Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-02 / 233. szám
1976. október 2. • PETŐFI NEPE • 3 SZEZON UTÁN TŐSERDŐN Még vannak kései üdülők Az üdülőszezon már befejeződött de még mindig vannak kései vendégek Tőserdőn. A játszótéren két iskola diákjai önfeledten rúgják a labdát. Mi a véleménye az elárusítóknak az elmúlt idényről? A zöldségboltban 150 ezer forinttal több zöldség-gyümölcs fogyott el, mint tavaly, de az áruk minősége a megszokottnál rosz- szabb volt. Az újságosbódéban panaszt hallunk. Különösen a szezon kezdetén érkezett a rendeltnél kevesebb napi és hetilap, de nem javult a helyzet augusztusban sem. A Ligeti csárdában több ételt sütöttek-főztek mint tavaly, legtöbben a birkapörkpltet, a gulyást. és a különböző sülteket keresték. A Halászcsárda forgalma meghaladta a félmillió forintot. A Tölgyfa vendéglőben elfogyasztott ételek mennyisége azonos volt a tavalyival. Bezártak már a lángos és kolbászsütők. Bár sokat dolgoztak, az igényeket nem tudták kielégíteni. Megkérdeztünk néhány mostani üdülőt. Molnár András szerint sokkal több zöldterületre lenne szükség, s társadalmi munkával, amit sokan vállalnának, előbbre lehene lépni ebben az ügyben. Tisztábbak az utcák, mint korábban, s beváltak a kukák is. Szmilenkó József, az önkiszolgáló éttermet hiányolta. Dékány István, a Lakiteleki Nagyközségi Tanács elnöke elmondta, hogy az idén a szokottnál jóval többen keresték fel az üdülőterületet, szép számmal érkeztek külföldi turisták is. Gondot jelentett sokszor a! gépjárművek elhelyezése, és hétvégén akadozott olykor-olykor az ellátás is. Az üdülők egy részében még nincs kiépítve a vízhálózat. Az emlékezetes vízhiánnyal kapcsolatban a tanácselnök azt a tájékoztatást adta. hogy rövidesen megkezdik az ellátást megoldó. mindeddig gázos kút szabályossá tételét. Megkezdik rövidesen a hidegvizes medence építését is, amelynek átadása után körülbelül a felével több látogatóra számítanak. A parkolási lehetőségek jövőre tovább bővülnek, ugyanis egyrészt újabb várakozó- helyeket építenek ki, másrészt az arrai alkalmas homokos területeket is a gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére bocsátják. Arra a kérdésre, hogy az 5/B és az 5'C jelzésű területeken mikorra várható a vízvezeték kiépítése. Dékány István így válaszolt. — A vízmű vállalattól megkaptuk a terveket és a költség- vetést, de addig nem kezdhetünk hozzá az építéshez, míg mindenki be nem fizeti a hozzájárulást. K. D. Nem könnyű a helyzete korunk műszaki emberének, hiszen tudását állandóan a felgyorsult fejlődéshez kell igazítani. Az egyetemeken, főiskolákon megszerzett ismeretek megtartása, újabbak megszerzése és a termelésben való alkalmazása csakis rendszeres továbbképzéssel érhető el. A tudás gyarapítása a legújabb tudományos-technikai vívmányok elsajátítása pedig nem csupán önmagával, hanem a társadalommal szemben is kötelessége műszaki értelmiségünknek. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata rámutat, hogy az eddigieknél gyorsabb ütemben kell kibontakoztatni a tudományos-technikai forradalmat, s vívmányainak következetes alkalmazásával lehetővé tenni az anyagi- technika'i bázis fejlődését. Ehhez arra van szükség, hogy minden szinten javuljon a tervező mun- ka, a gazdasági, műszaki előkészítés, a termelés szervezettsége. Még> inkább fontos ez olyan területeken, ahol bizonyos elmaradottságot kívánnak bepótolni. Ezek közé tartozik Báes-Kiskun megye is. Tavaly a megyei pártértekezlet határozata ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a megye iparának termelése az V. ötéves tervben is az országos átlagnál gyorsabb ütemben, növekszik majd. A termelés pedig a meglevő ipari bázis továbbfejlesztése, korszerűsítése útján bővüljön. Ezt indokolja a termelési szerkezet korszerűsítésének, a műszaki-tudományos haladás gyorsításának, az új technológiák bevezetésének általános és sürgető igénye. Mindehhez pedig a tudományos élet, a kutatás összehangoltabb megszervezését. a szellemi kapacitás jobb kihasználását kell elérni. Bács-Kiskun műszaki értelmiségét — mérnökeit, üzemmérnökeit, technikusait — tehát ellátja tennivalókkal a kongresszus és még konkrétabban a megyei párt- értekezlet. A feladatok nagysága pedig megköveteli a tudományostechnikai forradalommal való lépéstartást, a rendszeres továbbképzést. Nem új dolog ez hazánkban, hiszen — Európában először — 40 évvel ezelőtt Magyarországon jött létre ennek intézményes formája: a Mérnöki Továbbképző Intézet. Természetesen akkor ez csak lehetőség volt, s nem köteleztek senkit a részvételre. 1969- ben jelentős lépés volt az, hogy a Művelődésügyi Minisztérium az intézetet a Budapesti Műszaki Egyetem felügyelete alá helyezte, s létrehozta a Mérnöki Továbbképzési Tanácsot. Ennek az lett a feladata, hogy az országban folyó mérnöktovábbképzést összehangolja, kialakítsa annak koncepcióját, s létrehozza a különböző tudományterületekre az illetékes szakbizottságokat. Az intézet Budapesten kívül az egyetemi városokban — Miskolcon és Veszprémben — majd nemiég az ipari központokban — Győrött és Debrecenben — létesített alközpontokat a vidéken dolgozó mérnökök továbbképzésének elősegítésére, a Budapesti Műszáki Egyetem tehermentesítésére, valamint azért, hogy a résztvevőknek ne kelljen annyit utazni. Közben a vidéki főiskolákon is kialakultak a magasabb rzintű mérnöktovábbképzés feltételei. A Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézete elsőnek az országban Kecskeméten a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán létesített alközpontot. Hatáskörébe helyezte a BácS- Kiskun megyében, valamint a Szolnokon, Nagykőrösön. Cegléden. Békéscsabán dolgozó mérnökök és üzemmérnökök továbbképzését. Az erre vonatkozó szerződést a BMETI igazgatója és a GAME főigazgatója augusztusban írta alá. A kecskeméti műszaki főiskola tanárai egyébként már rendelkeznek mérnöktovábbképző oktatói gyakorlattal. Ez év tavaszán ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézetében nyolc tanfolyamol vezettek eredményesen. Az őszi hónapokra Kecskeméten a főiskolán 14 tanfolyamot szerveztek. Egy-egy tanfolyam keretében 20—211 órán át foglalkoznak az adott témával. Csupán érzékeltetésül néhány tanfolyam témája; Gépipari alkatrészek méretpontos elektronikai megmunkálása; Hegesztett kötések technológiája, méretezése, tervezése; Szerkezeti és szerszámacélok megválasztása és korszerű forgács nélküli technológiája. Azután érdekes téma az. Érték- elemzés, hiszen enélkül nem oldható meg a gazdaságos termelés. Több tanfolyam foglalkozik a műszaki tevékenység, számítás- technikával való segítésével. Az ország egyetlen műanyagipari tanszéke Kecskeméten a GAMF- on van. Továbbképző tanfolyam indul a Méretpontos termék gyártása korszerű fröccsöntési technológiával témában. Az ilyen jellegű továbbképzés egyébként két megyei nagyüzem, a félegyházi VSZM és a Kaloplasztik számára is fontos. A témákat még sorolhatnánk, sőt a GAMF-ot az igényeknek megfelelő speciális tanfolyamok szervezésére is felhatalmazták. Mindez örvendetes előrelépés, hiszen, Bács-Kiskun megyében és vonzáskörzetében lényegesen megkönnyíti a műszakiak részére, hogy lépést tarthassanak a tudományos-technikai forradalommal. Lehetőséget teremt az új ismeretanyag elsajátítására, ami az említett párthatározatokból adódó feladatok végrehajtását könnyíti meg. Ezek a feladatok pedig nagyok, hiszen mint már cikkünkben említettük, jelentős elmaradást kell pótolni Bács-Kiskun üzemeiben, s az ipari fejlődés ütemének is gyorsabbnak kell lenni az országos átlagnál. Éppen ezért meglepő, sőt megdöbbentő az az érdektelenség, ami a GAMF-on induló továbbképzés iránt megnyilvánul. A megye háromszáz vállalata, szövetkezete kapott postán tájékoztatót a továbbképzés tematikáját illetően, s Bács-Kiskun- ban dolgozó több ezer mérnök és üzemmérnök közül mindössze nyolc jelentkezett, hogy részt kíván venni valamelyik továbbképző tanfolyamon. (Igaz, Budapestre sem jártak fel, ennél többen továbbképzésre.) Nem gondoljuk, hogy a posta lenne a hibás a tájékoztató. illetve továbbképzésre jelentkezések kézbesítését illetően, mint ahogy azt sem hisszük, hogy a továbbképzés felesleges lenne. Így vélekednek a GAMF- on is, ezért hosszabbították meg október 10-ig a tanfolyamra való jelentkezés határidejét. N. O. A MŰVÉSZETI HETEK Neves társulatok vendégjátéka a fővárosban A Budapesti Művészeti Hetek jegyében több neves társulat vendégjátékára kerül sor októberben. A Szloi'ák Nemzeti Színház Shakespeare Lear királyát és Osvad Zahradnik Páva szonatina című színművét hozza Budapestre; előadásaikat a Fővárosi Operettszínházban, illetve a József Attila Színházban tartják október 11-én és 12-én. Tamási Áron kevéssé ismert színmüvével, a Vitéz lélekkel látogat el Budapestre október 3-án és 4-én a Veszprémi Petőfi Színház. A Fővárosi Operettszínházban lép fel október 23-án és 24-én a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata, tolmácsolásukban Vántus István Móra Ferenc regénye nyomán írt operája, az Aranykoporsó szólal meg. Október 4-én nyit Sem emlék, sem varázslat című műsorával a Radnóti Színpad. (MTI) ENSZ munkabizottság ülése Budapesten Az Építéstudományi Intézetben pénteken dr. Sebestyén Gyula • igazgató sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy október 4—8. között Budapesten rendezik az ENSZ európai gazdasági bizottsága építőipari munkabizottságának szemináriumát. Az előzetes jelzések szerint 18 országból 78 külföldi szakember vesz részt ezen a fontos tudományos találkozón, amelyen “áz építőipar iparosításának a környezetre és a természeti erőforrásokra kifejtett hatásait vizsgálják meg. (MTI) MEGÚJUL A PALOTA SZÁLLÓ • Lillafüreden, a Hámori-tó partján épült Palota Szállóban nagyarányú felújítási munkál végeznek. Az 1928-ban épült Iuxusszáló, amely a SZOT jelenleg legnagyobb gyógyüdülője, már nem elégítette ki a kényelmes pihenés feltételeit. Megerősítik a homlokzati részt, új borítást kap a tető és korszerűsítik a belső tereket. A tervek szerint az első vendégek 1977. novemberében kezdhetik meg pihenésüket az üdülőben. (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele—KS.) RENDEZZÜNK CSALÁDI ÜNNEPSÉGET Tavaly 600 boldogító igen Kecskeméten 1972-ben kezdte meg működését a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Iroda, a városi tanács irányításával és annak székházában. Az évek során a megye többi városában is életre hívták a hasonló célzatú — az élet nagy fontosságú mozzanataival: a születéssel, a párválasztással és a halállal kapcsolatos szertartásokat szocialista tartalommal megtölteni igyekvő — intézményeket. A családi jellegű társadalmi ünnepségek közül viszonylag a névadóknak van a legkevesebb hagyománya. Mégis, a lehetőségekkel jól élve, érzelmileg a leggazdagabbá, leghatásosabbá ezek tehetők. Hogy, Kecskeméten Is sikerült színvonalas, családias rendezéssel vonzóvá tenni ezeket az alkalmakat, azt bizonyítja a növekvő igény irántuk. Tavaly az első évhez képest csaknem háromszor annyi — 529 — apróság névadójára került sor. Figyelemre méltó tény, hogy —eltérően az eddigi gyakorlattól — nem csupán szombatra időzítik ezeket az eseményeket, hanem, általában a brigádok felkérésére, néhány üzemben hétköznapokon is tartanak névadókat. Mind gyakoribb példa akad a nagyobb kollektívák keretében közös névadó ünnepségek megrendezésére. Közülük említsük meg a Baromfifeldolgozó Vállalatot, a SZIM-et, a Centrum Áruházat, az AFIT-ot, az építőipart, valamint a megyei tanácsot. Bepillantva az iroda október havi előjegyzési naptárába, kitűnik, hogy a megyeszékhely tucatnyi intézménye, szerve jelentette már be erre a hónapra ünnepségrendezési szándékát. Ami a társadalmi keretek közt rendezett házasságkötéseket illeti, számuk az alábbiak szerint emelkedett. 1972: 105, — 1973: 458, — 1974 : 516, — 1975 : 600. Az idei esztendőben valószínűleg a tavalyi csúcs is megdől majd, hiszen az első nyolc hónapban 405 ízben mondták ki így, ünnepibb külsőségek közt az „igent”. Rendkívül népszerűek az orgonakísérettel rendezett esküvők; sokan igénylik a házasságkötő teremnek az alkalomhoz illő díszítését, a lépcsőház felszőnyegezését, s egyre többen vannak, akik azt kérik, hogy házasságkötésükre a tanácsháza dísztermében kerüljön sor, amelynek akusztikája a szertartásnak fokozottan ünnepélyes hangulatot kölcsönöz. Az előítéletek áttörése a társadalmi temetések esetében a legnehezebb. Számuk évről évre ingadozik, s korántsem beszélhetünk olyan egyenletes fejlődésről, mint ami a másik két szertartással kapcsolatban tapasztalható. Elmondhatjuk azonban, hogy az idei év biztató előrelépéssel kecsegtet: az esztendő eddigi fészében ugyanis már 56 család kívánt szeretteitől társadalmi aktus igénybevételével végső búcsút venni. J. T. hetetlen sok ember. Ilyen nagy tömeg még soha nem vett részt a L’Humanité ünnepségein. Természetesen Arcúéi 1 is népes delegációval képviselte a várost Külön pavilonnal. Ez alkalommal mi is tagjai voltunk delegációjuknak. A több mint 50 hektár területen 450 standot állítottak fel a pártszervezetek. Több mint ötven testvérlap volt jelen, köztük a Nép- szabadság pavilonját is megtaláltuk. Számos színpad, mozi, sport- csarnok, kiállítás, szórakozási lehetőség vonzotta a hatalmas tömeget. A Francia Kommunista Párt népszerűsége tovább nőtt, amit bizonyít, hogy hatezren jelentkeztek a pártba. Erre még nem volt példa. Az. új tagokkal együtt az idén a kómmunista párt létszáma 80 ezerrel emelkedett. Több mint nyolcezren csatlakoztak az. ifjúsági mozgalomhoz és ugyanennyien fizettek elő a LHumanitére. Nehéz leírni azt a rendkívüli lelkesedést, amit mindenütt tapasztaltunk. Ez jól kifejezte azt, hogy a párt a tömegek érdekeiért küzd. A világ minden részéből találkoztunk vendégekkel, fiatalabbakkal, idősebbekkel. Megjegyzem: inkább az ifjúság volt jelen ezen a kétnapos demonstráción. A színpadokon főként fiatal művészekből álló zenekarok játszottak, népitáncosok mutatták be tudásukat. Felemelő látvány volt az a szolidaritás, ami a chilei fiatalok műsoránál jelentkezett. Egyszerre harmincezer ököl emelkedett a magasba, éltetve a Chilei Konnnunis(3.) A courneuvei parkban • Szórakozási lehetőségekben sem volt hiány. • A jobb oldali képen: messze kiemelkedett az arcuciliek építménye. ta Párt harcát a szabadságjogokért. A Népszabadság pavilonja az egyik leglátogatottabbak közé tartozott. Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, a pavilon vezetője nem győzte fogadni a magasrangú vendégeket, köztük a Francia Kommunista Párt egyik titkárát. Sokan megtekintették a Demokrácia: a nép hatalma című fotókiállítást. Számos francia nyelvű kiadványt is osztogattak a pavilonban. Patkó Imre, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója megajándékozott egy erre az alkalomra készített különkiadással. Az újonnan belépettek között főként fiatalokat találunk. Philippe Le Merrer, aki szobrásznak készül, így foglalta össze azokat az okokat, amelyek ösztönözték a pártba való belépésre. — Ügy érzem, hogy a kommunisták a jobb életért küzdenek. Az én falumban igen elmaradott körülmények között élnek az emberek. Á politikai vitafórumokon megértettem, hogy a kommunisták között a helyem, hogy segítsek én is szülőföldem népének felemelkedésében. A párt titkára, Gaston Plis- sonnier, az ünnepi nagygyűlésen utalt arra, hogy a baloldali pártoknak szorosábbra kell zárni soraikat. Ezzel elősegítenék, hogy a tavaszi választásokon a haladó erők nagyobb befolyást szerezzenek. Marcel Trigon, az areueili polgármester szintén ennek a reményének adott kifejezést, mikor értékeltük a L’Humanité nagy seregszemléjét. Kereskedő Sándor (Folytatjuk.) Csaknem egymillió ember vett részt a L’Humanité-nek, a Francia Kommunista Párt központi lapjának kétnapos ünnepségén. A nagy jelentőségű eseményt a Párizs környéki La Cour- neuve-i parkban rendezték. A szakadó eső ellenére már a kora reggeli órákban több tízezer gépkocsi, több ezer vonat, autóbusz szállította az ország minden részéből a vendégeket. Végtelen sorokban áramlott a tömeg. Élelmes emberek néhány frankért több tízezer esőkabátot adtak el. Gumicsizmában. rögtönzött, nylonból készült lábbeliben, térdig érő sárban mozgott a mér• Mindig sok látogatója volt a Népszabadság pavilonjának.
