Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-26 / 280. szám

« • PETŐFI Mf£PE • 1976. november 26. Nem tudom eldönteni: bezárt terének tágasságával, a három emeletnyi magasságával, a körbe- futó folyosókkal színházteremre, vagy — a magasból, üvegfalon át beömlő aranysárga fénysuga­rak miatt is — elmúlt építészet- történeti, korok templombelsőire hasonlít-e jobban? A szakmai tu­dományok „templomába”, a kecs­keméti 623. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet új épületé­nek aulájába léptem be. Az inté­zet november 7-e tiszteletére költözködhetett ide át az Ökollé- giumból, melyet jó százharminc­öt évvel ezelőtt építettek Hof- richter József tervei alapján. Benyitok az egyik tanterembe. Üj bútorzat, új függönyök, ízlése­sek. A padokat elsőéves villany- szerelő tanulók foglalják el. Pa­lásti János tanár matematika órát tart. Az első padban, mind­járt az ajtónál, Tihanics János borbási és Juhász Sándor tisza- kécskel tanuló ül. Tetszik-e az új iskola? — kérdezem tőlük, a vá­laszban nem kételkedve, s nem is csalódom. Mindkettőjüknek tet­szését megnyerte a korszerű lé­tesítmény. — Gyakorlat, rajta! — pattog­nak Szikora Sándor testnevelő vezényszavai a szép tornaterem­ben, s a másodéves esztergályos szakmunkástanulók rugózni, haj­ladozni kezdenek, ütemre. Ami­kor egy szusszantásra megállnak, Pomozi Ernő kecskeméti fiútól, a SZIM-gyár tanulójától azt hal­lom, hogy a tanárok az új inté­zetben még szigorúbbak, mint voltak. Az épület és a berendezé­sek óvása miatt. A tisztaságra is nagyon ügyelnie kell minden tanulónak. Ernő megérti ezt, hi­szen az intézet sokba került, és sok fiúnak-lánynak kell még itt Végeznie, ugyanilyen kellemes körülmények közt, mint a mosta­niak. — A november hetediki ünnep­ségünket már az új iskolában tartottuk — mondja György Ist­ván általános igazgató-helyettes. — Nyolcadika óta pedig folyik a munka a minden tekintetben korszerű létesítményben. Az Úkollégiumban csak tíz tantermünk volt, a hozzá irodák. Szertárakkal nem rendelkeztünk, a szemléltető eszközöket a folyo­sókon és a termekben elhelyezett szekrényekben tároltuk. Az au­diovizuális eszközöket egyik te­remből a másikba kellett hurcol­ni, ahogy a szükség kívánta. Na­gyon hiányzott egy olyan nagy­terem is, amelyikben az iskolai ünnepségeket megtarthattuk vol­na. Jóidőben a KTE-pályára kényszerültünk, udvar híján, té­len pedig moziba, ide-oda ké- redzkedtünk be. Néhány évvel ezelőtt kevesen bitték volna, hogy Praszkának, a czestochowai vajdaság kis te­lepülésének sorsa oly szorosan fonódik össze az autóipar fejlő­désével. A városka bádogcikkeket gyár­tó kis üzeme — 1968-ban fel­keltette a ,,Palmo’’ gépkocsiipari egyesülés érdeklődését. A fej­lesztéshez nyújtott 100 millió zloty lehetővé tette, hogy a gyár gyorsan profilt változtasson, át­térjen a gépkocsik elektrotech­nikai berendezésének, a víz- és olajszlvattyúknak, a mellék köz­lőmüveknek a gyártására. A hetvenes évek elején a régi gyár mellett új üzem épült Praazkában Palmo—2 névvel. A dinamikusan fejlődő len­gyel gépkocsiiparnak nagy szük- aége volt sűrített levegős fék­rendszerekre. A kérdés úgy ve­tődött fel: a kitűnő minőségű fékrendszerek