Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. november 11. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KONGRESSZUSA ELŐTT (II.) Szolgáltatásaik egyre bővülnek Szövetkezeti mozgalmunknak abba az ágazatába, amelyet jellemzően az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alkotnak, beletartoznak a takarék- és lakásszövetkezetek is. Ennek a két — nevezzük így — alágazatnak külön-külön választmánya van a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsán belül. Mind a takarékszövetkezetek, mind a lakásszövetkezetek működési köre lényegesen eltér egymástól. Feladatuk jelentősége is indokolja, hogy külön foglalkozzunk velük. Hazánkban jelenleg 347 takarékszövetkezet van. A legutóbbi öt év alatt újabb 218 településre terjesztették ki működésüket, ösz- szesen 2772 település tartozik tevékenységi körükbe. Megnyitottak 290 új szolgáltató üzletet is. Jellemzővé vált a betétgyűjtő pénztárak átalakítása teljeskörű szolgáltatást nyújtó kirendeltségekké. A megyében öt év alatt 25 ezerrel nőtt a takarékszövetkezeti tagok száma. A takarékszövetkezetek egyik feladata a betétgyűjtés. 1970-ben 3,7, tavaly viszont már 9,4 milliárd forint volt az állományuk. A megyében év végére előreláthatóan eléri az egymilliárd forintot. Építési, termelési, áruvásárlási és személyi kölcsönöket nyújtanak. Kölcsönállományuk az idei év elején meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Ebből csaknem egymilliárdot tettek ki az építési kölcsönök. Erőteljesen támogatják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is. öt év alatt kevés híján 1,9 millió esetben nyújtottak ilyen célú kölcsönt, együttvéve 12,5 milliárd forintot. Őt év alatt 840 millió forint kölcsönt folyósítottak a megye takarékszö- vekezetei, jelentős részben termelésfejlesztési célokra. A betétgyűjtés és kölcsönfolyósítás mellett másféle szolgáltatásokat is nyújtanak. Az Állami Biztosító megbízásából szerződéseket kötnek. Az állatforgalmi vállalatokkal kötött megállapodások alapján kifizetik a felvásárolt állatok ellenértékét, foglalkoznak valutabeváltással, totó- és lottószelvények árusításával. Szolgáltatásaik mind szélesebb körűek és működési körzetük egész lakosságának érdekeit szolgálják. Szocialista szövetkezeti mozgalmunk legfrissebb hajtásai a lakásépítő szövetkezetek. Hosszabb múltra tekintenek vissza a lakás- fenntartó szövetkezetek, amelyekhez jelenleg 123 ezer lakás tartozik. A megyében 5300 lakás és garázs van kezelésükben. Óvatos becslések szerint az országban 1980 végéig legalább 200 ezerre nő a szövetkezeti lakások száma, a lakásépítő szövetkezetek túlnyomórészt a városokban működnek, minthogy ott honosodott meg a telepszerű építkezés, többszintes házakkal. A 423 lakásépítő szövetkezet közül mintegy 100 építkezik nagyközségekben, állami gazdasági és termelőszövetkezeti központokban. Az ÁFÉSZ-ek november közepén megtartandó VIII. kongreszszusán a takarék- és lakásszövetkezetek további fejlesztésének feladatai is napirendre kerülnek. Megvitatják, hogy ezek a szövetkezeti formák miként tudnának még eredményesebben megfelelni rendéltetésüknek. _ G. P. Kísérletek Hosszúhegyen A Hosszúhegyi Állami Gazdaságban több, mint 1100 hektáron termesztenek szőlőt. A napokban fejezték be a szüretet, az idei átlagtermés 53 mázsa hektáronként a tavalyi 78 mázsával szemben. A tavaszi fagyok ebben a gazdaságban is csökkentették a termést. Az idén tovább foglalkoztak különböző termésfokozó kísérletekkel. Az egyik az úgynevezett függősátoros művelés. A tavalyi szüret után beszélgettünk dr. Babó Tivadarral ezekről a kísérletekről. O akkoriban a gazdaság szőlőtermesztési ágazatának vezetője volt. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa. Egy évtizede foglalkozik a szőlőtermesztés új módszereivel. Az elmúlt őszön a következőket mondta, mikor kísérleteiről érdeklődtünk. • A tavaszi fagykár ellenére igen szép termést hoztak a kísérleti ültetvény szőlőtőkéi. Képünkön Sziegl Mária, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság dolgozója mutatja a függősátor-műveléses kövidinkát. — A modem nagyüzemi ültetvények kialakítása megteremtette a Szőlőtermesztés ben is a gépesítés és a kemizálás hatékony alkalmazásának1 lehetőségeit. Nem egyszer olyan kondíciójú ültetvényeket hoznak létre, amelyeken az úgynevezett vegetatív túlsúly alakult ki. Az ilyen, növény elsősorban lombozatot és Vesszőt hoz. A hagyományos agrotechnikai eljárással erős csonkázással, több kálium műtrágya adagolásával, valamint a nitrogéntartalmú műtrágya csökkentésével a vegetatív túlsúlyt mérsékelhetjük ugyan, de ez egyúttal megszabja az elérhető terméshozamok felső határait is. Olyan művelési mód kidolgozása vált tehát szükségessé, amely lehetőséget ad a tőkék nagyobb leterhelésére, a gépesített metszésre — hangoztatta. Az új szőlőművelési mód, amellyel kísérletezik, tulajdonképpen hajtástámasztó huzal nélküli magasművelés, ahol a le- termett, csüngő helyzetben levő vesszők — termőgallyak — gépi visszavágásával tartják fenn azt az egyensúlyi állapotot, amely lehetővé teszi a legmagasabb terméseredmény elérését. A kísérleti ültetvények az elmúlt esztendőben kiugróan magas, 200—250 mázsa termést adtak hektáronként, A módszer lehetőséget ad arra. hogy a tőkék terméshozamát a biológiailag elérhető határig növeljék. A napokban ismét felkerestük a lelkes), fiatal kutatót, és az idei tapasztalatairól érdeklődtünk. — Termesztési céljainkat az alföldi üzemeket sújtó, jelentős fagykárok ellenére nagyrészt sikerült elérni. Erről azok, akik a kísérleteket személyesen is megtekintették, meggyőződhettek. A kísérleti táblák az üzemi ültetvényeknél — fajtától függően — 10—400 százalékkal, többet teremtek. Egyéb jelentős Sikerről is beszámolhatok. Az idén mutattuk be először a termésszabályozásra készített metszőgépünket. Több állami gazdaságba és mezőgazdasági szövetkezetbe meghívtak, hogy nézzem meg; a hosz- szúhegyi kísérleteket miként sikerült náluk is alkalmazni. Vegyes tapasztalatokat szereztem. Néhány gazdaságban mechanikus módon veszik át a módszert. Gondoljuk csak végig: a hagyományos ültetvényeinkben a kézi metszés során az esetleges hibákat jól-rosszul, de a következő évben helyreigazítjuk. A gépi metszésnél viszont a termésszabályozási érdekében ügyelni kell a munkára, hiszen a tőkéket a termőre fordítás után nem lesz módunk már ..kiigazítani”. Az így kezelt ültetvények helyreigazítása nehezebb feladat, mintha elölről kezdenénk az egészet. Azt tapasztaltam, hogy eleve kézi metszésre tervezik a technológiát. Szerintem másutt is lehet alkalmazni a függősátoros művelési módszert. Kétségtelen azonban, hogy ez rendkívül nagy technológiai fegyelmet kíván. Sok még a nyitott kérdés. Ami viszont igaz, a helyesen nevelt tőkék jóval többet teremnek, a hozamot géppel szabályozhatjuk, a módszernek köszönhetően a fürtök a napfényben fejlődnek, ezért jobb a must minősége. A fiaital kutató továbbra is optimista. Hisz abban, hogy a módszere alkalmas a terméseredmények jelentős növelésére. Több gazdaságban ugyanig a hosszúhegyi kísérletek bebizonyították lét- jogosultságukat. K. S. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Lakásért házasodni ? A férj 72 éves nyugdíjas, az asszony 62 éves volt, amikor újsághirdetés útján megismerkedtek, rövidesen összeházasodtak, és a „menyecske” beköltözött a férj másfél szobás tanácsi lakásába. Már a mézeshetek alatt annyit veszekedtek, hogy egy hónap múlva különváltak, sőt az asz- szony bontópert is indított. A járásbírósági tárgyaláson a férj is kérte a válás kimondását, majd egyezséget kötöttel?^ amely szerint a nagyobb szobát'a férfi, a kisebbet az asszony használja. Ezt a megállapodást, végzésével a járásbíróság helyben hagyta, majd ítéletében a házasságot felbontotta. A lakáshasználatra vonatkozó egyezség helybenhagyása ellen azonban a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a végzést hatályon kívül helyezve, a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. — A felek idős korban kötöttek házasságot — hangzik a határozat. Saját vallása szerint az asszony azért kötött házasságot, mert lakást akart magának szerezni, a beteg férjnek pedig gondozóra volt szüksége. Az egyezség megkötése előtt a férj előbb tiltakozott a lakásmegosztás ellen, hangoztatva: az állandó veszekedések betegségére károsan hatnak. Kétséges tehát, hogy utóbb a megállapodást kellően megfontolta-e. A bíróság egyezséget akkor hagyhat jóvá, ha az a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekelnek megfelelő, A járásbíróságnak az egyezség jóváhagyása előtt tisztáznia kellet volna, hogy a férj milyen betegségben szenved, és az együttélés megromlását előidéző állandó nézeteltérések egészségi állapotát valóban kedvezőtlenül befolyásolják-e. Tisztáznia kellett volna azt is, hogy az idős férfinak — betegségére tekintettel — szükség van-e gondozóra és állapotában bekövetkezhet-e olyan változás, hogy állandó ápolásra szorul. Ameny- nyiben ugyanis ez a helyzet áll fenn, az egyezség a férj méltányos érdekeivel ellentétes. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az asszony azért ment férjhez, hogy lakáshoz jusson. Az egyezség eredményeképpen egyhónapos házasélet után ez a probléma megoldódna, a férj viszont elesne attól a lehetőségtől, hogy tartási szerződéssel, vagy más módon, lakásába gondozót befogadjon. Tehát a törvényességi óvás alapos és az egyezséget hatályon kívül kellett elhelyezni. Milliónyi tojást importált — feleslegesen A piackutatás elmulasztásának többmilliós kárt okozó súlyos következményeiről hangzott el állás- foglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy külkereskedelmi vállalat több mezőgazdasági termelő szövetkezet közös értékesítő vállalatával ötmillió darab friss tyúktojás behozatalára két évvel ezelőtt importbizományi szerződést kötött. Amikor a külkereskedelmi vállalat a behozatali engedélyt megkérte, csak ipari célra, vagyis tojáspor, tojáslé stb. készítésére szolgálót kapott. Az árut átadásakor ezt a megrendelővel közölték. Az értékesítő vállalatnak azonban élelmezési célokra szolgáló tojásokra vplt szüksége, ezért a vételárból két és fél millió forintot visszatartott. Az összeg kifizetéséért a külkereskedelmi vállalat pert indított, míg az értékesítő vállalat több mint hárommillió forintos kára megtérítéséért viszontkeresetet támasztott. Arra hivatkozott: a behozatali engedély kérelmezése előtt az exportvállalat elmulasztotta az állategészségügyi hozzájárulás beszerzését és amikor nem kapta meg — az eredeti szerződéstől eltérve —, ipari felhasználásra szóló engedélyt kért. Ennek következtében hárommillió 330 ezer darab tojást csak igen nagy veszteséggel tudtak értékesíteni. A könyvszakértő az értékesítő vállalat kárát 3 millió 736 ezer forintban állapította meg, figyelembe véve, hogy az exportvállalatnak a két és fél millió forintot időközben kifizették. Ilyen körülmények között a Legfelsőbb Bíróságnak, ahova az ügy végső fokon került, már csak a viszontkereset felől kellet döntenie. Az ítélet az exportvállalatot kis híján kétmillió forint megtérítésre kötelezte. A döntés indoklása szerint az exportvállalat megszegte a szerződést, mert amikor csak ipari tojás behozatalára kapott engedélyt, az import lebonyolításáról anélkül intézkedett, hogy erről a megrendelőt értesítette volna. Hibát követett el azzal is, hogy a behozatalt szorgalmazta és ipari tojás importjára kért engedélyt, holott nem erre szerződött. Ehhez járul, hogy — saját előadása szerint — nem tudott arról, hogy az állategészségügyi hatóság abban az időben étkezési tojás behozatalát nem engedélyezte. A beállott zavarokat és hátrányokat ezzel alapvetően ő okozta. De a másik fél tevékenysége is hozzájárult, hogy a népgazdaságot mintegy hárommillió tojás értékének megfelelő kár érte. Szakértői vélemény szerint ugyanis a szerződés- kötés idején a belföldi piac any- nyira telített volt tojással, hogy az értékesítő vállalat irreálisan nagy mennyiség importálására szerződött. Ezenkívül nem tett eleget az elvárható kárenyhítési kötelezettségének sem. Mindezeket figyelembe véve, a Legfelsőbb Bíróság a kármegosztás elvét alkalmazta. H. E. Mintegy két és fél évtizeddel ezelőtt, a „műanyagkorszak” hajnalán úgy tűnt, hogy a szintetikus készítmények fokozatosan ki fogják szorítani a gyapotot, gyapjút, tollat és pelyhet. Mint tudjuk, ez nem történt meg, sőt világszerte egyre erőteljesebb a természetes nyersanyagokhoz való visszatérés tendenciája. A toll és pehely esetében ezt az magyarázza, hogy hozzájuk hasonló jó hőszigetelő anyagot máig sem sikerült találni, olyat, amely nem akadályozza a test pórusainak lélegzését, hőcseréjét, és mégis megfelelően könnyű. A természet „konstruálta” liba- és kacsatoll felépítése ugyanis olyan, hogy annak zászlói apró horgok százaival kapcsolódnak egymáshoz, rendkívül nagy felületet alkotva, s a zászlók között kis hőszigetelő levegőkamrák vannak. A pehely még a fedő- és fonaltoll- nál is több levegőt tartalmaz, tehát ideális hőszigetelő. Toll-történelem Tollal töltött ágyneműt a hűvösebb éghajlat alatt élő germán törzsek használták először. Azt megelőzően fej párnájukat szőrrel tömték ki, és állatbőrökkel takaróztak az emberek. A ludat egyébként már időszámításunk előtt négyezer esztendővel házia- sították a babilóniaiak és az egyiptomiak, a kacsa megszelídítésére pedig kb. két évezreddel ezelőtt került sor. A régi germánoktól vették át a toll és a pehely megfelelő arányú keverékével töltött ágynemű használatát a rómaiak, majd Európa többi népei. A mérsékelt és hideg égövi országokban élő emberek napjainkban is legszívesebben pehelypaplannal takaróznak és tolipárnán alszanak. Persze vannak kivételek is, olyan országok, ahol inkább vatta- és szőrpaplanokat használnak, darált tiyúk- és csirketollal töltik meg a vánkosokat. E helyeken állatkínzásnak tartják, szigorúan büntetik a liba- és kacsatépést (a toll és pehely importját azért hallgatólagosan tudomásul veszik). Kivitel minden mennyiségben ..... Hazánkban és a környező közép-európai országokban nincsenek ilyen megszorítások, évszázadok óta folyik a víziszárnyasok tépése. Innen kerül a világpiacra a legjobb minőségű pehely és toll. Néhány ázsiai ország — a Kínai Népköztársaság, Vietnam, Tajvan, Burma, Thaiföld — jóval több tollat termel ugyan, mint a közép-európai országok, de kereskedelmi szempontból értéktelenebb, gyenge minőségű, osztályozatlan tarka tollat és pelyhet exportálnak csak. A magyar pehely, sőt a toll is világmárka rangot szerzett. Sok előnyös tulajdonsága van, melyek közül legfontosabb a nagy rugalmasság és a fürtösség. Rugalmasságát még tizenöt-húsz év múltán is jól tartja a magyar toll. A toll értékét egyébként a színe és a pihék részaránya határozza meg. Legértékesebb a fehér, közel 100 százalék pehelytartalmú toliáru. Ezért háromszor-négyszer annyit adnak a világpiacon, mint az ázsiai országok tollal kevert színes pehelyárujáért. Itt említhetjük meg, hogy a baromfifeldolgozó vállalatokhoz tartozó hazai toliüzemekben sokféle tolikeveréket „mixelnek” az erre a célra szolgáló gépek segítségével. Az importőrök között az NSZK áll az első helyen, évente kb. 10 ezer tonna tollat vásárol külföldről. Utána Japán következik, majd az Egyesült Államok - és Franciaország. Az USA-ban a tollfeldolgozó ipar eddig nem tapasztalt konjuktúrára számíthat, olyan nagy igényeket támaszt a hadsereg (védőruhák, hálózsákok stb.), valamint az alaszkai olajkutató és távvezetéképítő munkások védőruháit gyártó ipar. A „pennatoll” és társai A nemzetközi kereskedelem a dísztoliakra és a tolihulladékra is igényt tart. Legkapósabbak a libadísztollak. Köztük van a liba combjáról, válláról tépett toll, valamint a levágott libák farok- és szárnytollai, s az elsőrendű evezőtollak, amelyeket még ma is „pennatoll” néven hoznak forgalomba (sok évszázadon át, amíg a fém írótoll használata el nem terjedt, ferdére metszett végű lúdtollal, pennával írtak őseink.) A kacsa szárnytollaiból készül a „tűtoll”, amelyből finom porcelánfestő ecsetnyelet gyártanak. ,A kakas nyakát, hátán levő toliból toliporolót kötnek. A fekete faroktollat, amelyet a háború előtt kalapdísznek használt a hírhedt csendőrség, most külföldön értékesítik, főleg Amerikában. A pulyka csípő- és háttolla, szárny- és faroktolla szintén dísz- toll-alapanyag. A forgalomba kerülő úgynevezett „marabu”-tol- lak a fehér pulykák csípőjén nőnek. Keresi a külföldi dísztoll- kereskedelem a, fácán 30 centiméternél hosszabb faroktollát is. A tolihulladék sem megy veszendőbe, toll-lisztet gyártanak belőle, amelynek fehérjetartalma csak tíz százalékkal kevesebb, mint az értékes állattápé, a halliszté. Az északi államokban a csekély értékű hulladéktollat — főleg a tyúk- és csirketollat — bútorok kárpitozására, ajtók, hajók hang- és hőszigetelésére vásárolják. Talán kevesen tudják, hogy toliból készült a horgászatban használt „műlégy” is. B. I. • Az osztályozott toliféleségeket nagy teljesítményű tollkeverő gép segítségével keverik össze a kecskeméti toliüzemben, műszakonként 250—260 mázsát. (MTI-fotó — Kozák Albert felvétele.) Berendezés a jégkéreg megszüntetesére az utakon A Szovjetunióbeli távol-keleti tudományos központ keretein belül tevékenykedő talajbiológiai intézet szakemberei olyan berendezésit alkottak, amelynek segítségével előre megjósolható az utakat borító jégkéreg kialakulása. A készülék voltaképpen egy sízignalizátor, amely elemzi az útfelület állapotát, a légköri viszonyokat és egyéb tényezőket, és jó pár órával a jégkéreg kialakulása előtt már figyelmezteti az útépítőket a veszélyre. A figyelmeztetés után eltelt órák alatt el lehet juttatni a veszélyeztetett utakra azokat a gépkocsikat, amelyek a jégképző- dést megakadályozó keveréket szórnak az útfelületre. Az „örökéletű” toll • Szövetkezeti lakótelep a kecskeméti Műkertvárosban
