Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

».<■*> Kt csu^ IDŐJÁRÁS Várható idójárás ma estig: ismétlS- dő eső, zápor, néhány helyen zivatar. Az erős, többfelé viharos szél dél­nyugatiról északnyugatira fordul. A hőmérséklet nappal 5—10 fok között várható. A kedd reggelig szóló előrejelzés szerint borult idő lesz, ismétlődő esőkkel, a hét végétől havazással. A hőmérséklet fo- kozatosan csökken. (MTI) • • VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 286. szám Árai 90 fillér 1976. december 3. péntek A Magyar Szocialista Mun- 1976. december 1-i üléséről káspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai és a főhatóságok vezetői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről. — Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1976. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, és a Politikai Bizottság javaslatát az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről. A Központi Bizottság ezenkívül folyó ügyeket tárgyalt. Több százmillió vízügyi létesítményekre I. Megsokszorozódtak a környezetvédelem teendői Bács-Kiskun megyében. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése következtében olaj, vegyszermaradvány és más szennyező anyag kerül a talajba, a termé­szetes és mesterséges vízfolyásba. A szakosított ál­lattenyésztő-telepeken keletkező szerves hulladék elhelyezése is nagy gondot okoz. A szennyvízcsa­tornázás fejlesztése mindennapos feladattá vált. • A bajai tisztító- telep oxidációs medencéje és gázgyűjtője. csatornahálózat, ennek ellenére a lakásoknak csupán 5,2 százaléka volt bekapcsolva a hálózatba. Bács-Kiskun megye vízgazdál­kodásának V. ötéves terve sze­rint 1980-ig újabb jelentős ösz- szegeket költenek az ágazat fejlesz­tésére, 1Ó0 millió forintot a szenny­víztelepek és 226 milliót a csatornahálózat bővítésére. Eb­ből mintegy 38 kilométerrel növekszik a csatornahálózat, 11 600-zal a szennyvízelve­zetésbe kapcsolt lakások száma és napi 4300 köbméterrel a telepek biológiai tisztítóképessége. Erről, valamint Bács-Kiskun megye vízminőségi helyzetéről ta­nácskozott csütörtökön Baján dr. Glied Károly elnökletével a me­gyei vízvédelmi bizottság. A me­gyei tanács elnökhelyettese meg­nyitó beszédében elemezte a kör­nyezetvédelemmel, a kommunális fejlesztéssel összefüggő teendő­ket, majd Endrődi Istvánná, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának főelőadója ismertette a települések csatorná­zásának, szennyvíztisztításának eredményét, az V. ötéves terv erre vonatkozó céljait. Simor Jó­zsef, az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője a megye vízminőségi helyzetét, ele­mezte. Több felszólaló foglalko­zott a szennyvízelvezetés és -hasznosítás legújabb módszerei­vel, a megyében is megvalósítha­tó létesítményeivel. Nőtt a telepítési kedv Szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságok vezetőinek megbeszélése A szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztését segítő közel­múltban megjelent, új szabályozók jobb megismerése és ezzel összefüggésben a szükséges üzemi teendőkre történő sikere­sebb előkészületek érdekében tegnap tanácskozást tartottak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A meg­beszélésen részt vettek a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövet­kezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok vezetői. Jelen voltak a területi párt- és tanácsi szervek képviselői. A szövetséghez tartozó kilenc­ven termelő- és szakszövetkezet­ben sok gondot okozott a szőlő- és gyümölcstermesztésben je­lentkező számos feszültség. Az új szabályozókat tehát örömmel fogadták és máris több gazda­ság jelezte, hogy a tervezettnél nagyobb területen szándékozik telepíteni. A tanácskozás résztvevőit Ko­vács László, a területi szövetség titkárhelyettese köszöntötte. Hangsúlyozta, hogy a kiskunsági körzetben meghatározó jellegű a szőlő- és gyümölcstermesztés, az üzemek gazdálkodása szempont­jából. A téma fontosságára való tekintettel hívták össze a szövet­kezetek és a telepítésben érintett és érdekelt intézmények és vál­lalatok képviselőit. Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kertészeti osztályának vezetője tájékoztatójában az általános helyzetet ismertette és részlete­sen elemezte azokat az okokat, amelyek szükségessé tették az új kormányintézkedéseket. Elmond­ta, hogy az V. ötéves terv idő­szakára előirányzott terveket — amennyiben a régi szabályozók maradnak —, nem tudtuk volna teljesíteni. Különösen a gyü­mölcs-ültetvények pótlásával vol­tak gondok. Az évi előirányzat­nak csak mintegy felét tervezték be az ország gazdaságai. Remélhető, hogy a kertészeti ágazatok termelését elősegítő in­tézkedések hatása gyorsan je­lentkezik. Több fontos tájékoztató hang­zott még el a tanácskozáson. Huszta János, a Kiskunsági TE- SZÖV termelésfejlesztéssel fog­lalkozó főmunkatársa az ültet­vények korszerűsítésével és az új telepítések technológiai, ökonó­miai kérdéseivel foglalkozott. A kiskunhalasi szőlőtermesztési rendszert ismertette Katona Ist­ván, az állami gazdaság igazga­tója. A szőlőfeldolgozás, borké­szítés és a palackozás üzemszer­vezését elemezte az alföldi bor­vidékre vonatkoztatva Urbán András, a Kertészeti Egyetem bo­rászati tanszékének adjunktusa. K. S. • Az Izsáki Egyesült Sárfehér Termelőszövetkezetben a tervezett háromszáz helyett ötszáz hektáron-telepítenek szőlőt és gyümölcsöst az ötödik ötéves terv időszaka alatt. Képünkön: megkezdték egy negyven hektáros leendő ültetvény tereprendezését. O A Központi Bizottság meg­tárgyalta a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1976. november 25—26-i bukaresti ülésén részt vett ma­gyar küldöttség jelentését, és jóváhagyta tevékenységét. Meg­állapította : a politikai tanácsko­zó testület állásfoglalásai ismé­telten kifejezésre juttatták azt a következetes politikát, amelyet a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok az európai béke és biztonság megszilárdítá­sáért folytatnak. Ez a politika megfelel valamennyi európai nép érdekeinek, élvezi minden hala­dó, békeszerető erő támogatását, s az egész világon előmozdítja a béke és a biztonság ügyét. A Központi Bizottság egyetér­tett a politikai tanácskozó testü­let értékelésével, amely szerint az 1974. áprilisi varsói ülés óta kedvező változások mentek vég­be földrészünk politikai helyze­tében. Előrehaladt az enyhülés folyamata, teret nyert a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésé­nek gyakorlata. Történelmi je­lentőségű záróokmány aláírásá­val ért véget az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let, amelyet a szocialista orszá­gok kezdeményezésére a kom­munista és más haladó pártok s mozgalmak, a békeszerető töme­gek támogatásával, a tőkésor­szágok realista politikusainak közreműködésével tartottak meg. Az enyhülés további elmélyíté­séhez megfelelő alapot teremtett az Európában kialakult viszo­nyok, politikai realitások elisme­rése, az értekezleten részt vevő államok közötti kapcsolatok tíz alapelvének elfogadása, az együtt­működés területeinek és formái­nak meghatározása. Az enyhülés további kibonta­koztatását, a béke és a bizton­ság megszilárdítását még szá­mottevő reakciós, militarista, re- vansista erők próbálják akadá­lyozni, amelyek a feszültség fo­kozására törekszenek Igyekez­nek kitérni az európai bizton­sági és együttműködési értekez­leten született megállapodások végrehajtása elől, és a helsinki záróokmány szellemét meghami­sítva megkísérelnek beavatkozni más országok belügyeibe. A Magyar Népköztársaság —a többi szocialista országgal együtt — a helsinki záróokmányban foglalt megállapodások valóra váltására törekszik. A záróok­mány végrehajtásának elősegíté­se érdekében konkrét javaslato­kat dolgozott ki kétoldalú kap­csolatainak fejlesztésére az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett tőkésor­szágokkal. Az enyhülési folya­mat továbbviteléhez szükséges­nek tartja az európai országok gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének sokol­dalú fejlesztését, a megkülönböz­tetésektől mentes kereskedelmet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti érdemi kapcso­latok megteremtését. Fontosnak tekintjük az együttműködést olyan összeurópai kérdések meg­oldásában, mint a környezetvé­delem, az energetika és a szál­lítás. Támogatjuk azt a javasla­tot, hogy Moszkvában rendezze­nek európai energetikai értekez­letet. A helsinki záróokmány szellemében előmozdítjuk a köl­csönösen előnyös tudományos, kulturális és tájékoztatási együtt­működést, valamint az emberek közötti kapcsolatok szélesítését. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy további erőfeszíté­sekre van szükség az európai, biztonságot fenyegető válsággó­cok felszámolásához. Véget kell vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek Nyugat-Berlin kérdésé­ben a feszültség szítására irá­nyulnak, szigorúan be kell tar­tani a város különleges státusát rögzítő 1971. szeptember 3-i négy­oldalú megállapodást. A ciprusi problémát a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és területi ép­ségének biztosításával, valameny- nyi külföldi katonai erő kivoná­sával, mind a görög, mind a tö­rök közösség érdekeinek kellő figyelembevételével a ciprusi népnek kell rendeznie. Pártunk és kormányunk az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezleten részt vett 35 állam képviselőinek 1977-ben Belgrádban sorra kerülő tanács­kozását olyan fórumnak tekinti, amely számba veheti a záróok­mányban foglaltak végrehajtásá­nak tapasztalatait és előmozdít­hatja a biztonság megszilárdítá­sát, az együttműködést. A Központi Bizottság nagy je­lentőségű kezdeményezésnek tart­ja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének javas­latát, hogy a helsinki biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok vállaljanak szerződéses kötelezettséget: egy­más ellen elsőként nem használ­nak nukleáris fegyvert. A Magyar Népköztársaság ha­tározott álláspontja, hogy az egyenlő biztonság elvének tisz­teletben tartásával kell előreha­ladást elérni a közép-európai haderők és fegyverzet csökkenté­sével foglalkozó bécsi tárgyaláso­kon. Támogatja azokat a javas­latokat, amelyeket ennek érdeké­ben a Varsói Szerződés tagálla­mai terjesztettek elő. Napjaink legsürgetőbb felada­ta, hogy megakadályozzuk az egy­re hatalmasabb költségeket fel­emésztő és a békét fenyegető fegyverkezési versenyt, amelyet az imperializmus legagresszívebb körei kényszerítenek a világra. • A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés többi tagorszá­gával együtt fellép a leszerelés­ért, mindenekelőtt a nukleáris fegyverzet csökkentéséért és meg­semmisítéséért, az atomenergia békés célokra történő felhaszná­lásáért, a vegyi fegyverek betil­tásáért és megsemmisítéséért, a tömegpusztító fegyverek új faj­tái és rendszerei előállításának eltiltásáért, a katonai költségve­tések csökkentéséért. Szükséges­nek tartja a leszerelési világkon­ferencia megrendezését és a hoz­zá vezető első lépésként az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülés­szakának összehívását. A nemzetközi kapcsolatok át­fogó normalizálása, a biztonság megszilárdítása érdekében meg kell szüntetni a világ egymással szemben álló katonai tömbök sze­rinti megosztottságát, és tartóz­kodni kell újabb, zárt csoporto­sulások, katonai-politikai szövet­ségek létrehozásától vagy a meg­levők kiszélesítésétől. Népünk békés, szocialista építőmunkájá­nak szilárd biztosítéka a Varsói Szerződés védelmi ereje, ezért fenntartására mindaddig szükség van, amíg fennáll az imperializ­mus agresszív katonai szövetsé­ge, a NATO. A Központi Bizottság hangsú­lyozza, hogy az európai politikai viszonyok pozitív változásában a legfontosabb tényező a Varsói Szerződés tagállamainak össze­hangolt fellépése. Ügy ítéli meg, hogy a Politikai Tanácskozó Tes­tület külügyminiszteri bizottsá­gának és egyesített titkárságá­nak létrehozása eredményesen szolgálja a tagországok együtt­működésének tökéletesítését. Hazánk tevékenyen részt vesz a Politikai Tanácskozó Testület 1976. novemberi ülésén megha­tározott közös feladatok végre­hajtásában, a béke, a biztonság és az együttműködés ügyénekelő­mozdításában. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a közel- keleti helyzet változatlanul fe­szült, nem szűnt meg az újabb összeütközések veszélye. A ma­gyar kommunisták, népünk to­vábbra is szolidáris a haladó arab erőkkel, és támogatásáról bizto­sítja igazságos harcukat. Támogatjuk a libanoni hazafiak küzdelmét hazájuk területi egy­ségéért, az a meggyőződésünk, hogy az ország belső problémáit békés úton a libanoni népnek kell megoldania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó politikai rendezéssel ér­hető el. Ennek elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok ki­vonása az 1967-ben megszállt va­lamennyi arab területről, a pa­lesztin nép törvényes jogainak biztosítása, beleértve az önálló arab állam létrehozásának jogát, és minden közel-keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendesás érdeké­ben fel kell újítani a genfi kö­zel-keleti békekonferencia mun­káját, biztosítva azon a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet tel­jes jogú részvételét. O A megváltozott nemzetközi erőviszonyok kedvező fel­tételeket teremtettek a dél-afri­kai népek harcához függetlensé­gük elnyeréséért, a faji megkü­lönböztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmez­ni a neokolonialista érdekeiket. A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-afrikai Köztársa­ság kormánya bábállamok lét­rehozásával és a jogaiért fellépő néger lakossággal szembeni kí­méletlen terrorral igyekszik át­menteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe vé­ve továbbra is akadályozza Na­míbia függetlenné válását. A tör­vénytelen rhodesiai kormány folytatja elnyomó tevékenységét, és durva agressziót követ el a függetlenségét nemrég elnyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen is. A Magyar Szocialista Munkás­párt, a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manőve­reket és provokációkat; megerő­síti szolidaritását Angola, Mo- zambik, Zimbabwe, Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság népei­nek igazságos harcával. O A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országok­kal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági független­ségükért, a demokráciáért, a tár­sadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szo­cialista Vietnam, a szocialista társadalom alapjainak lerakását kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a demokratikus Kambodzsa népét. A világ béke­szerető erőivel együtt követel­jük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság törekvé­sét az ország békés, demokrati­kus, mindenféle külső beavatko­zástól mentes újraegyesítésére. Az egész haladó emberiséggel együtt elítéljük a Chilében dúló fasiszta terrort, követeljük az or­szág törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a poli­tikai foglyok, köztük Luis Cor- valán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára haladéktalan szabadon- bocsátását; ismételten szolidari­tásunkról biztosítjuk a chilei né­pet. Az el nem kötelezettek moz­galmához tartozó országok állam- és kormányfőinek colombói érte­kezlete megmutatta, hogy a nem­zetközi küzdőtéren jelentős, po­zitív szerepet játszanak az anti- imperialista politikát folytató fej­lődő országok. A Központi Bizottság üdvözli a Béke-világtanács Budapesten megrendezett fejlődési világkon­ferenciájának azt az állásfogla­lását, hogy a fejlődő országok legfőbb céljaikat csak a szocia­lista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár internacio­nalizmus szellemében tovább erősödtek és szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártokkal. Pártunk és a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kö­zötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szol­gálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan ki­egészítették pártjaink! központi bizottságai titkárainak a gazda­sági, illetve az ideológiai és kul­turális kérdésekről folytatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Munkás­párt a XI. kongresszus határo­zatának szellemében erősíti kap­csolatait, internacionalista együtt­működését a tőkés országokban és a fejlődő országokban dolgozó, testvérpártokkal. Ezt a törek­vést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös láto­gatásai. Ezek sorában fontos ese­mény volt az iraki, izraeli, li­banoni, sri-lankai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titká­rának látogatása hazánkban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közel­múltban megtartott kongresszu­sai dolgoztak ki a monopoltőke ellen a dolgozók érdekeinek vé­delméért, a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelem fo­• (Folytatás a 2. oldalon) I Bács-Kiskun megye települése­in az 1960-as évek előtt alig le­hetett találni csatornarendszert, csupán a városokban és egyes nagyközségekben volt zárt rend­szerű csapadékcsatorna, amelyet a szennyvíz elvezetésére is felhasz- ' náltak. A csatornahálózat megte­remtése lényegében 1962-ben Kecskeméten kezdődött meg. A IV. ötéves terv végén a megye- székhelyen kívül Baján, Kalocsán, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, valamint Lajos- mizsén és Kunszentmiklóson mű­ködött tisztítótelep és főgyűjtő­csatornarendszer. A csatornarendszer építésénél a legnagyob gondot a kecskeméti szennyvíztisztító-telep beruházá­sának az ideiglenes leállítása okozta, mert növelte a megye- székhely vizeit elvezető Csukás­ér szennyezőanyag-telítettségét. A IV. ötéves tervben csatornázás­ra és tisztítótelepek építésére 264 millió forintot költöttek a megye településein, ez az összeg koránt­sem volt elegendő. A kecskeméti mechanikai tisztítótelep nem va­lósult meg. Csak 1975-ben kezdő­dött újra a létesítmény kivitele­zése. Az 1971 és 1975 között a me­gye településein a tervezettnek mintegy kétszeresére növekedett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom