Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

1944 őszén Horthy-Magyarország, a „náci birodalom” utolsó csatlósának katonai helyzete kritikus. A szovjet csapatok október első napjaiban már felszabadították Békés és Csongrád megye nagy részét, majd átkelve a Tiszán, Bács-Kiskun déli részét is elérték. A felszabadítók előre hömpölygése feltartóztathatatlan volt, s ennek következtében október utolsó napján Kecskemét is szabaddá lett. Ez a nap a város életében egy visszamenőleg szinte végeláthatatlan korszakot zárt le, és a 32 évvel előbbi őszön a haladás, a felfeléívelés, a boldogulás új horizontjai tárultak fel az egész ország és benne Kecskemét népe előtt is.

Lapunk hagyományosan minden felszabadulási évfordulón megemlékezik Kecskemétről, a negyedszázad múltán letűnt ellenforradalmi rendszer terrorjáról és a fasizmus végső agóniáját követő új élet első pillanatairól. Ez alkalommal ki- sebb-nagyobb kockákban, jellegzetes szerepekben és különféle szereplőkről idézzük meg azt a 25 esztendőt, amelytől «gy nagy város megszabadult. Október 31. Kecskemét számára nemcsak a háború végét jelentette, hanem a teljes menekvést egy véres korszaktól, és egy egészen új, addig csak elképzelt történelem kezdetét.

Milyen volt a múlt? Az ettől való szabadulás dokumentumai nem kapnak semminemű kommentálást. Ezt az olvasó ítéletére bízzuk.

Szereplők és szerepek régen

■ Horthy kalocsai beszédéből: ,,Nem tehetjük a XX. században, hogy minden zsidót agyonverjünk, le kell őket gyűrnünk. A kereskedelmet kell a kezünkbe vennünk. Az ország élére most egy vasakaratú, erőskezű, ha kell brutális férfiúra van szükség, de mert ilyen férfiú még nem született meg, ezért ma mindnyájunknak mint egy szív és egy lélek kellene munkálkodnunk." (Kecskeméti Közlöny, 1920. január 27.)

*

■ Drózdy Győző nemzetgyűlési képviselő: „Legyen már vége egyszer a csendőri és rendőri brutalitásoknak. Itt az ideje annak is, hogy a kecskeméti kele- vényt végleg kioperáljuk az ország testéből. Ezt a sebet nem lehet takargatni, mert újból ki fog fakadni. Tudja meg az egész ország, hogy a konszolidáció ellenségeinek ma is Kecskeméten van a főfészkük. Addig nem lesz rend az országban, míg végleg le nem számolunk azokkal a tö- mcggyilkosokkal és haramiákkal, akik Kecskemétről fenyegetik az ország rendjét és közbiztonságát ...

Héjjas Iván mipt városparancsnok egy másik ítéletet is kiadott... Este tíz órakor hozzá is láttak a szörnyű munkához. Hészint kocsikkal, részint gyalogosan gyűltek össze a városháziéren, ahonnan a törvényszék épületébe vonultak. Onnan kihozták a börtönökből a lefogott zsidókat, kocsikra rakták őket és betömték a szájukat, hogy zaj nélkül menjen a dolog. Így vitték el az áldozatokat Kecskemét határába.” (Újság, 1920. január 22.)

*

■ Héjjas Iván a büntető járásbíróságon. Kihallgatás: ........Minden igaz magyarban él a visszafizetés gondolata. Hitem és meggyőződésem, hogy híres lesz még a magyar szurony. Erre gondoltam akkor, amikor kijelentettem, hogy adok még ki parancsot. Ha Budapest bacilusai megindulnak és újra megkezdik bomlasztó munkájukat, akkor most a bíróság előtt is hangoztatom, hogy Budapesthez sokkal szigorúbb leszek. még mint az istennyila.”

Vádbeszéd: „Köztudomású ..., hogy Héjjas Ivánnak az újabb parancs kiadása újabb .gyilkosságok elkövetésére vonatkozhatott, azt az előzmények ismerete után másképp magyarázni nem is lehet... Több kecskeméti gyilkosságok ügyében is eljárás folyik. megöltek ötvenhárom egyént és ezek mind mind magyar állampolgárok voltak." (Budapesti Hírlap, 1922. július 30.)

*

■ Jellemzés: Dr. balásfalvi

Kiss Endre 1934. V. 9,-én lett polgármester. „ ... a proletárdiktatúra alatt túszként fogvatartják. A vörös uralom bukása után felismerve a sajtó óriási jelentőségét, megindítja a Kecskeméti Közlönyt, amelynek főszerkesztője volt 1925-ig, tiszti főügyésszé választásáig."

1938. VII. 18-án dr. olaszi Lisz- kj Béla lett a. polgármester.

........a kommunizmus alatt is tanúságot tett bátor magyarságáról. Eésztvesz az ellenforradalmi mozgalmakban, s 1919 áprilisában élére áll a szentkirályi felkelésnek. Utána Szegedre menekült és a Nemzeti Hadsereg kötelékébe lépett." (Pest vármegye és Kecskemét város adattára

1939.)

, •

■ Vallomás: „Alulírott dr. Liszka Béla Kecskemét thj város polgármestere t. hadnagy igazolom, hogy testvéröcsém Liszka Jenő, tagja volt az 1919 év elején vitéz dr. Héjjas Iván akkor tart. főhadnagy, ma miniszteri osztályfőnök vezetése alatt szervezett kecskeméti ellenforradalmi mozgalom szentkirályi csoportjának, amely az én parancsnokságom alatt állott.” (Kecskemét, 1941. november hó 18. napján.)

*

■ „Tegnap délelőtt tartotta alakuló gyűlését a helyibeli Szociáldemokrata Párt a Klapka utcai Komlósi-féle vendéglő udvarán. A gyűlésen kb. 200—220

Dondé őrnagy és a harangzúgás

főnyi hallgatóság jelent meg. Egyharmada ipari munkás, egy- harmada földmunkás, egyharmada pedig egyéb társadalmi osztálybeli érdeklődő volt.

A beszédet megelőzőleg Gál Imre famunkás elnöklete mellett megalakították a Kecskeméti Szociáldemokrata Pártot, s annak vezetőségéül az alábbiakat választották meg: Molnár Erik dr. ügyvéd, Oláh Ferenc kőfaragó. Gál Imre famunkás, Rácz Gergely szabó. Lesi László kőműves, Csókás Lajos kőfaragó, v Székely János vasmunkás, Schmidt József szabó.” (Kecskeméti Közlöny, 1929. augusztus 6.)

A csendőrség nyomozó osztályparancsnoksága a belügyminiszternek a kommunista parasztvonal nyilt nyomozásáról 1932- ben a következőket jelentette: „Kecskeméten kommunista kerületi bizottság működött, amely alá egy helyi és egy vidéki bizottság tartozott. A vidéki bizottságnak sejtjei voltak: He- tényegyházán, Helvécián, Külső- Ballószögön, Agasegyházán. A kecskeméti őrs a kecskeméti kir. ügyészségnek 11 egyént átadott,

11-et feljelentett, 8 főt pedig a kecskeméti rendőrségre továbbnyomozás végett átkísért.’’

•

■ „M. Kir. Belügyminiszter úrnak. Tisztelettel, jelentem, hogy a 100% című röpirat, melyet a budapesti kommunista párt utasításai alapján szerkesztenek, a kecskeméti rendőrkapitányság megállapításai szerint Budapesten V. kér. Fáik Miksa utca 15. szám alatt Krausz és Társa könyvnyomdájában készül. Kecskemétre kb. 10—15 drb érkezik minden számból postán, nyomtatvány jelzéssel dr. Molnár Erik kecskeméti ügyvéd, a szociáldemokrata párt helyi csoportja ügyészének címére, aki ezután bizalmasan eljuttatja az egyes példányokat a megrendelőknek.

A nevezett egyébként cikkeket is szokott írni ebbe a röpiratba és azonos a rendeletben fejsorolt munkatársai közt szereplő Jeszenszky Erikkel.” (A kerületi főkapitány Szegedről jelenti 1930.

létrehozott szorosabb kapcsolatnak.” (A kecskeméti rendőrkapitányság vezetőjének 1944. ápr.

7-i jelentése a Belügyminisztérium VII. a. közbiztonsági osztályának.)

•

□ „Jelentem, hogy 1944. március 19-én szövetséges német csapatok érkeztek az országba és városunkba... A német véderő alakulatai, melyek szövetséges baráti államba jöttek abból a célból, hogy a m. kir. honvédséggel együtt közös erővel szálljanak szembe az ellenséggel és különösen azzal a veszedelemmel, amely az orosz bolsevizmus részéről hazánkat és az egész művelt emberiséget veszélyezteti.

Az átvonuló és jelenleg is itt tartózkodó német alakulatok elszállásolása minden zavaró körülmény nélkül történt, és a német véderő alakulatai mindenkor kifogástalan, baráti magatartást tanúsítottak, s minden ügyüket a m. kir. honvédséggel és a polgári hatóságokkal karöltve a legnagyobb egyetértésben, szövetséges csapatokhoz méltó módon intézik.” (Közgyűlési jegyzőkönyv, 1944. IV. 28.)

•

□ „A honvédelmi miniszter rendelete értelmében a polgár- mester hirdetményt tett közzé a magán és közületi tulajdonban levő, nemzetgazdasági szempontból nélkülözhető sima és tüskés dróthuzalok beszolgáltatásáról. A dróthuzalt be kell szolgáltatni akár beépítették a kerítés vagy más célokra, akár a kereskedelemben vagy magánosoknál lelhető fel.

A drótkészletek begyűjtése azonnal megkezdődik. A gyűjtés szeptember 26-án kezdődik a honvédelmi miniszter részéről kiküldött honvédtiszt jelenlétében.” (Kecskeméti Közlöny, 1944. szeptember 18.)

□ „A vezetésem alatt álló Nemzeti Munkaközpont (sárga

szakszervezet) a mai sorsdöntő időkben fokozottan arra törekszik, hogy a magyar munkásság ótárezze ta r oá háruló feladatok fontosságát. Ebben a felelősség- teljes és igen fontos munkában szükségünk van a Te bölcs vezetésed alatt álló városi közigazgatás hathatós közrem'"oaHóSedre és támogatásodra. Szükségünk van ezen túlmenően mindazon erők ismeretére, melyek munkásvonalon velünk párhuzamosan dolgoznak a nemzet érdekében, vagy akadályozzák a nemzeti alapon álló Nemzeti Mnnkaköz- pont és egyéb szervezetek munkáját.” (Levél a polgármesterhez 1943. szeptember 13-án.)

•

#■

□ „A m. kir. államrendőrség kecskeméti főkapitánysága az 5047 —1919 M. E. számú rendelet

11. §-ában gyökerező jogánál fogva a Szociáldemokrata Párt kecskeméti szervezete vezetésével megbízott vezetőség működését, valamint a Párt kecskeméti szervezete Szarvas utca 15. szám alatt levő helyiségének használatát betiltotta a 1502 1943. számú véghatározatával.

Ennek folytán a 100 1943. M. E. számú rendelet 1. §-án-'- 4. pontja alapján a Szarvas utca 15. számú helyiségeket igénybe veszem és azt a Nemzeti Munkaközpont kecskeméti csoportjának rendelkezésére bocsátom.” '(Dr. Liszka Béla sk. polgármester Kecskemét, 1944. évi március hó 24. napján.)

□ „A Független Kisgazda Párt” feloszlatása állambiztonsági okokból vált szükségessé; a párt, illetőleg annak egyes tagiai ugyanis oly irányú tevékenységet fejtettek ki, mely a hadviselés szempontjából elsőrendű fontossággal bíró mezőgazdasági termelés nyugodt menetét és az ország belső rendjét veszélyeztette.” (1944. évi március hó 28-án.)

Hanyatló hitünk újból életre kel

• „1942 júliusában ő szállta meg Davidovka falut. Davidov- kában (a felszabadulás után ösz- szegyűlt adatok szerint) a megszállás nyolc napja alatt Grassy vezérőrnagy katonái kétszáznál több asszonyt, gyereket végeztek ki. A templomba Grassy huszárokat szállásolt be — lovakkal együtt.

Karatoljak környékén szeptember elején Grassy rendelkezésére hatvanhét asszonyt és gyereket akasztottak fel.

A 92. (szibériai) gárdaezred sebesülten fogságba esett tizenhét katonáját Grassy elevenen eléget tette.

A kazáni házirend mintegy 30 tagú (tatár nemzetiségű) katonáját puskatussal verette agyon és holttestüket fejjel lefelé felakasztatta az urivi állások előtt .

Vladimir Komarov sebesülten fogságba került főhadnagyot, aki nem volt hajlandó felvilágosítást adni a vörös csapatok állásáról, elevenen darabokra vágatta.

Grassv szovjet földön mondta: „Aki az orosz asszonyokat pusztítja, az nemcsak ennek a háborúnak végét hozza közelebb, de segít megnyerni a következő háborút is. Halott asszonyok nem szülnek gyereket...

Grassy József tábornok álWi kegyetlenséggel bánt a hozzá beosztott zsidó munkaszoltráWo- sokkal. Egész századokat hajtott az aknamezőkre a következő indoklással: „egy csapásra két legyet ütünk agyon. Felrobbannak az orosz aknák és alpusztulnak a magyarországi zsidók”.

A Don környékén több tömegsír van, amelynek emléktábláján az olvasható, hogy az áldozatokat Grassy József magyar tábornok parancsára gyötör*''- hnl-'’- ra.” (Illés Béla: Tanúvallomás Grassy József ügyében. Üi Szó 1946. január 8.)

*

• „Közvetlen Kecskemétnél áttört, ellensége harck >c.-!kkal nm e folyik. Az időjárás kedvezőtlen.

az eső szemerkél, s az utak rossz- szul használhatók.

A. Duna—Tisza között, mint várni lehetett, az ellenség folytatta a tegnap megkezdett támadást, súlyponttal Kecskemét környékén, ahol az odavezényelt 2, gépesített hadtest délkeletről és délről előrenyomulva a magyar erőket áttörte és Kecskemét térségében, valamint Kecskemétnél beleütközött Horthy légvédelmi ezredének védelmébe.

Mint már a többi frontszakaszokon is megállapították, u 3. magyar hadsereg területén is ma. gyár harci kötelékek északi irányban visszavonulnak, gyengébb támadó erők ellenében.

A német gyalogság hiányában ezen a frontszakaszon az áttekinthetetlen bozótterülelen az uralmat egyedül páncélosokkal sikeresen biztosítani nem lehet.

A délről es délkeletről Kecskemét irányába előretörő ellenség benyomult a város déli részén. Itt elkeseredett harcokban, részben közelharcban tart a bevetett erők küzdelme.”

A hadműveleti napló tanúsága szerint megállapítást nyert, hogy nincs lehetőség gyalogos erők felszabadítására és Kecskemétre küldésére. „A hadseregcsoportnak nem szabad feláldoznia a légvédelmi ezredet, ezért szándéka Kecskemét feladása és a 24. német páncélos hadosztállyal, valamint a légvédelmi ezreddel fel. építeni egy új védelmi vonalat Kecskemét északi térségében.”

*

# Kecskemét felszabadulásának napján, október 31-én miről olvashatunk a német jelentésekben ?

„A 3. magyar hadsereg szakaszán az ellenség északi irányban folytatja támadását, súlyponttal Kecskemét mindkét oldalán.” (A „Dél" n4piet hadseregcsoport

hadműveleti naplójából.)

•

• A közellátási hivatal közvetlenül a felszabadulás után

összeállított jelentéséből: „Kecskemét városát az orosz hadsereg bevonulása előtt Beregffly-Ber- ger hadügyminiszter távirati rendeletére a! hatóságok fegyveres karhatalom igénybevételével, teljesen kiürítették. A városban 37 ezer belterületi lakosból mindössze 300 maradt, közöttük csak

30— 40 férfi. Ennek következtében az élet megindítása, az igazgatás megszervezése minden városnál lassúbb ütemben történhetett”

*

• Az Újjáépítő magyarok című könyv két esztendővel a felszabadulás után Kecskemétről szóló tanulmánya elmondja, hogy: „A fosztogatás következtében a lakosság túlnyomó részének ruházati felszerelése, bútorzata, háztartási berendezései stb. nagy- részberv elkallódtak, vagy megsemmisültek. A kiürítés alkalmával a tűzoltóságot is elvitték valamennyi felszerelésével. Ennek következtében a keletkezett tüzeket oltani nem lehetett, több helyen a tűz pusztított el értékeket.”

*

• A felszabadulás első pillanatairól Tóth László, a város volt polgármestere a következőket jegyezte fel: „Néhányan. köztük Molnár Erik barátommal szembe szálltunk a kiürítési paranccsal és a Tisza felé indultunk. Amint Szentkirályon az első szovjet katonákkal találkoztunk, jöttünk vissza a városba. Ide az első alakulatok október

31- én, a késő délutáni órákban érkeztek. A parancsnokság alig tudta megérteni, miért és hova menekült a városi lakosság, öreg fa árnyékában elférnek annyian, ahányan itt maradtunk és az élet elindítására a városháza rendőrségi sarokszobájában november 1-én szövetséget kötöttünk. Égette szívünket a kérdés: hogyan kapaszkodjunk föl? November 2-án tájékoztattuk a Széchenyi tér 8. szám alatt, elhelyezkedett parancsnokságon Dondé őrnagyot a felszabadulási megelőző eseményekről, a kiürítési rendeletekről, annak a tábori csendőrökkel történt kíméletlen végrehajtásáról, s azokról az értesüléseinkről, amelyek szerint a menekülők zöme a közeli szőlőkben rejtőzött el, a Duna— Tisza közéről elűzött további tízezrek a Duna mentén várakoznak, Jönnének haza, de a fasiszták elhíresztelték, hogy a szovjet katonaság felgyújtotta a várost, a Nagytemplom leégett, életnek a városban semmi nyoma. Mit tegyünk? — ez a kérdés merült fel a szovjet hatóságokkal roló első találkozáson. Bátortalanul vetettük fel a terveket, amikor Dondé őrnagy határozottán rendelkezett: Húzzák meg, barátaink, a harangokat! A hatás mindannyiunkat meglepett: ezer szómra tértek vissza az elüzöt- tek és az áléit, sötét városban megkezdődött az újjáépítés.”

*

• A főispán beiktatásakor is vallott Tóth László Dondé őrnagyról: „Külön üdvözölte az orosz katonai küldöttség élén megjelent Dondé őrnagyot, Kecskemét orosz katonai parancsnokát, aki előtt oly sokszor jelent már meg megrendült lelkiállapotban. Ilyenkor mondotta az orosz parancsnok, hogy sajnálja a polgármestert, mert tudja, hogy ezek a napok fájdalmat okoznak.

— Az ilyen emberi hang úrrá

lesz a kétségbeesésen: küzdeni

tovább az életért, otthonért, városért, új világért, dolgozók uralmáért.

— Kecskemét ötödik hónapja arcvonalban él. Szív és kar nem pihenhet, minden óra új izgalmakra ébreszt. Hordozzuk némán a vesztett háború és az esztelen kiürítés nyomasztó terheit. Hanyatló hitünket újból életre kelti annak tudata, hogy az új világ születésének kínjait szenvedjük. Ezért kell helytállnunk, s a háború megrövidítése érdekében vállalnunk minden áldozatot." (Kecskeméti Lapok 1945. február 15.)

W. D.

i

A tüskés dróthuzalok beszolgáltatása

Ü A „Nyilaskeresztes Párt” kecskeméti szervezete az Európa újjárendezésének hajnalán az Üj Európa jó arculatának kialakításában fontos szerepre nagy jövőre hivatott, sokat szenvedett, méltatlanul megalázott és megcsonkított Hazánk és népünk sorsának jobbrafordulásáért szerény tehetségével, de tagjainak minden akaraterejével és minden áldozatkészségével munkálkodni kíván.

„Méltóztassák a Kecskemét th. város tulajdonát képező, s a Rákóczi utca 1, sz. a. levő bérházban a Kecskeméti Kereskedelmi Kaszinó (a költségvetésben Zsidó Kaszinó) által bérelt helyiségeket már folyó évi november hó 1. napjától kezdődő hatállyal, az eddigi bérlő által bírt bérösszegért a pártnak pártcélokra bérbeadni. Hencz János vezető.” (Kecskemét th. városhoz érkezett:

1940. okt. 14.)

*

□ A címzett Horthy Miklósné „ ... Másfél éves asszony vagyok, s most várom az első gyermekemet. Szent örömmel, boldogan készülök igazi hivatásom betöltésére, de örömömbe fájdalom is vegyül. Ugyanis most, hogy ké- szílgetem kis Angyalkánk kelengyéjét, egyre jobban elkeserít, hogy sehol nem kapok flanell és vékony pelenka anyagot. A közeli városok üzleteit magam jártam sorra, a pesti kereskedőket levelemmel kerestem fel, s a válasz mindenhol az, hogy nincs és egyelőre nem is lesz. Mivel semmi reményem ahhoz, hogy valahonnan be tudjam ezeket szerezni, már nem tudok hova menni segítségért." (Baranyi Jánosné postamester felesége, Lakitelek, 1943. XII. 5.)

•

„Crampe Hans, birodalmi német állampolgár, évek óta üszszeköttetésben van a kecskeméti zöldségfeldolgozó üzemekkel. Főleg ennek az összeköttetésnek köszönhető, hogy ebben az Iparágban a gondozásomra bízott törvényhatóság országos vezető szerephez jutott, és es-által zöldségtermesztésünk rendkívül sok munkaalkalmat nyert.

Volt idő, amikor az ő személyes befolyása döntötte el a kérdést, hogy a Németbirodalom szárított zöldség és főzelékellátás tekintetében esetleg más országokba helyezze-e át a beszerzés súlypontját, vagy nem. ö a magyar piac mellett döntött.

Kérem a magyar külkereskedelem fejlesztése terén felmutatott érdemei alapján Crampe Hans urat a legmagasabb helyre kitüntetés céljából felterjeszteni nvéltóztassék.” (A főispán előterjesztése a kereskedelem és közlekedésügyi miniszterhez. 1943. V. 26.)

*

□ „A baloldali belpolitikai irányzat Kecskeméten folyó év március havában is a Felső valósi Függetlenségi 48-as Pártokkal egyesült Független Kisgazda Pártszervezet és a szoc. dem. párt élénkebbé vált működésében nyert kifejezést. A két párt- szervezet abban is megállapodott, hogy a jövőben szorosabb együttműködést fejtenek ki, amit főleg egy elkövetkezendő képviselőválasztásra tekintettel létesítettek. A F. K. P. kecskeméti pártszervezete 1944. márc. 5-én nagyválasztmányi ülést, március 15-én pedig ünnepélyt tartott, az SZDP- szervezet pedig március 19-én márciusi ünnepélyt tartott rendőrhatósági engedéllyel.

Az említett gyűléseken a két párt vezetői által kölcsönösen képviseltette magát, ami kétségtelen bizonyítéka az azok között