Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: felhős, időnként erősen felbős idő, szórvá­nyosan záporokkal, zivatarokkal. A többfelé erős északnyugati szél mérséklődik. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 8—13, a legmagasabb nappali hőmérséklet 19—24 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE _AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 185. szám Ára: 90 fillér 1976. augusztus 6. péntek Az Olasz KP tartózkodik, Andreotti marad Az Olasz Kommunista Párt vezetősége szerda esti ülésén úgy határozott, hogy a párt szenáto­rai és képviselői tartózkodni fognak az Andreotti vezette ke­reszténydemokrata kisebbségi kormány sorsáról döntő bizalmi szavazáskor. Miután a szocialis­ták, a szociáldemokraták és a köztársaságpártiak már szintén jelezték, hogy tartózkodni fognak, az OKP döntése biztosítja, hogy Andreotti kabinetje egyelőre a helyén maradhasson. Alessandro Natta, az OKP kép­viselőházi csoportjának elnöke kijelentette: „A vezetőség és a parlamenti csoportok elnökei azt javasolják a kommunista szená­toroknak és képviselőknek, hogy tartózkodjanak az Andreotti­kormány sorsa feletti szavazásnál és ezzel is hangsúlyozzák az OKP-nak azt a szándékát, hogy elő kívánja mozdítani az ország legsürgetőbb problémáinak meg­oldásához szükséges kezdeménye­zéseket és lépéseket, és fejlesz­teni kívánja valamennyi demok­ratikus erő egyesülésének folya­matát.” Kedvezően alakult az első félév külkereskedelmi forgalma A Külkereskedelmi Miniszté­rium összesítése szerint az első íélév külkereskedelmi forgalma alapjában a népgazdasági terv­ben kitűzött célokkal összhang­ban alakult. Devizában mérve mind a rubel-, mind a dollárel­számolású export nőtt. Devizák­ban mérve az első félévben mint­egy 6 százalékkal több árut ex­portáltunk és 9 százalékkal ke­vesebbet hoztunk be, mint a múlt év azonos időszakában. Rubelelszámolású forgalmunk — devizában számítva — 180 millió rubellel volt nagyobb; mint a múlt év első felében. A kötésállomány a szocialista or­szágokkal kielégítő. Megalapozot­tan számíthatunk arra, hogy az éves teljesítés a tervben és az államközi megállapodásokban elő­irányzottaknak megfelelő lesz. Exportban és importban is elő­fordulhat ugyan, hogy a kontin­gentált termékek közül néhányat áruhiány, a felhasználói igény hiánya miatt, vagy más okból nem szállítanak le egymásnak a vállalatok, illetve ezeket más termékekkel helyettesítik, egészé­ben véve azonban tervszerű tel­jesítéssel számol a Külkereske­delmi Minisztérium. A tőkés export dollárban szá­mítva 3 százalékkal emelkedett, de jelentősen csökkent az import. A számítottnál jóval több henge­reltárut exportáltunk, ami nagy­részt összefügg azzal, hogy egész sor ipari vállalat lényegesen csökkentette hengereltáru-raktár- lcészletét. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium e törekvést kedvező­nek tartja, ugyanakkor arra is figyelmezteti a vállalatokat, hogy valóban szükséges készleteiktől ne váljanak meg, mert ez meg­bosszulhatja magát a termelés fejlesztésében, másrészt előfor­dulhat, hogy olyan időpontban kívánnak majd ismét készleteket gyűjteni, amikor a hengereltáru (Folytatás a 2. oldalon.) Két új hévízkútból tört fel víz a Tisza mentén Meleg vizet kapott Leninváros és Kisköre, mélyítik a kecskeméti második termálkutat A Vízkutató és Fúró Vállalat hévízkutatási programja szerint a Tisza mentén úgyszólván egy­szerre fejezték be -az idei első két új hévízkút feltárását Le- ninvárosban és Kisköréin. A két új kúttal 537-re emelkedett az ország hévízkútjainak száma. A második tiszai vízlépcső közvetlen szomszédságában a fú­rólyuk 1020 és 1140 méter közötti szakaszát alakították ki a hévíz­termelésre, amelynek eredmé­nyeként most már percenként 940 liter 60 fokos forró víz tör a felszínre. Ez a hévízkút — amelynek létrehozását az Orszá­gos Vízügyi Hivatal anyagilag is támogatta — jelentős hozzájáru­lás a vízlépcsővel duzzasztott Ti- sza-szakasz térségére tervezett nagy üdülő- és idegenforgalmi terület fejlesztéséhez is. Leninvárosban gazdagabban árasztja kincsét az új hévízkút, amely 920—1160 méter mélység­ből percenként 1200 liter 62 fo­kos meleg vizet lövell a felszínre. Ez a város első hévízkútja, amely kedvező lehetőséget nyújt meleg­vizű strand létesítésére. A komp­lett hasznosítás révén lehetőség nyílik fóliasátras kertészetek el­látására is. A Tisza menti két új kútnál megkezdték a hévíz vegyi össze­tételének vizsgálatait is. Felté­telezhető, hogy bizonyos gyógyá­szati hatásokkal is számolni le­het. A vállalat mélyfúró brigádjai most Szentesen és Kecskeméten dolgoznak. Mintegy 1600 méter mélységben tárják fel a szentesi kórház második hévízkútját, Kecskeméten a strandfürdő má­sodik termálkútját mélyítik, s rövidesen megkezdik a nagy víz­hiánnyal küzdő kaposvári strand­fürdő hévízkútjának mélyítését is. (MTI) PL A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Baja—Duna-parti ra- kodóüzemében évente 80 ezer köbméter fanyagot hoznak for­galomba. A gazdasághoz tarto­zik a Pakstól az országhatárig húzódó, hatvan kilométeres Du­na menti erdőszakasz. Innen ter­melik ki meghatározott méretek­re vágva, darabolva az értékes rönköket, papírfát, farostot. Az erdőgazdaság évi fakiter­melése megközelíti a negyedmil­lió köbmétert. Jelentős szerepe van az ország, a különböző fel­dolgozó vállalatok, üzemek fa­ellátásában. Néhány adat: a Sze­gedi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daságnak, a Gyufaipari Vállalat­nak, tíz-tízezer köbmétert szállí­tanak, a Mohácsi Farostlemez- igyár 37 ezer, a Papíripari Vál­lalat 25 ezer űrméter faanyagot kap a gazdaságtól. Lehetne még tovább sorolni, hogy hova kerül az innen kitermelt nyersanyag. Talán még annyit, hogy exportra is szállítanak mintegy 10 ezer köbméter nemes nyár- és fűz­rönköt. Három feldolgozó üze­mükben szalagparketta alapanya­got készítenek. Mintegy 30 ezer köbméter fát maguk dolgoznak fel. A szőlőtermesztő gazdasá­goknak 13 ezer köbméter támbe- rendezést szállítanak. Két nagyobb vontatóhajójuk, öt kisebb — hat vagonos —uszá­lyuk hordja a kitermelt faanya­got, Ezek ki- és berakodása, bi­zony nem kis feladat. A gazda­ság szakembereinek elsőrendű törekvése a munkák gépesítése. Saját kivitelezésben készítettek a bajai Duna-parti rakodóüzemben egy stabil darut, amely évente huszonhárom—huszonötezer köb­méter rönk rakodását végzi _ el. Három évvel ezelőtt ki is egészí­tették úgy, hogy nemcsak az uszályok, hajók, hanem vagonok, teherautók ki- és berakodására is alkalmas. Ugyancsak nagy szolgálatot tesz a fizikai munka könnyítésére az az úszódaru, amelyet szintén a gazdaság szak­emberei készítettek. Most építe­nek egy úszó bétáké berendezést is, amely lényegében nem más, mint egy kisebb daru. A növekvő termelés, az egyre csökkenő munkaerő itt is szük­ségessé teszi, hogy fokozatosan gépesítsenek minden fizikai mun­kát. A gemenci erdőgazdaságban eredményes törekvéseket tapasz­talhatunk. A gépesítéssel jelen­tősen meggyorsították a ki- és berakodást, amellyel időt, pénzt takarítanak meg. K. S. • A levegőben van a rakomány. 9 Már le is értek a rönkök az uszály rakodóterére. # Az egyik megrakott hajó. (Szilágyi Mihály felvételei.) Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak 2. oldal HÉTKÖZI DIÁKOTTHONOK ÁTADÁS ELŐTT Az iskolaépítések ötéves terve Itthon Nyaranta sűrített repülőjá­ratokon, közúti járműveken, zsúfolt vonatokon naponta sok ezren érkeznek haza kül­földről. Messziről látszik, hogy majd’ mindenki megvál­tozott. Pirosra, barnára égette az üdülők bőrét a hegyek­ben, tengerparton gyorsan ha­tó napsütés. Ki hízott, ki fo­gyott a vendéglátó helytől és az időtöltés jellegétől függő­en. A külföldön beszerzett jellegzetes ruhadarabok is hozzájárulnak a különbségek érzékléséhez. Küllemük változásánál fon­tosabbak a kevésbé látvá­nyos, rápillantásra is mérhe­tő tudati, szemléleti formá­lódások. Rengeteg új isme­rettel, tapasztalattal lépnek újra hazai földre azok is, akik idehaza begubózva éltek, alig- alig méltatták figyelemre a körülöttük alakuló világot. Érthető a nagyobb kíváncsi­ság; a távolság, a szokatlan környezet fogékonyabbá teszi az embereidet. Társasutazásról vagy magános, családi turis- táskodásról hazatérve egya­ránt másként szemléljük, ítél­jük meg a dolgokat. Gyakran lakóhelyünktől messze gondolkodunk el a szocialista átalakulás megnyil­vánulásain. Munkások, pa­rasztok a legnagyobb termé­szetességgel foglalnak helyet híres üdülőközpontok étter­meiben, élvezik a látnivaló­kat. Én is sűrűn találkoztam a testvérüzembe látogató szo­cialista brigádokkal, kint is­merősként fogadott tsz-kollek- tívákkal. A személyes élmények iga­zi éltetői az internacionalista kapcsolatoknak, gyorsítói elő­rehaladásunknak. Beszélget­tem szakmai ismereteiket bul­gáriai hasonló jellegű intéz­ményben gazdagító, a hasz­nost a kellemessel összekötő magyar főiskolásokkal, egye­temistákkal. összehozott a véletlen hazánkba készülő ottani fiatalokkal. Az egyik dunántúli nagyüzem KISZ- küldöttségének a tagjai ke­resztnevükön emlegették jö­vendő vendéglátóikat: ők már jártak a gyár balatoni üdülő­jében és elmélyülten vitáztak szakmai, mozgalmi ügyekről a klubban. Áz elvont fogalmak, város-, üzemnevek tartalommal töl­tődnek meg. mind élőbbek. Itthon tudatosítja az ember, hogy megint új barátokat, is­merősöket szerzett és erősö­dik a közös úton járunk-ér- zés. Mind nyilvánvalóbbak, hogy céljaink közösek és job­ban megértjük a részben el­térő múltból, körülményekből, adottságokból eredő különb­ségeket. A legfontosabb: akarva- akaratlanul összehasonlítunk, mérlegelünk. Élesebben kiraj­zolódnak a tennivalók, az eredmények, a hibák. Ha va­laki utazgatott a Fekete-ten­ger partjánál, vagy az Érc­hegységben, egyáltalán nem érzi szükségszerűnek Balato­nunk elbódésítását, a város­környéki hobbikertek csicsás kivagyiságát, Bulgáriában, az NDK-ban — például — eszé­be sem jut senkinek, hogy a nagyzolással párosult torz íz­léssel rontsa a tulajdonában levő telken a táj eredendő szépségét, hivalkodó építmé­nyekkel zavarja a természetes összhangot. A Szovjetunióban arra jö­vünk rá, hogy a népszerű üdülőhelyeken nem emelked­nek az árak a látogatottság arányában és nem tesznek kü­lönbséget a vendégek között. Szófiában, Várna utcáin, Ki- jevben elvétve láttam elhanya­golt küllemű házat: megtalál­ták a karbantartás, felújítás megfelelő módszereit, formáit. A jogos elégedettség, a ne­mes büszkeség újult erővel tölti el az embert, ha arra gondol, hogy sok mindenben tőlünk tanulhatnak barátaink. Elhanyagolt állomásépületek­kel hasonlítottam össze a mi­nap a gyönyörűen célszerű, tiszta szolnoki pályaudvart. Jugoszláv ismerőseim a leg­nagyobb elismeréssel beszél­tek a magyar óvodákról. Bul­gáriában, az NDK-ban úgy szálltam az Ikarusz-buszokra, mintha hazai földre lépnék. Barátaink sikerei is növelik tettvágyunkat. Kettős érzület­tel nézünk valamilyen új lé­tesítményt. örülünk a szocia­lista tábort erősítő sikernek, barátaink előrehaladásának, de arra is gondolunk, hogy még többet, jobbat kell ten­nünk, ha tartani akarjuk a nemes versengésben kivívott helyünket. örvendetes, hogy a sok te­kintetben fejlettebb nagy nyu­gati országokból hazatérők is reálisabban mérlegelik a kint látottakat. Bizonyos szolgál­tatások színvonala, kulturált­sága, az ipari termékek mi­nősége, a fogyasztási javak bősége megóv bennünket az elbizakodottságtól, eredmé­nyeink túlértékelésétől, de azért ma már sokan észreve­szik a fények mellett az ár­nyakat, az ottani ellentmon­dásokat, egyenlőtlenségeket, nehézségeket. Az igazi hazafiban, elköte­lezett szocialista emberben az a vágy erősödik ilyenkor, hogy érjük utol a gazdagabb államokat amiben lehet és érdemes, de még féltőbben legyünk gondosai közösségi társadalmunk értékeinek, még következetesebben dolgozzunk céljainkért. A cikk elején említett sok turista végülis azzal a tudat­tal tér haza, hogy itthon érzi magát a legjobban, itt telje­sedhetnek ki képességei, mun­kahelyén, környezetében hasz­nosíthatja leghatékonyabban régi és új tapasztalásait. Több ez mint a mindenütt jó de legjobb otthon bölcsessége. Annak a fölismerése, hogy lényegében jól haladnak ná­lunk az ügyek, s mindenki számára adottak a tartalmas emberi élet lehetőségei. Itthon vagyunk. H. N. A kulturális ágazaton belül ki­emelt feladat az általános iskolai hálózat erőteljes fejlesztése. Az Oktatási Minisztériumban a na­pokban összesítették a megyék oktatási hálózatfejlesztési terveit. Az V. ötéves tervben 5,4 mil­liárd forintot fordítanak — a lakótelepi iskolák nélkül — álta­lános iskolai fejlesztésre. (Ez az összeg a negyedik ötéves tervben 1,8 milliárd forint volt.) A prog­nózisok szerint az általános is­kolások száma 1980-ig 110 ezer­rel nő. Ennek ellenére a szak- rendszerű oktatásban részesülő felsőtagozatosok aránya tovább emelkedik, és meghaladja majd a 99 százalékot. Békés, Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok, Tolna, Vas, Zala és Bács-Kiskun me­gyében a szakrendszerű oktatás teljes kiépítését tervezik. Az V. ötéves terv időszakában a megyék terveiben mintegy 3600 általános iskolai diákottho­ni hely létesítése szerepel. Ezzel a fejlesztéssel, a diákotthoni he­lyek száma 1980-ig mintegy 14 ezerre emelkedik. Mindez a Magyar Távirati Iroda országos áttekintéséből de­rül ki. Mi a helyzet vajon Bács- Kiskunban? Különös tekintettel arra, hogy szeptemberben meg­kezdődik a jelenlegi középtávú tervidőszak első tanéve. A korábbinál több fiatal kezd­heti meg a munkát a kiskun- halasi felsővárosi általános isko­lában, miután a régi épület, nyolc tantermet és tornatermet magában foglaló modern szárny­nyal bővült. Szükség van a na­gyobb helyre, hiszen — több hí­reszteléssel ellentétben — a ta­nyai diákok 14 millió forintos hétközi otthona is időre elké­szül, amelynek a lakói részben ide járnak majd. Az ünnepélyes átadás határidejét augusztus 19- re tűzték ki. A 192 személyes lé­tesítményben helyet kap a ki­emelt nagyberuházásként sze­replő kötöttárugyár 50 szakmun­kástanulója is, amíg fölépül a saját kollégiumuk. S most már minden remény megvan arra, hogy Lajosmizsén ugyancsak avatásra jöhetnek össze. A nagy­községben befejezéshez közele­dik az ország legnagyobb. 260 gyermeknek otthont adó hétközi kollégium kivitelezése. Ily mó­don 13 környező, mostoha hely­zetű tanyai iskola körzetesí^si programja válik valóra, ami vi­szont újabb tantermeket tesz szükségessé. A külterületi gyere­kek helyzetét javító akció az épülő tiszakécskei, majd a kis­kunfélegyházi diákotthonokkal fejeződik be. Az 1980-ig szóló fejlesztési el­képzelések további 32 tanterem felépítését ■ irányozzák elő Kecs­keméten. A megyeszékhelyen kí­vül Kiskunfélegyháza, Kiskőrös és Kiskunhalas városa gazdago­dik újabb általános iskolákkal. A községek közül pedig Soltvad- kerten, Bácsborsódon, Vaskúton, Lajosmizsén, Hajóson, valamint Jászszentlászlón készítik elő az általános iskolai oktatás-nevelés körülményeit lényegesebben ja­vító beruházásokat. A szerződé­sek szerint az évtized végére te­tő alá hozzák a keceli nevelési központ első szakaszát, amely általános iskolát és könyvtárt, ‘tartalmaz. A Bács-Kiskun megyei tanács támogatásával és helyi erőfor­rásokból összesen 23 községben és 6 városban 227 tanterem, va­lamint 14 tornáTerem épül az ál­talános iskolásoknak az ötödik ötéves terv időszakában. H. F. Időt, pénzt takarítanak meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom