Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-02 / 285. szám

1976. december 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Egészségügyi ellátás Kiskunhalason HELYISMERETI VETÉLKEDŐ A MEGYESZÉKHELYEN A munkásfiatalok csapata Az első tapsot Hodosi István­ná kapta egy nehéz irodalmi kér­dés pontos, villámgyors megvá­laszolásáért. Kitűnő feleletének köszönhette a Dolgozók Gimná­ziumának a csapata, hogy kez­dettől fogva vezettek a Kecske­mét irodalmi, zenei, képzőművé­szeti hagyományairól, történeté­ről a megyei művelődési köz­pontban rendezett vetélkedőn. Gyapay József tanácselnök-he­lyettes megnyitó szavaival a helyismeret városépítő, jelenün­ket gazdagító hatását, a nemes lokálpatriotizmus fontosságát méltátta. Csörszné Zelenák j Katalin já­tékvezető irányításával, zsúfolt •nézőtér előtt, csaknem három órán át tartott a küzdelem. A kérdések körültekintően feltér­képezték a résztvevők felkészült­ségét, ügyességét. Mind a hét csapat énekelt népdalt, figyelte a Móricz Zsigmond. Kossuth Lajos és Kodály Zoltán kecskeméti vo­natkozású beszédeiből Vándorfi László színművés/z által tolmá­csolt részleteket, a kivetített dia­képeket. A verseny során nem­csak adatokat soroltak, az össze­Megjelent az oktatási minisz­ter rendelete a felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatán végző pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről, a pedagógus munkakörök betöltéséről. A ren­delet értelmében 1977. január 1-től a pályakezdő pedagóguso­kat csak pályázat útján lehet al­kalmazni. Pályázati felhívás nél­kül betölthetők viszont — meg­felelő képesítésűekkel — a Szak- középiskolákban és a szakmun­kásképző iskolákban a szakokta­tói, gyakorlati oktatói munkakö­rök. Pályakezdő pedagógusnak te­kinthető az, dki bármely felső- oktatási intézmény nappali ta­gozatán 1977. január 1. után pe­dagógiai képesítést, illetve pe­dagógiai képesítést is szerez; végbizonyítványa megszerzésé­nek napjától a szakképzettség­nek megfelelő munkakörben el­töltött három évig. A jövőben a pályázati felhívá­sokat az alkalmazó iskolák, intézmények felügyeleti szervei megküldik az Oktatási Miniszté­riumnak. A minisztérium, figye­lembe véve a végzősök számát és összetételét, felügyeleti szer­vek. illetve megyék szerinti bon­tásban engedélyezi a pályakez­dők részére meghirdethető pá­lyázati felhívások számát. Pá­lyázat kiírását csak határozatlan időre szóló munkaviszony léte­sítésére engedélyezik és előnyben győzött függések ismeretéről is vallatták a játékosokat. Időnként a közönség is segíthe­tett, a vállalkozók pontot szerez­hettek kedvenc csapatuknak. Az egybegyűltek óriási taps­sal, együttérzéssel köszöntötték a Dolgozók Gimnáziumának — fő­ként munkásfiatalokkal kiálló győztes együttesét. A zenei kér­désre adott válaszoknál kicsit bi­zonytalankodtak ugyan, de nagy előnyük így is elegendő volt az első hely megszerzéséhez. Hatal­mas lelkesedéssel készültek he­tek óta a megjelölt irodalomból. Hosszú órákat töltöttek a me­gyei könyvtárban, ahol Kristóf Szidónia főkönyvtáros irányítá­sával tanultak. Az elmúlt vasár­nap a mú2>eumokaít járták, a szobrokat tanulmányozták, noha mindnyájan elfoglalt emberek. Szmolenszki Ilona cukrász. Ho­dosi Istvánná targoncavezető, Ha­lasi Ágnes ponthegesztő, Mányoki Sándor esztergályos, és Derecs­részesítik a fejlesztésére kerülő, illetve szakképzett pedagógusok­kal kellően el nem látott körze­teket, intézményeket. A pályázati kiírásoknak — amelyeket januárban és április­ban tesznek közzé az egyeteme­ken és főiskolákon — egyebek között tartalmazniok kell a kez­dő pedagógus számára biztosít­ható különféle juttatásokat — letelepedési