Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-03 / 286. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 3. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt KB 1976. december 1-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) kozása, valamennyi haladó, de­mokratikus erő összefogása érde­kében. O A Központi Bizottság meg­állapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alap­vető céljainak megfelelően fej­lődnek. — A Minisztertanács elnöké­nek látogatása a Lengyel Nép- köztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ságban jól szolgálta kapcsolata­ink erősítését, együttműködésünk további lehetőségeinek feltárá­sát. — A Laoszi Népi Demokrati­kus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttségének magyaror­szági látogatását a Központi Bi­zottság nagy jelentőségűnek ér­tékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az el­maradottság felszámolásra és a szocialista építőmunka megkez­désére irányuló erőfeszítéseiben. — Urho Kekkonepnek, a Finn Köztársaság elnökének magyar- országi látogatása a békés egy­más mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn ba­rátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének láto­gatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétol­dalú kapcsolataink erősítését, gazdasági és kulturális együttmű­ködésünk bővítését ezekkel az or­szágokkal. O A Központi Bizottság a kül­politikai tevékenységet át­tekintve hasznosnak tartja, nagy­ra értékeli társadalmi és tömeg­szervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi te­vékenységét. II. O A Központi Bizottság átte­kintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit. Meg­állapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának iránymuta­tásait követve eredményesen dol­gozik az 1976. évj népgazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedVézőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó' szélsőséges időjárás. Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mu­tatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyan­akkor a végrehajtás szervezettsé­ge erősödött, alapvetően a kije­lölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kez­deti eredmények születtek a ter­melési szerkezet korszerűsítésé­ben, az anyag és az energia taka­rékosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sike­rét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvo­nala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdasági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapj án megállapítható: a) A nenizeti jövedelem ter­melése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, felhasz­nálása megfelel a tervezett ará­nyoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A villa- mosenergia-ipar, a vegyipar és a gépipar termelésének növekedé­se eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — fő­ként a belföldi kereslet bővülé­sének mérséklődése, az élelmi­szeriparban pedig a nyersanyag­hiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a re­konstrukciók keretében üzem­behelyezett kapacitások hozzájá­rultak a műszaki színvonal eme­léséhez, a termelés bővüléséhez, a termékszerkezet korszerűsíté­séhez. A munka termelékenysé­ge a tervezett mértékben nő, azonban lassú az előrehaladás az álló eszközök kihasználásában, a feldolgozóipar • exportképességé­nek növekedésében. — Az építőipar termelése vár­hatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége el­marad a korszerű építési techno­lógiák által biztosított lehetősé­gektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavarták az egyes beruházások előkészítésében, a szervező munkában és a munka­erő-gazdálkodásban meglevő hiá­nyosságok. — A mezőgazdasági termelés . — döntően a kedvezőtlen időjá­rás miatt — az J975. évivel azo­nos lesz. A mezőgazdasági dol­gozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem követke­zett be nagyobb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarí­tása növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezet­től. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagy­üzemekben némileg gyarapodott, a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban viszont csökkent. A tejter­melés mennyisége és a fejési át­lag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási felada­tait. b) Beruházásokra a tervezett­nek megfelelően 150 milliárd fo­rintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberu­házások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvo­nala eléri a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban el­marad attól. A vállalati beruhá­zások meghaladják az előirányza­tot. Bővültek a versenyképes ex­port-árualapok termelésére alkal­mas kapacitások. Javult a kész­letgazdálkodás. c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, nép- gazdasági ágak szerinti összetéte­le lényegében megfelel a számí­tottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések vég­rehajtása megkezdődött. d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetősé­geinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél ki­sebb mértékben, várhatóan l,á százalékkal növekszik. A lakos­ság fogyasztása 2,6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alapve­tően kiegyensúlyozott volt. Az árukínálat nőtt. bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből — különösen bur­gonyából, zöldségfélékből — át­menetileg nem tudtuk teljes mér­tékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyü­mölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meg­haladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több, kereken 85 ezer lakás épül, 20 ezer óvodai és 3900 bölcsődei férőhely létesül. Javult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Szélesedtek hazánk nemzet­közi gazdasági kapcsolatai, foko­zódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialis­ta országokkal, elsősorban a Szov­jetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlő­déséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a sza­kosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlő­dő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkésországokkal is. f) a gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályozók 1976. évi módosítása. A népgazda­ság pénzügyi helyzete a tervezett­nek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költségvetési befize­tései azonosak az előirányzottal. © A Központi Bizottság fi­gyelembe véve népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetét, az elért színvonalat és az V. ötéves terv­ben meghatározott feladatokat* szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlő­dés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. — A nemzeti jövedelem növe­kedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása ered­ményezze. Erősödjenek a népgaz­dasági egyensúly javítását tar­tósan elősegítő folyamatok. Biz­tosítani kell a beruházások terv­szerű megvalósítását. Gyorsul­jon a gazdaságos terrfielési szer­kezet kialakítása, a műszaki fej­lődés. Javuljon a termelési kapa­citások kihasználása, a munka­erő hatékony' foglalkoztatása. Fo­kozódjék az ésszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes ter­mékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: A tervezett növ>ek.edés, éves előirányzat: *ítbw>í Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipayi termelés .... Or szágos építési-szerelési teljesítmény , Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebből: állami Állami költségvetés bevétele kiadása 6 —6,5 % 4 —5 % '• 70 •• •' 5 —5,5 % 7 —8 % 3,5—4 % 2,5—3 % 2,5—3 % 3,7—4 % 4 —4,5 % 164 milliárd Ft 88 ezer lakás 31 ezer lakás 10,4 % 10,5 % a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt az ez évinél gyorsabban növe­kedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 százalé­kos növekedését a termelékeny­ség fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegy­ipar és a villamosenergia-ipar fejlődjék. Az egyensúlyi követel­ményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termékek ex­portja — különösen a gépipari, a könnyűipari és az élelmiszeripari export — dinamikusan növeked­jék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásá­val, a termelési kooperáció erősí­tésével váljék tervszerűbbé a vál­lalatok együttműködése. — Az építési-szerelési tevé­kenység 5—5,5 százalékos növelé­sét a termelékenység és szerve­zettség javításával, a gépek és berendezések megfelelő kihasz­nálásával kell elérni. — A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek olda­láról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetke­zetek az eddigieknél jobban hasz­nálják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából for­dítsanak nagy figyelmet a mun­ka jó megszervezésére, az agro­technikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a nö­vényvédő szer és a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. To­vábbra is támogatni kell a háztá­ji és kisegítő gazdaságok terme­lési lehetőségeinek kiaknázását. A termelésieszköz-ellátás javításá­val, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével is segíte­ni, ösztönözni kell a termelő munkát. A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudo­mány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkal­mazzák a termelésben. A termék- szerkezet átalakítását hosszabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányí­tó szerveik, a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munkaszervezést. Kapjon na­gyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszerű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálko­dást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználá­sával, az alkatrészellátás javításá­val, a nagyobb anyag- és ener­gia-takarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal, a személyszállítá­sét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel, egyen­letes és folyamatos rakodással, a közlekedési és a termelő vállala­tok összehangolt együttműködésé­vel kell kielégíteni. Űj létesítmé­nyek üzembehelyezésével és a járműpark bővítésével javuljon a személyszállítás színvonala. c) A termelés tervezett növelé­sével kell megteremteni a felté­telét annak, hogy az életszínvo­nal az 1976. évinél gyorsabban emelkedjék. A népgazdasági terv teljesítésével el kell érni, hogy a lakosság egy főre jutó reáljöve­delme 3,5—4 százalékkal, a mun­kások és alkalmazottak reálbére, valamint a mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók reálkere­sete azonos mértékben, 2,5—3 százalékkal növekedjék. A hatékonyság javítása megkö­veteli, hogy a korszerű gépeket és berendezéseket több műszak­ban működtessék. Ennek elősegí­tésére, a dolgozók érdekeltségé­nek növelése céljából 1977. júli­us l-ével rendezni és egységesí­teni kell a műszakpótlékot. A rendezés terjedjen ki az iparra, az élelmiszer-kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra; ezzel egy­idejűleg a villamosenergia-ipar- ban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelni kell. A szociálpolitikai juttatások kö­rében a szakszövetkezeti tagok részére is biztosítani kell a ter­melőszövetkezeti járadékkal azo­nos összegű öregségi ellátást és a gyermekgondozási segélyt. A nyugdíjasoknak az eddigi évi egy helyett négy vasúti menettérti utazásra 50 százalékos kedvez­ményt kell adni. Növelni kell a tanácsok szociális segélyalapját. A lakosság fogyasztása 3,7—4 százalékkal növekedhet. Az ellá­tásért felelős kormányzati szer­vek, termelő és kereskedelmi vál­lalatok gondoskodjanak arról, hogy a lakosság szükségleteit ja­vuló színvonalon, a választék bő­vítésével folyamatosan ki lehessen elégíteni. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése 1977-ben nem haladhatja meg a 3,8—4 százalékot. Az illeté­kes hatóságok szigorúan ellen­őrizzék az árak alakulását, aka­dályozzák meg az indokolatlan áremeléseket. A lakosság életkörülményeinek további javítására a megépülő 88 ezer új lakás mellett az óvodai férőhelyek számát 16—17 ezerrel, a bölcsődei helyekét 3100—3200- zal, a kórházi ágyak számát 1700- zal kell emelni. d) 1977-ben beruházásokra az ideinél 4—5 százalékkal többet, 164 milliárd forintot lehet fel­használni. A fejlesztési forráso­kat elsősorban a folyamatban le­vő beruházások gyorsabb megva­lósítására kell összpontosítani. Az új beruházások közül csak a meg­felelően előkészítettek kezdhetők meg. A versenyképes export-áru­alapok előállítását szolgáló fej­lesztéseket a jövő évben összesen 9 milliárd forint hitellel kell tá­mogatni. e) A népgazdasági tervben ki­jelölt feladatok eredményes meg­valósítása, a külkereskedelmi egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nem­zetközi gazdasági kapcsolataink, bővüljön a külkereskedelmi for­galom, erőteljesen növekedjék az export. Továbbra is aktívan részt ve­szünk a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésében, erősítjük két- és többoldalú együttműködé­sünket a Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal, a tőkésor­szágokkal és a fejlődő országok­kal, a kölcsönös előnyöket figye­lembe Véve, a gazdasági együtt­működés fejlesztésére, az áru­forgalom bővítésére törekszünk. A külkereskedelem fejlesztésé­ben fontos feladat a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítése, a beszerzések és eladások jobb ütemezése, a termelő és külke­reskedelmi vállalatok jó együtt­működése. f) Az állami költségvetés ki­adásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. A költségvetési gazdálkodásban is következete­sen érvényesíteni kell az éssze­rű takarékosságot. Az állam- igazgatás központi és helyi szer­vei, a költségvetésből gazdálkodó intézmények fordítsanak nagy fi­gyelmet az ügyvitel, munkájuk korszerűsítésére és a takarékos gazdálkodásra g) A gazdasági szabályozók alapjában nem változnak. Biz­tosítani kell a vállalatok és a szövetkezetek számára a kiegyen­súlyozott gazdálkodási és pénz­ügyi feltételeket, a teljesítmény és a jövedelem jobb összhangját. O Á Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy az 1977. évi népgazdasági terv eredményes végrehajtásának meghatározó szerepe van az V. ötéves terv céljainak elérésében. A kiegyen­súlyozott gazdasági fejlődés biz­tosításának, az életszínvonal to­vábbi növelésének elengedhetet­len feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden láncszemé­ben következetesen, , éryényesül- jéhek' át?“|l|rÍl| mint a Közpoijfti Bizottság -$$75 novemberi Határozatában ’ foglalt gazdaságpolitikai követelmények. A terv sikeres teljesítése azt igényli, hogy erősödjék az egy­séges szemlélet a feladatok meg­ítélésében, fokozódjék a kezde­ményezés, következetes, fegyel­mezett legyen a végrehajtás. A kormányzati szervek bizto­sítsák, hogy a vállalati tervek összhangban legyenek a népgaz­dasági terv céljaival. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok meg­valósítását. A központi irányítás támaszkodjon, építsen a válla­latok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére és felelősségére. A vállalatok és a szövetkeze­tek a népgazdasági tervvel össz­hangban készítsék el terveiket. Minden gazdálkodó egység fő feladata, hogy rugalmasan alkal­mazkodjék a nemzetközi és a hazai piaci igényekhez, fokozot­tan takarékoskodjék az anyag­gal, az energiával, a pénzzel és az idővel. Tegyenek konkrét in­tézkedéseket a gazdasági haté­konyság gyorsabb növeléséért, a munkaszervezés javításáért, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználásáért. A pártszervezetek, a szakszer­vezetek, a KISZ-szervezetek, és a gazdasági vezetők minden ter­melő, gazdálkodó egységben meg­felelően tájékoztassák a dolgo­zókat a népgazdasági tervben foglalt gazdaságpolitikai célok­ról, és a helyi feladatokról. Igé­nyeljék javaslataikat, bátorítsák a tervek megvalósítását segítő kezdeményezéseket. Ez fontos fel­tétele a dolgozók alkotó aktivi­tásának. Karolják fel a dolgozók termelési mozgalmait, támogas­sák az újítókat, tegyenek intéz­kedéseket a szocialista brigád­mozgalom, a szocialista munka­verseny, további kibontakoztatá­sára. A pártszervek és -szervezetek segítsék gazdaságpolitikai célja­ink érvényesítését és erőiket össz­pontosítsák a terv teljesítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a tömeg­szervezetekben és a tömegmozgal­makban dolgozó kommunisták meggyőző, szervező tevékenység­gel mozdítsák elő a Központi Bi­zottság határozatának végrehajtá­sát, a terv céljaival összhangban cselekedjenek, és annak megvaló­sítására mozgósítsák szervezeteik aktivistáit és tagságát. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezze az ifjúságot a gaz­dasági feladatok eredményes megoldására, országos és helyi akciókkal vegyen részt a terv si­keres teljesítésében. Az agitációs- és propaganda- munka, a sajtó, a rádió és a tele­vízió segítse elő, hogy dolgozó né­pünk jól ismerje a gazdasági épí­tés fő feladatait, az 1977. évi terv céljait. Kapjon nagyobb teret és szerepet a jó kezdeményezések népszerűsítése, a dolgozók helyt­állásának, népünk erőfeszítései­nek és eredményeinek bemutatá­sa. A Központi Bizottság meggyő­zőbe/hogy a jövő ,évi .tepy reáljs és elérhető célokat határoz meg. -FÖtfívjá^á munkáítoMáiyh'-'h rasztságot, az értelmiséget, né­pünket, hogy aktív, fegyelmezett munkával járuljon hozzá a nép- gazdasági tervben foglalt felada­tok végrehajtásához. in. A Központi Bizottság elfogadta: az 1977. évre szóló munkatervét. Kovács Antal elvtársat, a KB tagját, az MSZMP Vas megyei Bizottsága első titkárát a Köz­ponti Bizottság ipari, mezőgazda­sági és közlekedési osztályának vezetőjévé kinevezte és beválasz­totta a gazdaságpolitikai bizott­ság tagjai közé. (MTI) Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyaláson Kubai kitüntetés v magyar vezető személyiségeknek Oltványi Ottó, az MTI tudósí­tója jelenti: Csütörtökön Bécíben folytató­dott a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséből folyó nemzetközi tanácskozás. A Hofburg konfe­renciatermében rendezett plená­ris ülésen ezúttál Taraszov nagy­követ, a szovjet küldöttség veze­tője elnökölt és Fodor Zoltán nagykövet, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után rendezett nemzet­közi sajtótájékoztatón a magyar küldöttség szóvivője elmondta, hogy Fodor Zoltán felszólalásá­ban méltatta a Varsói Szerződés tagállamai politikai Tanácskozó Testületé bukaresti üléséről ki­adott nyilatkozat nagy jelentősé­gét. Mint emlékeztetett, a doku­mentum foglalkozott többek kö­zött a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal, megállapítva, hogy a szocialista országok ké­szek további erőfeszítéseket ten­ni általánosan elfogadható egyez­mény kidolgozására'. A magyar küldöttség vezető­je ugyanakkor sajnálattal álla­pította meg, hogy a nyugati tár­gyalópartnerek álláspontja to­vábbra is változatlan. A NATO alig mozdult el három év előtt kialakított álláspontjáról, noha er­re a négy szocialista ország idő­közben előterjesztett kompro- miszumos javaslatai jó alapot te­remtettek. A nyugati országok makacsul ragaszkodnak az egyen­lőtlen csökkentéshez, amelynek jogosságát semmi sem indokolja. A NATO hónapok óta hallogatja, hogy válaszoljon a szocialista or­szágok júniusban történt adat­közlésére. Mint ismeretes, akkor a Varsói Szerződés országai hi­vatalosan közölték a lehetséges csökkentés térségében állomáso­zó összes fegyveres erőik, ezen belül a szárazföldi csapatok lét­számát. Felszólalásának befejező részében Fodor Zoltán támogatta a szocialista országok eddig elő­terjesztett javaslatait. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta Jose A. Ta- barest, a Kubai Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét abból az alkalomból, hogy a Kubai Köz­társaság Minisztertanácsa a ma­gyar-kubai barátság fejlesztésé­ben szerzett érdemeik elismeré­seként a Moncada ostroma 20. évfordulójára alapított emlékér­met adományozta Kádár János­nak, Losonczi Pálnak, Lázár Györgynek, az MSZMP-Politikai Bizottsága többi tagjának, s a Központi Bizottság titkárainak, és más közéleti személyiségeknek. Gyenes András köszönetét mon­dott a magyar és a kubai nép, az MSZMP és a Kubai Kommunista Párt barátságát és testvéri együtt­működését kifejező kitüntetése­kért, és további sikereket kívánt a szocialista építőmunkában a kubai népnek, a kubai kommu­nistáknak. Az egykori „lázadó hadsereg” örökébe lépett kubai forradalmi néphadsereg megalakulásának huszadik évfordulóján, szerdán Havanna mellett felavatták az or­szág első katonai akadémiáját. Todor Zsivkov látogatást tett Moszkvában Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke csü­törtökön, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására rövid baráti lá­togatásra Moszkvába érkezett. A moszkvai repülőtéren Todor Zsivkovot Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták. Todor Zsivkov csütörtökön a Kremlben átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Bolgár Népköz- társaság Hőse aranycsillagát és a Dimitrov-rendet. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára a magas kitüntetést 70. születésnapja alkalmából és azokért a kiemelkedő érdeme­kért kapta, amelyeket az SZKP lenini politikájának kidolgozásá­ban és valóraváltásában a szov­jet állam fejlesztése, az SZKP és a BKP, a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság közötti testvéri­ség és sokoldalú együttműködés elmélyítésében és kiszélesítésében, a szocialista közösség egységének további megszilárdításában, ere­jének és befolyásának növelésé­ben, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom ösz- szeforrottságának folytatásáért és az enyhülésért, a tartós békéért, a népek biztonságáért folytatott te­vékenységében szerzett. Ugyancsak csütörtökön a Kreml, ben Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov megbeszélést folyta­tott egymással. A nemzetközi kérdésekkel kap­csolatban Leonyid Brezsnyev megkülönböztetett figyelmet szen­telt a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testü­leté legutóbbi ülésének. Ezzel kapcsolatban a tárgyaló felek aláhúzták, hogy a Bukarestben: elfogadott nyilatkozat lényegében építő jellegű platformot nyújt ah­hoz, hogy valamennyi európai ál­lam egyesült erővel törekedjék a békés Európa és az egyenrangú jószomszédi kapcsolatok megte­remtésére. Todor Zsivkov csütörtökön dél­után hazautazott Moszkvából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom