Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

* • PETŐFI NEPE • 1976. október 2. EStiMfi/V/l V, HELSINKI _______________________ L engyelország és Finnország egyezményt kötött a két ország kereskedelmét megnehezítő aka­dályok kölcsönös elhárításáról. KAIRO Egyiptomi és amerikai kor­mánytisztviselők csütörtökön Kai­róban szerződést írtak alá. Ennek értelmében az Egyesült Államok összesen 100 millió dollár köl­csönt nyújt Egyiptomnak. Szer­dán Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok megállapodást írt alá 100 000 tonna gabona szállításá­ra. (UPI) TOKIO A japán külügyminisztérium pénteken nyilatkozatban fejezte ki erélyes tiltakozását a vasár­nap végrehajtott kínai nukleáris kísérlet miatt. Japán fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen Kínától a nukleáris kísérlet következtében előálló károkért — mutat rá a külügy­minisztérium nyilatkozata. (MTI) OTTAWA________________________ A z ottawai külügyminisztérium szóvivője csütörtök este bejelen­tette, hogy Kanada kész támo­gatni a Vietnami Szocialista Köz­társaság ENSZ-tagfelvételi kérel­mét. (AFP) BONN A világszerte nagy érdeklődés­sel várt vasárnapi választások előtt tévévitát tartottak a nagy nyugatnémet pártok vezetői: Hel­mut Hohl, a CDU és Helmut Schmidt kormányfő, az SPD kancellárjelöltje. (Telefoto — AP —MTI—KS) Folytatódik a szíriai támadás BEJRÚT „A libanoni hadsereg kötelé­kei és a libanoni (a konzervatív) erők alakulatai pénteken reggel a Kahale-Aley körzetben meg­semmisítették az ellenség két erődjét” — jelentette be a jobb­oldali erők parancsnoksága. A jelentés szerint a jobboldali ala­kulatok „folytatják előrenyomu­lásukat célpontjaik felé”. A palesztinok és a libanoni hazafias erők ellenőrzése alatt álló Aley körzetét a jobboldali erők támadásával egyidőben Szí­riái páncélosok közelítették meg, és ágyúkkal, valamint rakéták­kal lőtték Aley városát és a szomszédos Bhamdun települést — adta hírül egy palesztin köz­leményt. A gerillák véleménye szerint a szíriai akció valószínű­leg egy nagyszabású harckocsi- támadást készít elő, amelynek végcélja az. hogy a Bejrut kül­városaihoz vezető útvonalat meg­nyissák az előrenyomuló szíriai csapatok számára. Palesztin források rámutat­nak, hogy a szíriai alakulátoka hegyvidéki offenzívában 400 harckocsit vetettek be. Bejrút­ban olyan értesüléseket is kö­zöltek, hogy a kedden kezdődött nagyszabású támadássorozat előtt u Libanonban állomásozó szíriai haderők létszámát 13 000 főről 21 000 főre, a harckocsik számát 500-ról 800-ra növelték. Mint korábban jelentettük, a szíriai kormány az offenztva megindulása után tárgyalásokat és tűzszünetet ajánlott fel a pa­lesztin erőknek, azzal a feltétel­lel, hogy a gerillaegységek az összes frontokról visszavohul- nak a palesztin menekülttábo­rokba. A visszavonulásra a szí­riai fél két hetet szabott meg. A palesztin gerillák szóvivője megállapította, hogy az ajánlat elfogadása a gerillamozgalom vé­gét jelentené. Az immár 18 hónapja tartó li­banoni polgárháború eddig több mint 36 000 halálos áldozatot sze­deti. (AP) Emlékezés egy forradalmárra Jacques Duclos, a francia kommunisták egyik legendás hírű vezetője, aki tavaly tavasszal távozott az élők sorából, most lenne nyolcvanesztendős. Születésnapján nemcsak szűkebb ■ pátriájában emlékeznek rá, hanem mindenütt a földön, ahol szép, emberi eszmékért dobban a szív. „Bemutatkozásként — írta emlékiratai budapesti kiadásához — el kell mondanom a magyar olvasóknak, hogy munkás va­gyok, szüleim szegények voltak ...13 éves koromban cukrásp. inasként kellett megkeresnem a kenyeremet, majd 1912-ben, í6 évesen, elmentem Párizsba, a fény városába .,." A fiatal munkás számára a fény városa jóidéig az árnyak városa maradt. Szűkebb szülőföldjénél is jobban, töményebben tárult fel kutató tekintete előtt a szegények, az elesettel; mér­hetetlen szenvedése, kiszolgáltatottsága. Olyan alkat volt, akit nem elégítették ki maguk a jelenségek, az okokra is szenvedé­lyesen kíváncsi volt. A sors jóvoltából hamar kielégíthette ezt j az érdeklődését is: nagyon fiatalon találkozott a szocialista munkásmozgalommal, általa pedig olyan elmékkel, mint Ana- j tőle France és Jean Jaurés. A nyugat-európai forradalom egyik legnagyobb iskoláját jár­ta ki a fiatal munkás az elmaradt „igazi" iskola helyeit. Min- j tán felismerte: új rend születik Oroszországban, az 1920-ban megalakult Francia Kommunista Pártnak Duclos alapító tagja \ lett. Szónoki, politikai tehetsége korán kitűnik. 1920-ban már képviselő és pártja központi bizottságának tagja, a harmincas években a népfront-mozgalom, a fasiszta megszállás alait az Ellenállás egyik vezetője. 1959-ben a Francia Köztársaság szenátora, tíz évvel később az FKP elnökjelöltje — az államfői tisztségre. Minden vonatkozásban gazdag, tartalmas élet jutott e nagy­szerű harcos: osztályrészéül. Azok közül való volt. akik nem egyszerűen élik, hanem formálják is a történelmet. (KS) ■-------------:_____d,__■' " ‘__1 J'-' I________________ •______ — ._! L . I. Brezsnyev és Raul Castro találkozója Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára pénteken találko­zott Raul Castróval, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagjával, a közpon­ti bizottság másodtitkárával, aki átutazóban a Szovjetunióban tartózkodik. Leonyid Brezsnyev és Raul Castro megállapították, hogy si­keresen fejlődik a sokoldalú test­véri együttműködés a Szovjet­unió és Kuba között és kicserél­ték nézeteiket e kapcsolatok to­vábbi kiszélesítésének és elmé­lyítésének egyes kérdéseiről. A találkozó során megvitattak több olyan időszerű nemzetközi problémát is, amelyek összefüg­genek a szocialista államoknak a nemzetközi biztonság megszi­lárdítására irányuló erőfeszíté­seivel. az államok békés együtt­működésének fejlesztésével. a szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak megszi­lárdításával. A találkozót szívélyesség és teljes kölcsönös megértés jelle­mezte. (MTI) PORTUGÁLIA-ANGOLA Diplomáciai kapcsolat Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Portugália és Angola nagykö­vetei szinten diplomáciai kapcso­latot létesített egymással és ok­tóberben nagykövetet akkreditál egymás fővárosában. Az erről szó­ló megállapodás Ferreria portugál és Dos Santos angolai külügymi­niszter között született meg a Zöld-foki szigetek fővárosában. Luandában és Lisszabonban konzulátusokat is létesítenek. A tárgyalásokról közzétett hivatalos közlemény szerint vegyes bizott­ságokat alakítanak az Angolában élő portugál és a Portugáliában élő angolai közösségek gondjai­nak' orvoslására. A portugál—angolai külügymi­niszteri tárgyalások befejeztével Aristides Pereira, a Zöld-foki szi­getek köztársasági elnöke pénte­ken külön-külön fogadja Ferreriat és Dos Santost. — A Szovjetunió híve a kapcsolatok fejlesztésének az Egyesült Államokkal és a többi, erre kész kapitalista ország­gal — mondotta az APN tudósítójának adott interjújában Dzsermen Gvisianyi, a szovjet tudományos és műszaki álla­mi bizottság helyettes elnöke. Az együttműködés lehetőségei — A Szovjetunióival való együttműködés ellenzésének a Nyugaton vannak „magasabb szempontjai" is. A szovjet gazda­ság — szerintük — nem képes meglenni a nyugati gazdasági és műszaki segítség nélkül, ez vi­szont a szocialista nagyhatalom katonai potenciálját növeli. — Ezek csupán szólamok. Mi­ért kellene növelni a katonai po­tenciált, amikor már ma is ele­gendő ana, hogy a kél tömb tel­jesen megsemmisítse egymást ? A Szovjetuniónak megvan min­den szükséges erőforrása ahhoz, hogy e segítség nélkül is fejlőd­hessen. Mai tudományos és mű­szaki potenciálja is elegendő ar­ra. hogy a termelés bármely te­rületén megoldja az előtte álló feladatokat. Az 1972—73-as eredményes ma­gas szintű tárgyalások óta a szov­jet—amerikai kapcsolatokban két­ségtelen előrehaladás figyelhető meg. A mindkét fél számára elő­nyös megállapodások születtek több mint korábban összesen. Mégis, a mai helyzet a következő hasonlattal szemléltethető: két utazó hosszú és viszontagságos vándorlás után eljut az éltető forrásvízhez, de még nem ihatnak belőle, mert nem tudják eltávolí­tani a köveket, amelyek zavarják az erecskét abban, hogy bővizű patakká Váljon. — Azokra a módosításokra gon­dol. melyeket az amerikai kong­resszus alkalmazott a kormány törvénytervezetében ? — Igen. ezek lehetetlenné tet­ték az 1972-es kereskedelmi meg­állapodás megvalóisulásóit. Az. egyezmény ugyanis a legnagyobb kedvezmény elvének. tehát a nemzetközi gyakorlatban szoká­sos feltételeknek az érvényesíté­sét helyezte kilátásba, Az ameri­kai törvényhozásnak ez a lépése azt hiszem, rányomja bélyeget a szovjet—amerikai kapcsolatokra. — A nyugati sajtói arra hivat­kozik. hogy a kereskedelmi mér­leg két oldala nem áll egyen­súlyban. kételkedik a Szovjetunió hitelképes voltában, és azt állítja, hogy a szovjet tcchnolóigia ala­csony színvonalú, a szovjet ipari termékek pedig nem versenyké­pesek a világpiacon. — Ami a pénzügyi kapcsolato­kat illeti, nyugati partnereink is­merik alapelv'linket: a szovjet ál­lom csak reális kötelezettségeket vállal. Ezért nem lehel a szovjet Kiikeieskedelmi szerveket azzal vádolni, hogy nem teljesítik a szerződések teltételeit. A Szovjetunió tervgazdaságot folytató ország. Ezért, mielőtt bár­mi egyezményt is kötne, felméri lehetőségeit Amikor tehát a köl­csönös áruszállítás aránytalansá­gai jelentkeznek, ez természetesen akadályt jelent a szovjet piacra történő szállítások előtt. Ha meg­van a kapcsolatok fejlesztésének őszinte óhaja, akkor nincs szük­ség rá, hogy képzelt akadályokra hivatkozzunk. — Az újfajta, úgynevezett kom­penzációs ügyletekben, aVnelyek a partnerek szakosodását jelenti, de egyéb más kapcsolatok esetében is. az Egyesült Államok nem áll az első helyen a kapitalista or­szágok között. Ügy tűnik ez egy­általán nem a szocialista gazda­ság elmaradottsága miatt alakult így • ■ — A tudományos-technikai fej­lődés dinamikus és állandó fo­lyamat. Nincs a világon egyetlen olyan ország sem, amely a tudo­mány. a technika és a technológia minden területén abszolút első­séggel dicsekedhetne. Erről tanús­kodik a világpiac tendenciája is, mivel egyre több ország termel a korszerű igényeknek megfelelően. Egyébként a mai napig az ame­rikai cégek mintegy kétszer annyi szovjet licencet vásároltak, mint a szovjet cégek amerikait. Ebből az arányból azonban korántsem le­het az amerikai technológia gyengeségére következtetni. Csu­pán őszintén kívánni kell a gya- koilati kérdések megoldását. El­fogadhatatlan az a magatartás, amelyet például az. Egyesült Álla­mok egykori elnöke L. B. John- sonnak tanúsított, amikor vissza­utasította egy nagyméretű víz­turbinák és generátorok szállítá­sára tett szovjet ajánlatot a Grand Conlee-i vízerőmű számá­ra. Ilyen eset. sajnos, több is elő­fordult. amikor az. amerikai fél inkább az. előnytelenebb feltétele­ket választotta, csakhogy ne le­gyen az impoitcikken sarló és ka­lapács. (APN—KS) TASZSZ-KOMMENTÁR Erőszak nélkül Napirenden a gyümölcs- és szőlőtermesztés Alekszej Petrov, a TASZSZ politikai hírmagyarázója írja: A szovjet küldöttség szeptem­ber 28-án az ENSZ-közgyűlés elé terjesztette annak a világ­szerződésnek a tervezetét, amely kiküszöbölné az erőszak alkal­mazását a nemzetközi kapcsola­tokból. Az a követelés, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az ál­lamközi kapcsolatokból — egyik legfőbb követelése minden nép­nek, minden becsületes ember­nek, mindenkinek, aki képes le­vonni a szükséges következteté­seket a háború és a katonai konfliktusok tragikus történeté­ből. Már három évtizeddel ezelőtt, amikor a nagy antifasiszta lel- kesültség légkörében ünnepelték a népek a fasiszta agresszorok felett aratott győzelmet — amelyért óriási áldozatokat hoz­tak —, az államok megállapod­tak egymással: az ENSZ alapok­mányában mint kötelezettséget írják elő, hogy nemzetközi kap­csolataiban tartózkodnak az erő­szakkal való fenyegetőzéstől, vagy az erőszak alkalmazásától bármely állam területi sérthe­tetlensége vagy politikai függet­lensége ellen és mindattól, ami összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljai­val, Rendkívül fontos kötelezett­ségvállalás volt ez. És ez a köte­lezettség ma is teljes mértékben érvényben van az Egyesült Nem­zetek Szervezetének minden tag­állama számára. Az élet azon­ban megmutatta, hogy gyakorla­ti hatása nem bizonyult kielé­gítőnek. Nem állította meg az agresz- szorokat Vietnamban és a Kö­zel-Keleten, nem hárította el az agresszív akciókat sok más ál­lam ellen, nem akadályozta meg háborús konfliktusok kirobban­tását a világ különböző térsé­geiben. Éppen ezért merült fel az a követelmény, hogy olyan további intézkedések meghoza­talára van szükség, amelyek a nemzetközi törvény érvényére emelnék az erőszak alkalmázá- sáról való lemondás elvét. Az ilyen intézkedések elengedhetet­len szükségességét hangsúlyozta az SZKp XXIV. kongresszusá­nak békeprogramja. Ez a béke­program szilárd megfogalmazást nyert a javaslatban: kössenek világszerződést arról, hogy ki­küszöbölik az erőszak alkalma­zását a nemzetközi kapcsolatok­ból. Ezt a javaslatot — ame­lyet Leonyid Brezsnyev terjesz­tett az SZKP XXV. kongresszu­sa elé — a békéért és a nem­zetközi együttműködésért, a sza­badságért és a népek független­ségéért vívott további harc prog­ramjaként fogadta el a kong­resszus. A Szovjetunió egy ilyen szer­ződéstervezetnek az ENSZ elé való terjesztésével a gyakorlati megvalósítás vágányaira terelte az ügyet. Mint Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott felszólalásában kije­lentette: az erőszak alkalmazá­sát kizáró szerződés megkötése rendkívül fontos lépés lenne, amely közel hozná a világot egy olyan korhoz, amikor megvan n lehetőség a háború és az agresz- szió veszélyének végleges kikü­szöbölésére. A szovjet szerződéstervezet lé­nyege természetesen nem az, hogy valamilyen különlegesen kigondolt új kötelezettségválla­lással helyettesítsék mindazokat a régebbi kötelezettségeket, ame­lyeket az államok az erőszak al­kalmazásáról való lemondást il­letően vállaltak magukra. Nem a kötelezettségvállalás tartalmá­ról van szó, hanem arról, hogy egyes államok a nemzetközi színtéren kifejtett akcióikban nem mutatnak hajlandóságot e kötelezettségek teljesítésére. Ezért a szovjet szerződéster­vezet első cikkelye kimondja, hogy az államok szigorúan be­tartják azt a kötelezettségválla­lást, amely szerint kölcsönös kapcsolataikban és általában' nemzetközi kapcsolataikban, nem alkalmaznak erőszakot és nem fenyegetőznek erőszakkal bár­mely állam területi sérthetet­lensége, vagy politikai függet­lensége ellen, és semmilyen más olyan módszert nem alkalmaz­nak. amely összeegyeztethetetlen az. Egyesült Nemzetek célkitűzé­seivel. Ez. a kötelezettségvállalás azért olyan fontos, mert teljesen új viszonyok alakultak ki. Egyrészt létrejöttek a nukleá­ris korszak körülményei, ami­kor alapvetően megváltozott há­borús konfliktusok következmé­nyeiről alkotott elképzelés, ami­kor az erőszaknak a nemzetközi kapcsolatokban való alkalmazá­sa az események valóban ka­tasztrofális jellegű láncolatát vonhatja maga után. Másrészt létrejöttek azok a körülmények, amelyeknek köze­pette a népek demokratikus jog­tudata, a Iáé kés zero tő erők iaií- kadatlan harca biztosította az erőszak alkalmazásáról való le­mondás elvéhez, tartozó minden lényeges elem részletes kidol­gozását. Továbbá olyan helyzet jött létre, amikor az. Egyesült Nem­zetek Szervezetének keretéi kö­zött kidolgozlak és jóváhagyták az agresszió meghatározását. Végül pedig létrejöttek a nem­zetközi feszültség enyhülésének viszonyai, amelyek a kedvező előfeltételeket teremtenek ahhoz, hogy az államok együttesen cse­lekedjenek az erőszaknak a nem­zetközi kapcsolatokból való tel­jes kiiktatása érdekében. Az. erőszak alkalmazásáról való lemondás elvének, mint a nem­zetközi élet törvényének megho­nosítása minőségileg új, hatéko­nyabb jelleget kell. hogy adjon az államok megfelelő kötelezett­ségvállalásának, magasabb színi­re kell, hogy emelje ezt a köte­lezettségvállalást. Ez az ügy lé­nyege, az új szovjet kezdemé­nyezés célja. Az erőszak alkalmazását ki­küszöbölő szerződés önmagában nem leszerelési intézkedés és nem helyettesítheti a fegyverke­zési hajsza korlátozására irá­nyuló gyakorlati lépések megva­lósítását. Megkötése azonban feltétlenül elhárítana sok olyan nehézséget, amely akadályozza a leszerelési problémák megoldá­sát az államokat hatékony in­tézkedések elfogadására ösztö­nözné ebben az irányban. A szovjet szerződéstervezet közvet­lenül előirányozza, hogy részt­vevői megteszik a szükséges erő­feszítéseket ebben az irányban. (Folytatás az 1. oldalról) sági szervek, intézmények vezetői u feldolgozó és forgalmazó válla­latok képviselői. A megyei párt­bizottságot dr. Matos László, osz­tályvezető. a megyei tanácsot Dr. Glied Karoly elnökhelyettes kép­viselte. A konferenciát dr. ('síkos Nagy Béla államtitkai’, az. Orszá­gos Anyag- es Arhivatnl elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke vezette. Megnyitójában hangsúlyozta a téma jelentőségét, rámutatott, hogy a szőlő és gyümölcstermesz­tés fejlesztésé fontos népgazdasá­gi érdek, nemcsak a hazai ellátás, hanem ex port kötelezettségi-ink teljesítése szempontjából is. A jelenlegi szabályozókon változtat­ni kell ahhoz, hogy a telepítési kedv fellendüljön, a termelés fej­lődjön. A téma megtargyalasa an­nál is inkább időszerű, meri az Állami Tervbizottság e hó 14-én megvitatja az ország gyümölcs­ös szőlőtermesztésének helyzetét. Két előterjesztést tárgyaltak meg. Az egyik a szőlőtermesztés fejlesztésének közgazdasági prob­lémait és feladatait tartalmazta, a másik a megye szőlő- és gyü­mölcstermesztésének korszerűsí­tésével és a termelés fejlesztésé­nek lehetőségeivel foglalkozott. A vitában az állami támogatás módosításával, a termelés fejlesz­tésének feltételeivel foglalkoztak. Szóba kerültek a termelési rend­szerek eddigi eredményei és fej­lesztésük fontossága. Többen hangsúlyozták, hogy az állumi tá­A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Taná­csa főtitkárának kérésére a népi ellenőrzés az elmúlt hónapok­ban széles körben felmérte az üzemi demokrácia fejlesztésében elért eredményeket. Pénteki ülésén tárgyalt a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság mogatás önmagában nem elég, szükség van a termesztési tech­nológia korszerűsítésére, hogy az egy hektárra jutó hozamok növe­kedjenek. Ez egyúttal gazdaságo­sabbá teszi a gyümölcs- és szőlő- termesztést. A terméseredmények növelésében legjobb eredményt a termelési rendszerek érték el. Hangsúlyoztad a hozzászólók azt is. hogy megfelelő, korszerű sza­'iitoanyagró! is kell gondoskod­ókhoz. hogy a telepítési ter- mégvaiósul jpnak. A szőlő es i,mülcsteiillesztés eszközigényes. Az ültetvények járulékos beru­házásainak előteremtése, a gé­pek beszerzése, rendkívül me.’bT- helést jelentenek az üzemeknek. Ezért az. állami támogatás kor- szei üsitése mellett is szükséges az összefogás a telepítéseknél. Az állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek részéről történtek is már kezdeményezések. Helyes lenne, ha a termelést segítő beruházá­sokba az. állami pincegazdaság is bekapcsolódna. A jelentés, de a vitában fel­szólalók is hangsúlyoztak. nogy leiül kell vizsgálói a területi be­sot oláson alapuló és jelenleg is érvénvlvn levő szőlő-, must- és borfelvásátlási árrendsze'd. Fz a homoki szólóiéi nirszte•> számára kedvezőtlen. Dr. Csikós Nagy Béla államtit­kár igen hasznosnak ítélte a kon­ferencia hajat. Elmondta, hogy. ennek alapjait ajánlásokat lettet tenni a kel ágazat fejlesztésének az erről szóló jelentést, amelyet beható vita után elfogadott, és az illetékes szervek rendelkezé­sére bocsát. A bizottság ezután jóváhagyta a szakmunkástanu­lók élet- és munkakörülményei­nek vizsgálatára készített prog­ramot. (MTI) • Kitüntetések a kozmonautáknak Nikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnök­ségének elnöke pénteken a Kremlben kitüntetéseket nyúj­tott át a Szojuz—21 és a Szo­juz—22 űrhajósainak. Az űrre­pülések sikeres befejezése és a magas kitüntetések átnyújtása alkalmából tolmácsolta a koz­monautáknak Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP KB főtitká­rának forró üdvözletét. Lenin- renddel és — másodízben — „Arany Csillag" érdeméremmel tüntették ki Borisz Volinovot, és Valerij Bikovszkijt, akik má­sodszor jártak a világűrben. Le­ni n-ieiiflet. Arany Csillag-ér­demérmet és „A Szovjetunió űr­repülője" jelvényt kapott Vita- lij Zsolobov és Vlagyimir Aksz- jonov. Egyúttal megkapták „A „Szovjetunió Hőse” címet is. Nekik ez volt az első űrutazá­suk. (TASZSZ) • üdvözlő távirat A Ciprusi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Makariosz érseket, a Ciprusi Köztársaság elnökét. (MTI) ® Csapatzászló adományozási ünnepség A Csepel Vas- és Fémművek 30 ezres dolgozó kollektívája a Belügyminisztérium forradalmi készenléti rendőri ezredének csa­patzászlót adományozott, ame­lyet pénteken Budapesten a Szamuely Tibor laktanyában rendezett ünnepségen adtak át. A zászlóátadási ünnepség alkal­mából a belügyminiszter a „Ha­za szolgálatáért” érdemérem ki­tüntetést adományozta olyan csepeli és kőbányai dolgozók­nak, akik hosszú évek óta ered­ményesen segíti a BM forradal­mi készenléti rendőri ezredének munkáját. elősegítésen;. . Ülést tartott a KNEB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom