Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1916. november 16. November végén összeül a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó tes­tületének ülését Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1976 no­vember végén Bukarestben tartják a Varsói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének következő ülését. (MTI) KGST—EGK A Közös Piac válaszol a szocialista szervezet javaslatára BRÜSSZEL Az Európai Gazdasági Közösség hajlandó korlátozott jellegű tár­gyalásokat kezdeni a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával az együttműködés lehetőségeinek formáiról, a kereskedelmi kérdé­sek terén azonban ragaszkodik ahhoz az eredeti elképzeléshez, amelyet még 1974 végén saját maga dolgozott ki. Az EGK dip­lomáciai úton értesíti erről a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A Közös Piac minisz­teri tanácsának állásfoglalását egy levél és a mellékletként hozzá csatolt megállapodástervezet tar­talmazza. A két dokumentumot előreláthatólag Hollandia varsói nagykövetsége útján juttatják el a KGST miniszteri tanácsának soros elnökéhez, Kazimierz Ol­szewski lengyel miniszterelnök­helyetteshez. Az erről szóló határozatot az EGK miniszteri tanácsának ülé­sén hétfőn délben fogadták el Brüsszelben. Mint ismeretes, a két európai gazdasági szervezet között jelenleg semmiféle kapcso­lat nincs. A szocialista országok szervezete, a KGST már több kezdeményezést tett a kapcsola­tok rendezésére, legutóbb ez év februárjában, amikor Weiss NDK- miniszterelnök-helyettes, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke személyesen nyújtotta át az EGK akkori soros elnökének, Thorn luxemburgi miniszterel­nöknek a szervezet tárgyalási ajánlatát és megállapodásterve­zetét. A miniszteri tanács nem hozza egyelőre nyilvánosságra az EGK elképzeléseit, legalábbis addig, amíg azt hivatalosan át nem nyújtották. Értesülések szerint a tervezet lehetségesnek minősíti az együttműködést néhány te­rületen, azonban utal a két gaz­dasági szervezet különböző jelle­gére, hatáskörük eltérésére, s er­re hivatkozva igyekszik szűkre szabni a lehetséges együttműkö­dést. Nemhivatalos értesülések sze­rint az EGK által javasolt együtt­működés a többi között a sta­tisztika, a környezetvédelem, az információ, a szállítás területeit jelöli meg. A kereskedelmi meg­állapodások megkötésének lehe­tőségét azonban kizárja, és azt a Közös Piac bizottságának hatás­körébe utalja. A szocialista orszá­gok ennél jóval szélesebb körű együttműködést ajánlottak fel. Ismét Alvaro Cunhal a Portugál KP főtitkára a forradalmi vívmányok megvé­désében, a reakció és a fasiz­mus hatalomra jutásának meg­akadályozásában jelölte meg a célt. Annak a véleményének adott hangot, hogy a szocialista párti kormány munkásellenes politi­kájával nem képes megoldani a társadalmi-gazdasági gondokat. A demokraták harcolnak a kor­mány antidemokratikus politi­kája ellen. Hiszen nem lehet de­mokráciát építeni a vívmányok és a szabadságjogok felszámolá­sával, a tőke pozícióinak helyre- állításával — mondotta. Kijelen­tette, hogy Soares kormánya zsák­utcába jut; fontos, hogy ebből ne jobboldali, hanem baloldali megoldással találjon kiutat. Vasárnap kora délután befeje­ződött a Portugál Kommunista Párt VIII. komgresszusa. A párt főtitkárává ismét Alvaro Cunhalt választották meg. Az új központi bizottságnak 54 tagja és 36 póttagja van, a poli­tikai bizottságnak 11 tagja és két póttagja, a titkárság 7 tagú. Az új központi bmottságban vala­mennyi korábbi KB-tag meg­őrizte funkcióját. Figyelemre méltó, hogy a KB-t sok fiatal kommunistával bővítették ki; legfiatalabb tagja húszéves: A PKP új vezető szerveinek bemutatása után C’.unhal főtitkár záróbeszédében hangoztatta: a a kongresszus a clemokrácia és • A kép előterében (balról jobbra): Carlos Costa, Octavio Pato, Al­varo Cunhal és Antonio Gervasio. (Telefoto—ADN ZB—MTI—KS.) • Leonyid Brezsnyev megkezdte tárgyalásait Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Belgrádba érkezése után megkezdte tárgyalásait Joszip Broz Tito párt- és államelnökkel. Teg­nap Leonyid Brezsnyevet vendéglátója kitüntette a Szabádság-érdem- renddel, a legmagasabb jugoszláv katonai kitüntetéssel. Leonyid Brezsnyev a kitüntetés átvétele után rövid beszédet mondott. • Edward Gierek hazatért a Szovjetunióból Hétfőn hazautazott az a lengyel párt- és állami küldöttség, amely Edward Giereknek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkárá­nak vezetésével az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsának meghívására hivata­los, baráti látogatáson tartózkodott a Szovjetunióban. A delegációt Varsó Okecie-repülőterén Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, valamint a párt és a kormány más vezető személyiségei fogadták. (MTI) Hétfőn este, körülbelül háromnegyed tíz tájban (helyi idő) a kínai fővárost viszonylag heves, 5-ös erősségű földlökés rázta meg. A ren­gés valószínűleg nem okozott károkat, legalábbis Pekingnek azokban a negyedeiben, ahol külföldiek élnek — a kínaiakénál sokkal masszí­vabb épületekben. A pekingiek zömmel az utcákra vagy földbe ásott szükségkunyhóikba menekültek. Tekintve, hogy a hőmérséklet fagy­pont körül van, ez az állapot tartósan aligha viselhető el. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT I Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) gyösi Avar szállót és a pécsi szö­vetkezeti nagyáruházát. A jövő évi terveket változatla­nul a tagság és a lakosság jobb ellátásának, az életszínvonal-po­litika megvalósításának szolgála­tában kell kialakítani. Az ÁFÉSZ-ek továbbra is a falut, ezen belül a kisközségeket és ta­nyai területeket tekintik hagyo­mányos és fő működési terüle­tüknek. E települések lakói szá­mára az eddigieknél is nagyobb gonddal kell' biztosítani a jobb alapellátást, . elsősorban a napi közszükségleti cikkekből. Ennek érdekében fel kell karolni min­den kezdeményezést, és ki kell terjeszteni az érdekelt szervek közötti összefogást, az időközben kialakult új kereskedelmi mód­szereket, többi között a mozgó­boltok hálózatát is. Túl a hagyományos működési területeken — amelyeken a szö­vetkezeti kereskedelem több mint 70, a vendéglátós pedig több mint 60 százalékos részarányt képvi­sel — az országos tanács válto­zatlanul szükségesnek tartja a * kereskedelmi központokban, a városokban, a megyeszékhelyeken is a szövetkezeti részvételt, az el­látásban és a kereskecffelmi háló­zatfejlesztésben. Ezúton egyrészt elősegíthető a szövetkezetek in­tenzív fejlődése, a tagság jobb és választékosabb ellátása tartós fo­gyasztási cikkekkel, másrészt pe­dig hatékony részvételt biztosít a munkások és a városi lakosság jobb ellátásában. A továbbiakban a SZÖVOSZ elnöke leszögezte annak szüksé­gességét, hogy a termelés-, és a felvásárlás-szervezés tudatosabbá váljon. Ez egyébként feltételezi az ÁFÉSZ-ek és a termelőszövet­kezetek közötti összehangoltabb együttműködést is. E téma kap­csán szólott arról, hogy az ország lakossága joggal igényli a folya­matos és kielégítő ellátást a ser­téshúsból, zöldség- és gyümölcs- félékből, s a nem egyszer indo­kolatlanul emelkedő piaci árak mérséklését. Ennek érdekében már közismert döntések szület­tek, amelyek célul tűzték a szo­cialista nagyüzemi gazdaságok változatlanul elsődleges és haté­kony támogatása mellett a ház­táji és kisegítő gazdaságok továb­bi segítését, ösztönzését mind a biztonságos termelés, mind pedig a zavartalan felvásárlás érdeké­ben. A kormány az előbbiekkel összhangban a közeljövőben kí­vánja korszerűsíteni a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, a megfe­lelő anyagi érdekeltség megte­remtése és a szükséges további állami támogatás mellett. Ugyan­csak szükségessé válik a felvá­sárlási szervezet bizonyos fokú korszerűsítése is. Mivel a szövet­kezeti kereskedelem a zöldség- gyümölcsforgalom 50 százalékát bonyolítja le, az országos tanács véleménye szerint a többcsator­nás értékesítés keretében szükség van az egyéb szektorok tevékeny­ségének célszerű továbbfejleszté­sére is, az ágazati irányítás egyidejű erősítése mellett. A vázolt elhatározások megva­lósulása érdekében az ÁFÉSZ-ek- nek helyi adottságaik hasznosítá­sával az ország egész területén to­vább kell fejleszteniük a kister­melés komplex támogatását, még­pedig a helyi tanácsok által koor­dinált program alapján. A kise­gítő gazdaságok, kiskertek terme­lésének támogatása mellett to­vább kell szélesíteni a már be­vált szakcsoportok hálózatát. Ugyanakkor a biztonságos ter­mékértékesítés érdekében széle­sebb körben kell alapozni a szer­ződéses rendszerre, erősítve en­nek tekintélyét. Elengedhetetlen a szövetkezeti kereskedelem fel­készítése .minden piacképes áru megvásárlására, amihez fel kell tárni a helyi ellátás, a helyi piac szükségleteit, és előrelátóan gon­doskodni a körzeten kívüli érté­kesítésről is. A rendelkezésre ál­ló források hasznosításával rend­be kell tenni a felvásárlási rak­tárhálózatot és javítani a techni­kai feltételeket, nem feledkezve meg a szakembergárda növelésé­ről. Mindez azonban csak vala­mennyi érdekelt országos és te­rületi szerv összehangolt munká­jával, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás teljes vertiku­mának fokozottabb együttműkö­désével biztosítható. Az előadó helyeselve a takarék- szövetkezeteknek azt a fő törek­vését, hogy munkájukat a la­kosság betéteinek gyűjtésére kon­centrálják, felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigieknél haté­konyabban működjenek közre a fontos lakossági célhitelek, ezen belül is a háztáji, kisegítő és egyéb kistermelői gazdaságok fejlesztésével összefüggő hiteligé­nyek kielégítésében. A beszámolóban nem kevésbé fontos helyet kaptak a lakásszö­vetkezetek, amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban még ked­vezőbb körülmények között, s mór tapasztalatokkal gazdagodva fejthetik ki tevékenységüket. Eb­ben az egyik kulcskérdés a vál­lalatok közreműködése. Ezek eb­ben a tervidőszakban előrelátha­tóan mintegy 50—60 ezer lakás felépítéséhez tudnak pénzügyi és egyéb támogatást nyújtani. Az országos tanács szerint a lakás­építésben érdekelt valamennyi szerv együttes erőfeszítésével kell biztosítani a vállalati lehetőségek jobb kiaknázását. A következő években mind na­gyobb mértékben kerül sor a szö­vetkezeti házak felújítására, amikhez a szükséges pénzügyi fe­dezet biztosítása mellett időben gondoskodni kell megfelelő kivi­telezői kapacitásról is. Mind a lakásépítés, mind a felújítások növekvő kapacitásigényeinek ki­elégítése érdekében jelentős se­gítséget látnak az OKISZ-szal újabban kötött együttműködési megállapodásban. A beszámoló részletesen foglal­kozik a gazdálkodás hatékonysá­gával, színvonalának növelésével. Az előadó hangsúlyozta: az ez év végére előkészített egyesülésekkel az országos tanács részéről kiala­kultnak és a következő évek fel­adataira alkalmasnak tekinti a létrejött vállalati méreteket. Mi­vel az eddigi egyesülések a szö­vetkezetek nagy hányadát érin­tették, most az egész mozgalom kiemelkedő feladata e nagy szö­vetkezetek maximális segítése, hogy megfelelően éljenek a ked­vezőbb lehetőségekkel. Első he­lyen áll a követelmények között, hogy a szövetkezeti vezetők min­den szinten ismerjék, helyesen értelmezzék a gazdaságpolitikát, az ország mindenkori helyzetét, a központi törekvéseket és ezekkel összhangban dolgozzanak, érvény­re juttatva a tagsági, a csopiort- és a népgazdasági érdekek össz­hangját. Egyidejűleg lényegesen magasabb színvonalra kell emelni a tulajdonosi, a vezetői ellenőr­zés, s a revizori irodák tevékeny­ségét. Az elkövetkező évek nagy fel- adatai, a sokrétű társadalmi, gaz­dasági,és kulturális .teendő,.süse- res megvalósítása feltételezi a ve­zetés színvonalának javítását a mozgalom minden szintjén. Ugyanakkor erőteljesebbé, kezde­ményezőbbé kell tenni a szövet­ségek munkájának gyakorlatát is. Ezt célozza a SZÖVOSZ alapsza­bályának módosító tervezete is, amelyet több más fontos doku­mentummal együtt terjesztettek a kongresszus elé. A SZÖVOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet fő törekvése: helyesen kifejezni az eddig már jól bevált gyakorlatot, s a meg­növekedett felelősséget, amelyet a szövetkezetek joggal elvárnak or­szágos tanácsuktól. Németh Károly átadta a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága szívélyes üdvöz­letét és jókívánságait. Külön kö­szöntötte a mozgalom alapító tag­jait, a szövetkezetek veterán har­cosait, majd így folytatta: — Pártunk lenini elvekre épü­lő szövetkezetpolitikájából követ­kezik, hogy a magyar szövetke­zeti mozgalom a szocialista tár­sadalmi, gazdasági rendszer szer­ves részét alkotja. Az ipari, me­zőgazdasági, fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek sokrétű te­vékenysége termelési, forgalmi részarányukat meghaladó jelen­tőségű. Szocialista államunk az állampolgárok önkéntes, személyi és vagyoni hozzájárulásával lét­rehozott szövetkezeteket sokolda­lúan támogatja. Szövetkezetpoli­tikánk arra irányul, hogy a szö­vetkezeti mozgalom különböző ágai továbbra is fontos bázisai legyenek a szocializmus építésé­nek hazánkban. Szövetkezetpoli­tikánk erősíti szocialista rend­szerünk legfőbb politikai alapját, a munkás—paraszt szövetséget. Pártunk Központi Bizottsága a fogyasztási szövetkezetek tevé­kenységét úgy értékeli, hogy az alapvetően megfelel a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek. Elismerésre méltó az a nagyszerű fejlődés, amelyet a la­kosság áruellátásában, a kereske­delmi hálózat bővítésében a keres­kedelem kulturáltságának növelé­sében, a szolgáltatások bővítésé­ben, a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelésének szervezésé­ben és fejlesztésében, a takarék­szövetkezeti szolgáltatásokban, a lakásépítési program megvalósí­tásában elértek. Ezután méltatta az utóbbi évek társadalmi-gazdasági fejlődését, majd így folytatta: < Dr. Molnár Frigyes beszéde befejező részében a három szö­vetkezeti ágazat kapcsolatainak elmélyítéséről, az együttműködés szélesítésének fontosságáról be­szélt. Az éppúgy nem nélkülöz­hető a közös érdekű helyi, az országos gazdasági és társadalmi feladatok megoldásában, mint a területi párt-, tanácsi és nép­frontszervekkel való együttműkö­dés. A szóbeli kiegészítés azzal zárult, hogy a párt XI. kongresz- sz.usón meghatározott világos po­litikai célok alapján adottak a tóüábbf éjl’ődés lé'Wétökégeí; a pár.t, .a..kormány..és. a társadalom számít a szövetkezeti mozgalomra a fejlett szocialista ' társadalom építésében. * Dr. Molnár Frigyest követően Nánási László, a felügyelő bi­zottság elnöke fűzött szóbeli ki­egészítést a kongresszus elé ter­jesztett bizottsági jelentéshez, majd a mandátumvizsgáló bizott­ság tette meg jelentését. Ezután megnyitották a vitát a beszámo­lók, a jelentések és az előterjesz­tett dokumentumok fölött. A vitában felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára is. — Figyelmünket most a XI. kongresszus határozatainak vég­rehajtására, azoknak a céloknak és programoknak a megvalósítá­sára kell összepontosítanunk, amelyek előbbre viszik a fejlett szocialista társadalom építését. Nagy biztonságot ad, hogy a pártnak, az országnak van hosz- szabb távra és öt évre szóló programja. Olyan ötéves tervvel rendelkezünk, amely a számunk­ra is kedvezőtlen világgazdasági viszonyok ellenére nemzetközi összehasonlításban is dinamikus fejlődést irányoz elő. Azt azon­ban tudnunk kell, hogy töretlen gazdasági fejlődésünk, népünk életszínvonalának emelése min­denkitől magas színvonalú, fe­gyelmezett munkát igényel. Ab­ból kell kiindulnunk, hogy to­vábbi gazdasági fejlődésünk alapkérdése a társadalmi munka hatékonyságának erőteljes javí­tása, a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerű, takarékos felhasználása. Pártunk több évtizedes tapaszta­lata a gazdaságirányító munká­ban, munkásosztályunk, paraszt­ságunk és értelmiségünk szocia­lista elkötelezettsége, alkotó ak­tivitása, valamint a szocialista országok közösségével való együt­tes cselekvés a legfőbb garan­ciája feladataink megoldásának. Most mindenütt, így a szövet­kezetekben is az idei terv sike­res befejezésére és a jövő évi tervek jó előkészítésére kell for­dítani a figyelmet. A fejlődés mindenütt ésszerű takarékossá­got, a. tartalékok, mozgósítását kö­veteli. ói ■ ' ■" i£ű : „ A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusának hatá­rozata és a programnyilatkozat kifejezésre juttatja, hogy társa­dalmi, politikai, gazdasági és kulturális céltkitűzéseink meg­valósításában a szövetkezeti moz­galom a jövőben is fontos szere­pet tölt be. Az önkéntesség, a szövetkezeti demokrácia elvén alapuló mozgalomnak, köztük a fogyasztási szövetkezeteknek nemcsak szép múltja, de biztató jövője is van. A fogyasztási szö­vetkezetek a jövőben is lénye­ges szerepet kapnak a társadalmi és gazdasági életben. Növeksze­nek a velük szemben támasztott követelmények. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusának dokumentumai a beszámolók az eredmények­kel együtt feltárják a hibákat, a munka gyenge pontjait és helyesen határozzák meg a fel­adatokat. Ezekhez kapcsolódva a következőket szeretném hangsú­lyozni. Változatlanul alapvető követel­mény, hogy a szövetkezetek, a párt, a szocialista állam társa­dalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit, hogy fejlődjön a közös tulajdonosi tudat, hogy jobban érvényesüljenek az elosztás szo­cialista elvei, s tovább erősöd­jön a szövetkezeti demokrácia, megfelelően működjék az ellen­őrzés. A fogyasztási szövetkezetek te­vékenysége elsősorban a falu éle­téhez, a falusi életviszonyok át­alakításához kapcsolódik, de fon­tos szerepet töltenek be a város és a falu közötti gazdasági kap­csolatokban és a párt életszínvo­nal-politikájának megvalósításá­ban. A szövetkezetek azonban nemcsak gazdasági egységek, ha­nem társadalmi, politikai közös­ségek is, közösségek, ahol az em­beri kapcsolatok formálódnak. A szövetkezetek fontos feladata a tudatformálás, a társadalom érde­keit is kifejező és szolgáló köz- gondolkodás erősítése. E vonások megszabják a szövetkezetek to­vábbfejlesztésének irányát. A szövetkezeti szektorban a kiskereskedelmi forgalom növe­kedése előreláthatóan a mostani ötéves terv időszakában is vala­mivel gyorsabb lesz, mint az ál­lami kereskedelemben. A ko­rábbinál nagyobb aktivitásra, jobb piaci munkára van szükség. A „nagy forgalom, tisztes ha­szon” gyakorlatát kövessék, szű­kítsék a hiánycikkek körét, bő­vítsék a választékot. Ahol ehhez nem elég a belföldi termelés, a népgazdasági terv biztosítja a szükséges importot is, de a gon­dos kereskedelmi munkát a leg­jobb terv sem tudja helyettesí­teni. Az általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezetek dolgozói nagy tapasztalatokkal rendelkez­nek a helyi árualapok hasznosítá­sában is. Ezekre az árukra to­vábbra is nagy szükség van. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének, a termékek érté­kesítésének és feldolgozásának fejlesztése gazdaságpolitikánkból következő fontos népgazdasági, tehát szövetkezeti program. Különösen nagy a jelentősége a fogyasztási szövetkezetek tevé­kenységének a zöldség-, gyü­mölcs- és húsellátás további ja­vításában. Ügy látjuk, hogy mind a felvásárló, mind pedig a kis­kereskedelmi tevékenység javí­tásában nagy lehetőségek van­nak. A takarékszövetkezetek ezután is a takarékosságra való neve­lést, a lakossági betétgyűjtést te­kintsék fő feladatuknak. Fordít­sanak gondot a kölcsön-nyújtás és egyéb szolgáltatások tervsze­rű fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a szö­vetkezetek még hatékonyabban lássák el feladataikat, szükség van a gazdálkodási fegyelem ja­vítására, a társadalmi érdekek következetes érvényesítésére. Ez azt is követeli, hogy az ellenőr­zés minden formája — az álla­mi, társadalmi és szövetkezeti el­lenőrzés — jobban töltse be funkcióját. Továbbra is nagy fi­gyelmet kell fordítani a szövet­kezeti önállóság és felelősség erősítésére, a kezdeményezőkész­ség feltárásának és kiaknázásá­nak. Az aktivitás és a szervezett­ség növelését követeli az oly sok gondot okozó zöldség-gyümölcs forgalmazási problémák megoldá­sa is. Ez jelentős mértékben a szövetkezeti vezetőkön is múlik. Fártunk és kormányunk na­gyon fontosnak tartja, hogy a szocialista demokrácia mind job­ban áthassa társadalmunk éle­tét. Ebből következik, hogy a fej­lődés nagy hajtóerejének, a szö­vetkezeti demokráciának követ­kezetes érvényesítése a fogyasztá­si szövetkezetekben is állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusán kijelölt, az V. ötéves tervben konkretizált társadalmi, gazdasági és kultu­rális feladataink sikeres megvaló­sításában a szövetkezeti mozga­lomra, ezen belül a fogyasztási szövetkezetekre nagy feladatok hárulnak. A fogyasztási szövetke­zetek eddigi eredményei, fejlődé­sük kedvező tapasztalatai, vala­mint a szövetkezeti összefogás, kezdeményezőkészség és helytál­lás alapján számítunk arra, hogy a következő évek nagy és fele­lősségteljes feladatait is eredmé­nyesen megoldják. Pártunk és kormányunk ezután is megadja a szükséges támogatást ahhoz, hogy idehaza- és határainkon túl tovább öregbítsük szövetkezeti mozgalmunk jó hírét. Végül Németh Károly sok si­kert kívánt a feladatok megol­dásához. * A kongresszus ma folytatja munkáját. Németh Károly beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom