Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 30. Fehérköpenyes fiatalok parlamentjén Fehérköpenyes asszisztensnők, ápolónővérek, laboratóriumi dolgozók, fiatal orvosok foglaltak helyet a kiskunhalasi Semmelweis kórház egyik termében. Az egészségügyi dolgozók ifjúsági parlamentjén dr. Makay László igazgató először az új intézmény szaikmai, szervezési, gazdasági munkájának eddigi eredményeit, s a további célkitűzéseket, feladatokat ismertette. A beszámolónak ez a része is nagyon érdekes volt, hiszen részletes tájékoztatást adott arról, hogyan kezdődött meg a munka az alig két évvel ezelőtt átadott új kórházban, milyen intézkedésekre volt szükség, hogy a 700 ágyas intézmény maradéktalanul megvalósítsa az egészségügyi feladatokat, vagyis azt, hogy a kiskunhalasi, s a környékbeli lakosságnak a lehető legmagasabb, mindenki számára hozzáférhető ingyenes egészségügyi ellátást lehetővé tegyék. Mint az igazgató szavaiból kiderült, a kórház vezetősége mindig számított a fiatal egészség- ügyi dolgozók lendületére, aktivitására, a kórházi dolgozók több mint fele ugyanis 30 éven aluli fiatal. — Az egészségügyi dolgozók személyi állománya az új kórház belépésével a korábbi négyszázról több mint ezerre növekedett és ez természetesen nem ment máról holnapra — magyarázta dr. Makay László. — Ezért vezetőségünk már évekkel ezelőtt megkezdte az előkészületeket. □ □ □ Ismeretes, hogy a halasi gimnázium öt évvel ezelőtt egészségügyi szakközépiskolai osztály indult. Emellett az egészségügyi iskola kihelyezett osztályában is megkezdődött az utánpótlás nevelése. A kórházban tanfolyamokat szerveztek. Ennek eredményeként szakképzett dolgozókból nincs különösebb hiány. Az orvosi állásokról sajnos nem mondhatják el, hogy nincsenek gondjaik. Jelenleg száztizenhét orvos munkáját nyolcvan- nyolcan látják el. Az elmúlt év végén a Szegedi Orvostudományi Egyetem most végzős hallgatóit a kórház vezetősége külön névreszóló levélben meghívta a halasi intézmény bemutatására. — Szomorúan állapítottuk meg, hogy a mintegy kétszáz meghívottból mindössze tizenheten ér• Dr. Makay László igazgató a fiatalokról való gondoskodásról beszélt. (Szilágyi Mihály felvételei.) deklődtek, mintegy százötvenen pedig nem is válaszoltak levelünkre — jegyezte meg az igazgató. — Ennek ellenére bízunk abban, hogy néhány év alatt minden orvosi állásunkat be tudjuk tölteni. □ □ □ A két évvel ezelőtti parlamenten is sok szó volt a pályakezdők beilleszkedésének segítéséről, anyagi és erkölcsi támogatásukról, helyzetükről, lakáskörülményeikről, művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségükről. A mostani beszámolóból pedig megtudhattuk, hogy mi történt azóta, mi lett a fiatalok két évvel ezelőtti jogos kérdéseinek sorsa. Arra számítottam, hogy a beszámoló utáni vita során a fehérköpenyes fiatalok felidézve a két évvel ezelőtti tanácskozásukon elhangzott kéréseket, javaslatokat, elmondják majd, mit tettek értük, esetleg milyen .intézkedés maradt el, hol, s milyen módszereken lehetne a jövőben javítani. A pezsgő vita azonban elmaradt. Nyoma sem volt a fiatalos lendületnek. Látszott rajtuk, feszélyezve érzik magukat. A csendet az egymás mellett ülők suttogásai váltották fel, de szólásra csupán egy-két fiatal nyújtotta kezét. □ □ □ — Mi történt? — kérdezem a klubszoba egyik asztalát körülülő fiataloktól, akik a parlament után barátiasabb légkörben már sokkal élénkebben magyarázták az előbbi helyzetet. • — Azelőtt nagyon jól ismertük egymást, naponta többször is találkoztunk, ha másutt nem, a folyosón egy-egy cigarettaszünetben, üdítő mellett a büfében, vagy munka után a klubszobában — kezdte Regős Cecília gazdasági csoportvezető. — Nagyon sok új fiatal jött az új kórházba, sokukkal éppen még csak köszönőviszonyban vagyunk. Érthető, hisz az egyik fiatal az első emeleten, a másik a hatodikon dolgozik, néha a liftben összefutnak ... — Azt hiszem, még kevés volt az idő, hogy megismerjük egymást, beszélgessünk eredményink- ről, gondjainkról, s egy közös fórumon ezeket meg is vitassuk — vette át a szót Szanyi Béláné laboratóriumi asszisztens. — Ha kisebb csoportokban vagyunk, vagy például ha KlSZ-alapszerve- zeti taggyűlést tartunk, alig lehet „parlamenti” módon szót kapni ... — Való igaz, a taggyűlések is azt bizonyítják, hogy egyáltalán nem közömbösek a kórházban dolgozó fiatalok — magyarázta dr. Hodossy Miklós KISZ-titkár. — Érdeklődési köröknek megfelelően három KlSZ-alapszerveze- tet alakítottunk. A taggyűléseken sok mindenről beszélgetünk. A fiatal orvosok nagyon örültek például annak, hogy a főorvosok bemutatják nekik más osztályok munkáját, az intézet vezetője a fiatal kezdő orvosokkal megismertette a kórház előtt álló feladatokat. — Az egészségügyi szakdolgozók kiképzésénél is nagy szerepet vállaltak az intézet orvosai, főnővérei — folytatta Mádai Mária adminisztrátor. — Mint azt a parlamenti beszámolóban is hallottuk, nagyrészt ennek köszönhető, hogy tavaly 26 egészségügyi szakiskolás közül több mint húszán nálunk helyezkedtek el, heten pedig vidékről jelentkeztek. □ □ □ Török Sándor a műszerjavítók vezetője és Csordás István elektroműszerész az orvosokkal, egészségügyi szakemberekkel való jó kapcsolatukat — jogosan — nagyon lényegesnek tartják. Mint mondták, jó munkahelyi légkör alakult ki, amit a közös kultúrműsorok, sportversenyek is bizonyítanak. A fiatalok anyagi megbecsülésével kapcsolatban elmondták, hogy azok az egészségügyi szakdolgozók, akik három műszakot vállalnak, alapfizetésükön kívül minimálisan 600 forint úgynevezett ágymelletti pótlékot kapnak. S örömmel vették tudomásul az igazgatónak ama bejelentését, miszerint a kezdő fiatal orvosok alapbérét október elsejétől minimálisan 2500 forintban állapította meg a kórház vezetősége. Segítséget kaptak a lakásproblémáik megoldásában is. A nős, illetve családos orvosok lakást kaptak, a többieket az újonnan épült orvosszálláson helyezték el. Az ápolónők új nővérotthonba költözhettek, ahol hatvanhatan laknak. A lakáshelyzet további javítását célozza a kórház vezetőségének és a szakszervezeti bizottságnak a kezdeményezése, hogy 20 ezer forintnyi összeggel támogatják a pályakezdőket. □ □ □ Az ifjúsági parlament már régen befejeződött. A klubszobában a fehérköpenyes fiatalok helyzetéről, eredményeikről, gondjaikról, a kórház vezetőségének gondoskodásáról, sokoldalú támogatásáról még sokáig beszélgettünk. Remélhetőleg két év múlva mindezt az ifjúsági parlamenten mondják majd el . . . Tárnái László * • Regős Cecília. • Dr. Hodossy Miklós. • Szanyi Béláné. • Török Sándor. • Csordás István. Lenesi fácánnevelők EZERMESTEREK Szőlőművelőgép motorkerékpárból Dusnoktól néhány kilométerre, Lenesen a Gemenci Állami Erdö- és Vadgazdaság tulajdonában van az ország egyik legnevezetesebb fácánnevelő telepe. A mesterséges fácántenyésztés magasiskoláját mutatja be itt nap nap után a Hámán Kató szocialista brigád, amelynek vezetője immár hat éve a fiatal Goll Imréné. — Fácánt jól keltetni már sokan tudnak az országban — tájékoztat Árva Károly agrármérnök, a telep sok szakmai tapasztalatot szerzett vezetője ... — Ami igazán nehéz, az a kikelt csibék felnevelése és megtartása & területen. Igen, ezt még csak Lenesen tudják az országban úgy csinálni, hogy sok éves átlagban 10—12 százaléknál ne legyen több az elhullás, — amíg a tojásból golyóérett „toronykakas” lesz. A fácán értékes. Egy fácántojás ára 10 forint, egy kis fácáné 30—40, egy golyóéretté pedig 70 forint. Így kifejezhető a 14 tagú Hámán Kató brigád vállalásának teljesítése — amely főleg a fiatal fácánállomány megtartására irányul. _ A mi munkánk akkor jó, h a a téli vadászatokon nagy a teríték... — használja a jól ismert szakkifejezést Gollné. Arra meg különösen jól emlékszik — még 1972 telén történt —, amikor egyetlen vadászat al- kaiméval 3617 fácánt ejtettek el. Olyan eseményként rögzíti ezt a számot a brigádnapló is, amely egyedülálló az országban. _ Bakula Mária, Péjó Anasztázia, Vincze Anna a fiatalok közül, — Báló Jánosné, Varga Lajosné, Hatvani Józsefné az idősebb generációból. A többi brigádtaggal együtt, mindannyian megtesszük amit kell a jó eredményért — hangoztatja a brigádvezető. A francia gyártmányú keltetőgépek kezelésénél, majd a nevelőházakban, később az utónevelő boxokban látszik, hogy mit jelent a brigád gondos munkája. A célszerűen elhelyezett, mindig friss zöld gallyak között a mesterséges környezetben nevelkedő csibék meghúzódhatnak. Egyszerű dolog, a brigád „találta ki” és a tudományos vizsgálatok igazolták. Ahol mindig van friss gally, ott kevesebb az egymást csipkedő „neveletlen” fácán, kisebb az elhullás is ... A fény, a mesterséges világítás intenzitása — amely a nevelőházakban természetesen változtatható — szintén befolyásija a cseppnyi állatok közérzetét, életkedvét. Ezt az erdei „közérzetet” teremti meg a fácán részére a főként dusnoki lányok, asszonyok kis közössége. Az áprilistól augusztus végéig tartó nevelési főidényben szombaton, vasárnap is etetik, itatják, gondozzák az állatokat. Ehhez a munkához hozzátartozik, hogy a főidényben nincs szabad szombat és ünnepnap. — Ez természetes — így vélekedik a brigádvezető, aki már fiatalon az erdészet kiváló dolgozója, miniszteri kitüntetés tulajdonosa és a brigádját a legjobbak között tartják számon. Gulyás Jenő A dombra épült tanyához gyümölcsfák és szőlősorok között vezet az út. Lakója a 84 éves Meskó Jenő gépszerelő és unokahúga. Soltvadkerten, ahol élnek, mindenki ismeri őket. A környékbeliek úgy emlegetik — az ezermester. — Mondják, igen ügyes ember, mindig fabrikál. — A Ganz gyárban, ahol ötven esztendőt dolgoztam mintegy 150 féle újításomat fogadták el. Az új, az ismeretlen mindig vonzott, szinte a véremben van a barkácsolás. Ennek most is hasznát veszem. Itt a tanya környékén van egy kis szőlőm, amit már egyre nehezebben tudtam megművelni. Törtem a fejem mit tegyek, hogyan tehetném köny- nyebbé a munkámat. Volt egy kiszolgált motorkerékpárom, azt hegesztettem, szereltem, három éven keresztül. Végül sikerült egy olyan univerzális szőlőművelő gépet szerkesztenem, amely a tőkék befedésén és nyitásán kívül kapálásra és permetezésre is használható. — Szeretném látni... Érdekel. — Megmutatom, hiszen nem titok. Már csak azért sem. mert szeretném, ha minél többen látnák ezt a gépet. Főként a szőlősgazdák. Hiszen másnak is nagy segítséget jelentene, ha ilyen művelőeszköz lenne a birtokában. Talán kevesebb lenne az elhagyott parlagföld is. Nyúl István géplakatos, kecskeméti nyugdíjas egy univerzális szőlőprést készített, A szerkezet a megyei művelődési központban legutóbb megrendezett kertbarátok kiállításán is nagy sikert aratott. Tulajdonosát oklevéllel jutalmazták. — Nagyon örülök az elismerésnek — mondja az idős mester. Tudják a környékbeliek is és bizony nem egy esetben kértek már. hogy csináljak meg ezt vagy azt, de nem vállalok munkát. Időm sincs rá, mert ami maradna azt a hobbykertemben töltöm. Ugyanis nemcsak gépeket készítek, hanem termelek is. Sokszor még éjszaka sem tudok aludni, ha kiötlők valamit. Az anyagot az ócskavas telepről szoktam beszerezni, a szőlőprést is abból hoztam össze. De csináltam én már a mosógéptől kezdve a hátipermetezőig mindent. Ez utóbbit az ipar is gyárthatná. — Most is konstruál valamit? — Nemrégiben jutott a kezembe egy japán prospektus a kiskerti gépekről. Kiválasztottam közülük a legjobbat, azt szeretném megcsinálni. Az alkatrészeket már gyűjtögetem hozzá. Sokszor téma a kisgazdaságok gépellátásának a hiánya, és meg kell mondani, ha kapható is bizony mélyre kell nyúlni a pénztárca fenekére. Ez érthető, mivel a kerti gépek többségét importáljuk. Érdemes lenne odafigyelni a háztáji barkácsolókra, mert nem egy esetben olyan szerkezeteket készítenek, amelyeket némi módosítással valamelyik üzem sorozatban is gyárthatná. Talán még kevesebbe is kerülnek, mint az import gép. Ezzel nemcsak devizát takarítanánk meg, hanem a termelőeszközök segítségével a kisgazdaságokból is több mezőgazdasági termék jutna a piacokra. B. Z. A falujáró mozgalom • A felszabadulást követő évben indult útjára a falujáró mozgalom. A budapesti kommunisták kezdeményezésére alakult csoportokból hónapokon belül országos mozgalom nőtt: a, vidéki városok, ipari központok munkásai, kommunista értelmiségiek is bekapcsolódtak. A falujárók vasárnaponként kora, hajnalban teherautókra ültek, hogy már a reggeli órákban a falvakban legyenek. A falvak lakói között gyorsan elterjedt a hír: lakatosok, bádogosok, asztalosok, üvegesek érkeztek, akik kijavítják elromlott gépeiket, segítenek a romos épületek helyre- állításában. Orvosok is jöttek a csoporttal, akik az akkor még orvosilag gyengébben ellátott falvakban egy nap alatt is sok beteget kezeltek, láttak el gyógyszerekkel, egészségügyi tanáccsal. Nem ritkán jogászok is voltak a falujárók között, akik elsősorban a hivatalos jogszabályok között nehézkesen eligazodó újgazdáknak segítettek. • Az 1946-os év az éleződő politikai harcok jegyében indult. A jobboldali erők támadást indítottak a baloldali pártok ellen. A jobboldal nem utolsósorban a parasztság körében szervezkedett. Helyzetét megkönnyítette, hogy falun a,z emberek tudatába mélyebben beleívódott a huszonötéves ellenforradalmi rendszer kommunistaellenes propagandája. Bár a földosztás sok helyen ismertté és népszerűvé tette a, kommunista pártot, a párt iránti tartózkodás a parasztság jelentős részében még nem oldódott fel. A Magyar Kommunista Párt a reakció elleni támadással egyidejűleg a parasztság megnyerésére is törekedett. Tettekkel és példaadással kívánta a párt ismételten megmutatni, milyenek a kommunisták, mit jelent a munkás—paraszt szövetség. A falujárók tevékenységének középpontjába egyre inkább a falvak egész közösségét érintő munkák kerültek: községi kutakat tettek működőképessé, iskolákat tataroztak, templomokat állítottak helyre. A kommunisták a falujárást a párt népszerűsítésére, a helyi kommunista párt- szervezet erősítésére is felhasználták. Falugyűléseken ismertették az időszerű problémákat, ismeretterjesztő előadásokat tartottak. • A városból jött kommunisták bekapcsolódtak a helyi kulturális életbe is. Mozgófilmvetítőt vittek magukkal a helybeli fiatalokkal együtt szervezték a műkedvelő előadásokat, közös sport rendezvényeket tartottak. A háború okozta károk helyre- állítása után a mozgalomnak egyre inkább ezek a vonásai kerültek előtérbe. A falujárók 1947-ben már országos konferenciájukat is megtartották. A csoportok vezetői egyre rendszeresebben cserélték ki tapasztalataikat, s hamarosan falujáró iskolák szervezésére is sor került. A mozgalmat az elkövetkező években többször átszervezték. A falujárók 1948 után a párt politikai irányvonalának me°felelőer elsősorban a közös gazdálkodást népszerűsítették. 1952-ben pedig a fajujáró mozgalom a soronlevő feladatokhoz jobban igazodó termelőszövetkezeti patronázs mozgalommá alakult át. • A falujáró mozgalom harminc év távlatából is jelentős kezdeményezésként értékelhető. A falujáró csoportok tevékenységükkel segítették a párt falusi politikájának megvalósulását, a kor viszonyaihoz igazodó népfrontpolitikát folytattak. S. É. KÖNYVESPOLC Védett természeti értékeink Magyarország természetvédelméről és a védett területekről, tájvédelmi körzetekről szól a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv, amelyet Kopasz Margit szerkesztett. írói ismert természetvédelmi szakemberek. A hézagpótló könyvből, amelyhez Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke írt előszót, az olvasó átfogó képet kap erről a fontos témakörről. Részletesen foglalkozik a könyv két nemzeti parkunkkal, a hortobágyival és a kiskunságival, a tájvédelmi körzetekkel és a természetvedelmi területekkel. Ezek területe évről évre növekszik. s 1990-ig eléri majd a félmillió hektárt. További három nemzeti park létesül majd az országban és a tájvédelmi körzetek száma is jelentősen szaporodik. Az érdekes, sok képpel illusztrált könyv külön fejezetben foglalkozik a védett madarak és kétéltűek értékével is. Az értékjegyzék szerint 50 ezer forintot ér a kékcsőrű réce és a nagykócsag. Harmincezerre taksálják a kis-héjál és a vörös kányát, tízezerre a kanalas gémet, ezerre a barkós cinegét és a fehér gólyát (a fekete gólya 30 ezer). A halak, a hüllők és emlősök között legértékesebb a nyuszt és a vidra. Áruk egyenként 50 ezer forint, a haragos siklót és parlagi, vagy rákosi viperát tízezer forintra értékeli az árjegyzék. A könyvet sok művészi felvétel egészíti ki. Zajszintvizsgálat - üzemekben A technika fejlődésével ugrásszerűen megnövekedett a zajos üzemek száma, a munkahelyeken a zaj szintje — és ezekkel egvutt a zajártalomnak kitett és mar zajártalmat szenvedett dolgozók száma, amely hazánkban jelenleg 12—14 ezerre tehető. A veszélyeztetettek ennek többszörösét teszik ki, s ez kényszerítőén követeli a zaj elleni küzdelem megszervezését. a zajos munkahelyek hallásvédelmi programjának a kidolgozását. A zajártalom elsősorban a halláscsökkenésben nyilvánul meg, de élettani kísérletek bizonyítják, hogy a vérkeringésre is károsan hat a zaj. A zajártalom megelőzése elsősorban műszaki feladat. A zajvédelem leghatásosabb módja az üzemi zaj keletkezésének a megakadályozása. A már létrejött zajt ugyanis nem lehet megsemmisíteni, vagy semlegesíteni, csupán terjedését akadályozhatjuk meg, illetve hangelnyeléssel az erősségét csökkenthetjük. Az üzemi zaj keletkezésének megakadályozására legjobb megoldás a zajos munkafolyamatok megszüntetése, a zajos gép kicserélése, pl. szegecselés helyett hegesztés. kovácsolás helyett — ahol lehet — hengerlés, vagy sajtolás alkalmazása. A keletkezett üzemi zaj tovaterjedését akadályozza, ha a zajforrást, vagy helyiséget hangelnyelő burkolattal veszik körül. Ha a műszaki megoldások nem kielégítőek, egyéni védőeszközökkel is csökkenthető a zajhatás. A megelőzést segíti elő az is, ha zajos munkahelyeken felvétel előtt orvosi vizsgálatot végeznek, amely különös gonddal terjed ki a hallásszerv és az idegrendszer vizsgálatára. Ugyancsak fontos a munkahelyek zajszintjének állandó ellenőrzése, amint képünk mutatja az NDK-beli Hans Beimler Mozdonygyártó Elektrotechnikai Műveknél. Az NDK előírásai szerint a megengedhető zajszint a munkahelyeken nem haladhatja meg a 90 decibel erősséget.
