Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-02 / 233. szám

/ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta a libanoni KP főtitkárát PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 233. szám Árat 90 fillér 1976, október 2. szombat Háztáji kisgép- és tenyészállat-kiállítás Országos fogathajtó bajnokság Mélyhűtőn Mélykúton és környékén sok évtizedes hagyománya van az állattartásnak. A nagyüzemek és a kisgazdaságok tenyész- és vágóállatokat nevelnek. A háztáji és kistermelők évente 25—30 ezer vágósertést adnak közfogyasztásra a helyi szö­vetkezetek segítségével. A IV. ötéves terv elején mély­kúti szövetkezet kezdeményezte az állattartó kisgazdaságok intéz­ményes támogatását, fuvar-, te- nyészanyag-, takarmányellátását, az értékesítés közös szervezését. Ezt a módszert fejlesztette tovább és vezette be az egész országban azóta az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt. A kistermelők állattartásának fejlesztési terve keretében a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium tájékoztatási központ­ja, a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Állatte­nyésztési Felügyelőség, a Magyar Lovas Szövetség, a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Szövetsége, a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a kiskun­sági, bácskai és dunamelléki szö­vetkezetek területi szövetsége, a mélykúti tanács, valamint a he­lyi Lenin és Alkotmány Terme­lőszövetkezet ilyen előzmények után készítette elő a mélykúti te­nyészállat-bemutatót, a háztáji és kisgépek, felszerelések kiállítását, valamint az Országos Fogathajtó Bajnokságot és a XIV. Magyar Hajtó Derbyt Mélykúton. A háromnapos bemutató, kiállí­tás és verseny ünnepélyes meg­nyitóját pénteken délelőtt tartot­ták, a nagyközség lovaspályáján. Molnár Mihály, a Bács-Kiskun megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyet­tes vezetője köszöntötte az or­szág minden részéből érkezett szakembereket, háztáji és kister­melőket, a kiállítás, a sportver­seny rendezőit, résztvevőit. Be­vezetőben a kisgazdaságok áru­termelésének népgazdasági jelen­tőségét elemezte. Bács-Kiskun megyében az összes állatállomány 43 százalékát a kisüzemekben tai'tják. A szarvasmarha-állo­mánynak 31, a teheneknek 50, a sertéseknek 56 százaléka van a kisgazdaságok tulajdonában. A megye összes juhállományának egynegyede, a baromfinak 50 szá­zaléka, a lóállománynak 70 száza­léka ugyancsak a kisgazdaságok­ban található. Az előadó ezután azokról a gon. dókról beszélt, amelyeknek a megoldásában segítséget várnak a kistermelők. Nagyon sok múlik a helyi szerveken, hangsúlyozta Molnár Mihály, hogy a termelési kedv megmaradjon, a háztájiban végzett többlétmunka megtérül­jön. A biztonság adja minden termelési tevékenység közgazda- sági alapját. A kisgazdaságoknak szükségük van alomszalmára, ve­tőmagra, növényvédő szerre, te­nyészállatra, takarmányra, fuvar­eszközre és a termékek bizton­ságos értékesítésére. Kárt okoz­nak a népgazdaságnak mindazok a nagyüzemek, kereskedelmi vál­lalatok, amelyek a kistermelők igényeit nem veszik figyelembe. Végül az országos hajtóbajnok­ság és a fogathajtó derby meg­rendezésének jelentőségét méltat­ta az előadó, majd megnyitotta a háromnapos kiállítást és ver­senyt. K. A. Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta a hazánkban tartózkodó Nicolas Chaoui-t, a Libanoni Kommunis­ta Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörben, az internacionalista szolidaritás szellemében megtartott találkozón véleménycserét folytattak a két párt kapcsolatairól, áttekintették a nemzetközi helyzet, a nemzet­közi kommunista- és munkásmoz­galom időszerű kérdéseit. Külö­nös figyelmet fordítottak a közel- keleti helyzetre, a libanoni válság problémáira. Rámutattak, hogy a libanoni vérontás a közel-keleti helyzet rendezetlenségének, az imperialis­ta körök, az izraeli agresszió, az arab reakció mesterkedésének kö­vetkezménye. Állást foglaltak a vérontás azonnali beszüntetésére, a válság politikai rendezése mel­lett. Elítélték Izrael terror-akció­it és a libanoni pártok köré vont lokádját. Hangsúlyozták, hogy a libanoni válságot csakis a libano­ni nép oldhatja meg, minden külső beavatkozás nélkül. Üjabb erőfeszítésekre van szükség, hogy az arab haladó, antiimperialista erők elhárítsák az imperializ­musnak Libanon egysége és szu­verenitása, az arab nemzeti fel­szabadító mozgalom ellen indított támadásait. Megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Li­banoni Kommunista Párt kapcso­latai tovább mélyültek, a marxiz­mus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus szellemében. Ká­dár János kifejezte az MSZMP, a magyar nép szolidaritását a li­banoni kommunistákkal, s más haladó, hazafias erőkkel, valamint A gazdasági érdekeken túlme­nően mindkét ágazathoz politikai és társadalmi szempontok is fű­ződnek, ugyanakkor nem közöm­bösek a lakosság életszínvonalá­nak alakulása szempontjából sem. Az utóbbi tiz esztendő alatt ki­éleződtek a termelés, a forgalma­zás és az értékesítés ellentétei, gondjai. A feszültségek fokozódá­sa miatt ma már nemcsak a két ágazat termesztésének fejleszté­se, hanem szintentartása is ve­szélybe került. A megye gyümölcsterülete ma megközelítőleg 17 ezer hektár, több mint 1700 hektárral keve­sebb, mint 10 évvel ezelőtt volt. A csökkenés az üzemi ültetvé­nyek nagymértékű kivágásából és a szőlők közötti szórványfák pusztulásából ered, amely utóbbi együttesen jelentkezik a kisüze­mi szőlők elhagyásával. A sta­tisztika szerint a megye szőlőte­Űjabb községi vízművek épülnek Ahol víz van, ott élet van — tartja a közhely-gyakorisággal hangoztatott mondás. Hogy a mindennapi vízszükségletet ki­elégítő vízmű vállalatok milyen létfontosságú munkát végeznek, azt akkor tudjuk érzékeltetni, ha a megállapítást tagadó tartalmú­vá változtatjuk: ahol víz nincs, ott élet sincs. Azt hiszem, hogy a fenti so­rok kissé emelkedett hangvéte­lének indoklására nem szüksé­ges messzire menni sem föld- rajzilag, sem időben: elegendő a megye területén a nyári aszály idején előfordult vízellátási za­varokra, a „köhögő” vagy „né­ma” nyitott vízcsapokra emlé­keztetni az olvasót. A vízmű vállalatok tevékeny­sége szolgáltatás-jellegű színvo­nala, eredményessége csupán nyereséggel nem mérhető. A sa­játosságokat figyelembe veszi az állam is, a vízgazdálkodási ága­zatba tartozó vállalatok közgaz- ' dasági szabályozórendszerében. A bérfejlesztés és az alapok kép­zése például bizonyos fokig füg­getlen a gazdálkodás nyereséges­ségének mértékétől. Kedvező a „vizes” vállalatok számára, hogy az évenkénti amortizáció teljes egészében az övéké marad, nem von el belőle az állam, s azt a fejlesztési alapjuk növelésére használhatják fel. A megye vízellátásának gond­ja két vízmű vállalat között oszlik meg. Ezúttal a szűkebb hazánk déli részén működő Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalathoz látogattunk el, ahol Nagy Árpád főkönyvelővel be­szélgettünk. — Vállalatunk működési te­rülete a megyének csaknem két­harmadára terjed ki — kezdte nyilatkozatát a főkönyvelő. — Négy városban és 61 községben van vízmüvünk. Területünkön mindössze 11 azoknak a telepü­léseknek a száma, ahol jelenleg még nincs közműves vízellátás, Az V. ötéves tervben vízműtár­sulati úton ezek többségét is el­látjuk vízművel. — Vállalatunk Baján, Kalo­csán, Halason, Kiskőrösön és Kunszentmiklóson — összesen öt — szennyvíztelep gazdája. Ezek a bajai és a kiskőrösi ki­vételével majdnem teljesen újak, s a kapacitásuk nincs kihasznál­va, mivel a hozzájuk tartozó csatornahálózat még kicsi. Mű­ködési területünk vízellátottsági aránya jobb az országos átlag­nál, viszont a csatornázottság mértéke nem megfelelő. A há­lózat hossza ugyanis összesen 36.6 kilométer, a bekötött laká­sok száma mindössze 3221. Sez szabja meg a tervidőszakra a vállalat egyik fő feladatát, a csatornázottság százalékos ará­nyának növelését. Az ötéves terv időszakára Jánoshalma, Kecel, Bácsalmás, és Soltvadkert is je­lezte az igényét szennyvíztelep és csatornahálózat építésére. Alaptevékenységünkhöz tarto­zik kilenc állandó és hét idény­fürdőnk üzemeltetése, amelye­ket évente körülbelül 250 ezren látogatnak. Jellemző, hogy az állandó, tisztasági fürdők kö­zönsége csappan, nyilvánvalóan a fürdőszobás lakások számának növekedése miatt. Ezért a jövő­ben elsősorban a strandfürdők színvonalát akarjuk emelni. A közművesítés mértékének növelése mellett ugyancsak fon­tos feladatunk az V. ötéves terv­ben a vízellátás biztonságának további fokozása. Az idei aszá­lyos nyáron 12 településről ér­keztek hozzánk panaszok a víz nyomásának csökkenése, és az emeletes lakóépületek felsőbb szintjein előállt időszakos víz­hiány miatt. A nyomáscsökke­nést az váltotta ki, hogy a la­kosság nem tartotta be a locso- lási tilalmat. Az érintett telepü­lések vízellátásának javítására már elkészültek a vízbázist nö­velő tervek, s a jövő év május 31-ig meg is valósítjuk azokat. Halason, Baján, Kalocsán ás Kiskőrösön például új kutakat fúrunk. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalathoz 1110 kilomé­ter gerinc- és elosztó ivóvízve­zeték tartozik. Évente 120—130 kilométerrel bővítjük a hálóza­tot, s négy-ötezer új helyre köt­jük be a vizet. A vízbázist éven­te 18—20 új kút fúrásával növel­jük. Jelenleg a vállalat évi ivó- vízitermelő kapacitása 23,8 mii. lió köbméter, s a kihasználtsága éves szinten csak 37,9 százalékos. (A vízművek kapacitását csúcs­fogyasztási időszakok vízigényé­hez tervezik.) A csúcsidőszakok vízellátásának veszélyeztetése nélkül 50 százalékra emelked­hetne a kapacitás kihasználása, tehát még jelentős tartalékok­kal rendelkezünk. Ennek elle­nére folyamatos fejlesztést való­sítunk meg, hiszen az igények állandóan növekednek. A tervidőszakban gépesítéssel tovább csökkentjük a vállalatnál a nehéz fizikai munkát. Arra tö­rekszünk, hogy a kisebb mun­kákhoz is megfelelő gépek áll­janak rendelkezésre. Előbbre kell lépnünk a külső munkahe­lyek téliesítésében és a kor­szerű technológiák bevezetésé­ben. Az utóbbi cél elérését újí­tógárdánk is segíti. Tagjai töb­bek közt az út alatt átfúró gé­pet, és a metános víz gáztalaní- tására alkalmas berendezést ké­szítettek. A termelékenységet és a hatékonyságot egyéb új esz­közök alkalmazásával is fokoz­zuk — mondta végül Nagy Ár­pád. a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat főkönyvelője. A. T. S. a Palesztinái felszabadító mozga­lommal. A megbeszélésen részt vett Nádim Abdel Samad, a Libanoni Kommunista Párt Politikai V. Bi­zottságának tagja, a KB titkára, Georges Batal, a KP tagja. Jelen volt Győri Imre, az MSZMP KB titkára, és dr. Nagy Gábor, a KB külügyi osztályának helyettes ve­zetője. SZAMOS 1NTF.ZKI DÍSHI VAN S/l kSK(, Napirenden a gyümölcs- és szőlőtermesztés A megye szőlő- és gyümölcstermesztése országosan is meg­határozó jellegű, a két ágazat fejlesztéséhez népgazdasági ér­dekek fűződnek. Bács-Kiskun az ország szőlő- és borgazdasá­gának, a gyümölcsellátásnak legnagyobb bázisa. Itt van az ország szőlőterületének 27 százaléka, a borexport 45—50 szá­zalékát a megye adja. A gyümölcstermelése 12 százalékkal részesedik az országosból, de a csonthéjasok aránya ennél lé­nyegesen magasabb. Mérnöktovábbképzés Bács-Kiskunban 3. oldal A televízió és a rádió jövő heti műsora Piaci körkép 5. oldal 8. oldal Október 30-ra összehívták az MSZBT országos értekezletét Pénteken a Parlament Vadász­termében ülést tartott a Magyar- Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a baráti társaság elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Nagy Mária főtitkár tájékoztatót adott az MSZBT-tagcsoportoknak az elmúlt hetekben lezajlott megyei és fővárosi kerületi értekezletei­ről. amelyeken az októberben összeülő országos értekezletet ké­szítették elő. Az országos értekezlet írásos beszámolójának tervezetéhez és a főtitkár szóbeli kiegészítőjéhez kapcsolódó hozzászólások hang­zottak el. A vitában felszólalt: Végh László nyugdíjas, ifi. Baj­nok Sándor, a tolnai termelőszö­vetkezet elnöke, Skultéti József, a ceglédi Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet elnöke, Medvegyev Vlagyimirné, a Ti­szai Vegyiművek osztályvezetője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke, dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Hegyes Ferenc, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek üzemvezetője, Nagy Sándor, az MSZMP Debre­ceni Járási Bizottságának politikai munkatársa, Belovitz Károly, a Hazafias Népfront győri városi titkára, Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek szociális igaz­gatója. Az országos elnökség úgy dön­tött, hogy az MSZBT országos ér­tekezletét október 30—31-re hívja össze. (MTI) LEHETŐSÉG AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGRA A gazdaságos üzemanyag-felhasználást segíti a műszeres vizsgálat rülete jelenleg 53 ezer 800 hektár, kereken 15 400 hektárral keve­sebb, mint tíz évvel ezelőtt. A csökkenés az utóbbi időben éven­ként 20Ó0 hektár. Az említett te­rületből a nagyüzemi szőlő csu­pán 24 és félezer hektár. Az ösz- szes ültetvényekből 10 ezer hek­tár a korszerű, amely jelenlegi állapotában 90—100 mázsa hek­táronkénti termésre képes. Ez az általános helyzet indo­kolta, hogy a Magyar Közgazda- sági Társaság mezőgazdasági szak­osztálya, annak megyei szerve­zete, valamint a megyei agrártu­dományi egyesület agrárökonó­miai szekciója kerekasztal-konfe- renciát rendezzen a témában. A tanácskozásra tegnap került sor Kecskeméten, a megyei művelő­dési központban. Résztvettek raj­ta a szőlő- és gyümölcstermesz­tést irányító politikai és gazda­(Folytatás a 2. oldalon.) • Ilyen műszeres kocsikkal járják a mezőgazdasági üzemeket. Néhány esztendő alatt a leg­nagyobb energiafelhasználók so­rába emelkedett Bács-Kiskun megye mezőgazdasága. A folya­matot az iparszerű termelési rendszerek elterjedése, a nagy teljesítményű gépek széles körű alkalmazása még inkább siettet­te. Az idén már 9670 erő- és munkagép, gépsor, kombájn, szállító jármű és terményszárító berendezés segíti az őszi beta­karítást. Ezek folyékony üzem­anyag-felhasználása igen szá­mottevő. A mezőgazdaság villamosener- gia-felhasználása is növekszik. Példa erre a Bajai Állami Gaz­daság szakosított telepe, amely­nek elektromosáram-igénye ve­tekszik Jánoshalma nagyközség áramfogyasztásával. Ahány gép, annyi lehetőség az energiatakarékosságra. Indokol­ja ezt az energiahordozók árá­nak növekedése, valamint az emberi környezet védelme. Az erő- és munkagépek legjobb ha­tásfokú üzemeltetése serkentet­te 1975-ben négy mezőgazdasá­gi szövetkezetei, közöttük a szakmári Petőfi Tsz-t az orszá­• Előkészület a hatásfok vizsgá­latra. gos hatáskörű műszaki szolgál­tató társaság megalapítására. Az alapítás óta több mező- gazdasági nagyüzem lett tagja az élelmiszer-gazdasági szolgáltató társulásnak és élvezi azokat az előnyöket, amelyeket a műszaki szolgáltatás nyújt az erő- és munkagépek üzemeltetésében. A társulás a közelmúltban az AC- ROMASEXPO ’76-on is bemu­tatta műszeres kocsiját és gép­jármű-diagnosztikai felszerelé­seit, amelyekkel az erőgépek, járművek vizsgálatát végzi, üzemanyag-fogyasztását méri. A társaságnak Pest, Nógrád, Szolnok, Bács-Kiskun megye me­zőgazdasági üzemeivel van rend­szeres kapcsolata. Újabban más megyékből is kérték a műszaki szolgáltatást, nemcsak a műsze­res vizsgálatokra, hanem a fém­vázas szerkezetű gazdasági épü­letek, belső és külső berendezé­sek, járművek, felületvédelmé­re, amelyet a Nagynyomású Kí­sérleti Intézet, valamint a Me­zőgazdasági Gépkísérleti Intézet tudományos kutatásainak ered­ményei alapján végez a társaság. A kiskőrösi Toldi Szakszö­vetkezet a borászati üzeme elekt­romos motorjainak érintésvédel­mi vizsgálatát és az előírt be­rendezések felszerelését bízta a szolgáltató társaságra. Nagy hasznát veszik a mezőgazdasági üzemek a társulás diagnosztikai berendezéseinek is. Ezek segít­ségével a motorok szétszedése nélkül megállapítható hol a hi­ba és mikor időszerű a gép ja­vítása. A szakmári Petőfi Tsz, mint a társaság egyik központja, ugyancsak jól hasznosítja a mű­szeres vizsgálatokat a mezőgaz­dasági gépek üzemeltetésében. A tsz-ben igyekeznek, úgy működ­tessék a motorokat, hogy az üzemanyag teljesen elégjen, a gép a legjobb hatásfokkal dol­gozzon, mert akkor fejti ki a legnagyobb teljesítményt, és az eltávozó égéstermék akkor szeny- nyezi legkevésbé a levegőt. mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom