Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

1976. december 17. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÉLI ÜLÉSSZAKA A növénytermesztésben -»■ lé­nyegében változatlan vetésszerke­zet mellett — a termelési érték 10 százalékos növekedését irá­nyoztuk elő. Igen erőteljes fej­lődésre van szükség a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Az állattenyésztésben, különö­sen a sertéstenyésztésben kedve­zőek az idei intézkedések nyomán előállott változások. Ezeket az eredményeket meg kell őriznünk, gondoskodva arról is, hogy fej­lődjék a szarvasmarha-tenyésztés, bővüljön a tehénállomány, növe­kedjék a tejtermelés. Természe­tesen a teljesítés fontos ténye­zője, hogy minden érdekelt —az irányítóktól a végrehajtókig —■ megkülönböztetett figyelmet for­dítson a mezőgazdasági tervben előirányzott anyagi-műszaki felté­telek biztosítására, a termelési’ és az értékesítési biztonság fokozásá­ra. Támogatni kell az erők ész­szerű összefogását, a termelés fej­lesztését szolgáló társulásokat és vállalkozásokat. Gondoskodni kell arról, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddiginél hatékonyabban hasz­nálják ki a termelési adottságai­kat. Fokozottabban gondoskodni kell a megtermelt értékek meg­őrzéséről, a termékek ütemes át­vételéről, tárolásáról és feldolgo­zásáról. Általában jobb, színvo­nalasabb felvásárlási munkára, az értékesítés jobb megszervezésére van szükség. A teljesítés feltéte­lei között kell említeni, hogy az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek a korábbinál szer­vezettebben segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, termékeik értékesítését. Ez teljes mértékben megfelel pártunk ag­rárpolitikájának. Továbbra is min­dent meg kell tennünk, hogy ez a kedvező folyamat erősödjék, tar­tóssá váljon. Nem kis feladatok ezek! Szorgalmas munkát kíván­nak a mezőgazdaság dolgozóitól, de ugyanez a követelmény az egész gazdaságban. S itt is bőven rendelkezünk még hasznosítható tartalékokkal. Ilyen például a fajta jobb megválasztása, az agro. technika helyes alkalmazása, a rendelkezésre álló gépek és be­rendezések gazdaságos üzemelte­tése, a műtrágyák és növényvédő szerek jobb hatásfokkal történő felhasználása. Népgazdasági tervünk teljesíté­se feltételezi, hogy tovább fokoz­zuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Erőfeszíté. seinket továbbra is arra kell összpontosítani, hogy a szocialista integráció keretében elsősorban a Szovjetunióval fejlesszük gazda­sági kapcsolatainkat. A szocialista export és import arányos, kiegyensúlyozott növelé­se mellett azonban igen nagy fel­adat a nem rubel elszámolású ki­vitel erőteljes növelése. Ez lesz talán a jövő év legnagyobb fel­adata, hiszen a terv 18 százalé­kos növekedést ír elő. Különö­sen a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitelében, az ipari- ezen belül a gép- és vegyipari cikkek exportjában kell előre lépnünk. Fogyasztói árszínvonal, bérpolitikai intézkedések A terv a lakosság fogyasztásá­nak 3,7—4 százalékos növekedését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy az életszínvonal ideinél gyorsabb emelkedésével számolunk, amit az tesz lehetővé, hogy gyorsul a gazdasági fejlődés és a sze­mélyi jövedelmek kiáramlásának üteme, továbbá sor kerül központi bérpolitikái és szűkebb körben központi szociálpolitikai intézke­désekre, és az eddiginél mérsé­keltebben növekszik a fogyasz­tói árszínvonal. A termelő vállalatoknál a bér- politikai intézkedések alapvető formája a műszakpótlék emelése lesz. Az iparban, az élelmiszer­kiskereskedelemben és a ven­déglátóiparban 1977. július 1-től sor kerül — éppen a termelés hatéköhyságát ösztönözve — a műszakpótlék egységesítésére, be­vezetésére és jelenlegi átlagos mértékének növelésére. Ezzel egy- időben a villamosenergia-ipar- ban és a ruházati iparban az alapbéreket is emelik. Fontos feladat, hogy a fogyasz­tói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon. Ennek érdeké­ben fokozni kell az árak szigorú ellenőrzését, megakadályozva minden indokolatlan áremelést. A XI. kongresszus megállapí­totta, hogy gazdaságirányítási rendszerünk jól szolgálja gaz­daságpolitikánk megvalósítását. A nehezebbé vált gazdasági fel­tételek közepette még inkább az a feladat, hogy érvényt szerez­zünk bevált alapelveinknek. Ezért a tervszerűség javítása ér­dekében, egyidejűleg erősítjük a központi irányítást és a helyi önállóságot, felelősséget. Még jobban kell élnünk minden mun­kahelyen a szocialista demokrá­cia nagy lehetőségeivel. Népünk becsüli, nagyra érté­keli a közös munkával elért ered­ményeinket. Támogatja a fejlett szocialista társadalom építésére irányuló törekvéseinket, amelye­kért. érdemes odaadással, becsü­lettel dolgozni. Népgazdaságunk, társadalmunk rendelkezik a to­vábbi fejlődés szilárd alapjaival. Ha mindenki maradéktalanul megteszi azt, ami kötelessége és felelőssége, a jövő évben siker­rel megoldjuk feladatainkat. * Ezután Inokai János, dr. Técsi János, dr. Hegedűs Lajos, Teleki Istvánná képviselő szólt hozzá a vitához, majd dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter emelke­dett szólásra. Dr. Bíró József felszólalása Dr. Bíró József hangsúlyozta: — 1976. évi külkereskedelmi forgalmunkat értékelve már ma biztonsággal megállapíthatjuk, hogy gazdaságunkban helyes irá­nyú fejlődés indult meg. Gazda­ságpolitikai céljainkkal összhang­ban, erősödött a végrehajtás tervszerűsége, a népgazdasági egyensúly helyreállításának fo­lyamata. Bővültek hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai, fokozó­dott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. A szocialis­ta országokkal, elsősorban a Szovjetunióval kötött hosszúlejá­ratú megállapodások hozzájárul­tak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. — A KGST-országokkal kül­kereskedelmi forgalmunk terv­szerűen fejlődik. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt friss és tartósított gyü­mölcs- és zöldségszállítási köte­lezettségeinket nem tudjuk ma­radéktalanul teljesíteni. Emiatt a teljes export értéke is vala­melyest a tervezett alatt marad. Kötelezettségeinknek azonban minden más területen pontosan eleget téve, exportunkat a terv­nek! és az államközi megállapo­dásokban foglalt keretelmek megfelelően teljesítjük. — A rubel elszámolású im­portban a tervezettet valamelyest meghaladó forgalmat bonyolí- tunk le. Egészében véve nem alakul kedvezőtlenül a nem-ru­bel elszámolású kereskedelmi forgalmunk sem. Az áruforgal­mi mérleg a tervezetthez közel­álló lesz, azonban a számítottnál kisebb volumenű export és im­port mellett. Az import elmarad a tervben előirányzottól. Megalapozottan feltételezzük, hogy ez a nem várt csökkenés szorosan össze­függ a gazdaság, ezen belül a termelés és a felhalmozás terve­zettnél kisebb ütemű növekedé- eével. — Az exportban — a mező- gazdasági és élelmisizeripari ki­viteltől eltekintve — a terv tel­jesítésével, esetleg némi túltelje­sítésével számolunk. — A cserearányok a rubel el­számolású forgalomban a terve­zettnek megfelelően változnak, nem-rubel elszámolású forgal­munkban az éves tervben szá­mítotthoz közelálló mértékben javulnak. — Az 1977. évi tervben fog­laltak szerint fokozni kell rész­vételünket a nemzetközi munka- megosztásban. A népgazdasági tervben kijelölt feladatok ered­ményes megoldása a gazdasági egyensúly javítása megköveteli, hogy tovább szélesedjenek nem­zetközi gatzdásági kapcsolataink, bővüljön a kereskedelmi forga­lom, erőteljesen növekedjék az export. 1977-ben is különösen jelentős a KGST-országokkal. köztük ki­emelten a Szovjetunióval kiala- > kított kapcsolatunk fejlesfetése. Ehhez alapvető politikai érde­keink mellett, gazdasági érdekek is fűződnek. E kapcsolatokban megtestesülnek a szocialista nemzetközi munkamegosztásból • A szünetben a parlament folyosóján. (Mikó László felvétele) származó előnyök, ezek biztosít­ják a tervgazdálkodásunk szem­pontjából felbecsülhetetlenül fon­tos termelési, értékesítési és be­szerzési biztonságot. A KGST- országokkal való együttműködés a magyar gazdaság fejlesztési céljaival összhangban álló ex­port és import árustruktúrában valósul meg. — A KGST-n kívüli szocialis­ta országokkal is — terveinknek megfelelően — internacionalista politikánk alapján, a kölcsönös előnyök figyelembe vételével az együttműködés növelésére és szé­lesítésére törekszünk. A fejlett tőkés országokkal igyekszünk kapcsolatainkat tovább növelni. Munkánkat a helsinki záróok­mányban megfogalmazottak alap­ján végezzük. Olyan együttmű­ködési formákat tartunk szem előtt, amelyek a lehető legna­gyobb mértékben biztosítják mű­szaki és technológiai fejlődésünk, termelési és értékesítési áru­struktúránk világpiaci követel­ményeknek megfelelő alakítását. — A nem-rubel elszámolású vi­szonylatok között kiemelt figyel­met fordítunk a fejlődő orszá­gokkal fennálló vagy kialakítan­dó kapcsolatainkra, amelyek már ma is nagy jelentőségűek, — A tervelőirányzatban fog­laltaknak megfelelően 1977-ben a nem-rubel viszonylatú behoza­tal volumenének mintegy 8 szá­zalékos növelését tervezzük. Ugyanakkor a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javí­tása megköveteli, hogy a kivitel növekedési üteme az import nö­vekedésének ütemét több mint kétszeresen haladja meg és 17— 18 .százalék legyen. A legna­gyobb feladat e tekintetben — az idei csökkenés után — az élelmiszeripari és mezőgazdasági ágazatokra hárul. — Mindezeket a tőkés világ­gazdaság adott politikai és gaz­dasági helyzetéből fakadó lég­körben kell megvalósítani. Reá­lisan sok esetben továbbra is számolnunk kell a tőkés gazda­ság fokozódó nehézségeiből eredő olyan magatartással, amely ex­portunk növelése elé akadályo­kat gördít: vámhátrányokkal, esetenként exportunk mennyiségi korlátozásával is. Jogosan me­rül fel a kérdés: milyen feltéte­lek mellett lehet e feladatoknak eleget tenni? 1977-ben gazdasági szabályozóink lényegében nem változnak. Eredményeinket tehát színvonalasabb irányítással, jobb munkaszervezéssel, a korszerű termelési formák alkalmazásával, a népgazdaság egyéb irányú tar­talékainak feltárásával kell megalapoznunk. Ezt hivatott elősegíteni az a minisztertanácsi határozat, amely előírja: a termelő és külkereske­delmi vállalatok, valamint a vállalati vezetők munkájának megítélésében, anyagi elismeré­sében alapvető kritérium legyen az, hogy a vállalat tevékenysége mennyiben segíti elő a népgazda­sági terv külgazdasági céljainak elérését. — Általános megítélés szerint a külkereskedelmi éa termelő vállalatok együttműködése, kü­lönösen az operatív, mindenna­pi értékesítési munkában fejlő­dött számottevően. Eredménye­ket várunk a szállítási fegyelem erősítésében, a minőség javítá­sában, a vevőkör szélesítésében. Ezen túlmenően: új típusú ke­reskedelmi megoldások alkalma­zásában, mint pédául rendszerek exportjának megteremtésében, a fővállalkozói tevékenység kiszé­lesítésében, hosszú távú cégkap­csolatok kiépítésében, hosszú tá­vú árumegállapodások létrehozá­sában. Kiemelt feladatnak tekintettük és tekintjük az export fejlesztési hitelkeret odaítélésében való részvételünket. — Távlati gazdasági fejlődé­sünk keretében vizsgáljuk, hogy miként vegyen részt hazánk a KGST-országok célprogramjai­nak megvalósításában. Vállala­tainkat arra ösztönözzük, hogy a szocialista és fejlődő országokon kívül, a tőkés országok cégeivel is kölcsönösen előnyös, hosszú­távú együttműködést alakítsanak ki. Távlati tevékenységünk elvi megalapozása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítunk annak a munkának, amely az orslzág külgazdaságának straté­giáját hosszabb távra is átte­kinti. Összefoglalóan megállapítható, hogy az 1977. évi terv feszített. Teljesítése minden gazdasági szervezettől összehangolt tevé­kenységet, széles körű összefo­gást igényel. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a terv reá­lis, Idei eredményeink bizonyít­ják, hogy népgazdaságunk a megváltozott körülmények kö­zött is képes nagyobb feladatok ellátására. Az elmúlt év eredmé­nyei, tapasztalatai jó alapot és biztatást adnak 1977. évi felada­taink megoldásához. Ezért is he­lyes a tervnek áz a koncepciója, hogy az 1976. évi külkereskedel­mi lemaradást 1977 folyamán pó­tolni kell és e két év tervteljesí­tésének együttes mutatói felelje­nek meg az V. ötéves tervben kitűzött' céloknak, — mondta a miniszter, s azi 1977. évi költség- vetést az országgyűlésnek elfoga­dásra ajánlotta. * A külkereskedelmi miniszter felszólalása után ismét a képvi­selők következtek. A költségvetési törvényjavaslat vitájához 21 kép­viselő jelentkezett szólásra. A teg­napi ülésen kapott még szót dr. Petri Gábor, Balogh László, Hosz- szú László, Avar István és dr. Cselőtei László. Ezzel az országgyűlés csütörtö­ki ülése — amelyen felváltva el­nökölt Apró Antal, Péter János, Rafíai Sarolta és Inokai János — véget ért. A tanácskozás ma a költségvetésről szóló törvényja­vaslat feletti vitával folytatódik. (MTI) A vietnami pártkongresszus harmadik napja A magyar küldöttség Ho Si Minh városba utazott HANOI NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR ______ Wa ldheim kairói meghívása Kékesdi Gyula és Kopreda De­zső, az MTI tudósítói jelentik: A Vietnami Dolgozók Pártjá­nak IV. kongresszusa csütörtö­kön reggel folytatta munkáját. Pham Van Dong, a VDP KB PB tagja, miniszterelnök ismertette a második ötéves tervről szóló előterjesztést. * Biszku Béla, 'az MSZMP PB tagja, a KB titkára csütörtökön délelőtt átadta Pham Hungnak, a VDP PB tagjának az MSZMP Központi Bizottsága ajándékát, egy zászlót és egy fényképalbu­mot. A sarkán piros-fehér-zöld csíkokkal szegélyezett vörös zászló közepén Ho Si Minh el­nök arcképe látható, felette és alatta magyar és vietnami nyel­ven ez olvasható: „A Magyar Szo­cialista Munkáspárt a Vietnami Dolgozók Pártjának”. A díszes, népművészeti hímzéssel borított album Ho Si Minh 1957-es ma­gyarországi látogatásáról készült fényképeket tartalmaz. A szívélyes hangulatú, baráti találkozón Biszku Béla tolmá­csolta a Központi Bizottság és Kádár János üdvözletét, jókíván­ságait, elismerő szavakkal mél­tatta a kongresszus példás szer­vezettségét, a nagy munkát, amely a vietnami kommunisták kitűnő hangulatú tanácskozását előkészítette. Pham Hung meleg szavakkal mondott köszönetét az MSZMP ajándékáért, amely kifejezi a két testvérpárt harci szolidaritá­sát. A vietnami nép az amerikai agresszió ellen vívott harcában érezte és nagyra értékeli Ma­gyarország politikai, erkölcsi és anyagi támogatását. A VDP negyedik kongresszu­sán résztvevő magyar pártkül­döttség Biszku Béla vezetésével csütörtökön Ho Si Minh városba repült. A delegáció szombaton tér vissza Hanoiba. (MTI) Az egyiptomi sajtó hírül adta, hogy Iszmail Fahmi miniszterel­nök-helyettes és külügyminiszter levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz, amelyben fel­kéri, hogy a genfi békeértekezlet előkészítése érdekében januárban látogasson el a Közel-Keletre és vegye fel a kapcsolatot a válság­ban érdekelt valamennyi féllel. Kairó eme kezdeményezése logi­kusan illeszkedik be az ENSZ- közgyűlés legutóbb hozott két, Közel-Keletre vonatkozó határo­zatába. Mint ismeretes, a világ- szervezet első — elvi jelentőségű — határozata arra szólított fel, hogy a közvetlenül érdekelt felek (Egyiptom, Szíria, Jordánia, a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet, valamint Izrael) részvételével — a Szovjetunió és az Egyesült Államok társelnökletével 1977 márciusában — újítsák fel a kö­zel-keleti békével foglalkozó nem­zetközi konferencia munkáját. A másik, ehhez szorosan kapcsolódó ENSZ-határokat arra kérte fel a világszervezet főtitkárát, hogy az előbbi cél előkészítése érdekében lépjen kapcsolatba mindazokkal a felekkel, amelyekkel ez ügyben korábban már tárgyalt. A tagállamok túlnyomó több­sége által elfogadott határozatok ellen szavazott Izrael és az Egye­sült Államok. Washingtonnak szá­molnia kell az arab világban fennálló jelentős érdekeivel is. Azzal viszont, hogy ismételten szolidaritást vállalt védence, Izra­el merev álláspontjával: némileg megkötötte önmaga kezét. Washington tartózkodó maga­tartásában erősen közrejátszhat az a tény, hogy — a kormányzati őrségváltás lebonyolításáig — egyelőre nem is tud magas szin­tű politikai személyiséget küldeni a térségbe. Akárminek is köszön­heti azonban Kurt Waldheim kai­rói meghívását: ezt pozitív fejle­ményként értékelhetjük. Az ENSZ főtitkárának, miután a genfi békekonferencia változatla­nul a világszervezet égisze alatt áll. feltétlenül szerepet kell biz­tosítani a tanácskozás előkészíté­sében. A nyugatnémet kormányprogram BONN A Német Szövetségi Köztársa­ság, eddigi külpolitikáját foly­tatva tovább kívánja erősíteni a békét a jószomszédság és a part­neri viszony alapján — jelentette ki Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja az új nyugatnémet kormány program-nyilatkozatá­ban. Csütörtök délelőtt a 15 tagú kabinet parlamenti eskütételét követően a kancellár olvasta fel a Bundestagban az NSZK kül-, bel- és gazdaságpolitikai tevé­kenységét a következő négy év­re meghatározó kormányprogra­mot. A nyilatkozat pozitívnak minő­síti a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok alakulását a hetvenes évek kezdetétől fogva. A szovjet féllel a szövetségi köztársaság következetesen folytatni kívánja ezt az együttműködést. Nyugat­német részről új, erőteljes ösztön, zést várnak az együttműködés bővítésére és elmélyítésére Leo- nyid Brezsnyev jövő évi NSZK- beli látogatásától. A két német állam viszonyáról szólva a nyilatkozat leszögezi: az NSZK kormánya folytatja a két­oldalú szerződéseken alapuló po­litikáját. Ami a nyugati világ helyzetét illeti, a nyugatnémet kormány továbbra is a NATO-t tekinti biztonsága alapjának, fegyveres erőit az észak-atlanti tömb szer­ves részeként kezeli. A kancellár két és félórás — az NSZK történetében eddig leg­hosszabb — programbeszédét kö­vetően a Bundestag ülését be­rekesztették. A program feletti vita ma reggel kezdődik. (MTI) LAP/ÁRIAKOR ÉRKEZETT O üdvözlő táviratok az NSZK-ba Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Hel­mut Sehmidt-et, az NSZK szövetségi kancellárjává történt újravá­lasztása alkalmából. Púja Frigyes külügyminiszter táviratban üdvö­zölte Hams-Dietrich Genschert-t, az NSZK külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmaiból. ® Dr. Maróthy László Jugoszláviában A Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség országos választmányá­nak vendégeként jelenleg Jugoszláviában tartózkodik a Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége dr. Martóhy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével és Belgrádbam csütörtökön megkezdte tárgyalásait a vendéglátókkal, akiknek delegációját Azen Vlasi, az országos választmány elnöke vezeti. ® Dr. Korom Mihály Kómában A hivatalos látogatáson Rómában tartózkodó dr. Korom Mihály igazságügyi minisztert csütörtökön hivatalosan fogadta Giulio And­reotti olasz miniszlterelnök. A megbeszélésen jelein volt Francesco Pao­lo Bonifacio olasz igazságügyi miniszter és Palotás Rezső római ma­gyar nagykövet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom