Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-14 / 243. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 14. NÖVELIK A TEJHOZAMOT Szarvasmarhatartás és gyepgazdálkodás A hajósi József Attila Tsz-ben négy évvel ezelőtt adtak át több mint 400 tehén tartására alkalmas szarvasmarhatelepet. Hiányzik azonban ebből a nö- vendékmarha-nevelő épület, korszerűtlen és kicsi a borjúnevelő, valamint a hízómarha istálló. A szövetkezet tejtermelésre szakosodott. Az a céljuk, hogy évről évre növeljék a tejhozamot. A gazdaságban jelenleg 996 szarvasmarha van, melyből mintegy négyszáz a tehén. Az átlagos évi tejhozam alig több mint 2700 liter, de az idén meghaladja majd a háromezer litert tehenenként. Legfontosabbnak tartják a szövetkezetben a szarvasmarhatelep korszerűsítését amelyre az elkövetkező években több mint hétmillió forintot költenek. Elkészül egy új takarmánykeverő is. öt év múlva a gazdaságban csaknem 1300 szarvasmarha lesz a tehénállomány pedig jelentősen javul a terveik szerint. Jelenleg is gazdaságos a tehenészet, ugyanis egy liter tej 3,70 forintba kerül. A tehenészet tavaly több mint egymillió forint hasznot hozott a szövetkezetnek. Alacsony az egy liter tejre eső takarmányköltség is, nem éri el a két forintot. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a szemes terményen kívül jelentős mennyiségű és jó minőségű silót etetnek, valamint legeltetik is az állatokat. A hajósi gazdaságnak több mint 600 hektáros a gyepterülete, amelyből 400 hektáron valósítanak meg szakszerű gyepgazdálkodást. A többi mélyfekvésű, vizenyős, rossz minőségű füvet termő terület. Rendszeresen mű trágyázzák, gyomtalanítják a gyepet. Telepítésre is sor kerül a szarvasmarha istálló közelében. Az itteni 60 hektáros legelőt öntözik, s így a hozama meghaladja a 60 mázsát szénaértékben számolva. OFOTÉRT LABv. RA TÓRIUM, AVAGY FÉNYKÉPGYÁR Augusztusban befejezték az évet • Rövidesen bővítik, korszerűsítik a borjúnevelő épületét. Három évvel ezelőtt kezdték a magyar-tarka állomány Holstein-frizzel történő keresztezését. Az ebből származó utódok az elmúlt hónapokban kezdték első laktációjukat. A keresztezett egyedek napi tejhozama 12—17 liter között van. Az ötéves terv végéig kialakuló Hungaro-friz állománytól magas zsírtartalmú, s nagy mennyiségű tejet várnak. El szeretnék érni, hogy ekkor egy-egy tehén évi tejhozama megközelítse az 5 ezer litert. Beszélgetés műszak után — Mikor tudna időt szakítani egy kis beszélgetésre? — Délután. Akkor nagyon szívesen. Ügy négy óra körül, a lakásomon. Mert kettőig tart a műszak; a csőhúzó műhelyben dolgozom itt, a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetben. * Rokonszenvesnek tartottam, ahogyan Lantos Ferencné —, aki a többi, megyebeli társával együtt küldöttként vett részt a Hazafias Népfront VI. kongresz- szusán — tapintatosan, mégis kereken elhárította, hogy a munkahelyén felkeressem. Társadalmi megbízatásáról termelés közben kérdezni, nem a legalkalmasabb hely. Amikor aznap délután a Csongrádi utcai, lényegében egyetlen szobácskából álló, sötét, mégis derűs otthonába kopogtattam, ugyancsak fontos munkát szakított félbe. Az üzemi pártalap- szervezet vezetőségében gazdasági felelős; a havi tagdíjelszámolás adminisztrációjával foglalatoskodott. A vele egyazon munkahelyen dolgozó férje és na,ev- fia pedig olvasásba merítkezett. A kongresszusi élményei felől tudakozódva megkérdeztem; az országos fórumon megvitatott témák, illetve a kongresszus állásfoglalásában megjelölt feladatok közül érdeklődéséhez melyek állnak a legközelebb? — Számomra a kongresszus egész lefolyása, de főleg a vita rendkívül érdekes volt, emlékezetes marad. Bármiről volt is szó, a. szocialista demokratizmus fejlesztéséről, vagy a közművelődési feladatokról, mindig az jutott eszembe, hogy a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról folyik a tanácskozás. Valamennyiünk ügyéről. Sokszor gondoltam rá ott, hogy nincs is olyan területe az életünknek, ahol a népfrontmozgalom ne kínálna valamilyen tennivalót minden jó hazafinak. Érdeklődésemhez a fiatalokkal és az idősekkel való törődés áll talán a legközelebb. Például a nyolc osztályt el nem végzett fiatalok rábeszélése a tanulásra... Ez a mi üzemünkben is fontos, mert mintha nem akarna elfogyni ez a gond. A szövetkezetben szervezett osztálynak tavalyig is húsz tanulója volt; negyven éven aluliak, köztük sokan igazán fiatalok. Most ismét indult egy osztály. A másik,- ami — bár személy szerint nem vagyok érdekelt — nagyon közel áll az érdeklődésemhez: az óvodai, bölcsődei elhelyezés. Egyre több kollégámat szorítja ez a gond. Néhánv hely fenntartásához a reszelőgyári óvodában hozzájárult szövetkezetünk. Közös elhatározásunk pedig, hogy személyenként nyolc óra, kommunista szombaton ledolgozandó társadalmi munkával, helyesebben az azért járó bérrel segítünk. — Mióta, aktivistája a népfrontmozgalomnak? — Egészen pontosan nem is tudom. Mint kommunista, pártmegbízatásból többször segítettem a tanácstagi, országgyűlési képviselői választások előkészítésében, lebonyolításában. A mé- heslaposi választókörzetben már két alkalommal is ... A Hazafias Népfront megyei bizottságába, 1972-ben választottak be először. Gyanítom, hogy Horváth Laci bácsi, ' aki azóta szövetkezetünk nyugdíjasa, ajánlott be maga helyett, mint fiatalabb aktivistát. — Ügy nézzen a feleségemre, hogy mellesleg önkéntes rendőr is ... — kapcsolódik beszélgetésünkbe Lantos Ferepc. A rokonszenves háziasszony pedig viszont büszkélkedik: — A párom meg munkásőr. fgy kaptam kedvet én is, mert hogy úgy mondjam: munkásőr-jelölt vagyok. — Nem lesz ez sok a társadalmi feladatvállalásból? — Nem érzem tehernek. Otthon — Csongrád megyéből származom — a szülői háznál is ezt láttam. Nem sajnálták a fáradságot, ha közügyről volt szó. És tudja, hogy van az, aki egyszer belekóstolt... A politikai munka meg olyan... — néz rá biztatóan férjére, aki vállalja a mondat befejezését: — ...az olyan, hogy csinálni kell. Amire az ember felkészültségéből, erejéből telik. Mert az apró tettekből, a, sok kicsiből lesz a nagy. P. X. A „Hermész”-rendszer irányít Azokban a külszíni szénbányákban, ahol a kibányászott meny- nyiség meghaladja az évi 20 millió tonnát, a bányaszállítási munkák operatív tervezését, nyilvántartását és irányítását a) Szovjetunióban kidolgozott „Hermesz”- rendszer végzi. Ebbe a rendszerbe számítókomplexum, irányítóközpont és olyan készülékek tartoznak, amelyek adatokat továbbítanak a kotrógépekről, az önkiürítő teherautókról és a rakodóhelyekről. A külszíni bánya munkájának egész képe — a bányaszállító berendezés helyzete, a kiszolgálásra vonatkozó igények, a nyilvántartás adatai — visszatükröződik az irányitóközpont operatív információs tábláin. A „Hermész” éber megfigyelése 250 önkiürítő teherautóra, 63 kotrógépre és 7 rakodógépre terjed ki. Ebben a rendszerben az adatok továbbítására speciálisan szervezett árnyékmentes rádiócsatorna szolgál, amely lehetővé teszi a bonyolult térbeli elrendeződésű fejtőhelyeken a rádióösszeköttetést. Nagyobb zaj -több só A só kitermelésének egyik módja a föld alatti kilúgozás. Lefúrtak a sórétegig, ahová aztán vizet nyomnak. A víz feloldja a kősót, majd az oldatot szivattyúkkal a felszínre emelik. Itt elpárologtatóssal nyerik azt az anyagot, amely az ebédlőasztalnál nélkülözhetetlen. A szovjet tudósok megállapították, hogy a só föld alatti kamrákban való feloldásának folyamata 1,5—2-szerte gyorsabban megy végbe, ha a víznek segít a hang. A hangot d fúrólyukba le- bocsátott hidrodinamikus sugárzóval gerjesztik. A hangsugárzó fő részein — az álló- és a forgórészen — azonos számú fúrat van. A forgórészt egyenáramú motor hajtja. Az állórész fúratain keresztül a víz nagy erővel lövell lei a föld alatti térbe, s közben akusztikai rezgéseket kelt a hangtartományban. Közben nemcsak az oldódás folyamata gyorsul meg, hanem a szükséges vízmennyiség is harmadára csökken. Ez igen fontos azokban a körzetekben, ahol gazdag sórétegek, de korlátozott vízkészletek vannak. A működő hangsugárzó hengeralalkú üreget váj ki maga körül. A hangsugárzó helyének változtatásával szabályozható a föld alatti kamra formája. (APN — BUDAPRESS) A fényképészek- - hajdanában fekete leplek alól igazgatták percekig a jeles esemény alkalmából összegyűlt családot, bíbelődtek a lencsével, míg a megfelelőnek ítélt pillanat elérkeztével elcsettintették masináikat, amelyek elfuserált sámlira inkább emlékeztettek, mintsem fényké- pezőapparátra. Persze ma már legfeljebb filmekben láthatunk efféle jeleneteket, mert általánossá, hétköznapjaink részévé, sőt, szabad időnk hobbijává vált a fényképezés. A felvételek kidolgozása azonban, a filmhívás, a nagyítás, a szárítás, még nin- dig valamiféle titok-érzete keltenek sokunkban. Tudományos magyarázata nincs ennek. Fölte- hetőleg azért alakult ez így, mert a fényképészek sötétben dolgoznak. Igazítsuk helyre rögtön az előbbi mondatot: a fényképészek egy része ugyanis ma már nappali fényben nagyítja a filmek kockáit. Sok helyütt eltűntek a mennyezetig érő hatalmas nagyítók is s szerepüket automata gépek foglalták el. Variográddal készülnek a nagyítások például az OFOTÉRT 401-es számú kecskeméti laboratóriumában is. A gép hallatlanul „okos” és sok olyan előnye van, amely használatát kényelmesebbé teszi a hagyományos szerkezetekkel szemben. Egyszerre 150 méter hosszú fotó-papír csík fűzhető be a Variográdba, s egy- egy nagyítás — ezt a szót most képletesen használjuk — csupán másodperceket vesz igénybe. Természetesen azonban egyes munkafolyamatok még mindig sötétben zajlanak. Például a filmhívás, bár itt is találni bizarr érdekességeket. Az amatőrök leginkább nyolcdecis hívótankban laborálják e lonált filmjeiket, a 401-es műhelyben pedig 140 literes a hívótartály. A munka megkönnyítése érdekében még hívás előtt különí'á- logatják a 36 felvételt tartalmazó kis- és 12, vagy 8 kockás nagyfilmeket. Nyúl Dezsöné, a laboratórium vezetője felsorol egynémely érdekes adatot is. Kiderül, hogy augusztus végéig annyi nagyítást készítettek, amennyit tavaly egész évben. Ez azt jelenti tehát, hogy körülbelül duplájára nőtt a termelésük. íme, a gyakorlatban is bebizonyosodik, mit jelent a modern technika, a hozzáértő szakemberrel együtt. Augusztusban 120 ezer képet helyeztek borítékokba, munkájukra egyébként nem érkezett panasz, s cserélni sem kellett egyetlen fényképet sem. Kedves figyelmességük, hogy minden egyes borítékba minőségi bizonyítványt tesznek, amelyben megírják, miért nem sikerült a felvétel. Ha pedig mindegyik kocka nagyítható, ingyen készítenek három plusz-képet az amatőrnek, s apró kártyán gratulálnak is a sikeres teljesítményhez. Figyelmük kiterjed arra is, hogy ha különösen jónak találnak egy felvételt, külön megrendelés nélkül levelezőlap nagyságú másolatot is mellékelnek. Ez a szolgáltatásuk egyelőre azonban szünetel a nyári hónapokban, hiszen két műszakban is alig győzik teljesíteni vállalásukat: 24 óra alatt előhívják, nagyítják a beérkezett filmeket. Nemrégen brigádot alakított a laboratórium kollektívája, József Attila nevét véve fel. Rövid idő alatt elérték a szocialista címet, sőt, oklevelet is szereztek. A közösség döntött abban is, hogy ki utazzék Wolfenbe, az Orwo gyárba, szakmai tanfolyamra. Szabad időben is sokat vannak együtt, tanúság erre az az anziksz is, amelyet a kiránduló társak a Blikkből küldtek. • Több tucat film fér el egyszerre a szárítóban, közli mosolyogva Halmi Zsuzsa. Változások következnek rövidesen a labor életében, jelentősek. 1977. első negyedében költöznek át a szalagházzal szemben készülő új létesítményükbe, ahol várhatóan lakossági szolgáltatással közvetlenül is foglalkoznak majd. Addig is, az alig 50 négyzetméternyi területen mind a tízen tovább dolgoznak, hiszen elárulhatjuk, a Kiváló laboratórium címet pályázták meg. Ha figyelembe vesszük, hogy van okuk dicsekvésre, majdnem bizonyosak lehetünk abban, hogy a címet meg fis kapják. Miféle okokról van szó? Adalékként a fentiekhez egyetlen adat. Havonta annyi fixirt adnak át a MÉH- nek, hogy az abból származó ösz- szeg szinte fedezi az új vegyszerek költségeit. Látható tehát, hogy a megbecsüléshez „csak” jó munka kell. Ami van ... B. J. • Képeket szárít a folyton forgó krómlap. Bcnde Győzőné és Horváth Imréné „eteti” a masinát. • Milyen legyen a megvilágítás? — Német Ferencné gyakorlottan átfutja a negatívot, mielőtt a gépbe helyezné. (Tóth Sándor felvételei.) Munkakönnyítő kerti eszközök Kiskertünk akkor töltheti be hivatását, ha felüdülésünket, kellemes kinti tartózkodásunkat, a hasznos időtöltést és esetenként a különleges ízek, zamatok iránti vágyunk kielégítését segíti elő. Vagyis valóban minket szolgál, nempedig fordítva, mi válunk a kert rabszolgájává. Ehhez elengedhetetlen a kertben nevelni kívánt haszon- és dísznövények számának mértéktartó meghatározása. Azért pedig, hogy ne nyűg, fárasztó robot legyen a kerti munka, hanem éppen csak jóleső fáradtsággal, elfoglaltsággal járjon — a kerti szerszámok jó megválasztásával és helyes használatával tehetünk legtöbbet. Az egyik gyakori, de legkevésbé lelkesítő feladat, a kapálás is akkor végezhető el a leggyorsabban és’a legkevesebb fáradtsággal, ha a kert talajadott- ságainak, valamint a kapálás céljának megfelelő kapatípussal dolgozunk. Az erősen megülepedett, kö- . tött talajt'" a hagyományos kapatípusok közül a hegyes, keskeny fejű kapával lazíthatjuk jól fel. Ennél azonban kétségtelenül könnyebben és gyorsabban lazítható a talaj kézi kultivátorral, amit hátrafelé haladva csak húzni kell. A további kapálások — ha nem túlságosan kötött, agyagos vagy köves a talaj és nem hagyjuk elhatalmasodni a gyomokat — nagyon gyorsan elvégezhetők kengyeles húzókapákkal. Előnyeik, hogy általában kisebb súlyúak, mint a hagyományos kapák, hátrafelé haladva, magunk után húzva, 2—3 cm mélyen tökéletesen porhanyítják a talajt, mégpedig úgy, hogy kevésbé fáradunk ki tőle, mint a szokásos kapálástól. Mivel hátrafelé haladhatunk, a már megkapált területet és kikapált gyomnövényeket nem tapossuk le. Hasonló előnyökkel rendelkezik a csuklós kapa, mely előre-hátra húzogatva lazít, tehát ezt sem kell rendszeresen felemelni, majd újra visszaejteni a földre. Mérések szerint a kengyeles és a csuklós húzó kapákkal is legalább kétszer olyan gyorsa^ lehet kapálni, mint a régebbi ..apatípusokkal, és kétharmadára, de sokszor csaknem felére csökkentik a kapáláshoz szükséges erőkifejtést. A fűnyíráshoz is szám' sba vehetők már a motoros fűnyírók, a kézi előtolású kétkerekű kis fűnyírógépek mellett. Ezeken kívül azonban fűnyíró olló is szükséges a kerítéstövében, kőszegélynél és másutt visszamaradó keskeny gyepsávok lenyirásához. A fűnyíróollók újabb típusai, azzal a viszonylag egyszerű módosítással, hogy nem oldalirányban, hanem le-fel mozgatható a nyelük, szintén kevésbé fárasztják a kezünket és nem törik fel a tenyerünket még hosszabb használat után sem. A rózsaszedő olló szószerint védi a kezünket, mert nemcsak lemetszi, hanem a rugalmas le- mezpár-részével meg is fogja a lemetszett rózsaágat, vagy virágszárat anélkül, hogy mec kellene érinteni a kezünkkel. Természe# A kövek széléről könnyen levágja a fUvet az új rendszerű fűnyíróolló. tesen hasznos lehet ez az ollótípus más metszésnél is. Az öntözést elsősorban a városi vízvezeték-hálózatra, vagy a motoros házi szivattyú vezetékén levő csapra csatlakoztatható öntözőtömlő teheti könnyebbé és tempósabbá, a hagyományos kannás öntözéshez képest. A tömlő mozgatását két keréken könnyen tolható tömlőtartó dob segítheti. A tömlővégen kiáramló vízsugár irányítását és porlasztását pedig a rászerelhető, lehetőleg állítható vízsugárcső egyszerűsítheti le a legjobban. Olyan típus is kapható, amellyel a vizet a csüvégnél is el lehet zárni. Ha a tömlővégre esőztető szóróberendezés kerül, mindössze ezt kell időnként áttenni újabb és újabb területrészekre, az öntözés alkalmával. Amennyiben van rajta, vagy utólag magunk felszerelünk rá lemezszalagból hajlított szánkószerű csúszótalpat, meg sem kell emelni, csak a tömlőnél fogva át kell húzni a eredeti állásából az új álláshelyére úgy, hogy közben még a vizet is szórhatja. Az egy állásból beöntözött terület nagysága szerint lehetnek kis hatósugarunk — egyszerre 0—8 m átmérőjű körterületet öntöznek, mint amilyenek az alumíniumból, újabban műanyagból készült, egyszerű, a centrifugális erő elve alapján porlasztó szórófejek. A közepes hatósugarúak — amelyek 12—16 m átmérőjű körben öntöznek — még ugyancsak jól használhatók kiskertben, akár ütközőlapos porlasztásúak, akár két-három ágú Seegner-kerék- ként működnek, vagy más porlasztási elvet hasznosítanak. Az ugyancsak sűrűn ismétlődő növényvédő permetezéseknél azoft az újabban kialakított géptípusok jelenthetnek könnyebbséget, amelyeknek műanyagból készült a permetlétartójuk. Emiatt ugyanis jóval könnyebbek a hagyományos fémtartályos gépeknél. A tartályrészük állandó hátonhor- dása sem szükséges a legtöbbjüknél, hanem leállítható a földre, sőt elhelyezhető a bevásárlószatyrokhoz hasonló kétkerekű vázra, amivel könnyedén mozgatható.
