Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-06 / 185. szám

2 • PETŐFI NÉPE 9 1976. augusztus 6. események sorokban BUDAPEST Jamaica nemzeti ünnepe alkal­mából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvö­zölte Florizel Glasspole jamai­cai főkormányzót. Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Giu- lio Andreottinák, az Olasz Köz­társaság miniszterelnökévé tör­tént kinevezése alkalmából. (MTI) MARSEILLE Franciaországban csütörtökön több bombamerényletet követtek el. Egyebek között három ben­zinpalackot dobtak Roger Etche- gray marseiilei római katolikus érsek kertjébe. A merényletek nem követeltek emberáldozatot. (UPI, AP, AFP> BUKAREST Manea Mamescu román minisz­terelnök szerdán fogadta w ro­mán-szovjet ifjúsági baráti ta­lálkozó szovjet delegációját, Tev- genyij Tyazselnyikovnak, a Kom- szomol KB első titkárának ve­zetésével. NEW YORK Az ENSZ ápartheidellenes bi­zottsága most folyó ülésszakának résztvevői élesen elítélték a dél- rhodesiái és dél-afrikai fajüldöző rendszerek bűntetteit. (ADN) RÓMA Az Espresso című olasz heti­lap értesülése szerint a sevesoi vegyigyár, ahol július 10-én nagy robbanás történt, a NATO szá­mára gyártott mérgező gázokat. A lap szerint közvetlenül a sze­rencsétlenség után amerikai ka­tonai szakértők érkeztek a hely­színre olaszországi és NSZK-beli katonai támaszpontokról. Talaj­mintákat vettek és ezeket vizs­gálat céljából katonai laborató­riumokba továbbították. (ADN) WASHINGTON Az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottsága szerdán egyhan­gúlag határozatot hagyott jóvá, amelynek értelmében egymilliárd 22 millió dollárt fordíthatnak a spanyolországi katonai támasz­pontokkal kapcsolatos kétoldalú szerződés feltételeinek teljesíté­sére. A katonai jellegű hitelekért és segélyekért cserében az ame­rikai egységek további öt évre használhatják a spanyol légi- és haditengerészeti támaszpontokat. (UPI) LONDON Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter szerdán este — úton Ázsia, felé — Londonba érkezett. Csütörtökön délelőtt megbeszélé­seket folytatott, James Callaghan brit miniszterelnökkel, elsősorban a dél-afrikai eseményekről és a rhodésiai helyzetről. Kissinger csütörtökön délután folytatta út­ját Iránba. (ADN) VJ-DELHI Baktériumfertőzés szedi áldo­zatait atz új-delhi kórházak szü­lészeti osztályain. A szalmonellás kórokozó, amellyel szemben az orvosok egyelőre tehetetlenek, ed­dig összesen több mint 150 cse­csemő halálát okozta. WIESBADEN Húsz ország háromezer küldöt­tének részvételével nudista vi­lágkongresszust tartottak Wies­baden közelében. A fórumon el­fogadott döntés szerint a ruhát­lan természetimádókat ezentúl olyan „útlevéllel” látják el, amely megnyitja előttük a világ összes nudista napozóparkjának és Strandjának kapuit. (AFP) KHARTOUM * 17 Csütörtökön hajnalban további 17 személyt végeztek ki Khar- toumban. A halálos ítéletet elle­nük is a július 2-i rendszerelle­nes összeesküvésben való részvé­telük címén, hozták. A hírügy­nökségi értesülések szerint a ki­végzettek között van Mohamed íSzaafd volt ezredes, a puccs ka­tonai vezetője is. A csütörtöki ítéletvégrehajtással az összeeskü­vés vádjával kivégzettek szá­ma 98-ra emelkedett. (Reuter; AFP) Helsinki eredményei és távlatai Aczél György nyilatkozata a TASZSZ-nak Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese válaszolt Jevgenyij Popovnak, a TASZSZ budapesti tudósítójá­nak kérdéseire. KÉRDÉS: A helsinki záróok­mány megvalósításának első éve az ön véleménye szerint milyen kedvező eredményeket hozott? VÄLASZ: A helsinki tanács­kozás óta eltelt évben Európa előrehaladt az enyhülés útján. Szélesebbé váltak az államközi kapcsolatok, bővült együttműkö­désük, sikeres erőfeszítések tör­téntek a vitás kérdések békés és igazságos réndezésére, a népek még jobban megismerték egy­mást. Mindez hozzájárult nem­csak Európa, hanem a világ más térségei politikai légkörének ja­vításához is. A békés egymás mellett élés kibontakozásával földrészünkön is biztonságosabbá vált a népek élete, javultak az építőmunka feltételei a szocialista országok­ban. A nyugat-európai munkás- osztály és néptömegek harca a demokráciáért, a fasizmus és a monopóliumok ellen, új szaka­szához érkezett. A békés egy­más mellett élés előnyeit Európa minden olyan társadalmi osztá­lya, csoportja, kormányzati rend­szere élvezi, amely nem fogad el a békével szemben semmiféle más alternatívát. Ez az összes antiimperialista. demokratikus és haladó erő, a realitásokat számí­tásba vevő politikai tényező ki­tartó, következetes küzdelmének eredménye. Annak az eredmé­nyes harcnak a gyümölcse, ame­lyet a szocialista országok. és közöttük a Szovjetunió különö­sen nagy kezdeményező erővel', megalapozott, reális és vonzó po­litikával folytatnak a békéért, a biztonságért, az európai hala­dásért és együttműködésért, s a földrészünkön megteremtendő gyümölcsöző kapcsolatokért. Földrészünk új arculatának ki­alakításában nagy szerepet töl­tött be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Leo­nyid Brezsnyev elvtárs nemrég tett nyilatkozatában joggál ál­lapíthatta meg, hogy földrészünk az európai biztonsági értekezlet megrendezésével a világpolitiká­ban jelentősen magasabb szintre emelkedett, mint amelyen annak előtte volt. Bár a helsinki záróokmány hosszú időre szóló akcióprogram, már most látható, hogy a közö­sen megfogalmazott alapelvek egyre inkább az államok közötti kapcsolatok alapvető normáivá válnak. Bebizonyosodott, hogy a helsinki tanácskozáson — mint Kádár elvtárs mondotta — „Nem voltak sem győztesek, sem le­győzőitek, ott nyertesek voltak, mert minden nép, amely ott kép­viselve volt, nyert ezzel az érte­kezlettel.” Az európai kommu­nista és munkáspártok júniusi berlini konferenciája megalapo­zottan hangsúlyozta, hogy Hel­sinki újabb távlatokat tárt fel a béke és a biztonság további erő­sítése, minden európai ország együttműködésének és kapcsola­tainak gyümölcsöző fejlesztése érdekében. KÉRDÉS: Az ön véleménye szerint milyenek az enyhülés to­vábbi .elmélyítésének távlatai az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróokmányá­nak fényében? VÁLASZ: Hosszú és küzdelmes volt az út az 1969-es budapesti felhívás aláírásától a záródoku­mentum aláírásáig. S az azóta eltelt év tapasztalatai is jelzik, hogy a végrehajtás sem lesz egy­szerű. Az elmúlt időszakban el­ért eredmények az enyhüléssel szembenálló erők elleni harcban születtek. Az imperialista körök korábban az európai biztonsági tanácsko­zás sikeréért állhatatosan küzdő szocialista országokat azzal vá­dolták, hogy önös, egyoldalú ér­dekekből szorgalmazzák a meg­állapodást. Most ugyanazok a körök a végrehajtás oldaláról próbálnak támadni. A záródoku­mentum egyes részeinek túlhang­súlyozására irányuló kísérletek, a dokumentum más részeinek kárára, a végrehajtást veszélyezte­tik. Ugyanazok az államok, ame­lyek annyira „gondosan” figye­lemmel kísérik a záróokmány végrehajtását a szocialista or­szágokban, például Puerto Ricó- ban is nyíltan beavatkoztak Olaszország belügyeibe. A 29 testvérpárt berlini érte­kezletének dokumentuma és a Helsinkiben elfogadott záróok­mány világosan megmutatja azt az utat, amelyen eljuthatunk a béke és a haladás Európájához. Ezt az utat követve tehetjük visszafordíthatatlanná a nemzet­közi enyhülés folyamatát és megmásíthatatlanná Helsinki szellemét. A béke és a biztonság okmánya legyen a békés kapcso­latok és az együttműködés szó­szólója. Szó szerint is valósuljon meg a záróokmányban is megfo­galmazott törekvés, az enyhülés; és azok, akik ezt a kifejezést „az erőn alapuló békeként” próbálják értelmezni, meghamisítják a té­nyeket. megsértik az általuk is aláírt okmányt. Népünk és kormányunk öröm­mel üdvözölte a Helsinkiben alá­írt záróokmányt, és munkálko­dik az abban rögzített alapelvek egységes és kölcsönös végrehaj­tásáért, a kapcsolatok, az együtt­működés bővítéséért. Ezt abban a meggyőződésben teszi, hogy az enyhülési folyamatok erősítése, a kapcsolatok bővítése megfelel népünk érdekeinek, javítja a szo­cialista országokban folyó építő­munka külső feltételeit, segíti a nemzetközi munkásosztály, a ha­ladó erők harcát, kedvező min­den országnak és népnek. Tevé­kenyen részt veszünk a záródo­kumentum következtés végrehaj­tásában, bár nem táplálunk illú­ziókat e munka gyors eredmé­nyeit illetően. Tudjuk, hogy jö­hetnek még hidegebb politikai áramlatok, de a népek és az államok közötti kapcsolatokat to­vábbra is a világtörténelmet ob­jektíve meghatározó erők fogják döntően befolyásolni. A helsinki tanácskozás fontos előrelépést jelenteit ennek a folyamatnak az erősítésében és reményt keltő távlatokat mutatott. (MTI) Hirosima emlékeztet Y -farmincegy esztendő is kevés volt ahhoz, hogy az emberiség megbízható választ kapjon a kérdésre: ki a felelős Japán atombombázásáért? Truman elnök, aki elrendelte? Avagy Les­lie R. Groves tábornok, akt három éven át a Manhattan-program élén éjjel-nappal minden erejével és idegszálával a bomba létrehozá­sáért küzdött, s a gyakorlatban akarta látni munkája eredményét? Vagy talán a tudósok, Oppenheimer, Fermi és a többiek, akik nélkül sohasem jelenhetett volna meg a rettenetes „sátánbomba” Hirosima és Nagaszaki egén? A világ azért nem nyugszik meg mindmáig a különböző magyará­zatokban, mert a napvilágra kerülő újabb és újabb tények mindegyi­ke azt bizonyítja, hogy katonailag értelmetlen és szükségtelen volt ma harmincegy esztendeje, 1945. augusztus 6-án a csaknem szá:\'zer hirosimai, majd pedig 9-én a negyvenezer nagaszaki halála, s a au'fi- nyomorítottak, a sebesültek százezrei. Bár Japán kemény és hgß ellenfél volt a háborúban a hitleri Németország kapitulációja Truman elnök, amikor engedélyezte a hirosimai bomba lech .sát. már tudta, hogy egy-két napon belül a szovjet hadsereg másfr i- lió katonája mér sorsdöntő csapást Mandzsúriában a Kvantum-..id- seregre. Ez azonban mintha csak siettette volna az amerikai elnök' döntését, hiszen az Egyesült Államok a katonai fölényét már néni annyira Japánnal, mint inkább a Szovjetunióval szemben akarta de­monstrálni. I nemzetközi imperializmus számításaiba hiba csúszott. 1949-ben /1 már a Szovjetúnió is rendelkezett atombombával, 1953-ban pedig kipróbálták az első szovjet hidrogénbombát. A nukleá­ris erőviszonyok néhány év alatt kiegyenlítődtek. Johnson elnök már a hatvanas évek elején arra a következtetésre jutott, hogy „az álta­lános háború lehetetlen”. Sajnos azonban még ma sem nevezhetjük lehetetlennek. A nukleá­ris hatalmak sorába lépett Anglia, Franciaország és Kína is, a maga kiszámíthatatlan hatalmi politikájával. Ma már legalább 15—20 or­szág rendelkezik atomfegyverek előállítására alkalmas technikai-tu­dományos apparátussal. Megatonnákban föl sem lehet mérni a fel­halmozott nukleáris töltetek és az atomhordozó eszközök, rakétakilö­vök, repülőgépek, tengeralattjárók számát. Amíg ez a félelmetes ar­zenál létezik, sőt növekszik, az emberiség harcolni kényszerül az atomháború veszélye ellen. S éppen ennek a harcnak az eredménye­ként az elmúlt másfél évtizedben az atom-világháború veszélye szá­mottevően csökkent. Ebben nagy szerepet játszanak azok a pozitív lépések, amelyeket a Szovjetunió állhatatos erőfeszítései révén sikerült az atomfegyverke­zés korlátozásában elérni: 1963-ban megegyezés született a levegő­ben, a kozmoszban és a víz alatt végrehajtott atomrobbantások be­tiltására. Ezt követték az atomfegyverek átadását tiltó szankciók, majd a tengerfenék atommentesítéséről, 1971-ben pedig a rakétaelhá- ritó-rendszerelc fejlesztésének korlátozásáról kötött egyezmények. jyrülönleges jelentőségük van a SALT-tárgyalásoknak a stratégiai fegyverrendszerek hosszú távra szóló korlátozásáról. És sorol- juk fel a napirenden levő további reális javaslatokat: a föld alatti atomrobbantások betiltása, atommentes övezetek létrehozása, valamennyi tömegpusztító fegyver betiltása... A végső cél ezeknek az eszközöknek a megsemmisítése, a teljes nukleáris leszerelés, hogy megvalósulhasson a három évtizedes jelszó: „Soha többé Hirosimát!” Elhallgattak a fegyverek a libanoni frontokon lljabb rendőrsortűz Sowetóban hegyvidéki városkában. Mint az ülésen elnöklő Hasszán Szabri El-Kholi, az Arab Liga libanoni különmegbízottja közölte, Szíriát Khaddam külügyminiszter képvi­seli a bizottságban, a palesztin küldöttséget pedig Khaddumi vezeti. El-Kholi arról nem nyi­latkozott, hogy ki képviseli a li­banoni jobb-, illetve baloldalt. Kaddumi egyébként szerda este Damaszkuszban találkozott Jász- szer Arafattal. A csütörtök reggeli fegyver­nyugvást megelőzően szerda es­te és az éjszaka jelentős részében Bejrút különböző negyedeiben még mindig voltak összetűzések. A harcok és a Teli Zaatar ■ me­nekülttábor sebesültjeinek el­szállításával kapcsolatos nehéz­ségek arra késztették az akciót irányító Vöröskereszt vezetőit, hogy elhalasszák a csütörtökre tervezett evakuálást. Mint szer­dán este közölték, a sebesültek elszállítását pénteken folytatják, addig pedig felülvizsgálják a mentési akció szervezését. A csütörtök reggeli első jelen­tések szerint a tűzszünet életbe­lépésének időpontjában vala­mennyi libanoni fronton hallgat­tak a fegyverek. A tűzszüneti megállapodást el­lenőrző szíriai—libanoni—palesz­tin bizottság a délutáni órákban tartotta első ülését egy Bejrúttól mintegy 25 kilométerre levő 9 Teli Zaatar-i sebesültek szállításra várnak a Vöröskereszt autóján. Csütörtökön délután újabb, még hevesebb tiltakozó tüntetés robbant ki Sowetóban, Johannes­burg néger lakta külvárosában. Mintegy ötezer diák és felnőtt gyűlt össze, majd menetté ala­kulva elindult a nagyváros bel­seje felé, hogy követelje a júni­usi tüntetések nyomán letartóz­tatott fiatalok szabadon bocsátá­sát. A fajgyűlölő rendszer rend­őrei előbb könnygázgránátokkal próbálták szétoszlatni a töme­get, majd ismét tüzet nyitottak, és az első jelentések szerint egy tüntetőt megöltek. Egyébként a szerdai sowetői rendőrsortűz halálos áldozatainak száma ötre emelkedett. Tizen­nyolc tüntető megsebesült. Szerdán este két benzines pa­lackot hajítottak Nelson Mandela, az illegális afrikai nemzeti kong­resszus vezére feleségének laká­sára. Az afrikai párt vezetőjét a dél-afrikai hatóságok Robben szigetén tartják börtönben. A tü­zet sikerült gyorsan eloltani. 9 A szerdai tüntetők egyik sebesültje. Kedvezően alakult a külkereskedelmi mérleg LAPZÁRTAKOR ÉRKEZEIT (Folytatás az 1. oldalról) világpiaci ára a jelenleginél ma­gasabb lesz. A minisztériumban különösen a vegyipar eredményeit tartják örvendetesnek. Termékeinek nagy része exportképes, s az el­ső félévben jóval több vegyicik­ket adhattak el a világpiacon; mint amire eredetileg számítot­tak. Most már kedvezően érez­tetik hatásukat az újonnan üzem­be helyezett beruházások, köztük a Péti Nitrogénművek új részle­gei, amelyek értékes exportcik­keket is kibocsátanak. Az importnak a múlt évi szint­hez viszonyított lényeges csök­kenése elsősorban azzal magya­rázható, hogy tavaly a behozatal jelentős mértékben megugrott. Egyes termékekből a behozatal most a normális szintre állt visz- sza. Az import mérséklődésében az is közrejátszott, hogy a hazai vállalatok kisebb készleteket gyűjtenek, mint korábban, sőt sokhelyütt a meglevő készleteket erőteljesen csökkentették. Egyéb­ként ez év első felében körülbe­lül 12 százalékkal volt magasabb az import, mint 1974 hasonló időszakában. Az esztendő továb­bi részében a behozatal megélén­külésével lehet számolni, a ter­vezett mértéket éves szinten azonban valószínűleg a tőkés im­port nem éri el. A külkereskedelmi cserearány az első félévben körülbelül 7 szá­zalékkal volt jobb számunkra, mint a múlt év első felében. Ezt a 7 százalékos arányt az egész év folyamán valószínűleg nem tud­juk tartani, mert az általunk im­portált nyersanyagok ára ismét emelkedésnek indult, így is a számítások szerint 1976-ban 5 százalékkal lesz magasabb a magyar exporttermékek ára az importcikkekéhez viszonyítva, mint a múlt esztendőben. A je­lele szerint az ország idei külke­reskedelmi mérlege kedvezőbb lesz mint tavaly, s jobb lesz a tervezettnél is. A Külkereskedelmi Miniszté­riumban azt is elmondták, hogy az első félévi eredmények jó alapokat teremtettek az éves külkereskedelmi terv teljesítésé­hez. A tervezettnél valószínűleg több áru áll rendelkezésre a vegyiparban, az alumínium- és a feketefém-kohászatban. A mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­melés időjárás okozta problémái miatt azonban számolni kell egyes élelmiszeripari és mező- gazdasági termékek exportjának a visszaesésével, amit egyéb ter­mékek exportjával igyekszik majd pótolni a külkereskedelem. A tőkés országokat sújtó recesz- szió oldódása várhatóan folytató­dik, bár a kereslet növekedése rö­vid távon csak a fogyasztási szektorban várható és nem való­színű, hogy ez gyorsan átterjed a beruházási javakra is. Az élén­külő kereslet hatására változnak az értékesítés és a beszerzés fel­tételei is. Ismét gyorsul az árak mozgása, elsősorban a nyers- és alapanyagoknál. A ránk nézve káros hatások mérséklését és az előnyös fejlemények jobb kihasz­nálását célzó műveletek, a takti­kai vásárlások és eladások a vételi és eladási időpontoknak a jobb megválasztása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, a termelő, a felhasználó és a kül­kereskedelmi vállalatok közötti összehangolt együttműködés a jövőben is számottevően hozzá­járulhat a külkereskedelmi ter­vek, s egyben a népgazdasági tervek maradéktalan teljesítésé­hez. (MTI) • Politikai foglyok szabadultak Spanyolországban Spanyolországban szabadon engedték a közkegyelemben részesített politikai foglyok első csoportját. A börtönök kapui megnyíltak kom­munisták, szocialisták, munkásbizottsági tagok, valamint a demokra­tikus meggyőződésük miatt üldözött katonatisztek előtt. Képünkön i (balról jobbra) Simon Sanchez Montero, Santiago Alvarez és Jose Unanue Ruiz baszk kommunista vezető. (Telefoto—AP—MTI—KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom