Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-28 / 282. szám

í w 1976. november 28. • PETŐFI NEPE • 3 solti tájkép Közművelődés Bács-Kiskun ÁFÉSZ-eiben Két és fél év telt el azóta, hogy párthatározat született a közművelődés hathatós fejlesztéséről. E párthatározat szelle­mében alkotta meg az országgyűlés az elmúlt hónapban a nagy jelentőségű közművelődési törvényt, amelynek megje­lenése után a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Ki&kun me­gyei szövetségének elnöksége napirendre tűzte az ÁFÉSZ- ekben 1974. óta folyó közművelődési munka értékelését. \ y \\ • Az új Kossuth adó tápvezeté­ke. (Tóth Sándor felvétele.) Utazások a múltban és a jelenben Érdekes utazásokra hívta a te­levízió a nézőket pénteken este. Azt tűzték ki célul, hogy a világ legelső és legnagyobb szocialista országának minél több érdekes vonását megismertessék azokkal, akiket a más népek, más tájak élete érdekel. Sietünk azt is le­írni, hogy a szovjet televízió est­je változatos programot nyújtott a nézőknek; bizonyára nem csa­lódtak azok, akik a képernyő előtt töltötték el az estét. Az alábbiak­ban megpróbáljuk ezt a feltevé­sünket megindokolni. Elsősorban a tematikai és mű­faji változatosságot dicsérjük. Visszapillanthattunk a múltba, és láthattuk a változó jelent. Tanúi lehettünk a gigászi építkezések­nek éppúgy, mint az életmód­változásnak. Riportok, dokumen- iumfilmek, művészi produkciók nyújtottak sok segítséget ahhoz, bogy egy hatalmas országot kö­zelről — emberközelből — lat­it ássunk, összességében az est műsora mintegy száz esztendőt fogott át, jelezve-mutatva és do­kumentálva a fejlődés sokszor ■nehéz útjait. Jó dolog, hogy uta­zásokat tehettünk a múltban és a jelenben. Jó alkalmat nyújtott az est orra, hogy elkezdjék sugározni őzt a filmet, mely Gladkov Ce­ment című regénye alapján ké­szült. Az első rész — az itt-ott érezhető vontatottsága ellenére is — jó folytatást ígér. A szovjet­orosz író a húszas évek heroikus küzdelmét mutatja be művében, amely a társadalom egészének alapvető átalakítását tűzte ki cé­lul, A film a regény szellemének megfelelően a hétköznapok erő­feszítésekkel teli munkálataira igyekezett ráirányítani a figyel­met. Várjuk a folytatást. A szovjet televízió estjének a fénypontja azonban a Fantázia című művészi film sugárzása volt. Turgenyev Tavaszi vizek című regénye kelt ebben életre, illetve a mű leglényege kapott a zene és a balett — no meg a színészi játék — segítségével életet a filmkockákon. Maja Pliceszkaja most is magávalragadó volt. Nem tudom, hogy egy mégoly csendes nyáresti fuvallat lehet-e olyan törékeny, finom és lágy, mint a művésznő egy-egy sokat kifejező mozdulata? Ez a költői-lírai já­ték emlékezetes élményt nyújtott azok számára, akik kedvelik a minden harsányságot és vasko­sabb realitást nélkülöző alkotáso­kat. V. M. Az október 27-i elnökségi ülés­re készített jelentés bevezetője pozitív változásokról, számotte­vő fejlődésről szól. Megállapítja, hogy a Bács-Kiskun megyei szö­vetkezetekben az említett idő­szakban összességében színvona­lasabbá vált az általános és a szakmai ismeretterjesztés, növe­kedett a könyvesboltok forgalma, szélesedett és tartalmában is gazdagabb lett az amatőr művé­szeti együttesek tevékenysége. Ennek eredményeként sikereket arattak a helyi, megyei, területi és országos rendezvényeken, be­mutatókon. Előrelépés tapasztal­ható a háztáji és kisgazdaságok­ban is, különösen a termelési technológia elterjesztésének, al­kalmazásának és a korszerű gaz­dálkodási ismeretek elsajátításá­nak fokában-mértékében. Ez utóbbit a jelenlegi helyzetben feltétlenül továbbfejleszteni kí­vánatos — szögezi le a beszá­moló. Az írásos anyag a továbbiak­ban részletesen taglalja-elemzi a közművelődés egyes területeit, s egyúttal megszabja az ÁFÉSZ- ek vezetőire váró sürgető fel­adatokat. A dolgozók szellemi fellendülésének alapvető felté­tele az iskolázottság, a szakmai­politikai képzettség. Az utóbbi években Bács-Kiskun fogyasztási szövetkezeteiben is mind többen ismerték fel ennek a fontossá­gát. Ma már a vezető állásúak 77 százaléka rendelkezik felső­vagy középfokú iskolai végzett­séggel. (Ez annál is inkább ör­vendetes, mert a diplomások száma két év alatt például meg- duplázódott.) Kedvezően alakult a politikai iskolákon tanulók aránya: a vezetők több mint 50 százalékának van valamilyen po­litikai végzettsége. A vezetőto­vábbképzésben hasonló a hely­zet: a magasabb beosztásban foglalkoztatottak 60 százaléka Szeptember óta hazánk több mint 800 közép- és szakmunkás- képző iskolájában rendezték meg a diákparlamenteket, s november 20—december 15. között össze- nivják á szocialista demokrácia e sajátos megyei szintű fórumait is. A megyei szintű tanácskozásokon elhangzott javaslatok a január 28—30-a között Pécsen összeülő VI. országos diákparlament mun­káját gazdagítják majd. A több mint 200 ezer diák részvételével megtartott iskolai parlamentek tapasztalatairól a KISZ Központi Bizottságának illetékesei tájékoz­tatták az MTI munkatársát. — Üj vonása volt az idei isko­lai parlamenteknek, hogy azokon nem csupán egy-egy osztály kül­döttei. hanem minden diák részt vehetett — mondották. — Jó ta­pasztalatokat szereztünk arról, hogy az iskolaigazgatók beszámo­lóikban kerülték az általános megfogalmazásokat és valós képet adtak az oktató-nevelő munka feltételeinek alakulásáról, az ered­ményekről, a gondokról. Elmond­ták azt is, hogy mit várnak a fiataloktól. A gondos előkészítő munkának köszönhető, hogy a diákok reális véleményt mond­tak az ifjúság érdekében tett ed­vett, illetve vesz majd részt fo­lyamatosan ilyen tanfolyamokon. Ami a szakember-utánpótlást illeti, öt év alatt a szövetkezeti bolti kiskereskedelem mintegy ezer, a vendéglátás 300 ifjú szak­munkással gyarapodott. Csaknem 300 hálózati és 450 igazgatási dolgozó szerzett ezen kívül alap- és középfokú képesítést, döntően a szövetség által szervezett ok­tatási formák révén. Az ÁFÉSZ-ek eredményesen veszik ki részüket a könyvter­jesztésből, s ezáltal a vásárlókö­zönség műveltségének, olvasási kultúrájának emeléséből is. A megye összes könyvforgalmának több mint 50 százalékát —éven­te 26 millió forint értékben — az ÁFÉSZ-üzletek és -bizomá­nyosok bonyolítják le. A következő részben említés történik az ismeretterjesztésről, amelynek még — mint hangsú­lyozzák a felmérés készítői — rengeteg kihasználatban lehető­sége van. Mindenekelőtt a TIT- tel való együttműködésnek, amely szervezett keretek között még csak a szövetkezetek egy- harmadánál valósul meg. Néhány jó példa erre: Kiskunfélegyhá­zán a 11 részből álló előadás so­rozat nőpolitikái, egészségügyi, balesetvédelmi és közgazdasági kérdéseket boncolgatott; Kiskő­rösön a fogyasztás- és élétszín- vonal politika, valamint a mun­kahelyi demokrácia volt a fő téma; a Kiskunhalasi ÁFÉSZ-nél a zöldség-gyümölcstermelés és a növényvédelem került közérthe­tő módon, érdekes tálalásban te­rítékre. Bácsbokodón agrárso­rozatot, Baján és Csátalján Tu­domány, élet, társadalom cím­mel 8—8 előadást hallgattak meg a szövetkezet tagjai és al­kalmazottai. Tovább növekedett a szövet­kezetek támogatásával működő öntevékeny művészeti csoportok digi intézkedésekről, szóltak 3' megoldásra váró gondokról, s hozzátették: készek közreműködni a helyzetüket javító további fel­adatok megoldásában. A tanács­kozások jó alkalmat és hasznos fórumot teremtettek arra, hogy a fiatalok behatóan megismer­kedjenek a KISZ IX. kongresz- szusának határozataival. — Érdemes megemlíteni, hogy a szakmunkástanuló iskolákban a hozzászólók közül többen szó­vá tették a szociális létesítmé­nyek és a tantermek hiányát, kevesellték a testnevelési órák számát is, különösen a harmadik évfolyamosok. A bejáró diákok szószólói az egyik fő gondot ab­ban jelölték megi hogy a közle­kedési menetrendek nincsenek összhangban a tanítás, illetve a gyakorlati munka kezdési idejé­vel. Több vállalatot ért bírálat amiatt, hogy rendszertelenül fo­lyósítják a tanulók ösztöndíját. A szakmunkástanuló iskolákban megtartott parlamenteken a részt­vevők nem kis rosszalással vet­ték tudomásul, hogy az érintett üzemből meghívott képviselő nem jelent meg. Holott választ vártak volna a leggyakrabban felvetett kérdésre is, amelyet az elméleti száma. Munkájuk egyre tartal­masabbá, értékesebbé válik. Az ÁFÉSZ-ek önállóan vagy a test­vérszövetkezetekkel, valamint a tanácsokkal és művelődési in­tézményekkel összefogva 7 nép­tánccsoportot, 5 kórust, két iro­dalmi színpadot, két citerazene- kart, egy szimfonikus zenekart és egy Röpülj pávakört tartanak fenn vagy patronálnak rendsze­resen. További húsz felnőtt, il­letve iskolai amatőr együttest, klubot vagy szakkört részesíte- hek kisebb-nagyobb összegű tá­mogatásban. Az utóbbi két esz­tendőben került az ÁFÉSZ-ek- hez például a bajai Csitanica délszláv néptánccsoport, a Ka­locsai Népi Egüttes, a solti nép­tánccsoport, a tiszaalpári páva­kor, a kiskunfélegyházi és á bu­gaci énekkar. Kiemelkedően sze­repelt 1976-ban a kalocsai, az öregcsertői és a hajósi folklór csoport, amelyek részt vettek me­gyénk népképviseletében július­ban a Balaton mellett megtartott országos néptánc-találkozón, és szép díjakkal tértek haza. A vizsgálat szerint a szövet­kezeteknek csupán harmadrésze tart fenn ifjúsági klubot. Ezek között vannak kiválóan műkö­dők, többségüknél azonban hiá­nyoznak még a tervszerű ren­dezvények, a hasznos, nevelve szórakoztató programok. A je­lenség azt mutatja, hogy a ve­zetőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a klubmozgalomra, a fiatalokkal való rendszeres fog­lalkozásra. Mindent egybevetve: az ÁFÉSZ- ek kulturális tevékenysége álta­lában megfelelő, ám nem min­denütt és nem mindig a legfon­tosabb közművelődési célokat szolgálja — vonja le a következ­tetést a beszámoló. A kulturális alapok felhasználására csak ke­vés helyen csinálnak terveket. Olyan tervekét, amelyek a pénz­forrásokat és az összeg felhasz- hálását egyaránt tartalmazzák. Évenként mintegy 2—2 és fél millió forint összegű kulturális alap képződik az ÁFÉSZ-eknél: ennek nagyobb része a tagsági érdekeltségi alapból származik. Sajnos, ezeket az összegeket gyakran szétaprózzák, ötletsze­rűen, egyéni elképzelések szerint használják fel. K. F. oktatás és a szakmai gyakorlat színvonalbeli különbségeinek megszüntetésével kapcsolatban fogalmaztak meg. A középiskolákban is túlnyomó részt a helyben megoldható kér­dések jellemezték a parlamentek vitáit. Több klubhelyiségre, sport­udvarra lenne szükség, s mint a diákok elmondták, szívesen hoz­zájárulnának ezek létrehozásához társadalmi munkájukkal is. A pá­lyaválasztási munka javításával kapcsolatban elmondták, hogy nemcsak az egyetemekről és a főiskolákról, hanem az iparválla­latok és a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tevékenységéről is több ismeretet kívánnak sze­rezni. Az iskolai étkeztetés javí­tásával kapcsolatban számos in­tézményben a KISZ-esek fel­ajánlották, hogy megszervezik az iskolatej-akciót. A diákok feladatokat határoz­tak meg önmaguk számára, el­sősorban annak érdekében, hogy javuljon tanulmányi munkájuk színvonala. A tanároktól pedig azt kérték, hogy a pontos óra­kezdéssel, a kicsöngetés „tiszte­letben tartásával” ők is jobban tartsák meg a házirendet. (MTI) A diákparlamentek tapasztalatai HETI KOMMENTÁR: Napirenden voltunk - Budapesten Dudapesten, a SZOT szék- " házában — ülésezett az Országos Munkavédelmi Bizott­ság. Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának, az Országos Munkavédelmi Bizottság elnöké­nek vezetésével a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazda­ság munkavédelmi helyzetét vi­tatták meg. Az első napirend elő­terjesztője dr. Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter volt. Az országos hely­zetkép beható megvitatása, meg­ismerése után a bizottság meg­hallgatta éS megtárgyalta dr. Gaj- dócsi Istvánnak, Bács-Kiskun megye tanácsia elnökének jelen­tését a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok, 3 a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek munkavédelmi tevékenységéről. Bevezetőként most néhány summázó, megállapítást ismerte­tünk a jelentésből, hogy annak méltatását az országos bizottsá­gi tagok, vezetők felszólalásai, véleményei, javaslatai alapján végezhessük elsősorban. A megyei tanács irányítása alá 1975-ben 23 vállalat tartozott — 14185 dolgozóval. Ennek alapul­vételével az 1000 foglalkoztatott­ra jutó üzemi bálesietek száma a múlt évben 25,6 volt — az 1971. esztendei 31,6-tal szemben. A IV. ötéves terv időszakában tehát fo­kozatosan javult a tanácsi válla­latok munkavédelmi tevékenysé­ge. Ezen belül azonban az egyes ágazatok között még jelentős szín­vonalkülönbségek mutatkoznak és az elért eredmények sem kielégí- tőek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek munkavédelmi helyzetére a fokozatos javulás jel­lemző. Különösen sokat léptek előre a balestek megelőzése terén. Tavuló színvonal mellett is ** eléggé lassú még a fejlő­dés üteme a kívánatoshoz képest. Ez a felismerés vezette a megyei tanács irányítóit arra, hogy átfo­góan rendezzék a tanácsi válla­latok és intézmények vonatkozá­sában a munkavédelmi tevékeny­ség koordinálását. — A kézzel­fogható eredményeket meggyőző tárgyilagossággal, módszeresség­gel körvonalazta a megyei tanács elnökének beszámolója. Ennek adott hangot valamennyi felszó­laló. Elismeréssel szóltak arról a fe­lelősségtudatról, következetesség­ről, amivel a megyei tanács ve­zetése — tudatosabbá, a tanácsi munka részévé tette a munkavé­delmet. 1975-ben például új elnö­ki utasítást adtak ki amivel egy­értelművé tették, hogy a munka- védelmi feladatok maradéktalan végrehajtásáért a megyei tanács szakosztályainak vezetői, vala­mint a járási hivatal és városi tanácsok elnökei egyszemélyben felelősekv A munkaügyi osztály koordinációs feladatot, ellenőrzé­si hatáskört és ehhez létszámot kapott. Mintegy tapasztalatszer­zésként érdeklődtek részleteseb­ben, miből is áll a megyei tanács munkaügyi osztályán szervezett munkakör, illetve az ezt betöltő személy feladatköre, van-e még másl reszortja. T> éldamutatónak ítélték a szakszervezet és a tanács célratörő együttműködését Bács- Kiskun megyében, s méltányol­ták, hogy egyik „fél” sem húzó­dozik, ha esetenként markáns vi­ták során kell döntésre jutni — a munkavédelem mindenképpen közös ügyeiben. Dr. Gajdócsi Ist- * ván megyei tanácselnök, s Né- medi Sándor SZMT-titkár egy­aránt utalt felszólalásában a konstruktív, alkotó viták, véle­ménycserék szerepére a munka- védelmi helyzet fokozatos javulá­sában. A jó tanácsi-vezetői szem­lélet eredményességét húzta alá hozzászólásában dr. Tóth Imre munkaügyi osztályvezető is. A jelentés nagy erényének tar­tották többek közt. hogy szép számmal ismertet máshol is hasz­nosan gyümölcsöztethető módsze­reket; elemzően foglalkozik a baleseti veszélyforrásokkal, hatá- . rozottan hangsúlyozva a leggyak­rabban előforduló okok — mint az anyagmozgatás, tárgyak, sze­mélyek esése, rakodás, állatokkal kapcsolatos balesetek — össze­függéseit az emberi magatartás, a ’ gépek hibáival éppúgy, mint a családi és munkahelyi konfliktu­sok, — vagy az időjárási ténye­zők káros hatásával. Épp a bal­eseti okok újszerűén árnyalt rész­letezése késztetett néhány felszó­lalót olyan kérdések feltevésére, aminek megválaszolásakor módja nyílt, Gajdócsi elvtársnak annak megmutatására, mennyi segítsé­get adnak a munkavédelem ja­vításához tudományos kutatók, akik szívesen munkálkodnak e téren is megyénkben. A Bács-Kiskun megyei — ta­** hácsi munkavédelmi tevé­kenység eredményességét, s ebben az SZMT és a megyei tanács jó szinkronját, — azzal is méltókép­pen elismerve az Országos Mun­kavédelmi Bizottság, hogy java­solta: Az előterjesztést, kiegészít­ve dr. Gajdócsi István szóbeli be­vezetőjével, a még jobb konkréti- zált feladatokkal — küldjék meg tanulmányozásra, tapasztalatszer­zésre minden megye tanácsának. Tóth István Rovásírásos gyűrűk Árpád-kori sírokból Befejeződött a pusztaszentlász- lói, XI—XII. századbeli temető régészeti feltárása. A sírokban meglepően nagy számban találnak úgynevezett „s- végű karikaékszereket”, amelye­ket ezüstből, bronzból, illetve ólomból-ónból készítettek, s ezüstötvözeteket. Ezeket a fejdí­szeket textilre, bőrzsinórra fűz­ve a nők viselték. A régészeknek is meglepetést okozott hat darab rovásgyűrű: ezeknek a nemesfém­ből készült gyűrűknek az oldalát eddig még meg nem fejtett ro­vásírás díszíti. Az ábrák megfej­tésével foglalkozó tudósok egy része a jelek eredetét töröknek véli. A sírokból szép számmal kerül­tek elő egykorú pénzdarabok is. A tudósok újabb régészeti le­letek feltárásával, ezek anyagá­nak feldolgozásával szerelnék megismerni az egész Árpád-Icori Zala megyét. A tervek szerint legközelebb Zala szentgjt ólon lát­nak hozzá új lelei feltárásához. Változó Bugac A Városföldi Állami Gazdaság egyik kerülete Bugac. Ha ez utóbbi elnevezést hallja az ember, önkéntelenül az ősi puszta, a mé­nes, a magyarszürke gulya, a rackanyáj és ezzel összefüggés­ben az idegenforgalom jut az eszébe. No, meg a világhíres ős­borókás. — Pedig Bugac nemcsak ebből áll — magyarázza kísérőm, Mor- mer Miklós, a Városföldi Álla­mi Gazdaság igazgatója. — A 2800 hektáros területből 1700 hektár tartozik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz. Az idegenfor­galom itt bonyolódik le. A Kis­kunsági- Nemzeti Park az elmúlt év közepén adta át á nagyköz­ségnek a pásztormúzeumot. A pusztán tenyésztjük a magyar­szürke szarvasmarhát és a fekete­fehér racka juhot. A jószágok békésen legelésznek a végtelen pusztán. — Szaknyelven úgy mondjuk, hogy amolyan génbank ez az ál­lomány, az a célunk, hogy a faj­tái megmentsük a kipusztulástól. A ménes a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetke­zet kezelésében van. A telep ve­zetője Abonyi Imre, aki nemrég fogathajtó világbajnokságot nyert. Ennyit arról, amit a turisták látnak Bugáéból. Van azonban a gazdaság itteni kerületének egy rendkívül nagy értéke: az alma, amelyről kevesen tudnak. Több mint 300 hektáros ültetvény ont­ja értékes kincsét. Az idén is mintegy 200 mázsa termett hek­táronként. A gazdaság exportnö­velő hitelből alrnaválogató gép­sort vásárolt. Az értékes gyü­mölcs nagyobb része ugyanis kül­földre kerül. Százvagonos tároló­juk van, amely ugyan nem nagy ekkora terméshez, de a gyümöl­csöt folyamatosan szállítják el Jelenleg is teljes üzem van az almatároló telepen. A bugaci nagyréten pedig a régi pusztai hagyományokat kö­vetik. Magyar-tarka gulya legel a feljavított gyepen. Évszázadok • A szürkemagyar gulya, háttérben a pásztormúzeum. óta foglalkoznak itt külterjes ál­lattartással. Ez alakította lei a pásztoréletet. — A gyenge fűtermés csak nyár elején adott elegendő táp­lálékot a jószágoknak. Később a kevés eső miatt alig talált legel­nivalót az állat. Éhezve járta a pusztát, némi gyér füvet keres­ve. Nyomorúságos volt a pászto­rok élete is. Mi, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szakem­bergárdájával együttműködve, az ő tanácsaik alapján feljavítottuk Ahogy járjuk a pusztát, sok minden szóba kerül. — Nagyon büszkék vagyunk ar_ ra. hogy sikerült megoldani az egészségügyi szolgáltatást. Orvo­si rendelőt létesítettünk, ahol naponta van gyógyító szolgálat. Nem kell az itt lakóknak bemen­ni a községbe, vagy Kecskemétre, ami több mint 20 kilométerre van innen. A járműhajtási jogo­sítványhoz szükséges orvosi vizs­gálatot is elvégzik itt. Ennek nemcsak a traktorosaink, teher­autó-vezetőink örülnek, hanem a tanyai gépkocsi-tulajdonosok is, — tájékoztat az igazgató. — Bizony, ez is egyre fontosab­bá válik — ezt már Tenke Ferenc kerületvezetö-helyettes mondja, — az utóbbi tíz év alatt legalább 150 családi ház épült. Főként a gazdaság dolgozói telepedtek itt le. Sok segítséget kaptak és kap­nak is az építkezéshez. Villamo­sított tanyaközpont alakult ki. Hagyományos itt a jószágtartás. Azonban egyre több már a gép­kocsi is. A világ változásai nerr) hagy­ják érintetlenül a pusztát' sem. —ő -r • Káldi István juhász, a racka­nyáj őrzője. a gyepét, tgy a pusztán többszáz szarvasmarha megtalálja táplálé­kát. Tervünk szerint évről évre több jószágot nevelünk majd itt húshasznosítás céljára. A haszna­vehetetlen terület tehát értéket ad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom