Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 29. • Jellegzetes utcakép. • A tsz- székbázban kap helyet a könyvtár is. • A műemlék- jellegű művelődési ház... M egállásra csábítják az át­utazót a virágos, barát­ságos kanyargó tassi ut­cák. Nyomon követheti a szem­lélő az új és a régi izgalmas ke­veredését. Cserép óvja a nádtető gerincét, a kerítést léc helyett vasból, téglából készítik, az is­tállóból garázs lett. A változások kevésbé szembe- tűnőek mint a szomszédos köz­ségekben, a sátortetős csúf di­vatnak jobban ellenállt a szo­kásokat rögzítő hagyomány. Az ellenség elől hajdanán mo­TASS NAPJAINKBAN Község a nagy víz mentén csarak, lápos tocsogók, szittyók közé lapuló emberi fészek most is kiesett a fejlődés leggyorsabb áramlataiból. A vasút elkerülte, tán ezért aiz iparosítók figyelme is. Az 51-es forgalma kisebb más kétszámjegyűeknél. Az anyagi gyarapodás jelei A község nevezetességei közül először a műemlék jellegű épü­leteket sorolják. Jómódú egy­házak építhették 250 esztendeje a barokk református templomot, egy századdal később a klasz- szicizáló katolikust, Földváry Gábornak, a Játékszíni Bizott­ság elnökének, a Nemzeti Szín­ház és a Vakok Intézete egyik alapítójának a síremlékét. Nézgelődöm, kérdezgetek, je­lentéseket, böngészek: hogy él­nek az emberek az ősi települé­seken. milyen gondok foglalkoz­tatják 3150 lakosát, mit ígér számukra a holnap. A nyugalom a biztos megélhetésien alapszik. A három termelőszövetkezetből talvaly egyesült Dózsa jól gaz­dálkodik. öt esztendő alatt 40 százalékkal emelkedett a tsz- tagság jövedelme. Szorgalmas emberek! Többször is megfigyel­tem, milyen sokan dolgoznak a földeken, főként asszonyok, leá­nyok. (A lakosság betétállomá­nya 1970-ben 6,700 ezer forint volt, most 15 millió.) A pénz tekintélyes részét Bu­dapestről, Dunaújvárosból, Solt­ról, Kunszentmiklósról hozzák az ingázók. Naponta kétszáznál többen kelnek útra Megszokták az eljárást. A most munkába lépők Tasson is elhelyezkedhet­nek, ha akarnak. A vatrrOda ter­vezett fejlesztéséről munkaerő- hiány miatt álltak el. A kereskedelem küszködik a növekvő igényekkel. Bővítették az élelmiszerboltot, megszervez­ték a zöldség- és gyümölcsáru­sítást, de így is gyakran vásár­lás nélkül távoznak a vevők, másutt költik el a pénzt. Büszkék a IV. ötéves tervben lépült száz új összkomfortos házra, noha a magas telekárak nehezítették az otthonteremtők dolgát. Sokat költöttek villanyra, útra, de az igények továbbra is a lehetőségek előtt járnak. Meg­haragudnának. a tassiak, ha nem említeném az új autóbuszmegál­lót, tűzoltószertárt, a Felszaba­dulási Parkot A lelkemre kö­tötték. hogy írják az épülő tsz- székházról, a tervezett 900 férő­helyes szarvasmarha-telepről. (Az itt „termelt” tej pótolja majd a sorvadó háztáji erősen csökkenő hozamait.) A termelékenység és a műveltség A községi pártvezetőség, a ta­nács a közművelődéssel, közok­tatással foglalkozott mostanában a legtöbbet, a lakosság a vízzel. Az elöregedő faluban minden negyedik ember nyugdíjas, jára­dékos. Égető gond a szakmun­kás-utánpótlás Naponta tapasz­talhatják, hogy hiányos általá­nos műveltség, a fogyatékos szakismeret az életszínvonal ja­vításának legmakacsabb akadá­lya A termelőszövetkezet 45 év alatti tagjai közűi százötvennek hiányzik az általános iskolai végbizonyítványa A vezetőség ösztönzésére, a felajánlott ked­vezmények, a kényszerűség ha­tására tavaly harmincán vizs­gáztak á felnőttek iskolájának különféle osztályaiban. Az erő­feszítések ellenére romlik a helyzet. Az idei év első felében felvet* harminchat új tag közül tizenhat nyolc általánosnál ke­vesebbet végzett. A szorgalom, a jó gyakorlati érzék mind kevésbé pótolja a hiányzó ismereteket. A nagy­üzem képzett embereket kíván. A közös gazdaság vezetőinek bölcsességét mutatja, hogy min­dent elkövetnek az általuk ösz- szeállított továbbképzési terv megvalósításáért. Nemcsak tőlük függ, lesz-e végül is harminc tej­kezelő szakmunkásuk, hozzáértő­en, gondozzák-e a 90 hektáros új kajszitáblát, s jut-e elég em­ber az új géprendszerekhez. Tudják, a termelékenység ala­kulása jórészt a pedagógusok munkájának a függvénye. Ezért a pedagógusnapon a termelőszö­vetkezet külön is megköszönte a felnőttoktatásban kiemelkedő tanárok fáradozásait és megju­talmazta a legjobbakat. Az utóbbi években javultak a közoktatás tárgyi feltételei. Min­den jelentkezőt felvesznek az el­hanyagolt, kisudvarú óvodába. Üj épület kellene, tervezték is, de nincs pénz. A diákok új tantermetet, ebédlőt, sok szemléltető eszközt kaptak. Csupán a volt Gazda­körben kialakított osztálytermek szorulnak sürgős felújításra. A művelődési ház megpróbáltatásai A közművelődés itt is meg­sínylette az irányítás vargabetű­it. Megszűntek a régi közösségi alkalmak, szétszéledtek a mű­kedvelők és alig kaptak mind­ezek helyett valamit. A magukra hagyatott, sűrűn változó, több­nyire életismeret, tekintély nél­kül próbálkozó művelődési ház igazgatók magukra hagyatva próbálkoztak a központi kapta­fa-útmutatókban ajánlott, előirt módszerekkel. Hat-nyolc oldalas jelentéseket tupíroztak a tevé­seket mozgató kulturális esemé­nyekből. A művelődési háznak kineve­zett műemlékjellegű Földváry- kúria parkjában elpusztított díszcserjék, kitördelt fák jelzik, hogy van mit tenni á közvagyon védelmében. Omló falak fogad­ják a látogatót. Mintha török­tatár pusztítottá volnál az épüle­tet, pedig a jobbító szándék ve­rette szét a tetőzetet, lökte az értékes épületet az őszi esők martalékául. Az udvaron elhelyezett tájé­koztató tábla szerint november végén átadják a felújított épüle­tet. Ezt a határidőt az se vehet­Tanácsüléseken a vízről esik a legtöbb szó. Áldás és átok. Hány falut boldogítana a gyönyörű Dunapart, a természet csodás ajándéka. Nagy kanyarral érke­zik a ráckevei Duna-ág, lelassulj mintha maga is minél tovább szeretné élvezni A bét oldalt zöldellő erdőket, a lomha szárnycsapásokkal köröző sirá­lyok látványát Csak a horgászok vetnek mérges pillantásokat a fehér madarakra!, mert sűrűn le- 1 ecsapnak az áttetsző vízre és csőrükben pikkelyes fényű ha­lakkal cikkannak a magasba. A bölcsebb horgászok nem sajnálják versenytársaiktól a zsákmányt, bőséggel fizet a víz türelmükért. Egy csepeli motor- szerelő tíz perc alatt négyszer akasztott le pontyot, dévért, ke­szeget horgairól. Félve dicsérem a csodálatos vidéklet. Máris elcsúfította az emberi mohóság. Az apró, áltar lábán 50 négyzetméteres telkek­re, tornyos manzárdos villákat cSúfoskodtat a tájba illő hétvégi házacskák helyett. Ráadásul so­kan ottfelejtették a felvonulási bódét. Néhány tágas, jóarányú, hangulatos üzemi üdülő és előre­gyártott faház javít valamit az összképen. A hétszáz üdülőtulajdonos joggal panaszkodik az ellátásra, a rossz utakra, a közlekedésre. tanacs »et iuz Kioae szuruiva próbálta kívánságaikat teljesíte­ni. A telekértékesítésekből be­folyt’ összegekből utat csinálta­tott, villanyt vezettek a partig. Több kellene. A Ráckevei Duna- ág Intéző Bizottság 150 ezer fo­rinttal támogatta csinosítási tö­rekvéseiket. Elfogyott, sehonnan semmi pénz nem Ígérkezik, ha csak a Duna—Tisza közi Intéző Bizottságtól nem kapnak segítsé­get. Gyorsabb ütemű fejlesztést követelnek az üdülők, sokallják a Duna-partra költött pénzt a helybeliek. Tévednek persze, amikor azt hiszik, hogy a köz­ségtől vonják el a tanács veze­tői a pénzt. A fennálló rendel­kezések előírják, hogy az üdü­lőterületekről különféle címeken összegyülemlő pénz csak ott használható fel. Az elvégzett társadalmi mun­ka ellenére is sokba került a belterületi vízhálózat bővítése. (870 ezer forintot fordítottak az elmúlt ötéves tervben arra; hogy 12 utca vízhez jusson.) Most már a víznyerő helyek korsze­rűsítése a következő feladat, mert tartós szárazságkor véko­nyan csordogálnak a megnyitott csapok. Nem bántam meg, hogy meg­álltam Tasson. Eredményeik biztatóak, gondjaik tanulságo­sak. Heltai Nándor Blumberg és Gajdusek profesz- szor kapta megosztva az 1976-os orvosi Nobel-dijat a genezis és a fertőző betegségek elterjedési mechanizmusának meghatározá­sáért. A két tudós munkáinak a gya­korlati orvostudomány szempont­jából van különös jelentősége, mégpedig a betegségek kialaku­lásának magyarázata terén. Vizsgálataik során kimutatták, hogy a fertőző csíra évtizedeken át megtalálható aktív formában az emberi szervezetben anélkül, hogy maga a betegség kimutat­ható lenne. Blumberg kutatásai­nak köszönhető, hogy a vérát­ömlesztéssel terjesztett hepatitisz előfordulása kb. 25 százalékúul csökkent. Tanulmányai nyomán napjainkban minden egyes vér­adót megvizsgálnak, vajon nem fertőzött-e hepatitisz B-vírussal. Ily módon sikerült csökkenteni a fertőzés veszélyét. Az ún. „Blum- berg-teszt" egyébként lehetővé teszi azt is, hogy a hepatitisz B típusa elleni vakcinát kidolgoz­zák. Dániel Carleton Gajdusek munkásságának köszönhető, hogy eltűnőiéiben van a kuru, az agy­nak az a sajátos betegsége, amely különös mértékben sújtja Üj-Gui- nea fennsíkjainak primitív lakóit. Gyomirtó hangyák P. Karikovszkij szovjet kutató egész életét a hangyák tanulmá­nyozásának szenteli. A kazahsztá­ni zoológiái kutató intézet mun­katársaként dolgozik. Véleménye szerint minden egyes hangya egy-egy gyomirtó- szer-gyártó üzem. Mirigyeik olyan váladékot termelnek, amelynek segítségével kiirtják a növénye­ket „közlekedési útvonalukon”. (C. P.) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Halak a csúszdán NEM EGY bírósági eset kap­csán fogalmazódik meg az em­berben a kérdés, hogy meddig terjedhet a bizalom? A mostani üggyel összefüggésben azonban azt is megkérdezhetjük, hogy a beosztott meddig köteles gondol­kodás nélkül teljesíteni felet­tese utasításait? Abból, ugyanis, ami a Halértékesítő Vállalat ba­jai fiókjánál történt, nem lett volna hétvádlottas bűnügy, ha az első, és nyilvánvalóan szabály­talan főnöki utasításnak nem tesz eleget a beosztott. De eleget tett a másodiknak és a sokadiknak is. Természetesen ő is a vádlot­tak padjára került. Mi történt Baján a halakkal? Az említett vállalat bajai fiók­ját 1964 óta Bachesz János ve­zeti, aki a Liszt Ferenc utca 3. szám alatt lakik. Helyettese Nagy Andrásné, született Varga Etel­ka ugyancsak bajai lakosi, a Pe­tőfi utca 13. számú házban. O eleinte, mint adminisztrátor dol­gozott, később, pontosabban 1974 októbere óta Bachesznak a he­lyettese. S aki az első. majd a többi szabálytalan utasítást tel­jesítette: Putterer Antal, hal­szakmunkás, Nagybaracska, Arany JánoS utca 45. szám alatti lakos. Kisebb mértékben — ma­gánokirat-hamisítások erejéig — volt részese az akcióknak Csala József felsőszentiváni, Margit Lajos bajai, Dlczenty Gyula ugyancsak bajai és Bényi István felsőszentiváni lakos. TÖBB MINT KÉT évvel ez­előtt, 1974. március 7-én Bac­hesz János utasításának megfe­lelően Putterer Antal betárolás­ra és továbbtenyésztésre alkal­mas halat szállított a megrende­lőnek, a kölesdi Egyetértés Ter­melőszövetkezetnek gépkocsival. A halat Kelebián vették fel a ko- cslrá, majd Bajára mentek a szállítmánnyal, s ott a fiókve­zetőnek elmondta Putterer, hogy 2300 kiló másodosztályú ponty és 246 kiló harmadosztályú ponty van a kocsin, s mutatta a szál­lítólevelet is, Bachesz a szállító- levelet eltépte, s egy noteszlapra felírta, hogy az átvételi elismer­vényt 3663 kiló másodosztályú pontyról állítsa ki Putterer. Nem kell megijedni, Kölesden nem lesz mérlegelés. így , jsc történd A kölesdi tsZ-ben a szállítmányt csúszdán«* téba^^engedték, alá­írták az átvételi elismervényt. Nem is sejtették, hogy 1222 kiló hallal kevesebb szaladt le a csúszdán, — a minőségről nem is beszélve. MÁSNAP ez megismétlődött. Március 8-án szintén Bachesz utasításának megfelelően szál­lítmányt indítottak Kölesdre. Az autóra ténylegesen 854 kiló har­csát és nyolc mázsa másodosztá­lyú pontyot tettek. Amikor a ra­kodással elkészültek, szóltak a főnöknek, aki kijelentette, hogy a harcsa rendben van, de a pontyból 2564 kilós tételt írjanak az átvételi elismervényre. „Ter­mészetesen” ezt az utasítást is teljesítették, noha tisztában vol­tak ázzál, hogy nem huszonöt má­zsa pontyot, hanem csak nyolc mázsát visznek... Kölesden nem mértek, nem ellenőrizték, hanem aláírták az átvételi elis­mervényt, miközben a halak sik­lottak a csúszdán a tóba. Nagy Andrásné — aki ekkor még csak adminisztrátor volt — március 9-én kiállította a szám­lát a kölesdi termelőszövetkezet­nek, s azon összesen 7068 kiló hal árát, vagyis 106 ezer forintot tüntetett fel. Tehát nem a tény­legesen szállított mennyiség, ha­nem a fiókvezető által bediktált mennyiség árát. A termelőszö­vetkezet a számla alapján az ösz- seeget 1974. március 22-én kifi­zette. Ekkor még nem sejtették, hogy a partner, akiben megbiz- tak, több mint ötvenezer forint­tal csapta be őket, vagyis 2886 kiló hal árával. A FIZETÉSI CSEKKEN még alig száradt meg a tinta, amikor Kölesden újabb szállítmányt vár­tak. Március 25-én a Halértéke­sítő Vállalat bajai fiókja a* Sze­gedi Állami Gazdaság Fehértói halastavából tartályokba rakott 1723 kiló másodosztályú és 96 ki­ló harmadosztályú pontyot, ösz- szesen 1819 kilót. A Bajára be­futó teherautó szállításvezetőjé­nek azonban Bachesz János is­mét utasítást adott és nagyvona­lúan több mint ezer kilóval meg­emelte a halak súlyát — papí­ron. Az átvételi elismervényen már 2917 kiló másodosztályú ponty szerepelt. Kölesden ismét nem ellenőriztek, nem mértek, s míg a halak a csúszdán a tóba sikamlottak, aláírták az átvétel­ről szóló elismervényt. Sőt ezen a napon még egyet aláírtak. Újabb szállítmányt is küldött a bajai fiók. Ez a fuvar ténylegesen 1900 kiló másod-, és 172 kiló harmadosztályú ponty­ból állt. Bachesz János viszont „javított” 3183 kilóra. Ezt az át­vételi elismervényt is aláírták Kölesden, Mellesleg az utóbbi utasítást már a bajai belvárosi cukrászda egyik asztalánál adta ki a nagyvonalú „főnök”, de még ekkor sem tiltakoztak a szállítók. Vajon miért? Azért az 1—2 kiló halért, amit honoráriumként kaptak? Hallgatásuknak ilyen olcsó ára volt? Március 26-án Nagy Andrásné 6100 kiló pontyról állított ki számlát, noha a Halértékesítő Vállalat bajai fiókjától a kölesdi termelőszövetkezet ténylegesen csupán 3891 kiló halat kapott, igaz, hogy 6100 kilónak az átvé­telét ismerték el. Nos. ennek a tételnek az árát, több mint 106 ezer forintot a közös gazdaság 1974. július 23-án fizette ki. Nem olyan gyorsan, mint az előzőeket. Ügy látszik, itt már gondolkozni kezdtek, s talán feltűnt nekik is, hogy nem nyüzsögnek a halak annyira a tóban, mint amennyi­re a papírokon. Közel három-: ezer kiló halat, illetve annak hiányát azért mégis Illik ~ éázre* venni egy jó Szakembernek. Hi­szen nem tengerről, nem óceán­ról volt szó, hanem tóról. A CSALÁS természetesen ki­derült és annak résztvevői bíró­ság elé jutottak, képletesen szól­va lejtőre, csúszdára terültek. Itt azonban mindegyikőjüket kü- lön-külön „megmérték”. Bachesz János elsőrendű vádlottat egy- rendbeli társtettesként, magán­okirathamisítással, jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás miatt egy év és nyolc hó­napi börtönre ítélték és két év­re eltiltották a közügyekben való részvételtől. Nagy Andrásné ugyancsak az említett bűncse­lekmény miatt egyévi börtönt kapott és egy évre tiltották el a közügyekőh Putterer Antal és Csaba József fejenként három­ezer forint pénzbüntetést kapott, Margit Lajost egyévi börtönre és egyévi eltiltásra ítélték, Diczenty Gyula négyezer, Bényi István háromezer forint pénzbüntetést kapott. A KÖLESDI EGYETÉRTÉS Termelőszövetkezetet több mint 90 ezer forint kár érte, s ennek megtérítésére kártérítési pert in­díthat a Halértékesítő Vállalat ellen, A bíróság ítélete jogerős és végrehajtható. G. S. AZ ÚJ SZEGEDI TÉLISZALÁMI-GYÁR • Két és fél hónappal a batáridő előtt befejezték a Szegedi Szalámi­gyár rekonstrukcióját. A gyár átépítése alatt a termelés folyamatot volt, sőt ebben az évben terven felül még negyven vagon szalámit készítenek. (MTI-fotó — Ilovszky Béla — KS.) • Kikapcsolódás. (Méhes! Éva felvételei:) "41 1 Horgászparadicsom? avagy púp a háton? te komolyan, aki kiíratta. A fö­démszerkezet szétbontása után jöttek rá arra, hogy meg kell terveztetni a szigetelést is. En­nek a dokumentumai október 4-én érkeztek meg, addig állt a munka. Nehezen hihető, hogy megfele­lő körültekintéssel készítették elő a megyei tanácstól kapott másfél milliós felújítási támoga­tás felhasználását. Persze az épület nem minden. Nagyobb összefogás kívánatos. A termelőszövetkezet sokoldalú oktatási és kulturális! tervében egy seó sem esik a községi könyvtár és művelődési ház tá­mogatásáról. |ÍÍÉ1|^^

Next

/
Oldalképek
Tartalom