Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

IDEGENFORGALOM NOVEMBER 7 TISZTELETÉRE Elkészült a kalocsai regionális vízmű • Foktő és Úszód között a Barákai telepen épült a gépház. Fejlesztések és lehetőségek Bács-Kiskun megye földrajzi adottságai, történelme, a jelen gazdasági-települési viszonyai és még sok más tényező határozza meg, hogy az idegenforgalom számára mi és miként hasznosít­ható a Duna—Tisza közén. Haj­lamosak vagyunk arra, hogy e szempontból csak a néprajzi ér­tékeket vegyük számításba. Ter­mészetes, hogy amikor a fejlesz­tési lehetőségekről beszélünk, ar­ról kell szólnunk, hogy milyen új területeket lehet bekapcsolni az idegenforgalomba. □ □ □ Közismert, hogy a „fütyülős barack” hírneve az elmúlt tíz esztendőben megkopott, s helyé­re a bugaci puszta-romantika lé­pett elő, amely hazai és külföldi turisták tízezreit vonzotta éven­te, s ez nem mással járt, mint azzal, hogy megkezdődhetett a Duna—Tisza közének „felfedezé­se". Természetesen, közvetlen és közvetett formában is segítette az idegenforgalom íejlődését-fejlesz- tését a Tisza-menti üdülőkörzetek kiépülése. Az idén emiatt vált szükségessé, hogy az Idegenfor­galmi Hivatal Tiszakécskén is megszervezze a fizetővendég­szolgálatot, de ebben hasonió okok játszottak közre Solton. Kunszentmiklóson és Dávodon is. ahonnan megfelelő szállás hiá­nyában már nem kell továbbáll- nia a látogatónak. A bajai Petőfi-szigeten meg­nyílt kempinggel egyik alapfel­tétele teremtődött meg a város és környékének komplex idegen­től galmi fejlesztésére: Baja han­gulata, történelmi és kulturális nevezetességei, a Duna és árte­rének természeti adottságai ugyanis eleddig még jobbára ki­aknázatlanok. A Duna—Tisza közi Intéző Bi­zottság az idei esztendőben ösz- szesen 1 millió 900 ezer forint­tal segítette az idegenforgalmi körzetek fejlesztését. A Vadkerti­tavi üdülőkörzet egészségügyi és higiéniai feltételeinek javításá­hoz. 200 ezer forinttal járultak hozzá. Kecskeméten, a széktói kem­ping gépjármű-parkolójának épí­tését 400 ezer forinttal segítették. A dunapataji Szelidi-tavi üdü­lőhelyen a KÖJÁL megállapítot­ta, hogy az ivóvíz . fogyasztásra alkalmatlan, s az új kutak fú­rásához, stb. 900 ezer forint tá­mogatást kaptak; míg Lakitelek- Tőserdő fejlesztésére 200 ezer, Ti­szakécskén a Tisza-parti keres­kedelmi egységek előtti út por­talanításához szintén 200 ezer forinttal járultak hozzá. Cs. K. A Nagy Ok­tóberi Szocia­lista Forrada­lom győzelmé­nek 59. évfor­dulója tisztele­tére november 3-án adják át rendeltetésének a kalocsai re­gionális víz­müvet, amely­nek építése, mint ismere­tes a IV. öt­éves tervidő­szak alatt az­zal a céllal kezdődött, hogy a Duna- menti várost, s a délre fek­vő öt környező községet megfelelő mennyiségű, jó ivóvízzel ellássa. A 14 évvel ezelőtt épült első vízmű ugyan­• A kapcsolóteremben Bán Ist­ván villanyszerelő dolgozik. Novemberben legújabb filmjei­vel és irodalmi alkotásaival mu­tatkozik be a szovjet művészet. A szovjet filmek fesztiváljának ünnepi eseményei november 3-án kezdődnek; este az Uránia film­színházban tartják a Prémium című film ünnepi bemutatóját. A fesztivál alkalmából — amelyen szovjet filmművész-delegáció is részt vesz — november 8-án Sal­gótarjánban lesz a Szerelmesek románca című film díszbemuta­tója; Andrej Mihalkov Koncsa- lovszkij műve a fiatalok szerel­méről szól. Hazánk irodalmi, ' művészeti és tudományos életében több mint három évtizede jelen vannak, s is már nem tudta kielégíteni a fejlődő város vízigényét, s évről évitji mind , nagyobb probléma­ként jelentkezett Bátya, Foktő, Úszód. Fájsz, Dusnok vízhiánya is. A kalocsaiaknak, s a környék­beli községek lakóinak életében rendkívül nagy jelentősége van a több mint 64 millió forintos költséggel kialakított vízműnek amelyhez kétezer köbméteres víztároló, tíz úgynevezett parti szűrésű kút és csaknem 130 ki­lométer vízvezeték tartozik. A 20—22 méter mély parti kutak egyenként naponta 10 ezer köb­méter szűrt, vastalanított vizet adnak a lakosságnak. A város és környéke fejlődésé­ben legnagyobb jelentőségű kom­munális beruházás terveit a Bu­dapesti Vízügyi Tervező Vállalat kollektívája készítette. A kivite­lezéssel megbízott Budapesti Víz­építő Vállalat, valamint a Bács- Kiskun megyei Építési és Szere­lőipari 'Vállalat dolgozói határ­időre elkészítették a regionális vízmüvet,, amely a lakások 67 egyre jelentősebb szerepet tölte­nek be a szovjet szerzők művei. Csupán 1960 és 1975 között orosz és szovjet szerzőktől 2826 művet fordítottak magyar nyelvre, ezek összpéldányszáma meghaladja a 30 milliót. A november 5-én kez­dődő „Szovjet könyv ünnepi he­te" nem csupán a szovjet kiadá­sú könyvek orosznyelvű kiadvá­nyok ünnepe, hanem azé a for­dítás-irodalomé is, amely a szov­jet ideológiai élet, az irodalom és a művészet, a tudomány és a technika igazi értékeit tolmácsol­ja és közvetíti a magyar olvasó- közönségnek. Az Állami Könyvterjesztő vál­lalat november 5-től 15-ig könyv­• Süli István telepvezető a vas- talanító-berendezést ellenőrzi. (Pásztor Zoltán felvételei.) százalékába juttatja el a jó mi­nőségű ivóvizet. Mintegy 26 millió forintos költ­séggel Kalocsa új szennyvízcsa­torna-hálózata, s a tisztítótelep is elkészült, amelyet szintén novem­ber 3-án adnak át rendelteté­sének. A tervek szerint a jövőben a regionális vízmüvet továbbfej­lesztik, melynek célja, hogy a Kalocsától Északra levő öt köz­séget, s a Szelidi-tavi üdülőtele­pet is bekapcsolják a hálózatba. T. L. kiállítást rendez a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában, ahol a mintegy 600 felvonultatott kö­tet a soknemzetiségű szovjet iro­dalom ifjúsági, képzőművészeti, politikai, ismeretterjesztő és szak­mai műveit mutatja be. Ott lesz­nek ezen a kiállításon a Szovjet­unióból importált és a boltokban kupható orosz nyelvű kiadványok is. *■ A szovjet könyv ünnepének rendezvényeként november 3-án, szerdán 11 órakor a Magyar Tu­dományos Akadémián könyvkiál­lítás nyílik a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának kiadója, a Nauka terméséből. (MTI) November 3-án kezdődik a szovjet művészet seregszemléje VAN-E ISKOLATEJ AZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN? Az ipar kétszer annyit tudna adni, mint jelenleg Nem a reklámszakemberek szenzációhajhászó jelmondata a gyakorta hallható-olvasható ki­jelentés: a tej élet, erő, egészség. A tej és a tejtermékek a kor­szerű, ' fehérjedús táplálkozás legjelentősebb forrásai, mert magukban • foglalják az emberi szervezet számára szükséges va­lamennyi alapvető tápanyagot. Jelentős vitaminforrás — főleg az A és a B; vitamint tartal­mazza — s egyben a csontok fel­építéséhez szükséges kalcium is található benne. A szakemberek mindenkinek — fiatalnak és öregnek — egyaránt ajánlják mindennapi fogyasztását, egye­bek között már csak azért is. mert könnyen felszívódik és nem terheli az emésztőrendszert, Nenv utolsó szempont az sem, hogy igen olcsó, fél liter kevesebbe kerül, mint két deci a divatos szénsavas üdítő italokból. Egy­szóval: nélkülözhetetlen szá­munkra. A tejipar ügyes és hasznos találmánya a kétdecis plasztik poharakba töltött iskolatej. Mennyire használják ki ezt a le­hetőséget a megyében? Röviden úgy lehetne összefoglalni: az ipar a jelenleg gyártott mennyiségnek a dupláját is elő tudná állítani. Ha lenne, aki kéri .. . Klingí Józseffel, a Közép-ma- gyarországj Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének igazgató­jával vesszük sorra az adatokat, kimutatásokat. — Augusztus harmincadikén ndtuk, postára levelünket, amely­ben arra kértük a tanácsok mű­velődési osztályait, támogassák iskolalejjel kapcsolatos felhívá­sunkat. Ennek eredményeként Kecskemétre 25. a járásba 2«, Kiskunfélegyházára 10, Kalocsá­ra 20, a járásba 15, Kiskunhalas­ra 10. a járásba 15, Kiskörösre 10. a kiskőrösi járásba pedig 10 felhívást továbbítottunk. — Mi lett ennek az eredmé­nye? — Kaptunk megrendeléseket; de korántsem annyit amennyi­vel elégedettek lehetnénk... Vannak olyan iskolák, óvodák, ahová közvetlenül a vállalatunk szállítja ki a megrendelt meny- nyiséget, és akadnak olyanok is, ahol ezt a> feladatot a Dunavi- dékj Vendéglátó Vállalat üzemi konyhái látják el. Ahol mind­két lehetőség megoldhatatlan, ott a helyileg illetékes boltok szállítják a tejet az iskolákba. Mindegyik módszernek megvan az előnye, a létjogosultsága. — A tanév első hónapjában mennyi tejet szállítottak össze­sen ? — Kecskeméten 5,5—6 ezer pohár fogyott el napi átlagban. Ebben a hónapban elértük a hétezer poharas átlagot, ez 1400 litert jelent. — Mi akadályozza u még több mennyiség gyártását? — A tejipar is, meg az is­kolák is tudnak hivatkozni dol­gokra. A mj szempontunkból az lenne a jo. ha egy hétre előre, tie legkéaöbb két nappal g gyár­tás előtt tudnánk, mennyit kell poharakba töltenünk. Ezzel szemben gyakran előfordul az, hogy csak előtte való nap dél­után tudjuk, meg, hogy valame­lyik iskola többet kér. Két eset van. Ha még nem álltak le a gépek, legyártjuk, de ha már kész a szükséges mennyiség, nem tehetünk semmit. Másnap aztán jön a telefon: ennyien és eny- nyien nem kapták meg a tejü­ket, pedig előre befizették. Nagy­ritkán előfordul az is, hogy ad­minisztrációs hibákból nem gyártunk eleget. Sok panasz ér­kezik amiatt, hogy összetörnek a poharak a teherautón. Mi szá­mítunk erre, s bizonyos* meny- nyiséggel többet rakodunk fel. Melegben az a baj, hogy köny- nyen megsavanyodik a tej. míg télen az a kifogás, hogy na­gyon hideg, s torokfájást okoz. Fersize, mindkét okot meg lehet szüntetni. Egyiket azzal, hogy hűvös helyen tárolják a fogyasz­tásig a tejet, a másikat azzal, hogy langyos vízzel telt edény­be teszik pár percre. A kétde­cis poharak hamar felengednek. Természetesen ehhez, az is kell — a lelszerelésen kívül — hogy legyen olyan, akj gondját viseli az ügynek. — Kifizető az iskolalej gyár­tása az iparnak? — Nem. épp ezért megkülön­böztetett állami ártámogatásban részesülünk. Bizonyos haszonról lehet ugyan beszélni, de az az árusító helyeken keletkezik. A nagykereskedelmi és a fogyasz­tói ár közti különbözet — a tej­nél 18, a kakaónál 19 fillér — azé az, úttörőcsapaté. KlSZ-szerve- zeté, amelyik foglalkozik az áru­sítással. Persze ez nem nagy összeg, de sok kicsi sokra' megy alapon felhasználható kirándu­lások költségeinek fedezésére stb. Érdekes és megmagyarázha­tatlan az, hogy vidéken előbb találnak valakit, aki vállalja az árusítást, mint a városokban. — Mi a jövő útja? — Kecskeméten, a Zrínyi ál­talános iskolában rövidesen automata, szovjet gyártmányú tejaidagoló gépét sz'rel fel kísér­letképpen a Tejipari Tröszt. Miután íeltöltötték a poharak­kal, a pénz bedobását követően maga adagol. Egyszerű, nem kell bajlódni vele. A tapasztalatszer­zés egy évig- tart, ha aI gép be­válik, akkor az a kérdés, bírja-e a 70 ezer forintos automatával a tejipar. .. Isléolatej tehát van az oktatá­si intézményekben, de csak a tanulók 40—50 százaléka issza rendszeresen. Átlagosan — te­gyük hozzá rögtön, mert van olyan iskola is. ahol mereven el­zárkóznak a tejjel való foglal­kozás elől. Tenni kell. A fen­tiekből egyértelműen kiderül, hogy miért. Ballal József 1976. október 31. • PETŐFI NÉPE • 3 I HETI KOMMENTÁR: Terv az emberért C sütörtöki ülésén hagyta jóvá a megyei tanács Bács-Kiskun V. ötéves terület- fejlesztési tervét. Az írásos elő­terjesztés először számot adott arról, hogy miként teljesítettük az előző középtávú tervben ko­rábban megfogalmazott célokat, hogyan tudtuk megvalósítani fel­adatainkat? Egyértelműen kide­rült a jelentésből, a szóbeli 'vita­indítóból — és természetesen számos felszólaló is ezt hangsú­lyozta —, hogy a negyedik öt­éves tervben elért eredmények jó alapot szolgáltattak egy reá­lis, tehát megvalósítható újabb ötéves fejlesztési terv kidolgo­zásához. Általában és összességé­ben jól dolgozott a megye, telje­sítettük célkitűzéseinket. De az is megfogalmazódott a megyei tanács ülésén, hogy jelentkeztek olyan, a munka szervezésével, a beruházások hatékonyságával összefüggő gondok, amelyek mindenképpen tanulsággal szol­gálnak a most elfogadott terv megvalósítása során, tehát már napjainkban is. Megyénk ötödik ötéves fej­lesztési terve — feszített terv. „Országos és megyei szinten is többször megfogalmazódott, hogy terveink reálisak, de feszítettek. Ezért csakis a teljes energiával végzett munka eredményeként valósíthatók meg” — mondta az .ülésen tartott vitaindítójában a megyei tanács elnöke. Mit jelent az, hogy feszített egy terv? A választ kiolvashatja az ember az írásos előterjesztésből, s jól ér­tették a számokat, azok össze­függését a felszólaló tanácstagok, akik a fejlesztési tervvel össze­függésben ezzel foglalkoztak. Vagyis: többet akarunk megva­lósítani a középtávú tervciklus­ból még hátralevő alig több mint négy év alatt, mint ameny- nyire a jelenleg ismert és belát­ható, a kivitelezésnél számítás­ba vehető pénzügyi, anyagi, közgazdasági lehetőségeink kö­vetkeztetni engednek. Ez a fe- szítettség különösen szembetűnő az építőiparnál, ahol a tervezett beruházások és az azok megvaló­sításához rendelkezésre álló tel­jesítőképesség között eltérés mu­tatkozik. A megye építőipará­nak ugyanis az ötödik ötéves terv során a beruházások és az indokolt felújitások elvégzése ér­dekében 24.2 milliárd forint ér­tékű munkájára van szükség. A számítások szerint azonban ez az ágazat csak 22,8 milliárd fo­rint értékű teljesítőképességgel bír a tervidőszak során. „Ennek legalább részbeni feloldása érde­kében — olvashatjuk az előter­jesztésben — egy sor szervezési intézkedést kell tennünk és több építőipari szervezetet kiemelt támogatásban kell részesíte­nünk .. .” Többek között ez a tény is a terv feszítettségét je­lenti. P’ gy dologgal azonban min- *-■' annyiunknak tisztában kell lennünk, mint ahogyan tisz­tán fogalmaztak a terv összeál­lítói, készítői is a megye parla­mentje előtt: Ez a terv, éppen úgy, mint az előző középtávú fejlesztési terv is, emberközpon­tú. Ismét a megyei tanács elnö­kének vitaindítójára hivatkozva idézzük abból a következőt: „Céljaink elérésének garanciái közül első és legfontosabb az ember, aki létrehozza az ered­ményeket és aki az eredmények haszonélvezője. Mi az emberrel, az emberért dolgozunk, építünk, alkotunk...” A megye minden lakosának, Bács-Kiskun egész társadalmának mindennapos cse­lekvésére, szorgalmára, önzetlert becsületességére van szükség a tervidőszak folyamán ahhoz, hogy ezt az „emberért feszített" tervet megvalósítsuk. Régen felismert igazság, hogy csakis azt lehet szétosztani, amit megtermeltünk. Az is két­ségtelen, hogy a termelőerők és a termelő ágazatok fejlesztése éppen úgy az embert szolgálja, a lakossági igények kielégítésé­nek lehetőségeit javítja, mint a kereskedelem, a szolgáltatások fejlesztése, a lakások építése, a közművek létesítése, az energia­szolgáltatás javítása, az egész­ségügyi és szociális intézmények hálózatának bővítése, a kulturá­lis ellátás. Az ötödik ötéves terv­időszak folyamán például 59 ezer négyzetméterrel bővül me­gyénk állami és szövetkezeti üz­leteinek alapterülete, ebből 14 ezer négyzetméter a vendéglátásra jut. Kecskeméten megépül a hat­ezer négyzetméter alapterületű Centrum Áruház, Baján ÁFÉSZ- áruházat nyitnak, Kiskunfélegy­házán ugyancsak Centrum Áru­ház épül, Kalocsán 2400 négyzet- méter alapterülettel a BIK és a BRK épít áruházat, ABC-áruhá- zakat adnak át Baján, Kecske­méten, Kiskunhalason, Soltvad- kerten, Kiskőrösön, Kiskunfél­egyházán, Dunavecsén, Kecelen és Tiszaalpáron. A tervek szerint a lakossági szolgáltatások teljesítmény értéke 33 százalékkal növekszik. A megye területén 1980-ig kilenc úgynevezett ruhatisztító szalon megépítése szerepel a tervben: Kecskeméten, Baján, Kalocsán. Kiskunhalason, Bácsalmáson. Kiskunmajsán, Tiszakécskén stb. Kecskeméten megépül a központi GELKA-szerviz, amely színes televíziók javítására is vállalkoz­hat, Kalocsán. Kiskunmajsán. Lajosmizsén, és Bácsalmáson új GELKA-szervizek jönnek létre. Barkáesü/.letek és műhelyek, iparcikkeket kölcsönző boltok szerepelnek a célkitűzések kö­zött. Továbbra is fontos társada­lompolitikai feladat a lakáshely­zet javítása. Az ötödik ötéves terv 25 ezer új otthon felépítését tűzte ki célul. A megye párt- és tanácsi vezetői tisztában vannak azzal, hogy ennél sokkal többre van szükség, de az ütemet, a józan mértéket, a lehetőségek egyensúlyát tartani kell. Nagyobb mértékben emelkedik a bölcsődei helyek száma is, ame­lyeket elsősorban a lakótelepek­hez kapcsolódóan, a tanácsok által szervezett koordinációs be­ruházásként valósítanak meg. 1980 végéig újabb 750-nel több bölcsődei hely lesz a megyében. Egyre nagyobb a társadalmi igény Bács-Kiskun megyében is az óvodai ellátás iránt. A terv­időszakban várhatóan további 3800-zal emelkedik az óvodásko­rúak száma. Az a cél, hogy a mostani tervben szereplő négy­ezer személyes fejlesztést a ko­rábban tapasztalt nagy társa- . dal mi összefogással ötezerre emeljük a megyében, s ha ez sikerül, akkor az óvodáskorú gyerekeknek 79—80 százalékát tudiák fogadni az óvodák. Hosszan lehetne még sorolni a megye mostani középtávú fej­lesztési tervének adatait, de az említett számokkal is bizonyára érzékeltetni tudtuk, hogy ez a terv valóban az emberért ké­szült, annak a szolgálatában áll. Célkitűzéseink megvalósítása a mi dolgunk, az emberek dolga. Azoké az embereké — a megye minden lakosáé — akik az el­múlt tizenöt év alatt, a telepü­lésfejlesztési verseny során, a társadalmi munkavégzésben, az óvodáké'» kollégiumokért. ta­nyák villamosításáért indított nagyszerű akciókban már szám­talanszor bizonyították. hoev otthonuknak érzik a megyét, annak városait, községeit, s ön­zetlen munkára is kénesek, ha a körülmények javításáról van szó Márpedig Bács-Kiskun me­gyében — éoDen úgv. mini az. egész országban — legfőbb tö­rekvés a körülmények javítása. É2t a tömören megfogalma- ■*■*' zott célt szolgálja és tar­talmazza megyénk ötödik ötéves terve is. amely az. emberért szü­letett és amely csakis az em­berek által válhat valósággá. Gál Sándor MAGYAR HERMES SVÁJCI L1CENCSZEL • Az Irudagépipari és linóm mechanikai Vállalat legújabb gyártmá­nya a Hermes svájci cég licence alapján készülő nagy teljesítményű irodai mechanikus írógép. Jellemzője á nagy megbízhatóság, a könv_ nyű kezelés és a szép esztétikai megjelenés. (MTI-fotő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom