Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-13 / 269. szám
1976. november 13. # PETŐFI NÉPE • 3 Intézkedések a kertészeti termelés fejlesztésére Interjú dr. Csikós-Nagy Bélával, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével Bács-Kiskun, az ország legnagyobb kertészeti megyéje. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés jövedelmezősége meghatározó jellegű. A gazdasági életben egyre bonyolultabb ösz- szefüggések jelentkeznek, amelyek befolyásolják a termelési költségek, a felvásárlási árak és az értékesítési lehetőségek alakulását. Vonatkozik ez a kertészeti ágazatokra is. Erről dr. Csikós-<Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke szívesen adott tájékoztatást a Petőfi Népe olvasóinak. Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra kerül sor a következő esztendőben a kertészeti ágazatok termékeinek árrendszerében, a következő választ kaptuk. — Az illetékes állami szervek átfogó vizsgálatokra támaszkodó javaslatai alapján a Miniszter- tanács a zöldség-, valamint a gyümölcs- és szőlőtermelés növelésének előmozdítására — egyéb intézkedések mellett — határozatot hozott a felvásárlási árak emeléséről, és a fejlesztéshez nyújtott állami támogatások növeléséről. Erről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint az -Országos Anyag- és Árhivatal közleményben ad részletes tájékoztatást. A termelők érdekeltségének fokozására a felvásárlási árak színvonala — átlagos terméssel számolva — az 1976. évre tervezett árakhoz képest 15 százalékkal, a gyümölcsféléknél 10 százalékkal emelkedik. Miután 1976-ban a zöldség és gyümölcs árak a tervezettnél jobban növekedtek, a tényleges emelkedés mértéke 1977-ben ennél kisebb lesz. A várható — az 1976. évi árakhoz képest ma becsülhető — emelkedés mértéke átlagosan 5, a gyümölcsféléknél 9, a zöldségféléknél pedig 2 százalék lesz. Az áremelkedés a ráfordításokhoz, a bel- és külpiaci szükségletekhez, a termelési célkitűzésekhez igazodóan termékenként differenciált. Általában nagyobb mértékben emelkednek a lakosság friss fogyasztására alkalmas, nagyobb élőmunka igényű zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlási árai, mint a konzerv és hűtőipari feldolgozásra vásárolt termékeké. Fontos árrendszer fejlesztési intézkedések is történtek. Jelentős mértékben, a terríielési biztonság alátámasztására alkalmas szintre emeltük az állami védőárakat, amelyeket a fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas, szabadon felvásárolt árura is alkalmazni kell. Lényegesen növekedett a védőáras cikkek köre is. Még szélesebb körben kerülnek alkalmazásra a felvásárló szervek és a termelők szerződéses kapcsolatában érvényesülő vállalati garantált árak, amelyek az állami védőárakat általában jelentősen meghaladják. A szerződéses felvásárlásban a garantált árnál alacsonyabb nem alkalmazható, viszont ha a termés, illetve a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervek — meghatározó keretek között — magasabb árakat is fizethetnek. Joggal számolhatunk azzal, hogy az említett intézkedések pozitív hatása már a következő esztendőben megmutatkozik. — Vitathatatlan elsőbbséget élvez a gyümölcsök között az alma. Termesztése — megfelelő termés esetén — jövedelmező. Egyéb gyümölcsfajok kisebb termőképességük miatt kevesebbet hoznak. A felvásárlási árakban ez nem tükröződik, következmény: egyre csökken a csonthéjasok termelése. Gondolunk itt a meggyre, cseresznyére és kajszira. — A gyümölcsök termelési biztonságának javítása, a termelők telepítési kedvének elősegítése érdekében az elkövetkező évekre a többi érdekelt szerv közreműködésével fejlesztési javaslatot készített a MÉM, amelyet az Állami Tervbizottság jóváhagyott. A telepítési támogatási rendszer továbbfejlesztésén, egyes gyümölcsfajok telepítéséhez az állami támogatások mértékének növelésén túl a felvásárlási árrendszer korszerűsítése, az árszint javítása is elfogadásra ke- i ült. Erről már az előbbiekben szó volt. Hangsúlyozni kívánom, hogy az emelés országos átlag és a teljes gyümölcsfelvásárlás árszintjére vonatkozik. Ezen belül kisebb mértékű a tartósítás céljára felvásárolt értékek áremelkedése és jelentősebb a friss fogyasztásra és exportra vásárolt áruké. A gyümölcsök közt kisebb értékű emelést kaptak a mai árak mellett is viszonylag kedvezőbb jövedelmezőségű termékek. Ilyen az alma, a meggy, a szamóca. Nagyobb mértékű az áremelés a barackféléknél és a szilvánál. Ezzel az árarány módosítással arra törekszünk, hogy a termelés gazdaságossága főként a nagyobb kézi munkát igénylő termékeknél javuljon, a keresettebb termékek termelésének fokozására ösztönözzünk. — Az alföldi borvidéken a felvásárlási árak keveset mozdultak a termelési költségek emelkedéséhez vagy például a történelmi borvidék áraihoz viszonyítva. Indokoltnak látja-e a termelői felvásárlási árak termőtájak szerinti jelenlegi differenciálását? — Nem megalapozott az a feltevés, hogy az alföldi borvidéken a felvásárlási árak keveset mozdultak és nem áll ez a történelmi borvidékek áraihoz viszonyítva sem. A negyedik ötéves terv időszaka alatt az egyszer fejtett 11,4 Malligánd-fokú borra átszámított felvásárlási ár országos átlagban 14 százalékkal emelkedett. Ezen belül az alföldi borvidékeken több mint 18, még a hegy- és dombvidéki történelmi bortermő helyeken 9 százalék volt az átlagos áremelkedés. Az alföldi borvidékekre kedvező említett árarány változás után a hegyvidéki átvételi árak 1975— 76 gazdasági évben mintegy 20 százalékkal haladták meg az alföldi átlagot. Ez az eltérés az idei gazdasági évben tovább csökken. Megítélésem szerint a 20 százalék körüli felvásárlási árkülönbség indokolt. Fel kívánom hívni a figyelmet arra, hogy a felvásárlási árak 1968-ban még lényegesen nagyobb különbséget tartalmaztak. Ismeretes, hogy a szőlő — bor minőségét, értékét jelentősen befolyásolja a talaj, a termő táj, a klíma, aminek következtében általában értékesebb egy dombvagy hegyvidéki szőlő. Más oldalról megközelítve: az itteni szőlők nehezebben megművelhe- tők, s az ebből adódó magasabb telepítési és termelési költségek is indokolják az említett differenciát. Ugyanakkor vitathatatlanul indokolt, hogy az alföldi borokért is adják meg minden esetben a tényleges minőséggel arányos árakat. Az utóbbi évek arányváltozásai ennek a követelménynek érvényesülését tükrözik. — Ügy tűnik, a mezőgazda- sági termelésben felhasználásra kerülő ipari termékek árai gyorsabban emelkednek, mint a felvásárlási árak. Ez az ipari eredetű termékek vásárlásának korlátozására ösztönzi a mezőgazdasági üzemeket. — Ügy gondolom, az a vélemény, hogy a mezőgazdasági termelésbe kerülő ipári termékek árai gyorsabban emelkednek, mint a felvásárlási árak, főként az 1976-ra hozott árintézkedések összehasonlításából táplálkozik. Az objektív megítéléshez azonban nem elég egy évre, hanem hosszabb távlatban is vizsgálni kell a felvásárlási árak és a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termékek árainak alakulását. A mezőgazdaságban felhaszr nált eszközök és anyagok beszerzési árszínvonala 1958-tól 1976-ig mintegy 45 százalékkal, 1968-hoz mérve pedig 27 százalékkal emelkedett. Ugyanebben az időszakban a felvásárlási árszínvonal növekedése 91, illetve 34 százalék. Tehát mind a két időszakban az ipari eszközök és anyagok árai kisebb mértékben emelkedtek. Ez az arányváltozás a felvásárlási árak és az ipari árak közt korábban fennállt jelentősebb árszintkülönbség mérséklésére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének — ami az ipari eredetű eszközök és anyagok felhasználásának nagymértékű növekedésével jár — előmozdítására kétségkívül indokolt. Ez azonban csak úgy volt elérhető, hogy az állam a legtöbb ipari eredetű termelőeszközre jelentős támogatást adott. Az 1973 utáni nagymértékű világpiaci, illetve a hatásukra bekövetkezett ipari termelői áremelkedések szükségessé tették, hogy azokat legalább részben áthárítsuk a mezőgazdaságra is. Nem elsősorban a nagymértékben növekvő költségvetési terhek mérséklése tette ezt- szükségessé, hanem az, hogy ezzel is fokozzuk a hatékonyságot, a korábbinál lényegesen többe kerülő eszközök és anyagok fel- használásában az ésszerű takarékosságra ösztönözzünk. Az ipari anyagok drágulását az 1976-ra hozott intézkedések keretében egyébként túlnyomórészben — összességében mintegy 92 százalékban — ellensúlyozta a felvásárlási árak emelkedése. Nem vonható tehát le olyan következtetés, hogy az árintézkedések nagymértékben indokolatlanul korlátoznák az ipari eszközök és anyagok felhasználását. Az 1976-ra előirányzott beruházások várhatóan túlteljesülnek, a gépek és alkatrészek forgalma is meghaladja a tervezettet. Az első félévben jelentkező, a műtrágyánál 4—5 százalékos, a növényvédő és gyomirtó szerekben 2 százalékos forgalomcsökkenéssel kapcsolatban is feltehető, hogy az nagyobbrészben a célnak megfelelően a hatékonysági követelmény fokozottabb érvényesülésének, az ésszerű takarékosságnak következménye. Az intézkedések bevezetése óta eltelt időszak még rövid ahhoz, hogy hatásukat átfogóan értékelhessük. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kérdésben jelzett feszültségek olyan körülmények között jelentkeznek, amikor a mezőgazdasági üzemek jövedelme — ebben az évben elsősorban — a kedvezőtlen időjárás miatti terméskiesések következtében —, csökken. Mindezeken kívül még azt is számításba véve, hogy az állam a mezőgazdaságban felhasznált anyagokra ma is jelentős — átlagosan 35— 40 százalékos — támogatást nyújt, ezek árainak általános felülvizsgálatát jelenleg nem tartom időszerűnek — hangsúlyozta végezetül dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár. KNEB-vizsgálat a takarmánygazdálkodásról A takarmánygazdálkodással kapcsolatban két alapvető tevékenységre irányuló vizsgálatot végez a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az ország kilenc megyéjére kiterjedően. A felmérés arra irányul, hogy az állat- tenyésztéshez és az állati termék termeléshez szükséges takarmányok megfelelően állnak-e rendelkezésre, s hogyan hasznosulnak táplálóértékben. Kiterjed a felmérés arra is, hogy a szálas, a tömeg- és az abraktakarmányok szakszerű megtakarításának gépesítettsége, továbbá a tárolás, a tartósítás műszakitechnikai feltételei hogyan alakultak. és késedelem, vagy tartósítási hiba miatt mekkora bel- tartalmi, illetve mennyiségi veszteség kelekezik1 az üzemeknél. A nagyüzemek rét- és legelő- gazdálkodásával, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari feldolgozó üzemek takarmányozására felhasználható melléktermékeinek hasznosításával, az export és az import kérdéseivel, a keverőüzemek műszaki-technikai színvonalával, kapacitásának kihasználásával ia foglalkoznak a vizsgálatnál. A felmérés az 1975. évre és 1976 első három negyedévére, illetve szükség szerint a IV. ötéves terv időszakára terjed ki. Megkezdődtek a brigádvezetői tanácskozások KÉPERNYŐ Sorozat a nemzetiségekről Néhány ágazatban e héten megkezdődtek, s december közepéig valamennyi vállalatnál lezajlanak a szocialistabrigád-veze- tők vállalati tanácskozásai, amelyek a jövő évi iparági, illetve országos tanácskozást készítik elő. Több mint másfél millió szo- cialistabrigád-tag képviseletében 136 ezer brigádvezető tárgyalja most a brigádmozgalom helyzetét, behatóan vizsgálva, hogy mit kell tenniük az idei tervek sikeres teljesítéséért, s ehhez milyen feltételek megteremtését várják a vállalati vezetőktől. A gazdasági vezetők ezúttal a jövő évi feladatokat is körvonalazzák, s közösen vizsgálják, hogy milyen módon lehet még hatékonyabbá, szervezettebbé tenni a' munkát. A Ganz Villamossági Művekben, a Magyar Édesipar Vállalatnál, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál és másutt megtartott tanácskozások tapasztalatai szerint azok az értekezletek legsikeresebbek, ahol a feladatokat emberközpontúan vizsgálják, ahol számot vetnek például azzal, hogy hogyan szervezhetik meg jobban a brigádtagok tanulását, szakmai továbbképzését, hogyan teremthetnek még jobb, mások számára is vonzó munkahelyi légkört. A márciusban sorra kerülő szakmai-ágazati tanácskozásokra megválasztott küldötteket is azzal bízták meg, hogy a szervezettség, a munka- körülmények javítására terjesz- szenek elő javaslatokat, sí egyben fejezzék ki, hogy a szocialista brigádok még hatékonyabban igyekezzenek segíteni a tervek teljesítését., A szakmai-ágazati tanácskozásokon választják meg majd azokat a küldötteket, akik a szocia- listabrigád-vezetők áprilisra tervezett 5. országos tanácskozásban képviselik a másfél millió brigádtagot. (MTI) Az ötrészes riportsorozat szerkesztője — egyben rendezője is — az első műsor sugárzása előtt így jelezte szándékát: „Felelősséggel végiggondolni a nemzetiségiek helyzetét, jelenüket és jövőjüket, lenini nemzetiségi politikánk érvényesülését — röviden így foglalhatnám össze az öt adás célját.” B. Nagy Tibornak, ezek a szavai az első rész megtekintése után reális értékűnek tűntek. Azok a hangosan gondolkodó, töprengő megnyilatkozások, amelyek előttünk leperegtek, a felelősséget sugallták. Azt a tényt ugyanis, hogy hazánkban több százezer nem magyar anyanyelvű — német, szlovák, román és délszláv — ember él, lehetetlen figyelmen kívül hagyni. S hogy milyen jellemző vonásaik vannak, milyenek a hagyományaik, s hogy miképpen igyekeznek tovább őrizni azokat, mennyire él még a sajátos színezetű nyelvük, s hogy képesek-e azt nemcsak őrizni, de gazdagítani is — erre keresi a választ ez a hetenként folytatódó nemzetiségi sorozat. Nyilvánvaló a műsor gazdáinak szándéka: nem egy idegenforgalmi érdekességű, látványos, reklámozó filmet kell elkészíteni, hanem műhelyszerű környezeteket kialakítva, vitalehetőségeket teremtve segíteni-siettetni a téma minél tökéletesebb végiggondolását. Az első rész megtekintése után úgy látszik, hogy ez jórészt sikerül majd. Hazai németségünk köreibe kalauzoltak el bennünket csütörtökön késő este. Néhány nyugatdunántúli helység lakói vallottak őszintén önmagukról, s a pécsi tanárképző főiskola hallgatói és tanárai, valamint a pécsi rádió német szekciójának munkatársa szólalt meg. A népi építkezést, népviseletet, sajátos folklórt szemléltető, műsort illusztráló képek vetítése közben figyelemre méltó beszélgetéseket hallhattunk. Világossá vált ismételten: a helyi nyelvjárásokat beszélők, ha fogynak is az idő múlásával, azért sokan vannak ma is. És mindennapi beszélgetéseikkel hatnak a fiatalabbakra. Azokra, akik intézményes keretek között, óvodában és iskolában tanulják az irodalmi nyelvet. Ahogyan az egyik általános iskolás kislány fogalmazott: a „tiszta” nyelvet. Akik a családi körükből hozták magukkal a nyelv „ízét”, könnyebben sajátítják el a németet. Még akkor is, ha az általános iskola első esztendeiben botladoznak a meglehetősen nagy eltérés miatt, ami a helyi dialektus és az irodalmi nyelv között van. Éppen azért, hogy e különbség minél előbb eltűnjék, sürgették többen és teljes joggal: már az óvodában tanítsák a kicsiknek apáik, nagyapáik nyelvét. Hazánkban ötvenkét német, illetve olyan óvoda működik, ahol a németet is tanítják. És százhuszonöt általános iskola, négy gimnázium. Ez azt jelenti, hogy napjainkban összesen tizenhat- ezer német családból származó fiatal ismerkedik ősei nyelvével szervezetten, Szó esett a műsorban arról is, hogy mekkora szerepe van és lehet az iskolai nyelvoktatás mellett a rádiónak, az újságnak, a családnak és a különböző nemzetiségi közösségeknek, művészeti csoportoknak. Amit viszont hiányolunk: nem esett szó a könyvekről és a könyvtárakról. Pedig a nyelvi kultúra ápolásának ez is elmaradhatatlan eszköze. Különösen érinteni kellett volna ezt a kérdést, mivel az egész országra kiterjedő hálózattal rendelkező német báziskönyvtár Pécsett található, ahová a műsor szerkesztői elkalauzoltak bennünket. S bizony — kár lenne hallgatni róla — akadozik az intézmény működése, amit a Bács-Kiskunban szerzett tapasztalataik is bizonyítanak. Ám ez a szerkesztési hiány keveset változtat a sorozat kezdetéről kialakult, alapvetően jó véleményünkön. Varga Mihály Üj műszer a meteorológusoknak • A Központi Meteorológiai Intézet obszervatóriuma Szegeden új műszert kapott. A Meteorit—2 alkalmas a magaslégköri változások mérésére. A próbaüzemeltetést szovjet szakemberek segítik. Képünkön a meteorológiai léggömb töltése és az RKZ—5 rádiószonda előkészítése folyik. (MTI-fotó — Ilovszky Béla — KS.) Környezetvédelem 1976-ban Bulgária 30 százalékkal több pénzt áldoz a környezet- védelem céljaira, mint az elmúlt évben. Az e célokra előirányzott 165 millió levának1 körülbelül egy- harmadát a vízszennyeződés elleni küzdelemre fordítják. 175 új tisztítóberendezés épül, ami lehetővé teszi napi 225 ezer köbméter víz megtisztítását. Huszon- kétmillió leva a levegőszennye- ződéa csökkentését célzó tervek megvalósítására jut. Jelentős ösz- szegeket irányoznak elő a talajerózió meggátlására és a mocsaras területek lecsapolására. Száznegyvenezer hektárnyi területen valósítják meg a növényzet biológiai védelmét. A népgazdasági terv speciális, a környezetvédelemre vonatkozó cikkelyeit a már meglevő, a legszennyezettebb körzetek környezeti feltételeinek javítását célzó program alapján dolgozták ki. 1976-ban ötvenezer hektáron telepítenek új erdőket. Komplex intézkedések történnek a vadgazdálkodás és a halászat feltételeinek javítására is. ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Növekvő érdeklődés a magyar filmek iránt Filmművészetünkben — a szakemberek szerint — biztató fordulatot jelez az idei esztendő: játékfilmjeink iránt ismét növekszik az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Szocialista . filmművészetünk egyik legnagyobb értékének, az elkötelezett hitvallás képi megfogalmazásnak kedvező nemzetközi fogadtatását igazolja Lugos- sy László Azonosítás című drámája. A film — amely egy hazatérő hadifogoly különös sorsán át mutatja be a felszabadulást követő időszak légkörének személyiség- formáló hatását — a nyáron Ezüst medve-díjat nyert a nemzetközi filmélet egyik rangos fesztiválján, Nyugat-Berlinben, ahol csupán második éve szerepelnek a szocialista országok alkotásai. A filmet a bemutató óta eltelt fél év alatt 140 ezren tekintették meg. Másik elsőfilmes rendezőnk, Grunwalsky Ferenc Vörös rekviemje azonban még ennél is több mozilátogatót vonzott: a filmnek — amely munkásmozgalmunk hősi múltját idézve sajátos eszközökkel eleveníti fel a mártírhalált halt kommunisták, Sal- lai Imre és társainak emlékét — alig több mint hat hónap alatt 340 ezer nézője volt. Az irodalmi ihletésű produkciók közül az idén a legnagyobb nemzetközi elismerést Ranódy László Árvácska című alkotása aratta. A Móricz Zsigmond népszerű regényéből készült film júliusban elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál fődíját. * A filmet alig hét hónap alatt több mint 700 ezren tekintették meg. Újabb nemzetközi visszhangjáról pedig most érkezett a legfrissebb hír: főszereplője, Czin- kóczi Zsuzsa — filmben nyújtott kimagasló művészi teljesítményéért — elnyerte a napokban megtartott teheráni gyermekfilmfesztivál legjobb alakításáért járó díját. Az év második jelentős közönségsikere „A kenguru", ugyancsak irodalmi műből, Bertha Bulcsú kisregényéből készült, azt kilenc hónap alatt több mint egymillió mozilátogató nézte végig, s rendezőjét — az eddig operatőrként ismert Zsombolyai Jánost — az olasz Taormina fesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazták. Fábri Zoltán „Ötödik pecsétjét — amelyhez Sánta Ferenc azonos című regénye szolgáltatta az alapot — csupán egy hónapja vetítik filmszínházaink. A Balázs Béla stúdió fiatal pályakezdő filmeseinek egyik legszínvonalasabb kísérleteként tartják számon Bódy Gábor Amerikai anzix című alkotását, amely az idei mannheimi fesztiválon nyert nagydíjat. Filmművészetünk nemzetközi elisrnerését gazdagítja Törőcsik Mari újab sikere is: a népszerű színésznő két jelentős nemzetközi díjat hozott haza. A filmjeiben nyújtott kimagasló művészi teljesítményért jubileumi díjjal jutalmazták Karlovy Varyban, és Maár Gyula „Déryné hol van?” című filmjének főszerepéért a Cannes-i fesztiválon megkapta a legjobb női alakítás megosztott díiát. (MTI)
