Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. szeptember 15.

I

• KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN • KISKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN •

múltja van Szeremlén. Jelenleg több mint 200 igazolt tagja van a horgász egyesületüknek.

A felsorolni is sok eredmény mellett azonban van még megoldásra váró feladatuk is. Köztudott, hogy Szeremlén egyetlen ivásra alkalmas ártézi kút van, a többi „házikút” a KÖJÁL, véleménye szerint vizük nem alkalmas ivásra. Tízmillió forintba kerülne a törpevízmű, amely az egész községet ellátná kifogástalan minőségű ivóvízzel, de a mai 100 ezer forint községfejlesztési lehetőségüket figyelembe véve éppen 100 évig kellene a törpevízműre gyűjteni, mire kifizethetnék. Itt már megyei segítségre van szükség, ami bizonyára nem maiad el.

Igaz, a tsz-ben 41 év a dolgozók átlag életkora, de a fiatalok többsége mégis Bajára jár dolgozni. A régebbi évek negatívumai még most is éreztetik hatásukat a szövetkezet életében. Az erejüket meghaladó beruházások adósságait még ma is fizetniük kell, s bár a termésátlagok az idén jók, bérfejlesztésre mégsem tudnak annyit fordítani, hogy ez a fiatalok előtt vonzóvá válna.

A községben a termelőszövetkezetben évről évre erősödő pártszervezet működik, amely jelenleg 51 tagot számlál. A párttagok a községfejlesztési munkából és annak szervezéséből is derekasan kiveszik részüket. Hasonló a segítőkészség a KISZ- szervezetben is.

Szeremléről a régi krónika azt írja, hogy a ragályos, gyógyíthatatlan betegség egyre csökkenti a lakosság számát. 1974-ben 26,

1975-ben 30 újszülöttel gyarapodott a község.

Szabó Ferenc

szilárd útburkolaton közlekednek a járművek.

Megnőtt a lakosság művelődési igénye is. Több mint 300 tv és 300 rádió juttatja a lakásokba a napi híreket, zenét, szórakozást. Az általános iskolába az idén 183-an járnak. Ma már nem agi- tációs téma a község fellendítéséért végzendő társadalmi munka. Míg 1971-ben az egy lakosra jutó évi társadalmi munka értéke nem érte el a félszáz, ma meghaladja a 300 forintot. A segítő kéz nem hiányzik akár ut- carendezésröl, akár parkosításról, művelődési ház építésről, vagy iskolai tantermek festéséről van szó.

Messze híres a szeremlei nemzetiségi tánccsoport, amely már számos elismerő oklevél tulajdonosa. Nyáron nagy sikerrel szerepeltek a Bajai Nyár ’76 műsorában a víziszínpadon.

A horgászásnak már nagy

Zeremlentől

Szeremléig

Kevés olyan község van a megyében, amely négyszer változtatta a helyét, hatszor pedig a ne- , vét. A mai Szeremle eredete még a honfoglalás idejéből való. A régi feljegyzések szerint Botond törzse szállta meg ezt a vidéket, amelynek betelepített lakossága a sok háborúskodás miatt alaposan meggyérült, s 1122-körül a besenyőkkel olvadt össze.

Később uralkodók, királyok, bárók és apátságok ajándékaként került a település, majd a község kézről-kézre. A legrégebbi fejlegyzések Zeremlen- ként említik, majd Zeremlien néven jegyezte a későbbi történelem. Zeremlyan, és Zeremlian, majd Szeremlye után kapta'meg a mái elnevezést, amely szerint Szeremle-ként található a térképen.

A ma kialakult község már á negyedik helyén épült. Régi maradványai megtalálhatók a Duna jobb partján is. A pusztító árvizek nem kímélték a sok meg- • \z általános próbáltatást kiállt községet. Volt iskola már „gazdája” Tolna, Pest és udvarán. Bács-Bodrog megye is. A történelem azt is feljegyezte, hogy 1874-ben Ádám József lelkész idején úrbéri egységet kellett fizetni, ami nagy felháborodást váltott ki a község lakosságából.

Emiatt többeket börtönbüntetéssel sújtottak, sőt már annyira fajult az ellenállás, hogy a községet a rend megőrzése végett katonasággal kellett megszállni.

1864—1914-ig (ötven év alatt)

487-el csökkent lakóinak száma.

1932. szeptember 1-én a krónika a következőket jegyezte fel: „A községben fellépő krónikus, ragályos, gyógyíthatatlan betegség miatt további fogyatkozás várható, hacsak a viszonyok változása e téren is nem idéz elő kedvező változást.”

A krónikás jövendölése valóban igaz volt: 1945 meghozta a tulajdonviszonyokban történt „kedvező változást”, a község többé nem volt és nem lesz ajándékozás tárgya.

*

Szeremle mai lakosságának száma 1820. Az egykori szatócs- üzletek helyén önkiszolgáló élelmiszerboltban vásárol a lakosság, vegyesbolt, műszakibolt és húsbolt van a községben. Szekerek helyett 50 személygépkocsival közlekednek, s akinek még ninps, vagy nem is szándékozik vásárolni, annak megteszi a kényelmes, újtípusú sárga Volán-busz is.

1955 óta évente mintegy 10— 12 új családi ház épült a községben, amelynek életébe 1949 hozott újabb változást. Ekfcor alakult meg az első szövetkezeti társasgazdaság, a Béke Termelő- szövetkezet. Ezt követte a Kossuth Tsz 1952-ben. majd a Rákóczi, a Zöldmező és a Petőfi. Tíz év múlva pedig — az összevonások után — a rpa egyedüli

Dunagyöngye Tsz, amely 2629 hektáron gazdálkodik 740 dolgozó taggal.

A lakosság közel felét foglalkoztatja a helyi termelőszövetkezet, sokan Bajára járnak különböző üzemekbe, intézményekbe dolgozni. A felszabadulás előtt egyetlen emeletes háza volt Sze- remlének,' azt is úgy csúfolták, hogy „le-föl”-ház. Egykor kocsma és szálláshely volt, ma' falumúzeum és 3000 kötetes könyvtár.

A múltban, a járványos betegségek idején magánlakásoknál rendelt a Bajáról kijáró orvos. Ma korszerű emeletes orvosi rendelő és egészségház segíti a község egészségügyi ellátását, mindennapos rendeléssel, itt lakó orvossal és ' védőnővel. Minden utcában szilárdburkolatú járda teszi könnyebbé a közlekedést, míg a községben 2 kilométeres

• Őszi szántást végeznek a Dunagyöngye Tsz traktorai.

• Az új orvosi rendelőben.

..

W‘V*TT7i r BBT» "ü

■ [jn iw »im íj ren

Munkaerőtartalékok - útközben

Az elmúlt öt év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a gazdálkodás mai feltételei között, a munkaerőforrások beszűkülése önmagában nem váltja ki az észszerűbb vállalati munkaerő-gazdálkodást. Mi több: ebben az időszakban a vállalatok úgy „alkalmazkodtak” az erősen csökkenő munkaerő-kínálathoz, hogy még jobban növelték a keresletüket. De megkockáztatnám: ezért nemcsak — s talán nem is elsősorban a vállalatok hibáztathatok. Igaz: — a vállalatok hibáztathatok. Igaz: számolni kell az úgynevezett — és sokat ostorozott — „helytelen vállalati szemlélettel”, a konzervatív vállalati magatartással. De nem szabad megfeledkezni egyéb tényezőkről; arról például, hogy a vállalati bér- és jövedelemszabályozási rendszer a legutóbbi időkig lényegében az 1967—69-es állapotoknak megfelelően működött, s ez alapvetően befolyásolta a vállalati munkaerő-gazdálkodást. Tekintsünk most el az átlagbér-szabályozás előnyeinek és hátrányainak aprólékos méricskélésétől, s annak boncolgatásától is, hogy a különböző bérszabályozási formák, ösztönzési módszerek esetleges korábbi alkalmazása mennyit segített volna a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítésén. Ma már tény: az átlagbér-szabályozás kitörölhetetlen nyomokat hagyott a vállalati létszámgazdálkodáson, s mindenre ösztönözte a vállalatokat, éppencsak a munkaerővel való takarékos, ésszerű gazdálkodásra nem.

De ne feledkezzünk meg egyéb, úgymond „apróságokról” sem, amelyek hosszú évek alatt szintén nem a legkedvezőbb irányba befolyásolták a sokat emlegetett vállalati magatartást. Gondolok például arra, hogy nem is olyan régen, alig néhány éve, az átlagosnál magasabb színvonalú szociális ellátást nyújtó vállalatok egyrészt követendő példaként állíttattak a közvélemény elé, másrészt kárhoztatnivaló munkaerőcsábítókként ítéltettek el, abban az esetben, ha szociális tevékenységüket — nagyonis önös és érthető szempontoktól vezettetve — kökhir'ré tették. Vagy gondolok azokra c® szórványos és félénk ki- serietekre, amelyek a vállalati létszám belső átcsoportosításaival voltak kapcsolatosak, vagy éppen bizonyos létszámfeleslegek megszüntetésével próbálkoztak, s aztán gyorsan beleütköztek azok értetlenségébe és ellenállásába, akik előtt egyedüli és kizárólagos szempontként lebegett a teljes foglalkoztatottság jelszava és akik közül sokan,,a mai napig is képtelenek fölfogni, hogy a teljes foglalkoztatottság megteremtése és fenntartása nem a vállalatok, nem a munkahelyek, hanem az állam feladata.

A létszámgazdálkodással és általában a munkaerőpolitikával kapcsolatos vállalati magatartást befolyásoló tényezők közül — meglehet: önkényesen — a már- már parttalan méretű fluktuációt tartom a legfontosabbnak. És gyorsan hozzáteszem: a vállalatok legföljebb csak hozzájárultak" ahhoz a gazdálkodási környezethez, amelyben a munkaerő spontán, befolyásolhatatlan és jószerével ellenőrizehetetlen mozgása tág teret kapott.

A társadalmilag nem szükség- szerű munkaerőmozgás összes kéltsége — tehát a népgazdaságot ért közvetlen anyagi kár — már a hetvenes évek elején is meghaladta a 3 milliárd forintot. Egy- egy nagyobb vállalatnál, évente több millió forint veszteséget okozott a munkaerőfluktuáció, s amikor az ebből származó károkat bizonyos nagyvállalatok már elviselhetetlennek minősítették és egymással szövetkezve radikális intézkedéseket hoztak a fluktuáció csökkentésére, akkor megint- csak bizonyos körök, bizonyosfajta értetlenségével és tiltakozásával találhatták magukat szemben. Mondván: nem lehet korlátozni a szabad munkavállalás jogát. (Megjegyzendő: ezek a próbálkozások, kicsiben és a helyi viszonyok figyelembevételével, kísértetiesen hasonlítottak a mai — és országosan érvényes — kötelező munakerő-közvetítéshez.)

Az egyre nagyobb méretű fluktuációnak volt azonban egy másfajta — s a közvetlen anyagi kárnál sokkal súlyosabb — következménye is. Az emberek tekintélyes része ugyanis állandó — és többnyire csak személyes indokokkal okolható — mozgásban volt. (Mert kedvezőbb körülmények között akartak dolgozni, mert többet akartak keresni, vagy egyszerűen csak azért, mert unták a munkahelyüket...) E mozgás mértékét, nagyságát köny- nyű volt — különböző ígérgetésekkel — fokozni. S miközben sokan jöttek és mentek, kiléptek és beléptek, rövidebb távon és vállalati szinten valahogy elmosódtak az általános munkaerőhiányra utaló tények és jelek. Jutott is, maradt is. Ha valaki kilépett, helyére rendszerint másvalaki jelentkezett, a vállalati létszám — bár a fluktuáció miatt sokat kínlódtak — valahogy azért mindig megvolt. S mert a vállalati munkaerőgazdálkodás többnyire csak az aktuális tennivalókra, a rövidebb távra szóló feladatokra figyelt — ez is jórészt a „szoktatáson” múlott, mert sokáig, még a legnagyobb, a népgazdasági szempontból különösen fontos beruházásoknál sem vizsgálták komolyan, hogy honnan és hogyan lesz majd kellő számú ember az új gyár működtetéséhez), szóval niert munkaerő-szempontból inkább csak máról holnapra gondolkodtunk, a munkaerő társadalmilag szükséges mozgatása gyakorlatilag ismeretlen volt. A kívánatos — és tervszerűen alakított — munkaerő-mobilitás helyett kizárólag a spontán fluktuáció jellemezte a „munkaerő-piacot”. A feltételeket a munkavállalók diktálták, a munkáltatók — irányító hatóságaikkal együtt — kénytelen, kelletlen alkalmazkodtak ezekhez a feltételekhez. S mert ez éveken át így volt, nyilvánvaló, hogy — az ugyancsak éveken át jelzett — belső munkaerő-tartalékok mobilizálása, hasznosítása, nem automatizálható, nem könnyen megoldható feladat. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt öt évben, az ipar, a tervezett létszámnövekedés egyharma- dával teljesítette az eredetileg tervezett termelési tervét.

Vértes Csaba

Következik: Elrejtett milliárdok

Hangulatos homlokzatok

A házgyári lakótelepek egyhangúságának csökkentésére sok- iéle megoldással kísérleteznek világszerte. ,A szakemberek tisztában' vannak azzal, hogy valami módon ellensúlyozni kell az egyébként legtermelékenyebb építési mód „falanszter” jellegét. A próbálkozások arra irányulnak, hogy nagyüzemi módon és olcsón állítsanak elő időálló burkolóanyagokat, amelyek ráadásul változatosak is. Ügy tűnik, hogy e célra az üvegnek a kerámiai készítmények jó tulajdonságaival felruházott változata nagyon megfelelő lesz.

\ , •

Amikor az üvegben, amely amorf anyag — vagyis olyan, amelynek nincs kristályszerkezete —, valamilyen technikai zavar, vagy tudatos külső beavatkozás következtében kristályszerkezet alakul ki, az előnyös tulajdonságok egész sorával rendelkező anyagféleség keletkezik. Az üveget átkristályosító technológiai folyamatnak keramizálás a neve, az ilyen módon kapott üvegkerámiai terméket pedig viíro- kerámnak nevezik.

Első ízbén szovjet kutatók készítettek ilyen vitrokerámot — szitál néven hozták forgalomba —, mégpedig természetes bazaltból, -amelynek fő alkotórészét az üvegével azonos szilíciumvegyü- letek képezik. A vitrokerámok kiválóan megfelelnek mindenütt, ahol nagy szilárdságú, kopásnak, vegyszereknek ellenálló, a vizet és az elektromosságot jól szigetelő anyagra van szükség.

Több országban külön üzemek épülnek a vitrQkerám gyártására. Lengyelországban is így történt: Olaszországból vásárolt automata gépekkel a kék, barna, zöld és lila 40 féle árnyalatában állítják elő az ún. vitrpmozaikot, főleg homlokzatburkolásokhoz, de fürdőszobák, konyhák jól tisztítható, színes burkolóanyagául is.

A jánoshalmi Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Híradójának Hl. negyedévi számában A szocialista brigádmozgalom a művelődés bázisa címmel jelent meg egy cikk, amely arról tanúskodik, hogy a közös gazdaságban igyekeznek kihasználni a mozgalomban rejlő valamennyi lehetőséget. így a személyiséget gazdagító, a termelési eredményekre közvetett úton ható művelődési felajánlásokat is szép számmal tettek az idén a brigádok. Sokan vesznek részt világnézeti oktatáson; mások marxista—leninista középiskolába járnak, többen látogatják a nagyközségi továbbképző politikai előadásokat, vitaköröket, szemináriumokat. A brigádtagok rendszeresen olvassák a napilapokat, s szeretik a politikai könyveket és kiadványokat is.

A múlt esztendőben, a brigádmozgalom fellendülésekor 26, nagyrészt negyven éven felüli dolgozó vállalta és teljesítette is, hogy elvégzi az általános iskola hiányzó hetedik vagy nyolcadik osztályát.

Mint a cikkből kiderül, a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben 1976ban összesen 153 taggal 17 brigád tevékenykedik a versenymozgalomban. Egy munkacsoport arany, hat brigád ezüst, hat bronz-, négy pedig zöldkoszorús kitüntetésre pályázik idei munkájával. A brigádtagok között hetvenhét nődolgozó található.

A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet Híradójának legutolsó kiadásában az egyik írás az ifjúsági és nőpolitikái határozat helyi végrehajtásával foglalkozik. A téesznek 418 harminc éven aluli dolgozója van. az aktív" nődolgozók száma pedig 248.

A termelőszövetkezet vezetői igyekeznek javítani a nők és a íisítalok élet és munkakörülményein — tűnik ki az elemzésből. Többek között fokozzák a gépesítést, emelik a szociális ellátás színvonalát, bővítik az üdülési lehetőségeket. Az egészségvédelmet üzemorvosi rendelő létesítésével segítették elő.

Akad azért még tennivaló is a félegyházi téesz házatáján az említett határozatok megvalósításában. Kevés például a fiatal vezető. A 23 tagú szövetkezeti vezető testületben csak két harminc éven aluli van. Ez a szám kicsi, mivel az aktív dolgozóknak 38,2 százaléka nem töltötte még be 30. életévét.

A Bács-Kiskun megyei mező- gazdasági, ipari és fogyasztási szövetkezetek lapja, a Szövetkezeti Élet érdekes információt közöl augusztusi számának első oldalán. Az írás arról számol be, hogy a megye mezőgazdasági szakembereinek az egyik téesz- ben bemutatták a szerves trágya robbantásos módszerrel történő szétterítését. A módszernek előnye, hogy a talaj tápanyag-utánpótlásához kevesebb gép kell, s gyors és olcsó is az eljárás. Ha az új módszer elterjed a megyében, akkor az évenként összegyűlendő 2 millió tonna szervestrágya hasznosítása nem okoz gondot a jövőben.

Termelési szerkezetváltozás megyénk mezőgazdaságában, A kömpöciek takarékosak, Élete egybeforrt a szövetkezeti mozgalommal, Gondolatok a vezetésről — néhány írás címe még a Szövetkezeti Életből.

A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat üzemi lapjának 8. számában többek között a BÁCSÉP első félévi gazdasági eredményeiről olvashatnak a dolgozók. Az építés-szerelési és ipari termelés összességében 607,2 millió forintot tett ki az első félévben ami 95,2 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Az építés- szerelési tevékenység — amit a megyei pártbizottság határozata értelmében a tervidőszakban 50 százalékkal kell növelni a cégnél — csak 90,5 százalékra kö- zelítette\ meg az előirányzatot.

Lakásikadási tervét 96 százalékra teljesítette a vállalat. A kiemelt beruházásoknál, a solti rádióadónál, ^a Halasi Kötöttáru- gyárnál és á Bajai Húskombinátnál időarányosán jó a teljesítmény. /

A termélekenység. bár nőtt a vállalatnál, nem érte el a tervezett mértéket. A BÁCSÉP — olvasható a sokféle adat között — az jelső félévet 35 millió forintos veszteséggel zárta. A veszteségforrások feltárása folyamatban van — olvásni a cikkben, amely bizakodó hangnemben zárul az elmaradás felszámolását illetően.

A T. S.

7