Petőfi Népe, 1976. augusztus (31. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-12 / 190. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1976. augusztus 12. vettünk a gyár tőserdei üdülőjének betonozásában, s dolgoztunk már üzemi óvodánk fejlesztéséért is. A brigádvezetőt kötelessége szó. lit ja és a csoportvezető lehetőséget teremt arra, hogy néhány szót váltsak Kovács Józseffel. A vállas fiatalember a brigád egyik erőssége, május 1-én kapta meg a Kiváló dolgozó-jelvényt. (Azt már előzőleg megtudtam, hogy ilyen kitüntetés tulajdonosa a csoportvezető, a brigádvezető, va. lamint Holló Sándor és Gyuris Sándor brigádtag is.) — Én az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatnál voltam kubikos — mondja a „terven felüli" cigarettaszünetben Kovács József. — őszintén szólva, meguntam a nehéz fizikai munkát, azt, hogy télen-nyáron a szabadban forgassam az ásót-lapátot. Nagybátyám itt köszörűs, ő javasolta, hogy jöjjek az üzembe. Azelőtt életemben sem , jártam gyárban bizony nagyon furcsa volt a kezdet. Gyuris Sándor edző mellé kerültem segítőnek, beraktam a kemencébe az anyagot, ha felhevült, kiszedtem — szóval végeztem azt, amit kellett. Eleinte nagyon nehéz volt a forró kemence mellett, de azután megszoktam és meg is szerettem. Egy év múlva önálló edzőként dolgoztam, aminek már hét éve. Kellemesen meglepődtem, amikor május 1-én megkaptam a Kiváló dolgozó-jelvényt, hiszen nem számítottam rá. Nagyon szeretek itt dolgozni — nyomja el a cigarettavéget. — El tudnám képzelni, hogy innen megyek valamikor nyugdíjba. Ugye, nem haragszik, ha visszamegyek a kemencéhez? Normában dolgozunk, s brigádunk egyik felajánlása az, hogy a munkaidő minden percét kihasználjuk... Ügy gondolom, ehhez már nem szükséges külön kommentár... O. L. Edzett edzők A sportvilágban gyakorta szó esik az edzőkről, azokról a szakemberekről, akik a versenyzőket felkészítik a jobb eredmények elérésére. Kevesebbet beszélünk viszont azokról az üzemi munkásokról, akik az acélt edzik, azaz: ötvözéssel, szerkezeti megváltoztatással kopás, törés, hajii- tással szemben ellenállóbbá teszik.. . — Az edzőműhely egyike a legfontosabb üzemrésznek — mondja Berberovics István, a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárának igazgatója. — Gyakorlatilag minden termékünk átmegy a kezükön, s ha figyelembe vesz- szük, hogy az idén a többi között 1,3 millió reszelőt, 37 ezer franciakulcsot, 30 ezer csípőfogót gyártunk, nem kell bizonygatni, hogy milyen sok munkájuk van. Az ott dolgozók megérdemlik az elismerést, többségük: tagja a törzsgárdának, s a két szocialista brigád szorgalmasan végzi nem éppen könnyű munkáját. A legnagyobb kánikula idején sem volt egy panaszos szavuk, de a termelésük sem csökkent... A hatalmas üzemcsarnokban — ahol az edzés folyik — az idegen nem sokat lát. Legfeljebb annyit, hogy nyílik az elektromos kemence izzó torka, bőrkötényes, azbesztkesztyűs munkás vörösfehérre hevített reszelőt húz ki belőle hosszú fogójával és szinte komótosan, kiszámított mozdulatokkal a hatalmas vaskád vizébe mártja. Néhány kisebb edényben vízben ázó reszelők. .Sok •zónák itt nincs helye, erősen át. hallik a szomszéd csarnokban dolgozó gépkalapácsok nem éppen fülsimogató zaja. — Már mi is megedződtünk — mondja Tallér Benő, az edzők csoportvezetője. — Nem zavarnak bennünket a kovácsok, üssék csak a vasat, dolgozzanak jól, s adjanak tovább olyan anyagot, miből nem válik nálunk se- Jejt. Csodálkozó tekintetemet látva a csoportvezető rövid szakmai előadást tart. — A műhelyünkbe érkező termékekbe edzés előtt beütjük a gyári emblémát, majd következik a csiszolás, egyengetés. Ezt követően az elektromos kemencék valamelyikébe (van be'őlük öt) kelülnek, ahol 10 perc alatt 700— »00 fokra hevülnek. A hevítés ideje és hőfoka az egyik legfontosabb teendő. Ha az edző nem tartja be a technológiai előírásokat, nagyon könnyen mlfident "elront. Egyébként a selejt műhelyünkben a megengedett 0,3—0,4 százalék alatt van — teszi hozzá. Miért hangsúlyoztam az előbb a •elejtet? Azért, mert ha már mi nem kapunk megfelelő minőségű anyagból készült félkész terméket, hiába tartunk be minden előírást, az edzés nem sikerül. Az anyag vagy lágy marad vagy megkeményedve törékennyé válik. A kemencéből kikerülő szerszámot negyvenszázalékos sósvízben hűtjük, ezt követően 6 atmoszféra nyomással működő berendezéssé1 homok—víz—levegő keverékével tisztítjuk, majd fúróolaj—víz keverékébe mártjuk. Ezután történik a szárítás, végül az edzett termék a meóba illetve a csomago- lóba kerül. Hát — ez a mi munkánk. — Mióta foglalkozik ezzel? — Én még Pesten kezdtem 1S62-ben. Szerencsére nem kellett • Tallér Ferenc csoportvezető elégedetten állapítja meg, hogy ez a tétel reszelő kitűnő minőségű. (Opauszky László felvételei) sokáig feljárni, „lejött a gyár” ide a lakóhelyemre. Két éve vagyok csoportvezető, most összesen negyvenhármán alkotjuk az edzőgárdát. A többiek is ;,régi rókák” már a szakmában, s tavaly a Latinka Sándor brigád példáját követve egy másik kollektíva is elhatározta, hogy Felszabadulás néven megszerzi a szocialista címet. Most éppen ők vannak benn... Az egyik kemence kapcsoló- szekrénye mellett volt alkalmunk néhány szót váltani Gulyás József brigádvezetővel. — Nyárlőrinci parasztgyerek voltam valamikor — mondja, miközben éberen figyeli a kapcsoló- szekrény műszereit. — Amikor behívtak katonának, elhatároztam, hogy búcsút mondok a földnek. Rokonaim dolgoznak itt a gyárban, s már korábban is hívtak, hogy jöjjek ide. Amikor 1964 márciusában ismét civil ruhát öltöttem, kértem felvételemet. Ide helyeztek az edzőbe és egy év alatt megismertem minden munkafolyamatot. Szívesen dolgozom a kemence mellett. Igaz, itt nagyon meleg van, oda is kell figyelni, hiszen már tíz fok eltérés is selejtet okozhat. — A brigádja? — Nagyon rendes fiúk, azt hiszem, elérjük a szocialista címet. Vállalásaink között különben az is szerepel, hogy . endsze- resen foglalkozunk az új dolgozókkal, még akkor is, ha nem tagjai a brigádnak. Bottyán Ferenc például a mi segítségünkkel ismerkedett meg az edzés minden fortélyával. Szeretnénk szakmailag tovább fejlődni. Tavaly volt is szó arról, hogy indul egy edzőtovábbképzés, de azután abbamaradt. A politikai oktatáson viszont mindnyájan részt veszünk. Ezenkívül elhatároztuk, hogy évente legalább 210 órát dolgozunk társadalmi munkában. Részt Helyesen döntött a tagság A kerekegyházi Aranyalma és Béke Szakszövetkezet, az Előre Termelőszövetkezet, a felvásárló és értékesítő közös vállalkozás, valamint a gépjavító közös vállalkozás 1975 januárjában egyesítették erőiket, megalakították a Kossuth Szakszövetkezetet. Ezzel több mint 5 és fél ezer hektárra nőtt a szövetkezet földterülete, amiből 3000 hektárt művelnek közösen. — Az összefogással nemcsak a gazdálkodás szerkezete változott meg, hanem nőtt a jövedelem is — mondja Szeibert Tibor főkönyvelő. — A területi irányításról áttértünk az ágazatira, így külön üzemágként kezeljük az állattenyésztést, a növénytermelést, a 6ZŐ1Ő- és gyümölcstermelést, valamint a tagok háztáji gazdálkodását Van három melléküzem- águnk is, egy szállítási, egy lakatos- és egy asztalosüzemünk, amelyeknek az irányítása közvetlenül a két elnökhelyettes hatáskörébe tartozik. Az állattenyésztést nem véletlenül említettem elsőként. ,A 68 millió forint bruttó bevételnek ugyanis csaknem ez adja a felét. A jövőben is ezt az ágazatot fejlesztjük a legintenzívebben. A tervidőszak végére a jelenlegi hatszázas anyajuh- állományunkat kétezerre szeretnénk növelni, főként a saját nevelésű bárányokból. Ugyanakkor fejlesztjük sertés- és baromfitenyésztésünket is. Főként kac«ÍK,M és pecsenyecsibéből nevelünk többet a jelenleginél. Már megtettük az első lépéseket, korszerűsítettük a baromfi-előnevelést, a, mélyalmos tartási módszerről áttértünk a rácspadozatosra, ezzel felére csökkent a naposbaromfi elhullása. □ □ □ — Milyen épületberuházást terveznek? — A tervidőszak végéig csaknem 27 millió forintot költünk a. központi gépcsarnok, a juhhodá- lyok, a műhely és a gépek beszerzésére. Tervezzük mint»-— 5R hektár úi szőlőültetvény telepítését is, amihez a szaporítóanyagot mi állítjuk elő. — Jelenleg mekkora a szőlőültetvényük? _— Több mint százhatvan hektár és van egy 18 hektáros szőlőiskolánk. A tervidőszak végéig tovább szakosítjuk a növénytermelésünket is. A szövetkezetünk kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkezik, ezért elsősorban olyan növények termesztésével foglalkozunk, ami kifizetődő. □ □ □ — Hogyan segítik a tagsági gazdaságok munkáját? — Mint már említettem, külön ágazatként kezeljük, mivel évente mintegy 14 millió forint értékű árut termelnek meg. Ezért nemcsak szaktanácsadással, hanem a termeléshez szükséges szaporítóanyagokkal, takarmánnyal és egyéb szolgáltatásokkal is segítjük tevékenységüket. Eddig több mint 4 millió forint értékű sertést, csaknem másfél millió forint értékű zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk fel a tagságtól. □ □ □ Az egyesülés meghozta a várt eredményt Kerekegyházán. Amíg a jogelőd szövetkezetek halmozott termelési értéke együttesen alig haladta meg a 47 és fél millió forintot, addig tavaly az egyesülés első évében már csaknem elérte az 55 milliót. A tiszta nyereséget pedig megduplázta a szak- szövetkezet. Mindez azt bizonyítja, hoRv megfontoltan határozott a tagság, amikor az egyesülés mellett döntött. B. Z. Tanulságok, tartalékok stb.) hatékony kihasználásának feltétele. S mert a termelési biztonság megteremtése nemcsak üzemi érdek, az öntözésfejlesztéshez fűződő érdekek ilyen értelemben meghaladják az üzemi kereteket. Tanulság lehet maga az öntözési kapacitás kihasználtsága. Ha az eszközöket nézzük, az elmúlt tíz év átlagában 50 százalékos volt, de a rendelkezésre álló vízkészletek tekintetében is csak 50 —70 százalékos. Ez összefügg a meggondolatlan fejlesztésekkel, az eszközállomány elavultságával, helyenként munkaerőhiánynyal egyaránt. Megfontolatlan- ságra utal az, hogy az öntözésre berendezett területek több mint fele gyenge termelékenységű. Másutt pedig, ahol már berendezkedtek, száraz művelésű kultúrákat termesztenek. A tennivalók sokrétűek: „kerüljön közelebb” a tipikusan víz. igényes növény (zöldségfélék, egyes kapások, takarmányok) a vízhez, az öntözés — mint agrotechnikai elem — épüljön be a termelési rendszerekbe, a fejlesztés legyen kevésbé élőmunkaigényes és más tényezőkkel összehangoltabb. Nagy tartalékot jelenthet az együttműködés, az érdekeltek önkormányzatára épülő öntözőtársulások létrehozása, hogy ezáltal is csökkenjék a befektetések terhe és váljék eredményesebbé az egyébként is kevés számú öntözési szakember munkája. mint ahol a növényállomány a talajt nem jól takarja és a gyér vízkészleten a kukoricának a gyomokkal is osztoznia kell. Az idei gazdasági év szemléletes példa arra, hogy milyen nagy jelentősége van a hibamentes agrotechnikának, a precíz munkának. ősszel a kenyérgabona vetése jórészt optimális időben megtörtént; a mag 90 százaléka október végéig földbe került. így a bokrosodás is a tél beállta előtt kielégítően megtörténhetett. A téli kipusztulás mértéke az előző ötévi 1,4 százalékos átlaggal szemben csak fél százalékot ért el. A jó munka fő bizonyítéka az, hogy a hektáronkénti termés a tavalyit lényegesen meghaladva, kb. a tervezettnek megfelelően teljesül. Más oldalról azonban negatív jellegű tapasztalatot mutatnak az azonos körülmények közt dolgozó gazdaságok eltérő hozamai. A kukorica1 jelenlegi állapota is kézzelfoghatóan alátámasztja, hogy" a szakszerűségetÄ és pontosságot tekintve hol volt gondos a munka és hol történt hanyagság. Ahol az őszi és tavasai talajelőkészítés, a hektáronkénti tőszám, a vegyszeres gyorirtás megfelelő volt, ott a termés ígéretesebb, Végül az aszály által ismételten és kiélezetten irányul a figyelem tömegtakarmány-termelésünk elmaradottságára. Amíg az abraktermés zömét kitevő árpa, kukorica stb. együttes termés- mennyisége a IV. ötéves terv időszakában 85 százalékkal haladta meg az 1951—55. évek átlagát, a tömegtakarmányokból (szálas és lédús takarmányok, rétek-legelők hozama) azonos szinten maradt. Szinte megdöbbentő statisztikai adat: jelenleg a szántón termelt tömegtakarmányok hektáronkénti hozama (keményítő értékben kifejezve) 10 métermázsa; csak 35 százalékkal több, mint a századforduló idején. Rét-legelő gazdálkodásunk is megrekedt az évtizedekkel ezelőtti színvonalon. Jórészt ezzel függ össze szarvasmarha- és juh- tenyésztési gondunk, ezen ágazatok magas termelési költsége. További tanulság lehet a tö- megtakarmányok gondosabb betakarítása és a többszázezer tonnányi melléktermék (kukoricaszár, cukorrépafej és -szelet, különböző szalmák stb.) felhasználása. Míg az abrakfélék betakarítási technológiája jól kiforrott, a szemveszteség minimális, addig a szálastakarmányok betakarítása meglehetősen korszerűtlen; a tápanyagveszteség (a tárolást is figyelembe véve) eléri a 30 százalékos arányt. Külön gondot jelent, hogy a tömegtakarmányokból az üzemek nagy része nem rendelkezik megfelelő tartalékokkal. Emiatt minden termelési kiesés a tömegtakarmányokban nyomban zavart kelt, vagy a drágább abrak etetésére kényszeríti a gazdaságokat. Le kell vonnunk feltétlenül adottságunkkal összefüggésben azt a tanulságot, hogy a mi viszonyaink között biztonságos szarvasmarha-tenyésztés minden gazdaságban legalább félévi tö- megtakarmány-tartalékot feltételez. Az üzemek jó része már nyár végén megkezdi az 1977. évi terv- készítést, a jövő év megalapozását. Fontos, hogy e munka során az erőforrásokat reálisan vegyék számba, köztük a különböző tartalékokat s, miáltal a gazdálkodás eredményesebbé és egyben biztonságosabbá tehető. Szlamenicky István az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetője Tallózás üzemi lapokban Korszerűsödő, mind több területen iparosodó mezőgazdasági termelésünk az elmúlt években lendületesen fejlődött. Ebben sok tényező játszott szerepet: az anyagi-műszaki ellátottság színvonala, az alkalmazott agrotechnika, a tudományos eredmények hasznosítása, s a magasabb fokú emberi tudás és szorgalom egyaránt. Mindezek nem feledtethetik azonban, hogy a mezőgazda- sági tevékenység fő „szereplői” élő szervezetek, így a termelést át meg átszövik a biológiai folyamatok. Ezért a mezőgazdálkodás az intenzifikálódás korszakában is erősen függ a különböző éghajlati tényezőktől, a szélsőséges időjárási jelenségektől. Ezeket figyelembe véve lehet tehát végezni a műszaki fejlesztést, korszerűsíteni a termeléstervezést, fenntartani az ember és a természet ősidőktől tartó párharcában az ember akcióképességét. Az idei év — már látszik — az átlagosnál kedvezőtlenebbek közé tartozik. A késői tavaszon visszajött a tél, a fagyok, s a nyári öt-hat hetes aszály hatása növényenként más-más. Közismerten erősebb a zöldségféléknél, kapásoknál, valamint a szálas- és lédús takarmányoknál. Noha a kárértékek, a tapasztalatok összegezése teljes pontossággal csak később állapítható meg, néhány tanulság azonban — mint ahogy erre a Központi Bizottság július 21-i üléséről kiadott közlemény utal — már most is szóba hozható. Egyes vonatkozásokban ugyanis a vélemény- nyilvánításnak nincs kockázata, főként ha a következtetések olyan akut problémákat érintenek, amelyeket az idei helyzet az átlagosnál jobban kiélezett. Mindenekelőtt az a felismerés döntő, hogy a mezőgazdasági termelés terv szerinti és dinamikus növelése óhatatlanul szükségessé teszi az öntözéses gazdálkodásban rejlő lehetőségek, a meglevő mintegy 20 milliárd forint értékű termelő kapacitás teljes kihasználását. Tény, hogy a víz termelési szerepe növekvő. Egyfelől azáltal, hogy azonos, sőt csökkenő területen termelt takarmány felhasználásával, egy-egy állattól mind nagyobb teljesítményeket várunk. Másfelől az élelmiszerek ipari feldolgozottsági 1 fokának emelkedése feltételezi ezt. Maradva azonban a nyersanyagtermelő szférában — az öntözés nem szűk szakmai kérdés, hanem az egész mezőgazdasági termelés fontos tényezője, esetenként más termelési tényezők (műtrágyázás, genetikai képességek kiaknázása A Férfi Fehérneműgyár július 19-én megjelent Fékon Hírlapja első oldalán adja hírül, hogy a vállalat bajai gyárának dolgozói túlteljesítették első félévi tervüket. A kis riport a siker kapcsán azt vizsgálja, mit értenek a bajai fehérneműgyárban a termelésszervezés korszerűségén ? Az üzem vezetői és dolgozói azt vallják: a szervezést a gyártmányszerkezettel kell összhangba hozni, akkor felelnek meg a korszerűség követelményének. Náluk a munkaigényes termékek előállításának, a divat miatt egymást gyakran váltó, kisebb szériáknak, az úgynevezett egységcsomagos termelés felel meg legjobban. Az első félévi siker is bizonyítja ezt. A Fékon Hírlap 3. oldalán egy információ Szabó Jánosnak, a vállalat kalocsai gyárában dolgozó újítónak a tevékenységét dicséri. Szabó János egyik újítása egy saját készítésű elektromágneses, törpefeszültséggel működő matricalyukasztó gép, amely több szempontból jobb a hasonló rendeltetésű import masinánál. A nagyszerűen termelő gép beállításával jelentékeny összegű valutát takarítottak meg. A Lampart Zománcipari Művek augusztus 3-án napvilágot lálott üzemi lapjában Áll már a kecskeméti Eiffel-torony címmel interjút talál az olvasó. A cím- _ ben jelzett látványosság az a 61' méter magas kémény, melyet a ZIM kecskeméti gyárában a fluorszennyeződés kiküszöbölésére készülő berendezés részeként állítottak föl. Az Építőgépgyártó Vállalat üzemi újságjának július—augusztusi kiadásában ezúttal • a sportrovatban lehet megyei vonatkozású írást olvasni. Címe: Sikeresen szerepeltek a kisgépgyáriak — vagyis a vállalat kalocsai gyárának dolgozói. A tudósítás az Építők Szakszervezetének Bács- Kiskun megyei bizbttságához tartozó üzemek részvételével megtartott hagyományos építőknapi sportversenyekről számol be. A Kalocsai Kisgépgyár kollektívájából 40-en neveztek be a különféle versenyekre, s az összesített pontversenyben a 3. helyet szerezték meg. A kalocsai ÉPGÉPesek elnyerték a sportszerűségi díjat is. Három év munkájáról számoltak be — írja cikke címében a Bács megyei Állami Építőipari Vállalát pártbizottságának titkára, Kókai Ferenc, a Bács megyei Építők 7. számában. Akik beszámoltak a vállalati pártbizottságnak: a 6. számú kiskunhalasi alapszervezet és az építésvezető. Három évvel ezelőtt egy ugyanilyen beszámoltatás után az alapszervezeti munka színvonalának emelésére hívták fel a halasi kommunistákat. A júniusi ülésen elhangzott számadás az akkori határozat folyamatos végrehajtásáról tanúskodott. A cikkből kiderül, hogy a BÁCSÉP halasi építésvezetőségén dolgozó kommunisták tevékenységükben abból indulnak ki: a politikai munkának a termelés hatékonyságában kell realizálódni. A BÁCSÉP üzemi lapjában többek közt tudósítás található még a vállalatnál járt svéd pártküldöttség programjáról, a munkaverseny újabb lendületéről, és arról a munkáról, melyet az építők Nagykőrös korszerűsödő képének formálásában fejtenek ki. Egy kollégium — öt vélemény a címe az egyik írásnak, melyet az Építési és Szerelőipari Vállalat üzemi híradójának most készülő új számában adnak majd közre. A címbeli kollégium az épülő lajosmizsei hétközi diákotthon. amely 272 tanyai diáknak ad majd helyet. A nagyközség vb-titkárának, a Beruházási Vállalat műszaki ellenőrének, az építkezés művezetőjének, az ÉPSZER KISZ-titkárának és a lajosmizsei KISZ-bizottság titkárának nyilatkozata feljogosít a reményre. hogy az érintett tanyai gyerekek szeptember elején beköltözhetnek a kollégiumba. Az ÉPSZER Híradó új számában a vállalati technológiai fejlesztésről, az új gépek hasznosításáról. az V. ötéves terv teljesítéséért folyó munkaversenyről, a lakatosüzemben tett látogatásról, továbbá négy munkahelyen folyó termelésről olvashatnak majd a vállalat dolgozói. A. T. S. Ultrahangos szervvizsgálat Litván szív- és érsebészeti kutatók új fajta, ultrahanggal működő vizsgálóberendezést szerkesztettek és vettek használatba az átültetett szervek állapotának kíméletes ellenőrzése céljára. A készülékkel való vizsgálat sok tekintetbén korszerűbb — de mindenekelőtt veszélytelenebb —, mint a röntgensugarakkal izotópokkal vagy más módszerrel való ellenőrzés. A sebészeti beavatkozást végző orvos a vizsgálóberendezéssel akár folyamatosan is ellenőrizheti a beültetett szervet, észreveheti rajta a legkisebb elváltozást és a hozzávezető véredények rendellenességét. A műszer képernyőjéről bármikor fényképfelvételt is készíthet. Gátépítés robbantással Az üzbég Ak-Bura folyón 117 méter magas gáttal hidrotechnikai berendezés épül. A gátat egyetlen másodperc alatt, irányított robbantással építik fel. A robbantások elvégzésére olyan vállalatokat létesítettek, amelyek segítséget nyújtanak az arany-; a szén- és ércbányászoknak, az erőművek, valamint a földalatti- és közutak építőinek. A robbantótöltetek alkalmazása óriási megtakarítást jelent a Bajkál— Amúr vasútfővonal építésénél is. • Kovács József edző, a Kiváló jelvény tulajdonosa munka közben • Gulyás József brigádvezető ellenőrzi az egyik kemence hőmérsékletét.
