Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-12 / 241. szám
1976. október 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Készülődés az Ady-centenáriumra Ez pedig a büfé. Van itt minden venni- s mindenekelőtt ennivaló.' Felvágott csábít üveg alatt, s aki nem erre éhes. sajtfélék közt válogathat. Valami még könnyebbet szeretne? — szőlőt, almát vehet, vagy felvágotthoz paradicsomot Sütemény, cukor és cukorka, liszt, üdítő; ital. no meg dohányáru, akinek pont a tízórai után fogyott el a ciga-i rettája. S ne telejtsük el a képen látható konzerveket sem. Az ebédlőbe már majdnem az „ámen”-ra érkeztünk. Tucatnyi ember fogyasztotta már csak az aznapi menüt —. tojáslevest, pörköltet spagettivel és savanyúsággal — abból a 380-ból, aki naponta jóllakik itt. A jobb oldali képen látható szódavíz-automatát már a nagy üzemcsarnokban láttuk. Négy van belőle. Ha valaki —, mint Buk- kai István is —. megszomjazik, egy billentyűnyomással „megkéri” az automatát, s az már adja is a hűtött szódavizet. Az Ady-centenárium méltó megünneplésére készül a Petőfi Irodalmi Múzeum. Gazdag programmal, múzeológiai, irodalom- tudományi tevékenységgel Ady életművét, szellemiségét ismerteti meg az ifjúsággal, a lakosok széles tömegével. Jelenleg főleg az Ady Endre Emlékmúzeum létrehozására összpontosítják a figyelmet és, az energiát. Jövő év novemberére — a költő születésének 100. évfordulójára — állandó Ady Endre-kiállítást is rendeznek. Ennek megnyitásakor emlékülést tartanák. Kiállítás- vezetők, Ady-kéziratok, fakszimile kiadását is tervezi a múzeum. A peremkerületi iskolákba, művelődési házakba, valamint az (Szilágyi Mihály felvételei.) üzemekbe, munkásszállókba vándorkiállítást juttatnak el. Számos külföldi nagyvárosban; Moszkvában. Tallinnban, Berlinben, Wei- marban, Prágában, Pozsonyban, Zágrábban, Újvidéken. Bukarestben, Nagyváradon, illetve Bécs- ben Párizsban, Rómában is vándorkiállítás mutatja be a modern magyar költészet kiemelkedő alakjának munkásságát. A kiállításon a 25. Színház közreműködésével zenés irodalmi műsorokra kerül sor. A következő év novemberében jelentetik meg az Ady Endre című tanulmánykötetet, amelyben mintegy 20 neves szerző újabb tanulmányát adják közre. (MTI) Bikák a háztájiban Szakmunkások lesznek Többségben az állami gazdaságok, a mezőgazdasági szövetkezetek, valamint az élelmiszer- ipari üzemek biztosítják a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint az exportot. Gazdálkodási színvonalukat a lakossági igények növekedésével állandóan fejleszteni kell. amelynek módja az eszközökkel való jobb gazdálkodás. azon a munkaerő, a termőföld, a gépek és az anyagok hatékonyabb felhasználása. Belátható, hogy eveknek a követelményeknek csak azok az üzemek felelnek meg. amelyeknél a magasabb színvonalú technikai berendezésekhez korszerű technológia és munkaszervezés pálosul, s ahol jólkepzett munkaerő áll rendelkezésre. Tudjuk ezt mindannyian, mégis egy-egv osztály összeverbuválása minden évben nagy gondot jelent a szakmunkásképző intézett knek. Mi lehet ennek az oka. erre kerestem választ a kecskémét— kisfái szakmunkásképző int'v.et- nél. • Ványi Sándor, a dánszcntniik- lósi Micsurin Tsz gépkocsivezetője és családja értően foglalkozik háztáji állatneveléssel, illetve -tartással. A jövedelem jól kiegészíti a család bevételét. Jelenleg öt növendékbikát hizlal. Sertés- és baromfitartással is foglalkoznak Ványiék. (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele—KS.) KÉPERNYŐ — Jelenleg több mint 140 kertész és dísznüvényszakos tanulónk van — tájékoztat Tiba István igazgató. — De ti két első osztály indítása az idén sem ment zökkenőmentesen. Pedig még a múlt évben megkezdtük a diákok szervezését. aminek nyomán nyolcvanötén küldték el jelentkezési lapjukat. Tanulmányait azonban csak 02 gyerek kezdte meg. de hatan már közülük is eltávoztak. — Miért? — A gyerekek egy része Változnak a csillagok Ismét izgalmat keltett Sz.őnyi G. Sándor filmje. Beszédtéma Rózsa és Péter esendő szereimé, állásfoglalásra készteti az embereket. Indulatokat fakaszt, önvizsgálatra ösztönöz. A népszerű rendező a nézők bevonásával vizsgálja az értelmes , élet lehetőségeit. Az a véleménye, hogy jobban élhetnénk, okosabban, szebben pergethetnénk napjainkat, ha becsontosodott előítéletetek, hamis hitek, torz vágyók szorításától szabadulnánk. A család és a nagyobb közösség harmóniáját az emberi gyarlóságból és öröklődött rossz szokásokból hagyományozódó magatartás, gondolkodásmód zavarja gyakran. Sokan elfecsérelik, amit a kortól, a társadalomtól kapnak vagy kaphatnának. Mi élteti a szemlélet dudváit, miért szűkítik jó néhárvyan az adott lehetőségeket? Ezt vizsgálja újra és újra, jól megválogatott mai történetek prizmáján átbocsátóit sorsokon. Újra és újra megkérdőjelezi, viíatja, hogy némely gyarlóságok valóban levakarhatatlanul ember- mivoltunkhoz tartoznak-e. Azt a felismerést sugallja, hogy a változó társadalmi körülmények, )étviszonyok előbb-utóbb módosítják magatartásunkat. Feleslegessé válik a vad önzés, ha mindenkinek jut elég a közös javakból, céltalan a harácsolás, ha valakinek a tekintélyét nem a vagyon adja. Alaptétel, hogy a lét gyorsabban változik a tudatnál. Számtalanszor a feltétlenül szükségesnél, lehetségesnél is lassabban cammog a valóság után. A Csillagok változása című tévéjátékban jajongó gondokkal ki nem találkozott, ki ne ismerne hasonló eseteket. Az időszerűség, a közérdekű mondandó természetesen kevés a sikerhez, a nézők befolyásolásához. Cserhalmi Imre forgatókönyve (dramaturg Deme Gábor) szerencsére mentes szájbarágó okítástól: a felvázolt életszeletből sugárzik a tanulság. Szikár szűkszavúsággal, olykor már-már a riport eszközeivel beszélik el, hogy mikén! változnak a csillagék. hogyan, tör ki Rozsa (Bánfalvi Ágnes) az előítéletek, a kaparj kurta szemlélet cellájából. Az olykor jelzésszerű utalások ellenére is hitelesnek érezzük a fiatalok gondolkodásának a formálódását. Talán Koz*jjn-*s,J?ele.r eljiidegülé- séi motiválhatták volna erőteljesebben. Sz.őnyi G. Sándor most is megtalálta a figurát szinte a lényükkel kifejező színészekét. A már említett Bánfalvi Ágnes, O. Szabó István (Péter), a kitűnő alakot te-v remtő Cserhalmi György (Laki) is hozzájárultak a Csillagok változása megérdemelt sikeréhez. Ráday Mihály operatőr érezte a mű stílusát. Hamis mérce Már-már unalmas a riporterek magyartalanságait, beszédhibáit, nehézkes stílusát ostorozó sok-sok cikk. Megfogadtam, hogy tőlem „biztosíthatnak”, kicsavarhatják szép kifejezéseink értelmét, nem szólok, hallgatok . .. A szombat délutáni bosszanko- dasok miatt mégis megszegem fogadalmamat. Két ifjúsági műsor rontotta sikerrel a gyerekek, nagyobb diákok nyelvérzékét. A különben tartalmas Elmondanám a parlamenten ... műsorvezetője is terjesztette a sajnos mind általánosabb rossz szokást. Szerinte az úttörők reggeltől estéiig dolgoznak. Elfoglalja őket a tanulmányi munka (nem a tanulás), a sportmunka, az úttörőmunka. ' A mi sulink riportere következetesen felcserélte a kijelentő módot a feltételessel, következetesen inkasszált... A diákok álmukban sem gondolnak arra, hogy a képernyőről esfctleg rosszat tanulhatnak. Hitelesnek érzik, mintának tekintik a tévében látottakat, hallottakat. Ezért szólok százegyedszer. Heltal Nándor szülői vagy á környezet „rábeszélésére” hagyja itt az intézményt. A lemorzsolódás természetes folyamat, de ahhoz, hogy több, a korszerű követelményeknek is megfelelő szakembert tudjunk képezni, a mezőgazdasági üzemeknek is fokozottabban kellene segíteni a képzést. A magunk részéről mindent megteszünk. Az általános iskoláknak minden évben elküldjük tájékoztatónkat. sőt személyesen is Rákeressük a nyolcadikosokat, akiknek diavetítéssel egybekötve számolunk be intézményünk életéről. — A szakmunkásoknak Íven lehetőségeik vannak.az helyezkedésre? — Senki nem marad állas női- , kük sőt. ha még egyszer annyian végeznének is egy-egy eviülva- íon. mint mostanában, azoknak sem lenne gond. az. elhel.ve/.ke- cles. . csára jelentkeztem az óvónőképző szakközépiskolába. Nem vettek fel. Hogy ezt választottam, nem bántam meg. Két dolgot szeretek; a gyerekeket és a növényeket, Anyu minden áron cukrásznak akart adni. ,— Most már megnyugodott? — Talán. De még a napokban is itt járt a bőrönddel, hogy ha- zavisz Agasegyházára. Nem mentem. Jól érzem itt magam. Harminckét eve llilelKívánesiságból megkérdeztem a gyerek', kel is. Bergulva F.ielka elsőosztályos tanuló aki Bihar- nagyba, jómból kerüli a szakiskolába. így vélekedik. .—■ A faluból már hárman tanultak itt előttem — mondja mosolyogva — tőlük érdeklődtem. Örülök, hogy így döntöttem. mért nagyon jól érzem itt magam, szeretem a növényeket. Elhatározásomat a szüleim is támogatták. Azt mondtak, azt csináljam. amihez kedvem van. 11a befejezem az. iskolát, tovább tanulok. mert manapság a mezőgazdaságban sem leint megélni tudás nélkül. — Hogy érti ezt? — Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekednek, elültetem a növényt, aztán majd lesz. belőle valami. Szakszerű ápolás nélkül ez nem mindig sikerül. A korszerű mezögiizdasági gazdálkodást nem lehet a véletlenre bízni. Szakmunkások kellenek a korszerű gépek, berendezések irányításához, a növények ápolásához. Csak az az ember tud jó munkát végezni, aki összefüggéseiben látja feladatát. Somogyi Beátának először a szüleit kellett meggyőzni. —-^Éreöfettfeg •' é b m: üti* tifln Vésnitzer Gábor: — Hatéves korom óta intézetben nevelkedtem Tégláson. A szüleim Somogy megyébeh élnek, de már nagyon rég láttam őket. Arra emlékszem csak, hogy amíg otthon voltam, sokat megvert az apám. aki ivott és kártyázott. — Miért lesz kertész? — tgv közelebb lehetek a nagyszil leimhez, akik szeretnek engem. Ok ugyanis Apostagon laknak. A nyarat mindig nViluk töltöm. — Csak ezért?... — Kezdetben igen. de most, hogy itt vagyok kezdem megszeretni ezt a szakmát. Már nem bánom, hogy nem géplakatosnak mentem. Rájöttem, nincs szebb a természetnél. Ha befejezőm a tanulmányaim, az a pest ági tsz-ben szeretnék elhelyezkedni, hogy együtt lehessek a nagyszülőimmel. ide jönni’ Yrtőndjá. — KálóA néhány elsőosztálvos diák elbeszéléséből kiderül, nem bánták mr;s. hogy mezőgazdasági szakmunkásképző iskolába jelentkeztek. Azok is megváltoztatták véleményüket, akiknek más volt az elképzelésük, vagy a szülők akarták más pályára irányítani. Hogy most méuis jól érzik magukat, annak egyszerű a magyarázata: az idősebbekkel ellentétben a mai gyerekeket már nem kísérti a múlt emléke, amikor a mezőgazdasági munka egyet jelentett a napkeltétől a napnyugtáig tartó fáradozással, ök a mezőgazdaságban a biztos megélhetést, a kedvezőbb munkafeltételeket, a korszerű, gé- j^Sjtgft gazdálkodást látják. Bona Zoltán J J gyan nem kerek évfordulóié ról van szó, mégis megemlékezünk róla, hiszen nagyol moccant akkor a történelem óramutatója. Az emlékezet a több mint három évtizeddel előbb történtekhez rögzítődött szent érzéseinket és folytonosan eliger- Uező kötelezettségeinket tartal- .mazza. Tegnap múlt harminckét esztendeje, hogy felszabadult az első Bács-Kiskun megyei község, Csikéria, majd az azt követő egy hónap alatt az egész megye. A szovjet csapatok felszabadító harcának már olyan bázisa volt mint Szabadka. A komoly stratégiai háttérre támaszkodó 2. Ukrán front Budapest bevételéért indított támadása olyan erőteljes volt, hogy Kecskemét kivételével a német és magyar erők különösebb ellenállást nem tanúsítottak, igy az előrenyomuló front sehol sem hullámzott. Az idő tájt ugyancsak szedte vackát az úri nép, a nyilas karszalagos horda, csendőrök, rendőrök, jegyzők, a tönk szélére került közigazgatás addig korlátlan urai. Az egész Horthy-gépe- zet zsúfolt utakon kígyózott nyugatra, bőrét próbálván menteni. De ugyanezeken az utakon szenvedtek a Tiszántúlra kiürített menekültek, egyetlen kerékpárra rakva minden vagyonukat. Ez az időszak és sok évszázados elnyomó rend volt látható akkor pőrére vetkőzötten, s tehetetlen dühükben a ..honfoglalók". ahogyan nevezték magukat Horthy negyedszázados jelszó-áradatában, az ..árják"' adták fel a hont és a nehéz órákban is helyükön maradtak i honfenntartok, a nemzet oszlopul: munkások, parasztok és az értelmiség. A történelem pontosan fel- ** jegyzi, dátumokkal megjelöl re egy-egy helység felszabadulásának napját. De a nép emlékezetében úgy él, hogy a kit- koricakápok közül óvatosan fürkésző tekintettel, fegyverüket mereven szorítva szovjet katonák léptek elő, a németeket keresve. Mondják, hogy a szüret kellős közepén történt mindez, szinte észrevétlenül, hiszen a kisebb helységek már napok óta senkiföldje voltak. Egy nappal korábban már a megyeszékhely ízlelt valamit a fasiszta horda pánikszerű meneküléséből, amikor a 2. Ukrán front egyik hadosztálya a magyar és német ka Házgyári komfort A Kecskeméti Házgyár főbejáratán belül kerülve, a tágas, szellős — és tegyük hozzá — tiszta — térség elején, jobb kézre látható ez az esztétikus formájú épület. Irodaháznak nevezik, de mert a „ház” jelentős részét szolgáltató gyári intézmények töltik be — ugyanúgy tekinthetjük szociális létesítménynek is. Mert kerüljünk csak lengőajtón belülre. imc a korszerűen felszerelt — pihentető szobával is egybekapcsolt orvosi rendelő. Dobák Fcrencné asszisztensnő éppen egy ifjúmunkást részesít elsősegélyben; sérült ujját kötözi be. loncii re Let cs nem kis mccjicpe- lésévé ci város hehe wie/ Hatolt. Ez azonban mén csak puhatolózás volt. manövirozás, a szovjet hadvezetés utánozhatatlan művészetének egy cseppnyi jele. A történelem feljegyzi, hopp akkor ........a frontális támadást nem túlságosan erőltették a szovjet egységek." A megyében tehát Csikériá- ** nak jutott a szabadság elsősége, a nagy történelmi élmény. amely egyben szimbólum is. Valóséig, mert a felszabadulás percétől szabadon rendelkezésünkre állt egy új társadalom építésének lehetősége, amelynek osztályharcos eszközeit kezünkbe véve nagy sikereket mondhatunk magunkénak. Szimbólum, mert valamivel több mint harminc éve szabad lett a: élet egész I3ács-Kiskunbuu. majd az országban is. .4: időben érkezett szabadság megmentette a Duna—Tisza közét Szálasi vérebeitől. Ami a legfontosabb: hosszú esztendők verzn'atara után béke lett. És béke van mind a mai napig abban az Eurétpában. ahol nagy hatalma volt a militariz- musnak. ahol valaha ' állandó fészke volt y tűznek. ]\Tagy utat tettünk meg az- óta. A háború utáni valóság. a romok, a haza gazdasági kifosztása, százezrek ott- hontalansága, a sok-sok zűrza- var után hazáinkban gyökeret vert a humanizmus, a békelágy. az egymás iránti lojalitás, nyugalom lett és megteremtődött az emberi lét tekintélye. Erős iramban meneteltünk azóta előre, és állíthatjuk, hogy ú, történelmet irtunk. Kezdeti jelszavaink: ..Harc az újjáépítésért" Arccal a vasúi felé". ..Tiéd a; ország, magadnak építed!" kiérlelték a proletariátus diktatúráját, a mezőgazdaság szocialista átszervezését és ezzel együtt ( szocializmus alapjainak lerakását. és a XI. pártkongresszussá egész népünk céljául tűzhettek a fejlett szocialista társadalm rend felépítését. Ehhez az égés társadalom szívós, fegyelmezel munkája és magatartása szaksa ges. Hazánkban csaponghat i fantázia és korlátlanul szülét hetnek a jövőt formáló mérés tervek. Éppen ezért ne feledjük az első napol, Csikériát. nmei valóságosa n és képletesen is ma ■ eredményeink indító emléke.
