Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
í w 1976. november 28. • PETŐFI NEPE • 3 solti tájkép Közművelődés Bács-Kiskun ÁFÉSZ-eiben Két és fél év telt el azóta, hogy párthatározat született a közművelődés hathatós fejlesztéséről. E párthatározat szellemében alkotta meg az országgyűlés az elmúlt hónapban a nagy jelentőségű közművelődési törvényt, amelynek megjelenése után a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Ki&kun megyei szövetségének elnöksége napirendre tűzte az ÁFÉSZ- ekben 1974. óta folyó közművelődési munka értékelését. \ y \\ • Az új Kossuth adó tápvezetéke. (Tóth Sándor felvétele.) Utazások a múltban és a jelenben Érdekes utazásokra hívta a televízió a nézőket pénteken este. Azt tűzték ki célul, hogy a világ legelső és legnagyobb szocialista országának minél több érdekes vonását megismertessék azokkal, akiket a más népek, más tájak élete érdekel. Sietünk azt is leírni, hogy a szovjet televízió estje változatos programot nyújtott a nézőknek; bizonyára nem csalódtak azok, akik a képernyő előtt töltötték el az estét. Az alábbiakban megpróbáljuk ezt a feltevésünket megindokolni. Elsősorban a tematikai és műfaji változatosságot dicsérjük. Visszapillanthattunk a múltba, és láthattuk a változó jelent. Tanúi lehettünk a gigászi építkezéseknek éppúgy, mint az életmódváltozásnak. Riportok, dokumen- iumfilmek, művészi produkciók nyújtottak sok segítséget ahhoz, bogy egy hatalmas országot közelről — emberközelből — latit ássunk, összességében az est műsora mintegy száz esztendőt fogott át, jelezve-mutatva és dokumentálva a fejlődés sokszor ■nehéz útjait. Jó dolog, hogy utazásokat tehettünk a múltban és a jelenben. Jó alkalmat nyújtott az est orra, hogy elkezdjék sugározni őzt a filmet, mely Gladkov Cement című regénye alapján készült. Az első rész — az itt-ott érezhető vontatottsága ellenére is — jó folytatást ígér. A szovjetorosz író a húszas évek heroikus küzdelmét mutatja be művében, amely a társadalom egészének alapvető átalakítását tűzte ki célul, A film a regény szellemének megfelelően a hétköznapok erőfeszítésekkel teli munkálataira igyekezett ráirányítani a figyelmet. Várjuk a folytatást. A szovjet televízió estjének a fénypontja azonban a Fantázia című művészi film sugárzása volt. Turgenyev Tavaszi vizek című regénye kelt ebben életre, illetve a mű leglényege kapott a zene és a balett — no meg a színészi játék — segítségével életet a filmkockákon. Maja Pliceszkaja most is magávalragadó volt. Nem tudom, hogy egy mégoly csendes nyáresti fuvallat lehet-e olyan törékeny, finom és lágy, mint a művésznő egy-egy sokat kifejező mozdulata? Ez a költői-lírai játék emlékezetes élményt nyújtott azok számára, akik kedvelik a minden harsányságot és vaskosabb realitást nélkülöző alkotásokat. V. M. Az október 27-i elnökségi ülésre készített jelentés bevezetője pozitív változásokról, számottevő fejlődésről szól. Megállapítja, hogy a Bács-Kiskun megyei szövetkezetekben az említett időszakban összességében színvonalasabbá vált az általános és a szakmai ismeretterjesztés, növekedett a könyvesboltok forgalma, szélesedett és tartalmában is gazdagabb lett az amatőr művészeti együttesek tevékenysége. Ennek eredményeként sikereket arattak a helyi, megyei, területi és országos rendezvényeken, bemutatókon. Előrelépés tapasztalható a háztáji és kisgazdaságokban is, különösen a termelési technológia elterjesztésének, alkalmazásának és a korszerű gazdálkodási ismeretek elsajátításának fokában-mértékében. Ez utóbbit a jelenlegi helyzetben feltétlenül továbbfejleszteni kívánatos — szögezi le a beszámoló. Az írásos anyag a továbbiakban részletesen taglalja-elemzi a közművelődés egyes területeit, s egyúttal megszabja az ÁFÉSZ- ek vezetőire váró sürgető feladatokat. A dolgozók szellemi fellendülésének alapvető feltétele az iskolázottság, a szakmaipolitikai képzettség. Az utóbbi években Bács-Kiskun fogyasztási szövetkezeteiben is mind többen ismerték fel ennek a fontosságát. Ma már a vezető állásúak 77 százaléka rendelkezik felsővagy középfokú iskolai végzettséggel. (Ez annál is inkább örvendetes, mert a diplomások száma két év alatt például meg- duplázódott.) Kedvezően alakult a politikai iskolákon tanulók aránya: a vezetők több mint 50 százalékának van valamilyen politikai végzettsége. A vezetőtovábbképzésben hasonló a helyzet: a magasabb beosztásban foglalkoztatottak 60 százaléka Szeptember óta hazánk több mint 800 közép- és szakmunkás- képző iskolájában rendezték meg a diákparlamenteket, s november 20—december 15. között össze- nivják á szocialista demokrácia e sajátos megyei szintű fórumait is. A megyei szintű tanácskozásokon elhangzott javaslatok a január 28—30-a között Pécsen összeülő VI. országos diákparlament munkáját gazdagítják majd. A több mint 200 ezer diák részvételével megtartott iskolai parlamentek tapasztalatairól a KISZ Központi Bizottságának illetékesei tájékoztatták az MTI munkatársát. — Üj vonása volt az idei iskolai parlamenteknek, hogy azokon nem csupán egy-egy osztály küldöttei. hanem minden diák részt vehetett — mondották. — Jó tapasztalatokat szereztünk arról, hogy az iskolaigazgatók beszámolóikban kerülték az általános megfogalmazásokat és valós képet adtak az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulásáról, az eredményekről, a gondokról. Elmondták azt is, hogy mit várnak a fiataloktól. A gondos előkészítő munkának köszönhető, hogy a diákok reális véleményt mondtak az ifjúság érdekében tett edvett, illetve vesz majd részt folyamatosan ilyen tanfolyamokon. Ami a szakember-utánpótlást illeti, öt év alatt a szövetkezeti bolti kiskereskedelem mintegy ezer, a vendéglátás 300 ifjú szakmunkással gyarapodott. Csaknem 300 hálózati és 450 igazgatási dolgozó szerzett ezen kívül alap- és középfokú képesítést, döntően a szövetség által szervezett oktatási formák révén. Az ÁFÉSZ-ek eredményesen veszik ki részüket a könyvterjesztésből, s ezáltal a vásárlóközönség műveltségének, olvasási kultúrájának emeléséből is. A megye összes könyvforgalmának több mint 50 százalékát —évente 26 millió forint értékben — az ÁFÉSZ-üzletek és -bizományosok bonyolítják le. A következő részben említés történik az ismeretterjesztésről, amelynek még — mint hangsúlyozzák a felmérés készítői — rengeteg kihasználatban lehetősége van. Mindenekelőtt a TIT- tel való együttműködésnek, amely szervezett keretek között még csak a szövetkezetek egy- harmadánál valósul meg. Néhány jó példa erre: Kiskunfélegyházán a 11 részből álló előadás sorozat nőpolitikái, egészségügyi, balesetvédelmi és közgazdasági kérdéseket boncolgatott; Kiskőrösön a fogyasztás- és élétszín- vonal politika, valamint a munkahelyi demokrácia volt a fő téma; a Kiskunhalasi ÁFÉSZ-nél a zöldség-gyümölcstermelés és a növényvédelem került közérthető módon, érdekes tálalásban terítékre. Bácsbokodón agrársorozatot, Baján és Csátalján Tudomány, élet, társadalom címmel 8—8 előadást hallgattak meg a szövetkezet tagjai és alkalmazottai. Tovább növekedett a szövetkezetek támogatásával működő öntevékeny művészeti csoportok digi intézkedésekről, szóltak 3' megoldásra váró gondokról, s hozzátették: készek közreműködni a helyzetüket javító további feladatok megoldásában. A tanácskozások jó alkalmat és hasznos fórumot teremtettek arra, hogy a fiatalok behatóan megismerkedjenek a KISZ IX. kongresz- szusának határozataival. — Érdemes megemlíteni, hogy a szakmunkástanuló iskolákban a hozzászólók közül többen szóvá tették a szociális létesítmények és a tantermek hiányát, kevesellték a testnevelési órák számát is, különösen a harmadik évfolyamosok. A bejáró diákok szószólói az egyik fő gondot abban jelölték megi hogy a közlekedési menetrendek nincsenek összhangban a tanítás, illetve a gyakorlati munka kezdési idejével. Több vállalatot ért bírálat amiatt, hogy rendszertelenül folyósítják a tanulók ösztöndíját. A szakmunkástanuló iskolákban megtartott parlamenteken a résztvevők nem kis rosszalással vették tudomásul, hogy az érintett üzemből meghívott képviselő nem jelent meg. Holott választ vártak volna a leggyakrabban felvetett kérdésre is, amelyet az elméleti száma. Munkájuk egyre tartalmasabbá, értékesebbé válik. Az ÁFÉSZ-ek önállóan vagy a testvérszövetkezetekkel, valamint a tanácsokkal és művelődési intézményekkel összefogva 7 néptánccsoportot, 5 kórust, két irodalmi színpadot, két citerazene- kart, egy szimfonikus zenekart és egy Röpülj pávakört tartanak fenn vagy patronálnak rendszeresen. További húsz felnőtt, illetve iskolai amatőr együttest, klubot vagy szakkört részesíte- hek kisebb-nagyobb összegű támogatásban. Az utóbbi két esztendőben került az ÁFÉSZ-ek- hez például a bajai Csitanica délszláv néptánccsoport, a Kalocsai Népi Egüttes, a solti néptánccsoport, a tiszaalpári pávakor, a kiskunfélegyházi és á bugaci énekkar. Kiemelkedően szerepelt 1976-ban a kalocsai, az öregcsertői és a hajósi folklór csoport, amelyek részt vettek megyénk népképviseletében júliusban a Balaton mellett megtartott országos néptánc-találkozón, és szép díjakkal tértek haza. A vizsgálat szerint a szövetkezeteknek csupán harmadrésze tart fenn ifjúsági klubot. Ezek között vannak kiválóan működők, többségüknél azonban hiányoznak még a tervszerű rendezvények, a hasznos, nevelve szórakoztató programok. A jelenség azt mutatja, hogy a vezetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a klubmozgalomra, a fiatalokkal való rendszeres foglalkozásra. Mindent egybevetve: az ÁFÉSZ- ek kulturális tevékenysége általában megfelelő, ám nem mindenütt és nem mindig a legfontosabb közművelődési célokat szolgálja — vonja le a következtetést a beszámoló. A kulturális alapok felhasználására csak kevés helyen csinálnak terveket. Olyan tervekét, amelyek a pénzforrásokat és az összeg felhasz- hálását egyaránt tartalmazzák. Évenként mintegy 2—2 és fél millió forint összegű kulturális alap képződik az ÁFÉSZ-eknél: ennek nagyobb része a tagsági érdekeltségi alapból származik. Sajnos, ezeket az összegeket gyakran szétaprózzák, ötletszerűen, egyéni elképzelések szerint használják fel. K. F. oktatás és a szakmai gyakorlat színvonalbeli különbségeinek megszüntetésével kapcsolatban fogalmaztak meg. A középiskolákban is túlnyomó részt a helyben megoldható kérdések jellemezték a parlamentek vitáit. Több klubhelyiségre, sportudvarra lenne szükség, s mint a diákok elmondták, szívesen hozzájárulnának ezek létrehozásához társadalmi munkájukkal is. A pályaválasztási munka javításával kapcsolatban elmondták, hogy nemcsak az egyetemekről és a főiskolákról, hanem az iparvállalatok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységéről is több ismeretet kívánnak szerezni. Az iskolai étkeztetés javításával kapcsolatban számos intézményben a KISZ-esek felajánlották, hogy megszervezik az iskolatej-akciót. A diákok feladatokat határoztak meg önmaguk számára, elsősorban annak érdekében, hogy javuljon tanulmányi munkájuk színvonala. A tanároktól pedig azt kérték, hogy a pontos órakezdéssel, a kicsöngetés „tiszteletben tartásával” ők is jobban tartsák meg a házirendet. (MTI) A diákparlamentek tapasztalatai HETI KOMMENTÁR: Napirenden voltunk - Budapesten Dudapesten, a SZOT szék- " házában — ülésezett az Országos Munkavédelmi Bizottság. Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának, az Országos Munkavédelmi Bizottság elnökének vezetésével a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság munkavédelmi helyzetét vitatták meg. Az első napirend előterjesztője dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Az országos helyzetkép beható megvitatása, megismerése után a bizottság meghallgatta éS megtárgyalta dr. Gaj- dócsi Istvánnak, Bács-Kiskun megye tanácsia elnökének jelentését a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok, 3 a mezőgazdasági termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységéről. Bevezetőként most néhány summázó, megállapítást ismertetünk a jelentésből, hogy annak méltatását az országos bizottsági tagok, vezetők felszólalásai, véleményei, javaslatai alapján végezhessük elsősorban. A megyei tanács irányítása alá 1975-ben 23 vállalat tartozott — 14185 dolgozóval. Ennek alapulvételével az 1000 foglalkoztatottra jutó üzemi bálesietek száma a múlt évben 25,6 volt — az 1971. esztendei 31,6-tal szemben. A IV. ötéves terv időszakában tehát fokozatosan javult a tanácsi vállalatok munkavédelmi tevékenysége. Ezen belül azonban az egyes ágazatok között még jelentős színvonalkülönbségek mutatkoznak és az elért eredmények sem kielégí- tőek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek munkavédelmi helyzetére a fokozatos javulás jellemző. Különösen sokat léptek előre a balestek megelőzése terén. Tavuló színvonal mellett is ** eléggé lassú még a fejlődés üteme a kívánatoshoz képest. Ez a felismerés vezette a megyei tanács irányítóit arra, hogy átfogóan rendezzék a tanácsi vállalatok és intézmények vonatkozásában a munkavédelmi tevékenység koordinálását. — A kézzelfogható eredményeket meggyőző tárgyilagossággal, módszerességgel körvonalazta a megyei tanács elnökének beszámolója. Ennek adott hangot valamennyi felszólaló. Elismeréssel szóltak arról a felelősségtudatról, következetességről, amivel a megyei tanács vezetése — tudatosabbá, a tanácsi munka részévé tette a munkavédelmet. 1975-ben például új elnöki utasítást adtak ki amivel egyértelművé tették, hogy a munka- védelmi feladatok maradéktalan végrehajtásáért a megyei tanács szakosztályainak vezetői, valamint a járási hivatal és városi tanácsok elnökei egyszemélyben felelősekv A munkaügyi osztály koordinációs feladatot, ellenőrzési hatáskört és ehhez létszámot kapott. Mintegy tapasztalatszerzésként érdeklődtek részletesebben, miből is áll a megyei tanács munkaügyi osztályán szervezett munkakör, illetve az ezt betöltő személy feladatköre, van-e még másl reszortja. T> éldamutatónak ítélték a szakszervezet és a tanács célratörő együttműködését Bács- Kiskun megyében, s méltányolták, hogy egyik „fél” sem húzódozik, ha esetenként markáns viták során kell döntésre jutni — a munkavédelem mindenképpen közös ügyeiben. Dr. Gajdócsi Ist- * ván megyei tanácselnök, s Né- medi Sándor SZMT-titkár egyaránt utalt felszólalásában a konstruktív, alkotó viták, véleménycserék szerepére a munka- védelmi helyzet fokozatos javulásában. A jó tanácsi-vezetői szemlélet eredményességét húzta alá hozzászólásában dr. Tóth Imre munkaügyi osztályvezető is. A jelentés nagy erényének tartották többek közt. hogy szép számmal ismertet máshol is hasznosan gyümölcsöztethető módszereket; elemzően foglalkozik a baleseti veszélyforrásokkal, hatá- . rozottan hangsúlyozva a leggyakrabban előforduló okok — mint az anyagmozgatás, tárgyak, személyek esése, rakodás, állatokkal kapcsolatos balesetek — összefüggéseit az emberi magatartás, a ’ gépek hibáival éppúgy, mint a családi és munkahelyi konfliktusok, — vagy az időjárási tényezők káros hatásával. Épp a baleseti okok újszerűén árnyalt részletezése késztetett néhány felszólalót olyan kérdések feltevésére, aminek megválaszolásakor módja nyílt, Gajdócsi elvtársnak annak megmutatására, mennyi segítséget adnak a munkavédelem javításához tudományos kutatók, akik szívesen munkálkodnak e téren is megyénkben. A Bács-Kiskun megyei — ta** hácsi munkavédelmi tevékenység eredményességét, s ebben az SZMT és a megyei tanács jó szinkronját, — azzal is méltóképpen elismerve az Országos Munkavédelmi Bizottság, hogy javasolta: Az előterjesztést, kiegészítve dr. Gajdócsi István szóbeli bevezetőjével, a még jobb konkréti- zált feladatokkal — küldjék meg tanulmányozásra, tapasztalatszerzésre minden megye tanácsának. Tóth István Rovásírásos gyűrűk Árpád-kori sírokból Befejeződött a pusztaszentlász- lói, XI—XII. századbeli temető régészeti feltárása. A sírokban meglepően nagy számban találnak úgynevezett „s- végű karikaékszereket”, amelyeket ezüstből, bronzból, illetve ólomból-ónból készítettek, s ezüstötvözeteket. Ezeket a fejdíszeket textilre, bőrzsinórra fűzve a nők viselték. A régészeknek is meglepetést okozott hat darab rovásgyűrű: ezeknek a nemesfémből készült gyűrűknek az oldalát eddig még meg nem fejtett rovásírás díszíti. Az ábrák megfejtésével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét töröknek véli. A sírokból szép számmal kerültek elő egykorú pénzdarabok is. A tudósok újabb régészeti leletek feltárásával, ezek anyagának feldolgozásával szerelnék megismerni az egész Árpád-Icori Zala megyét. A tervek szerint legközelebb Zala szentgjt ólon látnak hozzá új lelei feltárásához. Változó Bugac A Városföldi Állami Gazdaság egyik kerülete Bugac. Ha ez utóbbi elnevezést hallja az ember, önkéntelenül az ősi puszta, a ménes, a magyarszürke gulya, a rackanyáj és ezzel összefüggésben az idegenforgalom jut az eszébe. No, meg a világhíres ősborókás. — Pedig Bugac nemcsak ebből áll — magyarázza kísérőm, Mor- mer Miklós, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója. — A 2800 hektáros területből 1700 hektár tartozik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz. Az idegenforgalom itt bonyolódik le. A Kiskunsági- Nemzeti Park az elmúlt év közepén adta át á nagyközségnek a pásztormúzeumot. A pusztán tenyésztjük a magyarszürke szarvasmarhát és a feketefehér racka juhot. A jószágok békésen legelésznek a végtelen pusztán. — Szaknyelven úgy mondjuk, hogy amolyan génbank ez az állomány, az a célunk, hogy a fajtái megmentsük a kipusztulástól. A ménes a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet kezelésében van. A telep vezetője Abonyi Imre, aki nemrég fogathajtó világbajnokságot nyert. Ennyit arról, amit a turisták látnak Bugáéból. Van azonban a gazdaság itteni kerületének egy rendkívül nagy értéke: az alma, amelyről kevesen tudnak. Több mint 300 hektáros ültetvény ontja értékes kincsét. Az idén is mintegy 200 mázsa termett hektáronként. A gazdaság exportnövelő hitelből alrnaválogató gépsort vásárolt. Az értékes gyümölcs nagyobb része ugyanis külföldre kerül. Százvagonos tárolójuk van, amely ugyan nem nagy ekkora terméshez, de a gyümölcsöt folyamatosan szállítják el Jelenleg is teljes üzem van az almatároló telepen. A bugaci nagyréten pedig a régi pusztai hagyományokat követik. Magyar-tarka gulya legel a feljavított gyepen. Évszázadok • A szürkemagyar gulya, háttérben a pásztormúzeum. óta foglalkoznak itt külterjes állattartással. Ez alakította lei a pásztoréletet. — A gyenge fűtermés csak nyár elején adott elegendő táplálékot a jószágoknak. Később a kevés eső miatt alig talált legelnivalót az állat. Éhezve járta a pusztát, némi gyér füvet keresve. Nyomorúságos volt a pásztorok élete is. Mi, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szakembergárdájával együttműködve, az ő tanácsaik alapján feljavítottuk Ahogy járjuk a pusztát, sok minden szóba kerül. — Nagyon büszkék vagyunk ar_ ra. hogy sikerült megoldani az egészségügyi szolgáltatást. Orvosi rendelőt létesítettünk, ahol naponta van gyógyító szolgálat. Nem kell az itt lakóknak bemenni a községbe, vagy Kecskemétre, ami több mint 20 kilométerre van innen. A járműhajtási jogosítványhoz szükséges orvosi vizsgálatot is elvégzik itt. Ennek nemcsak a traktorosaink, teherautó-vezetőink örülnek, hanem a tanyai gépkocsi-tulajdonosok is, — tájékoztat az igazgató. — Bizony, ez is egyre fontosabbá válik — ezt már Tenke Ferenc kerületvezetö-helyettes mondja, — az utóbbi tíz év alatt legalább 150 családi ház épült. Főként a gazdaság dolgozói telepedtek itt le. Sok segítséget kaptak és kapnak is az építkezéshez. Villamosított tanyaközpont alakult ki. Hagyományos itt a jószágtartás. Azonban egyre több már a gépkocsi is. A világ változásai nerr) hagyják érintetlenül a pusztát' sem. —ő -r • Káldi István juhász, a rackanyáj őrzője. a gyepét, tgy a pusztán többszáz szarvasmarha megtalálja táplálékát. Tervünk szerint évről évre több jószágot nevelünk majd itt húshasznosítás céljára. A hasznavehetetlen terület tehát értéket ad.
