Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-23 / 225. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1976. szeptember 23. A lakások cseréjének lehetősége Ügyintézők: a tanácsok és az OTP-fiókok Női brigádok az élen Lekiizdik a nehézségeket az akkumulátorgyártó telepen brigád végzi a sorkapocs, szerelést. • Ebédidőben, nem egyszer munkaidő után is dolgoznak a női brigád tagjai a virágok ápolásán. Rendkívül gyors ütemű urbanizációs folyamat megy végbe szerte a világon. A városi lakosság száma hazánkban is rohamosan növekszik, s ennek lehetünk tanúi Bács-Kiskun megyében is. Olyannyira, hogy a tempót lakásépítéssel szinte lehetetlen követni. Kecskeméten például az új iakásigénylők száma ötször olyan gyorsan gyarapszik, mint ameny- nyi kiutalható lakás épül. Némileg enyhít ezen a helyzeten — mondja dr. Nagy József, a városi tanács ingatlancsoportjának ve. zetője —, hogy az új igénylők kb 30—40 százaléka olyan 18. életévét alig betöltött fiatal, akik még nőtlenek, hajadonok, illetve családtalanok. Bár kérelmeiket elfogadják, mégis könnyebb őket hátrább sorolni és a jogosabb, családos igénylőket a lehetőségekhez mérten kielégíteni. Maga a lakásprobléma azonban ennél bonyolultabb kérdés. Jelentős számban vannak olyanok, akik rendelkeznek ugyan lakással, de az részükre már nem megfelelő. A többi között például, ha gyarapodik a család, már kicsinek, ha pedig csökken a létszám, akkor nagynak bizonyul. Természetesen az ilyen gondokat könnyebb megoldani. Csakhogy a családok eddig nem nagyon mozdultak, mert a lakások szabad forgalmában — az esetek többségében — vagy az eladó vagy a vevő járt rosszul. A tanácsok pedig az elmúlt év végéig nem foglalkoztak ilyen ügyekkel. Csak nagyon kevesen tudják, hogy tavaly decemberben megjelent a csereakció megindítását előmozdító 73 1975. számú XII. 28. PM—ÉVM—MüM együttes rendelet. Ez lehetővé teszi a szervezett akcióban épült vagy vásárolt, személyi tulajdonban levő lakásoknak a tanácsok közreműködésével való cseréjét. A rendelet kimondja, hogy akkor van lehetőség a cserére, ha a gyermekek számának növekedésével vagy a szülők odaköltözésé- vel a lakás már szűknek bizonyul, vagy a lakó egészségi állapota miatt válik alkalmatlanná. Átcserélhető kisebbre is a lakás, ha valamilyen oknál fogva a család létszáma csökken. A tanácsok ügyintézésével cserélhetők: — a KISZ lakásépítési (vásárlási) akció keretében, — a munkáltató szervezésében és ártámogatásával, — a munkáltató kölcsöntámo- gatásával épült vagy vásárolt, — az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatása keretében épült, vásárolt, — az OTP beruházásában épült tanácsi vevőkijelöléssel értékesített lakások. A fel nem sorolt kategóriába tartozó lakások esetében nincs lehetőség ilyen jellegű cserékre. Az összes OTP-beruházással felépült lakások 10 százaléka használható fel cserére. Kecskeméten például — dr. Nagy József tájékoztatása szerint — ez évente átlagban ötven lakást jelent. A megyeszékhelyen tehát ilyen alapon száz család (vagyis ötven cserére jelentkező és ötven pedig a helyükre kerülő, eddig lakással nem rendelkező) lakásgondja oldódhat meg. Az említett rendelet egyébként 1976. január 1-én lépett életbe. A lakosság körében azonban csak igen kevesen ismerik a rendeletet, lapunk most ezt a hiányt igyekszik pótolni. A Kecskeméti Városi Tanács ingatlancsoportvezetője elmondta, hogy bár állnak rendelkezésükre cserelakások — amelyek csak ilyen célokra használhatók fel —, de a tájékozatlanság miatt alig van jelentkező. Természetesen -egy-egy lakás cseréje nem biztos, hogy egyiknapról a másikra lezajlik. Minden attól függ, hogy a bejelentett cserelakásra mennyi idő alatt tudnak vevőt találni. Valószínűleg, ha szélesebb körben ismertté válik a rendelet, meggyorsul a cserék bonyolítása is. Tájékoztatásul közöljük, milyen iratok szükségesek a lakáscseréhez: Kérelmet kell írni, amelyben az igénylő megindokolja, hogy mi teszi szükségessé a lakás el- cserélését. Ehhez csatolni: — Lakásigénylési lapot (forma- nyomtatvány). — Három hónapnál nem régebbi keletű telekkönyvi szemlét, — ha beteg, orvosi igazolást, — vállalati, illetve KISZ-nyi- latkoztatot, hogy lemondanak a lakásról, illetve nem támasztanak akadályt cserét illetően, — a lakásra vonatkozó eredeti adás-vételi szerződést. A lakáscserére vonatkozó kérelmet — felszerelve az említett iratokkal — a városi tanácsok lakásügyi csoportjához (Kecskeméten az ügyfélszolgálati irodában. Tanácsháza, fsz. 4. szoba) kell benyújtani. A lakáscsere pénzügyi részét az illetékes OTP-fiókok bonyolítják le. A cserére felajánlott lakás árát, illetve az eddig befizetett összeget az ügyfelek azonban nem kapják kézhez, hanem azt beleszámítják a csere- (új) lakás árába. A tudnivalók közé tartozik még, hogy az OTP csak olyan lakás cseréjével foglalkozik, amelyet az első, vagyis az eredeti tulajdonos ajánl fel. Ám az is első tulajdonosnak számít, aki korábban csere révén jutott lakáshoz, s a cserét a tanácson és az OTP-n keresztül bonyolította le. N. O. Bánfalvi Béla, a Villamos Berendezés és Készülék Művek Akkumulátor és Szárazelemgyára kunszentmiklósi telepének vezetője elismerően emlékezik a szocialista brigádok tevékenységéről. — Telepünk dolgozóinak több mint a fele részt vesz a mozgalomban — mondta a többi között — Két férfi brigádunk még nem, de a két női brigádunk már elnyerte a megtisztelő címet. Sőt, az egyik kollektíva kétszer is megszerezte. A brigádok lelkiismeretes munkával járulnak hozzá termelési eredményeink növeléséhez, és a társadalmi tevékenységük is számottevő. Gondozzák a községben a hősi sírokat, kommunista szombati keresetüket felajánlják az óvodák segítésére. Elismerésre méltó szorgalommal vettek részt a helybeli múzeum támogatásában, különböző régi használati tárgyakat gyűjtöttek, s ezekkel is hozzájárultak a múltbeli emberek életének bemutatásához. Az üzemi énületek előtti virágos kertecskék is a, női brigádok szorgalmát és szép iránti törekvését bizonyítják. — Mivel biztatnak az idei termelési eredmények? — Az egyik legfőbb feladatunk a gépjárművekben használatos önindító ólom akkumulátorok összeszerelése. A lemezeket, s a különböző alkatrészeket a központi gyárakból és más üzemekből kapjuk. A második félév eleje óta egy félautomata alkatrészöntő berendezés segíti a termelést. Korábban ezeket a.z alkatrészeket is a központi gyárból kaptuk, s mióta mi készítjük, jelentősen növekedett a termelékenység és csökkentek a szállítási költségek. — Telepünk másik fő feladata volt a 1,5 voltos szárazelemek készítése. Sajnos, jelenleg csak múlt időben beszélhetek erről a fontos tevékenységünkről. Mintegy két hete elfogyott a gyártáshoz szükséges horganyhüvely és az ezt szállító váci gyár csak két-három hónap múlva tud ellátni bennünket ezzel a fontos alkatrésszel. Bízunk abban, hogy ennek ellenére nem lesz hiánycikk ez az elem, mert mi is elegendőt gyártottunk — amíg tudtunk — és a kereskedelem importálja a szükséges mennyiséget. A korábban elemgyártással fog. lalkozó dolgozóink részére hamar találtunk munkát. Kaposvári társgyárunktól elvállaltuk 100 ezer sorkapocs szerelését, s nem utolsósorban női szocialista brigádjainknak köszönhető, hogy nem lesz termeléskiesés. Igen hamar elsajátították az új tennivalókat, s bízunk abban, hogy társ- gyárunk képviselői nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkával is elégedettek lesznek. O. L. MOSOGATÓGÉPEK-EXPORTRA IS • A VBKM Transzvill Gyárában ausztrál licenc alapján, gyártják fi nagy teljesítményű konyhai mosogatógépeket. Havonta mintegy 50 darabot. Az idén 100 darabot n KGST- országokba is exportálnak. NAPKÖZBEN Ha jogos a reklamáció... Ifjú Kovács István, Tiszaalpár, Széchenyi u. 2. szám alatti lakos panaszos levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Ezeket írta: „A minap a kecskeméti Rákóczi úti hangszer- és Játéküzletben vásároltam három darab lB-as számú, sima clm- balomhürt, melyért negyvenöt forintot fizettem. Nagyon sokallom az ösz- szeget, hiszen pár hónapja lényegesen olcsóbban kaptam meg ugyanezen árut. Azóta pedig nem hallottam, hogy az ütőhangszer alkatrészeinek értéke megváltozott volna. De ha mégis, akkor szólhatott volna róla a boltost Mellesleg azt sem értem, a húr csomagolásán miért nincs feltüntetve a fogyasztói ár? Emiatt érzem most magam becsapva ...” A sorokat, s a mellékelt blokkot megmutattuk a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kirendeltsége vezetőjének, Horváth Istvánnak, aki haladéktalanul kivizsgálta az ügyet, s megállapította: az észrevétel megfelel a valóságnak, ugyanis bebizonyosodott, hogy a bolt az öt forint nyolcvan fillér- nyi egységár helyett tizenöt forintért, tehát többszörösen drágábban értékesítette a húrt, majd közölte: — A tanulságokat levontuk, a szükséges belső intézkedést megteltük. A történtekért pedig elnézést kérünk olvasójuktól, részére átadjuk a visszajáró pénzt, s biztosítjuk arról, hasonló kellemetlenségben nem lesz többé része. EGY APRÓHIRDETÉS NYOMÁN A takarító kisiparos — Ez érdekes! Végre egy vállalkozó szellemű valaki, méghozzá szakember, akit bátran segítségül lehet hívni — örvendeztem meg a minap a lapunkban felfedezett következő apróhirdetésnek: „Ablaktisztítást, festés utáni takarítást vállalalok, közü- letnek is. Dunai takarító kisiparos, Kecskemét, Botond utca 5.” Vajon ki lehet az illető, mivel foglalkozott korábban, hogyan, miért szánta rá magát e nagyon is hiányzó szolgáltatás hivatás- szerű űzésére? Hajtva a kíváncsiságtól, a takarító szakma kecskeméti első kisiparos művelőjét megismerni, kopogtattam a megadott cím alatt. — Dunai urat, a takarító mestert keresem — mondom az otthon talált fehérhajú. rokonszenves idős asszonynak. — Nincs idehaza. Benn, a városban, a Széchenyi tér I—3. alatt, a hatodik emeleten mossa az ablakokat. — Csak nem a kedves néni férje a vállalkozó? — kérdezem meglepetten a hatodik emelet említése hallatán. A jóságos mo- solvú néni tagadólag rázza a fejét. — A fia talán? — Nem. dehogyis. A húszéves unokám ő váltotta ki az ipart. Másodállásban akarja csinálni. Ha kell, segít a felesége is. A Széchenyi tér 1—3. alatt most biztosan elérheti, ott .laknak a szülei, otthon hasznosítja magát. * Dunai Imréék hatodik emeleti otthonába lépve, két férfit is szorgos munkában találtunk; apa és fia ugyancsak szakavatottan fényesítik a lakás ablakait. A ház asszonya még nem ért haza munkahelyéről. A váratlan látogatóktól munkájában megzavart ifjabbik — körszakállas és szerény, halksza- vú — Dunai Imre a kettős létrán állva válaszol kíváncsi kérdéseinkre. — Hol tanulta a „szakmát”. — Az ablaktisztítást, takarítást? Idehaza. Apámmal együtt mindig is segítettünk az édesanyámnak. — Egyéb szakképzettsége? — Vasútgépész szakközépiskolát végeztem Szegeden, de a SZIM-ben mint betanított köszörűs dolgozom. Emellett váltottam ki az iparengedélyt. — Hogyan kezdődött, mi adta hozzá az ötletet? — Barátommal határoztuk el, hogy megpróbáljuk. De az egész nem a mi találmányunk. Hallottuk és olvastunk róla, hogy Pesten az egyetemisták is vállalkoznék ablakmosásra, takarításra. Aztán elmentünk a tanácshoz, de ott azt mondták, nincs rá kereslet. — És nem adták fel mégsem? — Gondoltuk, hogy mégis kipróbáljuk. Feladtunk egy hirdetést és kaptunk rá vagy tíz levelet. A bökkenő csak az volt, hogy nemigen ébresztettünk bizalmat. Amikör elmentünk az első címekre, különböző kifogásokkal — köszönjük, már megoldottuk; nagyon sajnáljuk, de közben meggyógyult a bejárónő stb. — elutasítottak minket. Értem én, megláttak két szakállast, nyugodtan gondolhatták, hogy valamilyen szélhámosok. A barátom közben hazament Árpádhalomra, én meg úgy döntöttem, hogy ha belekezdtem, folytatom. Előszöris megkértem az erkölcsi bizonyítványt és kérelmeztem az iparengedélyt, amelyet augusztus 17-én meg is kaptam. Utána adtam fel az újabb hirdetést. Más az, ha az ember dokumentummal megy. — És érdeklődő a szolgáltatás iránt? — Egy-két hívás már akad. Vasárnapra a Technika Házának ablakait vállaltam el. — Hűha. akkora épületen nagyon sok az ablak! Hogyan győzi majd? — Kábé háromszáz négyzet- méter, vagy valamivel több. Győzzük majd, mert nem egyedül csinálom. Ott lesz a felségem, aki egyébként bolti eladó. És segít egy-két barát is. A keresetet pedig elosztjuk... Jól jön a pénz, kell a bútorra és adósságunk is van, mert építettünk egy szoba-konyhát. * Nem zavartuk tovább, jó munkát, s vállalkozásához sikert kívánva elköszöntünk a fiatalembertől. S amikor hétfőn megkérdeztük Szentesi Sándornét, a Tudomány és Technika Házának gondnokát, hogy mennyire elégedett Dunai Imre takarító kisiparos vasárnapi ténykedésével, jólesően hallottuk: — Szépen megtisztították az ablakokat. Nagyon elégedett vagyok. s ámi a legfontosabb: végre egy kisiparos, aki számlát adhat! ... Perny Irén "é m -1» ue- ‘ • *• ■ « r i i r a A korayezetvedelemert A környezetvédelem állami, széles körű társadalmi és; mindezekkel együtt egyéni feladat is. Célja nem kevesebb, mint az emberhez méltó környezet megóvása. A központi intézkedések hatására országosan és így Bács- Kiskun megyében is számtalan olyan intézkedés és állásfoglalás született, amelyek alapját képezik annak, hogy a környezetvédelmi munkát mind magasabb szinten lehessen folytatni, A Bács-Kiskun megyei Tanács Építési, Közlekedési és Vízügyi Osztályán Nagy Lászlóné levegőtisztaságvédelmi főelőadó tájékoztatott. Elmondta, hogy megyénkben egy „súlyosnak minősíthető” esetet tartanák! nyilván, a Latnpart Zománcipari Művek kecskeméti gyárának légszennyezését. Törvény írja elő, hogy óránként 1,64 kilogramm fluort szabad a levegőbe juttatni, a ZIM viszont 18 kilogrammot „pöfékel” a megyeszékhely levegőjébe. Ez egy év alatt 81 ezer kilogramm mennyiség, s ezért a szennyezésért a gyárnak 43 ezer forint bírságot kell fizetni. Persze, nem kizárólag csak a ZIM szennyezi a levegőt mert Bács- Kiskun megyében 91 ilyen üzemet tartanak nyilván, de közülük 8 szennyezése éri el aa úgynevezett bírsághatárt. A környezetvédelem másik fontos területe a vizek tisztaságának védelme. Bács-Kiskun megyében a legjelentősebb víz- szennyező üzemek a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kiskunfélegyházi Gyapjúmosó, mindhárom a városi közcsatornákat szennyezi, de hasonló mondható el Baja város üzemeiről is. mert közismert immár, hogy a Sugo- vica szennyezettsége a kritikus határ fölé érti. Arra a kérdésre, hogy a víz- szennyező üzemek az idei évben mennyi bírságot fizetnek, elmondta a főelőadó, hogy a múlt évi adatok alapján (a bírság mértéke évről évre nő) az idén 4 millió forintot kötelesek fizetni, s mindezt 9 üzem és vállalat. Cs. K. „Nemzetközi” szövőgépek A Volga mentén fekvő 230 ezer lakosú Csebokszári, a Csuvas SZSZK fővárosa, egyike a szovjet gépipar központjainak. A hatalmas traktorgyár mellett a szovjet textilgépgyártás egyik központja van itt. Ennek a gyárnak a „slágere” az orsó nélküli szövőgép. Mégis, ez az igen magas termelési színvonalról tanúskodó szövőautomata különös dologról árulkodik: részeit öt ország vállalatai gyártják. 1970-ben a Szovjetunió Bulgáriával és Magyarországgal szerződést kötött, melyben megállapodtak orsó nélküli szövőgépek közös gyártásáról. Ezeknek az országoknak az üzemei tudták a legrövidebb idő alatt az egyes részegységeket előállítani, és Cse- bokszáriba szállítani. Egy évvel később Lengyelország és Csehszlovákia is szerződést kötött velük, és így bekapcsolódhatott a közös munkába. Ä csuvas fővárosban ez teremtette meg a textilgépüzem fejlesztésének alapjait. Tavaly a gyárban már 1000 automatát készítettek, de 1980-ig az évi kapacitást 5 ezer darabra kívánják növelni,' amely a KGST-országök egyre növekvő szükségletét jobban kielégíti majd. Ennek a gyümölcsöző kooperációnak az irányítói és tervezői feladatait a KGST gazdasági szervezete, az INTERTEXTIL- MAS végzi. Azzal a céllal tervezik meg és koordinálják a közös munkát, hogy a textilgépek gyártását a KGST keretein belül egyre magasabb színvonalra emeljék és továbbfejlesszék. A Csuvas Köztársaságban egyébként jelenleg 10 ipari üzem, továbbá a tudományos kutatóintézetek és gazdasági szervezetek egész sora foglalkozik a KGST adta feladatok megvalósításával. A tudósok szoros kapcsolatot tartanak fenn bolgár, cseh- NDK- beli, lengyel, román és magyar kollégáikkal. Együttműködnek például a gyengeáramú műszeripar területén, közös fejlesztési programokat dolgoznak ki. A szocialista országok számtalan vállalata közreműködik az itt található üzemek gépeinek és be- rendezéseinek szállításában. így például a Csebokszáriban működő traktorgyárhoz Csehszlovákia és NDK szállított sajtológépeket. Nagyra becsülik a Csuvas Köztársaságban a magyar egészség- ügyi berendezéseket is. BUDAPRESS—APN I
