Petőfi Népe, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-07 / 289. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. december 7. A tejtermelési rendszer térhódítása Az eddiginél jobban kihasználhatók a szakosított állattenyésztő telepek • A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet állattenyésztő telepének egyik részlete. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági termelésében a szarvasmarha-tenyésztés aránya és az állomány sűrűsége kisebb az országos átlagnál. Mindezek ellenére ennek az ágazatnak a nép- gazdasági súlya nagy. A IV. ötéves tervben éppen ezért foglalkozott két kormányhatározat is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, a szakosítás irányának meghatározásával. A kormányhatározatot követően Bács-Kiskun megye szarvasmarha-állománya 1974. év végéig jelentősen nőtt, majd újra visszaesett. Bács-Kiskun megyében a Szarvasmarha ágazat hasznosítási irány szerinti megoszlása 1974 októberében kezdődött. A vártnál erőteljesebben indult a húsirányú szakosodás, hiszen 1976 szeptemberben már 7300 húshasznú tehenet tartottak a megyében, ami a tehénállomány 12 százalékát tette ki. Az általános mezőgazdasági összeírás 1972-es megyei adatai alapján a szarvasmarha ehelye- zésére szolgáló épületek Bács- Kiskun megyében rendelkezésre álltak, sőt ugyanannak az évnek a végén a 100 ezret meghaladó nagyüzemi férőhely egyötöde kihasználatlan volt. A megye mezőgazdasági kisüzemeiben ugyanakkor 40 ezer szarvasmarha- és lóistállót írtak össze, amelyekben egyenként legalább két szarvasmarhát vagy lovat lehetett volna elhelyezni. Mindezeket figyelembevéve több. mint 80 ezer férőhelyet feltételezhettünk. Ezzel szemben a kisüzemek szarvasmarha- és lóállománya mindössze 68 ezret tett ki, amely 1975. év végéig, a teljes körű összeírás szerint, lecsökkent 56 ezerre. A nagyüzemi férőhelyek száma a múlt esztendő végén, már meghaladta a 112 ezret, így a 92 ezres állatállomány a férőhelyeknek csak 82 százalékát vette igénybe. Néhány gazdaságban az is előfordult, hogy az istállókban nem a megfelelő korcsoportú vagy hasznosítási irányú állatot tartják, hanem a növendékmarha- istállóban tehenet vagy hízómarhát, esetleg baromfit. A 82 százalékos férőhely kihasználási átlagon belül az állami gazdaságokban 97 százalékos, a termelő- szövetkezetekben mindössze 78 százalékos a férőhelyek igénybevétele. A szarvasmarha program egyik célját, az üres férőhelyek kihasználását leginkább a termelőszövetkezetekben szükséges szorgalmazni. Az istállók legnagyobb hányada a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után épült. A nagyüzemi követelményeknek általában megfelelnek még akkor is, ha a technológiai felszerelésük nem egészen korszerű. Különösen szembetűnő, hogy a növendékmarha- istállókat milyen csekély mértékben használják ki, amiből arra lehet következtetni, hogy az építkezésnél nem voltak elég körültekintőek, nem vették figyelembe a szarvasmarha-állomány ösz- szetételének várható alakulását. 1975 végén 21 szakosított szarvasmarha-telepet tartottak a megyében nyilván. A tehenészeti telepek többségén tej- és húshasznosítású állomány is található, s a szövetkezeti gazdaságok 15 nagyüzemi telepén a tehénállomány egynegyedét tartották. A szarvasmarha-tenyésztés és -tartás termelési rendszereihez Bács-Kiskun megyében két mezőgazdasági szövetkezet csatlakozott. A jánoshalmi Haladás Tsz az AGROKOMPLEX, a vaskúti Bácska Tsz pedig a kaposvári KATEJ tagja. A Bácska Termelőszövetkezet múlt évi tejtermelési mutatói igen kedvezőek voltak. Az átlagos 473 tehenet figyelembevéve egy tehén hozama 3500 literre emelkedett Vaskúton, jóval meghaladva a szövetkezetek megyei átlagát. Bács-Kiskun megye tejtermelése összességében kedvezően alakult 1975-ben, hiszen 137 és fél millió liter tej volt, több, mint az utóbbi öt esztendőben bármi - kor. Egy tehén évi átlagos tejtermelése az állami és szövetkezeti gazdaságokban, valamint a kisüzemekben magasabb az országos átlagnál, bár a mezőgazdasági szövetkezetekben még mindig alacsony a tehenenkénti tejhozam. A rét, a legelő és a szántóföldi takarmánytermő terület a nagyüzemi gazdaságokban csökkent, ezzel egyidejűleg viszont a takarmányhozamok nem emelkedtek számottevően. A takarmányozási hiányosságokon kívül kedvezőtlenül befolyásolja még a tejtermelést Bács-Kiskun megyében az úgynevezett inproduktiv tehenek viszonylag nagy száma. •Az alacsony hozamú, vagy egyáltalán nem termelő tehenek kicserélésével növelhető lenne a tejhozam. Bács-Kiskun megye számos gazdaságában, a kisüzemekben is. folyamatosan végzik a magyartarka állománynak a Holstein- friz intenzív tejtermelő fajtával történő keresztezését. Ennek eredményeként az állami gazdaságok szarvasmarha-állományának egy. ötödé, a mezőgazdasági szövetkezetekének pedig egytizede már keresztezett. A terv szerint a közös gazdaságokban 1980-ig termelésbe állítják a nagy hozamú teheneket. összegezésül megállapítható, hogy a IV. ötéves tervben létesített szarvasmarha-férőhelyeket az eddiginél fokozottabban ki kell használni. Megfelelő felújítással a kevésbé korszerű férőhéTyek is gazdaságosan felhasználhatók. Dr. Nagy Lajosné KSH megyei igazgatóságának közgazdásza • A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz szakosított tehenészetében silótakarmányt etetnek. KÖZSÉGPOLITIKA HARTÁN Az összefogás varázserő Aki Dunatetétlen felől érkezik Hartára, egy kis terecskén meglátja a betontalapzatra kiállított körmös traktort. Az öreg kör- mös nemzeti, társadalmi-gazdasági felemelkedésünk immár muzeális termelőeszköze. Harta e jelképében is méltón őrzi múltját; tudatosítván mindenkiben, hogy a múlt mindenkoron jelen és jövő alkotó része. Nem kell napokat eltölteni a községben, hogy valaki megbizonyosodhasson afelől, ez a település tudja múltja keserveit és ünnepeit, de fölismeri jelenét is, s minduntalan tágítja fejlődése lehetőségének határmezsgyéit. A jelen viszonyai a jövő feladatait is tükrözik: mit, miért, miből valósíthatnak meg? Talán mondjuk azt, ez a községpolitika. Nánai András tanácselnök: — Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásának az alapfeltételeit kell most nekünk megteremteni. Korszerűsíteni az iskolákat, bővíteni az óvodát, bölcsődét, meg kell szervezni a művelődési ház közös fenntartását a két termelőszövetkezettel, korszerűsíteni kell a könyvtárat. Mondjam még?... — kérdezi, tudatván is a látogatóval azt, hogy a feladatok önmagukban még nem a föltárulkozott viszonyok. Az elmúlt hónapok községpolitikai eredményeinek nevezhetjük: Megoldották a művelődési ház, az iskola, a pártszékház, a községi könyvtár és az ifjúsági klub központi fűtését. A hőközpont közel 900 ezer forintba került. Más. A bölcsőde eddig csak idényjelleggel működött, mostantól megteremtődött a feltétel ahhoz, hogy állandó jelleggel otthona legyen huszonöt kisgyermeknek. Sok ez — kevés? De kopogtatnak a tanácselnök ajtaján. A MEZŐTERMÉK Vállalat képviselője érkezett meg, ugyanis új, korszerű boltot nyitottak Hartán, s ezzel megoldódnak a zöldség-gyümölcsellátás és egyben -felvásárlás gondjai is. • Most még kertek látszanak ott, ahol majdan a községi tornacsarnok Fábián Sándor, a végrehajtó bizottság fiatal titkára, közvetlen, > határozott, helyzetelemző-értéke- lő munkastílusú közigazgatási szakember. Fölvázolja: az iskoláskorúak száma a községben jelenleg 564, s az utóbbi két évben megduplázódott a születések száma. Korábban 48—50 gyermek született évenként, s az idén augusztus 1-ig már százegy születési anyakönyvi kivonatot adtak ki. Jelenleg hat helyen tanítanak, de négy tanteremnél egyik iskolában sincs több. A széttagoltság miatt a szaktantermi oktatás bevezetése lehetetlen. Ezen túl még fogadni kell a Nagy kékespusztáról és Állampusztáról bejáró gyerekeket is. Ott ugyanis osztatlan rendszerben (1—3, 2—4 osztályok együtt) tanítanak. Egyszerű történetek. Az úgynevezett Meixner-féle és fölépül. a volt református iskolában a szülői munkaközösség tagjai ösz- szefogtak, fölszedték az elkoptatott, olajozott padlót és a tantermeket parkettázták... A KIOSZ hartai csoportja társadalmi szerződést kötött a tanáccsal. Tavaly az öregek napközi otthonát bővítették, az idén pedig a kisgyermekekért dolgoznak: az óvoda mellett kialakítanak még egy helyiséget, amely egy újabb csoport otthona lesz... Az Arany János utcában többnyire idős emberek laknak, akik nehéz földmunkát nem vállalhattak azért, hogy előttük is kö- vezett-portalanított út legyen. Énisz Péter tanácstag javasolta, hogy az út alapját ássák ki a fiatalok, segítsen mindenki. Két hét alatt kész lettek a földmunkákkal, s már el is felejtették talán az Arany János utcában lakók, hogy valaha sarat tapostak. — Ilyen társadalmi összefogásnak köszönhető az is — mondotta a tanácselnök —, hogy 1980- ig Hartán minden utca kövezett lesz. Minden bizonnyal „hartai csodának” emlegetik majd a község történetét egykoron kutatók, hogy hosszú évek óta a tanácsi üzemi konyhán, amely 120 adagosra méretezett, napi 330—340 adag ebédet főztek óvodásoknak, iskolásoknak. S azt is annak nevezhetik, hogy jövőre átadják a két helyi termelőszövetkezet és a tanács közös üzemi konyháját, amely 1500 adagos lesz, s konyhagondok miatt 1977-től már nem kell a szülők kérelmeit elutasítani, akik gyermekük részére napközis ellátást kérnek. Az összefogás, együttműködés lesz az alapja annak is, hogy az iskolai és a felnőtt testnevelés gondjai megoldódjanak. Torna- csarnok kell. A tanácsnál úgy mondják, minősítik „éppen elégséges községpolitikai okok miatt kell a tornacsarnok.” Már meg is rendelték a tervezést. Megvalósításának a záloga ezúttal is a hartai varázserő lesz, amit egyszerűen csak úgy nevezhetünk: ÖSSZEFOGÁS. Csató Károly • A leendő konyha vázszerkezete: 1500 főre főzhetnek 1977-től. A műtéti érzéstelenítés korszerűsítője Egy sürgős ügy elszólitotta a főorvost, egyedül szemlélődöm szobájában, vallatom a tárgyakat. Tisztaság, célszerű rend, arányérzék. Otthont idéző emlékek a sűrű csendben. Rajzok a falon, kisebbik fia tehetségének bizonyítékai. Kis szőnyegek, olvasott könyv az asztalon, művészi naptár egy kétszáz év előtti kecskeméti orvos diploma-hasonmásánál kinyitva. Vélhetném dolgozószobának, rendelőnek, lakóhelyiségnek. A szükség formálta így. Dr. Vass- Eysen Ervin áz elmúlt héten például 136 órát töltött a kecskeméti kórházban. Nehéz posztokat bíztak rá: az intenzív osztály és a műtéti érzéstelenítés vezető főorvosa. Tragikus élmények Visszajött közben a konzultációról, rátérhetünk jövetelem céljára, beszélgethetünk. — Bátyám vakbélgyulladásból eredő tragikus halála, a háború döbbeneté egyaránt hatással volt pályaválasztásomra. Az ide-oda hullámzó frontok között laktam, gyerekfejjel hallgattam a sebesültek nyöszörgését, átkozódását, láttam az örökre elnémult katonák hosszú sorát. Sebész akartam lenniv sebész, sebész. Körülményeim úgy hozták, hogy a kedvem ellenére gyerekosztályra irányítottak. Ma már nem bánom, 18 éves sebészi működésem alatt mindig a gyermekkórterem osztályos orvosa voltam, így bőven nyílt alkalom gyermekgyógyászati szakképesítésem hasznosítására is. 1958-ban kerültem a sebészetre. Hamarosan rádöbbentem, hogy mennyire elmaradtunk a műtéti érzéstelenítésben a világszínvonaltól. — Tudom, hogy főorvos úr képtelen az igénytelenség kompromisszumára, az adott viszonyokba való beletörődésbe, mivel hivatásában a legkisebb engedmény tragédiákat okozhat. Mit tett e felismerés után? — A kórház vezetősége előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a műtéti érzéstelenítés ke£det).§ges.,.foka nehezíti a gyógyítást. A korszerű altatás, érzéstelenítés meghonosítására kértek föl. ígérték sebészeti működésem folytatásának lehetőségét is. A narkotikus eljárás hátrányai Magam is járatlan lévén az újabb módszerekben tanuláshoz fogtam. Magyar nyelvű szakirodalom sem volt. Az Orvostovábbképző Intézetben, más országos vezető intézetekben és klinikákon szereztem meg az alapokat. Vincze Júlia asszisztensi közreműködésével egy már akkor régi típusúnak számító altatógéppel kezdtük „Vándorcirkuszként” mentünk osztályról osztályra, mivel a műtétes szakmák orvosai sem mind ismerték a korszerű műtéti érzéstelenítés előnyeit, idegenkedtek az új eljárástól. — Miért jobb az új a hagyományosnál? — Korábban úgynevezett narkotikus eljárást alkalmaztunk, vagyis egyetlen szernek (például aether) csaknem mérgező adagját használtuk a szükséges hatások eléréséhez. Gyakraín az élet és halál piesgyéjére kellett a beteget vinnünk, hogy teljesüljenek az említett követelmények. A korszerű anaesthesia külön- külön gyógyszerrel éri el a megkívánt hatásokat: altatunk, csillapítjuk a fájdalmat, lazítjuk az izomzatot. A beteg lényegesen jobban érzi magát a műtét után, mert számára a korszerű érzéstelenítés semmiféle megterhelést nem jelent. Teljes izomellazulást igénylő esetekben számtalanszor a légzést is leállítjuk és időlegesen géppel helyettesítjük, így köny- nyítve az operáló orvos munkáját Dogmák nincsenek, betegre és betegségre szabjuk az érzéstelenítés módját. A kórház igazgatósága a múltban és a jelenben a legmesszebbmenőkig ösztönöz, támogat. Teljesen szabad kezet kaptam függetlenített anaesthesiologusként. Ma már kevesen vagyunk a megnövekedett feladatokhoz. Munkatársaim képzettek, fáradhatatlanok. Vincze Júlia vezető asszisztens tizenöt, Vasas doktor tíz éve dolgozik nálam. Sajnos az egyetemi oktatásban még mindig háttérbe szorul az aest- hesiologia, az intenzív gyógyítás. Igaz, az anyagi elismerés is eléggé sivár. Kifejezett kérése ellenére megírom: Még az egészség- ügyi dolgozók viszonylag kis fizetését tekintve sincs arányban a fizetés a több évtizedes gyakorlattal, a három szakorvosi képesítéssel. — Olvastam, hogy előadásokat tartott a Magyar Anaesthesiolo- giai és Reamimatios Társaság tudományos konferenciáin. — Több előadáson számoltam be a mérgezettek ellátásával kapcsolatos tapasztalatainkról. Legutóbb a helyszíni segítség- nyújtás és a későbbi gyógykezelés összefüggéseit vizsgáló kerékasztal konferencián vettem részt. Az Intenzív betegellátás című könyv egyik fejezeteként megjelent Légzészavarok okai, formái és kezelésük című fejezetet tartom írásaim közül a legfontosabbnak. Kevés szabad időmet kandidátusi disszertációm elkészítésére használom. Vezetőségi tagja vagyok tudományos társaságunknak, meghívott előadója az Orvostudományi Intézetnek. — A beszélgetés elején említett lemaradás megszűnt-e? Űj kórház: növekvő feladatok — A körülményekhez viszonyítva jó a felszerelésünk. Gyakorlatilag mindent megcsinálhatunk, amit bármely nagyobb kórházban. Kiváló eszközöket kaptunk az utóbbi években. Ha valahol, tehát az intenzív osztályon lépést kell tartanunké«( fejlődéssel. Olyon betegek kerülnek ide,; akiknek életfunkciói felborultak vagy közvetlenül felborulással fenyegetnek. — Nyugtalanítja-e valami? — Az új kórház tervezésénél egyes normákat szűklátókörűén alkalmaznák. Már most kellene kialakítani azt a jól begyakorlott garnitúrát, amely az adott korszerű körülmények között a megkövetelt, lehetséges magasszintű betegellátásra képes. Félek, hogy nem lesz mivel és főként kikkel dolgozni. — Kitüntetései? — Tiszteletdíjasként a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetnél dolgozom, ottani tevékenységemért kaptam az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet. Az idei Semmelweis napokon vettem át a Kiváló orvos kitüntetést. A munkatársak dicsérete — Mivel zárhatnánk az interjút, mivel összegezhetnénk az elhangzottakat? — Kevés szó esett munkatársaimról. Az egészségügyben szemléleti változás következett be. A beteget nem Én gyógyítom: Mi. Így a sikereknek munkatársaim is részesei, az orvosok, asszisztensnők, ápolónők. A kitűnően képzett úgynevezett középkáderek gyakran orvosi színvonalon végzik munkájukat, nélkülük a korszerű betegellátás elképzelhetetlen. Nagyra becsülöm és szeretem őket és tudom, ők is hasonlóan vélekednek, éreznek. Ez természetesen nem zárja ki, sőt megköveteli, hogy a munkában a legmagasabb követelményeket támasztok, megkövetelem a feltétlen pontosságot és vasfegyelmet. Magamtól is ezt várom. erre törekszem. A pályaválasztásomban és hivatásom gyakorlatában sohasem vezérelt a pénzszerzés lehetősége. Az orvosnak a társadalom legmagasabb etikai szintjén kell állnia, mivel betegségük miatt kiszolgáltatott emberekkel bánik Ezt a helyzetet anyagi előnyökért kihasználni megbocsáthatat-; lan bűnnek tartom. Éppen ezért zavar a rosszhiszemű általánosítás. A munkaidő leteltével nem szűnnek meg a gondok, ezeket hazavisszük. Sokszor éjjeleken át töprengünk egy-egy súlyos beteg sorsa felett. Egyetlen megoldás az orvos teljes anyagi függetle- nítése a betegellátástól. Tudomásom szerint ilyen alapelvek szerint törekednek az illetékesek a ma még számos nyitott kérdés megoldására. Heltal Nándor