeretes, a francia el­nök jugoszláviai látogatását ere­detileg szeptember közepére ter­vezték, megvalósítására azonban Tito elnök betegsége miatt, csak most került sor. (MTI) A Dán Szociáldemokrata Párt meghívására Koppenhágába uta­zott a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amelyet Övári Miklós, a Politikai Bizott­ság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. A delegáció tagja Tolnai József, a KB tagja, a tót­újfalusi Rábamenti Egyetértés Tsz gépszerelője, valamint Horn Gyula, a KB külügyi osztályá­nak helyettes vezetője. A delegá­ciót a Ferihegyi repülőtéren Gye- nes András, a Központi Bizott­ság titkára búcsúztatta. (MTI) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Kadhafi a szovjet fővárosban Moamer El-Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Köztársaság forra­dalmi parancsnoki tanácsának el­nöke az SZKP Központi Bizottsá­gának és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének meg­hívására hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett — jelentik a hírügynökségek. A két ország sa­játosságaiból, Líbia történetéből és különösen közeli múltjából következik az a kétségtelen ér­deklődés, amellyel e látogatás hírét fogadják és kommentálják. Líbia hatalmas, bár jórészt si­vatagos ország, területe csaknem húsz magyarországnyi: 1 759 540 négyzetkilométer. A második vi­lágháború előtt olasz gyarmat, a háború után pedig Idrisz király feudális, korrupt uralma alatt a nyugati hatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Anglia érdekszférája. Nem véletlen, hogy egészen 1969 szeptemberéig, a líbiai monarchia megdöntéséig a lí­biai Wneelus—Fielden levő óriási légibázist angol—amerikai egy­ségek működtették — o NATO stratégiai céljainak megfelelően. A monarchiát megdöntő fiatal tisztek Nasszer elnököt tartották emberi-politikai példaképüknek. Céljuk bevallottan az volt, hogy hazájukat végre kivezessék a gyarmati és félgyarmati múlt in- goványából és nemzeti erőforrá­saikat az egységes arab ügy szol­gálatába állítsák. A szabád tisz­tek vezetője, Kadhafi ezredes lett a forradalmi parancsnoki tanács elnöke, ezzel az egész akkori vi­lág legfiatalabb államfője. Mint a moszkvai Pravda Kad­hafi méltatásának szánt cikké­ben emlékeztet rá, a Szovjetunió a győzetes forradalom pillanatá­tól számos cselekvő gesztussal érzékeltette, hogy a fiatal Líbiai Köztársaság számíthat a haladó világ, mindenekelőtt a Szovjet­unió aktív támogatására. A kap­csolatok dinamikus fejlődését egyideig akadályozták a fiatal vezetők ideológiai kiforratlansá­gából fakadó jelenségek, de 1974- ben — Dzsallud miniszterelnök moszkvai látogatásával — végre bekövetkezett a pozitív fordulat. A szovjet—líbiai kapcsolatok azóta egyenletesen, a felek köl­csönös előnyére és megelégedésé­re fejlődnek. Dzsallud moszkvai útját a következő esztendőben, 1975-ben Alekszej Koszigin szov­jet kormányfő líbiai látogatása követte, amely újabb jelentős ál­lomásnak bizonyult a kapcsolat- építésben. A két látogatás konk­rét eredménye egész sor kölcsö­nösen hasznos egyezmény meg­kötése — és olyan politikai kö­zeg kialakítása volt, amely eleve biztosította a továbbhaladás fel­tételeit. Ebben a közegben lehetett elér­ni az immár líbiai részről leg­magasabb szintű látogatást, Kad­hafi államfő moszkvai utazását. Ez az út nyilván a korábbiaknál is jótékonyabban hat vissza majd az érintkezés területeinek kibő­vítésére. Faul Jyrkänkallio, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete a finn nemzeti ünnep alkalmából hétfőn fogadást adott rezidenciá­ján. A fogadáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Inokai János, az országgyűlés al- elnöke, Czinege Lajos vezérezre­A spanyol szocialisták kongresszusa Fazekas László, az MTI tudó­sítója jelenti: A magyar—szovjet kormány­közi kulturális együttműködési bizottság 13. ülésére hétfőn Moszkvába érkezett Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a kormány­közi bizottság magyar elnöke. Fogadására a szovjet főváros ki­jevi pályaudvarán megjelent P. Ny. Gyemicsev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter, a kormány­közi bizottság szovjet elnöke, va­lamint több más szovjet hivata­los személyiség. Az érkezésnél jelen volt Marjai József, a Ma­gyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Ütőn a szovjet főváros felé Aczél György rövid időre meg­szakította útját Kijevben, Szov­jet Ukrajna fővárosában és ta­lálkozott P. T. Tronykovval, az urkán minisztertanács elnökhe­lyettesével, O. K. Romanovszkij ukrán kulturális miniszterrel és más hivatalos személyiségekkel. Romanovszkij kulturális minisz­ter ebédet adott Aczél György tiszteletére (MTI) Megalakult a XL VIT magyar előkészítő bizottsága Hétfőn a KISZ KB székházá­ban megtartotta alakuló ülését az 1978-bam Kubában sorra kerü­lő XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó magyar nemzeti előkészítő bizottsága. A 47 tagú bizottság — amelyben ott vannak állami, társadalmi, kulturális életűnk személyiségei, az ifjúság külön­böző rétegeinek képviselői — a fesztivál nemzetközi előkészítő bizottságának felhívására jött létre. A tanácskozáson — ame­lyen dr. Martóhy László, a Poli­tikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára elnökölt — Borbély Gábor, a KISZ KB titkára tájékoztat­ta a bizottság tagjait a VIT nem­zetközi előkészítésének helyzete- ■' ről és a hazai feladatokról. A magyar nemzeti előkészítő bizottság felhívással fordult a magyar fiatalokhoz, az ifjúsági szövetség tagjaihoz. Ez a többi között hangsúlyozza: a világif­júsági és diáktalálkozók a béke­szerető ifjúság harcának jelentős eseményei. A fesztivál-mozgalom múltja és jelene egybefonódik a haladó demokratikus gondolko­dású fiatalok törekvéseivel: bé­kében és barátságban élni. A fel­hívás méltatja a fesztiválmozga­lom fejlődését a világ haladó if­júságának sikereit, eredményeit« majd ezzel zárul: „Hívunk és várunk benneteket: készüljünk együtt a világ ifjú­ságának nagy seregszemléjére! Ismerjük meg a fesztiválmozga­lom, a VIT-ek történetét, a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­ség, a Nemzetközi Diákszövetség több évtizedes munkáját harcát, a szocialista országokban tevé­kenykedő testvérszervezeteink, a tőkés országokban dolgozó kom­munista ifjúsági és diákszerveze­tek munkáját. Tanulmányozzuk együtt a szocialista Kuba népé­nek, ifjúságának életét, minden­napjait. Ápoljuk a fesztivál mozgalom hagyományait, vegyünk részt a világ haladó ifjúsági erőinek harcában az antiimperialista szo- lidalitásért, a békéért a barát­ságért.” A XI. VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága megválasz­totta tisztségviselőit. A bizottság elnöke dr. Maróthy László, al- elnöke Borbély Gábor. titkára Barabás János lett. (MTI) Alsóházi választás Japánban Fogadás a finn nemzeti ünnep alkalmából • A szavazásra jogosult mintegy 78 millió japán állampolgár az alsó­ház 511 képviselőjét választotta meg vasárnap. A Liberális Demokrata Párt 249, a Japán Szocialista Párt 123, a Japán Kommunista Párt 17, a Komeito Párt 55, a Demokratikus Szocialista Párt 29, az Üj Liberá­lis Klub 17, a függetlenek pedig 21 mandátumot szereztek. des, honvédelmi miniszter, dr. Korom Mihály igazságügyminisz­ter, dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, s a politikai, a gazdasági, a kul­turális és a társadalmi élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok ve­zetője és tagja is. (MTI) Andreotti Washingtonban • Madridban megkezdte munkáját a Spanyol Szocialista Munkáspárt XXVII. kongresszusa. A tanácskozáson 17 pártszervezet képviseleté­ben 736 küldött vesz részt. A képen: Willy Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöke, Francois Mitterrand, a Francia Szocia­lista Párt főtitkára és Felipe Gonzales, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkára. (Telefoto—AP—MTI—KS.) • Guilio Andreotti olasz miniszterelnök (középütt) Washingtonba _ ér­kezett, hogy hivatalos megbeszélést folytasson Gerald Ford amerikai elnökkel. (Telefoto—AP—MTI—KS.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI • Átadták az IZA—II. új bauxitbányát Hétfőn átadták rendeltetésének az alumíniumipar egyik jelentős új beruházását, az IZA—II bauxitbányát. A bauxitbánya átadási határ­ideje 1976. december 31. volt, s a föld alatti üzem az első teljes évben — 1977-ben várhatóan több mint 400 ezer tonna bauxitot ad. Az új bánya átadási ünnepségén dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhe­lyettes méltatta alumíniumiparunk növekvő szerepét és feladatait A következő években az aulmíniumipari központi fejlesztési program alapján újabb feladatok várnak a bauxitbányászokra. Az országos termelés várhatóan 1985-re évi 3,3 millió tonnára emelkedik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom