Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
2 • PETŐFI NÉPE 9 1976. november 13. Nemes Dezső felszólalása a Portugál Kommunista Párt VIII. kongresszusán események sorokban BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, és Apró Antal; az ország- gyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Victor Bolojant, a Román Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. (MTI) RABAT Marokkóban pénteken helyhatósági választások kezdődtek. Ezeken a több mint hat és fél millió választó 13 300 városi és községtanácsi képviselő személyéről dönt. A választásokon a Haladás és Szocializmus Pártja, a Népi Erők Nemzeti Szövetsége, az Isztiklal („Függetlenség”) és más pártok indítottak jelölteket. (TASZSZ, DPA) WASHINGTON A washingtoni Harward Egyetemen csütörtökön gyászszertartást rendeztek a közelmúltban elkövetett Kuba-ellenes provokációk áldozatainak emlékére. A tö- meggyűlésen az ország demokratikus szervezeteinek képviselői és egyetemisták százai vettek részt. A résztvevők követelték, hogy azonnal vessenek véget a Kuba-ellenes támadásoknak, amelyeket az Egyesült Államokban letelepedett ellenforradalmárok követnek el. (TASZSZ) BELFAST •Észak-lrországban Csütörtökön este további halálos áldozatokat követeltek a polgárháborús jellegű, évek óta tartó zavargások. A rendőrségi tájékoztatás szerint Belfast katolikus negyedében két álarcos férfi agyonlőtt egy 24 éves fiatalembert. NEW YORK A század egyik legnevesebb szobrászművésze, Alexander Cal- der 78 éves korában New Yorkban elhunyt. Az ő nevéhez fűződik a mozgásnak, mint művészi kifejezési eszköznek a meghonosítása a szobrászatban. (Telefoto LISSZABON Lisszabonban pénteken délelőtt a központi bizottsági beszámoló és a tézistervezet feletti vitával folytatódott a PKP VIII. kongresszusa. A tanácskozáson 59 kommunista és munkáspárt képviselteti magát. Elküldte képviselőit a portugál fegyveres erők legfelső forradalmi tanácsa és Eanes elnök is. A küldöttek melegen ünnepelték a fegyveres erők képviselőit. Éltették a fegyveres erők mozgalmát. A szocialista pártot háromtagú delegáció képviseli. Nemes Dezső, az MSZMP KB PB tagja, a magyar pártküldöttség vezetője pénteken üdvözölte a tanácskozást. Hangoztatta: — Küldöttségünk nagy örömmel tesz eleget megbízatásának, hogy átadja a Magyar Szocialista Munkáspárt forró testvéri üdvözletét és kifejezze a magyar kommunisták teljes szolidaritását azzal a rendíthetetlen küzdelemmel, amelyet az önök pártja folytat népünk vívmányainak megvédéséért, országunk boldogabb jövőjéért! — Jól tudjuk, hogy a Portugál Kommunista Párt négy és fél évtizeden át a fasiszta diktatúra kegyetlen terrorjával dacolva szervezte az elnyomottak harcát a kizsákmányolok ellen, a felszabadulásért. A mi pártunk az ország felszabadulása előtt negyed századon át küzdött a fasiszta uralom teremtette súlyos körülmények között, és saját tapasztalatainkból tudjuk, milyen nehéz küzdelmet kellett portugál testvéreinknek is folytatniuk. A kommunisták élenjáró, hősies szerepe, amelyet a népi erők antifasiszta ellenállásának fejlesztésében betöltötték örök dicsősége Portugália forradalmi erőinek. — A világ népei jól tudják, hogy a portugál fasizmus bukása egyben a portugál gyarmati Magyar felszólalás az ENSZ-közgyűlés ciprusi vitájában Az ENSZ-közgyűlés Ciprusról folyó vitájában felszólalt Hollai Imre, hazánk -állandó- ENSZ-kép- viselője. — A Földközi-tenger keleti térsége évek óta sajnálatos módon feszültséggel telített, a ciprusi helyzetet különösen aggasztónak tartjuk — jelentette ki a nagykövet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a Ciprusi Köztársaságot, az el nem kötelezett mozgalom egyik alapítóját és úgy véli, hogy a colombói tanácskozás Ciprussal kapcsolatos határozata figyelemre és megvalósításra méltó. Hollai Imre emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok folyamatosan figyelemmel kísérik a ciprusi helyzet alakulását, és észszerű javaslataik változatlanul uralom bukását is jelentette, s a portugál demokratikus és szocialista erők mostani küzdelme a tőkés monopóliumok hatalmának felszámolásáért nagy hozzájárulás ahhoz a hősies küzdelemhez is, amelyet más tőkésországok népei folytatnak azért, hogy a monopóliumok diktatúráját valóban a népi erők demokratikus hatalma váltsa fel és amelyet a spanyol nép vív a demokratikus fejlődés lehetőségeiért. Az önök harca nagy hozzájárulás ahhoz a küzdelemhez is, amelyet az enyhülésért síkraszálló erők folytatnak a béke intézményes biztosításáért, a háborús veszély elhárításáért itt Európában és világszerte. — A mi pártunk és dolgozó népünk harca nem volt könnyű, de a bankárok, grófok és iparbárók országa helyett felépült a nép országa, amely a szocializmus útjára térve halad előre, s történelmi győzelmeket aratott. Hazánk, a Szovjetunióval és a többi baráti országgal összefogva. együttműködésünket sokoldalúan fejlesztve érte el nagy sikereit a gazdasági építésben, a kulturális felemelkedésben, az életszínvonal lényeges növekedésében, a nemzet szocialista felvirágzásában. — Tudjuk, hogy az önök küzdelme jelenleg különösen bonyolult, s döntő mértékben függ a kommunisták, a szocialisták és más demokratikus erők összefogásától, amelynek szükségességét kongresszusuk oly nagy nyomatékkai hangsúlyozza, s amelyért az önök pártja oly szívósan küzd. — Égész pártunk és egész népünk nevében szívből kívánjuk, hogy a demokratikus néphatalom híveinek széles táborával együtt érjenek el új győzelmeket, s e lelkes kongresszus által kitűzött célok mielőbb valóra váljanak — mondotta befejezésül Nemes Dezső. (MTI) érvényesek A magyar álláspont jól ismert, feltétlenül szükséges a-Ciprusi Köztársaság 'függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának elismerése. A magyar kormány meggyőződése szerint külső hatalom nem hozhat megoldást, és ellenzi a NATO által sürgetett ún. „stratégiai rendezést”. A ciprusi problémát a szigeten élő két közösségnek kell megoldania, és gz kizárólag a ciprusi kormányra és népre tartozik — mondotta Hollai Imre. A magyar ENSZ-nagykövet végül figyelmeztette a közgyűlési vita résztvevőit, hogy a másodlagos, eljárási kérdések előtérbe állítása egyáltalán nem viszi előre a sokat szenvedett ciprusi nép ügyét. (MTI) Luiz Cabral Berlinbe érkezett Luiz Cabralnak, a Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) főtitkár- helyettesének, a Bissau-Guineai Köztársaság államtanácsa elnökének vezetésével pénteken párt- és állami küldöttség érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba Erich Honeckertiek, az NSZBP KB főtitkárának, az NDK államtanácsa elnökének meghívására. A delegációt a berlini repülőtéren Erich Honeckerrel az élén az NDK párt- és állami vezetői üdvözölték.. Luiz Cabral, úton Berlin felé, tegnap Budapesten is átutazott. A rövid budapesti tartózkodás során a küldöttséggel találkozott Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Cse- terki Lajos, az Elnöki, Tanács titkára, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. (MTI) Andreotti bizalmat kapott RÓMA Az olasz képviselőház miután befejezte a vitát Andreotti miniszterelnök gazdasági programjáról és meghallgatta a kormányfő válaszát — elfogadta az előterjesztést és bizalmat szavazott (helyesebben, nem szavazott bizal- maKlanságoti la kormánynak. A kormány meghirdetett gazdaság- politikáját támogatta a kereszténydemokrata képviselőcsoport, ellene szavaztak az újfasiszták és a szélsőbaloldali parlamenti képviselők, míg a kommunista, szocialista, szociáldemokrata, republikánus és liberális csoport tartózkodott. A szavazás bizalmi jellegű volt (tehát a kormány hivatalban maradásáról is döntött) és lényegében megismételte az Andreotti-kormány beiktatásakor született szavazási eredményt. Edward Gierek Alma-Atában ALMA-ATA A Lengyel Népköztársaság párt- ~és •'állami'küldöttsége, amely Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével jelenleg Szovjet Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában tartózkodik, pénteken a Kazahsztáni Kommunista Párt Központi Bizottságában baráti beszélgetést folytatott Gyinmuhamed Kuna- jevval, a Kazahsztáni Kommunista ' Párt Központi Bizottságának első titkárával. A beszélgetést, amelyben részt vett Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB titkára és Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese is, szívélyes, baráti hangulat jellemezte. (TASZSZ) — AP—MTI—KS) Helsinki és a gazdasági együttműködés • Az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29- én és 30-án megtartott tanácskozásán a testvérpártok között igen széles körű egyetértés jött létre abban a kérdésben, miként lehetne elmélyíteni földrészünkön az enyhülés irányzatát, s biztosítani, hogy ez a tendencia a jövőben kevésbé függjön az egyes tőkésállamok belpolitikai hullámverésétől. A berlini tanácskozás igen széles összefüggésben tárgyalt a lehetséges intézkedésekről. A dokumentum harmadik pontja egyebek közt harcba szólított azért, hogy fejlesszék minden európai állam gazdasági együttműködését, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszerünktől, az egyenjogúságnak, valamennyi állam nemzeti szuverenitása tiszteletben tartásának és a kölcsönös előnyöknek az alapján, ami feltételezi az óssz-európai kereskedelem fejlődését fékező diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszüntetését. Ez teljesen megfelelne mind a dolgozók által a válság követelményei ellen vívott harc, mind pedig az európai országok gazdasági fejlődése érdekeinek. Ez a megállapítás —1 a dokumentum egészével együtt — azt tükrözi, hogy a kommunista pártok olyan politikai erőt testesítenek meg, amely következetesen munkálkodik a helsinki záróokmány szellemének és betűjének érvényesítésén és betartásán. Annak idején Európa államai, valamint az USA és Kanada elfogadták: a nemzetközi kereskedelem a növekedés és stabilitás kulcstényezője és elismerték, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére. Helsinkiben megállapodás született arról is, hogy bátorítani kell a külgazdasági kapcsolatok legsokodalúbb fejlesztését épp azért, hogy kihasználják a különböző gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket. Az, hogy Berlinben ebben a vonatkozásban is újra ráirányították a figyelmet Helsinkire, mint saját tapasztalataink is bizonyítják, rendkívül időszerű. Az Európában kialakult új légkör kedvezően hatott a kétoldalú, valamint az egész kontinenst átfogó gazdasági együttműködés fejlesztésére, a tudományos-műszaki kapcsolatok szélesítésére. Egyúttal azt is meg kell állapítani, hogy még távolról sem valósult meg minden lehetőség. • A szorialista országok eddig is sok egyezményt kötöttek a fejlett tőkésországokkal. A kereskedelmi forgalom — a konjunkturális ingadozást nem szájúivá — bővült, a működő ipari kooperációk száma növekedett. A gazdasági együttműködés egyezményes alapjai részben bővültek az új, hosszú lejáratú gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési megállapodások révén, egyidejűleg azonban paradox módon szűkültek is azáltal, hogy a Közös Piac tagállamai nem hajlandók kétoldalú kereskedelmi egyezményt kötni velük. Nyilvánvaló, hogy a záróokmány gazdasági együttműködéssel foglalkozó fejezeteinek megvalósítását akadályozza a Közös Piac és az Egyesült Államok részéről a szocialista országokkal szemben alkalmazott diszkrimináció. (Az Egyesült Államok törvényhozása a Szovjetuniótól, hazánktól, s más szocialista országoktól továbbra is megtagadja a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását.) A „kilencekkel” és az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatainkban tehát kevésbé érvényesül a záróokmány rendelkezése, mint a többi nyugati ország esetében. 9 A helsinki záróokmány gazdasági együttműködési kérdésekkel foglalkozó fejezete különösen jó lehetőségeket kínál a sokoldalú együttműködésre. A szocialista országok itt is kezdemé- nyezően lépnek fel. Nagy figyelem kíséri javaslatukat a KGST és a Közös Piac közötti egyezményre vonatkozóan. Széles körű érdeklődés fogadta a Szovjetunió kezdeményezését össz-euró- po.i energetikai, környezetvédelmi és közlekedési tanácskozások megrendezésére; az Európai Gazdasági Bizottság már állást is foglalt a tanácskozások előkészítésének megvizsgálása céljából. Véleményünk szerint hasznos ép fontos lenne méggyorsítani a tanácskozások összehívását, konkrét formába önteni az ezzel kapcsolatos teendőket. Sajnos, ami a KGST és a Közös Piac kapcsolatait illeti; a „kilen- cek” magatartása mostanáig akadályozza az érdemi előrelépést. Megközelíthetjük egyébként a kérdést a záróokmány „lelkét” jelentő alapelvek oldaláról is. A 10. alapelvben a részt vevő államok vállalták, hogy jóhiszeműen teljesítik nemzetközi jogi kötelezettségeiket. A Közös Piac kilenc tagállama aláírta az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), és a magyar csatlakozási okmányt. Ezzel vállalták, hogy az egyezmény rendelkezéseivel ellentétes, diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat velünk szemben nem növelik, illetve fokozatosan megszüntetik. Ez azonban a mai napig csak elenyésző százalékban történt meg. A helsinki konferencia óta eltelt időszakban kiderült: az alapokmányban rögzített elvekért szívós harcot kell vívni, maguktól nem valósulnak meg, a nemzetközi politikában nincs ilyen automatizmus. Ezért igen lényeges, hogy Európa kommunista pártjai — a hatalmon levő pártok is, amelyek az államéletben vezető szerepet töltenek be, s a nyugat-európai kommunista mozgalom osztagai — együttesen harcolnak Helsinki szellemében a diszkrimináció nélküli gazdasági kapcsolatokért. Ez az alapvető záloga annak, hogy e küzdelem eredményes lesz. Emellett figyelembe kell venni még egy másik tényezőt is: az együttműködés a Nyugat számára is alapvető érdek, mint ezt a realista módon gondolkodó politikusok, s a legfontosabb tőkés- csoportok fel is ismerik. Valószínű tehát, hogy a következő évek a kelet-nyugati kereskedelemnek az eddiginél dinamikusabb fejlődését hozzák meg. V. P. Ajánlások elfogadásával ért véget a II. országos felnőttoktatási tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról.) ták meg a résztvevők, hogy csak a tartalmi munka javításával, a pedagógiai tevékenység jobbá tételével szerezhet magának az eddiginél nagyobb tekintélyt az iskolarendszerű felnőttoktatás. A felnőtt szakmunkásképzés és munkástovábbképzés szakemberei kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a felnőttek szakmunkásképzése a népgazdaság igényeihez igazodó sokféle formájával jól szolgálja a szakmunkás-utánpótlást, kielégíti a szakmai felkészítés szempontjából is a képzési követelményeket, jóllehet több vonatkozásban szükség van rugalmasabb formákra és jogi szabályozásra. A II. országos felnőttoktatási konferencia ezután ajánlásokat fogadott el. A dokumentum hangsúlyozza: nélkülözhetetlen, hogy a társadalmi szükségletek alapján a felnőttoktatás különböző szervek által irányított területei elvi és gyakorlati összhangban legyenek. Ugyancsak szükség van arra, hogy megfelelően kapcsolódjék egymáshoz az iskolarendszerű és az iskolán kívüli felnőttoktatás. Meg kell gyorsítani a felnőtt- oktatás módszertani fejlődését, a meglevő jó módszerek elterjesztését és megfelelő helyet követel magának a felsőfokú tanintézetekben a felnőttoktatás elmélete és módszertana. A konferencia résztvevői javasolták, hogy a felnőttoktatás egységes szervezése és irányítása érdekében az arra illetékesek közös irányelveket adjanak ki. A tanácskozáson dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára mondott zárszót. — Az iskolai felnőttoktatás ma már elválaszthatatlan a közművelődéstől, a szakmai képzéstől és továbbképzéstől, s általában a munkásművelődéstől — hangsúlyozta. — A konferencia vitái ennek a határozott, egységes szemléletnek a kibontakozását bizonyították. Ugyancsak bebizonyosodott, hogy az iskolai felnőttoktatás az 1972-es oktatáspolitikai határozat után a fellendülés útjára lépett. Hogy még tovább gyarapodjék, izmosodjék valamennyi érdekelt szervezet, intézmény, Hátóság együttműködése révén, ahhoz mindenekelőtt az oktatási és a kulturális kormányzat, a szakszervezet, a KISZ és az üzemek fokozódó felelősségére és támogatására van szükség. Az erők összefogásának, a gondoskodás eredményeinek pedig az a mércéje, ha töretlen lesz az iskolai felnőttoktatás megújulása és fejlődése. A felnőttoktatás jelene és jövője a mi kezünkben van. Csak kör zös munkával érhetjük el, hogy szellemi életünk minden terme- se egész népünket gazdagítsa. (MTI) I NAPI KÜLPOLITIKÁI KOMMENTÁR Spanyolok Brüsszelben Van Elslande belga külügyminiszter, „határozottan biztató” jeleket látott arra nézve, hogy Spanyolországban kedvező politikai változások történnek. Nos, Hispánia közös piaci tagságának feltétele bizonyos más, a madridi kormányzat hivatalos képviselőinek a belga politikus számára adott információból tapintatosan kihagyott jelek korántsem jogosítanak fel ilyen derűlátásra. Pénteken a még mindig illegálisnak minősített Spanyol Munkásszövetség általános sztrájkot kezdeményezett. S amire a Franco utáni madridi kabinet tagjai Ugyan, milyen biztató jelek mutatkoznak Hispániában, a Ca- machot, a még mindig betiltott munkásbizottságok vezetőjét — alig néhány héttel ezelőtt hagyta el egyébként a börtönt —, isméi házi őrizetbe helyezték? Meglehet, a Közös Piac tagjai közül egyik-másik ezekből a jelenségekből a belga külügyminiszter derülátó véleményével ellentétes következtetéseket von le. Mint ahogy a NATO tagjainajc némelyike sem lelkesedik azért a gondolatért, hogy Madriddal egyhamar szorosabbra fűzzék a szövetség kapcsolatait. Nem mintha nem lenne erre bizonyos törekj9 Madridban a Chrysler Művek dolgozói is csatlakoztak az általános sztrájkhoz. Képünk: az üzem munkásai a pénteki röpgyűlésen. talán nem számítottak, a titokban szervezett, röplapokon meghirdetett rhunkabeszüntetés csőknek teljes egészében megbénította Spanyolország életét. Még a belügyminisztérium is kénytelen-kelletlen beismerte, hogy legalább 200 ezer ipari munkás tett eleget a felhívásnak. A kormányzat igyekezett úgy beállítani a sztrájkot, mintha az csupán a bérek befagyasztása és a munkáltatók jogainak tervezett kiterjesztése miatt robbant volna ki. Valójában ennél jóval szélesebb körű céllal hirdették meg. Nem egy helyen brutálisan beavatkoztak a rohamrend- örök, mert a sztrájkoló munkások a kormány gazdaságpolitikájának megváltoztatását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását, az önkény megszüntetését követelték. rés, elsősorban az óceánon túlról. Bizonyára ez bátorította fel a madridi kormányzatot, hogy népes delegációt menesszen Brüsszelbe, az Atlanti Szövetség központjába. Harminc magas rangú spanyol tiszt és katonai kérdésekkel foglalkozó polgári személyből áll az a delegáció, amely a NATO történetében először hivatalos látogatást tett Brüsszelben. Nincs kizárva, hogy az Atlanti Szövetség berkeiben elnézőbbek lesznek Madriddal szemben, mint a kilencek. Minden esetre a pénteki általános sztrájk és a munkásokkal, sztrájkőrökkel szembeni szokatlanul brutális fellépések hire talán azokat is gondolkodóba ejti, akik Madrid álreformjainak szirénhangjait sietve túlértékeltek. (KS) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése Tegnap ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Az ülésen dr. Schulteisz Emil egészségügyi miniszter beszámolt arról, hogy mi lett a sorsuk a bizottság javaslatainak, és sorra vette az egészségügyben az utóbbi egy-két évben történt változásokat. A miniszter beszámolójához dr. Pesta László, a bizottság elnöke is hozzászólt, majd a vita során újabb javaslatok egész sorát vetették fel a képviselők. Egyebek között hangsúlyozták: jobban ki kell használni a nagy értékű orvosi berendezéseket, és bővíteni kell a hazai műszergyártás választékát. Fontos a műszerellátásban az egységesítés is, hiszen ez enyhitené a javitás és az alkatrészellátás gondjait. (MTI) /
