Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

1976. november 21. • PETŐFI NEPE • 3 Lakáskarbantartás OTP-részletre MÁSFÉL ÉVVEL A SZÖVETKEZETI KEZDEMÉNYEZÉS UTÁN TALÁLKOZÁS A FIATALOKKAL — VÁLTOZATOS PROGRAM — KÜLFÖLDI VENDÉGEK Befejeződtek a Katona József irodalmi napok « Az egyik intézménynél dolgozó ismerősöm „kapóra jött!,, megjegyzése és felcsillanó te- akintete jó hírt sejtetett. Ám csalódásomra -így szólt: — Nem hittem volna, hogy ilyen feledékenyek az újságírók ... És lapunk ok- 'tóber 28-i számában megjelent egyik cikkre .mutatva, szemrehányással illetett. A bizonyos cikk címében a pesti lakásszer­vizt állítja követendő példaként, mondván: „ . .. ezekre a szolgáltatásokra szükségük le­lhet — és van — más városok lakóinak, sőt, községi, falusi embereknek is.. . s a szolgai- itatásnak voltaképpen nincs akadálya. Nem kell hoz/.á más. mint erre vállalkozó szövet­kezetek .. . A budapesti példát ezéit nem irigyelni, hanem követni kell.” — Nos. megmondom kereken — folytatta partnerem — lokálpatriotizmusomat sérti, hogy ami nálunk már kipróbált jó’, azt most pesti követendő példaként állítja a Petőfi Né­pe. Közben megfeledkezik a tavaly nyáron közzétett saját cikkéről. Pedig én abból ér­tesültem az OTP-részletre is lehetséges szol­gáltatásról és mondhatom, alig egy hét alatt hibátlan munkát kaptam a szövetkezettől. Pedig tényleg padlótól a plafonig, teljes fel­újítás volt... Mit tehet a krónikás? Megadja magát. Mert a kezdeményezés dicsősége a kecskeméti szö­vetkezeté. amely már másfél éve végzi a most követésre kínált fővárosi szolgáltatást. De az is bizonyos, hogy egy-két fecske még nem csi­nál nyarat a megyében, tehát csak a legérde- keltebb. a lakosság nyer vele. ha mind a kecs­keméti. mind a fővárosi példa követésre talál, általánossá válik. Hiszen a lényeg mégiscsak az. hogy ne kelljen futkosnia az embernek, ne legyen kiszolgáltatva, ha lakásfestésre, mázolásra, vízcsap, villanykapcsoló, ajtózár megjavítására szorul. Az észrevétel mégis jól jött. uArra ösztönzött, hogy megtuda­koljuk: a bevezetése óta eltelt "másfél év alatt milyen tapaszta­latokat kínál a lakosságnak vég­ezett munkája: győzi-e erővel az Igények kielégítését; milyen to- 'vábbi célokat tűzött maga ele a •lakossági szolgáltatások fejlesz­tésére a Kecskeméti Épületkar- *t>antartó és Szolgáltatóipari Sző­két kezet? *’ Nusser Elemér elnök váratlan ■‘imegállapitás előrebocsátásával '‘‘kezdte válaszát: ~A jó munka a legjobb propaganda — Egyelőre messze nem ta- „pasztalunk akkora érdeklődést a ^lakáskarbantartó szolgáltatásuk .iránt, mint amekkora Kecskemét- xteu joggal várható lenne. Az eléggé költséges propaganda — .újsághirdetés és röplapok — el­lenére azt tapasztaljuk, hogy az. „új megrendelőket az. elvégzett tmunkánk szervezi. Rendszerint .ahol dolgoztunk, azon a környé­ken, lépcsőházban, vagy a mun- Jtól tató rokonsági, ismeretségi kö- jjréből jelentkeznek az. újabb meg­rendelők. Előfordult, hogy egy- Ipzon házban az. első lakás festé- se-rrtázolása. parkettacsiszolása és lakkozása után csaknem két hó­napra ott rekedt a brigád; to­vábbi hat lakást felújított.- Az önmaguk ellenőrzését szol­gáló kérdőívek biztató válaszok­kal érkeznek vissza. Hálásak va­gyunk az ívek némelyikén ap- ?róbb hibák miatt figyelmünkbe -ajánlott észrevételekért. És büsz­kék vagyunk dolgozóinkra, akiket -Igen gyakran névszerint is elis­meréssel illetnek a megrendelők. ' Az elém tett ívekből íme, né- fhány vélekedés: ..Virág Ferencet és Dezső Lászlót dicséret illeti a pontos és szép munkáért. És köszönet. Szolgáltatásukat a to­vábbiakban is igénybe kívánom venni. Fekete Adám. Halasi út 15.. fszt. 1.'’ Kiss József né, a Széchenyi tér 1—Ili. emelet 44-ből így vélekedik: ..Ügy az el­végzett munkával, mint a bri­gád magatartásával nagyon elé­gedett vagyok. Csak dicsérni le­het őket." Vagy a GAMF pecsét­jével ellátott levélből: „Főisko­lánk kollégiumában a festést és mázolást a nyári szünidőben Hor­vath Gábor brigádja végezte, igen s'/tp és kifogástalan munkát vég­zett. Ezért elismerés és köszönet. Arra kérem önöket, ha festést rendelünk önöknél, ismét őket szíveskedjenek küldeni." A köziiletek értik a célt — Egyébként, a lakossági meg­rendelésekben az idén a 16». té­telnél tartunk — magyarázta a szövetkezet elnöke, s közben ke­zembe adta a megrendeléseket rögzítő könyvet. Benne ilyen megrendelések: mázolás, csiszo­lás: komplett karbantartás: ra­diátorbekötés : műanyagpadló-le­rakás. üvegpótlás: lépcsőfókjaví- lás, tolóajtő-készííés: kárpitos­munkák: tapétázás; ajtójavítás stb. S talán a leggyakrabban megrendelt munkaként a gázsze­relés szerepel. Nusser Elemér pe­dig igy folytatta: — Munkánkat nagyon tudato­sai'; úgy szervezzük, hogy lehető­leg tavasztól őszig a lakáskarban­tartó. felújító megrendeléseknek tehessünk eleget. E törekvésünk­ben a közületek'től ' óág.f’Vrtéé.ét1- tést tapasztaltunk. A jövő évi feladatok tervezése céljából -má­ris megkezdtük az előirányzott lakásfelújítási, karbantartási meg­rendelések felvételét. Lényegében a lakossági szolgáltatáshoz iga­zodik a közületeknek végzett munkánk. Megállapodásunk van például a városi tanáccsal, hogy a nyári szünidőben az iskolák, óvodák, bölcsődék, kulturális intézmények karbantartására összpontosítunk megfelelő erőt. Számos intéz­ménnyel, így a főiskolákkal meg­kötött szerződésben megrendelő­ink. vállalják, hogy a kivitelezési időpontok egyeztetésekor. azok meghatározásával lehetőséget ad­nak rá, hogy a szövetkezet évi kapacitása egyenletesen; kitölíőd- j< n. A Magyar Nemzeti Bank például ezekben a napokban ad­ja fit folyamatosan a felújítandó helyiségeit. A szövetkezet terveiről szólva Nusser Elemé:’ ugyancsak a főis­kolákkal történt. egyezséggel kezdte. Jövőre: területi és mozgószoigálat Az intézmények vezetői ugyan­is lehetővé teszik karbantartó szakembereiknek, hogy lakóhelyi környezetükben lakossági szol­gáltatást lássanak el a szövet­kezetnél betöltött mellékállásban. — Ezt. a területi szolgálatot jö­vőre vezetjük be. A mellékfog­lalkozásra vállalkozó karbantar­tó szakemberek mellett, nyugdí­jasok — víz-, és gáz-, villanysze­relő. lakatosmesterek — közre­működésével is számolunk. Saját nyugdíjasaink vá Hal kozókedvéből ítélve szinte biztosra vesszük, hogy szép számmal lesz még je­lentkező. Ugyancsak jövőre bevezetjük a lakossági gyorsszolgalatot is. Érnek lényege, hogy a javítani­való bejelentése után a szüksé­ges kellékekkel, szerszámokkal fel­szerelt autóval máris indul szak­emberünk. A Szegedi úti központi tele­pünk a lakáskarbantartó felvételi hely. Innen történik majd a te­rületi ánidpMW» tasii. Jovpre ugyanis az utcai Ironton,, metiópiil a kétemeletes szolgáltatóim/, melynek 5.5 miL lios beruházási költségéhez együt­tesen 2,7 millió forinttal járul hozzá a megyei tanács, illetve a K1SZÖV. S még a jelenlegi terv­időszakban ugyanilyen szolgálta­tóház. valósul meg a Széchenyi- városban és a városközponton. E helyeken történik majd a kar­bantartó megrendelés felvétele és a közvetlen lakossági szolgálta­tások. Ismeretes, hogy a kormány milyen kiemelt jelentőséget tu­lajdonít a szolgáltatások fejlesz­tésének. Ennek megfelelően, szö­vetkezetünk több mint 25 milliós fejlesztési programot kíván meg­valósítani a tervidőszakban, s ehhez, jelentős megyei, illetve KlSZÖV-támogatással számolhat — hangzott végül Nusser Elemér válasza. Perny Irén Negyven esztendeje olvasta föl Kecskeméten Németh László ki­tűnő Katona-portréját, a Rejté­lyes költőt a Móricz Zsigmond és Sárközi György társaságában tar­tott irodalmi esten. Voltak idő­szakok, amikor a kortárs iroda­lom színe-java elfogadta a hírős városból érkező meghívást. A könyvbarátok és a jelesek között így igen hasznos személyes kap­csolat alakult ki. az ankétok hoz­zájárultak az irodalmi ízlés fej­lesztéséhez, a helyes tájékozódás­hoz. A megyeszékhely kulturális éle­te színesedett, gazdagodott az utóbbi években — részben az új létesítmények vonzásának köszön­hetően — de megritkultak az író —olvasó találkozók. Kitűnő gon­dolatnak minősíthető tehát a Ka­tona József irodalmi napok meg­hirdetése. Több okból. A program a folytonosságot jelképezi, a nagy drámaírótól napjainkig és to­vább vezető, elszakíthatatlan szá­lakat, az elődök munkásságát föl­tételező tevékenységet, az írói küldetés koronként eltérő megje­lenésű, ám mégis változatlan azo­nosságát: az ember szolgálatát. Nagy Miklós egyetemi docens, az Irodalomtörténeti Társaság szakosztályi titkára azt elemezte eredeti szempontokban gazdag előadásában, hogy miként' hatott Katona Józsefre az európai iroda­lom. Figyelmet érdemlő megálla­pításai a Bánk bán körül a kri­tikai kiadás és az átdolgozás miatt kialakult vitákhoz értékes hozzá­járulások. Rendszeressé váló kapcsolat­nak köszönhető, hogy az Utunk és a Steaua több munkatársa is ellátogatott a Katona József iro­dalmi napok során Kecskemétre. Király László, Adrian Popescu, Aurel Gurghianu költők, Banner Zoltán művészettörténész-előadó­• Banner Zoltán romániai magyar költők verseit mondja az tjtunk- esten. (Balról jobbra: Aurel Gurghianu, Szabó Gyula, Adrián Popes­cu, Király László, Banner Zoltán, Szekér Endre, a Forrás főszerkesz­tő-helyettese.) (Méhesi Éva felvétele.) művész és Szabó Gyula prózaíró képviselte a két szerkesztőséget a Megyei Művelődési Központ­ban. A legfiatalabbak népszerűsíté­sét szolgálta a Mozgó Világ ak­ció. A friss folyóirat szerkesztői,- az általuk foglalkoztatott írók, költők két napot töltöttek Kecs­keméten. Tizenegy helyen mutat­koztak be, szóltak a Mozgó Világ törekvéseiről, a fiatalok érvénye­sülésével kapcsolatos nézeteikről, hallgatták meg olvasóik vélemé­nyét. Általában jól sikerültek ezek az összejövetelek, segítették az írókat a mai magyar valóság megismerésében, árnyalták eddig kialakult nézeteiket. A Fémmun­kás Vállalatnál, a Piarista Gim­náziumban, a Katona József Gim­náziumban kevésnek bizonyult a találkozásra szánt idő. túlóráztak a hallgatók és a közreműködők. A Forrásból, önálló kötetéből és más' folyóiratokban, a Petőfi Népe hasábjairól már ismert Pintér Lajos először találkozott szerzői est keretében Kecskemé­ten olvasóival. Vele megerősödött a megye irodalmi élete, ezt ál­lapították meg a Megyei Művelő­dési Központban rendezett író— olvasó találkozó résztvevői. Ván- dorfi László és Márai Enikő elő-, adóművészek is hozzájárultak az est sikeréhez. Dr. Bori Imre, az újvidéki egye­tem tanára pénteken este a vaj­dasági magyar irodalomról tartott nagy érdeklődéssel várt. igen színvonalas előadást. Tegnap este Nagy László Kos- suth-díjas költő estjével zárult az első alkalommal szervezett Katona József irodalmi napok rendezvénysorozat. H N. ÜZENET USZTY-1LIMSZKBŐL Teljesíti vállalását a Kun Béla építőbrigád Augusztus 9-én indult útnak az a 300 főnyi önkéntes ifjúsági épi- tőbrigád, amely részt vesz az Uszty-Ilimszkben megvalósuló KGST-beruházás, a fa- és cellu­lózipari kombinát építkezési mun- magyar ifjúság kül­döttei november 7-ét már kima- - munkasikerekkel • ünnepel­hették meg — mondotta Kéri András, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője, aki a na­pokban tért vissza Uszty-Ilimszk- böl, s az eltelt három hónap él­ményeiről, tapasztalatairól tájé­koztatta az MTI munkatársát. — Örömmel tolmácsolom a ha­zánktól 7 ezer kilométerre, a tá­vol északon dolgozó Kun Béla ifjúsági brigád üzenetét, azt hogy e rövid idő alatt nemcsak az új környezettel, a nehéz időjárási körülmények között végzett mun­kával barátkoztak meg, hanem otthonra leltek Uszty-Ilimszkben. Hamar beilleszkedtek a nagy­szabású építkezésen jelenleg dol­gozó 5 ezer szovjet és bolgár fia­tal közösségébe. Megalakult párt- szervezetük, szakszervezeti bi­zottságuk és 13 tagú KISZ-bi- zottságuk. A magyar fiatalok olyan lendülettel és hozzáértéssel láttak munkához, hogy már ma biztosak lehetünk abban: két év­re megszabott feladataikat, a mintegy 20' millió rubel értékű munkát maradéktalanul elvégzik. Bizakodásunk megalapozott, hi­szen a pontos ütemezés szerint végzett tervfeladatokat szeptem­berben 150 százalékra, októberben 130 'százalékra teljesítették. A mieink — betonozok, falazok, vakolok, bádogosok és más szak­mákban képzett fiatalok — a kombinát előkészítő és úgyne­vezett kiszolgáló létesítményein dolgoznak. Eddig már több kilo­méter hosszúságban kiépítették a majdani gyáron belüli úthálóza­tot. November 7-ére átadták az új központi garázst, amely ezer teherautó fogadására alkalmas, ők végzik az 1500 személyes ét­terem belső szakipari feladatait — vakolást, csempézést. világítá­si, asztalos munkáit —, s az épü­let „felöltöztetésével" újévre sze­retnének elkészülni. Naponta nyolc órát dolgoznak, minden második szombat sza­bad. Teljesítménybért kapnak, s átlagfizetésük ma már személyen­ként eléri a napi 13 rubelt. Er­kölcsi elismerésben sincs hiány: a havonként értékelt munkaver­senyben már több első és má­sodik helyezéssel is büszkélked­hetünk — mondotta Kéri András. Ballószögnek csak egy boltja van Panaszok, vélemények az ellátásról i Tisztességes böngészők- Üjságtéma lett a böngészési A ■városi emberek többsége talán azt ■sem tudja miféle művelet ez. leg­feljebb a szüret utáni böngészés­ről hallott, ami tréfás népi szo­kásokkal vegyült hajdanán, de lassan ez is kimegy a divatból. A földműves ember azonban időtlen idők óta másféle böngészést is is­mert. Sohasem számított törvény­télen dolognak például aratás után tarlón elhullajtott kalá­szok összeszedése. amiből ugyan bem jött össze kenyérnekvaló de galambnak, aprójószágnak jó élesége volt egy darabig. Szabad volt a krumpliföldet is „megval- íatni”, ha már a gazda betakarí­totta a termést, hátha maradt még gumó valahol. Kukoricatörés Után ritkább volt az ilyesmi, mert kézzel törték a termést, s az ilyen munka után bizony nem talált senki egyetlen csövet sem. A böngészést elvégezte az, ki — rendszerint harmados alapon — művelte a földet, s munkájába még a szár levágása is beletarto­zott. Egyszóval nem volt olyan hasznot hajtó a böngésBés, mint manapság, amikor 3 gépi munka révén több a visszamaradt termés a földeken. A kalászosoknál ez, úgy látszik, nem számottevő, de mi legyen a gép által le nem vá­gott, vagy elhullajtott kukoricá­val ... Ez foglalkoztatta nemrég a Népszabadság munkatársát is, aki az ercsi határban találkozott böngészőkkel. Kisebb meditáció lilán arra a végső következtetésre jutott. hogy a megnyugtató meg­oldás mégis csak az lenne, ha nem keltene böngészni, vagyis a gépi Ixitakarílás mindenül! ki- si'lib veszteséggel járna. Amivel természetesen egyel kell érteni. Csakhogy addig is marad egy nyilait kérdés. Hl van előttem két kiskőrösi lakos levele, akik — mivel, mint írják, a terménynek elég borsos ára van. s nem is lehet mindig hozzájutni. — szintén böngészni mentek a határba. A Petőfi Szak­szövetkezet földjén megengedték nekik, hogy szántás előtt felszed­jenek egy-két zsák elszóródott kukoricát. Kimentek a József At­tila Tsz földjére is. a várostól vagy nyolc kilométerre, ott azon­ban „durva szóval” megtiltották ezt a munkát, sőt rendőrséggel is megfenyegették őket. Sok szép kukorica megy veszendőbe, amit a gép nem tud felszedni, mivel a gyenge szár eltörik, a földön fek­szik, sőt sok esetben beletapossa a gép a földbe — ennek az ösz- szeszedése engedélyezett-e? — kérdezik. Aztán megfordítják a kérdést: van-e joga a tsz-nek megsemmisíteni a termést? Ugyanis felajánlották, hogy feli­ből felszedik, de azt a Választ kapták: a terület, fel lesz szántva. Így is történi, ,.A második nap mar miitragyazoll volt. a föld és szántottak is. Nem lehet azt így látatlanul elképzelni, hogy meny­nyi drága termény kerül a föld alá. Naponta több mázsát lehetne összeszedni. Kérdezzük, helyes-e a módszer, tönkretenni a kész tér-' mésl. vagy pedig engedélyezni kellene a böngészést, hivatalosan.” Azért is kérdik ezt, mert még sok kukorica töretlen és sok me­llel veszendőbe. Ez. hát az érem másik oldala, vagyis az újságtémává érett bön­gészés ügye — a böngészők szemszögéből. Vagy talán még­sem egészen a böngészőkről és a böngészésről van itt szó? Szabó Pál jut az eszembe, aki megyénk országgyűlési képvise­lője volt és egy képviselőcsoport­ülésen arról mesélt, hogy régen a parasztember minden kis sat­nya füvet lekaszált az árokpar­ton, mert különben elpusztult volna a jószága. Aztán azon mér­gelődött. hogy idefelé jövet mi­lyen sok jó szénának valót látott, ami biztosan megöregszik ott, az utak mentén. Mintha erre felelt volna — kár. hogy Pali bácsi már nem hallotta — az a rendelkezés, amit éppen azért hoztak a közel­múltban, hogy ne vesszen kárba v.v.v.v.v.v.'.v.-.v.vH'.vHvXv.*:•:•:*:• ív:*:•:■ az út menti fű sem, levághatja, akinek kell, nem ütközik tör­vénybe. Valami ilyesmiről van szó a böngészés ügyében is, csakhát... Mégsem ilyen egyszerű a dolog. Mert a területnek gazdája van, méghozza közös gazdája, onnét nyilván, csakis az ő engedelmük- kel vihet el bárki bármit is. Mi legyen azonban akkor, ha a tag­ság az otthagyott terményre nem tart igényt, s munkaerő sincs, hogy felszedje, hasznosítsa. Ez esetben valóban indokolt a kér­dés: van-e ahhoz joga bárkinek is ebben az országban, hogy meg­termelt értéket elpusztítson, be­szántson a; földbe? Vajon nem volna időszerű egy olyan rendel­kezés kiadása, amely — ha a tu­lajdonos nem végzi el ezt a mun­kát — lehetővé tenné a szétszórt termény összeszedését, megmen­tését? Nem nagy ügy ez, persze, mondhatja bárki, s valóban nem az, ahol a gazdasági vezetők ‘ru­galmasak, s egyformán munkál bennük a közösért érzett felelős­ség és a természetes humánum, az ésszerűség. De hát ez még, valljuk be, nincs meg így együtt mindenütt. Mi hát a teendő? Böngésszünk vagy ne böngésszünk? Talán nem neheztelnek meg olvasóink, ha egyértelmű választ nem tudunk adni. De reméljük; a kérdés fel­vetése is használt valamit. Ha többet nem, legalább annyit, hogy a böngészőket ne tekintsék sehol tolvajoknak! T. P. A szerkesztőségünkhöz érke­zett névtelen levél szerzője, ál­lításait tételesen megindokolva, arról számolt be, hogy szerinte rossz a ballószögi 14-es számú UNIVER ÁFÉSZ vegyesbolt el­látása. Gyakran előfordul, hogy még alapvető cikkeket sem lehet venni. „Kérem segítsenek!” fe­jeződött be az „Egy olvasó” alá­írásé panasz. A helyszínen Illés József bolt­vezető-helyettes is azt mondta, hegy a kért áruknak csak a két­harmadát kapják meg. Habár nagy a külterület, mégsincs 11-es lámpa, olcsó bor. Ha 400 elemet rendelnek csak 80-at kapnak. Rendszeresen késve szállít a fűszert. Szabó Sándor a községi tanács vb-titkára is elmondja vélemé­nyét. — Ebbe a boltba nem luxus­cikkek kellenek, de mindig le­gyen elég só, paprika, cukor, liszt, tarhonya, zsír. Nem baj, ha nincs banán, de az igen, ha kenyér nincs. Mutatja a leveleket, amelyeket az UNIVER ÁFÉSZ-nek írt. s amelyek onnan érkeztek. — Most már van töltelékáru is, sőt bizonyos mennyiségű tő­kehúst is árulnak. Ez — ered­mény. — Megjavult tehát a helyzet? — Azt éppen nem mondhat­nám, hiszen a szállítások igen pontatlanok. A FÜSZÉRT-től mi nem csodát várunk. Ez azt jelen­ti, hogy ha olyan az idő, télen, havazáskor, csúszós úton, késhet egy napot. Azt megértjük. De most? Száraz úton, jó időben? Szűcs József a FŰSZERT Vál­lalat kecskeméti kirendeltségének igazgatóhelyettese elmondja, hogy nincs annyi teherautójuk, amennyi kellene. Időközönként segít rajtuk a Belföldi Szállítási Vállalat is, de ez nem állandó megoldás. Problémát jelent az is, hogy 42 ember helyett csak 30— 32-en vannak, illetve ennél min­dig 8—10-zel kevesebben, mert vagy szabadságon vannak, vagy pedig igazolatlanul hiányoznak. — Nem mondhatnám, hogy rosszul fizetünk. Egy jó túrázó (szállító gépkocsin dolgozó) ha­vonta négyezret is kaphat. De hát a harminc közül csak tízen ke-- resnek nagyon jól, mivel telje­sítménybérben dolgoznak. Ha nincs teljesítmény, nincs pénz se. — Van-e most lemaradás? Al- talános-e, hogy kevesebbet szál­lítanak, mint amennyit kérnek? — Igen is meg nem is, kaptunk segítséget és így kiszállítottuk, amit kellett. De csak abból vi­hetünk, ami nekünk is van. A boltvezetőknek előre nyomtatott megrendelőlapokat kell kitölte­niük. Ez olyan nyomtatvány, ami hogy úgy mondjam tartalomjegy­zék. Egy ideális, teljesen feltöl­tött raktárkészletnek a tartalom- jegyzéke. Általában azt csinálják a boltvezetők, hogy minden árut kipipálnak, hogy kell, pedig mi mondjuk hogy nincs belőle kész­letünk. Ennek ellenére nyugod­tan állítom, hogy alapvető fon­tosságú élelmiszerekből — ami­ket mi szállítunk — nincs hi­ány, sehol. A boltok látszólag mind egy­formák. Látszólag, mert például Kecskeméten száznál több üzlet található, Ballószögön pedig csak egyetlen egy. Ha a háziasszony a kecskeméti csemegében valamit nem kap, elmegy mondjuk a piactéri ABC-be — a távolság körülbelül 400 méter. Ballószögön ha nincs kenyér, akkor Kecske­métre kell utazni, 12 kilométer­re, 5 forint 20 fillérért. S így nézve nagyobbnak tűnik a~ bal­lószögi üzlet feladata, nagyobb­nak kell lennie annak a felelős­ségnek is, amivel az illetékesek az ellátást intézik. Nemcsak azért, mert kétezer tízen laknak a köz­ségben, kétharmaduk külterüle­ten. Azért is, mert más boltjuk nincs. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom