Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
1976. december 4. • PETŐFI NÉPE • 3 A munkásegység harcosa Rózsa Ferenc születésének hetvenedik évfordulóján 1942. június 13-án a börtönkórházban a kegyetlen kínzásokba belehalt Rózsa Ferenc, a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának titkára. Ennyi volt a hír, ami a még szabadon maradt, a nagyméretű letartóztatások elől mély illegalitásba vonult kommunistákhoz eljutott. A horthysta nyomozók Rózsa elfogásakor nemcsak azt tudták, hogy a KMP egyik vezető egyénisége került kezükbe, hanem — a letartóztatottakból addig kicsikart vallomások alapján — azt is sejtették, hogy ö a Szociáldemokrata Párt baloldalával folytatott tárgyalások irányítója, a két párt együttműködését rögzítő megállapodás szerzője. Remélték, ha Rózsa Ferencet vallomásra bírják, kezükben a nagy lehetőség az SZDP általuk régóta sürgetett betiltására. A nagy „adu” tehát a kezükben volt, s a Vezérkari Főnökség ■ nyomozói biztosak voltak abban, hogy Rózsát megszólaltatják. Hogy mennyire bíztak dolgukban, arra jellemző, hogy ezekben a napokban beszállították az And- rássy laktanyába Szakosíts Árpádot is, az SZDP főtitkárát, a KMP tárgyalópartnerét, hogy Rózsa vallomása esetén azonnal kéznél legyen. A fennmaradt — nyomozók által készített — 10—12 soros vallomásban csak az SZDP-vel való tárgyalásról volt szó. Ezt akarták Rózsával aláíratni. Ezért kínozták, gyötörték, ütötték, verték 10 napon át. A Szabad Nép fő■ szerkesztője, a KMP titkára azonban nem vallott, ö maga írta a part központi lapjában: „Inkább válaszd a halált, minthogy árulóvá légy!” Rózsa nemcsak a pártban szállóigévé vált mondatához maradt hű, hanem élete azon nagy felismeréséhez is, hogy a fasizmus elleni harc sikerének egyik legfőbb titka a munkásosztály egysége. Rózsa Ferenc — mint fiatal építészmérnök — Németországban ismerkedett meg a kommunista mozgalommal és kötelezte el magáts vele életreszóló-t, an. A gazdasági válság előestéjén és első éveiben a nagy műveltségű, fiatal mérnöknek bizonyára hamar feltűnt, hogy a wei- mari köztársaságban a kommunisták és szociáldemokraták egymás elleni küzdelme, a munkásegység hiánya a legfőbb oka a Hitler barnaingesei elleni harc sikertelenségének. Meggyőződésében Hitler hatalomra jutása csak megerősítette. Hazatérte és a magyar kommunista mozgalomban való beI kapcsolódása után el- * szánt níve, harcosa tett az antifasiszta inunkasegyseg megteremtésének. 'Szakmai munkája, a munká- soknál való közvetlen munkakapcsolata, politikai gondolkodásuk megismerése csak megerősítették szándékában. Az 1930-as évek közepén már a KMP azon funkcionáriusai között találjuk, akik politikai meggyőződéssel vallják a kommunisták és szociáldemokraták együttműködésének szükségszerűségét. Rózsa Ferenc a munkásegység nemzetközi tapasztalatainak nem egyszerű másolatát tartotta szem előtt; hanem megértette: a legális SZDP és az illegális KMP között nagyon is egyedi, sajátos egység, együttműködés megteremtésére kerülhet sor. Minden sablon vagy általánosítás csak árthat a közös ügynek. Ezek után talán nem véletlen, hogy ■4935-ben éppen Rózsa Ferenc nevéhez fűződik a szociáldemokrata és kommunista fiatalok között létrejött antifasiszta akcióegység megteremtése. amely azután a fasizmus elleni egy évtizedes harc füzében is kiállta a próbát, maradandónak bizonyult. Rózsa Ferenc 1939-ben már a KMP egyik vezetője, 1940 decemberében a Központi Bizottság tagja, majd titkára lett. Ezen az új, magas poszton is a munkásegység következetes harcosa maradt. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az SZDP baloldalával való tárgyalások előkészítésében, az akcióegységen is nyugvó függetlenségi mozgalom 1941 őszén és 1942 tavaszán elért sikersorozatában. Amikor 1942 februárjában a Szabad Népnek, a párt központi lapjának főszerkesztője lett, akkor is egyik legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy olyan lapot adjanak a munkások ke- zebe, amelyből megértik, hogy az együttes harc nélkül közös nagy céljuk, a fasizmus szétzúzása aligha lehet eredményes. „Ha a munkásosztály nem egységes, akkor nem képes mozgalmait kifejleszteni és győzelemre vinni, a többi dolgozó rétegeket és,osztályokat maga mögé állítani.U” irta Rozsa Ferenc „Munkásegyseget” című cikkében. Majd hozzátette: „Meg kell értenie mindenkinek, hogy itt nem „taktikázásról" „van szó,, hanem harcos egyutthaladásról". Fiatal, 36 éves volt, amikor életét kioltotta a fasizmus, de e rövid idő alatt is maradandót alkotott a munkásegység előkészítésének fáradhatatlan harcosaként. P. I. CSAJKOVSZKIJ: ANYEGIN Operaelőadás Kecskeméten Csaknem száz esztendeje, hogy a jeles orosz szerző operája először színpadra került. Nálunk azonban — néhány századeleji előadástól eltekintve — csak mintegy két évtizede állandó műsordarab. A Puskin verses regénye nyomán készült Csajkovszkij- mű csütörtökön a szegedi opera- társulat bérleti sorozatának második estjén Kecskeméten először hangzott el. Ha az előadást nem is dicsérhetjük minden részletében egyformán, meg kell állapítanunk, hogy végül is méltán aratott nagy sikert a — Csajkovszkij- darab esetében különösen kevésnek tűnő — közönség körében. A darab nehézsége mind színpadi, mind zenei szempontból a kissé hosszadalmas expozícióban, kezdő lírai zsánerkép-sorban van. Szalatsy István karnagynak itit még nem sikerült teljes mértékben felkeltenie az érdeklődésünket a zene iránt. Később azonban a drámaibb részeket jól ösz- szefogta lendületesebb, meggyőzőbb tempóival. A zenekarban főként a vonós szólamok sajnálatosan gyér hangzása és néhány tisztázatlansága is az első részben volt zavaróbb. A kórus néhány áttört szerkesztésű rész szétszórtságától eltekintve — amelyeknek részben rendezési hiba volt az oka — a korábbiaknál egységesebb, szebb hangszínnel énekelt. (A közzenék alatti díszletező ko- pácsolás, a halk bevezető zenékbe berregő függönymotor aligha szerepelnek Csajkovszkij partitúrájában. Szíves-örömest elengednénk az ilyen zavaró momentumokat.) A főhősnő, Tatjana szerepében Berdál Valéria érdemes művész kiérlelt, szép alakítást és énekesi teljesítményt nyújtott. Lensz- kij, a költő Réti Csaba volt. A hangfajtának megfelelő lírai, csak néhány részletében drámaivá váló szerepben jó produkciót nyújtott. A híres ária pedig az est egyik legszebb résfcét jelentette. A - címszerepben Gyimesi Kálmán mutatkozott be. Akkor talált igazán magára, amikor a zene drámaira fordult, s alkatának és hangjának megfelelőbb feladatot kínálti^ Ekkor meggyőzően állítottartvf; elénk Anyegin alakját mind 'játékban, mind pedig énekesi szempontból. A kisebb szerepek előadói közül elsőként kell említeni Gregor Józsefet. Gremin áriáját egyszerű méltósággal és zeneileg is igen szépen adta elő. Gortva Irén, Farkas Évd, Lengyel Ildikó, Juhász József és Herczeg Ferenc különböző súlyú és jellegű szerepeikben helytálltak: jól illeszkedtek az együttesbe. —s —y Eredmények, további célok • A párt Központi Bizottsága december 1-én tárgyalta az időszerű nemzetközi kérdések mellett az 1976. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentés és az 1977. évi népgazdasági terv és az állami költség- vetés irányelveit. Ami a nemzetközi kérdéseket illeti, az utóbbi hetekben—napokban közvéleményünknek bőven volt lehetősége találkozni azokkal a tanácskozásokkal, amelyek a világ és azon belül elsősorban Európa békés jövőjét voltak hivatottak biztosítani. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése, valamivel több mint egy évvel később a helsinki deklaráció aláírása után az egész világpolitika középpontjában került és barátot, ellenséget egyaránt megfelelő állásfoglalásra késztetett. A Központi Bizottság második napirendje olyan kérdéseket taglalt, amelyeknek különböző részleteivel mindennapos életünkben találkozunk. A XI. kongresz- szus óta gyakorlattá vált, hogy a Központi Bizottság ülései elemezzék a népgazdaság helyzetét és megjelöljék a további tennivalókat. Mivel az 1976-os esztendő az új ötéves terv első éve, így különös jelentősége van az eddig történtek áttekintésének. A Központi Bizottság alapvetően megállapította, hogy „népünk a párt XI. kongresszusának irány- mutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi nép- gazdasági terv feladatainak megoldásán.” • Bár a munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása és a mezőgazdaságot súj tó szélsőséges időjárás, mégis népgazdaságunk a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerényebb mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala. Ezzel együtt úgy tűnik, hogy az erre az esztendőre kitűzött fő mutatókat teljes mértékben nem érjük el. A nemzeti jövedelem várhatóan 4 százalékkal emelkedik. Az ipari termelés pedig 5 százalékkal. (Az élelmiszeriparban a nyersanyaghiány miatt előirány- zottság kisebb a növekedés). Lassú az előrehaladás az állóeszközök kihasználásában, a feldol- 'göióipár exportképességének növekedésében. Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal növekedik, ezzel kapcsolatosan még mindig sok gond van a beruházások előkészítésében, ' a szervezőmunkában és a munkaerő-gazdálkodásban. A mezőgazdasági termelés a kedvezőtlen időjárás miatt a tavalyival azonos lesz. A mezőgazdaságban dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következett be nagyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél a tavalyinál többet takarítottunk be, ez azonban már nem vonatkozik az őszi betakarítású növényekre. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány növekedett, a szarvasmarha-állomány gyarapodásáról azonban csak a nagyüzemekben beszélhetünk, a háztáji és a kisegítő gazdaságokban csökkent. • A megye helyzete — óhatatlan erre nem gondolni —töb- bé-kevésbé megegyezik az országossal. Az éves program sok helyen és sok tekintetben iparban, mezőgazdaságban egyaránt megvalósult, egyes ágazatokban azonban megközelítettük vagy elmaradtunk a céloktól. Általában azt mondhatjuk, hogy minden vonatkozásban előbbre jutottunk. Az 1976. évre vonatkozó előirányzatok legfőbb jelei mindenütt láthatók, s előremutató tendenciák érvényesülésének lehetünk tanúi. Egy több tekintetben maradéktalanul megvalósított éves terv után az ötéves terv következő és további esztendeiben bőséges lehetőség adódik az ütem felgyorsítására, a dinamikus tempóváltásra. Mindebből már a megye számára is körvonalazódik — elsősorban a mezőgazdaságban — az a legfontosabb feladat, hogy az elmaradással együtt teljesíteni kell a következő év terveit. A Központi Bizottság közleménye a népgazdaság minden területét érinti. Foglalkozik a készletgazdálkodással, megállapítja, hogy a foglalkoztatottak száma nem változott (a megyében minimálisan emelkedett). Leszögezi, hogy a lakosság áruellátása általában kiegyensúlyozott volt, de a keresletet néhány cikkből — különösen burgonyából, zöldségféléből — átmenetileg nem lehetett kielégíteni. Természetesen a gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt a fogyasztói árszínvonal is emelkedett. • A Központi Bizottság közzétette a következő esztendő főbb célkitűzéseit azzal az igénnyel, hogy a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. Fontos megállapítás: „A nemzeti jövedelem növekedését , a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termékek előállítása.” Ha a tömören megfogalmazott legfontosabb célkitűzésekhez semmit nem tenne hozzá a közlemény, akkor is azt kellene mondani; a továbblépés legfontosabb tételei kerültek egy csoportba. Néhány adat azonban mégis kiegészítésül kívánkozik. Az ipari termelés 6 százalékos növekedését a termelékenység fokozásával kell biztosítani. A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott, tehát teljesíthető. Ehhez azonban továbbra is szükséges a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatása és termelési lehetőségeinek kihasználása. • A közlemény ismételten megjegyzi, hogy „a termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben ... Kapjon nagyobb lendületet az élő munkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az észszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék.” A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a korszerű gépek és berendezések több műszakban (a kecskeméti Zománcipari Művek most tér át a három műszakra) működjenek. Ennek érdekében a következő év július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot. Ezzel egyidejűleg a villamosenergiaiparban. a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. Az érdekeltek bizonyára jóleső érzéssel veszik tudomásul, hogy a szociálpolitikai juttatások is bővülnek, hiszen a szakszövetkezeti tagok részére isbiztosítják a termelőszövetkezeti járadékkal azonos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvezményt adnak, s növelik a tanácsok szociális segélyalapjait. • A jövő évi program teljesítése érdekében a Központi Bizottság leszögezi, hogy: „A párt- szervezetek, a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek és a gazdasági vezetők minden termelő, gazdálkodó egységben megfelelően tájékoztassák a dolgozókat a nép- gazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célokról és a helyi feladatokról. Igényeljék javaslataikat. bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket ... A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában.” Küzdelmes időszak ,, Álljanak talpra a pártszervezetek!’’ £ Az új forradalmi központ *“'• és Kádár János vezetésével létrejött Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány 1956. november hó 4-én nyilvánosságra került, s a magyar néphez intézett kiáltványa többek között ezt mondja: „Véget kell vetnünk az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának. Ütött a cselekvés órája, megvédjük a munkások és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmányait. Rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk hazánkban.” A kiáltvány harcba szólította az ország dolgozóit a rend helyreállítása és a szocialista építőmunka folytatása érdekében. A kiáltványban megfogalmazott program foglalkozott az életszínvonal emelésének, a gazdaságpolitika módosításának, az állam- igazgatás megjavításának feladataival is, s fontos helyet kapott benne a megrendült munkás- paraszt szövetség megerősítése. Az MSZMP ideiglenes központi bizottsága későbbi, decemberi határozatában a kormány-nyilatkozatot elvi szintre emelte, s ejzel hosszú távra kijelölte hazánk szocialista fejlődésének követendő útját. Mindehhez a kormány programja közzéteszi: „A Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány népünk, munkás- osztályunk és hazánk érdekében azzal a kéréssel fordult a szovjet hadsereg, főparancsnokságához, segítsen népünknek a reakció sötét erőinek szétverésében és abban, hogy helyreállíthassuk a rendet és nyugalmat hazánkban.” A szovjet fegyveres erők segítségével — akik iránt a soha el nem múló hála kötelez — viszonylag rövid idő alatt sikerült a fegyveres felkelés szétverése, a nyugalom és közbiztonság megteremtése, a konszolidáció alapjainak létrehozása. Ebben a küzdelemben feledhetetlen szerepük volt a párt tagjainak és pártonkívülieknek, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, karhatalmistáknak, katonának és rendőröknek is, akik, ha kellett, életüket áldozták a munkás—paraszt hatalomért. A forradalmi kormány megalakulása és kiáltványa a munkáshatalom híveit a megyében is mozgósította, számukra világos harci programot és politikai irányítást adott. Mindezzel párhuzamos volt a párt erőinek reorganizálása, a pártszervezetek fokozatos létrehozása. Ez azonban nem ment könnyen, hiszen a gyorsan lezajlott ellenforradalmi hatalomátvétel sok kommunistában bizonytalanságot keltett, s kétségeket ébresztett. Sokakban félelem támadt, ezért passzivitásba kényszerültek, nem kevesen a megtévesztő demagógia áldozatai lettek és elvesztek a párt számára. Akadtak árulók is a kommunisták soraiban. Ezért a megye legaktívabb kommunistái, vállalva a nehézségeket, Bács-Kiskunban is a szocializmus fő ereje, az MSZMP megteremtésén, a kommunisták talpraállításán fáradoztak. Erre november 4-e után természetesen már kedvezőbb feltételek adódtak. Az október 30-a után november 4-ig létrejött MSZMP- szervezetek tagjai döntő többségükben az MDP egészséges forradalmi erői voltak az országban és a megyében egyaránt. Olyanok, akiknek azokban a napokban számolniok kellett az illegalitás lehetőségével, akik olykor puszta önvédelemből — ösz- szefogták a kommunisták kis- sebb-nagyobb csoportjait, és később is törhetetlen elvhűségüket bizonyítva, az elsők között vállalták a párt újjászervezésének rendkívül nehéz feladatait. A párt újjászervezésével egy- időben a megyében is az volt a fő célkitűzés, hogy megtisztuljanak és megerősödjenek a népi demokratikus rend államhatalmi, társadalmi és gazdasági szervei a befurakodott ellenforradalmároktól. A párt megyei vezető szervének munkája arra irányult, hogy megteremtődjék a közrend, a közbiztonság, és normális mederbe terelődjön az élet. Az októberi események ugyan szétforgácsolták a pártot, mégis az újjászervezés a megvolt nehézségek ellenére nap mint nap ütemesen haladt előre. A párt ügyét a legjobb kommunisták, az 1919-esek és azok vették kezükbe, akik a felszabadulás időszakában is az elsők között voltak. Az MSZMP ideiglenes központi bizottságának november 6-án kiadott első felhívása nyomán a megyei lap vezércikke ezt mondja: „Ne merüljünk el most a múlt boncolgatásába, sor kerül majd erre is, mindannyiunk első és legfontosabb teendője, hogy felsorakoztassuk a párt tagságát a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány programjában és a párt felhívásában felsorolt feladatok mielőbbi megvalósítására.” Most pártunk új feladata, hogy szétzúzza az ellenforradalom immár leplezetlenül fellépő erőit, amelyek kihasználják a felelőtlen, a múlt hibáiból folyó, de semmiképpen sem a népi hatalom ellen irányuló jogos elégedetlenséget. Álljanak talpra pártszervezeteink! Ez nemcsak soron következő feladat, hanem az összes elvégzendő munkánk alapja is ... A pártszervezetek álljanak élére a békés termelőmunkának. Legyenek a párttagok példamutatók a népi hatalom iránti hűségben. Állhatatosan küzdjenek a rend megszilárdításáért, a békés élet megteremtéséért.” A párt felhívása nyomán az MSZMP Bács-Kiskun megyei ideiglenes intézőbizottsága a párt- politikai és szervezési munkálatok irányítására öttagú elnökséget választott. Az elnökségnek időben nem sokkal később nyolc tagja lett: Molnár Frigyes, Er- dősi József, Pankovics Józsefné, Simó Tibor, Gombos Aladár, Romsics Ferenc, Borsodi György és Daczó József. (Az összetétel később tovább módosult.) A bizottság felhívta az MDP volt városi, járási bizottságait, és az alapszervezeteket, válasszanak elnökségeket, tartsanak taggyűléseket, álljanak élére az élet gyors megindulásának és egy emberként sorakozzanak fel a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány mögé, hajtsák végre a kiadott intézkedéseket, hogy mihamarabb megoldódjanak az előző hetek ellenforradalmi eseményei következtében előállott nehézségek. Az elsők között november 8-án a Kecskeméten összeült városi pártaktíva hozta létre intézőbizottságát és vitatta meg a város helyzetét, a pártszervezetek állapotát. A bizottság felhívással fordult az alapszervezetek vezetőihez. hogy kezdjék meg a párt szervezését, és határozzák meg a kommunisták legfontosabb feladatait a város rendje érdekében. Napok múlva Kecskeméten megalakult a Belsped, a Kinizsi Konzervgyár és a Szövetkezetek Megyei Központjának pártszervezete. Kádár elvtárs, a kormány miniszterelnöke — a kétségeket eloszlatás szándékával — november 10-i nyilatkozatában a következőket mondotta: „Vannak emberek, akiket a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány megalakulása után kétség fogott el, hogy nem akarják-e egyesek ismét visszahozni a régi bürokratikus párt- és államvezetési módszereket. Személyes tapasztalatom alapján állíthatom, hogy Magyarországon nincs egyetlen ember se vezető, párt-, vagy állami poszton, aki a régi módszereket vissza akarná állítani, olyan ember már nincs, aki képes is volna rá, mert a tömegek nem akarják a régi hibákat viszontlátni, s kérlelhetetlenül elsöpörnék helyéről azt a vezetőt, aki ilyesmire vállalkozna.” A konszolidációs folyamatot segítette, erősítette az MSZMP ideiglenes 'megyei intézőbizottságának állásfoglalása (november közepén), a közrend, a helyi államhatalmi szervek működésével kapcsolatban. A megyei pártlap a Hozzátok szólunk című vezércikkében így írt: „Erőt csak a szervezett munka ad. Hozzátok létre a párt- szervezeteket, és tömörítsetek körötökbe minden hazafit, demokratikus erőt, aki jószándékkal építeni akar. Szervezettség nélkül a kommunisták nem tudnak élni. Ez hiányzott az október végi legnehezebb napokban és erre van szükség az élet megindulásának ugyancsak küzdelemmel terhes óráiban.” W. D. Környezetvédelem Karagandában • A karagandai szénmedencében fekvő iparváros, Uszly-Kameno- gorszk egészségügyi és járványügyi állomása mozgó laboratóriu. mának munkatársai zajszintmérést végeznek az egyik forgalmas útvonalon. (Fotó: TASZSZ— MTI—KS) Kitüntetett termékek a Divatcsarnokban A vevők jobb tájékoztatására a karácsonyi vásáron is számba jöhető cikkeket — 83 vállalat 433 kitüntetett termékét — mutatja be ét Divatcsarnok Lotz-ter- mében pénteken nyílt kiállításán a Kiváló Áruk Fóruma. E termékek megtalálhatók az üzletekben. Erről a látogatókat 70 oldalas termékkalauz tájékoztatja, amelyben az egyes cikkek a fogyasztói árán, legjellemzőbb tulajdonságain kívül feltüntették azt is, hogy hol vásárolhatók meg. A kiállítás idején a Lotz- teremben is működik egy KÁF- mintabolt, amely a Divatcsarnok üzletkörébe nem tartozó termékeket árusítja. (MTI)
