Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-27 / 254. szám
* IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: napközben általában kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt, Időnként megélénkülő délkeleti, déli szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2. plusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet általában lóit,a tartósan ködős helyeken (—3 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 254. szám Ára: 90 fillér 1976. október 27. szerda Ülés^artott s^Iagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsáj A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. október 26-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagság marxista—leninista felkészültségéről, a párt propaganda- munkájának főbb tapasztalatairól szóló jelentést, és egyéb kérdésekben döntött. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Befejezte munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma Az SZKP Központi Bizottságának ülése október 26-án befejezte a vitát a Szovjetunió 1976—1980. évi ötéves állami népgazdaságfejlesztési tervének kérdéseiről, az 1977. évi népgazdaságfejlesztési tervről, az 1977. évre szóló állami költségvetésről és az 1975. évi állami költségvetés felhasználásáról. Az e kérdésekről folytatott vitához a tegnapi napon is sokan hozzászóltak; párt- és állami vezetők, akadémikusok, kolhoztagok. Az SZKP Központi Bizottságának ülése a beszámoló alapján határozatot fogadott el. A plénum megvitatott szervezeti kérdéseket: J. P. Rjabo- vot, az SZKP Központi Bizottságának titkárává választották. A Központi Bizottság póttagjából a Központi Bizottság tagjává léptették elő V. A. Karlovot, K N. Beljakot és F. T. Morgunt. A Központi Bizottság ülése ezzel befejezte munkáját. Mint ismeretes, a plénum hétfői ülésén nagy beszédet mondott Leonyid Brezsnyev. A moszkvai rádióban hétfőn este hangzottak el az első kommentárok és ezek az SZKP KB főtitkárának beszédéből főként a szovjet gazdasági életre vonatkozó részeket emelték ki, rámutatva, hogy a most véglegesítendő tizedik ötéves tervben „minden eddiginél hatalmasabb méretek, gazdasági mozgatóerők” jellemzik az ország gazdaságának fejlődését. Leonyid Brezsnyev — emelték ki a moszkvai hírmagyarázók — nagyszabású szociális programot is előterjesztett, amely a tervbevett béremeléseket, nyugdíj-emeléseket, a lakásépítkezés további fokozását foglalja magában. A főtitkár ezúttal is nagy teret szentelt a mezőgazdaság problémáinak és nagy feltűnést keltett az a bejelentése, hogy a Szovjetunió ez évi gabonatermése elérte a 216 millió tonnát. Megfigyelők szerint ez nem csupán az idei terv teljesítését jelenti (az ötéves tervben 215—220 millió tonna szerepel), hanem — minthogy a betakarítási munkák még mindig folynak —, egyben rekordot is ígér, vagy a legrosz- szabb esetben a második legnagyobb termést az ország történetében, ami kétségtelenül kihatással lesz a mezőgazdaság más ágazataira, a könnyű- és az élelmiszeriparra is. A Brezsnyev- beszéd egyik legfontosabb megállapításaként idézik Moszkvában a főtitkár szavait arról, hogy a szovjet gazdaságban ma nincs égetőbb feladat, mint az agrárszektor fellendítése a korszerű ipar szintjére. (MTI) Kommunista aktívaértekezlet az egészségügy időszerű feladatairól A megyei egészségügy különböző munkaterületein dolgozó kommunisták — köztük kórházigazgatók, főorvosok, orvosok, középkáderek — részvételével kedden délután értekezletet tartottak Kecskeméten. A tanácskozást Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának alosztályvezetőjét, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettest és dr. Major Imrét, ia Bács-Kiskun megyei tanács elnökhelyettesét. Megnyitójában Katanics Sándor hangsúlyozta, hogy ennek a most első ízben megrendezett, ilyen jellegű kezdeményezésnek a célja: számba venni a fejlődés eredményeit, s vitatkozni a legfontosabb feladatok megoldásáról; a szakma néhány fontos területét érintve egyetértést teremteni, majd az együttes cselekvés síkjára lépni. A megnyitót követően került sor az aktívaülés vitaindító előadására. Dr. Vajtai István, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője vitaindítójában Bács-Kiskun megye egészségügyének időszerű feladatait foglalta össze. Mondandójában három fő kérdéscsoportot érintve szólt az integrációról, mint az előttünk álló időszak egyik legfőbb feladatáról, majd pedig ennek legfontosabb feltételéről, az orvos- és középkád er-utánpótlás»- ról. A továbbiakban az orvosetikával összefüggő néhány kérdést érintett, különös tekintettel az Egészségügyi Minisztériumnak az idén e tárgyban kiadott állásfoglalására. — Az V. ötéves terv egészség- ügyi tervszámai és főbb célkitűzései a megyében ismertek — mondotta. — A tervidőszak legfontosabb feladata az új megyei kórház felépítése és működésének megszervezése. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a bajai, a kiskunfélegyházi és a kiskun- halasi kórházak felújítási munkáit. A rendelőintézetek legfőbb gondja a szakorvoshiány. Nem kisebb jelentőségű tennivaló a beteggondozó-intézetek szervezetének felülvizsgálata és a hálózat bővítése. Az alapellátásban nem annyira a számszerű fejlesztésben látjuk feladatainkat, inkább a körzeti orvosi hálózat olyan értelmű megerősítésében, ami a szakmai teljesítőképesség fokozását, a túlterheltség csökkentését, a felszereltség és a munkakörülmények javítását célozza. Általában érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a körzeti orvosi munka megkapja reális értékét. — Szakmai értekezleteink közös jellemzője — folytatta az előadó —, az a visszatérő kívánság, hogy legyünk következetesek elhatározásaink valóravál- tásában, a határozatok végrehajtásában. Nem üres szólam, hanem megcáfolhatatlan igazság az, hogy a politika sorsa mindenekelőtt a végrehajtásban, s annak első vonalában, a munkahelyen dől el. Van már tapasztalatunk a gyógyító-megelőző intézményrendszer korszerűsítésében, sőt sikerült a vezetők csoportján belül a feladatokat egységesen értelmező és hittel tevékenykedő kollektívát kialakítani. Ez indulásnak megfelel ugyan, de a megvalósításhoz még kevés. A végrehajtáshoz olyan feltételek is szükségesek, amelyek idejében (Folytatás a 3. oldalon.) A gyarapodás gondjai Megyénk városaiban erőteljesen növekszik az iskolai tanulócsoportok létszáma. A padsorokat egyre több helyen kell megtoldani újabb ülőhelyekkel, szaporodnak a délelőtt és délután váltakozó tanítások. Az igazgatók mind gyakrabban teszik szóvá, hogy a szükséges tantermek hiánya miatt nem tudják kielégíteni a szakköri foglalkozások iránt mutatkozó igényeket, nem tudnak elegendő számú napközis csoportot szervezni, és a nagy létszámú, zsúfolt tantermekben romlik a pedagógiai munka hatékonysága. A tanítók és tanárok érthető módon nehezebben tartanak fegyelmet, és az oktatás is nagyobb szellemi erőfeszítést igényel tőlük a 35—40-es létszámú osztályokban, mint azokban, ahol ennél lényegesen kevesebb gyermek van a gondjaikra bízva. A népességpolitikai határozatok kedvező hatásáról évről évre gyarapszik az alsótagozatosok száma. A városi tanintézetekben ugyanakkor az elsőosztályosok egyenletes növekedésével azonos, sőt azt jóval meghaladó mértékben bővül valmennyi tanulócsoport. Statisztikai kimutatások jelzik, hogy a városokba beköltöző családok iskoláskorú gyermekeket hoznak magukkal, akiknek az elhelyezéséről gondoskodni kell. Egyebek között a kecskeméti Széchenyivárosi iskola osztálytermeinek fokozódó zsúfoltsága példázza, hogy a lakásépítési programot kísérő művelődési beruházások késlekedése, elhúzódása milyen kedvezőtlenül befolyásolhatja a már működd oktatási intézmények munkáját, és milyen nehéz helyzetbe hozhatja a nevelőtestület tagjait. Bács-Kiskun megye ötödik ötéves tervében kétszázhuszonhat új tanterem létesítését irányozták elő. Ezek közül hetvenkettőt célcsoportos beruházásként a városokban építenek fel. Kecskeméten két 16 tantermes iskola létesítése a feladat, Baja tizenkét, Kiskőrös, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza nyolc-nyolc, Kalocsa pedig négy osztályteremmel gyarapszik 1980-ig. Miért fontos erről beszélnünk? Mint az MSZMP megyei bizottságának ülésén is megállapították, a jelenlegi ötéves tervidőszakban 1,4 milliárd forint értékű beruházásra még nem talállak kivitelezőt az építőipari vállalatok túlterheltsége miatt. Félő, hogy a kapacitáshiány következménye az általános iskolai hálózat bővítésére is kihat — elsősorban azért, mert a tanácsok késlekedve rendelik meg a terveket, és nem időben keresik meg az építőipari vállalatokat. Ahol nem tesznek meg mindent — már most — a létesítmények határidőre való elkészüléséért, azaz a beruházások megfelelő előkészítéséért, ott súlyos gondokkal számolhatnak az évtized végén. Ezért idézhető követésre méltó példaként a kiskunfélegyházi városi tanács, amelynek illetékesei már a közelmúltban megtartották a 8 tantermes általános iskola létesítésének szerződés-egyez- tető tárgyalását a tervező vállalattal. Idejekorán láttak hozzá a beruházás előkészületei munkálataihoz, és így feltehetően nyugodtan néznek a jövő elé. P. M. A munka hatékonyságának növelése nemcsak egy adott gazdaság vagy üzem belső ügye, hanem az egész népgazdaságé. Mivel a vásárlók igénye nő, ehhez kell igazodni a termelésnek is. A lehetőségek adottak erre. Itt van például a kedvezményes kamatfeltételek mellett igénybevehető exportnövelő hitel. A Magyar Nemzeti Bank Bács- Kiskun megyei Igazgatóságán szinte korlátlanul áll hitel a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, ha azt olyan beruházásokra fordítják, amivel több exportképes termék állítható elő. Eddig öt állami gazdaság kért ebből a támogatási formából. A kalocsai 6 millió forintot kapott a fűszerpaprika-termelés, a városföldi 11 milliót az almatermesztés, a hosszúhegyi 15 milliót az almatermesztés mellett a kukorica- és búzatermesztés gépesítésére, a bácsalmási ugyanennyit a napraforgó-termesztés fejlesztésére, a helvéciai 8 millió forintot szintén az almatermesztés hatékonyabbá tételére. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer és a hozzá tartozó gazdaságok is éltek a lehetőséggel. Tavaly a nagybaracskai Haladás, a vaskúti Bácska, a kunpeszéri Parasztbecsület, a homokmégyi Aranykalász, a solti Szikra Termelőszövetkezet összesen 12 millió forintot kért exportnövelő beruházásokra. Az idén csaknem húsz termelőszövetkezet összesen 33 millió forintot vett igénybe erre a célra. A pénzt a kukoricatermelés gépesítésére fordították. Á csávolyi Egyesülés Termelő- szövetkezet például még 1973-ban csatlakozott a nádudvari iparszerű kukoricatermesztési rendszerhez. A tőkés importból származó gépsor megvásárlására devizahitel-szerződést kötöttek a KITE-vel. A gépek ellenértékét — amely csaknem 100 ezer dollár volt — a többlettermésből fizetik vissza. A korszerű termesztési eljárás bevezetése kiváló eredményt hozott. Amíg 1973-ban 3300 tonna kukorica termett a gazdaságban, a tavalyi meghaladta az 5500 tonnát, holott a fejlesztési irányzatban csak 1978- ra számítottak 4 ezer tonnára. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a hitel, amit rövidesen vissza is fizet, előnyös volt a szövetkezetnek. ‘ B. Z. JELENTŐS ANYAGI TÁMOGATÁSSAL fejlesztik a szolgáltatást A megye tizenöt éves szolgáltatásfejlesztési terve a legsürgősebb tennivalók közé sorolja a textiltisztítási tevékenység bővítését. Ezt a szolgáltatást Bács megye nagyobbik részén a kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet végzi. Fejlesztési terveik összhangban állnak az átfogó helyi koncepcióval. A tervidőszakban beruházásaik közül elsőként Kecskeméten, a szövetkezet központi telepén felépített új mosócsarnok készült el. Az üzempróbát október első felében kezdték meg, s november 7-re adják át a létesítményt. A 16 milliós beruházáshoz a szövetkezet 3 millió forintos támogatást kapott a megyei tanácstól a központi szolgáltatásfejlesztési alapból, másfél millióval pedig a KISZÖV járult hozzá a fejlesztéshez. — A mosócsarnok munkaterülete mintegy ezer négyzetméter — mondja Faragó Lajos, a szövetkezet elnöke. — Egy nyolcórás műszak alatt 14—16 mázsa ruhát képes itt kimosni, kivasalni a korszerű gépeikkel 20—22 dolgozó, összehasonlításul: a régi mosodában negyedekkora terület sem volt, s ugyanennyien naponta 8 mázsa ruhát mostak ki. A munkakörülményeket pedig nem is lehet egy napon említeni. Üzembe helyeztünk egy 150, két ötven és egy-egy 25, illetve 10 kilogrammos mosógépet. Ezenkívül munkába állítottunk egy nagy teljesítményű és egy kisebb vasalógépet. Közelebbi terveink között szerepel, hogy — fejlesztési lehetőségeinktől függően — kiegészítő gépeket, haj- togatót és köpenyvasaló gépsort vásárolunk. Ügy tűnhet most, hogy a csarnok feleslegesen tágas, de ez teszi lehetővé, hogy a mosás iránti igények növekedésével lépést tartsunk. Számításaink szerint ez az épület tíz évre oldja meg a gondjainkat. Napról napra növekszik a kö- zületek kereslete ez iránt a szolgáltatás iránt. A telepen a nagy tételek mosása gazdaságosan végezhető. A lakosság részére is előnyös ez a beruházásunk, mert a most még igen hosszú vállalási időt fokozatosan két hétre tudjuk lecsökkenteni. Ennél lényegesen gyorsabb (Folytatás a 3. oldalon.) • A felvételen látható az új csarnok csaknem valamennyi berendezése. • A régi üzemben a kimosott ruha szétválogatására és tárolására bL zony nem volt Ilyen tágas hely — mondja Patkós Józsefné, expediáié. (Tóth Sándor felvételei.) Exportnövelő beruházások a mezőgazdaságban
