Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

1976. október 14. • PETŐFI NÉPE • 3 NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓ A gyógyítás szolgálatában Jelentős jubileumhoz, fennállásának 25. évfordulójához ér- kezett a Magyar Néphadsereg 2. Katonai Kórháza, a megye- szerte közismert, népszerű nevén: a honvéd kórház. Ez alka­lomból kértük meg dr. Losoncz Miháy orvos-ezredest, a me­gyei pártbizottság tagját, a kórház parancsnokát, nyilatkozzék a méltán elismert egészségügyi intézmény negyedszázados útjáról, elért eredményeiről. — örömmel élek a lehetőség­gel. Annál is inkább, mert mi, akik ebben az intézményben szolgáljuk az egészségügyet, ott­hon érezzük magunkat. A kór­ház szerves része a megyének és székhelyének, Kecskemétnek Természetes hát, hogy a magun­kénak érezzük az itt élő ember örömeit és gondjait; ez utóbbi­ak megoldásából igyekszünk ki­venni a részünket a legjobb erőnkkel, a rendelkezésünkre ál­ló eszközökkel. Kórházunk rendeltetéséből adó­dóan, a negyedszázad alatt, volt részünk örömökben, és termé­szetes, hogy akadtak gondjaink is. Mindent együttvéve, mégis jó lelkiismerettel mondhatjuk: alapkövének letétele óta az in­tézmény — képletesen szólva —* erőteljes, egészséges módon fej­lődött, és tovább izmosodik. Tevékenységünket mindenkor a pártnak és a kormánynak a néphadsereg fejlesztésére vonat­kozó határozatai vezérelték, s ezen az úton kívánunk haladni a továbbiakban is. A Politikai Bizottság határozatának szelle­mében törekedtünk és törek­szünk becsülettel végrehajtani mindazt, ami a Magyar Néphad­sereg katonáinak, s a megye la­kosságának egészségvédelmét szolgálja. összegezve a kórház 25 év alatti munkáját, fejlődését, el­mondhatjuk: gyógyító munkánk feltételei adottak, jó színvonalú­ak. Orvosaink, ápolóink, kórhá­zunk egész gárdája szakképzett­ségben, hozzáértésben szüntelen gyarapodva, összeforrottan, jó szellemű, erős közösségként lát­ja el mindennapi feladatát, a betegek gyógyítását. A parancsnoki vezetés teljes mértékben és bizalommal tá­maszkodik a pártvezetésre, a pártalapszervezet erejére, igény­li a kommunisták segítő, tá­mogató, bíráló tevékenységét. A felvetődő kérdésekben — az előrevivő viták után — a teljes nézetazonosság a meghatározó. Mindez kedvezően hatott mun­kánkra, és hat a kórház előtt álló feladatok megoldására, a mind magasabb színvonalú gyó- gyításra-megelőzésre, a személyi állomány hangulatára, közérze­tére. Feladatainkról szólva, emlí­tésre kívánkozik: új rendelőin­tézettel gyarapszik a kórház, a tervezése folyamatban van. Vál­tozatlan célunk lépést tartani a gyógyítás korszerű feltételeivel, s egyáltalán a néphadsereg és a társadalom általános fejlődésé­vel. Alapvető teendőink ellátása mellett, amit többletként adni tudunk, az elsősorban szűrővizs­gálatokkal való segítés. Kórházunk betegállományának tekintélyes hányada a polgári la­kosság köréből kerül ki. A me­gyében 1966. óta belgyógyászati osztályunk gyógyítja a növény- védőszer-mérgezést szenvedette­ket, vagy említhetem izotóp-la­boratóriumunkat, amely együtt­működésben a megyei kórházzal, hiányt pótol a megyében. Ügy hisszük, hogy kórházunk jelentékeny mértékben hozzájá­rul Kecskeméten, illetve a me­gyében történő gyógyító felada­tok ellátásához. A megyei ren­delőintézet ágynyilvántartója út­ján kerülnek kórházunkba — megadott kereten belül —, a pol­gári betegek. A baleseti sebészeti osztályunk például hetenként két alkalommal tart felvételi ügye­letét, amikoris aznap minden bal­esetet szenvedett felvétele, ellá­tása, intézményünkben történik. Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a kórházunk orvosai, ápolói által végrehajtott, a megelőzést szolgáló egészségügyi szűrések­nek, amelyek kiterjednek a tsz- szevetséghez tartozó traktorosok­ra, a növényvédő szerekkel dol­gozókra. A párt XI. kongresszu­sa tiszteletére tett vállalásunk­nak megfelelően, elvégeztük pél­dául az Izsáki Állami Gazdaság dolgozóinak szűrését. Ezt a fel­mérő munkát továbbfolytatjuk. Megítélésünk szerint a megyei kórház mellett jó kapcsolatunk alakult ki, gyümölcsöző az együtt­működésünk a többi egészség- ügyi intézménnyel is. Orvosi ka­runk részt vállal az üzemorvosi feladatok ellátásából, mások szak­orvosi teendők elvégzésével a megyei rendelőintézet szakorvosi ellátottságának gondját enyhítik. E korántsem teljes áttekintés­hez hadd tegyem hozzá: kórhá­zunk nem egy dolgozója tevé­keny részese a megye, illetve a város közéletének. Szép számmal vannak törzsgárdánknak olyan tagjai, akik huzamos ideje telje­sítenek önzetlenül, fontos, köz­hasznú megbízatást, Alighanem érdemes őket is megkérdezni kórházunk fennállásának negyed- századáról. Jómagam ugyanis „csak” huszonkét esztendőt töl­töttem itt a huszonötből —mon­dotta befejezésül dr. Losoncz Mihály, a kórház parancsnoka. Dr. Csorba Sándor orvos-alez­redes, a baleseti sebészeti osztály vezető főorvosa: — Rohan az idő, szinte elsu­hant a huszonöt év. Jómagam tősgyökeres kecskeméti lokál- patrióta ^ vagyok. Szülővárosom­hoz kötődik tulajdonképpen az egész orvosi működésem. A haj­dani helyőrségi kórházban kezd­tem, amely 1948-ban már polgári intézmény volt. Ismeretségem a városban a kórház születésekor — mint tar­talékost, az 50-es évek elején be­hívtak — hasznomra volt a pol­gári munkaerő felvételénél is. Nem volt könnyű a kezdet. Az időben nemigen horgonyoztak le itt a szakemberek. A kezdő ^or­vosok közül a két éve nyugdíjba vonult dr. Szarvas Béla elvtárs­sal ketten maradtunk. Ugyanígy volt az ápolói gárdával. Pedig a kórházi munka mindig kollek­tív, eredményessége mindenki összehangolt munkáján múlik. A kórháznak akadtak tehát gondjai: stabilizálni az állomá­nyát, megteremteni működésé­nek feltételeit... Ma is áldoza- los a katonai orvosi pálya. An­nak idején méginkább az volt. hi­szen akkoriban a hangsúlyt a ..katonai” kapta. A katonaorvo­si kai a közhiedelem hajdan szak­mailag nem tartotta sokra. Bizonyos, hogy a mai tekinté­lyét nehezen vívja ki a kórház, •tol emlékszem rá: mentem a megvei rendelőintézetbe, kértem, küldjenek hozzánk beteget, de sorozatban az udvarias elzárkó­zás: nincs beteg... Ma szívesen veszik igénybe kórházunkat. A fordulat az 1936- os év nehéz hónapjaiban követ­kezett be. Az intézmény bizonyí­tott. Solc-sok munka van kórhá­zunk jelenlegi szakmai színvo­nala mögött. Lényegében 1960- ig kialakult, stabilizálódott a mai gárdánk. Azt szeretem, hogy itt mindenki szívesén jön a mun­kába: nekünk ez a kórház a má­sodik otthonunk. A huszonöt év alatt nekem talán az 1966-os óv a legemlékezetesebb. Ekkor vált ketté az addigi egységes sebé­szeti osztály. Jó volt ez a szako­sodás: a baleseti sebészet köze­lebb áll a katona-orvosi felada­tokhoz. Magamról annyit: az, hogy hűi szonöt éve itt vagyok, mindent elmond. Pedig volt részem csá­bításban'.b. Sok munka van mö­göttünk. Nem vagyok már éppen mai gyerek, de az éjszaka is ügyeletet tartottam. Volt időszak éveken át, hogy minden hét vé­gén helyt kellett állni. A sebé­szeti tevékenységgel velejár, hogy a nap 24 órájában készen­létben áll az ember a segítségre szoruló számára. Műtét? Kétezer bizonyosan mögöttem van. S a baleseti sebészet olyan, hogy nincs két egyforma eset. És azonnal dönteni kell... Meggyőződésem, hogy a mi or­vosi karunk és munkatársaink azt teszik, amit szocialista gyó­gyításnak mondanak. Jó érzés számomra, hogy a baleseti sebé­szet hozzájárult a kórház tekin­télyéhez. A városi tanács egészségügyi munkabizottsága vezetőjeként végzett munkámról? Talán csak annyit, hogy előbbre vinni a vá­ros egészségügyét, jó szolgálat, amelytől nem sajnálja az ember a fáradságot. Pocsai Zoltánná osztályvezető főnővér bemutatkozását kiegé­szítve, így kezdte vallomását: — Akkoriban Kövesdi Mária, mert bizony még kislány vol­tam, amikor Bócsáról idekerül­tem. Itt voltam az első műtét­nél, emlékszem, 1953 májusábap. Előtte rettentően serény munka folyt. Szereltük a kezelőket, a műtőt, hordtuk az ágyakat, ta­karítottunk ... Minden szakkép­zettség nélkül, segédápolónőként kezdtem a pályafutást. Gyakran megesett, hogy mun­kaidő nélkül dolgoztunk. Késő délután érkezett a beteg? Itt aludtunk. Ez 1954-ben volt. Dr. Szarvas elvtárs szerettette meg velem a kórházat, beszélt rá, hogy tanuljak. Amikor a házon belül,' az első munka melletti ápolónőképzés indult, részt vet­tem benne én is. Aztán 1959-ig a belgyógyászaton szolgáltam. Utána és azóta az orr-, fül-, gégeosztály főnővére vagyok. Tu­lajdonképpen mindent elértem. Annak idején nem volt meg a nyolc osztályom sem, közben leérett­ségiztem. s minden szükséges szaktanfolyamot elvégeztem. Leg­utóbb a kétéves osztályvezető fő- nővéri iskolát. Mindig jól éreztem itt magam. Tagja voltam a tánccsoportnak, énekkarnak, színjátszó csoport- nak. Az akkori fiatalok, ideért ve az orvosokat is. nagyon ősz- szetartottak. Egyébként ma is ilyen a régi gárda. És neveli magába forrasztja az újabb munkatársakat. Jó nálunk a szel­lem. érezni a pártszervezet ki­sugárzó erejét. Ezt mint párton- kívüli állítom. Nagyon szeretem a betegeket kicsit hiányzik is a kórterem. Ezután is igyekszem elősegíteni hogy kollektívánk minden tagja szeresse a munkahelyét, a mun­káját. Talán ragadós a parancs­nok példája, de bizonyos, hogy ha valakinek egvéni problémáin akad, nem gondolkozom, szíve­sen bejövök helvette vasárnap is. Pedig van családom, férjem es két fiam. További célom a kórházban? Tanítani, segíteni az új knl ló­ikat. mindig úiiá kovácsolni az !J|' ^ujűratársakkal gyarapodó kollektívát. Ebben részi venni fa­tálán ez a legnehezebb, de egy­ben a legszebb feladat. Perny Irén Akcióprogramok Novemberben kerül sor a fo­gyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusára. A jelentős ese­ményre munkasikerekkel készül­nek a fogyasztási szövetkezetek tagjai. A szocialista munkaver­seny részeként akcióprogramban foglalták össze az 1976-os eszten­dő legégetőbb tennivalóit. Alapvető feladatként jelölték meg az V. ötéves — ezen belül az idei — terv körültekintő, a tagsági igényeket és a lehetősé­geket figyelembe vevő kidolgozá­sát és jó végrehajtás feltételei­nek megteremtését. A sok irányú előkészítő munka, a, szövetkeze­tek és a munkahelyi demokratiz­mus fejlődése tükröződik a ter- yekben. a tapasztalatok szerint jól figyelembe vették a lakosság növekvő szükségleteit, öt év alatt a megye fogyasztási szövet­kezeteinek összes árbevétele fo­lyó áron számítva megközelítő­leg 60 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogv l9R0-ba,n meg- haladia a io milliárd forintot. Mintegv félmilliárd forint értékű népgazdasági h°-uházást kíván­nak megvalósítani. Az akcióprogramok másik ré­sze az idei feladatokra irányul. Törekednek az ellátás javítására, a választék bővítésére. Különösen fontos a tej, tejtermék, a mirelit­áruk, valamint a zöldség és gyü­mölcs forgalmának számottevő fejlesztése. Történtek vállalások az árualapot bővítő termékek elő­állítására, a szolgáltatás, a va­gyonvédelem, a készletgazdálko­dás javítására, a takarékosság növelésére. A fogyasztási szövetkezetek az elmúlt hónapban tartották a kongresszusi küldöttválasztó gyű­léseiket. A tapasztalatok szerint — ahogy a beszámolók bizonyí­tották — jól halad az akcióprog­ramok végrehaitása. Különösen szép eredményeket értek el tevé­kenységük valamennyi ágában a kiskőrösi, a kiskunhalasi és a du- navecsei fogyasztási szövetkeze­tek. A taglétszám több ezerrel nőtt. A szövetkezetek a kongresz- szusi akcióprogramban mintegy 600 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, amelyet a me­gyei küldöttgyűlés időpontjáig már túl is teljesítettek. A kecs­keméti UNIVER Fogyasztási Szö­vetkezet jár az élen, mintegy 250 ezer forint értékű társadalmi munkával. Az akcióprogramoknak egyik feladata a háztáji és a kisgazda­ságok termelésének sok oldalú támogatása főként a zöldség- és gyümölcsellátás számottevő javí­tásáért. Szaporítóanyaggal, ter­melési előleggel alapozzák meg a tartós termelési kapcsolatokat. A kiskőrösi fogyasztási szövetkezet például csaknem száz anyakocát juttatott a sertéstenyésztő és hiz­lalószakcsoport taviainak. Ehhez kedvezményesen táptakarmányt is adott. A kiskunhalasi fogyasz­tási szövetkezet háromezer facse­metét helyezett ki a kertészeti szakcsoport tagjainál térítés nél­kül. A keceljek pedig 50 százalé­kos kedvezménnyel vetőmagot juttattak a tagoknak. Az intézke­déseknek máris van eredménye. Tompán 330, Hajóson csaknem 270 Dunapatajon pedig több mint 200 százalékkal növekedett a zöldség- és gyümölcsforgalom. A célok és feladatok eddigi megvalósítása azt bizonidn-i hogy a fogyasztási szövetkezetek megfelelően készülnek a VIII. kongresszusra. Az akcióprogra­mok és abban foglaltok m°<rvíiló- sítása során folytatják a nárt XI. kongresszusára és a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Indított szocialista munkaversenyt. A kongresszus Bács-Kiskun mpo-'ei küldöttei a nagy esemé­nyen jó eredményekről számol­hatnak tehát majd be. Igyekez­nek megval^-ftnni azokat a fel­adatokat, amelyek elősegítik a lakosság jobb ellátását és a fo­gyasztási szövetkezetek sajátossá­gainak megfelelően bekaocsolód- nak a, termelés fejlesztésébe is. Bedő Tibor Századunk ipara Az Országgyűlés napirendjén a vegyipar A szakemberek jó része állít­ja, hogy a huszadik század har­madik negyedében bekövetkezett nagymértékű ipari fejlődés fő­ként két ágazat, a vegyipar és az elektronika megszületésének köszönhető. Valóban, hiszen az elektronika az emberiség memó­riáját tágította szinte korlátlan­ná, feloldva az ember osztályo­zó, elemző és számító képessé­gének erősítésével a gondolkodás röghözkötöttségét. Á vegyipar pedig a földrajzi adottságok és és a természeti nyersanyag-for­rások korlátáit bontja le a gaz­dasági fejlődés útjából. Legjobb befektetés A hazánkéhoz hasonló hely­zetben levő országok számára, amelyek nem bővelkednek ter­mészeti kincsekben és nincsenek óriási területeik, ahol a mező- gazdaság extenzív fejlesztésével bővíthetnék nyersanyag-készlete­iket különösen a vegyipar kiépü­lése nagy horderejű. A fejlett vegyipar szinte teljesen függet­lenítheti a gazdaságokat földraj­zi fekvésüktől, nyersanyagkész­leteiktől. > Az is lényeges sajátosság, hogy a beépített eszközök kihasználási foka a vegyiparban a legjobUmás ágazatokhoz képest, hiszen a technológiából adódóan a vegy­ipari üzemek többsége folyama­tos működésű, szerény mérté­kű munkaerő szükséglettel. Nem véletlen, hogy ebben az ágazat­ban az egy foglalkoztatottra ju­tó társadalmi termék értéke ha­zánkban több mint a kétszerese az ipari átlagnak. A népgazdaság számára tehát egyértelműen a legjobb befek­tetés — anyagban, pénzben, mun­kaerőben — a vegyipar fejlesz­tése mindenekelőtt magas ter­melékenysége miatt. (Általános a hazai vegyiparban, hogy az egy foglalkoztatottra jutó évi terme- melési érték meghaladja az egymillió forintot.) Új ipari kultúra forrása Másfelől a vegyipar különböző alágazatal — a gyógyszer, a mű­anyag, műszál, kaucsuk, a gumi, a műtrágya, a növényvédő szer, a tápszergyártás — más ágaza­tok számára teszik lehetővé a gazdaságos és korszerű termék- választék kialakítását. Vagy a mezőgazdaságban, még csökkenő termőterületek mellett is a nö­vekvő hozamok elérését. A ki­épült, korszerű vagyipar merő­ben új termelési, ipari kultúra forrása. Túlzás nélkül állítható, hogy a hazai vegyipar másfél év­tizedes kiemelt fejlesztése nagy­ban hozzájárult — húzó-hatá­sú, ösztönző termékeivel, új le­hetőségeket felkínáló ágazatként az egész gazdaság gyors ütemű fejlődéséhez. Az utóbbi években kibontako­zott a magyar petrolkémiai ága­zat, s meghonosodott a vegyipar egyik legkorszerűbb ága is a népgazdaságban: az olefin-kémia. Ennek megalapozásában is je­lentős része van a magyar—szov­jet kooperációnak, a petrolkémia egyezménynek. Az olefin-techno­lógia kiépítésével a különböző modern műanyagok. műszálak, gyógyszer- és növényvédő szer alapanyagok magas színvonalú termelése indul meg hazánkban. A szocialista gazdasági együttműködés gyümölcse A ma már nemzetközileg is jó színvonalúnak értékelhető magyar vegyipar megteremtésé­hez jelentős mértékben járult hozzá a szocialista országok gaz­dasági együttműködése is. A fej­lesztés lehetősége szempontjából például alapvető volt, hogy rög­tön az induláskor hazánk rendel­kezésére állt a korszerű vegy­ipar számára nélkülözhetetlen alapanyag, a kőolaj: a Barátság L, majd később a (70-es évek elejétől) a Barátság II. vezeté­ken érkezett a szükséges meny- nyiség a Szovjetunióból, pótolva a szűkös hazai forrásokat. E két vezetékhez csatlakozik most a Testvériség földgázvezeték, a to­vábbi fejlődéshez most már föld­gázzal is ellátva a magyar ipart. A társadalmi átalakulás gyorsítója Ez a nagyszabású fejlődés egy ilyen, az egész gazdaságra nagy hatással bíró, dinamikus iparág esetében ugyanakkor nemcsak egyszerűen gazdasági kérdés. Ez az ágazat egy-másfél évtized alatt ugyanis nemcsak a nép­gazdaság termékszerkezetében indított el mélyreható változá­sokat, hanem az ország térké­pére, település-szerkezetére is hatást gyakorolt. 20 évvel ez­előtt, egy-egy járáson, megyén kívül még kevesen ismerték pél­dául ezeket a neveket: Százha­lombatta, Leninváros (korábban íTiszaszederkény), Kazincbarci­ka, Algyő — sőt: a méret és a hírnév gyarapodását tekintve nyugodtan ideírható — Pét vagy akár Nyergesújfalu neve is. Lám: a vegyipar városokat is te­remtett. Nem a település viha­ros, társadalmi, gazdasági fej­lődését indítva el és sok százezer embernek hozva új foglalko­zást, életmódot és lehetőséget a magasabb szintű életvitelre. Egy ország adottságainak mindenben megfelelő, korszerű ipar követ­kezetes fejlesztése, ha az a nem­zetközi gazdasági környezetbe is jól beleillik, ime — alapjában véve rövid idő alatt — széles körű változásokat képes elindí­tani és véghezvinni a gazdaság és a társadalom életében. Ho­gyan tovább? — többi közt er­ről tárgyal majd a héten az Or­szággyűlés, meghallgatva a ne­hézipari miniszter beszámolóját a végzett munkáról, s a követ­kező időszak fejlesztési tervei­ről. G. F, Hogy tükörsima legyen • A paksi atomerőmű építkezésen a reaktorok vasbeton falát speciá­lis zsaluzással készítik: a térrács elemekre préselt bútoripari lemeze­ket szerelnek, s ezek tükörsima felülete teszi lehetővé, hogy a vasbe­ton fal alkalmas legyen a műanyagborításhoz. Ezt a módszert csak Pakson alkalmazzák. (MTI-fotó — Gottvald Károly — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom