Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-18 / 221. szám
1976. szeptember 18. • PETŐFI NÉPE • 3 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE (Folytatás az 1. oldalról) Az állami építőipari vállalat dinamikus fejlesztését, a Kecskeméti Házgyár tervszerű megvalósítását, a komplettációs és vasbeton-előregyártó üzem fejlesztésének megkezdését, az ÉPSZER Vállalat szervezeti megerősítését, területi elhatárolását, szakosodásának növekedését: a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat területi vállalattá fejlesztését: a Bajai Építő- és Epítőanyagipari Vállalat létrehozását; a Közúti Építő Vállalat gépesítését, aszfaltkeverő bázisának fejlesztését: a vízmű vállalatok mélyépítési kapacitásának növelését: több költségvetési üzem szervezését; az építőipar és az építőipari szolgáltatások fejlesztésének pénzügyi támogatását: az építőipari munkások bérhelyzetének javítását; az építőiparban foglalkoztatottak számának és szakképzettségének növelését. A tervidőszak második felében megtett intézkedések hatása a középtávú terv teljesítésénél már érzékelhető volt, tényleges érvényesülésükhöz azonban hosz- szabb idő és további erőfeszítések szükségesek. A IV. ötéves tervi feladatok az országos átlagnál gyorsabb ütemű termelésbővülést, műszaki színvonal emelést, az ipari háttér, a szervezettség fejlesztését igényelték. Ezek végrehajtására irányuló törekvések csak részben voltak eredményesek. A tervidőszakban az építőipar termelése 33,5 százalékkal bővült. Ezen bér lül a minisztériumi építőiparé 62.7 százalékkal emelkedett, a szövetkezeti építőiparé pedig az 1970. évi szinten maradt. Az építőipar IV. ötéves tervét nem teljesítette, az előirányzott 10—12 százalékos évi növekedési ütem csak 6 százalékos volt. Az építőiparban foglalkoztatottak száma a IV. ötéves terv időszakában évről évre csökkent. Ez a folyamat csak 1975-ben állt meg és változott át ismét növekedésbe. Az iparágban foglalkoztatottak száma jelenleg eléri a 12 ezret. A megye szocialista építőiparában a munkások havi átlagbére 36 százalékkal emelkedett (országosan 32 százalékkal). A munkások bérhelyzete azonban még így is alacsonyabb az országos átlagnál. A munka jellege, a munkahelyi körülmények, a lakóhelytől való távolság miatt az építőipari szakma nem elég vonzó, s ez kihat az építőipari munkások összetételére, a munkafegyelemre. A tervidőszak alatt javult a képzett vezető szakemberek aránya. Az alkalmazotti állományon belül számuk az 1970. évi 9 százalékos aránnyal szemben 1975-ben már 15 százalékot ért el. A munkások közel fele rendelkezik szakmai képesítéssel, a szövetkezeti építőiparra azonban ez nem jellemző. Ä vezetés színvonala az állami építőiparban javult. A munka közvetlen irányításában azonban még jelentős szervezési tartalékok vannak. A szocialista szektor beruházásaiból öt év alatt 673 millió forint az építőipari ágazatban valósult meg. A kivitelező építőipar 1975. végén 847 millió forint értékű bruttó állóeszköz-állomány- nval rendelkezett, ami azt jelenti. hogy a tervidőszak idején 3.2- szeres növekedés következett be. Ez a dinamikus fejlődés a házgyári beruházással függ össze, s elsősorban a lakásépítésben jelent előrehaladást. 1975-ben az Bács-Kiskun megye szocialista szektorában a IV. ötéves terv időszakában 20,9 milliárd forint értékű beruházás valósult meg, ami 20 százalékkal haladta meg az előirányzottat. A túlteljesítés nagy részét azonban az árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelkedése okozta. Az egyes fejlesztések mennyiségi előirányzatai pedig csak részben valósultak meg. Ha pedig figyelembe vesszük a kielégítetlen karbantartási igényt is, valamint azt, hogy a termelésnövekedés az egyes években eltérően alakult, egyértelműen kimutatható az egyensúly hiánya. A megyében a 20 millió feletti beruházásokból az elmúlt öt év alatt 46 valósult meg. Ezek átlagos átfutási ideje négy év volt, ami átlagosan 57 százalékkal haladta meg az eredetileg tervezett időt. Az egy beruházásra jutó tényleges beruházási időtartam közel másfél évvel volt hosz- szabb, mint ami az eredeti engedély-okiratban szerepelt. A kapacitás hiánya az elmúlt tervidőszak második felétől jelentkezett erőteljesebben. A feszültség nagyobb mértékben érintette Kecskemét és Baja város fejlesztéseit, de gondot okozott Kalocsán és Kiskőrösön is. A szakipari és technológiai kapacitások hiánya ugyancsak akadályozta az ütemes kivitelezést. egy munkásra jutó állóeszközértek országos átlagban 62 350 forint, a megyében 46 435 forint voit. Általános probléma, hogy az építőipari szervezetek nem rendelkeznek az építés meggyorsításához szükséges alapvető eszköz- állománnyal. A szövetkezeti építőipar eszközállománya pedig egyébként is alacsony, a megyei építőipari átlagnak csak mintegy egyharmada. Az elmúlt években a szocialista építőiparban csak mérsékelten gyarapodott a gépi hajtóerő, ami az országos átlagtól ugyancsak elmaradt. Nem megfelelő az építőipari gépek összetétele, használtsági foka, nehézkes a gépbeszerzés, -javítás. Gondot okoz az építőipari gépek kihasználásának színvonala, amely egyébként országosan is meglehetősen alacsony. Mindemellett a kisebb építőipari szervezetek is — a koordináció hiánya miatt — teljes vertikumra törekednek, ily módon a gépkihasználás ezeknél a szervezeteknél még kedvezőtlenebb. Az építőiparban jelentős koncentrálódási folyamat figyelhető meg. Az egy építőipari munkásra jutó folyóáras építőipari termelés éves átlagban 12 százalékkal emelkedett, ezzel megközelítette az országos átlagot. Az egyes szektorok közötti különbség, azonban differenciáltabb, mint más megyékben. Az állami építőipar termelékenyebben dolgozik az országos átlagnál, a szö- vezetkezeti építőipar termelékenysége viszont lényegesen alacsonyabb annál. A megye szocialista építőiparában a IV. ötéves terv időszakában évről évre kedvezőbben alakultak a vállalati eredmények. Az árbevétel-arányos nyereség ugyanakkor még így is jelentősen az országos átlag alatt marad. Az alacsony saját fejlesztésű alapképződés következménye az is, hogy a vállalatok és szövetkezetek nagyrésze csak szin- tentartó fejlesztésre képes. Az állami építőiparban jelentős műszaki fejlesztések valósultak meg, mint például a házgyári paneles és alagútzsalus építési móddal történő lakóház- építés, gépi alapozás, a korszerű zsaluzási rendszerek alkalmazása, az új szak- és szerelőipari szerkezetek és technológiák alkalmazása, s megkezdődött a könnyűszerkezetes programba való bekapcsolódás. Az országos szakvállalatokat — a kiemelt beruházásokon való lekötöttségük miatt — egyre nehezebb megyei feladatokra igénybe venni, s ez a tény sürgeti a megyei fejlesztéssel történő pótlásukat. Gondot okozott az is, hogy a tervidőszakban a megyében területi kapacitás-gazdálkodás nem ltolyt. Ily módon nem sikerült realizálni azt, hogy minden építési igénynek legyen kivitelezője. Nem sikerült például teljesíteni az állami lakóház-felújítási feladatokat, de a jelentősebb középületek korszerűsítésére és felújítására sem kerülhetett sor kapacitáshiány miatt. Helyenként kapacitás-kihasználatlanság is mutatkozott. Ennek okai elsősorban az összehangoltság hiányára, a párhuzamos fejlesztésekre, a beruházások gondatlan előkészítésére vezethetők vissza. A jelenlegi tervidőszak beruházási célkitűzéseinek sikeres teljesítése megkívánja, hogy az abban résztvevő valamennyi szervezet politikai, erkölcsi és anyagi felelőssége, valamint érdekeltsége növekedjen. Az állami és tanácsi építőiparban dolgozóknak 87,4 százaléka szervezett munkás, 665-en párttagok. Nehezíti a politikai munkát, hogy munkahelyük állandóan változik, s a dolgozók jelentős része 20—30 kilométerre lakik munkahelyétől. Jórészük gondolkodásmódja emiatt még különbözik a nagyüzemi ipari munkások szemléletétől, munkához való viszonyától. A szocialista munkaverseny nyilvánossága és rendszeres értékelése javult ugyan, de helyenként még korántsem kieléA megyei pártértekezlet határozata kimondja, hogy az építési igényekhez igazodva a korábbi időszaknál nagyobb arányú termelésnövelést, hatékonyabb gazdálkodást. összehangoltabb fejlesztést kell elérni. Ezért Juntos, hogy az átlagosnál gyorsabban fejlődjön a tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a felújítási és karbantartó kapacitás. Biztosítani kell, hogy a termelésbővülés jelentős részben a munka termelékenységének növeléséből származzék. A határozat kiemeli a területi terveié» fontosságát, az arányos és dinamikus területfejlesztést. Ennek megfelelően kerültek kimunkálásra a be- ruházásf és építőipari feladatok. A területfejlesztési terv részeként elkészültek a megyei kapacitásmérlegek és folyamatban van ezek kidolgozása az egyes városokra és járásokra is. A megyei kapacitásigény 1976 és 1980 között folyóárorí 24,2 milliárd forint építési munka elvégzése. Az építőipari szervezetek tervezett kapacitásfejlesztései alapján 22,8 milliárd forint teljesítésével számolhatnak. A mérleg teháb 1,4 milliárd forint kapacitáshiányt mutat, ami elsősorban Kecskemét és Baja térségében okoz majd gondokat, egészében pedig érinti a szak-, szeA megye építőiparának szervezeti struktúrája megfelelően kialakult és — részleges módosításokkal <— arányos fejlesztés mellett hosszabb távon is alkalmas lesz a feladatok ellátására. E szervezeti, struktúrának azonban sajátossága, hogy a megye építési kapacitásának megközelítően 40 százalékát a nem az építőipari ágazatba sorolt, döntően házilagos szervek termelése képviseli. Emellett, jelentős, ugyanakkor nehezen számszerűsíthető a lakosság magánerős építési tevékenysége. A minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti építőipar eltérő feltételek között fejlődött, azonban valamennyi szervezetre jellemző, hogy saját forrásaiból nem tudja a bővített újrateimelés eszközfeltételeit biztosítani. Me- gyéijk építőiparának kapacitásfejlődéséhez a tervezett tanácsi támogatáson túl mintegy 250 millió forint állami támogatás szükséges ahhoz, hogy a tervben megfogalmazott kapacitásfejlesz- tési feladatait meg tudja valósítani. A legkedvezőtlenebb a helyzet a szövetkezeti építőiparban, ami megbontja az építőipari struktúra egyensúlyát, mert a szövetkezeti építőipari kapacitás hiánya olyan területen vált ki keresletet, amelyet a minisztériumi és a tanácsi építőipar nem tud kielégíteni. A kialakult építési struktúra megtartása érdekében ezért feltétlen erősíteni szükséges a szövetkezeti építőipar tíz, meglevő bázisszervezetét. A mezőgazdasági nagyüzemek 1975-ben 3500 építőipari dolgozót foglalkoztattak és 630 millió forint értékű építési munkát végeztek el. Fontos, hogy működési területükön a kisebb építési feladatokat, valamint a lakossági szolgáltatást hosszabb távon is ellássák. A kiegészítő kapacigitő. A jövőben ezért növelni kell a propaganda-munkát, hatékonyabban felhasználni a sajtót, az üzemi újságokat a versenymozgalom tudatosítására. Fokozni kell a munkaversenyben, brigádmozgalomban kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók erkölcsi, anyagi elismerését. relőipart, a felújítási és karbantartási feladatok teljesítését. A kapacitás és a szükséglet részletes, tevékenységi körönként való összevetése azért is szükséges, hogy a fejlesztés irányát, an. nak pénzeszköz-szükségletét, az esetleges állami támogatás indokoltsága. a társadalmi igényeknek megfelelő rangsorolását jobban alá lehessen támasztani. A beruházási tevékenység hatékonyságának növelését gátolja a közreműködő szervek közös érdekeltségének hiánya. Ez visszavezethető arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem a beruházási fo- lv ama tot, hanem a közreműködőket szabályozza. Szükségesnek tartjuk ezért a komplex érdekeltségi rendszer népgazdasági szinten történő szabályozását, indokoltnak látszik a fővállalkozói rendszer ágazati elven történő kialakítása és érvényesítése. A beruházások hatékonyságának növelése érdekében javítani kell az előkészítési munka színvonalát. a tanulmánytervek a beruházási programok gazdasági, műszaki megalapozottságát. Az előterjesztés ezután megállapítja, hogy a beruházási döntéseknél előtérbe kell helyezni az élőmunkával való takarékos megoldásokat. Törekedni a típustervek széles körű alkalmazására, u kisajátítások időben történő biztosítására. Rámutat a beszámoló arra, hogy a lakótelepek energiaellátását biztosító fűtőművek kivitelezése is vontatottan halad, tehát a beruházások előkészítésének és kivitelezésének gyorsítása ilyen vonatkozásba is igen fontos tennivaló. A lakásépítés ütemétől jelentősen elmarad a kapcsolódó létesítmények építése. Érdekeltté és telelőssé kell tenni a kivitelező vállaltunkat, hogy azok a lakás- beruházásokkal együtt készüljenek el. Igen fontos a beruházások időben történő indítása, ezért a tanácsok V. ötéves tervében tételesen megjelölt beruházások tervezésének mielőbbi megkezdésére van szükség. A tanácsi tervező vállalat kapacitása szűk. ezért a megyén kívüli tervezőintézetek nagyobb mértékű bevonása mellett törekedni kell arra, hogy a megyei tervező kapacitás is jelentősen növekedjen. tások közül elsősorban a tanácsi költségvetési üzemek mértéktartó fejlesztése indokolt, a településeken jelentkező kommunális feladatok és felújítási munkák elvégzésére. A szervezett építőipar gyorsüte. mű fejlesztését minden lehetséges eszközzel elő kell segíteni. Ezért fontos, hogy a helyi tanácsok — ágazati vagy szekto- rális hovatartozástól függetlenül — saját forrásaikkal is támogassák a területükön működő szervezetek fejlesztését, annak érdekében, hogy az V. ötéves terv beruházási feladatai időben és jó minőségben megvalósulhassanak. Az építőipari szervezetek elkészítették V. ötéves terveiket. Ezek többsége összhangban van a megyei határozatokkal. A tervezett termelés azonban összességében alatta marad a megyei igényeknek. Az állami vállalatok és ipari szövetkezetek öt év alatt az évenkénti termelést 2 milliárd forintról 3,5 milliárd forintra — folyóáron 67 százalékkal — nö- veljk. Ezen belül az állami vállalatok 67 százalékkal, a szövetkezeti építőipar 46 százalékkal, néhány kisebb szövetkezet pedig csak szintentartást tervez. A termelésnöveléshez a vállalatok, szövetkezetek a foglalkoztatottak számát öt év alatt 16 százalékkal kell, hogy növeljék. Ily módon a termelésnövelés döntő hányadát a termelékenység emelésével érik majd el. A vállalati eredmény kétszeres növelésével számolnak. A növekvő hatékonyság mellett sem tudják azonban a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési forrásaikat saját alapjaikból megteremteni. A fokozódó elvonások ellenére a különböző támogatásokkal, hiteligénybevétellel együtt mintegy 750 millió forintos fejlesztést terveznek. Beruházásaik 40 százaléka építési jellegű, amit állóeszközeik jelenlegi összetétele indokol. A vállalatok tervei jelentős bér- és szociálpolitikai intézkedéseket tartalmaznak. Az állami és a szövetkezeti építőipar között bérkülönbségek mutatkoznak, ezért a kiemelt fejlesztésre kijelölt szövetkezetek bérpreferenciával való támogatásara szükség van. A szociálpolitikai tervekben a munkásszállítás kulturáltságának javítása, újabb korszerű munkásszállók építése, a dolgozók lakásproblémájának megoldása, letelepítése szerepel. Több városban kérték az építőipari munkások egységes, kalóriadús étkeztetésének minél előbbi megoldását. A párt-végrehajtóbizottság előterjesztése ezután az építőipari vállalatok és szövetkezetek fejlesztésének összehangolását elemzi, s rámutat annak hiányosságaira, majd a munkaerőhelyzettel foglalkozik. — A termelési tényezőkkel való racionális gazdálkodás alapján a kivitelező építőiparban az élőmunka termelékenységét jelentősen növelni kell. Ennek egyik járható útja a vállalati üzem- és munkaszervezés hatékonyságának növelésén túl az építőipari szervezetek struktúrájának, munkamegosztásának további korszerűsítése. Mindezek igénylik a szakmunkásképzés mennyiségi és minőségi színvonalának növelését is. Kedvezőtlen vpéldául, hogy az idei 1200 fős szakmunkás beiskolázási előirányzattal szemben ez ideig mindössze 723 szakmunkástanuló felvételére került, sor. Egyes hiány-szakmákban pedig (például tetőfedő, szigetelő, burkoló stb.) évek óta nem is folyik szakmunkásképzés. Fontos feladat a képzés minőségi színvonalának növelése, s továbbra is szükséges a tanulóképzés anyagi támogatása, a vállalatok érdekeltté tétele a tanulóképzésben. Az elmúlt időszakban javulta műszaki szakemberképzés. A felső- és középfokú végzettségű szakkáderek tekintetében az.onAz előterjesztés ezután az építőipar fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a megye további fejlődésének kulcskérdése a terület- és ágazatfejlesztési célkitűzések realizálása, ezzel összefüggésben a beruházások előkészítésének, szervezettségének emelése, a tervezői és kivitelezői kapacitás tervszerű, arányos fejlesztése. A megye építőiparának az idén és az V. ötéves tervben többek között az alábbi fontosabb beruházásokat kell megvalósítani: A megyében folyó nagyberuházások — a solti Kossuth-adó, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár, a Bajai Vágó- és Húsfeldolgozó Üzem, Kecskeméten a 680 ágyas megyei kórház — határidőben történő megvalósítása. 25 ezer lakás felépítése, ezenbelül 11500 többszintes, lakótelepszerű lakás kivitelezése. Az országos programokhoz kapcsolódó infrastruktú- rális beruházások megvalósítása. Művelődésügyi és egészségügyi létesítmények létrehozása, 1100 új kórházi ágyfejlesztés kivitelezése. Nyolcszáz bölcsődei, 4—5 ezer óvodai, 1900 diákotthoni hely megvalósítása, 210 tanterem, 25 tornaterem és tornacsarnok felépítése. Hatvanezer négyzetméter alapterületű kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmény építése. A mezőgazdasági, élelmiszeripari tárolókapacitás 8 ezer vagonos bővítése mellett további 2 milliárd forint értékű élelmiszer-gazdasági beruházás megvalósítása. A közművesítés, a vízgazdálkodás, a szállítás, a hírközlés és energiaellátás területén jelentkező beruházások megvalósítása. Közintézmények, lakóépületek korszerűsítése, felújítása, állagmegóvása, a lakossági építési-szolgáltatási igények kielégítése. Az V. ötéves tervben jelentkező építési feladatok végrehajtása érdekében a megye építőipari kapacitását — az országos átlagot meghaladó mértékben — legalább 50 százalékkal kell növelni. Az építőipari tevékenységen belül az átlagosnál nagyobb mértékben kell fejleszteni a szak-, szerelő- és karbantartó kapacitásokat, a korszerű technológiák részarányát. Az építőipar területi kapacitásait kiemelten kell fejleszteni Kecskemét és Baja térségében. Az építőipari szervezetek kialakult struktúrája további tervszerű fejlesztés mellett alkalmas az építőipar előtt álló feladatok megvalósítására. A legdinamikusabban továbbra is a minisztériumi és a tanácsi építőipari vállalatok termelését kell bővíteni. A szövetkezeti iparban — a kiemelt szövetkezetek fejlesztése mellett — előtérbe kell helyezni ban megyénk továbbra is jelentősen az országos átlag alatt van. Fontos tennivaló ezért a felsőfokú képzettségű szakemberek megyénkben történő letelepítése. Ugyanakkor meg kell vizsgálni a szakközépiskolai osztályok indítását és a kihelyezett üzem- mérnökképzés lehetőségeit is. Az építőipari szervezetek V. ötéves tervei egyébként általában reálisan feszített előirányzatokat tartalmaznak. Figyelembe vették az. irányítás, a szervezés megjavításával, a munka- fegyelem megszilárdításával kihasználható belső tartalékokat, a vezetők és kollektívák növekvő helytállását, a kezdeményezés, a szocialista munkaverseny szélesítését. Az építőipari szervezetek fejlesztésének, tervszerű együttműködésének hosszú távú koncepcióját a megyei tanács ez. évben már jóváhagyta. Az együttműködési lehetőségek közül ki kell emelni azokat az aránylag egyszerű, gyorsan megvalósítóató feladatokat, amelyek az építőipar termelésbővítését, gazdálkodásának hatékonyságát már a közeljövőben segítik. Ilyenek: az egyes vállalatok, szövetkezetek közötti munkamegosztás javítása: a meglevő kapacitások tervszerű, jobb kihasználása; a fejlesztési, termelési tervek, a gép- beszerzés, gépjavítás és a képzés, továbbképzés összehangolása, a korszerű eljárások technológiák megismertetése, alkalmazásának elősegítése. Ezek megvalósítása érdekében hatékonyabbá kell tenni az Építőipari Koordinációs Bizottság működését. A koordinációs bizottság fő feladatát a fejlesztések összehangolása képezze. Az Építőipari Tudományos Egyesület az eddigiek során is jelentős segítséget nyújtott a tájékoztatás, a szakképzés, valamint az építési ágazat előtt álló feladatokra való mozgósításhoz. Helyes ezért az ÉTÉ további helyi csoportjainak létrehozása, s a társszervezetekkel való együttműködésének fokozása. a szakosodást és a profiltisztítást. Az előterjesztés ezután konkrétan meghatározta a minisztériumi, a tanácsi, a szövetkezeti építőipar, a tanácsi kommunális szerveretek, a házilagos építőipari szervezetek és egyéb kivitelezők feladatait, fejlesztésük irányát. Hangsúlyozta, hogy a feladatok tervszerű megvalósítása valamennyi érdekelt szerv — a beruházó, tervező, kivitelező és egyéb közreműködők, felügyeleti irányító, állami és társadalmi szervek — összehangolt munkáját igényli. Rámutatott, hogy a kivitelező szervezetek kapacitás- bővítését elsősorban a saját eszközökre és erőforrásokra kell alapozni, a belső tartalékok széles körű feltárása mellett. Ugyanakkor az. eddigieknél nagyobb mértékben indokolt igénybe venni a fejlesztési hiteleket, pályázati lehetőségeket és egyéb kiegészítő forrásokat. Lényeges, hogy az építési kapacitás bővítését a tanácsok és egyéb beruházók saját erőforrásaikból is támogassák. Erősíteni kell az építőipari szervezetek kibontakozó együttműködését, elsősorban a termelési és fejlesztési tervek összehangolását, a szakosodást, az egymást segítő vállalkozói munkát kell megkezdeni. Ennek érdekében az építő szervezetek kezdeményezzenek kétolda’lú megállapodásokat. A megyei tanács érintett osztályai a Megyei Építőipari Koordinációs Bizottság, az Építőipari Tudományos Egyesület és a többi érdekelt Szerv is kezdeményezze az együttműködések kibontakozását. Az építőipar fejlesztésére vonatkozó célkitűzések megvalósítása további határozott intézkedések megtételét követeli az ágazatirányító és felügyeleti szervektől, valamint az érdekelt tanácsoktól. A beszámoló végül leszögezi, hogy az építőipar eddigi fejlődése, tevékenysége, az építőipari dolgozók helytállása reális alapot nyújt az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. A vázolt feladatok és feltételek mellett további tudatos fejlesztéssel összehangolt munkával lehet biztosítani az építőipar előtt álló feladatok sikeres teljesítését. Befejezésül a párt- és tömegszervezetek, valamint irányító és felügyeleti szervek segítő támogatásának fontosságát hangsúlyozza az előterjesztés. * Ezután Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára jelentést terjesztett elő a végrehajtó bizottság 1976. I. félévi munkájáról. A megyei pártbizottság az előterjesztéseket megvitatta és megfelelő határozatokat hozott. 20,9 milliárd forint beruházás A továbblépést meghatározó tényezők Az építőipari szervezetek fejlesztése Feladatok az V. ötéves terv időszakára