Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! X X § ^l'£r'éS^ Befejeződött Budapesten a fejlődési béke-vHágkoiiferencia PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 241. szám Ára: 90 fillér ________1976. október 12. kedd H étfőn Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában befejeződött a négynapos fejlődési béke-világkon­ferencia, amelyen mintegy száz ország és nemzetközi szerve­zet, mozgalom küldöttei vettek részt. A világkonferencia do­kumentumait, amelyeket a hétfői záró plenáris ülésen hagy­tak jóvá a résztvevők, hétfő hajnalig tartó tanácskozás után öntötte végső formába a legfőbb testület, az irányító bizott­ság. Szombaton és vasárnap a_ vi­lágkonferencia résztvevői mun­kabizottságokban vitattak meg számos, a fejlődéssel kapcsola­tos kérdést, így például a béke és a fejlődés közötti összefüg­géseket, a fejlődés útját és esz­közeit, az imperialista országok­nak a fejlődő országokkal szem­ben tanúsított magatartását, az újgyarmatosító törekvéseket, va­lamint az új gazdasági kapcso­Losonczi Pál Limába érkezett Fehér Péter, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke venezuelai hi­vatalos baráti látogatásának befejeztével vasárnap, ma­gyar idő szerint délután 5 órakor Caracasból Peruba utazott. Losonczi Pál és kísérete négyórás repülőút után ér­kezett meg dél-amerikai útjá­nak újabb állomására, Limá­ba. Itt csatlakozott a hivata­los kísérethez Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminisz­terhelyettes, Nagy Miklós, a Kulturális kapcsolatok Inté­zetének elnökheyettese és György Jenő, hazánk perui nagykövete. . A Perui Köztársaság főváro­sában az államfőt megillető kül­sőségekkel fogadták az Elnöki Tanács elnökét, Üdvözlésére a magyar és perui nemzeti zászlók­kal díszített repülőtéren megje­lent Francisco Morales Bermu­dez köztársasági elnök, Guiller­mo Arbulu Gallani miniszterel­nök és Jósé de la Puente külügy­miniszter. Díszszázad sorakozott fel, 21 ágyúlövés dördült, a ze­nekar eljátszotta a két ország himnuszát, majd Losonczi Pál gépkocsival szálláshelyére, az elnöki palotába indult. A prog­ram csak rövid pihenőt engedett: csakhamar megkezdődtek a két elnök tárgyalásai. A megbeszé­lésekhez jó alapot ad az, hogy államközi kapcsolataink az el­múlt években minden téren eredményesen fejlődtek, s meg­Tőkés exportot növelő tervek a Magyar Hűtőipar bajai gyárában A Magyar Hűtőipar bajai gyá­rának fő tevékenysége a gyorsfa­gyasztott zöldség- és gyümölcs­áruk előállítása, ez adja az éves árbevétel 90 százalékát. A fenn­maradó 10 százalék tárolásból származik. A gyártott zöldborsó, paprika, paraj, szilva, szamóca, csemegekukorica és egyéb készít­mények, az évi termékmennyiség 60 százaléka tőkés export útján értékesül. A legjelentősebbek a nyugatnémet, d svéd, és az angol vevők. A bajai áruknak mintegy 7—8 százaléka került a szocialis­ta országokba, a többit a hazai kereskedelem forgalmazza. Vásárhelyi György, a Magyar Hűtőipar bajai gyárának igazga­tója elmondta, hogy az aszályos nyár nem rontott az ez évi terme­lési és értékesítési kilátásokon. Előreláthatólag az idén mintegy 1500—1600 tonna áruval többet tudnak előállítani, mint tavaly. Hiány keletkezett ugyan egyes nyersanyagokból, de azt ellensú­lyozni lehetett más zöldség- illet­ve gyümölcsfélék feldolgozásával. — A gyár tízéves tevékenysé­ge során még sosem voltak nyers­anyagellátási zavaraink — jelen­tette ki Vásárhelyi György. — Ennek az a titka, hogy stabil partnergazdaságaink vannak, szakértelemmel, korrekt együtt­működéssel ellátnak bennünket mezőgazdasági cikkekkel. Ter­veinket egyeztetjük, kapcsola­tunkban egyik fél sem játszik alá­rendelt szerepet, alapelvünk az előnyök kölcsönössége. A Magyar Hűtőipar bajai gyá­ra a feldolgozott nyersanyag 70— 75 százalékát a fajszi Kék Duna a miskei Március 15, és a dusno- ki Egyesült Munkás-Paraszt Ter­melőszövetkezettől, illetve a Hosz- szúhegyi ég a Bajai Állami Gaz­daságtól vásárolja. A Tolna me­gyei tengelici, sióagárdi és bá- taszéki termelőszövetkezetek is a partnerei közé tartoznak. A part­nergazdaságok az idén másodve­• A gyorsfagyasztott paradicsompaprika-kockák fölött párafclhö ke­letkezik. Az asszonyok 10 kilogrammos csomagokat készítenek a sa­láta-alapanyagból, svéd exportra. tésekkel pótolták egyes nyers­anyagokat. A bajai hűtőipari gyár tőkés exportja évi 1,2 millió dollárt hoz az ország kasszájába. Az V. ötéves terv időszakára olyan fej­lesztési tervet dolgoztak ki, ame­lyik megvalósításával a gyár tő­kés exportja körülbelül két és félszeresére emelkedik. Az elkép­zelt termelésnövekedés a hazai hűtőipar tőkés kivitelének 20 szá­zalékos bővülését eredményezi. A magyar hűtőipar jelenleg a szükségleteihez mérten szűkös mélyhőmérsékletű tárolótér-kapa­citással rendelkezik, s a hiányt tő­kés országokban való bértárolás­sal kénytelen pótolni. A tervbe vett 700 millió forintos bajai fej­lesztés a gyár mostani tárolóka­pacitását mintegy ötnegyedével növeli, ami ugyan teljesen nem szünteti meg a gondokat, de je­lentékeny dollárkliadástól menti meg a népgazdaságot. Ugyanis az elképzelések valóraválásával meg­nőnek a bajai gyárban való bér­tárolási lehetőségek. Emellett a fejlesztés révén Baján évente 10 ezer torma gyorsfagyasztott zöld­ség- és gyámölcsáruval többet tudnak majd előállítani, ami lehe­tővé lesei at tőkés export növelé­sét. A bajai gyár fejlesztési elkép­zeléseket ismertette a termelés mezőgazdasági hátterét alkotó partnergazdáságokkal, melyek vállalták a bővítendő termelés nyersanyaggal vftló ellátását. A tőkés exportot növelő és devizát megtakarító nagyberuházást a gyorsaság érdekében tőkés kivite­lezővel akarják megvalósítani. — A beruházásli terveket saját erőből nem vagyunk képesek va­lóra váltani — tájékoztatott Vá­sárhelyi György. — Központi tá­mogatást kértünk, s mivel a fe­lettes párt- és állami szervek egyetértenek a fejlesztési elkép­zeléseinkkel, reménykedünk a tá­mogatásban. A felsőbb döntés még nem született meg, az év vé­géig várható. Amennyiben meg­kapjuk a szükséges segítséget, 1980-ban már termelni fog a 700 millió forintos beruházás. A. T. S. latok megteremtéséért folyó harc formáit. Az egyes témákban számos felszólalás hangzott el. A hétfői záró plenáris ülés el­nökségében helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtit­kára, dr. Simái Mihály, a világ- konferencia magyar előkészítő bizottságának elnöke, Pethö Ti­bor, az Országos Béketanács he­lyettes elnöke és Bognár József akadémikus, a magyar küldött­ség vezetője. Ugyancsak az el­nökségben foglalt helyet több ismert békeharcos és társadalmi vezető személyiség. A plenáris ülésen Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács főtitkára elnö­költ. A felszólalók egyebek között hangsúlyozták, hogy a társadal­mi igazság, a béke és a környe­zetvédelmi fejlesztési problémák között szoros a kapcsolat, s hogy ez a konferencia jó alkalom a világ népeihez való felhívásra: mindenki fejezze ki szolidaritá­sát az apartheid ellen küzdő né­pekkel. A világméretű fejlődés­hez — mondották továbbá — nélkülözhetetlen az imperializ­mus felszámolása. A felszólalások után a négy munkabizottság képviselői is­• A plenáris záróülés elnöksége. mertették az egyes témákban a bizottságok elemző eszmecseréje alapján megszületett elvi és gyakorlati útmutatásokat, állás- foglalást és cselekvési progra­mot is tartalmazó dokumentumo­kat. „A béke és a fejlődés közötti kapcsolatok” témabizottság ak­cióterve a többi között javasol­ja: indítsanak kampányt a bé­ke, a fejlődés, az antiimperialista harc, a leszerelés és a fejlődés közötti összefüggések tömegmé­retű megismertetésére. Tömegtá­mogatást kell biztosítani az ENSZ keretében megszervezendő leszerelési világkonferencia ösz- szehívása érdekében. Az akcióterv második része földrészenként sorolja fel az időszerű tennivalókat. A Közel- Kelettel kapcsolatban rámutat arra, hogy meg kell szüntetni az izraeli agressziót az arab orszá­gok ellen, az elfogadott ENSZ- határozatoknak megfelelően rá kell kényszeríteni Izraelt csapa­tainak kivonására a megszállt területekről. A libanoni konf­liktusról szólva hangsúlyozza: ki kell vonni a közel-keleti or­szág területén levő idegen csapat tokát, s folytatni kell a függet­lenségért küzdő palesztin mozga­lom támogatását. (Folytatás a 2. oldalon.) 9 Francisco Morales Bermudez perui elnök (balról) üdvözli Losonczi Pált. (Telefoto—MTI.) van a készség e kontaktusok to­vábbi elmélyítésére. Államfőnk tiszteletére délután a limai városi tanács hívott ösz- sze ünnepi ülést. A testület a polgármester indítványára a fő­város díszpolgárává választotta Losonczi Pált, s a magas rangú magyar vendégnek átadták Lima kulcsait. Losonczi Pál a polgár- mester köszöntő szavaira vála­szolva hangsúlyozta: — A mi törekvéseink a leg­fontosabb kérdésekben találkoz- (Folytatás a 2. oldalon.) ELKÉSZÜL A JÁNOSHALMI BURGONYATÁROLÓ Űj beruházások 1980-ig Ülést tartott a MEZŐTERMÉK igazgatótanácsa A zöldség- és gyümölcsforgal­mazás országos szövetkezeti há­lózatának átszervezésekor 1971- ben alakult meg Bács-Kiskun megyében a korábbi MÉK he­lyett *a MEZÖTERMÉK Szövetke­zeti Közös Vállalat. Az alapítás óta eltelt fél évtized tapasztala­tait vitatta meg hétfőn délelőtt Kecskeméten a vállalat igazgató- tanácsa. A száznál több alapító szövetkezetei képviselő küldötte­ken kívül részt vett az ülésen Panák László, a SZÖVÉRT vezér- igazgatója. Bordós Lajos megnyitó szavai után dr. Deák István lakiteleki téesz-elnök, ismertette azokat az előkészületeket, amelyeket a ME­ZÖTERMÉK a mezőgazdasági szövetkezetek decemberben ösz- szeülő III. kongresszusa előtti idő­szakban tett. Az előadó ezután a MEZÖTER­MÉK zöldség- gyümölcsforgal­mának alakulásáról beszélt. Eszerint 1971-ben 123 760 tonna árura kötött a közös vállalat át­vételi, értékesítési szerződést, ta­valy már 146 280 tonnára. A IV. ötéves terv időszakában az 1975- ös esztendőt kivéve, nem volt lé­nyeges eltérés az előzetesen szer­ződött és ténylegesen átvett ker­tészeti termékek mennyisége kö­zött. Gyenge volt a termés 1975- ben burgonyából. Kisebb zökke­nőktől eltekintve, a megye la­kosságának ellátását mégis fedez­te a forgalmazott mennyiség. 1973-ban alakult meg hét szövet­kezet és a MEZÖTERMÉK ösz- szefogásával Bács-Kiskun megye első iparszerű burgonyatermesztő társulása. A hét közös gazdaság­ban a fejlett módszerek megsok­szorozták a korábbi alacsony ter­mésátlagokat. A társulás 1000— 1200 hektáron képes annyi burgo­nyát termeszteni, ami legnagyobb­részt fedezi Bács-Kiskun megye lakosságának szükségletét. A MEZÖTERMÉK az elmúlt öt esztendő alatt 626 880 tonna bur­gonyát, zöldségfélét és gyümöl­csöt vásárolt meg a nagyüzemi és kistermelőktől, 9 százalékkal töb­bet. mint 1971 előtt. Ebből 604 960 tonnát értékesített, ami 5 év alatt négyszázalékos emelkedésének felel meg. Mivel a lakosság ellá­tása volt a legfontosabb, a közös vállalat az utóbbi években jelen­tős mértékben csökkentette az exportot. Az előadó a szövetkezeti közös vállalat gazdálkodását, beruházási tevékenységét elemezte. A MEZÖ­TERMÉK öt év alatt 66 milliós nyereségre tett szert. Ennek mindössze 21 százaléka szárma­zott a felvásárlásból, 16 százaléka a kiskereskedelmi üzemágból és 60 százaléka a kiegészítő tevé­kenységből. A felvásárlási üzem­ág nyeresége az országos átlag 3 • Csomagolják a gyümölcsöt a MEZÖTERMÉK kecskeméti kirendelt­ségének raktárában. * burgonyatermesztő szövetkezetek termés-elhelyezési gondját enyhí­ti. Az anyagmogatás, szállítás kor­szerűsítésére, a munkák könnyí­tésére negyvenhárom tehergépko­csit és 43 motoros targoncát vá­sárolt. — Zöldség-gyümölcstermesztést segítő kormányintézkedések kö­vetkeztében a mezőgazdaság ker­tészeti ágazataiban 1980-ig 40 százalékos termelésnövekedéssel lehet számolni — mondotta dr. Deák István. Megnövekednek a MEZÖTERMÉK feladatai is. Az eddiginél több segítséget kell nyújtani a nagyüzemeknek és a kistermelőknek, gyarapítani a vállalat időszakos felvásárló te­lepeit. Dunavecsén, Bács-Kiskun megye másik nagy burgonya- és zöldségtermelő körzetének köz­pontjában fel kell építeni az új tárolót, Kecskeméten a MEZÖ­TERMÉK új hűtőházát, s Kiskun­félegyházán, a jelenleginél kor­szerűbb, nagyobb befogadóképes­ségű tárolót, és megyeszerte nö­velni, a követelményeknek még inkább megfelelőbbé tenni a zöldség- gyümölcs szaküzletek hálózatát. Az igazgatótanács elnökének tájékoztatója után dr. Laczkó Ti­bor, a szövetkezeti közös vállalat igazgatója ismertette az 1976. há­romnegyedévi zöldség-gyümölcs forgalmazását, a vállalati költsé­gek alakulását. Ezután az igazga­tótanács titkos szavazással Kancsár Sándor mélykúti téesz-elnököt és dr. Laczkó Tibort megválasztotta a MEZÖTERMÉK küldöttének. Mindketten a Kiskunsági TESZÖV értekezletén és a szövetkezeti kongresszust előkészítő küldött- gyűlésen képviselik a közös vál­lalatot. 9 Szedik a burgonyát a kiskun- majsai Jonathan Szakszövetke­zetben. százalék helyett a MEZÖTER­MÉK Vállalatnál 0,45 százalék. Saját erőből és állami támoga­tás igénybevételével 1971 és 1975 között 73,1 millió forintot költött a MEZÖTERMÉK a raktározás korszerűsítésére, a vállalati dol­gozók munkakörülményeinek ja­vítására, a szállítás meggyorsítá­sára, a munkaerőhiány pótlásá­ra. A IV. ötéves terv időszaká­ban Kiskőrösön 2 ezer tonna be­fogadóképességű hűtőházat épí­tett a vállalat, Dunavecsén ezer tonnás hűtőházat vásárolt, Kecs­keméten 2800 tonna burgonya elhelyezésére alkalmas tárolót épített, s Jánoshalmán ebben az évben helyezi üzembe a most épülő 3 ezer tonnás tárolót, amely a megye déli felében az iparszerű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom