Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-17 / 298. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 17. Furcsa és jellemző az első találkozás meghatározó jelen­tőségű. Az első találkozás a nagy szerelemmel, az első pótvizsga, az első utazás hajón, az első találkozás — például — az OTP-vel. Az iskolai takarékbélyeg gyűjtőlapok hátlapján a hatva­nas években kis négyzetek voltak, mindahányban valami­lyen diákvágy megtestesítője látszott: kerékpár, sátor, sakk­készlet, utazás. A négyzetek fölött szöveg magyarázta, hogy a heti tíz forintos takarékoskodás a tanév végére egy igazi fo­cit eredményez. „Takarékoskodj ,s valóra válnak álmaid.!” Ez volt a nagybetűs felszólítás. Tárgyi jellegű álmokról szól, természetesen. — Mi jut eszedbe arról, hogy OTP? — kérdezem barátomat. — A takarékbetétkönyvem. — És arról? — Az, hogy éppen tíz forint van benne. — Hogyhogy? — Így majd nem kell újat vál­tani, ha megint lesz pénzem. — Volt? — Mit gondolsz, miből vettem a Zsigulit? Persze nem a tízforintos betét­könyv az általános. Bács-Kiskun megyében 240 ezer betét­könyvet őriznek, egy lakosra mintegy 8000 forint esik, csalá­donként — mondja a statisztika — több betét pihen az OTP-nél. A kezdet azért nem ilyen volt. huszonegy éve például 17 milliót őriztek, ami a tavalyi év végén a betéteseknek adott 160 millió kamathoz viszonyítva még tán borravalónak is kevés ... Ügy áll tehát a helyzet, hogy takarékos megye vagyunk. Am erről, mondják, nem érdemes ír­ni, mert majd irigykednek a más megyebeliek. Dehát — té­nyekről van szó. Bács-Kiskun biztos első. Éppen tíz éve. .. A takarékos ember is kölcsön­kér, s így vagyunk ezzel mi is — Katonateleptől Hercegszántóig élők. Sőt, egyre nagyobb a hi­teligénylők száma, szeptember végén majdnem 3 milliárddal tartoztunk az OTP-nek. Az idén vezették be a kedvez­ményes áruvásárlási kölcsönt. Azok a házaspárok kérhetik, akik öt éven belül mondták ki az „igen”-t, s keresetük nem éri el a hatezer forintot. A kétszáz­nyolcvanegy igénylő hétmilliót kapott. Mi mindenben van még sze­repe az OTP-nek. Például a la­kásépítésben. Építtet saját maga is, finanszírozza az állami beru­házásokat és kölcsönnel segíti a családiház-építőket. A fejlődés itt is óriási. 1955—1960 között mind­össze 79 OTP-lakás készült el Bács-Kiskunban, a IV. ötéves Mthirzt tervidőszakban 3136. 1980-ig pe­dig négyezret építenek. Az idén dupla jubileum megünneplésére is sor került, éppen a világtaka­rékossági napon. Átadták azt az otthont, ami Kecskeméten a 2500. a megyében pedig az 5000. OTP által épített volt. Vonzó takarékoskodási forma a fiataloknak az ifjúsági betét, hi­szen öt évi fizetés után az 5 százalékos kamaton felül plusz egy százalék — úgynevezett pré­mium — is dukál. Van azonban még külön kedvezmény is, és­pedig az, hogy a betét összegé­vel azonos kölcsönt is kérhetnek a fiatalok, szolid kamatra. A felmérésekből kiderült, hogy sok az olyan betétes, aki bár sok pénzzel rendelkezik, de nem há­borgatja azt. Elsősorban nekik hasznos a januártól igénybe vehe­tő takaréklevél. Miért? Az eddigi 5 százalékos kamat helyett, ha a spórolásuk eredményét takarék- levélen helyezik el, s három évig nem nyúlnak hozzá, ezentúl hat százalékos kamatot kapnak. Ház. Mi juthat eszébe az em­bernek erről...? Például vissza­emlékezhet arra, hogy annak idején Bács-Kiskunból indult az „Ahány ház, annyi betétkönyv” mozgalom, s a megye érte el először az egy-, kélt-, három- majd a négymilliárd forintos betét­állományt. 1977-ben pedig eléri az 5 milliárdot. Az idén a ter­vek szerint 540 millió forint ke­rül betétkönyvekbe a postákon, a takarékszövetkezetekben és az OTP-fiókokban. Ami a takarék- szövetkezeteket illeti, tizenhat éve a megyében csak 12 millió forintot őriztek, s néhány hete. éppen a szövetkezeti kongresszus idején érték el az egymilliárdos betétállományt. Sokan azt tartják, hogy a pénz egymagában nem boldogít, és mindenhez csak szerencse kell. no meg véletlen. Vesz az ember például egy lottót, kitölti, s ha sikerül — két-három milliót is nyerhet. Ugyanez — nagyobb be­fektetéssel — igaz az autókra is. Az 50 ezer 670 Bács-Kiskun me­gyei nyereménybetétkönyvre az idén 107 gépkocsit húztak ki. OTP-s „üzletág” a totó-lottó, nem is hinné az ember, hogy — átlagosan persze — minden szel­vény nyereséges. Tavaly négy és léi millió' totószelvény kelt el, s 7 millió 708 ezer forint volt a nyeremény. A lottózók valamivel rosszabbul jártak, de a majdnem 22 millió szelvény így is mint­egy 25 milliót hozott. 1976 úgy tűnik a Fortuna éve Bács-Kiskunban; a 42. játékhé­tig 273 tízezer forinton felüli nye­reményt fizettek ki, köztük egy ötöst is. Ez megint csak a re­kordok könyvébe kívánkozik. Elő­ször forult elő ugyanis, hogy ugyanabban a városban legyen a telitalálat, mint ahol a számokat húzták. OIAAIII VTkBHKM A polgári védelmi kötelezettség új szabályai Ballai József Közelebb a valósághoz Gondolatok az öntözési statisztikáról A mezőgazdasági üzemek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 451 ezer hektár öntözésre képesek, a berendezések értéke 20 milliárd forint. Ugyancsak a statisz­tika szerint a kihasználás aránya az elmúlt tíz évben 32—86 százalék között alakult. A KSH által alkalmazott ösz- szesítő módszernél az öntözőka­pacitás meghatározásának alapja az öntözésre műszakilag berende­zett terület nagysága, a hordoz­ható esőztető berendezéseknél De- dig a darabszám és a szivattyúk másodpercenkénti teljesítménye. A különböző kapacitású, hordoz­ható berendezések öntözési képes­ségét irányszámok alapján hatá­rozzák meg. Sok vita folyik erről a mérési módszerről. A statisztikai összesí­tés alapvető fogyatékossága, hogy az elavult öntözőtelepek, a hiá­nyosan felszerelt hordozható be­rendezések területi teljesítményét és vízszolgáltató képességét az eredeti, újkori kapacitásuk alap­ján veszi figyelembe. További hiányossága, hogy a hordozható berendezések területi teljesítmé­nyének megállapítása során nem a jelenleg elfogadott üzemeltetési paramétereket — víznorma, napi öntözési idő — alkalmazza. Ennek következetében a nyilvántartott és a tényleges öntözésre berende­zett terület nagysága különbözik. A jelenlegi mérési módszer va­lószínűsíthetően abból a szemlé­letből indul ki. hogy öntözés nél­kül nem folytatható növény tér­in sztés. Ilyen esetben az öntöző­kapacitás minden évben azonos színvonalú kihasználása alapvető követelmény. Hazánkban viszont — a rizs. mint vízinövény, kivé­telével — minden növényünk megtermelhető öntözés nélkül. A mi viszonyaink között az öntözés egyrészt agrotechnikai tényező, másrészt a termesztés során nyúj­tott szolgáltatás. Alapvető célja, a növények vízigényének — a többi agrotechnikai tényezővel összhangban.— mindenkor a gaz­daságos határig történő kielégí­tése. Abból indulunk ki, hogy az adott növény vagy növénycsoport vízigénye a klímaelemek — csa­padék, hőmérséklet, napfénytar­tam, szélviszonyok, páramennyi­ség — évenkénti és tájegységen­kénti eltérése miatt különböző. Az igény további meghatározó té­nyezői az agrotechnikai, elemek. Egyes években az is előfordul­hat, hogy a csapadék teljes mér­tékben fedezi még a legintenzí­vebb növényfajták vízigényét is. Esetenként a túl sok eső vízkárt is okoz. A növény tehát akkor is opti­mális vízmennységben részesül­het, ha egyáltalán nem öntözünk. Az öntözési kapacitás mezőgaz­dasági mérési módszereinek ki­alakításával a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem három év óta foglalkozik. A kidolgozásra váró módszer lényege az. hogy az ön­tözött növények vízigényének le­hető legjobb kielégítéséhez viszo­nyítva kell a mesterséges csapa­dékmennyiséget értékelni. Ezt a viszonyszámot nevezik ökológiai kapacitás-kihasználásnak. Ez akr kor százszázalékos, ha a vízszük­séglet és a szolgálatott mennyiség azonos. A volt Tiszavidéki Mezőgazda­ságfejlesztési Iroda, amely jelen­leg a Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalát öntözési Gaz­daságfejlesztési Főosztálya kere­tében működik, kialakított egv mérési módszert, amelyet a Tisza II. modellgazdaságainál alkal­maztak. Ennek lényege, hogy min­den olyan gazdaságban, ahol az Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól az anya, amíg gyermeke el nem éri a 3 éves kort. Az új szabályozás — részben a gyermek, részben az anya érdekeit, illetőleg szempontjait tartva szem előtt — mentesíti az anyát a kötelezettség alól a gyermek 3 éves koráig. A mentesség természetesen az örökbe fogadott és a nevelt gyermek után is megilleti az anyát. A mentességnek további felté­tele, hogy az anyának a gyermekkel olyan kapcso­lata legyen, amely őt a mentességre érdemessé te­szi. Másképpen szólva a mentesség akkor áll fenn az anya javára, ha a gyermek tekintetében a szülői felügyelet-joga megilleti, illetőleg ezt a jogot tényle­gesen gyakorolja. Ebben az esetben egyébként a mentesség az anyát akkor is megilleti, ha házassági életközösségben él, avagy háztartásában gyermeke gondozására m4s alkalmas személy, főképpen hoz­zátartozó (férj, nagyobb gyermek, tesltvér, nagy­szülő, stb.) él. Megilleti továbbá' a mentesség az anyát akkor is, ha a gyermekét óvodában, avagy bölcsődében helyezte el, feltéve, hogy a gyermek hetente legalább egy alkalommal a gondozásába kerül. Mentes a polgári védelem kötelezettsége alól az, aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenesági rokonát, vagy házastársát egyedül látja el. A jogszabály a szóban forgó esettel — a korábbi szabályozáshoz képest — a mentesség új esetét állapítja meg. A szocialista humanizmus szem előtt tartásával men­tességet biztosít a kötelezettség alól a családi kö­zösség, illetőleg a közös háztartás esetén annak a személynek, aki egyedül látja el állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági — felmenő, illetőleg lemenő ági — rokonát (gyermek, unoka, dédunoka, illetőleg szülő, nagyszülő, dédszülő) vagy házastársát. A közös háztartásban élő egyenes ági rokon vagy házastárs gondozója a mentességet megalapozó kö­rülményeket, nevezetesen a közös háztartásban való együttélést és a gondozás, illetőleg ápolás szüksé­gességét igazolni köteles. A BM-rendelet szerint a közös háztartásban való együttélést az állandó lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtó bizottságának szakigaz­gatási szerve, illetőleg a megyei, városi, kerületi hivatal (a továbbiakkal együtt: igazgatási szerv) igazolásával, míg az egészségi állapot, illetőleg a betegség miatti gondozás szükségességét a kezelő (körzeti stb.) orvos igazolásával kell bizonyítani. * Mentes a polgári védelem kötelezettsége alól az, aki a vele közös háztartásban élő 6 éven aluli, vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét egyedül látja el. A polgári védelmi kötelezettség alóli men­tesség ebben az esetben a 6 éven aluli vagy lega­lább három 14 éven aluli gyermekét egyedül gondozó szülőt akkor is megilleti, ha gyermekét (örökbefogadott vagy nevelt gyermekét) bölcsődében, óvodában helyezte el, feltéve, ha a gyermek heten­te legalább egy alkalommal a gondozásába kerül. Minthogy ebben az esetben a jogszabály a men­tességre nem a gyermekét egyedül gondozó anyát, hanem az egyedül gondozó szülőt nyilvánítja jogo­sultnak, nyilvánvalóan a szülő alatt ez esetben — a jogalkotásunkban az utóbbi időszakban végbement fejlődésnek megfelelően — mind az egyedül álló anyát, mind pedig az egyedül álló apát érteni kelL A gyermekét egyedül gondozó szülő nem mentes azonban a polgári védelmi kötelezettség alól, ha gyermekét bentlakásos intézetben, rokonnál, ille­tőleg más személynél helyezi el, feltéve, hogy az elhelyezés tartós jellegű, vagy gyermekének elhe­lyezéséről a hatóság gondoskodott (állami gondo- zásbavétel stb. útján), feltéve, hogy az elhelyezés határozatlan időre történt. Ebből következően nem mentes — például — a kötelezettség alól az az anya, aki gyermekét diákotthonba helyezi, vagy aki­nek gyermekét gyógypedagógiai intézetbe vették fel. Hasonlóképpen nem élvez mentességet az az anya, aki gyermekét tartósan (pl. tanulmányok folytatása céljából) rokonainál, ismerőseinél stb. helyezi el. (Folytatása következik) A lakosság egyéni védelme Kevés szerv büszkélkedhet ak­kora fejlődéssel mint az OTP, nemcsak a megyében, hanem or­szágosan is. S ha valaki mondjuk üdvözlőlapot írna az OTP-nek — bár ez nem általános — egész nyugodtan kívánhatna jó erőt, és még egy-két milliárdot. Az ne­künk is jó. Miért, kérdezhetné rögtön valaki. Erre aztán példá­ul az idei viiágtakarékosági nap jelmóndátáVál is leHétrie vála­szolni : Takarékosság, gondtáfá- nabb élet. Hát ezért. öntözéses termesztés agrotechni­kai tényezői megteremtődtek, csak az tekinthető öntözött terü­letnek, ahol ezt az agrotechnikát alkalmazzák. Ezekben a gazdasá­gokban rendelkezésre áll az in­tenzív fajta, a megfelelő tőszám, a tápanyag, és így tovább. Az ön­tözés szükségessége mindenkor a lehullott csapadék mennyiségétől és eloszlásától függ. A Hajdúszo­boszlói Állami Gazdaságban hét esztendő alatt évente átlagosan 20—100 százalék között alakult az öntözéskapacitás kihasználása, je­lentős termésátlag-növekedés mel­lett. Mezőgazdasági szempontból te­hát az elért termés mindenkép­pen jobb módszer az öntözés ha­tékonyságának mérésére, mint a műszaki kapacitás-kihasználás je­lenlegi mérőszáma. Annál is in­kább. mert az öntözés nem első­sorban műszaki létesítményként tartható számon, hanem olyan agrotechnikai eljárásként, amely- lyel a növények vízigényét akar­juk a mindenkor gazdaságos ha­tárig kielégíteni. Segítségével megteremthetjük — természete­sen a többi agrotechnikai ténye­zővel együttesen — a .biológiai termőképesség megközelítését. Ha az esős években kevesebb öntöző­vizet használunk, vagy egyálta­lán nincs szükség mesterséges csapadékra, de a biológiai termő- képességet megközelítettük vagy elértük, akkor az egyenlő a kaoa- citás teljes kihasználásával. Eb­ben az esetben a gazdasági ered­mény még azzal is nő, hogy meg­takarítottuk az öntözés költségeit. Az öntözésnél tehát a döntő mu­tató az elért termés, és a ráfordí­tás viszonyításából alakítható ki. Dr, Fekete István, a mezőgazdasági tudományok doktora A fenti cikket azért tartottuk közlésre érdemesnek, mert hasonló gondok nálunk is jelentkeznek a jelenlegi statisztikai gyakorlat miatt. A nyilvántartott és a ténylegesen öntözésre berendezett terület nagy­sága jelentősen különbözik. Az idei aszályos nyáron emiatt egyes gaz­daságoktól olyan vetések vízellátását is számonkérték, amelyeket a fenti írásban jelzett okok miatt nem tudtak mesterségesen ellátni csa­padékkal. A cikkíró emjek elkerülésére szeretné felhívni a figyelmet. Az egyéni védelem a lakos­ságvédelem szerves része, arra irányul, hogy katasztrófa esetén, vagy háborús helyzetben az or­szág minden lakosa el legyen lát­va olyan eszközökkel, amelyek megakadályozzák, illetve csök­kentik a légtérbe, a környezetbe került sugárzó, mérgező és fer­tőző anyagok emberekre gyako­rolt károsító hatását. Mivel a me­gye lakosságának még jelentős százaléka nem zárt településeken él, így szervezet^ polgári védel- ' mi oktatásban fésirt venni néfrr '•tudnak.' ‘-ezért? tartjuk "szükséges^; • nek felkészítésüket, segítésüket. '• Sugárszennyezett területen és biológiai kárterületen maga a mentés és a nagyarányú szemé­lyi veszteségek elkerülése, az élet, a termelés folytatása egyéni vé­dőeszközök nélkül elképzelhetet­len. Nukleáris robbantást köve­tően a sugárzó anyagoknak a ra­dioaktív felhőből való kicsapódá­sa következtében több ezer hek­tár nagyságú sugárszennyezett terület alakulhat ki. Az emberi szervezet ilyenkor a sugárzó anyagok szervezetbe jutása és külső besugárzás lehetősége ve­szélyezteti elsősorban. A kárte­rületnek tekintendő a biológiai fegyver által fertőzött terület. Itt elsősorban a különböző fertő­ző betegségek hordozói, mikrobák, rovarok stb. jelentenek veszélyt. A közvetlen csapás területén fel­tétlenül számolni kell a bőr felü­leti szennyeződésével, az élelem és ivóvíz útján történő fertőzés veszélyével is, mert a megye te­rületén még számtalan helyen ásott, fúrt kútból nyeri a lakos­ság az ivóvizet. A légzésvédő eszközöknek meg kell akadályozniok, hogy a su­gárzó, mérgező vagy fertőző anyagok bármely megjelenési for­mában az orron, szájon át a szervezetbe jussanak, valamint a szemre káros hatást fejtsenek ki. Biztosítania kell a szervezet élet­funkciójához szükséges tiszta, szűrt levegőt. A továbbiakban ismerkedjünk meg néhány egy­szerű, háztartásokban megtalál­ható alapanyagokból — gézlapok­ból, flanellből, használt filcka­lapból stb. — házilag is elké­szíthető porálarcokkal. Módosított gézből készült por­álarc: Vegyünk hat darab 30x20 centiméter nagyságú gézlapocs­kát és készítsünk belőle hajtoga­tással egy 10x10 centiméter nagy­ságú, 36 rétegű szűrőfelületet, majd cérnával fércelő öltéssel rögzítsük. Az így elkészített szű­rőbetétet helyezzük bele egy ki­tisztított nylonharisnyába, hogy olyan legyen, mint a képen lát­ható. Az elkészített porálarcot előbb lazán az orr és száj elé té­ve eligazítjuk, majd a tarkón a szárvégeket megkötjük. A szem védelmére feltételenül használ­junk jól illeszkedő motoros vé­dőszemüveget. Filckalapból készült porálarc: A használt kalapról a szalagot, a bélést el kell távolítani, gondo­san ki kell tisztítani és nedvesen formázni kell, annak érdekében, hogy a kalaptető az arcalakhoz jól simuljon, illeszkedjen. Az így előkészített filckalapot a formán hagyva megszárítjuk, majd a szá­• Gézből készült porálarc ráz kalapról a karimát levágjuk. Az így kapott filcdarabot ráil­lesztjük az arcra, megjelöljük a szemrész helyét és 4—5 centimé­ter átmérőjű lyukat vágunk ki. A levágott kalapkarimából két 6—7 centiméter átmérőjű, 1 cen­timéter széles körgyűrűt kell ki­vágni úgy, hogy a belső átmérője azonos legyen a kalapon kivágott szemrész belső átmérőjével. A filckarikát úgy kell a szemrészre rágépelni, hogy a szemüveg ré­szére egy „táska” maradjon. A szemüveget vékony plexi lapból, vagy celluloid lemezből kell ki­vágni és a szemrészbe illeszteni. A tűzés helyét ragtapasszal, vagy szigetelőszalaggal kell leragasz­tani. Az álarc jobb és bal olda­lán a szemrész vonalában a fej- méretnek megfelelően ahogy a képen látható, rögzítés céljából gumiszalagot kell rávarrni. A filcálarc szemüvegét haszná­lat előtt vékonyan be kell kenni szappannal, hogy ne párásodjon be, a látást ne zavarja. A porvé­dő filcálarc megvédi az arcfelü­letet, a szem, orr és száj nyálka­hártyáit a sugárszennyeződéstől, megakadályozza a szennyezett le­vegő belégzését, de a mérgező vegyi harcanyagok hatásai ellen nem nyújt védelmet. Erősen használt, szakadt filckalapot ilyen célra nem szabad felhasz­nálni. Szükség bőrvédő eszközök Az emberi test bőrfelülete igen nagy, felnőttek esetében 1,6—1,8 négyzetméter, szerepe különös je­lentőségű az életfunkció szem­pontjából. Az élő szervezet érint­kező felülete a külvilággal, leg­nagyobbrészt a bőrtakaró. Tehát egy szennyezett terület kialaku­lásakor mindenképpen meg kell akadályozni a bőrfelület szeny- nyeződését, fertőzését. A lakosság számára az egyszerűbb bőrvédő eszközök is biztonságos védelmet nyújtanak. Ezt a megállapítást arra lehet alapozni, hogy a la­kosság jól ki tudja használni a védőlétesítmények által nyújtott védelmet. Abban az esetben, ha a szennyezett vagy fertőzött te­rületet átmenetileg el kell hagy­nia, a szennyezett, illetve fertő­0 Filckalapból készült porálarc zott terepszakaszon való áthala­dás alkalmával a szükség bőrvé­dő eszközök is kielégítő védelmet nyújtanak. A szükség bőrvédő eszközökkel szemben általánosságban köve­telmény: könnyen hozzáférhető, megvásárolható, vagy elkészít­hető legyen, megközelítően jó vé­delmet nyújtson a felületi szeny- nyeződés, fertőzés ellen, átme­netileg akadályozza meg a mér­gező és fertőző permetek átszi- várgását, jól viselhető legyen, ne okozzon egészségügyi károsodá­sokat, lehetőleg mentesíthető le­gyen. E követelmények szem előtt tartásával az ismert ruházatig anyagokból elsősorban a sűrű szövésű, részben bevonatos, rész­ben impregnált textiliát vagy az újabban igen elterjedt műanyag ruházati cikkek választhatók ki, szükség bőrvédő eszközök anya­gaként. A szükség bőrvédő eszközöket feloszthatjuk: szigetelő típusú bőrvédő eszközök például mű­anyag fóliából, gumírozott anyag­ból, műbőrből készített motoros öltözet, sportanorák, műbőr nad­rággal és csizmával, kesztyűvel kiegészítve. Impregnált bőrvédő eszközöknek tekinthetők: például sűrű szövésű munkaruhák, köpe­nyek, ezeket kell különböző anya­gokkal impregnálni. Impregnáló anyagként különböző műgyanták, szappan-olaj emulziók használha­tók. Alkalmilag szükség bőrvédő eszközök például felsőruházatból a bőrkabát, gumicsizma, sárcipő, bőrkesztyű, bőrsapka igen elő­nyös, átmeneti és részleges védel­met nyújt. A felsorolt bőrvédő eszközöket használat után mentesíteni kell, ha nem lehet, akkor használat után azonnal le kell vetni, meg kell semmisíteni őket. Különös gonddal ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott ruházatokkal a tes­tünk minden részét befedjük, s az egyes ruhadarabokat a lehető legzártabb formában viseljük, al­kalmazzuk. Erinek érdekében a köznapi ruházat zártságát úgy növelhetjük, hogy szükség sze­rint a nyaknál, csuklónál, bokánál és derékban sállal, szíjjal, zsi­nórral szorosra átkötjük és fedjük az egyes ruhadarabok végeit, érintkezési felületeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom