Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-13 / 269. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 269. szám Ára: 90 fillér 1916. november 13. szombat Konferencia a leszerelésről Az Országos Béketanács el­nöksége és tudományos bizott­sága „Feladataink a leszerelésért folyó harcban” címmel konfe­renciát rendezett pénteken a Hazafias Népfront székházában. A konferencián a leszerelés tár­sadalmi, gazdasági következmé­nyeiről dr. Bognár József aka­démikus, az MTA Világgazdasá­gi Kutató Intézetének igazgatója tartott előadást. Lőrinc Tamás, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zetének elnökhelyettese, az OBT alelnöke a leszerelésért folyó harc és az egész emberiség létér­dekének kapcsolatairól beszélt. Az előadások után korreferá­tumok hangzottak el a leszerelés nemzetközi jogi vonatkozásairól, az új stockholmi felhívás tenni­valóiról, a leszerelés és az élet­védelem, valamint a politikai és katonai enyhülés összefüggései­ről, az új fegyverrendszerek ki- fejlesztéséből származó genetikai veszélyekről, A korreferátumo­kat hozzászólások és vita követ­te. (MTI) Ajánlások elfogadásával ért véget a II. országos felnőttoktatási tanácskozás Pénteken plenáris üléssel foly­tatta és fejezte be munkáját Bu­dapesten a SZOT-székházban a II. országos felnőttoktatási kon­ferencia. Elsőként a csütörtökön lezajlott és az alapfokú általá­nos, a középfokú általános és szakmai, valamint a felnőtt szak­munkásképzés és munkásto­vábbképzés témakörét elemző szekcióülésekről hangzottak el összefoglaló beszámolók. Az alap­fokú általános képzés helyzetét megvitató szakemberek hangsú­lyozták, hogy tovább kell növel­ni az általános iskolai felnőttok­tatás színvonalát. A megoldás egyik fontos fel­tétele, hogy a dolgozók lehetőleg a számukra legmegfelelőbb ok­tatási forma keretében sajátít­sák el az ismereteket. A középfokú képzéssel foglal­kozó szekcióban hangsúlyozták: mindenütt törekedni kell arra, hogy azonos értékű legyen a nappali tagozatos iskolákban, s a felnőttoktatásban szerzett vég­zettség. A tantervek korszerűsí­tésének éppen ez az egyik leg­fontosabb célja és feladata. Ál­talános véleményként fogalmaz- (Folytatás a 2. oldalon.) ^HÍRADÁS A NAGYBERUHÁZÁSOKRÓL Megkezdték a termelést a Halasi Kötöttárugyár konfekcióüzemében A Halasi Kötöttárugyár Bács- Kiskun megye egyik kiemelt nagyberuházása. Építése a IV. öt­éves tervben kezdődött, s folyta­tódik az V. középtávú tervidő­szakban' is. A befejezés határide­je 1978. novembere, de ha az ed­digi ütemet továbbra is tartani tudják a beruházás ' megvalósí­tásában részt vevő vállalatok, s a Kötöttárugyár kollektívája is a tervezett tempóban halad tovább a felkészülésben, akkor fél évvel korábban tarthatják majd meg a nagyüzem avatását. A Kötöttárugyár teljes verti­kummal fog működni. A nyers fonál beérkezésétől a kész női, férfi és gyermekpulóverek kibo­csátásáig valamennyi termelési műveletet a gyár üzemeiben vé­geznek majd. Kapacitását évi 2,5 millió divatos, exportképes ter­mék előállítására tervezték. Egy hónappal ezelőtt újabb je­lentős állomásához érkezett el a Halasi Kötöttárugyár beruházá­sa: megkezdték a termelést az 1200 négyzetméter alapterületű, minden tekintetben korszerű konfekcióüzemben. A pulóverek varrása korábban az egyik leendő raktárhelyiségben történt, de a termelést már ott kezdték átszer­vezni az MTM-.munkamódszer alapján. A módszer lényege, hogy a termék előállítását a legkisebb részleteire bontja, amelynek alapján új módszerrel dolgoznak a futószalag mellett. A filmezés­ben rejlő szemléltetési lehetősé­gekkel is élve megtanítják az asz- szonyokat és lányokat arra, ho­gyan lehet felesleges mozdulatok nélkül elvégezni aiz adott felada­tot. Az iparágban külföldön elter­jedt munkamódszer meghonosítá­• Az 1200 négyzetméter alapterületű konfekcióiizem egyik részlete. A termelés feltételei minden tekintetben korszerűek. • Ketten az új szakmunkások közül: az ügyes ikerpár, Turda Erzsé­bet és Julianna. sában a Kötöttárugyár saját szak­emberein kívül olaszok is részt vesznek. A termelésvezetés, a gyártás figyelemmel kísérésének legkorszerűbb metódusát az olasz Rubertex vállalat segítségé­vel adaptálják. A konfekcióüzem létszáma je­lenleg még csupán egyharmadát teszi ki a tervezett végleges lét­számnak. Az 1978. végi napi 9 ez­res termékkibocsátásból csupán 2200—2300 valósul meg még ezzel a munkásgárdával, a mostani be­gyakorlottsági szinten. Az ered­mények egyébként biztatóak. A nyolc tagból álló munkamódszer­átadó csoport sikeres munkát vé­gez a dolgozók egyenkénti beta­nításában. Az újonnan felvett munkásokat már azonnal az MTM-módszerrel ismertetik meg, hogy a kevésbé hatékony mun­kavégzés mozzanatainak beideg­ződését megelőzzék náluk. A ha­zai viszonyok közt újnak számító munkamódszer bevezetése termé­szetesen nem megy minden zök­kenő nélkül. Az októberben üzembe helye­zett konfekcióüzemben ott dol­goznak a júliusban végzett első, saját nevelésű szakmunkás-gene­ráció tagjai is. Az ügyesebbek havi keresete már eléri a 2200— 2400 forintot. A. T. S. SZÖLŐTELEPÍTÉSI TERVEK A SZÖVETKEZETEKBEN Izsákon, Kecelen, Soltvadkerten megkezdték a tereprendezést Két esztendővel ezelőtt Bács- Kiskun megye szőlőtermesztő szövetkezetei középtávú tervet készítettek. Ebben megjelölték azokat a feladatokat, amelyeket a következő években szándékoz­nak megvalósítani az ágazat fej­lesztésére. összességében 15 ezer hektár nagyüzemi szőlő telepíté­sét irányozták elő, hogy ellen­súlyozzák a hagyományos műve­lésű szőlő kipusztulásából adódó terméskiesést. A legjelentősebb munkára a kiskőrösi, a kecskeméti és a kiskunhalasi járás tsz-ei, szak- szövetkezetei vállalkoztak, közöt­tük Izsák, Orgovány, Kecel, Solt- vadkert, Lászlófalva, Kecskemét, Lajosmizse, Kiskunmajsa, Szánk, Zsana szövetkezetei és a balo- taszállási közös vállalkozás. Azok a gazdaságok vállaltak nagyobb arányú telepítést, amelyekben borászati üzem is működik. A szőlőtermesztés ugyanis a fel­dolgozással, a borászattal és ér­tékesítéssel együtt hoz olyan be­vételt, amiből fejlesztési alapot lehet képezni az ágazat korsze­rűsítésére, ültetvények telepíté­sére. A tervekben elhatározott sző­lőtelepítésből eddig másfélezer hektár valósult meg. Az állami támogatás rendszerének módosí­tásával, az állami segítség mér­tékének növelésével a közös gaz­daságok több lehetőséget kap­nak a jól megalapozott tervek megvalósítására. A kecskeméti járásban az egyesült izsáki Sár­fehér Termelőszövetkezet a kö­vetkező években 500 hektár sző­lő és gyümölcs telepítését kezdi el. Ebből 200 hektárnak a talaj- előkészítése is megtörtént. Az izsáki szövetkezet gazdái tíz év alatt ezer hektárral gyarapítják Bács-Kiskun megye nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvényének területét. • ötmillió forintos beruházással bővíti a keceli Szőlőfürt Szakszövet, kezet a szoloieldolgozó üzem pincéjét. A kiskőrösi járásban a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetnek 500 hektár a nagyüzemi szőlője, amely az elmúlt évben hektáron­ként 112 mázsás termést adott. A félezer hektár üzemi ültetvényt tervük szerint 600 hektár szőlő­vel, 100 hektár meggyel, a tá­rolóteret 40 ezer hektoliteres pincével növelik. A keceli és a soltvadkerti szakszövetkezetek olyan társulást terveznek, amely­nek célja a szaporítóanyag előál­lítása, a közös borpalackozás, a szőlőműveléshez szükséges közös géppark megteremtése. A kiskőrösi járás szakszövet­kezetei a fejlesztési alapból, ál­lami támogatással végzett tele­pítésen kívül olyan munkára is • Épül a soltvadkerti borpalackozó, amelynek kihasználására a helyi és a keceli szakszövetkezetek társulnak. vállalkoznak, amely eddig egye­dülálló volt Bács-Kiskun megyé­ben. Kecelen, Soltvadkerten és másutt a szakszövetkezeti tag­ság saját anyagi hozzájárulásá­val táblásított területen ültet szőlőt. A telepítés módját . úgy választják meg, hogy ez az ül­tetvény géppel művelhető, ké­sőbb a szüretelőgép is alkalmaz­ható legyen. K A. • Széles sorú szőlőültetvény a soltvadkerti határban. A szakszövetke zeti tagok anyagi hozzájárulásával telepítettek. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott az SZMT elnöksége Princz László SZMT-titkár el­nökletével tegnap délelőtt ülést tartott az SZMT elnöksége. Első­ként az üzemi demokrácia fejlesz­tésére tett szakszervezeti intézke­dések tapasztalatairól és a továb­bi feladatokról szóló jelentést vi­tatta meg. Állást foglalt többek közt abban, hogy az üzemi de­mokrácia rendszerének hagyomá­nyos fórumai továbbra is funk­cionáljanak. Továbbá, hogy kap­janak helyet és gyakorlati hatás­kört a bizalmi tanácskozások, s ezek szerepét erősíteni kell dön­tési jogkör gyakorlásával a dol­gozók nagy többségét érintő kér­désekben. A második napirendi pont ke­retében megtárgyalta az áruellá­tás helyzetéről, az ezzel kapcso­latos szakszervezeti munkáról szóló jelentést, melynek előadója: Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője, Is- pánovics Márton, a MÉSZÖV el­nöke és Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára volt. A tájékoztató szerint megyénk kiskereskedelmi forgalma 1976 első kilenc hónap­jában 8692 millió forint volt. Fo­lyó áron számolva ez 8,4 százalé­kos növekedést jelent a 8,5—9 százalékos tervezettel szemben, de a ténylegesen elért fejlődés kissé még így is magasabb az országos­nál. Idei áruellátási helyzetünket általánosítva úgy minősíthetjük, hogy az — az árváltozást meg­előző idők húsellátási gondjain — a tavaszi-nyári zöldségellátási fe­szültségeken , a ma is érzé­kelhető burgonyaellátási problé­mákon túl — összességében ki­egyensúlyozott és nyugodt volt. A szűkösen beszerezhető áruk száma nem nagyobb a korábbi­nál; bizonyos áruknál — pl. a gyermekruházati cikkek egy ré­szénél — pedig az idén is ja­vulás tapasztalható. Az alapvető fontosságú élelmi­szerek zöméből kifogástalan az ellátás. Elegendő cukor, zsír, ke­nyér, liszt, száraztészta, rizs, tej- és tejtermék, margarin, baromfi stb. szerezhető be mindenütt. Vá­lasztéki hiányok adódhatnak — mint hókristálycukorból, Ráma margarinból, valamilyen tésztafé­léből, s egyébből —, e gondok azonban nem súlyosak. Bonyo­lultabb a helyzet másik két áru­csoportnál. A hús- és húskészítmények iránti kereslet az árváltozást megelőző hónapokban feltűnően megnőtt, ezért az ellátás akkor akadozott. Nem fogytak viszont a húskonzervek, melyekből bőven beszerzett a kereskedelem. Július elejétől — az új árak bevezeté­sétől — a szokásosnál alacso­nyabbra csökkent a húsfélék vá­sárlása. A tartózkodás azonban rövid ideig tartott; szeptember­ben pl. már újra igénybe kellett venni az állami húsipar, az ÁFÉSZ-ek és a mezőgazdasági nagyüzemek teljes húskészít­ménygyártó kapacitását. A továb­biakban a szokásos színvonalú húsellátásra számíthatunk. A tavaszi-nyári zöldség-gyü- mölcsellátási helyzet ismert. A téli gondok enyhítése céljából sok intézkedés történt. Például — jelentős burgonyaimport is érkezik. Fokozódik a felvásárlás, s erre alapozva megnőtt a szer­vezett „betárolás” pénzügyi tá­mogatása. A készletgyűjtés és elraktáro­zás idei mértékének érzékelteté­sére néhány adat: míg a múlt télre — burgonyából, hagymából, zöldségféléből, téli almából 1000 vagonnal „tárolt be” a megye ke­reskedelme —, az idén 1245 va­gonra nő ez a mennyiség. Egyéb élelmiszerek, s az élve­zeti cikkek többségénél ma is ki­elégítő az ellátás. Bár néhány árunál lesznek kínálati gondok — mint pl. édesipari termékekből vagy a néha télen sem elegendő sörből. Ruházati cikkekből — az át­meneti vagy tartósabb hibák el­lenére — összességében legtel­jesebb az ellátás. Tüzelőfélék dolgában nincs baj a szén- és fa­ellátással, de sok az észrevétel a brikettfélék elégtelensége miatt. Hiányok előfordulnak fűtőolaj­ból és pb-gázból — helyenként; jóllehet kellő a kínálat. Az építő­anyagok kínálata idén sem volt egyenletes. — Bizonyos hiánycik­kek — mint kályhák, villanyboj­lerek — vezetékek, magyar gyártmányú kemping kerékpárok, Babetta motorok, Norton kútfe­jek, aíkatrészfélék stb. — ellátá­sa olyan helyi próbálkozások út­ján, mint a Bács-Kiskun és Csongrád megye számára novem­ber 16—18-án sorra kerülő „hi­ánycikk-kiállítás” Szegeden, ter­mészetesen nem biztosítható. Itt a nagyipar, illetve a külkereske­delem tud segíteni. Végső soron leszögezhetjük, hogy az áruellátás általános egyensúlya megyénk árukészle­tének növekedése folytán kellő­képpen megvan. A vita során felmerült számos olyan közérdekű kérdés, mint a hét végi ellátás, a kereskedelem kulturáltsága — dolgozói, illetve a fogyasztók szemszögéből — el­lenőrzés, választék, s más témák kifejtésére még sor kerül la­punkban. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom