Petőfi Népe, 1976. október (31. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1976. október 27. események •/ sorokban HAVANNA ____________ „A természeti kincsek védelme, és a nemzeti függetlenségért ví­vott harc” — ez a témája annak a Havannában most folyó nem­zetközi szimpóziumnak), amelyen a Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a Béke és Szofciali-zmus című folyóirat szer­kesztősége együttesen hívott ösz- sze. A szimpózium munkájában 15 latin-ameriklai ország kom­munista és munkáspártjainak de­legációi vesznek részt. DAR ES SALAAM ~ A Comore-szigetek kormánya követeli, hogy november 12-ig feltétel nélkül vonják ki Mayot- te-szigetéről az ott állomásozó francia csapatokat és adminiszt­ratív személyzetet, mivel ez a szi­get áz ország elidegeníthetetlen részét képezi — jelentette ki Sa­lim Himidi, a Comore-szigetek belügyminisztere. SANTIAGO A chilei katonai junta hétfőn bejelentette, hogy engedélyezi a külföldre menekült chileiek ha­zatérését, azzal a feltétellel, hogy visszatérésük után nem vesznek részt politikai tevékenységben. Az erről szóló közlemény szerint a hazatérni szándékozók kérel­mét a belügyminisztérium bírál­ja el és a belügyi szervek dön­tik el, hogy visszatérhetnek-e Chilébe, vagy sem. Az 1973 szep­temberi véres puccs után chileiek tömegei hagyták el az országot — az elmenekültek pontos szá­mát máig sem közölték. (UPI) PÁRIZS Két pokolgépes merényletet követtek el hétfő éjszaka párizsi bankintézmények ellen. A rob­banások anyagi károkat okoztak, emberáldozatot azonban nem kö­vetellek; A tettesek egyelőre is­meretlenek. (AFP) ERŐSZAK NÉLKÜL Az ENSZ-ben megkezdődött a szovjet javaslat vitája , ■ . ■ . j ,. . r} . > .v , • ..or Hétfőn megkezdődött az ENSZ közgyűlésében erőszak alkalma­zásáról való lemondást tartalma­zó szerződés megkötésére beter­jesztett szovjet javaslat vitája. Az előreláthatólag egyhetes vita el­ső felszólalója Vaszilij Kuznye- cov, szovjet külügyminiszter első helyettese volt. a szovjet diplo­mata hangsúlyozta, hogy az új kezdeményezés, szerves része an­nak a következetes harcnak, ame­lyet a Szovjetunió a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésének le­nini elve, a nemzetközi feszültsé­gek csökkentése és a világbéke erősítése érdekében folytat. A szovjet felszólaló emlékű-ve­tett arra, hogy az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let záróokmányának aláírói, va­lamint — több dokumentumban — az el nem kötelezett országok is már leszögezték, hogy az erő­szakról való lemondást a nem­zetközi kapcsolatok egyik legfon­tosabb elvének tekintik. A Szov­jetunió úgy véli — mondotta Kuznyecov —, hogy a nemzetközi enyhülés jelenlegi időszakában megértek a feltételek újabb lé­pés megtételére, amely elősegíte­né ennek az elvnek az általános­sá válását a nemzetközi gyakor­latban. Mauritius, India, Ciprus és Szaúd-Arábia képviselői felszóla­lásukban elvi támogatásukról biztosították egy ilyen szerződés megkötésének gondolatát. Honvédelmi szervezetek tanácskozása A Magyar Honvédelmi Szövet­ség rendezésében kedden meg­kezdődött a szocialista országok honvédelmi szervezetei anyagi és technikai küldöttségeinek 4. tanácskozása Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Kuba, az NDK, Magyarország, Mongólia, Románia és a Szovjetunió hon­védelmi szervezetei küldöttségei­nek részvételével. A tanácsko­zást Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára nyitotta meg. A küldöttek áttekintik a Moszkvában tartott 3. tanácsko­záson megszabott feladatok vég­rehajtásának helyzetét. Ezen túlmenően felmérik és egyezte­tik a honvédelmi szervezetek anyag- és eszközigényeit az 1981—85-ös időszakra. Külügyminiszterek megbeszélésével folytatódott az arab csúcsértekezlet Kereszty András, az MTI tu­dósítója jelenti: Kedden reggel a külügyminisz­terek tanácskozásával folytató­dott Kairóban az arab országok csúcsértekezlete. Ezen a napon már jelen volt az ülésteremben az Arab Liga valamennyi tagál­lama. Hétfőn este Kairóba érke­zett Abdel Moneim El-Honi lí­biai külügyminiszter, s a keddi tanácskozáson már részt vett a líbiai küldöttség is. Az eredeti tervek szerint délben már az ál­lamfőknek kellett volna ülésez­niük, de tanácskozásukat dél­utánra halasztották, mert a kül­ügyminiszteri megbeszélés a vártabbnál hosszabbra nyúlt. A miniszterek zárt ajtók mö­götti tanácskozásáról csak annyi került nyilvánosságra, hogy „technikai részletkérdésekről” volt szó. Jól tájékozott körök szerint azonban ezek a „techni­kai” kérdések igen lényegesek voltak: a Libanonba küldendő arab békefenntartó erők költsé­geinek fedezéséről tanácskoztak és arról, mely országok adjanak kontingenst ebbe a haderőbe. Az Arab Liga kimutatása szerint ha­vonta minden ezer katona a bé­kefenntartó erőkben 1 mil­lió dollárba kerül. Így a Ri- jadban javasolt 30 ezer fős bé­keerő évi 360 milliós költségve­tést igényel. Ismeretessé vált ugyanakkor, hogy a hétfői állam­fői konferencián Jasszer Arafat felvetette: miért van szükség Li­banonban 30 ezer fős békefenn­tartó erőre, mikor a libanoni hadsereg teljes létszáma 14 ezer. A délután 2 órakor tartott tá­jékoztató szerint a külügymi­niszterek megegyeztek a megvi­tatásra került témákban, a rész­letkérdések kimunkálására azon­ban még egyszer — délután 6 órakor ismét összeültek, s ez­után terjesztették dokumentu­maikat az este 7-kor megkezdett államfői tanácskozás elé. (MTI) Megnyílt az UNESCO általános értekezlete NAIROBI Nairobiban kedden Jomo Ke- nyatta kenyai államfő megnyi­totta az ENSZ nevelési tudomá­nyos és kulturális szervezetének, az UNESCO-nak 19. általános ér­tekezletét. A csaknem 6 hetes tarácskozáson 138 tagország mintegy 3000 küldötte vesz részt. Az UNESCO titkársága által előkészített napirend szerint az értekezleten a fő figyelmet a világbéke megszilárdításának, a a nemzetközi együttműködés ki- szélesítésének kérdéseire fordít­ják. Egyebek között megvitatják az UNESCO legutóbbi határoza­tainak végrehajtását, az emberi jogok biztosításának, a gyarma­tosítás és a fajüldözés felszámo­lásának vonatkozásában. Nagyjelentőségűek a Szovjet­unió által az értekezlet elé ter­jesztett határozati javaslatok a fegyverkezési hajsza megakadá­lyozásáról, a fegyverkészletek felhalmozásának megszüntetésé­ről és a katonai kiadások csök­kentéséről, valamint a kölcsönö­sen előnyös, egyenjogú kulturá­lis és tudományos együttműködés fejlesztéséről. KÍNA ________________ A z összeesküvők fejét követelik A híres pekingi egyetemen, a Peita-n a hét elején tacepaok százai jelentek meg, hirdetve, hogy „addig nem nyugszunk, amíg az összeesküvők életben vannak”. Halált követelnek Vang Hung- ven, Csang Csun-csiao, Csiang Csing és Jao Ven-jüan fejére a plakát-szerzők, akik szerint csak ettől várható „a nép haragjának elülése”. Hivatalosan egyébként azt sem közölték eddig, valóban le­tartóztatásban vannak-e a né­gyek, és „nincs megjegyzésünk” volt a külügyminisztérium rea­gálása azokra a szállongó híresz­telésekre, hogy Csiang Csing- ékat esetleg ki is végezték már. A kínai lapók kedden szinte valamennyi oldalukat a vasárnapi pekingi nagygyűléssel egyidőben megtartott vidéki összejövetelek­nek szentelték. Sanghajban, Tiencsinben és a tartományi fő­városokban százezrek és milliók éltették Hua Kuo-fenget, az új kínai elnököt és „a nagy győ­zelmet a pártellenes csoport” fö­lött. (MTI) Kozmosz-863-zoJsaíí öJorilruJloj ss.vz.ao A.Szovjetunióban — .a világűr további kutatása céljából — hét- lón Föld körüli pályára bocsá­tották a Kozmosz—863 mestersé­ges holdat. A mesterséges hold berendezései előírásszerűén mű­ködnek. (MTI) • Képünkön: JCenyatta elnök ünnepélyesen megnyitja az értekezle­tet. (Telefoto—A>.) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ma Jugoszláviába utazik. Sokoldalúan fejlődnek a magyar-jugoszláv kapcsolatok A magyar—jugoszláv kapcso­latok sokoldalúan, a jószomszédi viszony szellemében fejlődnek. A párt- és államközi kapcsola­tokban rendszeresek a magas szintű találkozók és tárgyalá­sok, amelyek ösztönzően hatnak az együttműködésre. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink Jugo­szlávia egyes köztársaságaival is. Közvetlen kapcsolatok épül­tek ki mindhárom szomszédos köztársasággal. A két ország közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésén, ko­ordinálásán magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság munkálkodik. Üléssza­kaira és társelnökeinek találko­zóira rendszeres időközönként kerül sor. A magyar—jugoszláv árucsere­forgalom az 1971—1975. évi idő­szakban az előirányzottnál 25 százalékkal volt magasabb, az előző ötéves időszak forgalmá­hoz képest pedig kétszeresére nőtt. A további bővítéshez jó keretet biztosít az 1976—1980-as évekre szóló, az árucsere- és a szolgáltatási forgalomra vonat­kozó egyezmény, amelynek alap­ján e kapcsolatok csaknem meg- ketszereződnek a megelőző terv­időszakhoz képest. Az_ utóbbi években nagy volu­menű kölcsönös termékszállítá­sokat előirányzó, hosszútávú együttműködési formák alakul­tak ki. Húsz évre szóló szerződés alapján hazánk papírfát szállít Jugoszláviába, évi 80 000 tonna cellulóz ellenében. Hasonló kons­trukcióval 15 esztendős szerződés jött létre foszfát-műtrágya szál­lítására jugoszláv vegyianyagok ellenében. A gépek és a berendezések a két ország közötti árucserefor­galom _ 30 százalékát teszik ki. Jelentősen a Jugoszláviába irá­nyuló gép- és berendezés-szál­lítások, így az obrováci timföld­gyár fővállalkozásban történő építése, vagy a motorvonat-el­adások. Magyarország részt vesz a jugoszláv (Adria) kőolajvezeték megvalósításában. Jugoszláviában több híd épült úgy, hogy acélszerkezetét a komplex külkereskedelmi válla­lat közreműködésével a Ganz- MÁVAG készítette és szállította. A mezőgazdaság területén ve­tőmagtermesztésre, új búza- és kukoricafajták kitenyésztésére irányuló együttműködés alakult ki magyar és jugoszláv kutató- intézetek között. Széles körű az együttműködés a vízügy területén is. Jelentős, hogy legutóbb egyezményt kö­töttünk és ratifikáltunk a Drá­ván történő hajózás szabályozá­sáról. Hároméves időszakra szóló munkaterv alapján eredménye­sen fejlődnek kulturális kapcso­lataink. Az 1974—76-os időszakra szóló munkaterv a korábbihoz képest jelentős gazdagodást tükröz a kapcsolatokban. Kiterjed a tudo­mány, a felső- és közoktatás, va­lamint a kulturális élet minden területére. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiának több jugo­szláviai akadémiával közvetlen megállapodásai vannak, ugyan­így az akadémia egyes kutató- intézeteinek ottani partnerek­kel. Mintegy húsz magyar fel­sőoktatási intézmény együttmű­ködési kapcsolatot alakított ki jugoszláviai hasonló intézmé­nyekkel. Élénk a kapcsolat az írószö­vetség vonalán, kölcsönösen éá rendszeresen részt vesznek egy­más nemzetközi irodalmi ren­dezvényein. Az elmúlt időszak­ban jelentős kulturális esemény volt az Állami Operaház ba­lettkarának vendégszereplése a dubrovniki nyári játékokon. A Budapesti Nemzeti Színház együttese Belgrádban és Szabad­kán szerepelt, a Belgrádi Nem­zeti Színház társulata pedig si­keres vendégjátékot bonyolított le a fővárosunkban és vidéken. A kulturális kapcsolatok sajá­tos területe a nemzetségek vo­natkozásában nyújtott kölcsönös segítség és rendszeres együttmű­ködés. Mindkét részről fontos­nak tartjuk a nemzetiségek kul­turális ellátottságának növelését. Ehhez, valamint nyelvük, hagyo­mányaik ápolásához szükséges feltételek, biztosítását. Így példá­ul mindkét államból nemzetiségi fiatalok ösztöndíjasként és ön­költséges alapon a másik ország­ban végzik tanulmányaikat. Rendszeres formája az együtt­működésnek ezen a területen, hogy minden nyáron megrende­zik a nemzetiségi tanárok szak­mai továbbképzését, és ezekre kölcsönösen előadókat hívnak és küldenek a másik országból. Együttműködési kapcsolatok alakultak ki a két ország között a rádió és a televízió területén is. Az utóbbi években gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt szép. _eredmények szü­l ettek a határm^ti övezetek sok­oldalú együttműködésének fej­fejlesztésében. Több magyar me­gye és határmenti város épített ki hatékony együttműködést, testvérkapcsolatokat jugoszláv szomszédos területekkel és váro­sokkal. Ezek a kapcsolatok az életnek szinte minden területé­re kiterjednek. Ebben az eszten­dőben írtuk alá, s 1977. január elsejével lép életbe a két ország közötti új határmenti árufor­galmi egyezmény. Ez a határ­menti árucsereforgalom és szol­gáltatáson kívül a gazdasági együttműködésre is kiterjed. Az együttműködés lehetőségeit szé­lesítik a határmenti övezetek lakosságának utazási könnyíté­sei. A két ország és népe életé­nek megismerésében egyre je­lentősebb szerepet tölt be a köl­csönös turizmus. (MTI) GENF__________________________ R hodézia-tárgyalások Ha nem kerül sor újabb ha­lasztásra, holnap Genfben meg­kezdik a Rhodesia-tárgyalásokat, amelyeken Ivor Richard brit ENSZ-nagykövet elnökletével az afrikai ország nemzeti felszaba­dító mozgalmainak képviselői, köztük az egységfrontban fellé­pő Joshua Nkomo és Robert Mu­gabe vesznek részt, továbbá a fe- hértelepes-rendszer vezetői, kö­zülük a legismertebb, Ian Smith miniszterelnök. A aokat látott genfi konferen­ciaváros most meglehetősen szo­katlan eszmecsere színhelye lesz. Az Afrika délkeleti szögletében elterülő Rhodesia (népének nyel­vén: Zimbabwe) forma szerint mindmáig brit gyarmat, tényle­gesen azonban több mint egy év­tizede független állam. A genfi tárgyalások témája mégis az, ho­gyan adják1 át a hatalmat az or­szág őslakosságának. Rhodesia negyedmillió fehértelepese — még 1965 novemberében — azért szakadt el a brit anyaországtól, hogy ne kelljen átadnia a kor- mányrudat a hatmillió afrikai­nak, amikor a gyarmat elkerül­hetetlen felszabadulásának pilla­natában bevonják az angol zász­lót. Ezért mondják most igen lo­gikusan az őslakosság már Genf­ben tartózkodó képviselői, hogy nekik nem Smithékkel, nem a te. lépesekkel van tisztázni valójuk, az ő tárgyalópartnerük csak Anglia lehet. A tárgyalások másik különle­gessége az, hogy a kerékasztalra — amerikai csomagtervet tettek, amelyet Henrry Kissinger kül­ügyminiszter dolgozott ki. Az Egyesült Államok ugyanis tart tőle: a portugál gyarmatbiroda­lom összeomlását követően a nemzeti felszabadító mozgalom Angolában és Mozambikban dia­dalmasan végigsöpört hulláma átcsaphat a szomszédos Rhode­siára, sőt a Dél-afrikai Köztár­saságra is. Ez egyszerre veszé­lyeztetne a tőkés világgazdaság szempontjából létfontosságú nyersanyagforrásokat, s lényeges hadászati érdekeket — minde­nekelőtt az Atlanti- és az In­diai-óceánt összekötő tengeri utak szárazföldi támaszpont- halózatát. Washington diplomá­ciai közbelépése mögött az a tö­rekvés húzódik meg. hogy meg­próbálja az amerikai hatalmi és gazdasági érdekek szempontjából minél fájdalommentesebbé tenni — a felszabadító mozgalom nyo­mása közepette sokáig már el nem odázható — rhodesiai hata­lomváltást. Lássuk tehát, mi van az ame­rikai „csomagban”! A pontokból álló tervezet (ezért is nevezik csomagtervnek) azzal számol, hogy a fehértelepesek kisebbsége kétéves átmeneti időszak alatt adná át az ország irányítását az afrikai többségnek. Áz átmenet idején formailag egyenlő össze­tételű, valójában telepestöbbségű testületek vezetnék az országot: egy államtanács és egy minisz­tertanács. Az államtanács felerészben fe­hér, felerészben afrikai politiku­sokból alakulna, de elnöke fehér­telepes lenne; a posztra maga az államtanács dolgozná ki az új alkotmányt, s felügyelné a kormányt, sőt vétójoga lenne, ami azt jelenti, hogy megsemmi­síthetné a minisztertanács dön­téseit. A minisztertanács tehát annyi­ra alárendelt szerepet játszana, hogy csak elméleti értéke van az elképzelésnek, amely szerint eb­ben ai testületben a tagok több­sége és az elnök afrikai lenne. A tényleges hatalom szempont­jából kulcsfontosságú hadügyi és belügyi tárcát a fehértelepe­seknek tartanák fenn. A „csomagot” kibontva, igazán nem váratlan, hogy a Genf be ér­kezett afrikai politikusok eluta­sítják a tervezetet, mert az sok­kal inkább Smithék időnyerési lehetősége, semmint a tényleges hatalomátadás programja. Kivált, hogy azt is előirányozza: az át­meneti kormány megalakulásá­val fel kell oldani a Rhodesiá­val szemben meghirdetett nem­zetközi gazdasági vesztegzárat, és fel kell hagyni a fegyveres par­tizánharccal. Ez pedig egyértel­mű lenne azzal, hogy a Smithék számára kiskaput nyitó kor­mányzati forma kialakítása kö­zepette lemondanának, azokról az eszközökről, amelyekkel a tele­peseket egyáltalán bármilyen megállapodás betartására lehet szorítani. S. P. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Dr. Tímár Mátyás tárgyalásai Dr. Tímár Mátyás államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden Belgrádban megkezdte hivatalos tanácskozását vendég­látójával, Braniszlav Csolano- viccsal, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzójával, Cemovics szövetségi nén7"iF»vj titkárral (pénzügyminiszter) és Ászén Szimitcsievvel, a kormány tagjá­val, a magyar-jugoszláv gazda,, sági együttműködési bizottság ju­goszláv tagozatának elnökével. Az eszmecseréken a két fél köl­csönösen tájékoztatta egymást a gazdasági és pénzügyi helyzetről, szóvolt továbbá a kétoldalú bank- és pénzügyi kérdé<=°’— ame­lyekben mindkét ország érdekelt. (MTI) • A BKP KB ülése Szófiában kedden plenáris ülést tartott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülé­sen megvitatták az 1976—1980-as évekre szóló hetedik bolgár öt­éves tervet, valamint Bulgária jövő évi népgazdasági tervét. A két tervjavaslatról Sztanko To- dorov, a BKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, miniszterelnök tartott beszámolót. A plénum a megvitatott kérdésekben egyhan­gúlag elfogadott ’-~**rozatot ho­zott. Személyi kérdésekkel foglal­kozva a plénum felmentette Sza­va Dlbokovot, a BKP KB titkár­ságának tagsága alól. A '-’—in­tésre Szava Dlbokov miniszterel­nök-helyettessé törté”* kinevezé­se miatt került sor. (MTI) • Együttműködési megállapodás Az atomenergia békés felhasz­nálásáról szóló együttműködési megállapodást írtak alá kedden Rómában az olasz atomenergiai bizottság (CNEN) és az Országos Atomenergia Bizottság között. Az egyezményt magyar részről dr. Osztrovszki György, az OAB elnöke, olasz részről ' Ezio Cle- mentel, a CNEN elnöke írta alá. Az aláírásnál jelen volt Palotás Rezső, hazánk római nagykövete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom