Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 13. Iránytű - a 20UU. £vig — Lajos, most aztán húzza ki magát. A felvétel úgy kerül az újságba, hogy házassági hirdetés lesz a kísérőszöveg. Megnősít­jük ... Dr. Csőke András kunszállási népfrontelnök évődik így a téesz- építőbrigád egyik tagjával, mi­alatt a kis csoport „beáll’ a felvé­telhez. No, megy is erre a kölcsönös ugratás. — Azért fogd meg te is azt a deszkát. Csinálj úgy, mintha dol­goznál. — Nem lehetne az én „képem” mellé is egy apróhirdetést tétetni? — Nem félsz a feleségedtől? Lámcsak, a népszerű népfront­elnök, civilben községi állatorvos, milyen hirtelen hangulatot te­remtett. Nincs póz, hogy jaj, most fényképeznek bennünket! Termé­szetesen mozog mindenki. Dobos Ferencné, Kiskunfélegy­háza városi népfronttitkára ide­jövetelünk közben úgy is jelle­mezte a kunszállási tisztségvise­lőt, hogy ért az emberek nyelvén. Ez a kis epizód is igazolja. Azt is észreveheti az olvasó, hogy a fényképezőgép valami ma­gaslatról vette szemügyre a téesz-brigádot, Fekete Bélát, Szarvas Jánost, Fekete Imrét, Ka­locsai Gergelyt és Koncz Lajost. Igen, egy dombtetőről fényképe­zett a fotóriporter. Pontosabban egy füves, díszbokros piramisról, amelynek ormán zászlórúd ma- gaslik. „Létesítmény” tehát ez a lapos csonkagúla. Társadalmi munkában készült itt a központi iskola udvarán. Üttörőünnepsé- gek reprezentatív központjául. Még „fellátó" is övezi a gúla de­rekát. — Hogy került ez ide? — Itt idétlenkedett egy nagy homokkupac. Mit kellene már vele csinálni? — merült fel több­ször is. Máshol terméskövek vol­tak fölöslegben. Így támadt az ötlet: dolgozzuk össze a kettőt pi­ramissá. Dr. Csőke András olyan egy­szerűen adja ezt elő, mintha csak ki kellett volna találni az úttörő­halmot, és már meg is lett. • Kicserélik, alakítják a központi iskola tető- szerkezetét, korszerűsitik a villany - vezetéket, ablakot, ajtót javítanak. Kivitelező az Alkotmány Termelő- szövetkezet épitő- brigádja. (Szilágyi Mihály felvétele) Fiatalja, időse két keze mun­kája éppúgy benne van ebben, mint a virágsávos közterületek­ben, utcákban, a játszóterekben, a két parkban, a fásítási, füvesí- tési akciókban, amik révén mo­solygóssá váltak az egykor egy­hangú kunszállási fertályok. Dobos Ferencné ugyancsak Ide- jövet mesélte az autóban, hogy a községi népfrontelnök nemcsak szépeket mond a társadalmi mun. káról a lakosságnak, hanem maga is ásót, kapát, gereblyét fog. Az első akcióknál ennek a példamu­tatásnak volt húzóereje. Mikor a községi tanácsházán Somogyi Tiborné vb-titkár társa­ságában is szó kerül a község­szépítésről — így firtatom dr. Csőke Andrástól. — Mindig szerették itt a társa­dalmi munkát? Magamban azt reméltem, majd­csak megemlít valamit a maga kezdeményező szerepéről; amiről a félegyházi népfronttitkár szólt útközben. Pár pillanatra mintha meglepődne a kérdésen. Aztán szerényen leszögezi. — Szívesen csinálják az em­berek, ha van, aki megszerve­zi... így sikerült a villamosítási program... Somogyi Tiborné konkretizálja. — Az utóbbi három évben 190 tanyát villamosítottunk. így vég­eredményben a sűrűbben lakott területeken villanyfény van AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A háztáji gazdaságok fejlesztése A háztáji gazdaságok terme­lésének fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szól a Miniszter­tanács 13/1976. számú rendelete. Kimondja, hogy közös munka­végzésnek számít, ha a tag a ter­melőszövetkezettel kötött megál­lapodás alakján háztáji gazdasá­gában a mezőgaízdaságl és élel­mezésügyi miniszter által meg­határozott egyes állatfajtákat tart (tehén, hízómarha, tenyészüsző, borjú nevelése, hizlalásra, kocatar­tás és sertéshlzlaláS, süldőtárt ás, libahizlalás), valamint zöldség- és gyümölcsféléket termel, feltéve, hogy az állatot a termelőszövet­kezet részére, vagy a közös gaz­daság útján értékesíti; a zöldséget és a gyümölcsöt a termelőszövet­kezet részére, vagy a közös gaz­daság útján értékesíti, illetve a felvásárló vállalátnak adja el. A rendelet előírja, hogy a ter­melőszövetkezeti tagnak ezt a te­vékenységét a társadalombiztosí­tási ellátásra jogosultság, az el­látás folyósítása, a gyermekgon­dozási segélyre való jogosultság, valamint a tagnak a szövetkezet­től járó szociális juttatások, és háztáji föld szempontjából figye­lembe kell venni. A minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 19/1976. számú rendeletével rész­letes szabályozást ad. Meghatá­rozza a jóváírható munkanapo­kat, hogy a megállapodásnak mit kell tartalmaznia. Kimondjam hogy a termék értékesítési ára az elő­állításra fordított munka díját magában foglalja, a jóváírt mun­kanapokra külön munkadíjat el­számolni és fizetni nem lehet. A termelőszövetkezet aiz értékesítési árbevételből levonhatja a munkai megállapodás alapján őt illető költségtérítést, valamint a tagot terhelő nyugdíjjáruléknak és a tagra áthárított társadalombizto­sítási járuléknak a jóváírt mun­kanapokra eső, arányos hánya­dát. A fennmáraidó összeget a tagnak — eltérő megállapodás hiányában — az értékesítést kö­vető 8 napon belül ki kell fizetni. Az esetleges visszaélések meg­akadályozása érdekében a ren­delet kimondja, hogy a naptári év folyamán nem lehet több mun­kanapot jóváírni, a már jóváír­takat törölni lehet, ha a tag a munkanapok jóváírásához a ter­melőszövetkezet megtévesztésé­vel jutott hozzá (pl. nem saját tsrmelvényét értékesíti, a felvá­sárolt állat okmányával visszaél stb.). E rendelkezés nem érinti a tagnak az általa okozott kárért a termelőszövetkezettel szemben a fennálló anyagi felelősségét. Lehetőséget ad a rendelet a munkamegállapodás megszünteté­sére abban az esetben, ha munka­megállapodás a másik fél felró­ható magatartása miatt nem va­lósul meg, a megszüntetés a ko­rábbi jóváírt munkanapokat nem érinti. A termelőszövetkezet a jóváírható munkanapok számát jogosult csökkenteni, ha a tag a munkamegállapodásban vállalt kötelezettségének nem a megál­lapodás szerinti módon, vagy egyébként hibásan tesz eleget. Például a kikötöttől eltér a vá­lasztók, gyengébb a minőség* nem tartják meg az átadási ha­táridőt stb. A minisztertanácsi rendelet le­hetővé teszi, hogy a termelőszö­vetkezet a jogszabályban megha­tározott prémiumfeltételeken fe­lül a magasabb vezetői munka­kört betöltő tagoknak legfeljebb az évi munkadíj 10 százalékáig a háztáji gazdaságok, valamint a termelőszövetkezet működési te­rületén tevékenykedő kisegítő gazdaságok, mezőgazdasági ter­melésének és értékesítésének ter­vezéséért további prémiumfeltéte­leket, vagy meghatározott célfel­adatot tűzhet Ki. A prémiumfel­tételek meghatározásával egyide­jűleg kizáró és csökkentő felté­teleket is elő kell írni. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 20/1976. sz. ren­deletével kimondotta, hogy gyer­mekgondozási segélyre való jogo­sultság szempontjából a közös munkában eltöltöttnek kell te­kinteni azokat a napokat is, amet- lyeken a termelőszövetkezet nő tagja a háztáji gazdaságban vég­zett állattartási, illetőleg zöldség- és gyümölcstermelési munkája alapján munkanap jóváírásban részesült. A 3/1976. számú szabályzat pedig úgy rendelkezik, hogy üze­mi balesetnek számít az a baleset is, amely a mezőgazdasági szö­vetkezet tagját a fent írt munka közben, illetőleg ezzel összefüg­gésben éri, ha e munkáért munr kanapot kellett jóváírni. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes már... Ahol tudta, keze munká­ját is beleadta a lakosság. A félegyházi népfronttitkár Fülöpjakabra kérdez. — Nagy eredmény, hogy felol­dódott a feszültség, ami Kunszál­lás és e település között fennállt. Sokat köszönhetnek az Alkotmány Téesz új vezetőségének. — Tavaly volt a téesz fennál­lásának negyedszázados jubileu­ma. — Az „ellentét” fő oka abban volt, hogy Fülöpjakab sokáig nem számított a fejleszthető kül­területek sorába. Kilencszázhet- vennégyben ott is vízhálózatot adtak át, óvodát avattak. Sokkal gazdagabb így a község. Sokan építkeznek... Csakugyan nagy szerepe van a változásban az új téesz-vezetőségnek. Egymástól veszi át a szót vb- titkár, népfrontéinak. S egyszer- csak a két nap múlva (kintjár- tunktól számítva) sorra kerülő tanácsülés fő napirendi pontjánál vagyunk. A községrendezési terv elfoga­dásáról dönt a tanácsülés. A vég­rehajtó bizottság már állást fog­lalt. — Több éves együttes munka eredménye ez a terv is — magya­rázza dr. Csőke András. Hosszú ideig „futott”, minden fórumon, ahol a lakosság is hozzáadta a maga elgondolásait. Az Ob mellékfolyójának, az Agannak forrásvidékén a szovjet geológusok új kőolaj-lelőhelyet fedeztek fel. Szevero-Hohrjá- novszkban csaknem 3 kilométe­res mélységből naponta 150 tonna olaj tör a felszínre — egyetlen kútból. Nyugat-Szibérlában a ti-, zedik ötéves tervet az új olajle­— Én is brigádtag lettem — újságolta Kukucska János. — Néhány héttel ezelőtt a műszaki osztály, a tmk és egyéb részle­gek szakembereiből tizennégy ta­gú komplex brigádot szerveztünk. Feladatainkat igen röviden meg tudom határozni: a belső tarta­lékok feltárása. A brigád tagjai és természetesen a többi szocia­lista brigád segítségével új meg­oldásokat keresnek az üzemszer­vezésben, a műszaki megoldások leegyszerűsítésében. Szeretnénk segíteni a belső kooperáció töké­letesítésében. E kollektíva egyéb­ként személy szerint nekem is külön támogatást nyújt a mun­kaverseny, a brigádmozgalom to­vábbi szervezésében. □ □ □ — A brigádmozgalom jelenlegi helyzetét hogyan lehet értékelni?, — örömmel mondhatom, hogy a kongresszusi és felszabadulási felajánlások teljesítése után a verseny lendülete nem csökkent, sőt a résztvevők száma tovább növekedett. A múlt évben válla­latunknál 38 brigád 546 tagja — az állományi létszám több mint fele — vett részt a mozgalomban. Az év első felében tíz újabb bri­gád alakult, s most már 650-en mondhatják magukról, hogy tag­jai valamelyik kollektívának. Kü­lön eredménynek számít, hogy az új brigádok többsége olyan mun­kahelyen alakult, ahol korábban még nem „ütött tanyát” a ver­Somogyi Tiborné önkéntelenül* de nem véletlenül említi a téesz- elnök nevét. — Patyi László elvtárs őszinte megnyugvással jelentette ki a községrendezési tervről: „Örülök, hogy már van...” — Miért jelent ez olyan nagy megkönnyebbülést ? — Eddig mindenkinek — la­kosságnak, községvezetésnek — kellemetlen volt a bizonytalanság. Tudtuk, láttuk, vannak helyek a községben, ahol építeni, terjesz­kedni lehetne. De csak a kérdés- feltevésig jutottunk: Itt vajon, mi lesz? A rendezési térképen világosan kivehető, hol vannak területek házhelyekre, létesítmé­nyekre — hiszen lesz gyógyszer- tár, egészségház, fogorvosi rende­lő; iskolát bővítünk, óvoda, böl­csőde épül... Emeletes házak lesznek... — Emeletesek? — Eddig nem lehetett kétszin­tes házat építeni, most már igen. — Kérdéses volt a terjeszke­dés iránya is. Eddig szélességé­ben fejlődött a község, most már a kövesút irányát követve, hosz- szant épül. A telkek nagyságát is rögzítettük, 350—400 négyszögöl­ben ... Ügy, hogy 2000-ig még utódaink is e rendezési terv sze­rint kísérhetik figyelemmel a helység átalakulását. ... S mind ebben, mind az élet­viszonyok változásában, mint ed. dig, ezután is kulcsszerepe van — itt is — a termelőszövetkezet­nek. Tóth István lőhelyek tervének nevezik. Míg néhány évvel ezelőtt, amikor az itteni lelőhelyek kiaknázásét megkezdték, csak 18 mezőt vettek művelésbe, addig csupán, az idén hét új mező ad — szinte egyidő- ben — kereskedelmi minőségű olajat. (BUDAPRESS—APN) senyszellem. A készáruraktár, a mosoda és a ládamosó dolgozói határozták el, hogy egymás mun­káját is fokozottan támogatva, megszerzik a szocialista címet. Bízunk abban, hogy az admi­nisztratív dolgozók új brigádja és a mi komplex brigádunk is siker­rel járul hozzá vállalatunk kö­zös eredményeinek növeléséhez. □ □ □ — Hogyan segítették! az első féléves terv megvalósítását? — Sajnos, a vágási tervet nem sikerült teljesíteni, mert nem volt elegendő vágóállat. A feldol­gozó üzem viszont kitett magáért. Az itt dolgozó hat szocialista brigád szorgalmas munkájának is köszönhető, hogy a húskészít­ményekből a gyártási tervet sok­Elégedetlenek nerr» lehetünk, de túlzottan elégedettek sem, gyor­suló léptekre van szükség a gaz­daságfejlesztésben, így summáz­hatjuk az év első felének tapasz­talatait a népgazdasági terv tel­jesítésében. A felemás értékelést aligha a bizonytalanság okozza sokkal inkább a haladás és á? elmaradás jeleinek váltakozása. Így például a szocialista ipar ter­melésének 4,4, az élelmiszeripart leszámítva 6 százalékos növeke­dése az esztendő első hat hónap jóban magába foglalja néhány terület dinamikus fejlődését, de azt szintén, hogy egyre több te­kintetben a tervezett feladatokat részben sikerült csak végrehajta­ni. Ez utóbbiak élére a külkeres­kedelmi forgalom tavalyitól el­maradó mértéke kerül, azaz az exportfejlesztésre ható erőfeszí­tések még nem hozták meg gyü­mölcseiket. Hiba lenne persze türelmet­lenkedni, s úgy vélekedni, a ki­vitel gyors fokozásához minden feltétel adott volt. A belső, hazai feltételek egy része — így egye­bek között az új szabályozók is­merete, a támogatások megálla­pítása, stb. — késett, s a külső piaci megtakarítást sem lehetett teljes pontossággal megítélni. Az objektív akadályok azonban ne takarják el; meglehetősen sok nehézséggel, tétovasággal, vaska- lapossággal találkozhatunk mind a vállalatok, mind az irányító Szervek tevékenységében. Abban nem volt hiba, hogy az exportnö­velés szükségességét mindenütt belássák. Ahogyan azonban a gyakorlati munka igazodott eh­hez, azt a mértéket korántsem nevezhetjük a lehetséges határ megközelítésének. Gondjaink egyike csupán ez, de nem a könnyűek közül való. Mert folytathatjuk azzal a ked­vezőtlen helyzettel, mely a nö­vényi és állati termékek, az élő­állatok felvásárlásában, forgal­mazásában, élelmiszeripari fel­dolgozásában kialakult, ami vi­szont abban játszott tetemes súllyal közre, hogy A kiskeres­kedelmi árszínvonal a tavalyinál 4,1 százalékkal magasabb lett. A gazdasági tevékenység jellegze­tessége a részletek szoros össze­függése. Ha tehát a népgazda­ság egyik területén a teljesítmény elmarad, a kívánttól, a terve­zettől, akkor ez más részterepek sokaságán is érezteti hatását, kö­vetkezményeit viselni kell. akár té'táziíí‘ ’éi,J akár' rtém. ,TTo'” 'E szemléletmód és gyakorlati felismerés terjedése fontos felté­tele annak, hogy a léptek gyor­sulhassanak, a fejlődés a terme­lőágazatokban, a bel- és külföldi értékesítésben kiegyensúlyozot­tabbá váljék. Az ötödik ötéves terv kezdete, a tíz fél esztendő­ből az első, meglehetősen bonyo­kal jobban sikerült teljesíteni, mint a múlt évben. Tavaly az év első hat hónapjában 150, az idei év első felében pedig 181 vagon húskészítményt adtunk a keres­kedelemnek. Brigádjaink élenjárnak az újí- tómozgalomban. Míg a múlt év első felében 27 javaslatból hetet fogadtak el, most június végégi a benyújtott 31 újításból 15 bizo­nyult „életképesnek”. Természe­tesen az anyagi juttatás összege is növekedett, tavaly június vé­géig tízezer, most pedig 11 ezer 370 forintot kaptak az újítók ju­talomként. Bízom abban —mon­dotta beszélgetésünk végén Ku­kucska János —, hogy legköze­lebbi találkozásunkkor már kom­plex brigádunk és a többi új kol­lektíva eredményeiről is többet mondhatok. O. L. lult, s a korábbiakhoz képest ne­hezebb körülmények között telt el. Éppen ezért lényeges ered­ménynek tarthatjuk, hogy a ter­melésnövekedés teljes egészét az iparban és az építőiparban a ter­melékenység emelkedése fedezte, meggyorsult a nagyberuházások kivitelezése, s a lakosság pénz­bevétele 4,8 százalékkal bővült. E kiragadott tények arról, tanús­kodnak, mód van a folyamatos haladásra, s több területen ez megvalósult A gondot az okozzá, hogy ott is adóssággal fejezték be az esztendő felét, ahol rendel­kezésre álltak a jobb, célszerűbb, gyorsabb haladás forrásai, mód­jai, eszközei, Csak valahogy a vállalkozó szellem, a vezetői bá­torság, a termelői közösségek kez­deményező kedve hiányzott hoz­zá, s ha esetleg mégis megvolt, akkor nem kapott teret. Az a nagyobb figyelem, amely a termelőberendezések kihasz­náltságának növelését, a takaré­kosságot, a versenyképes áruk arányának fokozását kíséri, elis­merést érdemel. Erre az elisme­résre — amit a társadalom sok formában ki is fejez — a jelen­leginél többen rászolgálhatnának, mert módjuk van rá. Az kellene hozzá, hogy nagyobb hozzáértés­sel, lelkiismeretességgel elemez­zék tartalékaikat, a termelékeny­ség fokozásában éppúgy, mint új vevők meghódításában, a gyárt­mányok korszerűsítésében. Saj­nos, sok helyen) nem ezzel telt az év első hat hónapja, hanem si­ránkozással, magyarázkodással, kifogások keresésével. Amihez azután társultak irányítási nehéz­kességek, kapkodás szülte intéz­kedések, az ágazati kapcsolatok koordinálásában elkövetett hi­bák. Mindezek olyan tanulságok, melyek magukban hordják a teendőket, azt, hogy hol és miben szükséges határozottabban gyor­sítani a cselekvést, mi az, ami megkülönböztetett figyelmet ér­demel, s ezzel növekvő felelősség- vállalást. Ez utóbbi nélkül ugya­nis nagyon keveset ér minden­fajta tetszetős terv, kecsegtető program, mert felelősséggel pá­rosult következetes cselekvés hí­ján papíron marad. Az ebből származó veszteség közös, bár mi tagadás, ezt sem a bér- és bér­jellegű jövedelmek növekedésé­nél, sem a rendkívül gyorsan gyarapodó pénzbeli társadalmi juttatásoknál — a tavalyihoz mérten 13,3 százalékkal voltak nagyobbak az év első -felében — nem éreztük. E kettősség hosszú ideig aligha tartható fenn, s mi­vel visszalépni nem akarunk az életszínvonalnál, a termelés ezer­nyi dolgában szükséges előbbre jutnunk, mégpedig gyorsuló rit­musban. M O. Védett madarak A tavaszi és őszi nagy madár­vonulások idején három ország ornitológusai kísérik figyelemmel egy Rügen melletti kis sziget életét. A szovjet, a lengyel és NDK madártudtósokat egyesítő „Baltic Akció" keretében sok madarat ejtenek itt azért fog­ságba, hogy megfigyelés alatt tartsák, gyűrűvel lássák el és regisztrálják őket. Ez a kis szárazföld, amely csak a madaraknak és a Hid- densee-1 madármegfigyelő állo­más maroknyi tudósának ad he­lyet, csupán egyike az NDK 654 természetvédelmi területének. De kevés akad közöttük, amit ennyire óvnának és elzárnának a külvilágtól, mint ezt az össze­sen 6600 hektár nagyságú föld­darabot. Hiszen különben éppen e rezervátumokat keresik fel a legtöbben, hogy gyönyörködje­nek az itteni állat- és növényvi­lágban. Az NDK-ban összesen 80 440 hektárnyi terület. áll védelem alatt. Az NDK fővárosának kö­zelében három, összesen 200 hektárnyi természetvédelmi te­rület van. A legnagyobbak a Ke­leti-tenger partján és Rostock környékén terülnek el, ide tar­tozik még a Darss-félsziget Ros­tock és Stralsund között, vala­mint több kisebb sziget és a Stralsundtól keletre levő kor- morán-kolónia. ahol e kihalófél­ben levő madarak kevés fészek­rakóhelyeinek egyike található. A Müritz keleti partján fekvő nagy rezervátumban, amely el­sősorban szintén a madarak megfigyelésére és védelmére szolgál, nemrég meghonosodtak az egyébként a bialoweci erdők­ben élő bölények is... A védett erdők egyes növény- és állatfajták megtartására szol­gálnak. Körülbelül 40 hazai nö­vényfajtát nyilvánítottak védet­té. Az állatfajták közül védelmet élvez az Elba-menti hód, a vad­macska, a réti- és a szirti sas, az erdei vöröshangya, többféle csúszómászó és majdnem vala­mennyi madárfajta. Az NDK területének 14 szá­zaléka tájvédelem alatt áll. Egy kútból - napi ISO tonna olaj A szervező is brigádtag már Régi ismerősöm, Kukucska János, a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkaverseny-szervezője. Számos esetben adott már pontos adatokkal alá­támasztott tájékoztatót a vállalat szocialista brigádjainak tevékenységéről, s bizonyította, hogy az évről évre lendületesen fejlődő ver­senymozgalom milyen hatékonyan segíti a termelési eredmények növelését. Legutóbbi beszélgetésünk a korábbiaknál is érdekesebb volt. • Besir Miklóssal, (jobbról) a Petőfi nevét viselő vágóbrigád vezetőjével beszéli meg a soron- következő feladatokat Kukucska János munka­verseny szervező. Gyorsuló léptek

Next

/
Oldalképek
Tartalom