hiánya megnehe- aíti a lengyel „lelő" típusú autó­buszok és a „Star” típusú teher­gépkocsik exportját és akadá­lyozza új autóbusztípus klalakí­A 623-as Ipari Szakmunkás- képző a teremhiány pótlására a Reszelőgyértói bérelt egy valami­kori kaszárnyaépületet. Az ökol- légiurn és a gyár közt 2 kilomé­ter a távolság, és még csak tele­fonösszeköttetés sem volt az „al­bérlettel”. A tanárok, szakokta­tók ide-oda futkostak, hogy az óráikat megtarthassák. Az igaz­gatók ellenőrző óralátogatásainak sem kedvezett ez az áldatlan helyzet. Az oktatás kényelmi és esztétikai feltételei szintén hiá­nyosak! voltak. — Az új iskolában minden megtalálható, ami eddig hiány­zott a szakemberképzés zavarta­lanságához. Tizenhat tanterme és négy szakelőadóterme van. A fiatalok testedzéséhez közepes méretű tornaterem áll benne Nem maradt ki az ifjúsági klub és könyvtár sem. A szakkörök számára két helyiség létesült. Szertárat tizenkettőt építettek. Öltözőket, olvasótermet, megfe­lelő irodákat, s még orvosi ren­delőt is lehet találni az új inté­zetben, És végül, amire büszkék vagyunk: az egész tanulóifjúsá­got befogadó aulát, nagytermet kaptunk a rendezvények lebonyo­lításához. A megyében egyetlen szakmunkásképző sem dicseked­het aulával, sőt az országban is csak három ilyen intézet van. A 823-ast a nyíregyházi szakmun­kásképző terveinek adaptálásá­val építették föl. tását. Elhatározták tehát, hogy áttérnek a szabadalmazott konst­rukciók készítésére. Ehhez a fel­adathoz a Nemzetközi Beruházá­si Bank nyújtott hitelt. A prasz- kai gépkocsi felszereléseket gyár­tó üzem 1973. decemberében bo­csátotta ki az első fékrendszere­ket, két év múlva pedig már el­érte a tervezett kapacitást. A gyár fejlődésének harmadik szakasza egy hosszúlejáratú lengyel—szovjet megállapodás aláírásával függ össze: együtt­működést irányoz elő a teher­gépkocsi-gyártás területén. Az idén a praszkal gépkocsi- felszerelések gyára 10 ezer da­rab fékrendszert szállít a Szov­jetunióba, 1978-ban pedig már ?0 ezret. Ez a termelés megdup­lázását jelenti, s egyúttal azt is, hogy új Üzemrészt kell építeni, tovább kell korszerűsíteni a gép­parkot és a technológiát. Ha a praszkal gyár teljes kapacitással dolgozik majd, Lengyelország a gépkocsifékrendszerek egyik leg­nagyobb gyártójává válik Euró« pában. Az új 623-as ipari szakmun­kásképző városbeli elhelyezése — a Bethlen városban — nem kedvezőtlen. Vasúttól, autóbusz­pályaudvartól — ez a bejáró ta­nulók szempontjából lényeges — nem sokkal van messzebb, mint az Ökollégium. Az iskola mellé a következő években 200 személyes kollégiumot építenek, 1980 után pedig sportudvart alakítanak majd ki az intézetnél. A szabad­téri testnevelési órákat addig a kertészeti főiskolánál tartják. A korszerű szakmunkásképző korszerű berendezést kapott. Üj iskolabútorokat, s minden te­remben van dia- és írásvetítő. A berendezés mintegy 2 millió forintba került, az iskola meg­építése pedig 30 millióba. — Szép munkát végzett a BÁCSÉP, a generál kivitelező — állapítja meg György István. — Ezt a nálunk oktatott 34 szakma 900 tanulója, az ötven szakokta­tó és tanár nevében is megkö­szönöm. Gál Sándor építésveze­tővel és a művezetőkkel jó kap­csolatot sikerült kiépítenünk. Többféle segítséget is kaptunk tőlük az építkezés idején. Egyéb­ként az összes villamos munkát a BÁCSÉP nálunk tanuló vil­lanyszerelő szakmunkástanulói végezték el Szappanos Benedek szakoktató segítségével. Tehát a szép új iskola, a benne tanuló leendő szakemberek kezenyomát is magán viseli. A. Tóth Sándor „Szakmásodás” a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban lezajló koncentráció következtében a Német Demokratikus Köztársa­ság termelőszövetkezeteinek szá­ma 1970 óta felére csökkent, — a termelés azonban megtíz­szereződött. Ez annak köszönhe­tő, hogy a parasztság is az ipa­rihoz hasonló munkáskollektí­vákká kapcsolódik és egyre ma­gasabb szintű képzettséggel ren­delkezik. A mezőgazdasági ter­melés korszerűsödése egyre több szakembert igényel: 1970-ben a mezőgazdasági dolgozók S7,6 szá­zaléka, 1975-ben pedig már 80 százaléka vett részt szakkép­zésben. így az elmúlt öt évben 95 ezerrel több szakmunkás, 5200-zal több mesterember és 4400-zal több főiskolát végzett szakember kezdett dolgozni az NDK mezőgazdasági üzemeiben, ötvenezren dolgoznak már olya­nok a ^nezőgazdaságban, akiknek szakközépiskolai, illetve főiskolai képesítésük van. Az elmúlt években már is­mét közel 130 ezer hektár terü­leten termesztettünk cukorrépát. A technikai ellátás javulásával lehetőség nyílt arra, hogy több mint százezer hektárról géppel takaríthassuk be a termést. Most, a „finisben" különösen figye­lemre méltók azok az újabb le­hetőségek, amelyek a veszteségek csökkentéséhez járulhatnak hoz­zá. Az egyik legelgondolkoztatóbb vizsgálati eredmény az, amely a már megkésve, a közelgő tél, ködzóna időszakában felszedésre kerülő cukorrépánál várható veszteségeket tárja fel. Eszerint, a kiszedés után, a gyakran lát­ható módon, rövidebb-hosszabb ideig a szántóföldön maradó cu­korrépa tonnánként és naponta bekövetkező 400 gramm súly- csökkenése mellett közel két ez- reléknyi cukorveszteséggel kell számolni. A veszteségek csökkentése ér­dekében már az is fontos, hogy a répát minél kevesebb sérülés érje a felszedés során. Tárolása csak október végén kezdődjön, a korábban kiszedett répát el kell szállítani a szántóföldről. A már elterjedt gépi répaszedésnél először ütőszerszámok leverik a leveleket egyenletes magasság­ban és a földre terítik. Ezt kö­veti a fejezés, aminek megoldá­sa nagyban befolyásolja a vesz­teségek alakulását. Ugyanis a gyakran hiányzó mélységtartók, illetve megfelelő felületkopíro- zók hiányában a kések ismétel­ten a földbe vernek, és emiatt kicsorbulnak, utána pedig nem vágnak megfelelően. Azért, hogy a répákat mégis biztosan lefejez­zék, rendszerint mélyebben Já­ratják a vágókéseket. Viszont a csak egy cm-rel mélyebb fejezés is már 7—9 százalék betakarí­tási veszteséget okozhat, a ré­patest nagyságától függően. Ál­talában az edénynyalábp.yűrűk eltűnése jelzi a túl mély fe- jezést. Nem jó persze az sem, haany- nyira keveset vágnak le a ré­pafejből, hogy utána a tárolás során még képes rövid idő alatt kihajtani, mert ez is cukorvesz­teség okozója lehet. Egyébként az ellenőrizetlen, magas hőfokon tartott répa is hamarosan új le­veleket fejleszt, amihez jelentős mennyiségű cukrot használ fel, teljesen feleslegesen. Ráadásul a répafej alatt a megsérült része­ken rothadás kezdődhet. A leve­lek ismételt kihajtása ellen a burgonyához hasonlóan vegysze­rekkel is kísérleteznek. Az ezzel kapcsolatos eddigi eredmények azonban azt bizonyítják, hogy az ilyen szerek a rothadást segítik elő és fokozzák a cukorvesztesé­get. A burgonyánál ugyancsak alkalmazott kobalt sugárkezelés nemcsak az ismételt kihajtást gátolja meg a répáknál, hanem elejét veszi a káros mikroszer­vezetek megtelepedésének is. Néhány hónap múlva azonban mégis bekövetkezik cukorvesz­teség az így kezelt cukorrépá­nál. Nem kevésbé fontos az sem, hogy minél kevesebb vesszen kárba a gyökérvégekből. Ezt bi­zonyítják azok a mérési ered­mények, amelyek szerint amíg 1 cm-es sebfelülettel járó gyö­kérvesztésnél 1 százalék alatti cukorveszteség következhet csak be, az öt cm sebfelület már 10— 12 százalékos cukorvesztéssel járhat együtt. Nem hagyható figyelmen kí­vül a répatestek törési vesztesé­ge sem. Az újabb vizsgálatok szerint a törésből származó ká­rosodások mértéke függ a beta­karítás körülményein kívül a rakodás módjától és számától is. Legkedvezőbb lehet a betakarí­tógépen elhelyezett tartályládák­llsta! Bármi pénzben fogadnék, hogy húsz éve Kiskunhalason a legokosabbak sem hallottak a kötőhurkoló ipari konfekcó szak­máról. Felépült az új gyár, tó­dulnak a lányok. Ez a két fog­lalkozás egyelőre itt, Kecskemé­ten és másutt a nők kiváltsága. Kiszorulnak a fiúk a kárpitos, az irodagép-műszerész pályákról. A kereskedelemben mind szem­betűnőbb a nők túlsúlya: öt ta­nuló közül mindössze egy fiú. Sok lány tanul egészségügyi szakközépiskolában. (Miért nem ismerik el ezt a felelősségteljes hivatást szakmának?) Kielégítő az élelmiszeripari szakmák irán­ti érdeklődés. Határozott nemmel válaszolt Böszörményi Jenőné arra a kér­désemre, hogy elégedettek lehe­tünk-e a pályaválasztási ará­nyokkal, irányzatokkal, noha — hozzátette —, Bács-Kiskunban sok tekintetben kedvezőbbek a mutatók, mint másutt. Az egész társadalom ügye! A szakmunkásképzésben a lá­nyok javára változik az arány. A mostani 34 százalék mégis va­lamivel kevesebb tanulót jelent mint a 6 év előtti 28,9 százalék, mert a fiúk száma is csökken. Viszonylag sok lány marad szak­ma, érettségi, diploma nélkül. Az elnőiesedés mintha kiseb­bítené a foglalkozás, szakma te­kintélyét. Ma a kárpitos munká­ja — például — többnyire be­tanított dolgozókkal is elvégez­tethető folyamatokból áll, ezért is jelentkezik egyre több lány, Illetve keresik másutt boldogu­lásukat a fiúk. Az ellentmondások okait ku­tató buzgalom vitatható tudati, társadalmi, népgazdasági jelen­ségekhez, viszonyokhoz vezet. Már egészen kis gyerekek meg­különböztetnek férfi és női mun­kát, s ítéletüket nem a valós biológiai és egyéb eltérések mo­tiválják, hanem nehezen elpusz­títható hiedelmek, téves véle­kedések. Látják, hogy az apuka többet keres az anyunál és eszükbe sem jut, hogy vitassák a kereseti arányok közötti kü­lönbségek indokoltságát. A me­gye tanácsi és szövetkezeti ipa­rában — csak egyetlen példa — a nők átlagbére a férfiaké két­harmada, mintegy 1900 Ft. Mi­ért? Nem utolsósorban a kisebb teljesítmények miatt. Mindezek parancsolóan meg­követelik a női szakképzés szín­vonalának, szerkezetének továb­bi javítását, a munkakörülmé­nyek korszerűsítését. Elsősorban a gyakorlat cáfol­hatja meg a napjainkban is ha­tó káros előítéleteket, gyorsít­hatja a népgazdaság és az egyén számára előnyösebb arányok ki­alakulását. H. N. ba gyűjtés, az egyszeri átrako­dás és a kis esési magasság. A répatest törése nemcsak súly.­veszteséget okoz, ugyanis nyomá­ban a mosásnál és az úsztató­vízben a gyári feldolgozás előtt sok cukor kilúgozódik és így kárbavész. A cukortartalomban nagy veszteség következhet be olyan betakarítás miatt is, amelynél a répa hosszan fekszik a földeken, a felszedéséig. Ez a veszély kü­lönösen akkor fenyeget, ha a csapadékos időben, kiszedés után nem szedjük fel azonnal a répát. Ha prizmázzák a kisze­dett répát, a prizma ne legyen túl magas. A veszteségek csök­kentése érdekében a lehetőleg fekete színű fóliával takart priz­mák felső harmada maradjon fedetlen a bepállás elkerülése érdekében. Ha viszont a hőmér­séklet fagypont alá csökken, a műanyagfóliára még jó réteg szálas szalmát kell teríteni, úgy, hogy ez már az egész prizmát befedje. Az ilyen takarás a cu­korveszteséget képes a felére is csökkenteni, sőt még a kisebb fagyokat Is átvészelheti így a répa. Ha mégis átfagyna a répa- prizma, biztos, hogy a felengedé­st folyamat magától lassan megy végbe és a rothadás később, esetleg egyáltalán nem követke­zik be. A vizsgálatok során megálla­pították azt is, hogy a dús amid- nitrogén tartalom és a nagy cu­korszázalék szintén rossz tárol­hatósággal jár együtt a cukorré­pánál. Ez a betakarítás előtti száraz időjárás következménye lehet. Akkor legkisebb a tárolási cukorveszteség, ha a betakarítás­ra kerülő cukorrépatermésnél a próbamérések csekély vagy kö­zepes mennyiségű amid-nitro- gént és közepes cukortartalmat jeleznek. „CSAK HÁROM ILYEN VAN AZ ORSZÁGBAN” Az új 623. számú ipari szakmunkásképzőben • Az aula egyik részlete. Pályaválasztás és egyenjogúság Nők az iparban és a kereskedelemben Az íróasztal mellől eldönthetetlen, hogy milyen szakmák valók lányoknak és melyek nem. A körülmények munkahe­lyenként, olykor üzemrészenként változnak. Mondható, hogy jó esztergályosok válhatnak a lányokból? Természetesen. A kis termékeket előállító modem automata, félautomata gépeken állják a versenyt. Igaza van a halasi szakmunkásképző intézet igazgatójának, amikor az országos ajánlások ellenére sem búslakodik az esztergályos szakma iránt ott mutatkozó részvétlenség miatt. A Ganz gyár halasi gyáregységében ugyanis többnyire régi gépeken 30—40 kilós munkadarabokat forgácsolnak. Melyik szülő nézné jó szemmel, ha lánya ilyenek emelgetésére kényszerülne. Böszörményi Jenőné, a megyei pályaválasztási tanácsadó közgaszdásza akkor hibáztatná a halasiakat, ha mereven ra­gaszkodnának fiúk-lányok központilag javasolt arányához. A rábeszéltek előbb-utóbb felismernék, hogy rosszul válasz­tottak, és másutt helyezkednének el. Beszélgetésünk során sok pél­dára hivatkozik, adatok tucat­jait idézi. Gyorsan kiderült, hogy hetek óta a nyolc általánost végzett lányok pályaválasztását tanulmányozza. Jegyzeteiből fon­tos társadalmi problémák, köz­érdekű tennivalók rajzolódnak ki. Ezúton is köszönjük, hogy felméréseinek tapasztalatait, kö­vetkeztetéseit felhasználhatjuk olvasóink tájékoztatásához. Re­mélhető, bizonyosra vehető, hogy elemzései a pályaválasztási tevé­kenység egész folyamatában hasznosulnak. Kedvezőtlen továbbtanulási arányok Lényegesen eltérő képet mu­tatnak az 1970-es és az idei ada­tok. de Bács-Kiskun megye "ke­reső népességének iskolai vég­zettsége továbbra is alacsonyabb az országos átlagnál. Az utolsó népszámlálás szerint hazánkban a nők 20,2 százaléka szerzett nyolc általánosnál magasabb ér­tékű bizonyítványt. Nálunk mindössze 13,2 százalék. Ugyan­akkor — országosan — 4,4 szá­zalékkal több a nyolc osztályos •végzettségű, mint Bács-Kiskun megyében. Az általános képzésben gyor­san kiegyenlítődtek a férfiak és nők között levő különbségek, fel­számolódott az évszázados elma- TádottSág”1'1 Mágytímrszá’gön 100 kereső nő közül 17 érettségizett ugyanennyi > férfi "közül,fcsak 12. A Bács-Kiskun megyei adatok: 11, illetve 8, némi kikerekítések- kel. Tizenöt esztendeje száz fizikai dolgozó nő közül hazánkban 9 szakmunkás volt, nálunk csupán a kevés gyár miatt csupán 3. A mezőgazdaság átszervezését kö­vetően óriási tömegek áramlot­tak az iparba, a szolgáltató vál­lalatokhoz, megnövekedett az úgynevezett adminisztratív mun­kaerő létszáma. A női szakmun­kások aránya országosan 12, a megyében 7 százalékra emelke­dett. Kiolvasható Böszörményi Je- nóné kitűnő jegyzeteiből, hogy a népgazdasági termelési folyama­tokba Itt körülményesebb a be­illeszkedés mint másutt, s állan­dóan módosulnak az igények, le­hetőségek. Lány az esztergapadnál? Néhány szakmából elfogynak a lányok. Hat esztendeje 63 lány jelentkezett esztergályos tanuló­nak, idén csupán 3. Ugyanennyi idő alatt egyhetedére csökkent az erősáramú berendezés-szerelő pálya iránti vonzalmuk. A most kezdődő tanévben egyetlen lány sem mutatott érdeklődést a he­gesztő szakmára. Ismét férfia- sodik a köszörűs, marós foglal­kozás. Mind kevesebb a női ker­tész-szakmunkás. A pályavonzalmak változásá­ban az elhelyezkedési lehetősé­gek, és gyakorlati tapasztalatok realizálódnak. A női munkanél­küliség is sürgette másfél évti­zede a gyors iparosítást. Ma száz és száz hely várja a tanulmá­nyaikat befejezőket. A választás lehetőségeit növeli a csökkenő gyerekszám. 1970-ben 9472 kis­diák járt nyolcadikba, most 6544. A korosztályból hiányzik egy kö­zepes falu lakossága. Mindenki válogat természete­sen, a könnyebbet keresi. A ru- hapiszkító, nagyobb fizikai igény- Jaevételt„.kíyápp szakmákra több­nyire gyenge tanulók jelentkez­nek, remélve, hogy képesek lesz­nek a szükséges elméleti isme­retek elsajátítására. Sajnos gyak­ran csalatkoznak. (Az 1970-ben kezdő 63 esztergályos tanuló kis­lány közül csak 40 vizsgázott.) Kötőhurkoló, kereskedő? Igen! Módosul a megye ipari struk­túrája, módosul a népszerűségi Csökkenthető a cukorveszteség • Palásti tanár úr matekórát tart az elsőéves vil­lanyszerelőknek. • Óra az új intézet tornatermében. (Tóth Sándor felvételei.) A praszkai fékrendszerek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom