Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

Z 0 PETŐFI NÉPE • 1916. október 12. Befejeződött Budapesten a fejlődési béke-világkonferencia (Folytatás az 1. oldalról) „A fejlődő országok — az im­perializmus újgyarmatosító cél­jai, módszerei” téma munkabi­zottságának akcióterve egyesí­tett és összehangolt kampányo­kat sürget a demokratikus erők bevonásával az antiimperialista és gyarmatosításellenes politika megvalósítására. Kampány szer­vezését javasolja a fejlett iparú kapitalista országok állította vámsorompók megszüntetéséért, mert ezek megakadályozzák a fejlődő országokban gyártott késztermékek bevitelét. Javasol­ja a dokumentum, hogy a Béke­világtanács hozzon létre olyan bizottságot, amely nyomon kö­veti a nemzetközi nagyvállala­tok tevékenységét, s egyúttal összehangolja a különböző or­szágok monopóliumokkal szem­beni önvédelmi akcióit. A „Harc az új nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok megteremté­séért, elnevezésű munkabizottság akcióterve elsősorban az új nem­zetközi gazdasági rend megvaló­sításáért folytatott harc tömeg­bázisának szélesítését sürgeti. Hangsúlyozza: meg kell szüntet­ni a fejlett kapitalista és a fej­lődő országok egyenlőtlen áru­cseréjét, feltétlenül meg kell változtatni a nemzetközi pénz- rendszert, hogy érvényre juthas­sanak a fejlődő országok nem­zeti érdekei. A dokumentum nagy nyomatékkai húzza alá, hogy a fejlődő országokban na­gyobb támogatást kell szerezni a mélyreható társadalmi-gazda­sági reformoknak, hogy növel­hető legyen az ipar exportképes termékeinek köre. „A fejlődés útjai és eszközei” című munkabizottság akcióprog­ramja hangoztatja, hogy a Béke­világtanács segítségével, a fej­lődés útjainak és eszközeinek felkutatása céljából konferenciá­kat, szemináriumokat kell szer­vezni. A dokumentum rámutat: Ázsia, Afrika és Latin-Amerika mezőgazdaságának szükséges át­alakítása céljából az érdekelt földrészek országai szakemberei­nek bevonásával kell elemezni a terményszerkezet optimális át­alakításának lehetőségeit. Ezt követően a fejlődési világ- konferencia üzeneteket fogadott el. Az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakához szóló üzenet külön köszönti dr. Kurt Waldheimet, az ENSZ főtitkárát, aki nagy se­gítséget adott a fejlődéssel fog­lalkozó nemzetközi találkozó lét­rehozatalához. Az ENSZ kereskedelmi és fej­lődési konferenciájához (UTíC- TAD) intézett üzenet messzeme­nő támogatásáról biztosítja az UNCTAD nairobiban tartott, „Á javak integrált programja” té­mában rendezett konferenciáján felvázolt pozitív lépéseket és ak­ciókat. A Sirima Bandaranaike asz- Szohyhoz, Sri Lanka kormányfő­jéhez, az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfői konferenciájának elnökéhez kül­dött üzenet rámutat: a fejlődési világkonferencia teljes mérték­ben egyetért az el nem kötele­zett országokkal, hogy a fejlődő országok gazdasági fellendülésé­nek alapja a világbéke megte­remtése. Ezt követően a fejlődési béke­világkonferencia plénuma nyi­latkozatot fogadott el. A záródokumentum rámutat: a fejlődési vilúgkoni'ei encia kife­jezte mélységes aggodalmát a világhelyzetet jellemző tényezők miatt. Az emberiség rendelkezé­sére álló tudományos és tech­nikai lehetőségek elegendőek lennének ahhoz, hogy mindenki számára emberhez méltó élet teremtődjön, mégis száz és száz­milliók élnek embertelen és tragikus szegénységben, a gaz­dasági elmaradottság leküzdése korunk egyik legsürgetőbb és legfontosabb feladata. A gazdasági elmaradottság Ázsia, Afrika és Latin-Amerika számos népét sújtja. Minden az évszázados gyarmati elnyomás öröksége, a gyarmatosítás utáni korszak neokolonialista kizsák­mányolásának következménye. A legtöbb fejlődő országban elő­feltétele a további előrehaladás­nak, hogy megváltoztassák a je­lenlegi gazdasági és társadalmi szerkezetet; e nélkül nem tud­nak az imperializmus és hazai szövetségeseinek elnyomásától megszabadulni. Az elmúlt évek folyamán a fejlődő országok mind egysége­sebben és határozottabban száll­tak harcba a bűnös, igazságta­lan, kizsákmányoló neokolonia­lista rendszer ellen. Követeléseik benne foglaltatnak az új nem­zetközi gazdasági rendről szóló nemzetközi dokumentumokban; ezek elismerik minden állam szuverenitását természeti kincsei fölött, valamint az országban fo­lyó gazdasági tevékenység vonat­kozásában, ide értve az államo­sítás elidegeníthetetlen jogát. A zárónyilatkozat kitér arra, hogy a multinacionális vállala­tok komolyan fenyegetik a fej­lődő országok politikai és gazda­sági önállóságát, haladó törekvé­seit, végső soron a béke ügyét is. Az imperialista országok által támogatott multinacionális kon­szernek kizsákmányolják fejlődő országok nemzetgazdaságát. Ma­ximális profitjuk érdekében se­gítik a legreakciósabb Rendsze­reket, sok esetben — 1 miként napjainkban is Chilében, Dél- ATrlkabafi'^izraelben és más or­szágokban — a fasiszta, fajül­döző és elnyomó rendszerek fő szövetségesei. A fejlődő országok gazdasági haladása elválaszthatatlanul ösz­A világkonferencia Romesh Chandra zárszavával fejezte be tanácskozását. szefonódik a világbéke megőr­zésével, a regionális konfliktu­sok és a gyarmatosítás marad­ványainak felszámolásával, az enyhülési folyamat megszilárdí­tásával és azoknak az erőknek a leküzdésével, amelyek mind­ezzel szembeszállnak. A fegyver­kezési hajsza nemcsak a világ­beliét fenyegeti, de leköti az em- beriség anyagi és szellemi erő-* forrásainak nagy részét is, ame­lyet ezen országok fejlődésére lehetne fordítani. E követelések haladó szellem­ben történő megvalósítása állan­dó és következetes harcot igé­nyel. A konferencia szolidaritá­sáról és támogatásáról biztosítja a gyarmati elnyomás alól még fel nem szabadult népeket, ame­lyek hazájukban az elnyomás az emberi jogokat sárba tipró apartheid és fajüldöző rendsze­rek áldozatai. A konferencia ha­tározottan elítéli a fasiszta rend­szereket, így a chilei fasizmust, valamint az elnyomó imperializ­mus által támogatott reakciós rendszerek minden formáját. A konferencia kiáll a közel- keleti konfliktus tárgyalások út­ján történő rendezéséért. Köve­teli az ENSZ-határozatok meg­valósítását, Izrael csapatainak visszavonását a törvénytelenül megszállt területekről és a pa­lesztin nép önálló államiságra való jogának valóraváltását. A konferencia arra hív fel, hogy a közel-keleti térség min­den országa számára kölcsönö­sen garantálni kell az önálló ál­lamisághoz való jogot. A konferencia állást foglal a Ciprusra vonatkozó határozatok azonnali végrehajtása mellett. Szól a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gazdasági kapcsolatait a szocialista orszá­gokkal, az együttműködés és az egyenlőség elveire alapozva erő­síteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a világ népeit, hogy támogassák a fej­lődő országok jogos gazdasági és , politikai harcát, hogy biztosít­hassák elerpi jogaikat,, „lpelpő de­mokráciájukat, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok feltételei­nek megjavítását, gazdasági és társadalmi fejlődésüket, és ezál­tal is előmozdítsák a békét és a biztonságot. 0 A záró plenáris ülésen felszólalt Clodomiro Almeyda, a Chilei Szo­cialista Párt főtitkárhelyettese, a Chilei Egységszervezet vezetője. A világkonferencia zárónyilatkozata Forró hangulatú békenagygyűlés a Sportcsarnokban Lázár György fogadta az indiai küldöttség tagjait Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogad­ta Purabi Mukherjefet, az Indiai Kongresszus Párt főtitkárát és B. C. Bhagwatit, az Indiai Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus elnö­két, akik a Budapesten rendezett Gyenes András, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára hétfőn fogad­ta a fejlődési világkonferencián részt vevő Bupesh Guptát, az Indiai Kommunista Párt nemzeti tanácsa végrehajtóbizottságának tagját, a nemzeti tanács titkárát. Szívélyes, elvtársi légkörben vé­leménycserét folytattak a nem­zetközi helyzetnek és a nemzet­közi kommunista és munkásmoz­fejlődési világkonferencián vettek részt. A fogadáson jelen volt dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára és K. P. S. Menőn, az Indiai Köz­társaság budapesti nagykövete. galomnak a két testvérpártot köl­csönösen érdeklő kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és az indiai párt kapcsolata a proletár internacio­nalizmus elve alapján jól fejlő­dik. A megbeszélés ismételten megmutatta a két testvérpártnak a marxizmus—leninizmus elve alapján nyugvó teljes nézetazo­nosságát. (MTI) A világkonferencia befejezése után a küldöttek forró hangulatú nagygyűlésen találkoztak Buda­pest lakóinak képviselőivél. A zsúfolásig megtelt Sportcsarnok­ban ütemes taps köszöntötte az elnökséget, amelynek tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára. Király András- né, a budapesti pártbizottság tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöke, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, Bara­bás János, a KISZ KB titkára és Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Országos Tanácsának főtitkára. Az elnökségben foglalt helyet Rcmesh Chandra, a Béke-világ- tanács főtitkára és a világkonfe­rencián részt vett számos külföl­di politikus, ismert közéleti sze­mélyiség is. A nagygyűlés résztvevőit Föld­vári Aladár, a SZOT elnöke üd­vözölte. Beszédet mondott a nagy­gyűlésen Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára és Romesh Chand­ra, a BVT főtitkára is. Felszólalt többek között Clodomiro Almey­da, a Chilei Szocialista Párt főtit­kárhelyettese, A. N. Rumjancev akadémikus, a világkonferencián részt vett szovjet delegáció veze­tője és Nguyen Van Long, a viet­nami békebizottság küldötte is. A felszólalók hangoztatták, hogy a békeerők most lezajlott tanácskozása kiemelkedő jelentő­ségű esemény volt, s az elhang­zott vélemények azt bizonyítják, hogy az emberiség többségét al­kotó fejlődő országok felemelke­dése elképzelhetetlen a tartós és egyetemes béke nélkül. Gyenes András fogadta Bupesh Guptát Választások Kubában Fort Péter, az MTI tudósítója jelenti: Vasárnap reggel hét órakor szerte Kubában kinyitották a sza- vázóhelviségeket és az ország né­pe — történetében először — megkezdte a népképviseleti szer­vek, a helyi tanácsok tagjainak megválasztását. Havannában 10 órára már 60 százalék volt a leszavazottak ará­nya. Nagy érdeklődés előzte meg a kubai vezetők"_szavazását. A leg­nagyobb várakozás természetesen Fidel Castro miniszterelnöknek, a kommunista párt első titkárának szavazását kísérte. A kubai mi­niszterelnök, miután leadta vok- sát, közel egy órát válaszolt a ha­zai és a külföldi, közöttük a tő­kés országokból megjelent sajtó- tudósítók kérdéseire. Fidel Cast­ro részletesen beszélt a válasz­tások céljáról és jellegéről, ki­emelve azt az alapvető különbsé­get, ami a kubai és az egyesült állabokbeli választások között van. Az új típusú államigazgatási szervek megválasztását Kubán — hangoztatta a miniszterelnök — az egész lakosság bevonásával megtartott koznultáció előzte meg, a jelöltek az állampolgárok nyil­vánosan kifejezésre juttatott óha­jának megfelelően kerültek a lis­tára. A jelölésekben a választás­ra jogosult állampolgároknak csaknem száz százaléka részt vett. Az egyesült államokbeli választá­sok a hagyományok szerint a két párt politikai harca és manőve­rezései során dőlnek el, s a vá­lasztásokon a részvétel ötven szá­zalék körül mozog. Mindez azt példázza, hogy a jelöltek nem a nép, hanem egy szűk politikai csoport érdekeinek képviseleté­ben látják el teendőiket. A mi­niszterelnök a továbbiakban be­szélt az újonnan létrehozandó népképviseleti szervek jövőbeni feladatairól, és kérdésekre vála­szolva kitért az ország gazdasági helyzetének egyes kérdéseire is. (MTI) Panamai évforduló i Panama az antiimperialista politika jegyében emlékezik meg a nyolc évvel ezelőtt, 1968. október 11-én bekövetkezett jelentős fordulatról, amikor az Omar Torrijos Herrera vezette fiatal tisztek csoportja megdöntötte Arias elnök rendszerét. Panama új vezetői elsősorban a köztársaság külpolitikai el­szigeteltségét akarták felszámolni. Széles körű nemzetközi kap­csolatokat építettek ki. Alapvető változások történtek az ország belpolitikai életében is. Államosították az United Brands Amerika ültetvénytársaság leányvállalatát és a kisajátított földeken földművelő egyesüle­teket hoztak létre. A szocialista országok és Latin-Amerika fejlődő országai Torijos elnökségének nyolc évét úgy értékelik, hogy az jelen­tős szakasz volt Panama történetében, jelentős mérföldkő az igazi függetlenséghez vezető úton. A Panamai Néppárt határozottan támogatja Omar Torrijos Herrera kormányának imperialistaellenes és haladó intézkedé­seit. A párt sürgeti, hogy a dolgozóknak az állam irányításában való részvétele bővítésével tovább mélyítsék az országban vég­bemenő átalakítási folyamatot. (ADN, TASZSZ) Az angolai küldöttség Leningrádban 0 Agostinho Neto, az MPLA és az Angolai Köztársaság elnöke, vala. mint az általa vezetett párt- és kormányküldöttség — befejezvén szovjetunióbeli látogatásának hivatalos részét —, Moszkvából eluta­zott Leningrádba. A képen: Nyikolaj Podgornij szovjet államfő a re­pülőtéren búcsúzik Agostinho Neto-tól. Merénylet Szíria római nagykövetségén Három palesztin fegyveres férfi hétfőn délelőtt erőszakkal beha­tolt Szíria római nagykövetségé­nek épületébe, behatolásuk köz­ben tüzet-nyitottak és megsebesí­tették a nagykövetség egyik al­kalmazottját, majd több túszt ej­tettek. A terroristák alig több mint egy órával az akció megkezdése után megadták magukat a nagykövet­séget körülvevő rendőröknek és a túszokat szabiidon bocsátották. A három palesztin a „Fekete június” elnevezésű csoport tagjá­nak vallotta magát. Akciójukkal — mint mondották — „fel akar­ták hívni a figyelmet a paleszti­nok helyzetére és Szíriának Li­banonnal kapcsolatos politiká­jára”. Bejrutban a főbb palesztin szer­vezetek szóvivői elhatárolták ma­gukat a római terrorakciótól. (Reuter, UPI, DPA) Losonczi Pál Limába érkezett 1 ÉSZAK-ÍRORSZÁG v Újabb erőszakhullám (Folytatás az 1. oldalról) nak, vagy közel állnak a Perui Köztársaság szándékaihoz. Láto­gatásomra az országaink közötti nemzetközi együttműködés kiszé­lesítése szükségességének és két­oldalú kapcsolataink elmélyíté­sének jegyében kerül sor. Né­pünk és kormányunk a rokon- szenv figyelembevételével kíséri a Peru fejlődésének előmozdí­tására irányuló törekvéseiket, amelyek jelentőségükben az or­szág határain is túlnőnek. Este a Palacio de Gobiernoban Morales elnök díszvacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Előtte — a két ország kapcsolatainak elmélyítésében szerzett szemé- Í3res érdemeiért — átnyújtotta a magyar államfőnek Peru legma­gasabb állami kitüntetését, a „Sol del Peru” brilliánsokkal ékesített nagykeresztjét. — Az ön látogatására olyan Időpontban került sor, amikor Peru mélyreható, forradalmi fo­lyamatának megszilárdításán fáradozunk — mondotta a ki­tüntetés átadásakor a perui el­nök. — Célunk olyan új társadalom létrehozása, amely lehetővé te­szi a széles néptömegek törek­véseinek maradéktalan megva­lósítását. E történelmi feladat mellett elkötelezte magát az egész perui nép, biztos tudatában annak, hogy ez az egyetlen he­lyes út az ország sokoldalú fej­lődéséhez, gazdasági független­ségéhez. E nemes feladat a nem­zetközi életre is kiterjed. Ezért fáradozunk szünet nélkül azon, hogy cselekvő részvételünkkel — az államok közötti felelősségtel­jes párbeszéd révén — hozzá­járuljunk a nemzetközi kapcso­latok jelenlegi kereteinek átala­kításához. Losonczi Pál válaszában alá­húzta: — A nemzetközi élet hatal­mas változásokon ment keresz­tül, és ezek a változások való­sággal felkínálták kapcsolataink kiépítésének és kiszélesítésének szükségességét. Az enyhülési po­litika korunk fő tendenciája^ Ehhez — véleményünk szerint — minden országnak, nagynak és kicsinek, egyaránt hozzá kell já­rulnia. Nem osztjuk azt a né­zetet, hogy az úgynevezett kis országok semmit sem tehetnek a világpolitika kedvező alakulása érdekében. Helsinki a legcsatta- nósabb ellenérv! A világ jövője szempontjából nagy jelentőségű az igazságtalan, külső függésen alapuló viszonyok mielőbbi fel­számolása. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségükért a harcoló népekkel és támogatjuk a fejlődő országok teljes gaz­dasági függetlenségre, a gyarmat tosító kísérletek visszaverésére irányuló erőfeszítéseit. • Dr. Szekér Gyula Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője hétfőn Moszkvába utazott, ahol a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csa Végrehajtó Bizottságának 78. ülésén vesz részt. Vele utazott Nemeslaki Tivadar kohó- és gép­ipari miniszter is. • A Portugál KP VIII. kongresszusa A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn a pártszervezetek elé terjesztette a VIII. kongresszusra készített tézi­seket. A PKP VIII. kongresszu­sát november 11—14. között tart­ják meg Lisszabonban. A hét végén ismét tombolt az erőszak Észak-lrországban. A leg­újabb riasztó fejlemény: Belfast­ban feluszított nők egy csoportja kis híján meglincselte a női béke­mozgalom két vezéralakját. A két fiatal nő a katolikusok egyik gyű­lésén alkart felszólalni, amikor azonban az elfogult tömeg megpil­lantotta őket az emelvényen, dü­hödt felhördüléssel beléjük foj­totta a szót, a kijáratnál pedig nők egy csoportja ököllel nekik esett, rugdosták őket, és hajukat rángatták. A két szerencsétlen nő félájultan egy közeli templomba menekült be, és két óra múlvá csempészték ki őket. A visszataszító incidens hátte­rében minden bizonnyal az IRA ideiglenes szárnyának új bosszú- hadjárata áll. Az IRA-t láthatóan aggasztja a tavaly ősszel elindított béke­mozgalom, amely az elvakult fe­lekezeti ellentéteken felülemel­kedve azt hirdeti, hogy az észak­ír tartomány gondjait nem lehet a katolikus és protestáns szélső­ség egymásra licitáló esztelen ter­rorhadjáratával megoldani. Szombaton Leedsben háromez­res tömeggyúlésen követelték az erőszakkampány beszüntetését. Ulsterben Armaghban és Down- pdtrickban volt gyűlés. Az utób­bin megjelentek a Sinn Fein pro­vokátorai is, de a tömeg széttép­te röplapjaikat. Az IRA „válaszként” még az­nap 16 gyújtóbombával lángba borította Ballymena városka egész központját. Egy asszony és egy férfi szénné égett, három férfi súlyosan megsebesült. A közeli Ballymoneyban három bomba robbant.

Next

/
Oldalképek
Tartalom