segély, területi pót­lék, illetményföld, lakás- és ét­kezési lehetőség stb. — is. Pályázatot — a társadalmi ösz­töndíjasokat kivéve — az intéz­mény utolsó félévére beiratkozott hallgatók nyújthatnak be, mind­két pályázati szakaszban legfel­jebb három helyre. A felsőokta1- tási intézmény a hallgatókról jel­lemzést ad, illetve véleményt csatol a pályázathoz, s amennyi­ben egy állásra több pályázó akad, ajánlási sorrendet állapít meg. (Ebben a munkában közre­működnek az egyetemek, főisko­lák párt- és KISZ-szervezetei és az érintett tanszékek képvise­lői is.) A munkáltatók a pályázatokat — figyelembe véve a pedagógus- képző intézmény ajánlási sor­rendjét — tíz napon belül elbí­rálják Az egyetem, főiskola meg­kerülésével benyújtott pályáza­tokat — érdemi elbírálás nélkül — visszaküldik. Az idei tanévben — és a to­kéi János, az SZMT Művelődési Ház munkatársa, egyaránt jól ta­nul az esti tagozaton. A jók kö­zött is legjobb Hodosiné, egyedül neveli két gyermekét! A városi tanács díját vették át. Ezúttal is kitűnő teljesítmény­nyel szerezték meg a második helyet, s vehették át a KISZ vá­rosi bizottságának a díját a Ko­dály Zoltán Ének-Zenei Gimná­zium diákjai (felkészítő tanár Sümeginé Tóth Piroska), s a Bá­nyai Júlia Gimnázium együttese, akik a megyei tanács és a me­gyei művelődési központ díját kapták. Hajszállal maradt el tő­lük a Katona József Gimnázium. Sajnálatos, hogy a felsőfokú intézetek közül a kertészeti főis­kola viszalépett és a másik kettő is elég gyengén szerepelt. Mind­ez közvetve azt is jelzi, hogy a város kulturális élete és a főis­kolák között még mindig nem elég hatékony a kapcsolat. A vetélkedő az olykor körül­ményes lebonyolítás ellenére si­keresnek mondható, folytatást ér­demlő kezdeményezésnek bizo­nyult. Dicséretes, hogy valameny- nyi kulturális intézmény támo­gatta az ügyet. vábbiakban — január első nap­jaiban, de legkésőbb január 15-ig teszik közzé először a pályázati felhívásokat a , pedagógusképző intézményekben. A pályázatot február 15-ig lehet benyújtani, március 9-ig a munkáltatók el­bírálják azokat és értesítik a pá­lyázókat. A miniszteri rendelet intézke­dik a munkaviszonyban álló pe­dagógusok munkahely-változta­tásáról is. Számukra minden év­ben egyszer — május elején — hirdetik meg a munkahelyek a pályázatokat d megyei művelő­désügyi osztályon és a miniszté­riumon keresztül, a Művelődés- ügyi Közlönyben. A pályázók 12 napon belül munkáltatójukon keresztül nyújthatnak be pályá­zatot, egy álláshelyre. Továbbítá­sát a munkáltató nem tagadhat­ja meg, köteles azt 8 napon belül a meghirdető intézményhez el­küldeni, ahol arról 10 napon be­lül döntenek. Az állást elnyert pedagógus átköltözési költségeit — területi pótlékkal járó mun­kahely esetén — az új munkál­tató köteles megtéríteni. A tanácsi irányítás alá tartozó óvodák, alsó- és középfokú in­tézetek az új tanév zavartalan­sága érdekében augusztus 1. és június 30. között csak a művelő­désügyi osztályok rendkívül ki­vételes esetben adott engedélyé­vel alkalmazhatnak működő pe­dagógust. Az elmúlt ötéves tervben ja­vult Kiskunhalas egészségügyi el­látása; a Semmelweis kórház új tömbjét, 604 ággyal két éve ad­ták át. Az intézmény nemcsak az ország egyik legkorszerűbb lé­tesítménye, de európai mércével mérve is megállja a helyét. A fejlődés üteme az átadás után sem lassult, tavaly megnyílt a fertő­ző betegeket ellátó osztály, az új fogtechnikai laboratórium, és az idén tavasszal a korszerű men­tőállomás. Jelenleg 719 beteget tudnak el­helyezni a kórházban, amelynek a műszerparkja az átlagot jó­val meghaladja. A krónikus ál­lapotú betegeket külön részleg­ben ápolják, s itt lehetőség van a fejlesztésre is, hiszen a terve-, zett 1 millióval szemben egy ágy létesítése csak negyedmillió fo­rint. Természetesen az új kórház nemcsak azért jó, mert több be­teget tudnak gyógyítani, hanem azért is, mert új szakkezelések­re is mód nyílt. Nem kell pél­dául Kecskemétre utaztatni a rá­szorulókat, mert van urológiai, koraszülött-, intenzívosztály is. A távlati tervek további ked­vező változást ígérnek. Folyamat­ban van ,egy 150 ágyas pavilon tervezése, amely a főépülethez csatlakozva a krónikus betegel­látást könnyítené meg, valamint közvetve ugyan, de elősegítené a traumatológiai és szülészeti el­látást is. Hiába jó azonban a létesít­ményhelyzet, ha nincs, aki gyó­gyítson. 14 orvosi állás nincs be­töltve a kórházban, de egyéb cí­meken — gyermekkörzeti orvos, ellenőrző főorvos — még hét doktorra lenne szükség. Fokozza a gondokat, hogy a járóbetege­ket is el kell látniuk a kórház orvosainak, mintegy 100 órában. Ha ezt is figyelembe vesszük, még 16 orvost tudnának alkal­mazni. Az egészségügyi középk'áderek a kiskunhalasi szakiskolából ke­rülnek a kórházba, szakmunkás­bizonyítvánnyal. A jövő igényeit is figyelembe véve, kollégiumi helyekkel kell még több jelent­kezőt megnyerni, hogy a város­ban tanuljon, s ha befejezte az iskolát, ott is maradjon. A szakorvosi rendelőintézet tizenhét orvosa minden olyan szakellátást biztosít, ’ amelynek hiánya miatt korábban kórház­ba kellet utalni a betegeket. Az embereknek a szakkezelés iránti igénye egyre fokozódik, ezt figye­lembe véve a távlati terv az ezer lakosra jutó jelenlegi 1,8 helyet 1990-re 3,27 szakorvosi órát szab meg. A feladat nem csekély, hiszen tavaly és az idén — napi kétszázhuszonhét órában — 353 ezer 672 beteget kezeltek. Ez a szám tartalmazza a kórhá­zi orvosok mellékállásban történt gyógyítását is. Az egészségügy jelenlegi cél­kitűzéseinek egyike az integráció, az együttes munkálkodás, amelyre Kiskunhalason is van már pél­da. A rendelőintézet a kórházzal működik együtt, közös a labora­tórium, a röntgen. Így a párhu­zamos vizsgálatok lényegesen csökkentek, illetve, meg is szűn­tek. Az intézetben ezenkívül le­hetőség nyílt olyan vizsgálatok, kezelések elvégzésére, amelyekre eddig nem volt mód — a városi fürdő meleg vizét hasznosítva ma már balneoterápiás kezelést is végeznek. A fentebb vázolt helyzet né­miképp rózsaszínben láttatja Kis­kunhalas rendelőintézeti beteg­ellátását, pedig az orvoshiány itt is érezteti hatását. Előfordul, hogy ugyanabban a rendelőben naponta többféle szakorvosi ke­zelés is folyik, hogy az orvost műtétre hívják vagy pedig éppen műtét miatt késik. A terv éppen ezért tartalmaz bizonyos változá­sokat is. így például már terve­zik az új fogászati szakrendelőt, amely építésének költségeit a megyei tanács fedezi. A kilenc körzeti orvos a saját területén lakókon kívül még a tanyán élőket is ellátja. Gondot okoz, hogy csak három rendelő van, a forgalom nagy, és sokszor az utcán várakoznak a betegek. Szükség van egy új létesítmény­re, méghozzá elsősorban a Kossuth utcai lakótelepen, figyelembe vé­ve a városrész fejlődését. A Kis­kunhalasi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága megállapította azt is, hogy a körzeti orvosi el­látás nem fejlődött olyan látvá­nyosan, mint a rendelőintézeti vagy a kórházi kezelés. Több or­vos nyugdíjba ment, és hiába ajánlanak háromszobás lakást a friss diplomás doktoroknak, azok inkább kórházba, klinikára igye­keznek. A szükség törvényt bont alapon jelenleg úgy oldják meg a hiányzók helyettesítését, hogy a kórház fiatal segédorvosai ren­delnek az üres körzetekben. Ez azonban nem megoldás, hiszen — mint már írtuk is — a kór­házból is hiányoznak orvosok, másrészt a rövid idő alatt a fiatal orvosok nem is tudnak megis­merkedni a betegekkel, a terü­lettel. Az 1990-ig terjedő távlati terv még egy orvosi körzet létesítését írja elő, és szükségesnek tartaná, ha a körzeti orvosok szakvizsgát tennének. A külterületen élők ellátását új rendszerben tervezik megoldni, célszerűnek tartanák, ha betegszállító mikrobusz vin­né őket az orvoshoz. Erre már a megyében is találunk példát: menetrendszerinti mikrobuszok viszik a betegeket orvoshoz pél­dául Tiszakécskén vagy János­halmán. Változás következik be az előttünk álló 15 év alatt a gyermekorvosi ellátásban is; ki­épül a hálózat, amelyhez össze­sen 4 doktorra van szükség. A körzeti orvosi hálózattal együtt fejlesztik a védőnői szolgálatot is, 1990-ben tizenöten látogatják majd a gyerekeket. B. J. NÉKOSZ- ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL Tudományos ülésszak az Akadémián Tegnap egész napos program keretében emlékeztek meg Buda­pesten a népi kollégiumi mozga­lom elindulásának és a NÉKOSZ megalakulásának 30. évforduló­járól. Ebből az alkalomból a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tudományos ülés­szak kezdődött az egykori népi kollégisták részvételével. Az ülésszakon Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mon­dott megnyitó beszédet. (MTI) Tengerjáró hajóink javítása Várnában • A Bulgáriá­val kötött szerződés értelmében a magyar tengerjáró hajók nagyja­vítását a vár­nai hajójavító üzemben végzik. Így került sor az 1971 óta hajózó 4800 tonnás Tisza nagyjavítására ii A munkában természetesen a magyar tengerészek egy csoportja is részt vesz. Megjelent az oktatási miniszter rendelete a pályakezdő pedagógusok munkába lépéséről Küzdelmes időszak Alakulnak a bizottságok 'y Ugyancsak október 26-án jelent meg a megyei párt­végrehajtóbizottság nyilatkozata a Központi Bizottság október 25-i ülésével kapcsolatosan. „A megyei párt-végrehajtóbizottság helyesléssel és megnyugvással fogadja, hogy... Központi Ve- zetőségünK első titkári funkció­jába Kádár János elvtársat vá­lasztotta. Ugyanakkor megje­gyezzük, hogy bizonyára e tra­gikus harcokat, s a nyomukban ki ontott ártatlan emberek vérét megtakaríthattuk volna, ha ezen személyi kérdésekben is már régebben megszüntette volna Központi Vezetőségünk a huza­vonát és ilyen formában — né­pünk érdekeit szem előtt tartva, népünk kívánságának megfele­lően — határozottan, előbb dön­tött volna.” A megyéből, máshonnan is számos távirat érkezett a Köz­ponti Bizottsághoz, például aba- lotaszállási községi pártbizottság a következőket üzente: „Öröm­mel üdvözöljük Kádár elvtárs első titkárrá való megválasztá­sát. Ezt a lépést már régen vár­tuk. Biztosíthatjuk a Központi Vezetőséget és az új kormányt, hogy az egész község lakossága, élen a kommunistákkal, minden erőnkkel támogatni fogjuk.” Az események Szenes Iván em­lített könyvében írtaknak megfe­lelően zajlottak. Az akkor ered­ményes katonai intézkedések ha­tására szilárdabbnak tűnt a helyzet. Október 28-án a megyei párt-végrehajtóbizottság és a ta­nács végrehajtó bizottsága közös közleményben ítélték el az ese­ményeket. A közlemény elren­delte a csoportosulási tilalmat, az iskolai tanítás szüneteltetését, az üzletek és a piac szokásos nyitvatartását és felhívott vala­mennyi helyi szervet, hogy biz­tosítsák a rend és a nyugalom helyreállítását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 28-án ülést tartott. A helyzetet elemezve megállapította: Kecskeméten vi­déki ellenforradalmi gócot akar­tak létrehozni, a fegyvereket minden ellenállás és válogatás nélkül osztották ki, ami egyes szervek súlyos felelőtlenségére vall. Ügy határoztak, hogy tekin­tettel a budapesti és vidéki hely­zetre, a vb kiterjeszti hatáskörét minden gazdasági szervre, tárca­ipari vállalatokra és döntött az ellenforradalmi elemekkel szem­ben követendő határozott eljá­rásról. A megyei tanács végrehajtó bizottsága módosítva a két nap­pal előbbi, a nemzeti bizottságok létrejöttével kapcsolatos állás­pontját megállapította, hogy „szá­mos községben és városban nem­zeti népi bizottságokat alakítot­tak. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága — ezeket —ameny- nyiben a közrend, a jog, a sze­mély- és tulajdonbiztonság vé­delmére alakultak és tevékenysé­güket ez irányban fejtik ki, olyan demokratikus szerveknek tekinti, ... melyéknek politikai irányító jogköre hasonló az 1948 előtti években létrehozott nem­zeti bizottságokéhoz. A végrehajtó bizottság hang­súlyozza, hogy a községi, városi vagy járási tanácsi végrehajtó bizottságok ezentúl is felelősek az államigazgatási feladatok ellátá­sáért ...” Ezzel tulajdonképpen azt mondotta ki, hogy tekintet nélkül a különféle nemzeti, for­radalmi bizottságok vagy bizott­mányok létrejöttére, a végrehaj­tó bizottságok, mint végrehajtó szervek egyedül illetékesek az ál­lamügyek intézésére és irányítá­sára. A párt vezetőivel egyetértés­ben, 50 ezer példányban kiált­vánnyal fordult a megye lakos­ságához, melyben a rend és a népi vagyon megóvására hívta fel a figyelmet. A fegyveres tes­tületek képviselőivel október 29- én volt az utolsó megbeszélés, mivel a katonai forradalmi ta­nács megalakulásának hatására a honvédség vezetői elhagyták a megyét. Másnap, október 29-én hétfőn reggel az MDP Bács-Kiskun me­gyei végrehajtó bizottsága, a ta­nács, a néphadsereg, a rendőrség és más állami és társadalmi szer­vek bevonásával megbeszélést tartott. Többek között a követ­kezőképpen foglalt állást: „An­nak érdekében, hogy a pártszer­vezetek az új helyzetnek megfe­lelően teljes erejükkel bekap­csolódhassanak a feladatok meg­oldásába, úgy döntött a végre­hajtó bizottság, hogy javasolja a községi, járási és városi pártbi­zottságoknak, hívják össze mi­előbb a pártbizottság ülését, ame­lyen megvitatják a helyzetet, s amennyiben szükségesnek látják, az arra legméltóbb elvtársakkal megerősítik a vezető testületeket. ...helyesléssel fogadta azt a hírt, hogy az üzemi munkásság és műszaki dolgozók, munkásta­nácsok megalakítását kezdemé­nyezték ... javasolja a többi üze­meknek is, hogy hívják össze dolgozóikat és alakítsák meg az üzem dolgozóinak számához ará­nyos létszámú munkástanácsu­kat. ... a sajátos helyi feladatok kimunkálása és megvalósitásá- nak segítése érdekében megala­kulnak megyénkben a nemzeti bizottságok. Egyelőre a községi, járási és városi nemzeti bizott­ságok megválasztását kell elérni és az itt megválasztott küldöttek közreműködésével alakul majd meg a megyei nemzeti bizott­ság.” A pártbizottságok összehí­vására már nem került sor. A nemzeti bizottságok tevé­kenysége az összetételből adódó­an, másképpen alakult, mint azt a vezető szervek képzelték. Mi­után a megyei és a különböző szintű alsó vezetők nehezen tart­hatták magukat a pozíciókban és ellenszerrel alig-alig . rendelkez­tek, gomba módra nőttek a nem­zeti bizottságok, a néhány nap múlva a már forradalminak ne­vezett bizottságok és a munka­helyi munkástanácsok. A bizott­ságok és tanácsok zöme Horthys­ta katonatisztekből, nagygazdák­ból, a régi rend híveiből, több­szörösen büntetett előéletű bör­töntöltelékekből állott. Ezek a reákciós, addig az üzemekben és más munkahelyeken meghúzó­dott elemek valósággal ellepték az új „népi” szerveket, a becsü­letes dolgozóknak nem volt be­leszólása és méginkább nem volt és nem lehetett szavuk a kom­munistáknak. A bizottságok támadása első­sorban a párt és a kommunisták ellen irányult, hiszen jól tudták, hogy ők a munkáshatalom, a proletárdiktatúra bázisai. Ezzel együtt támadták az államhatal­mat és bénították meg a taná­csok munkáját, nyíltan hirdetve a kizsákmányoló rend visszaál­lítását, megbélyegezve a kommu­nisták, a szocializmus híveit. Kecskeméten nyilvános prog­ramokra készültek a kommunis­ták és az államvédelmi hatóság beosztottjai ellen. Baján a Bo- bek-íéle fegyveres ellenforradal­mi banda megtámadta a rendőr­séget, s agyonlőtték Zeleszkó Benjamin főhadnagyot. Bácsal­máson a forradalmi bizottságban Székely András, volt Horthysta- főhadnagy és többszörösen bün­tetett előéletű vitte a főszere­pet. Kiskunmajsán a Klucsó és Kolompár-féle büntetett előéletű banditák meggyilkolták Neményi Józsefet, a tanács dolgozóját. Ja- kabszálláson a nemzeti bizottság­ba tömörült nagygazdák és lum­pen elemek felgyújtották a ta­nácsháza iratait és megverték Földi elvtársat, a kommunista mozgalom régi harcosát. Helvé­cián, Lászlófalván, Bugacon és Ballószögben az ellenforradalmi söpredék felgyújtotta a tanács­házát, elégették a telekkönyvet, az adókönyvet és az anya­könyvet. Jánoshalmán dr. Szo- bonya volt szolgabíró, a nemzeti bizottság vezetőjeként felfegyve­rezte az ellenforradalmárokat és „SAS”-behívóval mozgósította a község lakosságát a szovjet „be­avatkozás” ellen. Sok helyen a nemzeti és forradalmi bizottsá­gok a nemzetőrséget volt csend­őrökből szervezték a „rend” fenntartására. Az említett né­hány eset is — amely csak tö­redéke mindannak, ami történt — bizonyítja, hogy a nép hatal­mára, az országban és a megyé­ben egyaránt közönséges bűnö­zők, a Horthysta-elemek és a nagygazdák emeltek kezet. Sza- lóki László, a megyei rendőr-fő­kapitányság vezetője az 1957. március 7-i nagyaktíván mon­dotta: „Nagy tömegű fegyver ke­rült az ellenség birtokába, mely­nek összeszedése döntő felada­tunk. Eddig géppuskákat, akna­vetőket, több mint háromezer géppisztolyt, több száz mázsa ké­zigránátot, sok pisztolyt szed­tünk össze.” A forradalmi nemzeti bizottsá­gok az október 31. és november 4. közötti időben minden tőlük telhetőt megtettek a különböző pártok talpraállításához. Külö­nösen a Kisgazda párt tevékeny­sége volt érezhető a megyében, de a szociáldemokrata párt is elsősorban a városokban szer­vezkedett. Helyenként a kimon­dottan fasiszta pártok jelentke­zése is észlelhető volt. Például Dunavecsén, de másutt is hozzá­kezdtek a nyilaskeresztes párt megalakításához. A megyei párt- és állami ve­zetés — ingadozásoktól ugyan nem mentesen, de — kezdettől fogva általában helyesen ítélte meg a helyzetet és igyekezett akadályt állítani az ellenforra­dalom térhódítása előtt. Ha a központi szervek megfelelő ha­tározottságról tesznek tanúbi­zonyságot, s a nehéz helyzetben útmutatást és gyakorlati segít­séget, bátorítást is adnak és a megyei vezetés nem marad tel­jesen magára; ha a jobboldali árulás nem eredményezi a párt leioszlását, akkor a megyei párt- és tanácsi vezetés megáll­ta volna a helyét. De még így is úgy ítélhetjük meg az akkori helyzetet, hogy a megyében az ellenforradalomnak korántsem volt annyi lehetősége és ideje a kibontakozásra, mint az ország más területén. Ebben a helyzet­ben, nem kétséges, hogy ha a szovjet csapatok nem sietnek a forradalmi erők segítségére, az ellenforradalom elérte volna iga­zi célját: a kizsákmányoló rend visszaállítását, a fasiszta megtor­lást, a kommunisták és a haladó erők üldözését. W. D.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom