Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-23 / 198. szám
1976. augusztus 23. • PETŐFI NEPE • 3 A munkás-paraszt szövetség jegyében ünnepeltük augusztus huszadikat NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS a mezőgazdasági gépgyártásban (Folytatás az 1. oldalról) ki közös ünnepen. A szövetkezet vendégei a metró építésén íeles- kedő, Váci Mihály nevét viselő szocialista brigád tagjai voltak. Ez a kis közösség nem kisebb cím birtokosa., mint a Népköztársaság Kiváló Brigádja. Házigazdája volt az alkotmánynapi találkozók vendégeinek a két szövetkezet mellett az egész község lakossága. A délelőtti órákban a maguknak szorgalmukkal már hírnevet szerzett hartai polgárok népesítették be a tanácsháza nagytermét, s hallgatták meg Nánai András tanácselnök beszédét. Sikerekben gazdag kollektívákat köszönthetett a tanácselnök az ünnepi gyűlésen. A solti éní- tők a kitűzött határidő előtt teljesítették vállalásukat, s befejezték a majd háromszáz méter magas antennatorony építését. A Közlekedési Építő Vállalat kollektívájának munkáját dicséri, hogy ezen a napon újabb al'iliá- rót vehettek birtokukba a pestiek. A két hartai szövetkezet ugyancsak szép eredményt ért el az újkenyér ünnepére: a búza termésátlaga a községben az idén a hektáronkénti 46 mázsát is meghaladta, s több, mint 2 ezer hektárról takarítottak be kenyérgabonát a hartai téeszek. Serénykedtek a na.gyközség lakói a településfejlesztésben is, az ünnep tiszteletére mezőgazdasági emlékparkkal gazdagították lakóhelyüket. A Lenin Termelőszövetkezet öj búzájából sütött kenyeret Szali- mon elvtárs vette át és köszönte meg. Visszapillantást adott hazánkhoz fűződő személyes élményeiről, melyek közül az elsőket még mint a felszabadító hadsereg katonája szerezte. A metróépítők hatezer fős kollektívája nevében Boros András brigádvezető vette át az Erdei Ferenc Termelőszövetkezet újkenyerét, s Nagy József brigádtag köszönte meg a szövetkezetiek önzetlen segítségét. A télen ugyanis hetven hartai téesz-tag vette ki részét a metróépítés nehéz munkájából. Bemutatták a községbeliek a vendégül látott munkáskollektíváknak az egyre gyarapodó helytörténeti gyűjteményt. Végigkalauzolták őket a közsé« híres szülöttének, Gallé Tibor festőművésznek a munkáiból rendezett kiállításon. Ezután fehér asztal mellett mélyítették tovább barátságukat a szövetkezetiek és vendégeik. ® Tárlatnézés. • Szalimon elvtárs a Lenin Tsz új kenyerével. • Nyugdíjas hajósokkal beszélgettek a szovjet munkások a tanácsülés előtti percekben. (Pásztor Zoltán felvételei) Elbeszélgettek eredményeikről és gondjaikról. Megállapodtak abban, hogy mikor és milyen munkában vesznek részt ismét együttesen a termelésben mindig élenjáró hartai termelőszövetkezeti tagok és az országos jelentőségű beruházásokon dolgozó munkáskollektívák. Zs. Á. Kalocsai táncosok Kecskeméten Az ünnepi eseményekhez kapcsolódva magával- ragadó műsorral vendégszerepeit a megyei művelődési központban az ország- és világjáró Kalocsai Népi Együttes az alkotmánynap előestéjén. A száztíz tagú tánckar és zenekar Dunáról fúj a szél címmel bemutatta eddigi tevékenysége keresztmetszetét. Az összeállítás zömében kalocsai és környékbeli táncokat, szokásokat, gyermekjátékokat ismertetett meg a kecskeméti közönséggel. Az alföldi hagyományokat verbunkokkal elevenítették fel. Emellett dunántúli és székelyföldi dalokat, táncokat keltettek életre az ellágyuló lírai hangulattól a kitörő temperamentumig. Az együttes életképességét tanúsítja, hogy egyaránt jól illeszkedtek Pécsiné Ács Sára és Tóth Ferenc művészeti vezetők elképzeléseibe a 4 éves óvodás gyerekek, a különböző foglalkozású fiatalok és az idősebbek, akik között a 78 esztendős özvegy Rideg Ferencnét abból az alkalomból is köszöntötte a taps, hogy a fellépés előtti napokban kapta meg a népművészet mestere címet. • Jelenet a Kalocsai Népi Együttes vendég- szerepléséből. • Eredeti népviseleti ruhákban elevenítették meg a dalos-táncos hagyományokat a kalocsai lányok. Örömmel adtunk hírt többször is arról, hogy az aszály ellenére — mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve — jó gabonatermést takarítottunk be. A sikerek a mező- gazdaságban dolgozók szorgalmáéi kívül a technikának, a korszerű termelésnek is köszönhetők.' Ma már a kalászosok művelése teljesen gépesített. A technika tehát döntő tényező a mezőgazdaságban, nemcsak a gabonatermesztésben, hanem minden ágazatban^ A műszaki forradalom szinte naponta új mezőgazdasági gépekkel lepi meg világszerte a felhasználókat. A korszerűsítést segítette az a minisztertanácsi határozat, amely 1976. január 1-től a magyar mezőgépipart egységes szervezetbe tömörítette, s a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá helyezte. Ez az intézkedés elősegítette, hogy a MEZŐGÉP Tröszt vállalatainál tovább sza- kosodjon a termelés. A kecskeméti MEZŐGÉP is ezt az irányzatot követi. Egyébként a vállalat tavaly 825 millió forint árbevételt ért el. az idén már egy- milliárdra számítanak. □ □ □ A termelési rendszerek térhódítása szükségessé teszi a korszerű gépsorok alkalmazását. Ezt csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani. A betakarítást nagyrészt szovjet kombájnokkal végzik. A traktorok és az arató-cséplő gépek legnagyobb szállítója a Szovjetunió. Szükséges azonban azt is megjegyezni, hogy a MEZŐGÉP vállalatok 1971 és 1975 között kereken 90 millió rubel értékű gépet exportáltak a Szovjetunióba. A megállapodások szerint 1976 és 1980 között már 209 millió rubel értékű gépet, • berendezést szállítanak. Ezek főként az állattenyésztésben, a zöldség- és gyümölcstermesztésben alkalmazhatók. A szállítmányok között szerepelnek az élelmiszeriparban használatos berendezések is. □ □ □ Javult a kapcsolat, növekedett a forgalom a Német Demokratikus Köztársasággal és Csehszlovákiával is. A bajai kukoricatermesztési rendszer, amely társnövényként kalászost, napraforgót is termeszt, egyre nagyobb mértékben alkalmazza a korszert!, NDK-gyártmányú, E—512-es kombájnt. Itt mutatták be először az E—516-os arató-cséplőgépet is, amely az eddigi betakarítógépeknél jóval nagyobb teljesítményű. Várható, hogy jövőre még számottevő mennyiséget kap ebből a berendezésből a magyar mezőgazdaság. Egyébként az E— 512-hez négyféle adaptert gyártanak a magyar MEZŐGÉP vállalatok. Ilyen együttműködés nyugati cégekkel is kialakult. Például a Claas dominátorok fülke, motor, adapter nélkül érkeznek. Itt szerelik be a Rába—Man motort, a mi hajtóműveinket, a teljes kényelmet nyújtó fülkét és a gabona-, kukoricabetakarításra alkalmas adaptereket. A Claas dominátor vezetőfülkéjét egyébként a kecskeméti vállalat gyártja. Tovább lehetne sorolni a nemzetközi együttműködés példáit. A MEZŐGÉP Tröszt számos licen- cet is vásárolt. Sok szó esett a nyári munkák során az alkatrészgondokról. Javulás van, azonban még mindig akadnak hiánycikkek. Ezért a legszükségesebb alkatrészek pótlására szakosítják a gyárakat. Egymilliárd forint értékben állítják elő nemcsak saját gépeik és berendezéseik részegységeit, hanem a külföldről — főleg a szocialista országokból — behozott gyártmányokhoz is itt készülnek az alkatrészek ezrei. Intézkedést hoztak, hogy az egyes gyártmányokra szakosított vállalatok a forgalomba kerülő gépeikhez szintén kötelesek megfelelő alkatrész-utánpótlásról gondoskodni, s a forgalmazó AGRO- TRÖSZT igényén túlmenően is kielégíteni a keresletet. Gyakran visszatérő téma a háztáji gazdaságok, a kiskertek gép- és eszközellátása. 1975-ben 323 millió forint értékű cikket adtak a háztáji munkák könnyítésére. Tíz vállalat összesen nyolcvanféle gépet, eszközt, berendezést állít elő. Már ez évre is 200 millió forint értékű megrendelés érkezett a vállalatokhoz. Ez év végéig várhatóan 50—60 százalékkal emelkedik. □ □ □ Az augusztus 25-én nyíló és szeptember 1-ig tartó nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszer- ipar gép- és műszerkiállításon 200 féle gépet mutat be a MEZŐGÉP Tröszt, vagyis teljes választékának egytizedét. A legnagyobb kiállító lesz az AGROMAS- EXPO ’76-on. Az elmúlt napokban dr. Gölöncsér Gábor, a MEZŐGÉP Tröszt vezérigazgatója sajtótájékoztatón számolt be általános helyzetükről és! termelés- fejlesztési elképzeléseikből. Előrelépés tehát történt, mint az eddigiekből kitűnik, de azért sok a tennivaló, hiszen még mindig gyakran jelentkeznek kielégítetlen igények, minőségi kifogások a termelő üzemekből. Ezek" megszüntetésére, illetve megelőzésére a jövőben még többet kell tennie a tröszt vállalatainak mint a magyar mezőgazdasági gépgyártás egyik legnagyobb bázisának. K. S. Egy hónap múlva nyílik az őszi BNV Az eddig beérkezett jelentkezések alapján 29 ország több mint száz kiállítója vesz részt az egy hónap múlva nyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Irak és Mexikó először mutatja be fogyasztási cikkeit az őszi BNV-n, s több évi szünet után ismét kiállít Görögország, Hollandia. India és Kuba. Az őszi vásár legnagyobb külföldi kiállítója a Szovjetunió. A magyar fogyasz- tásicikk-ipar újdonságait 400 vállalat mutatja be, közülük is a legtöbb könnyűipari vállalat. A vásáron ismét megszervezik a HOVENTA nemzetközi kereskedelem-technikai és vendéglátóipari kiállítást, amelyen számos magyar és külföldi cég állítja ki az új típusú üzleti, sütödéi, cukrászipari síb. berendezéseit. A HOVENTA érdekessége, hogy japán szakácsok főzés-sütés közben mutatják be az új vendéglátóipari gépeket, s a nyilvánosan készülő ízes falatokból kóstolókat rendeznek. A vásár szeptember 22—30. között tart nyitva, naponta 10-től 19 óráig. Az őszi BNV első három napján délelőttönként szakmai napokat tartanak. A kőbányai vásárváros őszi kiállításprogramjához tartozik még, hogy októberben harmadszor rendezik meg a HUNGARO- KORR nemzetközi korrózió-védelmi kiállítást, negyedszer a BUDATRANSPACK nemzetközi csomagolástechnikai bemutatót és második alkalommal a MIPEL nemzetközi ipari, elektronikai és núíszerkiállítást. (MTI) MINISZTÉRIUMI ÁLLÁSFOGLALÁS a szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díjak megállapításáról A szociális otthoni és szociális intézeti gondozási díjak megállapításával kapcsolatos néhány vitás kérdésben foglalt állást a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium. Az állásfoglalás egyebek közölt tisztázza: hogyan kell megállapítani az árvaellátásban részesülő gyermekek szociális intézeti gondozási díját. Többször előfordult ugyanis, hogy a szociális intézeti gondozásra szoruló — egyébként árvajáradékban is részesített — gyermek intézeti gondozási díjának megfizetésére az árva életben levő szülőjét kötelezték, rendszerint olyan megfontolásból, hogy az árvát beutaló szerv a gyermek életben levő szülőjét tartotta az árvajáradék jogosultjának. Az 1975. évi társadalom- biztosítási törvény ezzel kapcsolatos része azonban egyértelműen leszögezi, hogy az árvajáradék minden esetben az elhalt szülő gyermekét illeti meg. Egy ezzel kapcsolatos korábbi rendelet pedig azt is kimondotta, hogy a gondozási díjat a gondozott köteles megfizetni. A minisztérium állásfoglalása szerint tehát ilyen esetekben a gondozási díj megfizetésére nem az élő szülőt, hanem — árvajáradékának terhére — a gondozott árvát kell kötelezni, éppen úgy, mint bármely más járadékszerű jövedelemből, ilyen esetekben is az árvajáradék 80 százalékát kell befizetni gondozási díjként. Kivétel: az állami gondozott kiskorúak árvajáradékának csak 70 százalékát veszik figyelembe szociális intézeti gondozási díjként. Az eddigiekhez hasonlóan azonban a szociális intézetben elhelyezett árva gyermek élő szülőjét is kötelezhetik részgondozási díj fizetésére, ha ennek feltételei fennálnak. Az állásfoglalás kitér arra is, hogyan kell megállapítani a gondozási díjat, ha olyan személyt helyeznek el szociális otthonban (intézetben), aki otthon saját jövedelméből tartotta el jövedelemmel nem rendelkező házastársát. Néhány esetben ugyanis — ha az otthonmaradt házastárs eltartása veszélybe került — a tanácsok úgy próbáltak segíteni, hogy a szociális otthonba beutalt személynek csak részgon- dozási díjat állapítottak meg, s a jövedelméből fennmaradó ösz- szeget — mintegy tartásdíj címén — az otthonmaradt házastárs rendelkezésére - bocsátották. A minisztérium állásfoglalása ezzel szemben hangsúlyozza: a házastársi tartásdíj megállapítása kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik, tehát meghaladja a tanácsi szakigazgatási szervek jogkörét. Ezért ilyen esetben a tanácsok egészségügyi szakigazgatási szervei csak a szociális otthoni elhelyezésről hozzanak határozatot, és ne döntsenek a fizetendő gondozási díjról. (A határozat indoklásában azonban tüntessék fel a megállapítható gondozási díjat és hívják fel a házastárs figyelmét, hogy a tartásdíj megítélése érdekében 15 napon belül forduljon bírósághoz.) A minisztériumi állásfoglalás a továbbiakban felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a gondozási díjakat — a gondozottak és a gondozási díj kifizetésére kötelezett hozzátartozók szociális körülményei alapján — évenként felülvizsgálják. (1975-ben ez a felülvizsgálat elmaradt: a társadalombiztosítási törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok ugyanis ekkor jelentek meg.) A legközelebbi felülvizsgálat 1976 szeptember 1. és november 30. között lesz. A gondozási díjak ellenőrzése alkalmával jövedelmenként továbbra sem veszik figyelembe a szociális otthoni és intézeti beutaltak nyugdíjának és járadékának évi 2 százalékos au. tomatikus növekedését. A gondó- zotti jövedelem összegébe azonban minden egyéb növekedést beszámítanak, kivéve a hús és húsfélék fogyasztói áremelésének ellensúlyozására megállapított összeget. A felülvizsgálat alapján megállapított új gondozási díjat 1976. október 1-től kell fizetni. Azok gondozása azonban, akiknek jövedelme, vagyona vagy tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs, továbbra is ingyenes. (MTI)
