Petőfi Népe, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-16 / 271. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nr 2 Leonyid Brezsnyev Jugoszláviában Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára — Joszip Broz Titónak, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsége el­nökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöké­nek meghívására — hétfőn bará­ti látogatásra 'Jugoszláviába érke­zett. A Leonyid Brezsnyev vezette küldöttség tagjai: Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere; Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára; Konsztantyin Rusza- kov, az SZKP KB tagja, a fő­titkár tanácsadója; Andrej Alek- szandrov-Agentov, az SZKP KB póttagja, a főtitkár tanácsadója; Nyikolaj Rogyionov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügy­miniszter-helyettese ; Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB tagja, a TASZSZ vezérigazgatója. A küldöttséget Moszkvában, a vnukovói repülőtéren a szovjet párt- és állami élet vezetői bú­csúztatták. A belgrádi repülőtéren a ma­gas rangú vendégek fogadására megjelent Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bizottságának titkára. A megér­kezés után együtt hajtattak a ju­goszláv elnök rezidenciájába, ahol Joszip Broz Tito ünnepélye­sen köszöntötte Leonyid Brezs- nyevet. A rendkívül meleg és bensőséges fogadtatáson részt vettek a jugoszláv párt- és álla­mi élet legkiemelkedőbb vezetői. Kádár János laoszi vezető személyiségeket fogadott Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára hétfőn a KB székházában fogadta Phou- mi Vongvichit-két, a Laoszi For­radalmi Néppárt Politikai Bi­zottságának tagját, miniszterel­nök-helyettest, a Laoszi Hazafias Front főtitkárát és Souk Vonsa- kot, az LFNP Központi Bizottsá­gának tagját, egészségügyi mi­nisztert, az LHF KB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörben és a kölcsönös szolidaritás jegyé­ben lezajlott találkozón részt vett Sarlós Isivéia Politikai Bizott­ság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Nagy Gábor, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. (MTI) Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa Kétmillió 800 ezer szövetkezeti tag képvise­letében 700 küldött, valamint nagyszámú ha­zai és külföldi vendég részvételével kezdte meg munkáját hétfőn délután a fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa. Az Építők Székházában ülésező tanácskozáson megje­lent Németh Károly, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagja, a Központi Bizottság; titkára, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt az MSZMP . KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szöyetkezeti mozgalom társágaza­tainak, valamint a társadalmi és tömegszer­vezeteknek több vezetője. A kongresszuson részt vesz Jean Delattre, a Szövetkezeitek Nemzetközi Szövetsége központi bizottságá­nak tagja, s jelen van 12 ország szövetkezeti mozgalmának küldöttsége is. 1 A tanácskozás elnöksége. (MTI-foló—KS.) A kongresszus résztvevőit az elnöklő Nagy Sándor, az orszá­gos tanács tagja, a Baranya me­gyei MÉSZÖV elnöke köszöntöt­te. Ezután meghatározták a na­pirendet, amelyen a Fogyasztá­si Szövetkezetek Országos Taná­csának beszámolója: a felügyelő bizottság jelentése; a fogyasztási szövetkezetek gazdasági és tár­sadalmi tevékenységének tovább­fejlesztését szolgáló határozat; a szövetkezeti törvény és a fogyasztási szövetkezetek vonat­kozó törvényerejű rendelet, vala­mint a lakásszövetkezeti jogsza­bályok továbbfejlesztését célzó javaslat; az Országos Tanács alapszabályának módosítása; az Országos Tanács kiegészítése, szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása szerepel, majd megválasztották a kongresszus munkabizottságát. Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ- VOSZ elnöke egészítette ki szó­beli referátummal az Országos Tanácsnak az elmúlt öt év gaz­dasági és társadalmi munkáját értékelő és az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos be­számolóját. Dr. Molnár Frigyes beszéde Elöljáróban kifejezte azt a meggyőződését, hogy a VIII. kongresszus a tagságot érdemben képviseli, felkészülten, felelős­ségtől áthatva lát munkához. Eh­hez — a szövetkezetek három év­tizedes szocialista múltjának ta­pasztalatai mellett — nagy segít­séget nyújt az MSZMP XI. kongresszusának határozata és az ott elfogadott programja. Rámu­tatott: a fogyasztási szövetkezetek előző kongresszusán kijelölt cé­loknak megfelelően a beszámolási időszak során az ÁFÉSZ-ek tevé­kenysége valóban általános jelle­gűvé vált; a kereskedelem mel­lett hatékonyan segítik a mező- gazdasági kistermelést, s e tény­ről tanúskodnak a jól fejlődő la­kás- és munkásszövetkezetek, megsokszorozódott üzleti tevé­kenységüket jól kiépített hálózat­tal ellátó takarékszövetkezetek is. A gazdasági munka mellett a mozgalom társadalmi jellegének megfelelően a szövetkezetek si­kerrel tevékenykednek a népi kultúra hagyományainak ápolá­sán, vesznek részt a közművelő­dés szélesítésében, a szocialista életforma terjesztésében. A SZÖVOSZ elnöke a közel­múlt éveket a mozgalom törté­nelmének egyik kiemelkedő sza­kaszaként értékelte. Mindvégig érezhető volt a párt messzemenő segítsége, vezető testületéi és te­rületi szervei a lenini szövetkeze­ti politika szellemében rendszere­sen foglalkoznak a szövetkezetek aktuális problémáival. Hangsú­lyozta, hogy a szövetkezeti tör­vény — összhangban a népköz- társaság alkotmányával — félre­érthetetlenül megerősítette a szövetkezetek szerepét. Hasonló­képp fontosnak ítélte az ágazati törvényerejű rendeletek időszerű­vé vált továbbfejlesztését, illetve a lakásszövetkezetekre vonatkozó jogszabály megalkotását. Nagyra értékelte azt a párttól kapott bá­torítást, hogy a szocialista demok­rácia általános fejlesztésének kö­rülményei között fejlesszék to­vább a szövetkezeti önkormány­zaton nyugvó demokratizmust és a szocialista vonásokat. Dr. Molnár Frigyes, mint az SZNSZ XXVI. kongresszusán járt magyar delegáció egyik vezetője, jóleső érzéssel adott számot ar­ról a megbecsült szerepről, ame­lyet a magyar szövetkezeti moz­galmak a nemzetközi szervezet­ben, szélesebben véve a világ szö­vetkezőinek soraiban betöltenek. Hangsúlyozottan méltatta a szo­cialista testvérszervezetekkel ki­alakult társadalmi és gazdasági kapcsolatokat, de rámutatott: a lehetőségek még korántsem kiak- názottak, s ez vonatkozik a tőkés országok szövetkezeti mozgalmai­val fennálló együttműködésre is. A SZÖVOSZ elnöke ezután szó­lott arról, hogy a mostani terv­időszak jó alapokról indult: az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vál­lalatok múlt évi összes árbevéte­le 111 milliárd forint volt, a szövetkezeti külkereskedelem 1975. évi exportjának értéke el­érte a 14,4 milliárd forintot, s a lakásszövetkezetek által kezelt lakásvagyon értéke több mint 40 milliárd forint. A szövetkezetek és vállalataik középtávú tervei­nek ellátáspolitikai és fejlesztési céljai, hatékonyságnövelő elkép­zelései a népgazdasági érdekkel összhangban jól illeszkednek a terület- és településfejlesztési programokba. A tervidőszak első tíz hónapjának eredményei az ötödik ötéves terv kedvező indu­lását jelzik. A közismerten meg­nehezült körülmények ellenére is sikerült alapvetően kiegyensúlyo­zott áruellátást biztosítani, mi­közben a forgalom tíz százalékkal nőtt. Élve a központi döntések nyújtotta lehetőségekkel, megfe­lelő a háztáji gazdaságok terme­lésének fellendülése, biztató ered­mények születtek a sertéstenyész­tésben és a kertészeti termelés­ben is. A takarékszövetkezetek tovább növelték betétállományu­kat, és a korábbinál nagyobb mértékben elégítették ki a kis­termelők hiteligényeit. A lakás­építő szövetkezetek több mint kétezer lakást építettek fel, és to­vábbi 7 ezer lakás került a la­kásfenntartó szövetkezetek keze­lésébe. Mindehhez jelentősen hoz­zájárultak a szövetkezetek kong­resszust köszöntő akcióprogram­jai, amelyek a magasabb teljesít­ményeken túl kiterjedtek a fej­lesztési célok valóraváltásának gyorsítására is., így ebben az esz­tendőben több mint 100 új keres­kedelmi egységet adtak át ren­deltetésének, köztük a Skála szö­vetkezeti nagyáruházát, a gyön- (Folytatás a 2. oldalon.) Falu és város Kollégámmal Szabó Jó- zseféket kerestem az egyik Kecskemét környéki falu­ban. Pontos cím birtokában tudakozódtunk a hozzá veze­tő útról. A megszólított járó­kelők közül a tizedik ismerte Szabóékat. Eddig csak város­ban tapasztaltunk ilyen elzár­kózást. elkülönülést. Csinos lány sétál az egyik Duna menti község főutcáján. Vörösbe játszó haj, divatos pulóver, gondosan elhelyezett foltokkal korszerűsített far­mer. Sokszoknyás nénivel ta­lálkozik, tisztelettel, kezétcsó- kolommal köszön. Á mama, vagy inkább nagymama ked­vesen viszonozza az üdvöz­lést, szeme sem rebben a számára tíz-húsz esztendeje szokatlan látványon. S. községben ételhordót ci­pelő^ parasztember bandukolt a főutcán. Nyilván a terme­lőszövetkezet konyhájáról vit­te haza a család ebédjét. Megtudtam, ma ő látja el a kisebb gyereket, az asszony egy távoli üzemrészben dol­gozik. Máskor is átvállalta férjuram ezt a feladatot, este a hűtőben tárolt maradékból sajátkezűleg tálal egy adagot élete párjának. Egy pillana­tig sem gondol arra, hogy ba­rátai megmosolyogják, mert tudja, hogy falun is változ­nak a Szokások. A tegnapi szenzációra ma oda se figyelnek, holnap ter­mészetessé válik. Senki sem kapja fel a fejét az emeletes Rába-Steiger közeledtére és a háztáji tejet saját Trabantjá­val fuvarozó fiatalasszony sem kelt feltűnést. Naponta találkozhatunk a tudati változások olykor ke­véssé megfogható, ám hason­lóan széles körű megnyilvá­nulásaival. A nagyüzemi mun­kakörülmények a technika, az otthonokba telepedő tele­vízió gyorsan változtatja a szemléletet. Az átalakulást joggal mi­nősítik történelminek. A változás természetesen nem azonos a fejlődéssel. A kibontakozó új néha a fenn­maradásra érdemes hagyo­mány, szokásrend visszaszo­rítását, pusztulását is okoz­hatja. Előfordul, hogy a va­ros olykor példaként ható te­kintélye silány dolgok átvé­telére csábít. A falu átalakulásának me­nete, minősége, jellege erőtel­jesen tefolyásolja társadalmi helyzetét, haladását. Mindez szükségessé teszi, hogy újra és újra megvizsgáljuk, ele­mezzük a jelenségeket, töre­kedjünk az évszázadok során kialakult értékek'' átmentésé­re, az új társadalmi rendből következő lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázására. Ne tévesszen meg senkit, hogy az elmúlt évtizedekben világszerte csökkent a kü­lönbség a falvak és a váro­sok között Nálunk évszáza­dos különbségek szűnnek meg, csökkennek minimálisra. A társadalmi átalakulás ugyan­is együttjár a népgazdaság szerkezeti változásaival, az agrártermelés technikai fejlő­désével, az urbanizáció térhó­dításával. Feltehetően a látványos, ál­talában előnyös változások miatt honosodott meg sok he­lyütt az a nézet, hogy az a falu fejlődik a leggyorsabban, amelyik legkövetkezetesebben utánozza a városokat. Meg­gondolatlan, az említett szán­dékkal magyarázható építke- g zések itt-ott megbontották, el­csúfították az egységes falu­képet, új alkalmak teremtése nélkül szüntette meg a kö­zösségi élet régi formáit. Mu­tatkoznak a hajdan rokon- sorsúak között is a gyarapo­dás eltérő üteméből adódó el­lentétek. Rendszerünk lényegéből, a munkás-paraszt szövetségből, a szocialista építés céljaiból következően, közösek öröme­ink, gondjaink. A városiak érdeke is, hogy falvaink a sa­játost, a jót megőrizve, meg­tartva, korszerűsödjenek, te­remtsék meg az igényes élet lehetőségeit. Az egykori falujáró munká­sok példájára ma is felkere­kedik egy-egy szocialista bri­gád kisebb iskolák, óvodák, művelődési házak rendbeho­zására, felszerelésének gya­rapítására. Szép hagyomány, folytatást kíván. Közvetlen hasznán kívül, erősíti az egy­másra utaltság tudatát. Az étet azonban mást is kö­vetel. Bármennyire gyors ütemben költöznek a falvak­ba értelmiségiek, sok terüle­ten kevés a szakember. A jó értelemben vett patronálás- nak ma is óriásiak a lehető­ségei. A kutatóintézetekben nagyobb intézeti központok bán, főiskolákon felgyülem■ lett ismeretanyag gyors to­vábbítása, hasznosítása gyor­síthatja és helyes iránybar tarthatja a falu átalakulását A tanácsok előrehaladása, és az élet által felvetett igé nyékét egyaránt tükrözik a; új községrendezési tervek. Gondos munkával készítik jövő térképeit. Kívánatos, hogy a nagyob településeken élők ne feled kezzenek meg Lenin megái lapitásáról. . .a város el kerülhetetlenül vezeti a fa lut, a falu elkerülhetetleni követi a várost.” H. hmh PÁLYAVÁLASZTÁSI HETEK fff? Bemutató nyílt 33 szakmából Nem ritka, hogy alig néhány di­vatos foglalkozási ágat vesznek figyelembe a fiatalok és a szülők, amikor pedig az egész életre szó­ló pályaválasztásról döntenek. A választók sokféleségére az idén időben hívja fel a figyelmet a pályaválasztási hetek eseményso­rozata, amely november elején vette kezdetét Bács-Kiskunban. A végzős általános és középiskolás diákok, a szülők, osztályfőnökök, s az érdekelt szakemberek számá­ra tudományos és tájékoztató­népszerűsítő előadásokat tartanak szerte a megyében, az üzemek megnyitják kapuikat a látogatók előtt. A városi programokba szak­maismertető kiállítások illeszked­nek a megyei pályaválasztási ta­nácsadó intézet rendezésében, a vállalatok anyagi támogatásával. A bemutatók szemléletesen fel­sorakoztatják a különböző szak­mák munkafolyamatait, a nyers­anyagokat és késztermékeket, a vállalatok és gazdaságok tevé­kenységére irányítják a figyelmet, vagyis kézzelfogható közelségbe hozzák a továbbtanulási lehetősé­gek széles skáláját. Hétfőn délután a megyei mű­velődési-központ kamaratermé­ben nyílt meg a legújabb szak­maismertető bemutató. Az esemé­nyen megjelent dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, és ott voltak az iskolák, vállala­tok képviselői. Megnyitó beszédet dr. Körös Gáspár, a kecskeméti városi pártbizottság első titkára mondott, aki utalt rá, hogy Bács- Kiskun megyeszékhelyén a fog­lalkoztatottak döntő többsége ma már az iparban és építőiparban dolgozik. A pályakezdő fiatalok száz szakma közül választhatják ki a képességeiknek és elképze­lésüknek leginkább megfelelőt, s öt szakmunkásképző intézet vár­ja a jelentkezőket. A tervek sze­rint tovább emelkedik a szak­munkások aránya, akiknek a szá­ma jelenleg meghaladja a tizen­kétezret. A bemutató elsősorban azokról a szakmákról tájékoztat, amelyek az átlagosnál is nagyobb beiskolázási lehetőségeket tarto­gatnak. A kiállításon 33 szakmát ta­nulmányozhatnak a látogatók. A mezőgazdasági és ipari nyers­anyagok útját fotók szemléltetik. A legkülönbözőbb szerszámok váltják egymást, majd a munka gyümölcsét, a végtermékek, az áruféleségek sokasága érzékelteti. A gazdag bemutató elsősorban a beruházások megvalósulását és a lakásépítést segítő építőipart, Kecskemét világhírű élelmiszer­feldolgozó tevékenységét és az utóbbi évtizedekben meghonoso­dott, rangos vas- és fémmegmun­káló ipart állítja középpontba. A tanulók szervezett formában keresik fel a kiállítást. A vállala­tok autóbuszokat ajánlottak a csoportok szállítására, és úgyne­vezett üzemi napokat is tartanak, amikor a sütőipar, a nyomda, a konzervgyár és más munkahelyek szakemberei szolgálnak helyszíni eligazítással. A Bács-Kiskun megyei pálya- választási hetek december elejéig tartanak. Addig lesz nyitva a megyei művelődési központban rendezett, szemléletes szakmais­mertető kiállítás is. H. F. • A kecskeméti szakmaismertető kiállítás első látogatói. (Pásztor Zol­tán felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom