Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1976. december C. Hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást A TSZ-KONGRESSZUSRA KÉSZÜLVE A szövetkezetek gazdája a tagság A gazdasági-műszaki fejlődés­sel párhuzamosan egyre fokozó­dik a ma már korlátozott mér­tékben rendelkezésre álló mun­kaerő hatékonyább foglalkozta­tásának igénye. Ez tükröződik a Petőfi Népe napi híradásaiban és gazdasági elemzéseket tartalma­zó cikkeiben is. A közelmúltban Vértes Csaba írt munkaerő-gaz­dálkodással kapcsolatos cikksoro­zatot a Gazdaságfejlesztés kulcs- problémája címmel. Az általa fel­sorolt gondok jó részének meg­oldása azonban nem a vállalati érába tartozik, azokat országos és megyei érvénnyel is érzékel­ték. A minisztériumoknál, orszá­gos főhatóságoknál a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás érdekében (a néhány hónapja hozott mi­nisztertanácsi határozat alapján) több intézkedés kidolgozásával foglalkoznak. A határozatok vár­hatóan 1977-ben lépnek életbe. Természetesen Bács-Kiskunban is foglalkozni kell azzal, hogy mi az, amit az országos határoza­tokkal összefüggésben a megyé­ben tenni kell a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodásért. Milyen eszközök állnak ehhez rendelke­zésre. — Új ipartelepek, gazdasági egységek létrehozásánál, bővíté­sénél a területi párt- és tanácsi azervek kezdeményezőkészsége és véleménye a mérvadó. — A meglevő munkahelyek megszüntetésével, szervezeti ösz- szevonásokkal, munkaerő-átcso- portosítáSokkal szintén jelentősen befolyásolni lehet a lakosság fog­lalkoztatási szerkezetét, ezáltal egy-egy térség gazdasági fejlő­dését. — Mindemellett a közlekedési feltételek alakításával, a szak­képzés tárgyi feltételeinek meg­teremtésével, a különböző pá­lyákra való irányítással ugyan­csak közvetve vagy közvetlenül lehet hatni a területi munkaerő­gazdálkodás színvonalára. Az ezzel kapcsolatos eszközök tehát rendelkezésre állnak, ezek felhasználása azonban mind ez ideig nem volt elég összehangolt, tervszerű. A megyei párt-végre­hajtóbizottság a közelmúltban joggal állapította meg, hogy a munkaerő újraelosztásában, át­csoportosításában, aiz először munkába lépők pályára való irá­nyításában változatlanul sok a spontaneitás. Az V. ötéves tervben, az amúgy is magas foglalkoztatott­sági arány nem növelhető to­vább. Az ipari, építőipari, szol­gáltató ágazatba tartozó gazda­sági egységek és a nem termelő ágazatba tartozó szervezetek' az elkövetkező öt évben mintegy 25—30 ezres létszámnövekedést terveznek. A munkaerőforrás lé­nyegesen nem változik, mert a mezőgazdasági népesség ugyan tovább csökken, az onnan törté­nő átcsoportosítás viszont erre nem nyújt elég fedezetet. Ezért Bács-Kiskun megyében is hatá­rozottabban kell élni a rendelke­zésre álló lehetőségekkel, annak érdekében, hogy a munkaerőfor­rás és -felhasználás közötti össz­hang javuljon. Csak így érhető el, hogy az ágazatok között és az ágazatokon belüli átcsoportosítás­sal a munkaerő a hatékonyabb, termelékenyebb területekre ke­rüljön. A megyei munkaerő-gaz­dálkodás javításának, tervsze­rűbbé tételének egyik fontos esz­köze a kötelező munkaerő-közve­títés bevezetése. Ennek során az ipari munkahelyeket, ipartelepe­ket négy kategóriába sorolják. Az első kategóriába tartozók — például a kiemelt nagyberuhá­zások — mentesülnek a munka­erő-közvetítés alól, tehát ai lét­számukat kötöttség nélkül nö­velhetik. Az átlagosnál dinamikusabban fejlődő, kedvező élet- és munka- körülményeket nyújtó, kialakult profillal rendelkező gazdasági egységek meghatározott mérték­ben növelhetik létszámukat. Lét­számnövelési lehetőségük viszont bizonyos feltételekhez — jelentő­sebb beruházás, második, illetve harmadik műszak bevezetése — van kötve. A változatlan lét­számmal gazdálkodó egységek pedig csak kötelező munkaerő­közvetítés útján vehetnek fel új munkaerőt. A visszafejlesztésre kerülő gaz­dasági egységek, ipartelepek az eltávozok helyett csak kivételes esetben vehetnek fel új munka­erőt. Milyen egységek tartoznak a megszüntetésre kerülők cso­portjába? — A kisebb ipari egységek kö­zül azok, amelyek engedély nél­kül települtek le a megye terü­letén, és további működésük — a náluk1 levő kedvezőtlen munka- körülmények, s az általuk nyúj­tott alacsony jövedelmek miatt — nem indokolt. — Ha az adott térségben ha­sonló termékek gyártásában fe­lesleges párhuzamosságok van­nak, akkor a gyengébb eszköz- ellátottságú, a munkaerőt alacso­nyabb hatékonysággal foglalkoz­tató egység megszüntetése ugyan­csak bekövetkezhet. — A nem ipari ágazatba tar­tozó, de ipari tevékenységgel fog­lalkozók (elsősorban tsz-mellék- üzemágak) közül azok, amelyek nem az alaptevékenységhez kap­csolódnak, az üzemben tartó gazdaság pénzügyi helyzete nem is teszi nélkülözhetetlenné az ipari egység működtetését, és ugyanakkor a tevékenység a szo­cialista iparban termelékenyeb­ben, nagyobb hatékonysággal el­végezhető, Á visszafejlesztésre "ítélt egy­ségek- megjelölésénél nagy körül­tekintéssel kell eljárni. Lehetővé kell tenni, hogy a felszabaduló munkaerő meghatározott körze­ten belül átcsoportosítható le­gyen. Ugyanakkor megfelelően össze kell hangolni a munkát, hogy az érintett egységek vissza­fejlesztése ne bővítse a hiány­cikkek körét. A kategóriákba történő beso­rolásra még nem alakult ki egy­séges szemlélet. Kedvező-e azon­ban egy ádott terület számárai ha sok gazdasági egység van a kiemelt, illetve fejlesfctendő ka­tegóriába sorolva? A válasz egy­értelmű. Nem. Szabad munkaerő a városokban nincs. Sőt, a meg­szüntetésre kerülő egységekből felszabaduló létszám és a város­ba bejárók — ingázók — vár­ható növekedése Sem jelent szá­mottevő munkaerő-tartalékot. Ha túl sok egység növelheti a lét­számát, akkor a munkaerő-ke­reslet továbbra is meghaladja a kínálatot. Ily módon azután a fejlesztendő kategóriába tartozó egységek sem tudják végrehajta­ni a meghatározott mértékű lét­számfejlesztést. Ha viszont egy-egy térségben — a szigorúbb besorolások kö­vetkeztében — munkaerő-tarta­lék képződik, akkor a létszám- bővítés lehetősége a vállalatok­nál, illetve azok központjainál igen nyomós érvként szolgálhat arra, hogy jelentősebb beruházá­saikat éppen ebben a megyében valósítsák meg. Ez pedig egyben az élőmunka hatékonyabb fel- használását, a kiemelt üzemek pozíciójának erősödését eredmé­nyezi. ami egybeesik az érintett terület, a megye, s az egész nép­gazdaság érdekeivel. A kötelező munkaerő-közvetí­tés bevezetése az ipar mellett célszerűnek látszik más területen is. Így például alapvető megyei érdek, hogy az építőipari, szál­lítási létszámnövekedés is a leg­hatékonyabban dolgozó gazdasá­gi egységeknél következzen be. A kötelező munkaerő-közvetítés bevezetésére tett javaslaton túl, a _ hatékonyabb munkaerő-gaz­dálkodásra a közelmúltban ho­zott a megyei párt-végrehajtóbi­zottság határozatot. Ebben több, megyei hatáskörbe tartozó fel­adatot rögzített, amelyek követ­kezetes végrehajtása nem kis mértékben a tanácsokon múlik. Az országos és a megyei in­tézkedések hatására az V. öt­éves tervidőszakban a gazdálko­dási környezet (munkaerő-gazdál­kodási szempontból) várhatóan kedvezőbbé válik a vállalatok számára. Vértes Csabával ellen­tétben azonban, úgy vélem, hogy mindez önmagában nem elég, mert a gazdasági környezet csak befolyásolja és nem határozhat­ja meg a vállalati magatartást. A vállalatok többségénél tehát szemléletváltozásra is szükség van. — Nem természetes jelenség, többek között, hogy a munka­erő-források kiapadása a válla­latok egy részét munkaerő-taka­rékosság helyett, munkaerő-tar­talékolásra késztette. — Az a kérés is felvetődhet, hogy miért kell majd az átlagosi- nál kédvékŐBb hiünkáfeltétélekét; jövedelmeket» -nyújtó» egységek-» hez irányítani (közvetíteni) a munkaerőt. A munkahelyi lég­kör javításával, a vállalat jó hír­nevének növelésével minden bi­zonnyal erre sem lenne szükség. — A munkafegyelem lazasá­gai is részben belső szervezetlen­ségre, vezetői gyengeségekre ve­zethetők vissza, ezeket az ok- és okozati összefüggéseket azonban célszerűbb belülről feltárni, ele­mezni. Mint az eddigiekből látható, a hatékonyabb munkaerő-gazdálko­dással országos és megyei szin­ten behatóan foglalkoznak. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, természetesen — helyi és vál­lalati szinten — is meg kell ten­ni, hogy változatlan munkaerő- forrással — csökkenő beruházá­si lehetőségek mellett is — meg­valósuljanak a megye V. ötéves tervi célkitűzései. Bercsényi Zoltán Szövetkezeti mozgalmunk ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy azok a közös gazdaságok értek el kiváló gazdasági eredményé­ket, amelyekben megfelelően ér­vényesült a demokratizmus. Nagy előny származik ugyanis abból, ha fontos döntések előtt minél többen véleményt mondanak, észrevételeket, javaslatokat tesz­nek. Így formálódhatnak ki a legjobb megoldások. Nem is szólva arról, hogy a közösen hozott döntésekre a ta­gok másként tekintenek, a sa­játjuknak érzik azokat. Tuda­tában vannak a lehetőségeknek, a nehézségeknek és saját fele­lősségüknek. Mindez megkönnyí­ti a határozatok végrehajtását, a kitűzött célok elérését. Más az eredmény, ha nem csupán egy-két vezető töri a fejét a helyi adottságok, lehetőségek jobb kihasználásán, a költségek csökkentésén, hanem százak és százak ismeretei, tapasztalatai, elképzelései öltenek testet egy- egy elhatározásban. Törvényeink pontosan szabá­lyozzák és biztosítják a tsz-ek működési, gazdálkodási önállósá­gát. A termelőszövetkezetek kol­lektív tulajdonosai, gazdái ma­guk a tagok. Qk jogosultak dön­teni a közös gazdaság legfonto­sabb ügyeiben. Mivel pedig jö­vedelmük a, közös gazdálkodás eredményétől függ, döntéseikkel jelentős mérvű kockázatot is magukra vállalnak. Teljes mértékben bevált az, hogy a tagok titkosan választ­ják meg a szövetkezet vezetősé­gét, elnökét, az ellenőrző bizott­ságot és a döntőbizottságot. A tagság le is válthatja posztjára alkalmatlanná vagy érdemtelen­né vált vezetőit. Természetesen a szövetkezeti demokrácia szerves része a szo­cialista demokráciának. A XI. pártkongresszus szerint törekedni kell a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére is: „Ügyelni kell rá, hogy formái a termelési feltételek módosulásával válto­zatosabbakká váljanak, gazdagod­janak”. A termelőszövetkezeti kong­resszust megelőző szövetkezeti közgyűléseken, majd a megyei, illetve a területi szövetségi kül­döttgyűléseken érdemben is sok szó - esett i erről a feladatról. Is­meretes, hogy az utóbbi két-há- rom évben az egyesülések kö­vetkeztében lényegesen megnö­vekedett, 3300 hektár fölé emel­kedett a tsz-ek átlagterülete és ennek következtében gyarapodott az egy tsz-ben levő tagok száma is. Bonyolultabbá vált a gazdál­kodás. Sok rendeletet, állásfog­lalást, határozatot kell ismernie annak, aki el akar igazodni a szövetkezetek ügyeiben. Gyakran nem könnyű ez a tsz-ek vezetői, főkönyvelői számára elnökei, sem. Ennek ellenére sem mondha­tunk le a tagok jogainak az ér­vényesüléséről. A decemberi kongresszus bizonyára összegezi majd azokat a tapasztalatokat, megoldásokat, bevált új formá­kat, melyek révén a megnagyob­bodott közös gazdaságokban is hatékonyan megvalósulhat a de­mokratikus vezetés. Szerencsére van mit összegez­ni. Sok megnagyobbodott tsz az utóbbi években már sikerrel próbálkozott bizonyos új meg­oldásokkal. Sok helyen belátták már, hogy 600—800 tag a „mik- rofonos” közgyűléseken képtelen érdemi vitát folytatni. Viszont a közgyűlések előtt írásos tájékoz­tatókkal, brigádértekezletekkel, ágazati tanácskozásokkal, üzem­egység-megbeszélésekkel el lehet érni azt, hogy a tagság minden­ről értesüljön, szűkebb körben mindent alaposan megvitasson. Így felkészülve azután tájéko- zottan dönthessen a közgyűlé­sen. Több szövetkezetben részköz­gyűlések tartásával szereztek jó tapasztalatokat. Valószínű, hogy a nagy létszámú szövetkezetek­ben az eddiginél szélesebb ha­táskörrel kell felruházni a kül­döttközgyűléseket. Bizonyára nagyobb szerephez jut a szövet­kezetekben a választott vezető­ség is mely eddig is az önkor­mányzat egyik legfontosabb tes­tületi szerve volt. Sokat segíthet az önelszámoló egységek kialakítása is abban, hogy a tagok minél jobban elvé­gezzék feladataikat, hiszen anya­gilag közvetlenül is érdekeltté válnak gazdálkodási egységük eredményességében. Kínálkozik a lehetőség, hogy a közvetlen de­mokrácia erősítése érdekében növeljük a brigádok, az ágaza­tok, az üzemegységek, tehát a ki­sebb dolgozói közösségek szere­pét. Érdemes meghatározott kör­ben véleményezési, illetve dön­tési jogot is biztosítani részükre. A demokratizmus erősödése a szövetkezetekben természetesen megköveteli a kötelességek lelki- ismeretes teljesítését is. Ugyan­csak szükséges a belső ellenőrzés hatékonyságának a növelése, hi­szen az ellenőrző bizottság tevé­kenység* az öüWouwányzat font*» része. Társulnia kell eh ___ úg ynevezm wzetői-ellenorzésrTek és a legalább kétévenként sorra kerülő tanácsi törvényességi vizsgálatnak, valamint az oly fontos általános pénzügyi ellen­őrzésnek is. A rendszeres, haté­kony ellenőrzés elejét veheti a későbbi bajoknak és elősegítheti a szövetkezetek nyugodt, egész­séges fejlődését. T. B. Űj gyomirtás a gabonafélék védelmére Fenogén néven új gyomirtót készítettek az örmény Mezőgaz­dasági Intézet kutató laboratóriu-i májsan a gabonafélék védelmére. A széles körben kipróbált szán­tóföldi növényvédőszer nagy ha­tékonyságról tett tanúbizonysá­got. A fenogén másik előnyös tu­lajdonsága a csekély önköltség. Már folyik is a gyártás. A ku­tatók most egy újabb preperátu- mot — a metazint — adták át hivatalos vizsgálatokra. Ezt a vegyszert a burgonyaföldek vé­delmére használják. (APN—KS) A Megyei Művelődési Központ műsora 1976. december 5—11-ig KIÁLLÍTÁSOK Erdei Ferenc-emlékkiállítés. Megtekinthető: december 6_ig. Brit rajz- és akvarell kiállítás. Megnyitó: december 11-én 11 órakor. Kiállítás a Megyei Művelődési Központ művésze­ti csoportjainak munkáiból. Megnyitó: december 9-én 18 órakor. Heti műsor: December 5-én, vasárnap 10 órakor a színházteremben: KI MIT TUD? megyei döntő. Be­lépődíj: 10,— Ft, ifjúsági: 5,— Ft. December 5-én, vasárnap 10 órakor az ifjúsági klubban: TÉLAPÓ ITT VAN... A Ci- róka-bábegyüttes gyermekmű­sora. Ingyenes. 6-án, hétfőn 19 órakor a szín­házteremben: AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA bérleti hang­versenye. Közreműködnek: Kecskeméti Városi Szimfoni­kus Zenekar és az Állami Né­pi Együttes kórusa, valamint az Állami Operaház énekmű­vészei, kísér: Lőte Enikő (zon­gorán). Műsor: Mozart: C-moll zongoraverseny, K. 491. Requiem, K. 626. December 7-én, kedden 19.30 órakor a színházteremben: ÖNÖK KÉRTÉK?! Vidám tél­apó-est felnőtteknek. Közre­működnek: dr. Hegedűs Já­nos, Kishegyi Árpád, Felföldi Anikó, Marót Nóra, Kibédy Ervin, Ungár Anikó, Majláth Jenő, Szegedi Molnár Géza, Sárosi Katalin, Lórán Lenke, Hlatki László. Kísér: a Gyar­mati trió. Belépődíj: 30,— Ft. A jegyeket pénztárunkban már árusítjuk. December 8-án, szerdán 13 órakor a színházteremben: PÁLYAVÁLASZTÁSI BE­SZÉLGETÉSEK ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FELSŐ TAGOZA­TOSAIVAL. December 9-én, csütörtökön 19 órakor a felnőttklubban: ÖRDÖGŰZÉS CSÍKBAN. Tom­pa László előadóművész estje. Belépődíj: 15,— Ft, ifjúsági: 10,— Ft. _______jdosoB»:u5ädäsai'*"^ sor ozat. Az egyszeregytől a komplex automatákig. Előadó: dr. Muszka Dániel, a JATE tudományos osztályvezetője. December 10-én, pénteken 18 órakor az ifjúsági klubhelyi­ségben: COLLEGIUM AR­TIUM ZENEI TAGOZATA. Beethoven és kora c. sorozat 3. előadása. Hegedűversenyek. Előadó: Ittzés Mihály adjunk­tus. Ingyenes. December 11-én, szombaton 15 órakor a színházteremben: FELNŐTT FILMKLUB. Nem­zeti törekvések megerősödése; Bérletes. Gyermekmegőrzés. December 11-én, szombaton 19 órakor a színházteremben: A kecskeméti járás műkedvelő művészeti csoportjainak mód­szertani bemutatója. Belépés díjtalan. 1548 „Ekkora tornyot talpra állítani se könnyű!... ti Még a legedzettebb autósokban is meghűlt a vér, amikor az országúton összetalálkoztak a nem mindennapi szállítmánnyal. A kamio- nosok különleges szerelvényére erősített óriáshenger nféltán keltett feltűnést. Hossza: 26, átmérője: 5 méter, súlya: 15 tonna, s mindez 132 keréken, 14 tengelyes tréleren, óránként 15 kilométeres sebességgel gurult Nagykőrösről Leninváros felé. Készítője: a Tiszakécskei Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat Gyára. Az óriássiló időközben megérkezett ren­deltetési helyére, a Tiszai Vegyi Kombinát épülő polipropilén-gyárába, ahol megtörtén­tek az előkészületek a talpra állítására. — Ez se könnyű feladat — tá­jékoztat Szabó Sándor daruke­zelő —, bár korántsem olyan körülményes, mint a szállítása volt. A súlya még csak) hagyján, de alumíniumból van az egész, úgy kell bánnunk vele. mint a hímes tojással. Még 50 milimé- tert sem csúszhat el, emelés köz­ben, mert akkor meghajolnak az alumíniumlemezeki, ennek pedig nem szabad megtörténni. A kényes és egyelőre fekvő óriás körül szakemberek nyü­zsögnek. A budapesti Épület­ipari Gépesítő Vállalat dolgozói, akik megbirkóztak már ennél • „Ilyen lesz majd az új gyár” — gyönyörködik Szabó Sándor daru­kezelő, az XDK-ban készített makettben. (Fotó: Kotroczó István) magasabb ég súlyosabb torony­nyal is, de ennyire érzékeny anyaggal még nem volt dolguk. Ezzel magyarázható, hogy kö­rültekintő mérések, gondos fel­készülés előzik meg a hatalmas henger megmozdítását. A két daru már készen áll al nagy mű­velethez. A nagyobbik — a 100 tonnás — emeli majd meg a súlyos és irdatlanul hosszúnak tűnő tartályt, a kisebbik fogja az alját, ezzel segíti a talpra ál­lítás zavartalanságát. — Csak az elsőn legyünk túl — sóhajt a darukezelő —, a többivel talán könnyebben bol­dogulunk. De most nekünk is ki kell tapasztalnunk a fortélyát. Hamarosan útnak indítják a második tartályt is, majd ezt követően folyamatosan, heten­ként érkeznek a szállítmányok Tiszakécskén összesen 12 darab azonos méretű, 300 köbméteres tartály készül, kicsinyített má­suk máris megtekinthető, a • Előkészületek az első óriástartály felemelésére. nagyszabású építkezés makett­jén. Amíg a budapesti szerelők a tornyokká! lesznek elfoglalva, az építők sem pihennek. A több mint négymilliárd forintos költ­séggel készülő beruházás egyre biztatóbban bontakozik ki a táj­ból. A tiszakécskei alumínium- tartályok leendő helye körül vasszerkezetek magasodnak, áll már a különös formájú, dominó­szerűen összeillesztett zsaludesz- kázatú hűtőtorony is. A magyar vegyipar fellegvárá­nak legújabb létesítményét, a polipropilén-gyárat, a tervek aze- rint 1978 nyarán adják át, ter­melésre készen. Reméljük, hogy a tiszakécskeiek munkájával a leendő üzemeltetők is meg lesz­nek elégedve. V. Za. Ifjú matematikusok olimpiája Csehszlovákia majd - minden középiskolájában működik mate­matikai szakkör, amelynek fog­lalkozásain e tudományág iránt érdeklődő diákokat megtanítják logikusan gondolkodni, s jól elő­készítik őket arra, hogy jövendő életpályájukon — a kellő alapok elsajátítása után — megállják helyüket. A középiskolai matematikai szakkörök országos elismerését, megbecsülését több tény bizonyít­ja. A szakkörök vezetői középis­kolai és egyetemi tanárok, sőt néhány fővárosi iskolában a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia matematikai kutatóintézeté­nek tudósai foglalkoznak az ifjú matematikusokkal. A szakkör munkáját kiadványsorozat se­gíti „Ifjú matematikusok iskolá­ja” címmel. A prágai kutatóin­tézet levelező kurzust is indí­tott a vidéki matematikai szak­körök résztvevői számára: írás­ban küldenek feladatokat, aján­lanak irodalmat hozzá és az el­végzett, beküldött feladatokat ki­javítva visszaküldik. Így az or­szág legkisebb településének ma­tematikus-tehetségeihez is eljut­nak. A szakkörök nagy eseménye az évenként megrendezett matema­tikai olimpia. Ez évben Pozsony­ban husjonötödször rendezték meg ezt a szellemi vetélkedőt. (BUDAPRESS—PRAGOPR1SS) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom