Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • • PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 255. szám Ára: 90 fillér 1976. október 28, csütörtök KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár „ .... János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésén a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium vezetői, valamint a központi sajtó főszerkesztői. A Központi Bizottság Győri Imre elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propagandájának tapasztalatairól, néhány főbb elvi kérdéséről szóló jelentését és határozatot hozott a további feladatokról. A Központi Bizottság ülésének napirendjén ezenkívül szervezeti, személyi kérdések szerepeltek. 1976. október 26-i üléséről I. Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa Csaknem ezer kollektíva több mint 300 000 dolgozójának képviseletében 523 szövetkezeti küldött és mintegy 200 meghívott részvételével kezdte meg munkáját szerda reggel az Építők Székházában az ipari szövetkezetek VII. kongresz- szusa. A tanácskozáson megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke és Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes. Ott volt az MSZMP KB és a kormány több tagja, az országos főhatóságok, a magyar szövetkezeti mozgalom társágazatainak, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője is. A kongresszus résztvevőit az elnöklő Ferenci Tibor, az országos tanács tagja köszöntötte. Javaslatára egyhangú határozattal megválasztották a kongresszus tisztségviselőit, munka- bizottságainak tagjait és elfogadták a napirendet. Ennek értelmében megvitatják az országos tanács beszámolóját, a felügyelő bizottság jelentését, állást foglalnak az országos tanács munkájáról és az ipari szövetkezetek előtt álló feladatokról, valamint a szövetkezeti törvény és az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet továbbfejlesztéséről. Továbbá napirendre kerül az OKISZ alapszabályának módosítása és az országos tanács kiegészítése. Rév Lajos, az OKISZ elnöke egészítette ki szóbeli referátummal az országos tanácsnak az elmúlt öt év gazdasági és tártársadalmi munkájának eredményeit összegező, s az elkövetkező évek feladatait körvonalazó írásos beszámolóját. (Rév Lajos beszédét lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Ezt követően Rosta István, a felügyelő bizottság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést a kongresz- szus elé terjesztett bizottsági jelentéshez. Az elnöklő Ferenci Tibor javaslatára a kongresszus résztvevői úgy határoztak, hogy valamennyi napirendre kiterjedően nyitják meg a vitát, amelyben elsőként Lázár György emelkedett szólásra. Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a kormány és személyesen Kádár János nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, majd beszélt az ipari szövetkezetek fontos és nélkülözhetetlen szerepéről szocialista társadalmunk életében. — A legközelebbi évek egyik fontos feladata — mondotta egyebek között —, hogy mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdont erősítsük és magasabb színvonalra emeljük. Feladataink megkövetelik, hogy az alkotó erőket méginkább egyesítsük, feltárjuk a szövetkezetek belső tartalékait, hasznosítsuk azokat. — A szövetkezetek öt évre szóló feladatai is azokból a gazdaságpolitikai célokból következnek — mondotta —, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozott meg, és amelyeket nép- gazdasági terveink tartalmaznak. A megnövekedett feladatok megkövetelik továbbá a káder- és a személyzeti munka színvonalának javítását, a káder- utánpótlás tervszerű biztosítását. — A jó munkához szükséges feltételek adottak. Biztosíthatom önöket — hangsúlyozta Lázár György —, hogy az ipari szövetkezetek tagsága a jövőben is számíthat a párt és a kormány segítőkészségére és bizalmára. A kormány elnökének nagy tetszéssel fogadott beszéde után valamennyi napirendi pontra kiterjedően megkezdődött a vita. A nap folyamán csaknem harmincán szólaltak fel, mondották el a beszámolókhoz és az előterjesztett dokumentumokhoz kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat. Szabó István, a TOT elnöke és dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke a termelőszövetkezeti mozgalom, illetve a fogyasztási szövetkezetek, Fabók Zoltán, a HVDSZ főtitkára, a szakszervezeti mozgalom, S. Hegedűs László, titkár, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte a kongresszust; ugyancsak üdvözölte a tanácskozás résztvevőit Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke. A kongresszus csütörtök reggel folytatta munkáját. (MTI) Decemberben ül ősz- küldött értekezlete sze a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusa. A jelentős eseményre már hetek óta készülődnek a közös gazdaságok. Közgyűléseiken megvitatták az előző kongresszus óta elért eredményeket, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kongresz- szusi ajánlásait, megválasztották küldötteiket a területi szövetség kongresszust előkészítő tanácskozására. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének küldöttválasztó gyűlésére szerdán került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A szövetség körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és társulások 200 küldöttet választottak. Az ünnepi eseményen azonban nemcsak ők voltak jelen, hanem részt vett a tanácskozáson dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese, dr. Gajdócsi István, az MSZMP megyei párt-végrehajtóbizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, a területi párt- és tanácsi szervek vezetői, a mező- gazdasági szövetkezetekkel kapcsolatban álló intézmények képviselői és számos közéleti személy. A gyűlés résztvevőit Kása Antal, a területi szövetség elnökhelyettese, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte. Ezt követően megválasztották a jelölő, szavazatszedő és mandátumvizsgáló bizottságokat. A küldöttek már előzőleg kézhez kapták a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ajánlását a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa állásfoglalásának kialakításához, valamint azt az összefoglaló beszámolót, amely tükrözi a kiskunsági területi szövetség körzetében levő közös gazdaságok és szövetkezeti társulások két kongresz- szus között elért fejlődését. A beszámoló rámutat, hogy a kiskunsági körzetben a szövetkezetek az elmúlt esztendőben megközelítőleg 6 milliárd forint értékű terméket állítottak elő. A megyei és az országos átlagot jóval meghaladja a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés, valamint az ipari szolgáltató jellegű tevékenység. Ugyancsak nagyobb a háztáji és tagi gazdaságok árutermelő tevékenysége. A háztájiból az elmúlt esztendőben csaknem egymilliárd forint értékű árut továbbítottak a közös közreműködésével, s mintegy 600 millió forint értékű terméket egyéb módon értékesítettek. A tagszövetkezetek és társulásaik egyre inkább meghatározói és szilárd bázisai a kiskunsági körzetben a társadalmi élet formálásának, ami nem közömbös, hiszen itt van a legnagyobb tanyavilág a megyében. A gazdálkodás eredményeiről megállapítja a beszámoló, hogy A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa, amely meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait, megállapította: az új teendők fokozott követelményeket támasztanak a párt szervezeteivel és a párt tagjaival szemben. A Központi Bizottság ennek alapján áttekintette a marxista—leninista propaganda és oktatás helyzetét, megszabta a további tennivalókat. Csak _ a forradalmi elmélettel felvértezett párt,. az elméletileg jól képzett, a marxista—leninista elvek szellemében küzdő, dolgozó parttagság képes egész népünket mozgósítani nemzeti programunk valóra váltására, a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. O A Központi Bizottság a párttagság ideológiai fel- készültségét, a pártpropaganda helyzetét behatóan vizsgálva hangsúlyozta a marxista gondolkodás fejlesztésének növekvő társadalmi jelentőségét. A marxizmus—leninizmus élő, fejlődő tudomány, a forradalmi munkásmozgalom kipróbált elméleté. Pártunk tevékenységében a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar forradalmi munkásmozgalom és saját csaknem hat évtizedes harcának tapasztalataiból indul ki, épít a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalataira, nemzetközi kommunista mozgalom minden osztagának tapasztalataira. A marxista-leninista elmélet mélyebb elsajátítása. a társadalomtudományok új eredményeinek ismerete és alkotó alkalmazása a fő forrása, s egyben biztosítéka annak, hogy a párt sikeresen vezesse a szocialista építőmunkát. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a párt, a párttagság még felkészültebben teljesítse feladatát a politika valóra váltásában, a közéletben, a munkában, és eredményesen mozgósítsa a társadalom erőit szocialista nemzeti céljaink elérésére. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a párt egész tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet foglal el. A marxista propagandában meghatározó szerepe van a pártoktatásnak. Hazánkban az utóbbi időben évente átlagban több mint 2 millió 200 ezer ember vett részt marxista—leninista képzésben, tanulmányozta ideológiánkat a pártoktatásban, a KISZ-, a szak- szervezetek, a Hazafias Népfront szervezésében és az egyetemeken, főiskolákon. A szervezett pártoktatásban tavaly a párttagok 73 százaléka, s rajtuk kívül jelentős számú pártonkívüli tanult. Az egyetemek és a főiskolák nappali és levelező tagozatain mintegy 110 ezren foglalkoztak a marxizmus—leninizmus elsajátításával. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás megnövekedett figyelmet fordított az ideológiai kérdésekre, hozzájárulva eszméink terjesztéséhez. O A pártoktatás szervezete megfelel a követelményeknek. A különböző oktatási formák — előadássorozatok, vitafórumok, tanfolyamok, esti iskolák, esti egyetemek, pártiskolák — egymást kiegészítő, egymásra épülő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a párttagoknak és a pártonkívülieknek a folyamatos ismeretszerzést és a magasabb szintű továbbképzést is. Az MSZMP Politikai Főiskolája, budapesti és megyei oktatási igazgatóságai, amelyek megkülönböztetett szerepet töltenek be a pártoktatásában, eredményesen végzik munkájukat. A pártoktatás tartalma általában megfelel a politikai és ideológiai szükségleteknek, a x'észtvevők érdeklődésének. A filozófia, a politikai gazdaságtan, a munkásmozgalom története mellett kellő hangsúlyt kaptak benne társadalmi életünk fő kérdései. Az oktatás színvonala javult; a propagandisták a marxista társadalomtudományok legújabb eredményeinek ismertetésére törekedtek. A Központi Bizottság elismerését és köszönetét fejezi ki annak a mintegy 42 ezer propagandistának, oktatónak, s több tízezer előadónak, akiknek túlnyomó része társadalmi munkában tudásával, szorgalmával a legtöbbet tette és teszi a párttagok marxista—leninista isme- (Folytatás a 2. oldalon.) Fejlődött a gazdálkodás, erősödött a szövetkezeti demokrácia A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének az elmúlt esztendőben az összes termelés 30 százalékkal haladta meg az 1971. évi szintet. Az átlagnál nagyobb volt a fejlődés a szántóföldi növénytermesztésben, az ipari szolgáltató tevékenységben. Ezzel szemben mérsékeltebb ütemben fejlődött a kertészet és az állattenyésztés. Folytatódott a nagyüzemi termelési alapok fejlesztése. Mindez együttjárt az ipari eredetű anyagok növekvő mértékű fel- használásával, a korszerűbb termelési módok térhódításával. A tagszövetkezetek egy része az új technika gyors ütemű alkalmazására nem készült fel eléggé. A termelési költségek növekedésével nem tartott lépést az eszközkihasználás. A hatékonyság alacsony szintje párosult a körzet földterületeinek korlátozott termőképességével, az egyre nagyobb mértékben jelentkező munkaerőgondokkal, és nem utolsósorban szervezési, vezetési hiányosságokkal. Mindez differenciálta a tagszövetkezetek termelési eredményeit. Az ellentmondások megszüntetésére a szövetkezetek számos intézkedést tettek. Nagyarányú területi és eszközkoncentrációt valósítottak meg. A két kongresszus között 109 egyesülés volt. Az egy szövetkezetre jutó átlag- terület 3666 hektár, melyből közös művelésű 3200 hektár. A területi koncentráció lehetővé tette a technikai fejlődést, a termelés szerkezetének egyszerűsítését, a szakosítást. Főként a szántóföl(Folytatás a 3. oldalon.) Bővítik a vízmű hálózatot Jó ütemben halad Bátyán a Fajsszal összekötő 300 milli. méteres vízvezeték építése. Ha ez a 11 kilométeres szakasz elkészül, Fajszot és Dusnokot is bekötik a kalocsai regionális vízmű hálózatába. Brandt József, a halasi vízmű kotrógépkezelője naponta 100—150 méter árkot ás. A nő- és gyermekvédelemről, a múzeumi hálózat fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács végrehajtó bizottsága szerdán délelőtt Kecskeméten. A testület az anya- és csecsemővédelem helyzetével, feladataival, valamint a múzeumi hálózat fejlesztésének programjával foglalkozott az Egészség- ügyi, illetve a Kulturális Minisztérium képviselőinek jelenlétében. Az egyik téma az egészségügyi ellátás állandó közfigyelemmel kísért ágazatához tartozik, a másik pedig friss közművelődési törekvéseink fényében nyeri el fontosságát. Az egészségügyi osztály vezetője számolt be azokról a változásokról, amelyek az utóbbi tíz esztendőben az anya- és gyermekvédelem javulását eredményezték. Bár a szakemberhiány sok helyütt okoz gondokat, a fejlődést érzékelteti, hogy a szolgálatot ellátó szakorvosok száma a korábbi 33-ról 47-re emelkedett, s tavaly már 227 védőnő vette ki részét a gondozásból. Három esztendeje nő- és családvédelmi tanácsadók is dolgoznak Bács-Kiskunban. Mind többen igénylik ezt a fajta megelőző és gyógyító munkát. Mint ismeretes, a népesedéspolitikai intézkedések hatására emelkedik a születések száma. Ezzel egyidejűleg a szülészeti ágyak száma csaknem másfél százzal növekedett; Kecskeméten, Baján és a kiskunhalasi kórházban sikerült bővíteni az újszülött részlegeket. A korszerű műszerek beszerzéséhez a városi tanácsoknak a saját forrásaikból is hozzá kell járulniuk. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben gyarapodjanak a bölcsődei helyek, főleg a városokban, ahol a legnagyobb a zsúfoltság. Második napirendi pontként a múzeumi hálózat helyzetével és fejlesztési feladataival foglalkozott a végrehajtó bizottság. A jelentést a művelődésügyi osztály vezetője terjesztette elő. A fejlesztést jórészt az úgynevezett kisgyűjtemények és kiállítóhelyek életre hívása jellemezte a városi anyagok bővítése mellett. A megyei hálózat több állandó és emlékkiállítással gazdagodott Kiskunfélegyházán, Szalkszent- mártonban, Lajosmizsén és Kecskeméten a jelenlegi évtizedben. A fokozódó követelmények szerint felújítják a bajai múzeumot és kiállítást, további helyiségeket kap a gazdag kalocsai gyűjtemény, megfiatalodik a kiskun- halasi intézmény épülete. Közművelődési céljaink sürgetik, hogy mielőbb közönség elé kerüljenek a Katona József Múzeum tudományosan feldolgozott gyűjteményei, a város múltjának, munkásmozgalmi hagyományainak emlékei. Mindennek majd az Ókollégium épülete ad helyet, miután központi múzeummá alakítják át. A bajai állandó kiállítás az Oltványi- és a Nagy István-hagyaték, valamint a bajai festők műveinek bemutatásával egészül ki. Kalocsán várostörténeti és néprajzi, Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason komplex helytörténeti kiállítás gazdagítja a képet a jövőben. A két témához tizenegyen szóltak hozzá a vitában. A végrehajtó bizottság végezetül bejelentéseket tárgyalt. H. F.
