Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 28. • • KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Lázár György Jugoszláviába utazott (Folytatás az 1. oldalról) reteinek, képzettségének növeléséért. O A párttagság elméleti, politikai képzettsége az elmúlt években gyarapodott; világnézeti megalapozottsága tovább szilárdult. Jobban eligazodik a szocializmus építésének aktuális kérdéseiben, reálisabban ítéli meg a társadalmi folyamatokat, nagyobb hozzáértéssel oldja meg feladatait. A XI. kongresszust követően a párttagok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi fejlődés új kérdéseire. Fokozódott érdeklődésük a társadalomtudományok iránt. Ennek is köszönhető, hogy növekedett a tanulási kedvük, eszmei igényességük, kritikusabbak önmagukhoz és környezetükhöz, tevékenyebben vesznek részt a közéletben. 1976. október 26-i üléséről II. O A Központi Bizottság az eszmei nevelőmunka továbbfejlesztésének kérdéseit vizsgálva megállapította: a pártoktatásnak az a feladata, hogy a XI. kongresszus követelményeinek színvonalára emelje a párttagság ideológiai felkészültségét. Ezt az oktatás minősegének javításával kell elérni. A pártoktatás marxista—leninista alapelveink ismeretének elmélyítésével, a jelen teendőinek és a fejlődés távlatainak bemutatásával készítse fel a párttagságot, hogy a jövőben is eredményesen dolgozzon szocialista céljaink megvalósításán. Küzdje le az elmélet leegyszerűsítésére, mechanikus elsajátítására irányuló törekvéseket. Ügy fejtse ki és terjessze forradalmi elméletünket, hogy az a gondolkodást és a cselekvést még jobban meghatározó meggyőződéssé váljék. Vértezzen fel mind a dogmatikus, mind a rezivionista téveszmékkel szemben. Az oktatási programok jobban épüljenek a marxizmus— leninizmus klasszikusai, Marx, Engels, Lenin műveire. A sokoldalúbb és elmélyültebb munka megköveteli, hogy a párttagok — különösen a propagandisták — az eddiginél alaposabban tanulmányozzák a klasszikusokat. A pártoktatás erősítse annak felismerését, hogy forradalmi tanításaink a valóságos társadalmi folyamatokban, ellentmondások feltárása és leküzdése közepette jutnak érvényre. Jelentőségének megfelelően több figyelmet kell fordítanunk pártunk tapasztalatainak közkinccsé tételére. A párt munkájának, küzdelmeinek története időtálló tanulságokat ad a szocialista Magyarország megteremtéséhez. A párt általánosítható elméleti, politikai következtetéseinek jobb megismerése és megismertetése hozzásegít a marxizmus alkotó alkalmazásához, a hibák elkerüléséhez, fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek segítségével felismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelőmunka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében, a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez, a tudományos világnézet elmélyítéséhez. O A propaganda meggyőző erővel fejtse ki marxista elveinket, amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világrend- szer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az államhatalom jellegével, a szocialista ha- zafisággal és a proletár internacionalizmussal összefüggő témákra. a. A fejlett szocialista társadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív és szubjektív feltételei, az anyagi javak termelése és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelentősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerűségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdésének tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását. b. A hatalom a világfejlődés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkásosztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükségszerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és állampolgár érdekeit fejezi ki, minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia minden- oldalú kibontakoztatása, elmé- '"lyítése. Szocialista’ társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednék a kormányzás, az igazgatás demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkciót — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk. Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. c. Pártunk, munkásosztályunk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letéteményese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Ezek tiszteletét és megbecsülését ápolja népünk és ifjúságunk tuda- tábata. Munkásosztályunk és forradalmi pártja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építő munkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista hazafiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelménye. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú vélemény- cseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista—leninista elmélet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a Lázár György, a Minisztertanács elnöke Dzsemal Bijedics- nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság végrehajtó tanácsa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. A Minisztertanács elnökét útjára elkísérte Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Tordai Jenő külkereskedelmi miniszter- helyettes, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, Littvai István kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Halász József, a Magyar Népköz- társaság belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a miniszterelnök kíséretéhez. A kormány elnökének búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Aczél György, és Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Bos- ko Srdanov, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) ÖTÉVES TERV, KÖLTSÉGVETÉS ÉS MŰEMLÉKVÉDELMI TÖRVÉNY Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka MOSZKVA Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán délelőtt a moszkvai Kremlben 1517 képviselő, köztük az SZKP és a szovjet kormány vezetőinek jelenlétében megkezdte munkáját at Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakot Vitalij Ruben, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke nyitotta meg. A küldöttek ezután elfogadták az ülésszak napirendjét és megválasztották az elnökség három új elnökhelyettesét. Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke előterjesztette a tizedik szovjet ötéves terv törvénytervezetét. Bajbakov beszámolóját követően Vaszilij Garbuzov pénzügy- miniszter terjesztette elő a Szovjetunió jövő évi költségvetésének tervezetét. A költségvetést mint mondotta, az SZKP XXV. kongresszusán meghatározott feladatokból kiindulva, a jelenlegi társadalmi fejlődés és a kommunista építés igényeit figyelembe véve úgy állították össze, hogy biztosítsa az ország gazdasági és kulturális fejlődéséhez, a nép jólétének növeléséhez, a Szovjetunió védelmi képességének megszilárdításához szükséges eszközöket. A költségvetési bevételek ösz- szege jövőre — a tervezet szerint — 238,8 milliárd rubel, a kiadásoké pedig ennél 200 millióval icipcloZ. ictictlUn. űHdiauuauuöcu, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és érdekeltséget egymás eredményeiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködés gyakorlati " megvalósítása a proletár internacionalizmus. A tőkés világban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialistaellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is segíti a szocializmus léte, fejlődése és az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista • és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista hazafiságunk tartalmától idegen mind a bur- zsoá nacionalizmus, mind a koz- mopolitizmus, bárhol, bármilyen régi vagy új formában jelentkezzék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommunizmus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fő fegyverként alkalmazza a haladó erőkkll szembeni általános törekvésekben. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításénak pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás ~ «gyfcsJS<ffroáimil£lrJSio'ljí összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát' és 'tervszerűségét növelve a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus—leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. O A Központi Bizottság felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döntéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglevő szellemi erőket az ideológiai képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai oktatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen, önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát. A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A pártvezetőségek alakítsanak ki jó munkakapcsolatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről. és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei, politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártélet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését, A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelőmunka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista— leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében szocialista hazánk további felvirágoztatásáért * A Központi Bizottság ülése a továbbiakban szervezeti és szedön-í ~ Pullaf 4^p4d ^Ivtársat, a Központi Bizottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett központi bizottsági titkári tisztsége alól felmentette; — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, mezőgazda- sági és közlekedési osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárává. — A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) A Központi Bizottság új titkára Borbély Sándor 1931-ben Nagy- bun községben született. Munkás családból származik. 1947 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak. 1949- ig szerszámlakatosként dolgozott a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vezetőként *tevékenykedett, járási MINSZ- titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később a Pest megyei DISZ-bizottság munkatársa, majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének főinstruktora. 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol főiskolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DlSZ-bizottságá- nak első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bizottságának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ KB titkára, s egyben a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben az első országos pártértekezleten az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották. 1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiskoláját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi pártbizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975- től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-í ülésén a KB titkárává választotta. (MTI) • Az első sorban (balról jobbra): Nyikolaj Podgornlj, Alekszej Kc- szigin és Leonyid Brczsnyev. A második sorban: Kirill Mazurov, Fjodor Kulakov, Andrej Gromiko. A harmadik sorban: Dmitrij Usz- tyinov, Jurij Andropov és Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai. A Legfelsőbb Tanács ülésszakának elnökségében helyet foglalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornlj, al Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, jelen voltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjsfi, a központi bizottság titkárai. Az elfogadott napirend értelmében az ülésszak résztvevői három témát vitatnak meg: •I A Szovjetunió 1976—1980- -*• ra szóló állami népgazda- ságfejlesztési tervét, 2 az 1977-es tervet és költ- ségvetést, 'S a történelmi és kulturális ^ műemlékek védelmével és felhasználásával kapcsolatos törvénytervezetet. kevesebb, 238,6 milliárd rubel lesz. Ebből a népgazdaság fejlesztésére 123,4 milliárd rubelt, az idei összegnél majdnem 9 százalékkal többet szándékoznak fordítani. Az életszínvonal javítását célzó, már megkezdett fizetésemelések befejezésére és újabb fizetésemelésekre 6,8 milliárd rubelt, szociális-kulturális célokra pedig 83,7 milliárd rubelt szánnak. Honvédelmi célokra 17,2 milliárd rubelt fordítanak, a teljes költségvetési kiadási részének 7,2 százalékát. Ez abszolút és relatív értékben is kisebb az idei honvédelmi kiadásoknál, amelyek összege 17,4 milliárd rubel, azaz a költségvetés 7,8 százaléka volt, A költségvetés-tervezet ismertetésével véget ért az ülésszak első napjának délelőtti ülése. Délután a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsa tartott ülést. (MTI) Ma kezdődnek Genfben a Rhodesia-tárgyalások Polinszky Károly indiai tárgyalásai Ma kezdődnek Genfben a rho- desiai rendezést célzó tárgyalások, a nemzeti felszabadító mozgalmak, valamint Nagy-Britannia és Salisbury törvénytelen re- zsimjének képviselői között. A konferencia rendkívül nehéz körülmények között kezdi meg munkáját, mivel Rhodesia fehér kisebbségi „kormánya” igyekszik szabotálni a hatalom haladéktalan és feltétel nélküli átadását az afrikai többségnek. lan Smith fajüldöző rendszer vezetője Genfbe érkezve ismételten ultimátumszerűén követelte, hogy a konferencia maradjon meg az amerikai—angol „csomagterv” megvitatásánál, mert ellenkező esetben elhagyja az üléstermet. Zimbabwe felszabadító szervezeteinek képviselői a konferencián határozottan követelni fogják a hatalom haladéktalan átadását a zimbabwei népnek. A független afrikai országok elvetik az amerikai—angol „rendezési” formulát. Hangsúlyozzák hogy az egyenértékű volna a. rho- desiai fajüldöző rendszer fenntartásával. (TASZSZ) Dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter tárgyalásokat folytatott Delhiben A. Ramath And- ran államtitkárral, az indiai tudományos és műszaki fejlesztési bizottság vezetőjével. Áttekintették a magyar—indiai tudományos-műszaki megállapodás végrehajtásának menetét. A két fél kölcsönösen leszögezte, hogy a megállapodás tág lehetőségeket kínál az indiai— magyar tudományos-műszaki kapcsolatok további fejlesztéséhez, amelyen a jövőben fokozottan munkálkodnak. Oktatásügyi miniszterünk látogatást tett a delhi műszaki egyetemen, tárgyalt az egyetem vezetőivel a magyar és az indiai műszaki egyetemek közötti konkrét együttműködésről. Dr. Tury Ferenc nagykövet fogadást adott dr. Polinszky Károly tiszteletére. A fogadáson megjelent dr. S. Nurul Haszan oktatás- és kulturálisügyi miniszter, Purabi Mukherjee, a nemzeti kongresszus párt főtitkára, Mohammed Junusz a miniszterelnök különleges megbízottja, M. A. Vellodi, az indiai külügyminisztérium államtitkára, valamint az indiai politikai és kulturális élet számos neves személyisége, a delhi egyetemek több professzora.
